Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-16 / 113. szám
4 1989. MÁJUS 16., KEDD Egyéves az Erdei Művelődés Háza Megkezdődtek Habsburg-bál a múzeumban A madarakat szeretni kell az érettségi vizsgák Hétfőn az ország középiskoláiban megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák. Az 1988—89-es tanév végén a gimnáziumok nappali tagozatán 24 700, a szakközépiskolákban pedig 29 900 diák érettségizik. Az idén először tesznek érettségi vizsgát a műszaki szakközépiskolák technikus- képzésben részt vevő diákjai; mintegy 5200 tanuló. Túlnyomó többségük az érettségit követően az ötödik évfolyamon tovább tanul, és tesz majd technikusi vizsgát. ll.Lipót lepényt eszik Énekszó hangzik, az ajtónálló a padlóra üt dárdája nyelével, s bevonul a királyt pár. Az asztalnok körbejárja a vacsoravendégeket, nádmézes körtvéllyel kínálja őket, majd az udvar feje magasra emeli kupáját, ö Habsburg Rudolf, hosszú évszázadok hatalmas uralkodóinak őse. Uzsonnaszünet. Nincs jobb reklám az egyszer már itt * A bejáratnál turulmadarat í formázó kapubálvány fogadja a 2 belépőt, odabenn az égboltot Vy idézve borul rá a tizenkét szel- ^ vényében zodiákus-jegyekkel ^ díszített félgömbmennyezet. j Ilyen a Makovecz Imre tervezte 2 épület a visegrádi Mogyoró- í hegy tetején, az Erdei Műveli lödés Háza. Egy éve, tavaly május 28-án adták át a különleges házat, részeként annak a kirándulóközpontnak, amely kiemelt állami beruházásként kezdett épülni a 60-as években. Ma áll már a jurtatábor, a szafári- park, a nagyvillámi kilátó, s a komplexum részeként működik két szálloda és az egykori királyi fellegvár. A létesítmények középpontja azonban a ház, amely oktatóbázisa a nevében hordott erdei művelődésnek. Ilyen formában az intézmény egyedülálló Magyarországon, bár része annak a természet- és környezetvédelmi oktatóközpontokból létrehozott hálózatnak, amelynek kialakítása a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium nevéhez fűződik. Ehhez azonban főleg iskolák és művelődési házak tartoznak; a visegrádihoz hasonló létesítmény csak kettőhárom akad közöttük. Masf mint a hagyományos A mogyoróhegyi ház nem hagyományos értelemben vett művelődési otthon, tevékenységét sem azok mintájára végzi. Tizenháromféle, különbözőképpen összeállított programmal rendelkezik, ezeket ajánlja az iskoláknak tanulmányi kirándulás vagy táborozás kiegészítéseként. Található a javaslatok között az erdő- és vadgazdálkodással, természet- védelemmel, madártannal, földrajzzal, botanikával, természetfotózással foglalkozó előadás, természetismereti film-, videó- és diavetítés, állat- és növénybemutató. A legnépszerűbbek azonban azok a foglalkozások, amelyeken a gyerekek nemcsak nézőként, hanem aktív közreműködőként vehetnek részt. Ilyen a hajnali vadles, a madárgyűrű- zés, a madárvédelmi felszerelések, odúk készítése. Az így gyártott tárgyakat azután a diákok vagy hazaviszik, vagy már ott a Pilisben kihelyezik az erdei fákra. A mogyoróhegyi jurtatábor 1969 óta működik, s az ottani foglalkozások előzményét jelentették az Erdei Művelődés Házában végzett mostani tevékenységnek. A környék természeti értékei mellett ennek a munkának volt köszönhető, hogy 1981-ben a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság megkapta az UNESCO-tól a bioszféra-rezervátum besorolást. 1973-tól vándortábori formában, majd 1974-től, a Magyar Madártani Egyesület megalakulásától az ő segítségükkel részesülhettek a gyerekek természetismereti oktatásban. Gyűrűzés, odúépítés Mint Szentendrei Géza, a ház igazgatója elmondta, programjuk kialakításához külföldön is gyűjtöttek tapasztalatokat. Azután rájöttek: a madarak különösen alkalmasak rá, hogy a gyerekeket megba- rátkoztassák a természetvédelemmel. így került bele az itteni „tananyagba” a gyürűr zés. odúépítés, madárhanggyűjtés és fotózás. Az egy éve most már önálló házként működő, ökológiai ismereteket nyújtó intézménynek rengeteg a visszatérő látogatója. A TIT Természettudományi Stúdiójával például már tízéves a kapcsolat és a Mezőgazdasági Múzeum szervezésében is sokan érkeznek ide. Nyaranta némelyik gyerek három turnust is eltölt a táborban, s jó egynéhánvan már mint szakvezetők jönnek vissza. így különféle korú diákok kerülnek egy csoportba, s nemcsak a felnőtt szakvezetőtől, hanem egymástól is tanulhatnak. Az Erdei Művelődés Háza külföldi összehasonlításban is sajátságosnak számít. Vezetői ilyen jellegű intézményről más országban sem tudnak. Az elmúlt időszakban a létesítmény kapcsolatai nemzetközivé bővültek; Svédországból, az NDK-ból is táboroztak itt gyerekcsoportok. S bár tevékenysége elsősorban természetvédelmi, más témájú rendezvényeknek is helyet ad. Szervezett már Visegrá- don nyelvi foglalkozásokat az International House, és képTV-FIGYELÖ Munkában I. Lipót és csapata (Vimola Károly felvétele) táborozott gyerekeknél zőművészeti tábort a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár. A látogatottsággal már nincs is baj — jobb reklám az egyszer már itt táborozott gyereknél nem akad —, csak az anyagi támogatással. Mindeddig az ökológiai kezdeményezéseket a KISZ Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsa fogta össze, ők gyűjtötték a pénzt, és pályázatokon osztották szét az igénylőknek. Százszor is megkilzdve A mostani szervezeti változások azonban bizonytalanná tették a helyzetet. Az Erde-i Művelődés Házának ráadásul százszor meg kellett már küzdenie a megszüntetését célzó törekvésekkel, azokkal a véleményekkel, melyek szerint az ilyenfajta oktatás az iskola dolga. Mint MÉM-felügyelet alá tartozó intézményt, a művelődésügy sem tekinti partnernek, míg a Parkerdőgazdaság csökkenő támogatása miatt nem bánhat túl bőkezűen a házzal. Pedig az itteni munka hiánypótló — az iskolában soha el nem sajátítható ismeretekhez juttatja a gyerekeket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a létesítmény zsúfolt naptára: májusban minden napra várnak diák- csoportokat. A hétfői magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgát követően május 16-án matematikából, május 17—18-án a gimnáziumokban idegen nyelvből, valamint fizikából és kémiából, a szakközépiskolákban szakmai elméleti tárgyból adnak számot tudásukról a tanulók, ezt követően a további idegenny elv-vizsgáikra kerül sor. A közös érettségifelvételi írásbeli vizsgát — matematikából, fizikából, kémiából és biológiából május 22—23-án tartják meg, a szóbeli érettségik június 5. és június 20. között lesznek. A gimnáziumokban a tanulók a következő magyar nyelv és irodalomtételek közül választhattak: 1. A gyermekmotívumok jelentései József Attila költészetében — szabadon választott művek alapján; 2. A beszédhelyzet és az érvelés szerkezete Vörösmarty Mihály Szózat című költeményében; 3. Természeti és társadalmi lét Nagy Lajos Január című elbeszélésében. A szakközépiskolai tételek: 1. A kétségbeesés és a remény látomásai Vörösmarty Mihály költészetében — néhány szabadon választott mű alapján; 2. A szerkezet és a jelentés összefüggései a 20. század világirodalmának egy gondolatébresztő epikai vagy drámai alkotásában; 3. Az ismétlődés szerepe az átértékelt világ megjelenítésében — az Emlékezés egy nyár-éjszakára című Ady Endre-költemény értelmezése. Rudolf köszöntőt mond. Kissé ugyan hadar, és a szövegejtéssel is hadilábon áll, de hát nem is igazi király ő, csak egy budaörsi kisfiú. Résztvevője annak a Habsburg-bál címmel indított játékos történelmi vetélkedőnek, amelyet közösen szervezett a budaörsi úttörőelnökség és a Hadtörténeti Múzeum közművelődési osztálya. A város vonzáskörzetének minden általános iskolája megkapta a felhívást. Az első fordulóra még tizenhatan jelentkeztek, ám mire a döntő elérkezett, már csak hét csapat tagjai üldögéltek korhű ruháikban a múzeum nagytermében. Mindegyik asztalnál ott izgult egy-egy ..uralkodó’’ is, a dinasztiaalapító Rudolftól, V. Lászlón át II. Józsefig, attól függően, melyik csoportnak melyik királyt juttatta a szerencse, azaz az előzetes húzás. Nem ez az első formabontó történelmi tárgyú verseny, amire a budaörsi általános iskolások benevezhetnek. Nemrégiben a Szépművészeti Múzeum egyiptomi és görög gyűjteményében várták őket az ókorra vonatkozó kérdések. A Hadtörténeti Múzeummal pedig — mint Kutasi János, a város úttörőelnöke elmondta — hosszabb ideje tart a kapcsolat. Tavaly, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján ezt az eseményt jelölték ki a vetélkedő témájául, a döntő kérdései pedig elsősorban a piski csata körül forogtak. Az idén viszont a múzeum munkatársai ajánlották a Habsburgokat. De vajon miért éppen őket, és miért nem inkább egy magyar uralkodócsaládot? — Ez a család évszázadokon át nagyon fontos szerepet játszott Magyarország történetében — válaszolja Szeleczky Emese, a múzeum népművelője. — Mostanában a gyerekek rengeteg róluk szóló információval találkozhatnak, de a Habsburg-probléma még mindig nincs igazán a helyére téve. Ezért esett a választásunk rájuk. Jövőre viszont Mátyási- évforduló lesz, akkor a Hunyadi-király áll majd a vetélkedő középpontjában. — Hogyan kerültek kapcsolatba a budaörsiekkel? — Már évek óta próbálkozunk azzal, hogy együttműködést alakítsunk ki a főváros peremkerületeivel, illetve a Budapest környékén lévő iskolákkal. Ennek egyik módja lehet az ilyen vetélkedők szervezése. Ez egyrészt múzeum- pedagógiai, másrészt szabadidős gyermekfoglalkozás. Nem annyira az eseményekkel, mint inkább a korabeli életmóddal, ruházkodással, szokásokkal igyekszünk megismertetni a kisdiákokat. Most is szenzációs pályamunkákat készítettek: oklevelet égettek, iniciálét rajzoltak, kalapba téve hozták be II. József szerelmes leveleit. Megpróbálták alkalmazni a kor nyelvét, a rangokat, mindez azt jelenti, hogy utánaolvastak, és kialakult valamilyen elképzelésük az udvari életről. A felkészülés önálló ítéletalkotásra is neveli a gyereket, mert ha látja. hogy két könyv nem ugyanazt írja, akkor már a forráskritikával ismerkedik. — Miből kellett felkészülni? — Óvakodni akartunk a kétoldalas kötelező irodalomlistától, így csak két művet jelöltünk ki: a Gonda-Niederhau- ser-féle Habsburgokat és Sup- ka Géza anekdotagyűjteményét. Ezenkívül használhatták a Képes történelem megfelelő köteteit is. így arra is törekedtünk, hogy tanulják meg a bibliográfiakészítést, ne szokjanak hozzá az előre ösz- szeállított irodalom- és forrás- jegyzékekhez. Időközben I. Lipát lepényevésben méri össze erejét II. Lipóttal, a háttérben III. Károly kakaót kortyolgat. Nem tudom, szerepel tek-e valaha ezek a fogások egy udvari lakoma étrendjén, de itt, ahol II. József V. Lászlóval labdázik — jó egynéhány évszázadot áthidalva —, minden lehetséges. A reneszánsz össztánc is, hogy a budaörsi gyerekek elmondhassák: első báljukon a Habsburgok vendégei voltak. M. L. Mörk Leonóra HOL-MI? A kamaszoknak szóló legutóbbi adás telitalálat volt, hiszen olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek a napokban a leginkább foglalkoztatják a középiskolásokat. Ezek közül az első és legfontosabb az érettségi volt. A budapesti Kaffka Margit Gimnázium végzőseit szólaltatta meg Nagy György szerkesztő- műsorvezető arról, mi a véleményük a matúráról, ami mióta középszintű oktatás létezik, mindig a diákság réme volt. A fiúk és a lányok nem voltak szívbajosak. Elmondták, hogy az érettségire való fölkészülést átrágandó kásahegynek érzik, de akárhogy fulladoznak is a fojtogató kásától, le kell nyelniök, hiszen az érettségi nélkül nem mehetnek felvételezni. Ez számukra egyhetes komoly stresszt jelent, amelyet újabb, még erőteljesebb fölkészülés kell hogy kövessen. Elhangzott az is, hogy hiába van valakinek olyan elképzelése, miszerint művészeti főiskolára jelentkezik, azért a matematika, fizika érettségi eredménye egyáltalán nem mindegy. Jelen oktatási rendszerünk hiányosságait meglepően jól érzékelik a gyerekek, hiszen az egyik fő kifogásuk az volt. hogy nem tanítják meg őket beszélni az iskolában. S hogy ez mennyire igaz, csak emlékeztetni szeretnék arra a szomorú tényre, hogy milyen gyakran töltetnek velük ki tesztlapokat, s milyen gyakran íratnak velük dolgozatokat. Van olyan tanuló, akit egy oktatási év alatt egyszer sem feleltetnek. Pedig csak akkor tudjuk szépen kifejezni magunkat, ha minél több módunk van arra, hogy beszéljünk. S úgy mellesleg még az is elhangzott: a mostani oktatási rendszernek mintha az lenne a legfőbb célja, hogy bebizonyítsa, milyen keveset tudnak a gyerekek, s így ahelyett, hogy növelnék, csökkentik az amúgy is csekély önbizalmukat. Természetesen a történelemérettségi is szóba került. Elszomorító igazságot takart az egyik kislány megállapítása, miszerint rázósabb kérdés esetén aszerint válaszol majd, hogy az elnök hatvan vagy harminc esztendős. Boldizsár Gábor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője szerint nincs szükség ilyen különbségtételre. mert ők is tisztában vannak azzal, hogy a jelenlegi tananyag elfogadhatatlan. Amíg a történelem- könyvek átírása megtörténik, addig az 1945 utáni eseményekből mindössze két témakör marad meg. Ha az érettségin mégis szóba kerül valamilyen kényesnek minősülő kérdés. az érettségizőnek a tárgyismereten kívül csak a tájékozottságáról kell számot adnia s fölhívták a vizsgáztatók figyelmét arra. hogy a gyerekek önálló véleményével kapcsolatban legyenek toleránsak. Persze, hogy ezt mennyire tartják be, az ellenőrizhetetlen. .. Ami magát az érettségit illeti, arról Boldizsár Gábor is elismerte, hogy nincs különösebb funkciója s léte ellentmondásos. Változást ígért, bár erről már évek óta haliunk. Remélhetőleg most már nem sokáig tart az az állapot, hogy csak beszélünk, csak beszélünk! A GANGESZI GAVlAL. Az angol rövidfilm egy kihalófélben lévő krokodilfajtával, a gangeszi gaviállal ismertette meg a nézőket. Az állat Indiában és annak környékén élt — illetve most már ismét él. Mindenesetre elgondolkoztató, hogy egy olyan szegény ország, mint India, ahol évente ki tudja, hányán halnak éhen, eny- nyire fontosnak tartja egv állat védelmét, hogy lakói rendkívüli nyomorúsága ellenére is komoly összegeket fordít erre a célra. A fáradságos munka azonban eredményesnek bizonyul. hiszen míg Í972-ben alig száz gaviál élt az országban, addig 1975 óta hozzávetőleg kétezret keltettek ki és neveltek föl, majd bocsátottak szabadon. Pontosabban ennyi maradt felnőtt korára élve az eredeti négyezerből. Ilyesmit látva, hallva elszorul az ember szíve: lám. még a távoli Indiában is előbb kaptak észbe. mint nálunk., előbb kezdtek el foglalkozni a természeti környezet védelmével, mint. mi. akik oly gyakran vagyunk megelégedve önmagunkkal — sokszor alap nélkül! Körmendi Zsuzsa A mogyoróhegyi Erdei Művelődés Háza adott otthont a Magyar Madártani Egyesület szervezésében rendezett madarak és fák napjának Visegrádon. A látogatók gazdag programok keretében ismerhették meg a Pilis madárvilágát, védett növényeit (Pék Veronika felvételei)
