Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-12 / 85. szám

1989. ÁPRILIS 12.; SZERDA 3 „Ge lem lango ne dromensa' A jogászszövetségben Bírói tagozat Negyven év múltán ismét van önálló érdekképviseleti szerve a bíráknak: kedden Budapesten megalakult a Ma­gyar Jogász Szövetség oírói tagozata. Az alakuló küldött­közgyűlésen a tagozatba be­lépni kívánó 1300 jogvégzett bírósági dolgozó képviseleté­ben mintegy 60-an vettek részt; elfogadták a szervezeti és működési szabályzatot, s megválasztptták a tisztségvi­selőket. A bírói tagozat az elképzelések szerint a ké­sőbbiekben — hasonlóan a szövetség más tagozataihoz — egyesületként működik majd. A testület célja — a szer­vezeti és működési szabályzat szerint — közreműködés a jogállamiság és a jogalkalma­zás fejlesztésében. Pulóverkötés Abonyban Az Elektra Kötőipari Szövetkezet abonyi üzemében évente mintegy 20 ezer darab különféle méretű cs fajtájú kötöttáru készül. Fábri Lászlóné cs Kovács Sándorné (képünkön) az úgy­nevezett Kelii-gcpen a pulóverek nyakrészcit varrják fel. (Hancsovszki János felvétele) Nem rábólintani - politizálni Interjú Romhányi Andrással\ a népfront megyei titkárával már érezhető, azok jutnak a mozgalmon belül szerephez, akiknek programjuk, elképze­lésük van. Nem általános jel­legű, hosszú távra szóló fel­adatok valóra váltását, ha­nem a helyi problémák meg­oldását sürgetik az emberek. A közműfejlesztés, a gáz-, a telefonhálózat kiépítése Csö­mörön, Albertirsán központi kérdés. Számíthatunk arra is, hogy a népfrontnak ez­után a helyi ügyekben is egyre inkább, lesz önálló véle­ménye, ha kell, a konfrontá­ciót is vállalja. Példa erre az ürömi szervezet, a nagyköz­ség tanácselnökét alkalmat­lannak találta feladatára, a bizalom megvonására tett ja­vaslatot. Ilyen lépésre eddig az alternatívok szánták rá •magukat, ezt a népfront ed­dig nem vállalta fel. 9 Milyen előírások sze­rint történik a választás? — A megyei bizottság tél ja a választások előrehozásával nem előírások gyűjteményé­nek közreadása volt! Nincs is előírás, csak ajánlás. Ezek­nek az ajánlásoknak hármas céljuk van. Személyi megúju­lás, több olyan új ember be­vonása, kikben a lakosság bí­zik, megbízik. Tartalmi szem­pontból pedig alapvető, hogy a helyi feladatokra összpon­tosítsák minden erejüket a tervezéstől a valóraváltásig. Ne rábólintsanak arra, ami a település életét meghatározza, ne kiosztott feladatokat hajt­sanak végre, hanem politi­záljanak. Tetteikkel is. A har­madik ajánlás az önállóság erősítése. Felsőbb testületek csak ajánlásokat továbbíthat­nak számukra, nem kötelező erejű határozatokat. Az aján­lások pedig, ha találkoznak el­képzeléseikkel, azokat a he­lyi sajátosságokhoz igazítsák. Példaként hozhatom Érdet ti­zenegy népfrontkörzetével, ahol nincs közöttük két olyan se, melynek azonos lenne a célja. Az egyik helyen az út, az ellátás, másiknál pedig a víz okoz gondot. Maguk dön­tenek éppen az önállóság je­gyében arról is: egytestületes népfrontbizottságot választa­nak, vagy a hagyományos formát őrzik meg. Létszámot nem határoztunk meg, proto­koll tisztségviselőket sem szükséges választani. Amit vi­szont erőteljesen aláhúzva ja­vasoltunk: szervezeteink az egyházak, a nemzetiségiek képviseletét is tartsák fontos feladatuknak. ® A megújulás jegyé­ben kikre számít, kiket vár a népfrontmozgalom Pest megyében? — Azokra, akik céljainkat vállalják, akarnak és tudnak is tenni azok valóra váltásá­ért. Felkészültségüket, szemé­lyes adottságaikat tekintve al­kalmasak a kisebb-nagyobb közösségekért tenni, miköz­ben elősegítik a mozgalom te­kintélyének növekedését. Varga Edit Ma egyre több fórumon fogalmazódik meg a kérdés, a többpártrendszerben van-e helye, s ha van, milyen szerep­kör vár a népfrontra. Am mielőtt a kérdések mellé a vá­laszt megkeresnénk, nem árt, ha felidézzük, honnan indult el ez a mozgalom. A Márciusi Frontba tömörültek azzal az elvvel fémjelezték nevüket: csak a dolgozó néposztályoknak az állam életébe való hatásosabb bekapcsolódásától remélhe­tő a megpróbált magyar nemzet szellemi, anyagi megizmo­sodása. A második világháború idején a mozgalom tovább erősödött a független, a szabad, a demokratikus Magyaror­szág kivívásának jegyében. Érdemei maradandók a Magyar Front, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front életre hívásá­ban is. Az, új Magyarország megteremtésében a népfront a haia’cmban részt vevő politikai erők koalíciójának keretévé vált. Tiszta törekvéseik 1948—49-ben a haltaimat kisajátító egypártrendszeren s a társadalmi berendezkedésen futottak zátonyra. Az eszme lényegétől idegen szerepkör hárult a mozgalomra: a hatalom legitimizáló eszközévé vált. A 60-as évektől kezdve a társadalom érdekeit szolgáló összefogást szervezte, s eredményeket ért el. S ma megújulási készségét kitt} íívanííotía. zászlajára tűzte Pest megyében is. AZ ORSZÁGGYŰLÉS JOGI BIZOTTSÁGÁNAK JAVASLATAI A bizalmatlansági indítványról A jogalkotói munka újabb állomásaként keddi ülésén törvénytervezetet dolgozott ki az alkotmány módosítására az Országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsá­ga. Az alaptörvény egyes ren­delkezéseinek áttekintését ez­úttal az tette szükségessé, hogy megszületett a javaslat zalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal vagy an­nak valamely tagjával szem­ben. Javaslat hangzott el a vitában arról is, hogy a kor­mány egyes tagjaival szem­ben már 50 képviselő is kez­deményezhesse az eljárást, il­letve az illetékes állandó bi­zottságot is ruházzák fel ez­zel a joggal. A nemzetközi gyakorlat — hangzott el a tanácskozáson — általában a törvényhozó testület . negye­dének kezdeményezéséhez kö­ti a bizalmatlansági indít­ványt. A bizalmi szavazás során könnyűnek találtatott kor­mány a tervezet szerint az új Minisztertanács megválasz­tásáig hivatalban marad ugyan, de tevékenységére számos megkötés lép életbe, így például nem köthet nem­zetközi szerződéseket, és ren­deletet is csak törvény, vagy törvényerejű rendelet felha­talmazása alapján hozhat, az illetékes parlamenti bizobtság tudomásával. Egyelőre meg­oszlanak a vélemények ar­ról. hogy a bizalomtól meg­fosztott Minisztertanács med­dig maradhat a kormányrúd mellett, de a jogi bizottság álláspontja szerint a lehető legrövidebbre kell faragni ezt az „ex-lex" állapotot. Az egyik variáns szerint az új Minisztertanácsot a bizalom megvonásától számított 30 napon belül kell megválasz­tani. s a kormány elnökének a megválasztását követő 00 napon belül kell letennie programját az Országgyűlés asztalára. A második válto­zatnak megfelelően a Darla- ment 90 napon belül választ­ja meg a Minisztertanácsot, s egyidejűleg határoz a kor­mányprogram elfogadásáról is. Nélkülük ne, csak velük együtt — Dunaharasztiban először a cigány himnusz hangzott fel. Ezzel kezdtük a közgyűlést. Pusuma József közlése meg­lep, ám az igen agilis fiatal hegesztő, aki a közelmúltban megalakította a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szö­vetsége nagyközségi szerveze­tét, s ennek az elnökeként Jakab József titkárral együtt vezeti, azt bizonyítja: Van ilyen himnusz. Először 1979- ben, a Genfben rendezett má­sodik cigány világkongresszu­son énekelték a résztvevők. Kezdő sorai így szólnak: „Ge lem lango ne drqmensa". Azaz magyarul: „Merítem, mentem, hosszú utakra.” Az április nyolcadikai sza­bad szombatjukat feláldozó küldöttek között sok ismerős arc tűnt fel a Hazafias Nép­front Pest Megyei Bizottsága központjában. Többségük a testület mellett működő me­gyei cigánytanács tagjai, mint az előbbi társalgópartnerem. Felgyorsult események Az olvasó azért találkozhat mostanában mind gyakrabban ilyen témákkal, mert az ország demokratizálódása következté­ben a hazai cigányság életében is felgyorsultak az események. Érdekeik önálló képviseletét megalapozó törekvéseiknek lé­nyegében örülhetünk. Legfel­jebb a párhuzamosan sokaso­dó szervezetek láttán kérdője­lezhetjük meg: el tudják-e majd dönteni állami partne­reik, hogy ki az igazi képvi­selője népcsoportjának, s kivel is tárgyaljanak? A Belügymi­nisztérium mellett működő ci­gányügyi koordinációs bizott­ság állami megfelelőiként a megyei tanácsokon hasonló szervezetek működnek. Az Or­szágos Cigánytanács megala­kulása óta a Hazafias Nép­front mellett a megyei cigány­tanácsok a cigányság legjobb erőit igyekeznek szóhoz jut­tatni. A Magyarországi Cigá­nyok Kulturális Szövetsége nem hozott létre megyei szer­vezetet, de Budapesten műve­lődési és módszertani központ nyílt, Pest megyében a megyei művelődési központ egyik munkacsoportja foglalkozik ez­zel a kérdéssel, s bizonyos szempontból módszertani köz­pont a pomázi művelődési ház is. A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége a múlt év őszén alakult meg, s az a törekvése, hogy megyei, valamint helyi szervezeteket hozzon létre. Vrbán László, a megyei ci­gánytanács titkára szerint a helyi szervezetek alakulása sok szempontból lesz előnyös. Mert hisz Harasztiban is olyan történt, ami máshol még alig. A . nemrég létrejött megyei alapítvány után most a Cigá­nyok a cigányokért helyi ala­pítványt hozták létre. Mintegy tíz perc alatt 21 ezer forint gyűlt össze a közgyűlésre, s ehhez még többet is adnak majd az általános iskolás, hát­rányos helyzetű cigány gyere­kek segítésére. Vita és vérmérséklet A megosztástól, az erők szét­zilálásától ennek ellenére is sokan tartanak. Mezei István, az MCDSZ főtitkára el is mondta, hogy újabban megala­kult a beás cigányok egyesüle­te, mások a magyarul beszélők szövetségéről s más csoportok­ról tudnak. A főtitkár úgy véli, hogy ezek mögött olykor sanda szándékok, a megosztást célzó ösztönzések rejlenek. Nem tudjuk persze, hogy ez kiknek állhatna érdekükben. Mai metódus szerint függet­len, más szóval pártatlan el­nököt szokás megbízni a ha­sonló gyűlések levezetésével. Ezt a szerepet itt Robi Béla, a KISZ KB osztályvezetője töl­tötte be, higgadtan, kulturáltan kézben tartva az eseményeket. Tapintatosan korlátozva a hosszú felszólalásokat, amikből így is akadt néhány. Az elnök azonban bemutatta, hogy lehet ebben a pozícióban megterem­teni a demokrácia művészetét. Az indulatok olykor mégis fellobbani látszottak, bár Ná- day Gyula, az MCDSZ elnöke erről azt mondta, ezek nem a harag jelei. A cigány ember temperamentumosán vitatko­zik. Érvek és nézetek dolgában ezt láthattuk a főtitkártól is, aki szenvedélyesen sürgette, hogy a cigányságról nélkülük senki ne tárgyaljon, ne dönt­sön, s ezért küzdjön az új megyei szervezet. A közügyekbe való beleszó­lás legkézenfekvőbb megoldá­sának Romhányi András, a HNF megyei bizottságának titkára azt látja, ha a közelgő választásokon a cigányság sa­ját jelölteket állít. Csak hát, hogy jut be a tanácsba egy ci­gány ember? — kérdezett köz­be erre Mezei István, akinek a szavaiból az az aggodalom érződött, hogy a polgári előíté­let komoly buktató lehet a vá­lasztásokon. A megyei titkár szerint min­denesetre a széthúzás helyett az egység vezet célra. A köz­ponti erőfeszítések mit sem érnek, ha nem lehet befolyá­solni a helyi viszonyokat. A HNF megyei vezetője azon is eltűnődött pár percig, hogy vajon a négyven-negyvenöt jószándékú tanácskozó tényle­ges képviselője lehet-e a me­gye 30 ezres lélekszámú ci­gányságának. Hisz nem volt küldöttválasztás, csak éppen jött, aki akart, s nem ártott volna, ha többen jönnek. Együtt énekelve Sokan, sokféle szempontból vitatták, bővítették a progra­mot. Tartalma végül kifejezi, hogy a megyei cigány társada­lom nem követelőzni, hanem alkotni, teremteni akar, s erre mozgósítja tagságát, amelytől azt kéri: művelődjön, dolgoz­zon! Amelynek magáévá teszi lakásgondjait, megoldást keres szociális problémáira. A leg­nagyobb teher a vezetőség vállára esik. A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szö­vetsége megyei szervezeté­nek megalakulása után Né­meth Józsefet választották meg elnöknek, Kis Ferencet titkárnak. Tiszteletbeli elnök Várady Géza, a megyei cigány­ügyi koordinációs bizottság titkára és Farkas Pál újságíró. A magyar himnusz eléneklé- sét záró aktusnak szánták a rendezők, azt kérve: énekeljük együtt. Magyar állampolgárok vagyunk. Közös a történel­münk, egy a hazánk. Kovács T. István HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Csak ha összeolvassák Lapunk március 21-i számában „A Forte és az MGM Shoji Shiba nyomdokain” címmel cikk jelent meg az átfogó minőségvezetési rendszer alkalmazásáról. írásunkkal kapcso­latban levelet írt Peterdy Vince, a Forte igazgatója, ame­lyet az alábbiakban közlünk. „A cikk bevezető — kiemelt — soraiban olyan megállapí­tás szerepel, amely — külö­nösen arra tekintettel, hogy a cikk címében két vállalat, s ezek között vállalatunk megnevezése van feltüntetve — o cikk további részeit nem kellő figyelemmel olvasók előtt vállalatunk tevékenységét, munkájának minőségét ille­tően annak rendkívül rossz, hátrányos színben történő megítélésére szolgáltat ala­pot. A kiemelt bevezetőben ugyanis a következő mondat olvasható: „Valahogy így van ez néhány vállalatunk eseté­ben is, amikor változtatni akar kutyának sem kellő gyártmányain, s jó minőségű árut szeretne előállítani." Minthogy — amint említet­tem — a cikk címében válla­latunk neve szerepel, s ezt követi az idézett kiemelt meg­állapítás, a cikk olvasója nyil­vánvalóan összefüggésbe hoz­za vállalatunk munkáját a „kutyának sem kellő" gyárt­mányokkal. Azt hiszem, nem szükséges különösebben rámutatnom ar­ra, hogy ez az összefüggés ép­pen vállalatunk tekintetében egyáltalában nem helytálló, talán elég csak annyit meg­említenem, hogy vállalatunk a termékeit évtizedek óta több mint 50 országba exportálja. De magának a cikknek a to­vábbi részei is ellentmonda­nak ennek a beállításnak, amikor a vállalatunknak a minőség ügye iránti elkötele­zettségét, úttörő kezdeménye­zését emeli ki.” Egyetértünk Peterdy Vincével: valóban csak „a cikk to­vábbi részeit nem kellő figyelemmel olvasók” állíthatják azt, hogy az írásunkból kiemelt mondat a Fortéra és az MGM diósdi gyárára vonatkozik. egy régóta szorgalmazott jog- intézményről, a bizalmatlan- sági és a bizalmi indítvány­ról, illetve az ezzel összefüg­gő bizalmi szavazásról. A kormány és a parlament viszonyának e kényes terüle­tét szabályozó törvénytervezet kidolgozását — tekintettel az új jogintézmény különleges jelentőségére — a szokások­tól eltérően ez alkalommal a jogi bizottság vállalta magá­ra. A jogi bizottság csaknem háromórás vitájának eredmé­nyeit összegző módosításter­vezet a bizalmi kérdésekben széles körű jogokkal ruházza fel a törvényhozó testületet a kormány, illetve annak egyes tagjai tevékenységével kap­csolatban. E koncepciónak megfelelően sem a bizalmat­lansági indítvány tárgyköré­ben. sem az érintett kor­mányhivatalnokok személyé­ben nem állít korlátokat a képviselők elé. Ugyanakkor a zökkenőmentes kormányzati munka garantálása érdeké­ben — egy esetleges obstruk- ciós kampány kivédésére — a tervezet kollektív jogként ke­zeli a bizalmatlansági indít­ványt, s képviselők meghatá­rozott számához köti annak benyújtását. Bár a törvényhozók általá­ban egyetértettek ezzel a meg­szorítással, élénk vita kere­kedett arról, hány képviselő aláírásához kössék e jog gya­korlását. A bizottság végül úgy határozott, hogy alterna­tív javaslatokat terjeszt a képviselők elé, s a viták ta­pasztalatai alapján döntenek ebben a kérdésben. Az egyik változat szerint 100 törvény­hozó, egy másik javaslat sze­rint pedig a képviselők lega­lább harmada nyújthat be bi­helyét keresi? Milyen jel­legűek a gondok Pest me­gyében? — Gondjaink a mozgalom egészével azonosak. Hisz a gazdasági, a politikai válság­hoz erős szociális és erkölcsi válság is kötődik. Ma az új helyzetnek megfelelően a szövetségi jelleget kell erősí­tenünk, a pártok, a szerveze­tek, az egyesületek működését a társadalmi közmegegyezést, közös útkeresést. Ennek je­gyében látta szükségednek megyei bizottságunk, hogy az országos program alapján a helyi testületekben a tartal­mi, a személyi megújulás mi­előbb megtörténjen. Függetle­nül attól, hogy az országos szervek mikor, hogyan fog­lalnak állást. A közéleti tisztségviselők, az aktivisták nem az állásu­kat féltik, hanem azt a bi­zonytalanságot igyekeznek ki­küszöbölni, mely a mozgalom­ban a nyilatkozatok nyomán felütötte fejét. Mert az MSZMP-n belül is jó néhá- nyan éppúgy, mint a közel­múltban alakult szervezetek­ben, körökben megkérdőjele­zik: a többpártrendszer mel­lett kell-e a népfront? En­nek az. az oka, hogy nem mindig tiszta kérdések meg­oldásához hívták segítségül a népfrontot. Példa lehet erre a tisztségviselők választása, amikor a képzettség nem állt arányban a funkcióval, vagy a jelölt, erkölcsi magatartása kívánnivalót hagyott maga után. ® Március 20-án kez­dődtek Pest megyében a népfrontválasztások. Mik a tapasztalatok? — Az emberek mindenütt elmondják, hogy jobban po­litizáló, a politikai szerepet valóban vállaló népfronttestü­letekre van szükség. Mert ha furcsán is hangzik, de tény, több településen az egyetlen politikai tényező ma is a népfront Nincs önálló oárt- szervezet. még a vallási fele­kezet papja is más községben lakik. A mostanában alakuló pártok, szervezetek pedig a nagyobb településeken, a vá­rosokban szerveződnek. Ver­senyhelyzet itt még nincs. Fa­lugyűléseken, választásokon 9 A megújulási szándék oka vajon nem az, hogy a népfront fennmaradását,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom