Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-12 / 85. szám

4 fVfirtat) 1989. ÁPRILIS 12., SZERDA Zeneakadémiára, ugyanakko pedig Nagykőrösön tanít Hi­hetetlen, mennyit bír ki ez i légiesen karcsú teremtés! Az együttes keményen dol­gozik. Ezt pontosan lehetet érzékelni a múzeumbeli sze­replésükön. Például azon ahogyan túltették magukat i zavaró körülményeken. Ez £ három Schubert-műnél követ­kezett be. Az egész zenekai tolmácsolásában hallottuk: aj Andante, az Allegro és a Kél német tánc című darabokat amelyek teljesen összehoztál! az együttest. Addigra már pon tosan ki tudták számítani i visszhangok időtartamát. Ezi még kamatoztatták is oly mó­don, hogy megfelelő szünetek tartásával fokozták az előadás hatásosságát Bartók: 4 népdal és Szoko- lay: 3 kis darab című művei­nek interpretálása kiválóan si­került. Látszott, hogy azegyüt- tes -tagjai élvezték a muzsikát, jókedvűen, lendületesen ját­szottak. Talán ezek a darabok állnak hozzájuk legközelebb, bár kitűnőnek minősíthető: Gluck: Boldog lelkek táncának előadása is, A kvartettet Ico­nics Anett, Kecskeméti Helga, Micsinai Gabriella és Pető Edi­na alkották. Menedzselő anya Repertoárjukban mintegy harminc zenedarabot tartanak rwil van F,7jp1c iknZftt.t. mndftm szerzők műveit is megtaláljuk. A vasárnap délelőtti hangver­senyen hallhattuk Zempléni László Allegro, adagio, vivace című alkotását, amelynek elő­adása komoly technikai tu­dást igényel. Sok benne ugyanis a módosított hang: nagyon nehéz ujjal és nyelvvel ütemet tartani. Aligha lehet tehát véletlen, hogy múlt év novemberében arany diplomával jutalmazták az együttest. A Kórusok Or­szágos Tanácsa olyannyira elé­gedett volt szerepelésükkel, hogy ők képviselik majd ha­zánkat Belgiumban. A nem­zetközi fesztivált Neerpeltben — ebben a romantikus határ­menti városkában — rendezik meg fuvolások számára. A ceglédi iskola kamarazenekara április 27-én indul ide, ugyan­ezzel a programmal. Ez a fellépés tehát akár fő­próbának is volt tekinthető. Óriási felelősség hárul az együttesre. Ennek súlyát Zala- völgyi Cecília tanárnő, a ze­nekar vezetője érzi leginkább, akinek hat esztendei kitartó munkája, ügyszeretete hozta meg ezt az elismerést. Akadnak még segítői — a szülők. Leginkább az édes­anyáknak kell többet vállalni az otthoni munkából ahhoz, hogy gyerekeiket ettől mente­sítsék. Szükség is van erre, hiszen hétfőn, szerdán és pén­teken tartanak próbát. Ez azonban már számukra termé­szetessé vált. Az egyik szülő. Ivanicsné Szabó Éva nevét mindenki ismeri, ugyanis a kollégium gazdasági vezetője. A szerény, halk szavú asszony egy menedzser munkáját vál­lalta magára, lelkiismeretes­ségből, szeretetből. Egymaga járta végig a különböző válla­latokat, intézményeket támo­gatásért. Igaz ugyan, hogy belgiumi útjukhoz a Soros­alapítvány 120 ezer forinttal .járult hozzá, ez azonban nem lett volna elegendő, hiszen csak a repülőútért 180 ezer fo­rintot -kellett fizetni. Ha nem sikerül pénzt szerezni, hiába kapták volna a kitüntető ki­küldetést. Jelképes indulás A zeneiskola ötvenezer forintot tudott biztosítani, a Pest Megyei Tanács har­mincezret. Ugyanennyit adott a ceglédi MÁV, a csemői tsz pedig húszezer forintot. S még folytathatnám a sort, mert tíz ipari és mezőgazdasági üzem, illetve a Bem József Szakmun­kásképző Intézet juttatott ki­sebb összegeket utazásukhoz. Ha nehezen is, de végül csak útra kelhetnek a fuvo­lás lányok. Akár jelképesnek is tekinthető ez az indulás — függetlenül attól, hogy milyen eredményt érnek el Belgium­ban. Az összeszokott, érett fiatal muzsikusoknak minden­képpen érdemes lenne együtt maradniuk. Mégpedig hosszú távon. Vennes Aranka 'MAKGÖ A TÁMOGATÓK Tele van a kultúra kertje lombjukat hullató cserjék­kel, lankadó virágokkal, párjukat kereső madarak­kal. Bizonytalanok, idegesek, kapkodóak a kertészek, hi­szen nem tudják, lesz-e pa­lánta a lankadó virágok he­lyébe, párját leli-e a ma­dár, s mikor köszönt be a kikelet, hogy ismét lomb­sátorba öltözzenek a cser­jék. zöldbe boruljanak a most sápatagon vegetáló évelő növények. Jó lenne, ha mielőbb bekövetkeznék ez... Siettetik tehát írás­ban, szóban, baráti beszél­getéseken és hivatalos ér­tekezleteken. S kérnek, kérnek, min­denkitől, akitől csak lehet. Erkölcsi és anyagi támoga­tást, de főként az utóbbit. Mert a kultúra (is) pénzbe kerül. Egyre több pénzbe. Valahogyan azonban ta­karva, homályban marad­nak a megkértek, a támoga­tók. Azt mondja a kartali közös gazdaság tagja, aki hivatali tisztet is, társadal­mi tisztséget is visel, azaz meglehetősen tájékozott az ilyen ügyekben, hogy adnak ők. szívesen. Csak éppen ... Négy település határában dolgoznak a termelőszövet­kezet emberei, gépei, üze­mei. Azaz négyszer kérnek tőlük az érintettek, s nem négyszer, hanem sokszor annyit, hiszen a művelődési intézmények mellett — előtt? — ott vannak az óvodák, az iskolák, a sportkörök és •egyesületek, a művelődési intézményekbe nem integ­rált — ilyen szépen, hiva­talosan mondja — öntevé­keny művészeti csoportok .., Sok egy kicsit, mondja, mi­közben a feje búbját va­karja. Bizony, sok. A megyében az általános Iskolák száma meghaladja a két és fél százat, az óvodá­ké a 350-et. a művelődési otthonoké a 170 közelében van... s akkor még szóba sem hoztuk a sportköröket, a sportosztályokat, -egyesü­leteket. más egyesületeket amelyek — mint például az önkéntes tűzoltók — áldo­zatos munkájuk fejében ugyancsak támogatásra szá­mítanak, hogy legalább a dologi feltételek minimuma meglegyen... Bizony, sok ez így együtt. S még több, ha tudjuk — márpedig tudjuk, mert az egyetlen munkahelyen sem maradt titokban —, a leg­utóbbi esztendőkben évről évre csökkent a gazdálko­dók mozgástere, anyagi le­hetősége a támogatásra. Az elbocsátások, a jövedelem­elvonások, a megnehezedett bevételi lehetőségek csupán Iziknyi részei annak a való­ságnak, amely elkerülhetet­lenné teszi mindenütt a megszokottak felülvizsgála­tát, a korábban természe­tesnek tartott támogatások­nak a mérlegelését. S ezért senki sem haragudhat. A viták, a némely helyen már-már izzó szenvedélyek mégis azt mutatják, sok a félreértés és a félreértések­ből a harag. Nem több, fél­reértés csupán, hogy a ko­rábbi támogatók „nem akar­nak” segíteni. Itt-ott ugyan előfordulhat a megyében a rövidlátásnak ilyen esete, a jellemző mégis az, hogy nin­csen baj a szándékkal, az akarattal, ám annál több baj van a forrásokkal, a fe­dezetekkel ...! A gazdálko­dók döntő részének sokkal kisebbek az ilyen célra ki­adható pénzösszegei, mint korábban, s azt se hallgas­suk el: a támogatásban, a közös fenntartásban a mű­velődési intézmények, az is­kolák sem mindig azt kínál­ták, nyújtották, mint ami­ről eredetileg szó volt. Frázisként hat, pedig igaz: jő szándékkal, közös böl­csességgel meglelhetek az adott kereteken belül a fo­rintok elosztásának legész- szerűbb módjai. Ha azonban a harag, a sértődöttség, az egymásra mutogatás ereszt gyökeret, ott aligha marad helye a jó szándék, a közös bölcsesség fagyra, szélre erő­sen érzékeny növényeinek. A támogatottakat meg kell érteni. A támogatókról sem feledkezhetünk meg. Hiszen, nekik is kijár a megértés­ből; inkább mint a harag­ból. Ez utóbbi semmi jót nem teremt. Az előbbi azon­ban teremthet. És erre a szerény jóra is nagy a szüksége a kultúrának. Mészáros Ottó 1 KIÁLLÍTÓT ERAAEKBOL1 Mészáros Dezső szobrai Rátonyi József: Szent-Györgyi Albert Ambrus Imre festményei a győri bemutatóteremben, Mészáros Dezső szobrai a győri Petőfi Sándor Mű­velődési Központban áp­rilisban tekinthetők meg. Emberi melegség nyugvása következményeként derűssé váltak csendéletei, al­földi tájai, erdélyi hegyei is. Elfelejtett oldaláról mutatja be az athéni Akropoliszt, a párizsi Notre-Dame homlokza­tát és Velencét. Ingres szelle­mében tesz vallomást a női aktokróL A természet szép­ségét vonultatja fel bennük, az ifjúságot, a vonzó és hiány­talan egészséget. Fejlődését a megtalált emberi boldogság kormányozza, ennek gyorsulá­sát tehetsége biztosítja. * Gondterhelt géniusz A Budapest Galéria Szabad­sajtó utcai kiállítótermében láthatók azok a tervek, szo­borvázlatok, amelyeknek ki­vitelezése hamarosan meg­történik. Köztéri szobrásza­ltunk egyik kiválósága, a Mo­noton született Kampfl József Széchenyi István és Móricz Zsigmond alakját álmodta meg. Óriásokat, akikről már -többször készült szobor. Mind­ez nehezítette Kampfl felada­tát, mégis sikerrel megoldot­ta. Az ő Széchenyije gond­terhelt géniusz, aki nem tű­ri a megtorpanást, a jövőbe néz, jövőbe lát, gondolkodása nem puszta meditáció, hanem cselekvést sürgető energia. Ezt a szellemi arcképet sű­rítette szoborrá Kampfl Jó­zsef, míg Móricz alakjában az írói őserő tobzódó fiatalságát láttatja. Köztudott, hogy Rátonyi Jó­zsef nyarait Ráckevén íöltr. Szép őszi napot mintázott egy öregemberről és pompás port­Kampfl József: Móricz Zsig­mond Derűs tájak Ambrus Imre 1936-ban szü­letett Gyergyófaluban. Kép­zőművészeti tanulmányait Ma­rosvásárhelyen és Kolozsvá­rott végezte. Művei megtalál­hatók a világ minden táján önálló kiállításon mutatkozott be 1978-ban Vácott, később Budapesten, Debrecenben, Sze­geden. Amikor Erdélyből re­patriált, tanyái — érthetően — nosztalgikusak voltak. Vi­gasztalódott. Megtalálta Bu­dapesten önmagát. Családot alapított. Báb- és díszletterve­zéssel is foglalkozik, azonDan elsősorban festő. Emberi meg­Osztrák kulturális hét Kez­dődik hazánkban április 17-én. Az 1986 tavaszán Bécsben megrendezett magyar kultu­rális seregszemle viszonzása­ként számos, jórészt főváro­si intézmény fogad osztrák kiállításokat, színházi előadá­sokat, hangversenyeket, tu­dományos előadásokat. A Műcsarnokban nagysza­bású kiállítás ad képet szá­zadunk osztrák művészetének legjellegzetesebb irányzatairól és néhány kortárs alkotó életművéről. A tárlatok közül kiemelkedik a század egyik osztrák klasszikusának, Alfréd Rubinnak a grafikai bemuta­tója, amelyet a világhírű bé­csi Albertina bocsátott a Ma­%/. v íjra nyílnak az autós kertmozik! Április 13-án (csütörtökön): (magyarul beszélő. SZENTENDRE színes amerikai sci-fi) Kommandó DABAS (magyarul beszélő, színes amerikai akciófilm) NAGYTARCSA Az ördögűző Kommandó (magyarul beszélő, színes amerikai akciófilm) (színes amerikai horrorfilm) Április 15-én (szombaton): MONOR, VOLÁN-TELEP CEGLÉD Rendőrakadémia I. (színes amerikai vígjáték) (a Malom-tó mellett) Rendőrakadémia 1. GOMBA (magyarul beszélő, „X" program színes amerikai vígjáték) ( V Moziüzemi Vállalat ) gyar Nemzeti Galéria rendel­kezésére. Az osztrák kulturális hét középpontjában elsősorban a zene áll. Április 17-én, 18-án és 19-én a bregenzi nemzet­közi operatársulat Gluck Or­feusz című operájával mu (át­kozik be. A Zeneakadémián fellép a hazánkban is jól is­mert Clemencic Consort, a Bécsi Szimfonikusok tagjaiból alakult Wiener Concert-Ve- rein, és Fischer Adóm vezény­letével a Haydn Filharmoni­kusok. Paul Gulda zongoraes­tet, Siegfried Kobilza pedig gitárestet ad a Zeneakadémia kistermében. A hét rendezvé­nyeit a Bécsi Állami Opera­ház Rózsalovag előadása zár­ja április 24-én az Operaház­ban. A Petőfi Csarnokban a grazi Skelet színház Ödön von Horváth „Kasimir és Karoli- ne” című darabját adja elő április 18-án és 19-én A Kos­suth moziban április 20-tól az utóbbi évek legjobb osztrák filmjeit láthatják az érdeklő­dők. Az osztrák kulturális hét alkalmat ad arra, hogy né­hány tudományterületen a két ország kutatói megismertessék munkájukat és nézeteiket egy­mással, illetve az érdeklődő közönséggel. A közgazdászok a két ország adórendszeréről fognak tanácskozni a Magyar Tudományos Akadémián, az MTA Történettudományi In­tézetében pedig az állam és a kisebbségek kérdéseiről lesz­nek előadások. A budapesti osztrák kulturális intézet el­sősorban irodalmi esteket szervez saját otthonában, il­letve magyar intézményekkel együttműködve. Programjai között szerepel egy könyvki­állítás a Kossuth Klubban, valamint a Joseph Roth és Gerhard Fritsch munkásságát tárgyaló irodalomtörténeti szimpózium az ELTE oöl- csészkarán. Neerpeltben várják a ceglédi lányokat Boldog lelkek tánca Szemet gyönyörködtető, ahogy a tizenhárom lány sötét­kék-fehérben a közönség elé vonul. Kezükben csillog a fómíényű fuvola. Nemcsak a fiatalságuk megkapó, hanem muzsikájuk is. Igaz, a Nép­rajzi Múzeum díszterme nem éppen a legalkalmasabb hang­versenyek rendezésére, hiszen túlontúl visszhangos. Ez az adottsága ugyancsak próbára teszi a kamaraegyüttest. Oly­annyira, hogy az első néhány zenedarab előadásain érezhető volt: mennyire zavarja őket. A csekély számú vasárnap délelőtti közönség azonban türelmesnek bizonyult. Megér­te a várakozás, mert az ifjú muzsikusok alkalmazkodni tudtak a körülményekhez. A koncert nagyobb része szép élményt nyújtott mindany- nyiunknak. Zavard körülmények Á ceglédi Erkel Ferenc Ál­lami Zeneiskola fuvola-kama­razenekara 1983-ban alakult. Diákokról lévén szó, tagjainak egy része időnként cserélődött. Két esztendeje azonban nem történt változás. Ez talán an­nak is köszönhető, hogy min­dig megmaradt egy mag, akik a kezdettől hűségesek. Közöt­tük van Kecskeméti Helga, Mayer Edit, Farkas Ildikó. Németh Márta már óvónőként jár vissza, Bálint Lilla pedig fuvola szakon továbbképzős Szegeden; most felvételizik a Kampfl József: Széchenyi Ist­ván rét komponált Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar tudósról. Seregi József Bu­daörs szülötte. Minden tekin­tetben megoldott kútterv'»k- kel szerepel, arculatuk a min- dgpki által érthető absztrakció — .korunk nyelve. Losonci Miklós Mészáros Dezső nem is annyira szoborban, mint kő­családban gondolkodik. Ilyen társulás látható Szentendrén, egyszemélyes szabadtéri mú­zeumában és most újabb kis méretű kőcsaládot mutat be Győrött. Színben is nemes változatok emelik az összha­tást, a formák elágazásai ér­zelemmel telítettek, miközben konstruktív fegyelem rendezi e ciklust összefüggő sorozat­tá. Mondhatjuk, hogy ezen társulások a férfi és női for­mák előképei. Az ábrázolás és elvonatkoztatás más-tnás arányú együtthatói lendítik azokat álmokból, tervekből művekké. Mészáros Dezső e kamara méretű plasztikákkal készül új köztéri szobraira; ezekben az alkotásokban még több a báj, az áhítat, az em­beri melegség. Középpontjában a zene áll majd Osztrák kulturális hét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom