Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-07 / 81. szám

1989. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Varsói kerekasztal konferencía A megállapodás visszhangja A látogatást eredetileg de­cemberre tervezték. Mihail Gorbacsov akkor beszédet mondott az ENSZ közgyűlésé­ben és eszmecserét folytatott a Fehér Házból már közelgő távozására készülő Ronald Reagannel és utódjával, George Bushsal, aki akkor még csak az Egyesült Államok megvá­lasztott, dé hivatalosan be nem iktatott elnöke volt. Az elképzelések szerint ezt a programot követte volna a Kubába való utazás, majd az ottani tárgyalások után az Angliában való negyvenórás megálló és a tanácskozás Margaret Thatcher kormány­fővel és más személyiségekkel. De akkor decemberben csu­pán a látogatás Egyesült Álla­mokra tervezett részét sikerült teljesítenie, mert közbeszólt egy egész világot mélyen megdöbbentő természeti ka­tasztrófa, a szörnyűséges ör­ményországi földrengés. Bar mind Havannában, mind Lon­donban akkor már előrehala­dott stádiumban voltak az előkészületek Mihail Gorba­csov fogadtatására, természe­tesnek tartották, hogy a Szov­jetunió első számú vezetője utazását megszakítva, a ka­tasztrófa helyszínén kíván len­ni, hogy személy szerint is bekapcsolódhasson a mentési munkák irányításába. Kuba legnagyobb kereskedelmi partnere A Szovjetunió zsúfolt bél­és külpolitikai eseménynaptá­ra miatt csak most kerülhe­tett sor a decemberben elha­lasztott kubai látogatásra. Eközben a peresztrojka a Szovjetunióban új mérföldkő­höz érkezett a március 26-i választásokkal, amelyeknél a legtöhb választókörzetben már több jelölt mérte össze erejét a népképviselők kongresszusá­nak mandátumaiért. A köz­ponti irányítást a gazdaságban a nagyobb vállalati önállóság váltja fel fokozatosan, és a jö­vedelmezőség mint fő érték­mérő mind nagyobb szerepet kap. Kubában viszont rendkí­vüli súlyt helyeznek a köz­ponti tervezésre és a nemrég meghirdetett kiigazítási kam­pány is ebbe a centralizálási irányba hat. Ennek nyomán a nyugati sajtó nem egy kom­mentátora cikkezett úgy, hogy Gorbacsov és Castro találko­zása bizonyára „hűvös lesz”, s hogy azt „a nézeteltérések és ellentétek” uralják majd. Ezért is érkezett bizonyára oly nagy számú nyugati különfudósító a kairib-tengeri szigetországba. A fogadtatás valóban rend­kívüli volt, de nem olyan érte­lemben, ahogyan a nyugati sajtó ezt jósolgatta. A szovjet vezető Fidel Castro társaságá­ban félmillió kubai eleven sorfala között haladhatott vé­gig a gépkocsival a repülőtér­ről Havanna belvárosainak ut­cáin át, szálláshelyéig. Mihail Gorbacsov és kísérete érezhet­te a barátság és tisztelet meg­nyilvánulásának jeleit látoga­tásának egész időtartama alatt. A kubai sajtó a látogatás előestéjén emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió Kuba leg­nagyobb kereskedelmi partne­re. A szigetország külkereske­delmében a szovjetek 70 szá­zalékkal részesednek. Moszkva a többi között évente mintegy négymillió tonna cukrot vásá­rol Kubától a világpiaci át­lagnál magasabb áron. Havan­na eközben kemény valutáért továbbadhatja az olcsón meg­kapott szovjet kőolajat. Ez a Ház szóvivője olyan képet pró­bált festeni, mintha a Szov­jetuniónak még „tettekkel kel­lene bebizonyítania”, hogy el­utasítja a forradalom export­ját. De elutasította azt a ha­vannai felhívást, hogy Wa­shington szüntesse meg a kö­zép-amerikai fegyverszállítá­sait. Moszkvának egyoldalúan kell megszüntetnie a mana- guai kormányzat támogatását — hangoztatta —, mivel a Szovjetuniót „más mércével mérik itt”, mint Washingtont. Vagyis szerinte a? Egyesült Államoknak joga van segíte­nie a managuai vezetés ellen harcoló kontrákat, mert lénye­gében, mint érvelt Nicaragua, „az Egyesült Államok hátsó udvarába” tartozik. Nehezen lehet ugyanis másként felfog­ni ezt a szó szerint idézett ki­jelentését: „Elutasítjuk az egyenlőségtételt a legitim amerikai érdekszférába tarto­zó országok és a közép-ame­rikai szovjet jelenlét között.” Jósé Sarney brázil elnök vi­szont üzenetet intézett Gor- bacsovhoz, amikor a szovjet államfő Havannában tartózko­dott, s „ígéretes kilátásnak" értékelte a - kubai látogatást. Sarney nagy jelentőséget tu­lajdonított Gorbacsov politiká­jának egész Latin-Amerika szempontjából. „A Szovjetunió és a latin-amerikai országok baráti kapcsolatainak fejlesz­tése és együttműködésük na­gyon fontos a nemzetközi kap­csolatok általános tökéletesíté­se szempontjából is” — írja Sarney, és megújította Gorba­csov brazíliai látogatására szóló meghívását. Bizony más ez a hangnem, mint amit Fitzwater használt... Árkus István étel képezi a szigetország leg- elentősebb keményvaluta-be- )ételét. Éppen a Gorbacsov- átogatás előtt írták alá az idei ívre vonatkozó kétoldalú ke- ■eskedelmi egyezményt, s ez 14,5 milliárd dolláros forgal- nat irányoz elő a Szovjetunió is Kuba között. 41 új gondolkodásmódnak érvényesülnie kell Az „ellentétek kirobbanásá­ba” spekuláló nyugati tudósi­ek csalódottak voltak, mert jár nagyítóval szemlélték a szovjet és a kubai vezető meg- lyilatkozásait, a számukra .szenzációs” eltéréseket képte- enek voltak felfedezni. Ar­gentin és brazil újságírók izonban tárgyilagosabb szem­üvegen át szemlélték a történ­teket, s ők „Ígéretes kijelenté­sekről" adtak hírt. Mindenek­előtt jelentősnek tartották, logy mindkét vezető ismétel- ;en nyomatékosan megerősí­tette, hogy elítéli a forrada­lom exportjára való törekvé­seket, de ugyanígy fellép ter­mészetesen az ellenforradalom sxportja ellen1 is. A világsajtó több objektív hírmagyarázója Eelhívta a figyelmet bizonyos kulcsmondatokra is, amelyek meghatározták a tárgyalások egész menetét. Ezeket fontossági sorrend­ben így csoportosították: 1. A világnak ez a térsége sem le­het a kelet—nyugati szemben­állás színtere. 2. A Szovjetunió azzal, hogy fejleszti együttmű­ködését a latin-amerikai álla­mokkal, nem törekszik semmi­féle politikai vagy katonai­stratégiai előny szerzésére a maga számára. 3. A közép­amerikai problémákat nem le­het katonai* eszközökkel ren­dezni, s mind a Szovjetunió, mind Kuba az itteni békés rendezési folyamatok sikerét kívánja előmozdítani. 4. Nem elfogadható viszont az a wa­shingtoni érvelés, hogy Kö- zép-Amerika az „Egyesült Ál­lamok hátsó udvara”. 5. Fidel Castro újból nyomatékosan kifejtette, hogy Kuba mindig kész volt és kész lesz rendez­ni kapcsolatait az Egyesült Ál­lamokkal, de Washington ré­széről jelenleg hiányzik az ilyen szándék. Az egész látogatás alapmotí­vuma az volt, hogy az új gon­dolkodásmódnak a közép-ame­rikai és latin-amerikai térség­ben is érvényesülnie kell. Ezt a Reuter tudósítója — aki pe­dig előzetes tudósításaiban a két vezető eltérő bel- és kül­politikai koncepciójának drá­mai szembesülését jósolgatta — is elismeri a történtek nyo­mán. „Mihail Gorbacsov — írja — Havannában kinyilvá­nította, hogy a szocializmus­hoz különböző utak vezethet­nek. A szovjet vezető kubai látogatását arra használta fel, hogy a világnak — kiváltkép­pen pedig az Egyesült Álla­moknak — a tudomására hoz­za: a szovjet—kubai kapcsola­tok. tartósan szilárdak marad­nak.” Ezt tükrözte egyébként az a barátsági és együttműkö­dési szerződés, amelyet Gorba­csov kubai látogatása során aláírtak. \ Fitzwater és Sarney eltérő értékelése Az Egyesült Államok hiva­talos körei „csalódottságuk­nak” adtak hangot Gorbacsov és Castro megnyilatkozásai nyomán. Fitzwater, a Fehér John Vanderveken, a Sza­bad Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetségének (CISL) fő­titkára csütörtökön üzenetben üdvözölte Lech Walesát, a Szolidaritás elnökét a lengyel­országi kerekasztal-konferen- cia megállapodásainak aláírá­sa kapcsán. Vanderveken a CISL támo­gatásáról biztosítja üzeneté­ben a Szolidaritást és kifejezi örömét, hogy a lengyel szaik- szervezet teljes és aktív hoz­zájárulást nyújthat a jövőben a nemzetközi szabad szakszer­vezeteknek. A CISL 97 ország 147 szakszervezeti központját WALESA TERVEI Lech Walesa, a Szolidaritás lengyel szakszervezet elnöke Varsóban csütörtökön kijelen­tette, hogy szeretne a Szovjet­unióba látogatni. Politikai győ­zelemnek minősítette a lengyel kormányzattal szerdán elért megállapodást, és sürgette á Szolidaritás újraszervezését. Walesa sajtóértekezletet tar­tott, mielőtt hazaindult volna Gdanskba, a nemzeti kerékasz­tal-tárgyalásokról. Esetleges moszkvai látogatásával kap­csolatban újságírók kérdései­dre válaszolva azt mondta: sze­retné biztosítani a szovjet ve­zetőket, hogy a lengyelorszá­gi ellenzék nem akar zavart kelteni Kelet-Európábán, és nem akarja meghiúsítani a szovjetunióbeli peresztrojkát. „Ahogy hallom, a Szovjetunió saját magát akarja megrefor­málni, mi meg a saját prob­lémáinkat akarjuk megoldani, és nem akarunk másokat za­varni” — tette hozzá. A Szolidaritás újjászervezé­sét a leggyorsabban akarják végrehajtani — derült ki a sajtóértekezleten. A parlament pénteken szavaz arról a tör­vényről, amely újból lehetővé teszi a szakszervezet működé­sét, s a Szolidaritás egyik ve­zető tanác«adója szerint két héten belül már meg is tör­ténhet a bírósági bejegyezte­tés. foglalja magában, 87 milliós össztagsággal. A belga lapok első oldalas címekben számoltak be a meg­állapodásról. A Le Soir című nagy polgári újság értékelése szerint ezek az egyezmények nemcsak Lengyelország, de egész Európa számára forduló­pontot jelentenek. A lengyel siker rendkívüli lökést adna a szovjet reformereknek és meggyőző érvet azokban a vi­táikban, amelyek áthatják a szovjet — és nemcsak a szov­jet — társadalmat és irányító apparátust. A Le Peuple, amely közel áll a szocialista párthoz, a kom­munista országokban példát­lan megállapodásnak nevezi a lengyel kompromisszumot. A kommunista Le Drapeau Rouge „történelmi megállapo­dásként” üdvözölte a varsói aláírást. Afgán felkelők mellett Amerikai diplomáciai képviselő? Az amerikai kormány dip­lomáciai képviselőt nevez ki az afgán felkelőkhöz, egyúttal pedig elutasította a szovjet javaslatot, hogy a két ország működjék együtt a tűzszünet és széles körű koalíciós afgán kormány létrejöttében. Ezt je­lentette csütörtökön a The New York Times. A felkelők mellé delegált, nagyköveti rangú képviselő — Peter Tomsen, a pekingi ame­rikai hagykövetség eddigi első beosztottja — washingtoni székhellyel működik majd és Pakisztánban érintkezik a fel­kelőkkel. George Bush elnök Mihail Gorbacsovnak küldött válasz­levelében elutasította azt a szovjet javaslatot, hogy mind­két fél szüntesse meg a kato­nai támogatást a szemben álló feleknek — így értesült a lap. Bonni tiltakozás Romániánál Geäschert is megsértették Nyugatnémet kormánykörök csütörtökön megerősítették, hogy a nyugatnémet—román gazdasági vegyes bizottság ülésének elhalasztását a kül-. ügyi hivatal egyeztette a gaz­dasági minisztériummal, és időben összehangolták Klaus Terfloth bukaresti nagykövet jelentéstételre való'hazarende- lésével. Az NSZK' kabinetje ily módon óhajtotta egyértel­műen kifejezni tiltakozását az emberi jogok romániai meg­sértése ellen. Marcel Dinu bonni román nagykövetet az utóbbi időben már többször berendelték a külügyi hivatalba, hogy köve­Három megállapodást írtak alá Gorbacsov londoni tárgyalásai „Nagyon-nagyon jó megbeszélésnek” minősítették brit részről Margaret Thatcher és Mihail Gorbacsov csü­törtökön délelőtt lezajlott két és fél órás véleménycseré­jét, amelynek központjában az európai biztonság és együttműködés, illetve a fegyverzetcsökkentésről folyó kelet—nyugati párbeszéd legidőszerűbb kérdései álltak. A brit miniszterelnök asz- szony múlt heti afrikai körút­ja, illetve a szovjet államfő szerdán befejeződött kubai lá­togatása kapcsán közvetlen ta­pasztalatokra alapozva kerül­tek szóba a dél-afrikai és a közép-amerikai térség rende­zésre váró problémái. A csúcsmegbeszéléseket kö­vetően Eduard Sevardnadze szovjet és Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter három egyezményt írt alá a minisz­terelnöki rezidencia dísztermé­ben. Közülük kiemelkedő fon­tosságú a tőkeberuházások kölcsönös kormánygaranciáiról intézkedő megállapodás, amelytől mindkét fél a közös vállalkozások jelentős bővíté­sét reméli. A két ország üzletemberei­nek és állampolgárainak köl­csönös látogatásait kívánja előmozdítani a vízumkiadás megkönnyítéséről kötött egyez­mény. A harmadik megállapo­Ligacsov-interjú egy olasz lapnak Végül cr tények döntenek XSAK RÖVIDEN... KÖTAI GÉZA, az MSZMP KB tagja, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának vezetője, az Amerikai Magyar Szövetség vezetőségének meg­hívására látogatást tett Wa­shingtonban és előadást tar­tott az AMSZ igazgatótaná­csa előtt a . magyarországi helyzetről. NORODOM SZIHANUK herceg csütörtökön felkérte a francia elnököt arra, hogy rendezzenek Párizsban nem­zetközi konferenciát a kam­bodzsai kérdésről a BT ál­landó tagjai, az ASEAN-or- szágok és Japán, India, Auszt­rália, Üj-Zéland, továbbá Viet­nam, Laosz és a négy kam­bodzsai frakció részvételével. A milánói Corriere Della Sera csütörtökön interjút kö­zöl Jegor Ligacsovval, azzal a szovjet politikussal, akit a nyugati sajtó Mihail Gorba­csov konzervatív ellenlábasa­ként emleget. Ez az első alka­lom, hogy Ligacsov áthelyezé­se óta a nyugati sajtónak nyi­latkozik. — Nem igaz, hogy a pe­resztrojka ellensége vagyok. Az azonban aranyszabály szá­momra, hogy csakis körülte­kintően és megfontoltan jut­hatunk előre. Mielőtt döntünk bármiben, gondolni kell a le­hetséges következményekre is, ebből áll a konzervativizmu­som — jelentette ki Ligacsov az olasz lapnak. A politikus szerint a húsvéti választásokon nem a párt szenvedett vereséget, hanem azok a helyi pártvezetők, akik késlekedve valósítják meg vagy szabotálják a peresztroj­kát. Jelcin győzelmét Ligacsov „a legkülönfélébb tiltakozások összegeződésének” minősítette, s kimondatlanul demagógiával és hazugságokkal vádolta el­lenfelét. „Jelcinre olyanok is szavaztak, akik a peresztrojka ellenfelei” — jelentette ki. Gorbacsovhoz fűződő viszo­nyáról Ligacsov azt mondta: „őszinte és néha heves vitákat folytatunk, de végül mindig közös álláspontra' tudunk jut­ni. Ha pedig mégsem, a té­nyekre hagyjuk, azok döntsék el, melyikünknek van igaza.” Tagadta, hogy elvi-ideológiai nézetkülönbségek választanák őt el Gorbacsovtól. dás a földrengés sújtotta Le- 'ninakánban felépülő középis­koláról szól, amelyet 3 millió font költséggel brit közadako­zásból hoznak létre. Grobacsov londoni látogatá­sának jelentőségét méltatta csütörtöki moszkvai sajtóérte­kezletén Jurij Gremitszkih is. A szovjet szóvivő megemlítet­te, hogy a két külügyminiszter is megkezdte megbeszéléseit, s Szergej Ahromejev marsall, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének tanácsadója a brit vezérkari főnökkel, majd a védelmi miniszterrel tárgyal. Gremitszkih visszautalt az SZKP KB főtitkára havannai beszédének kedvező nemzet­közi visszhangjára, s ezzel összefüggésben disszonáns hangnak minősítette Mariin Fitzwater fehér házi szóvivő megnyilatkozását. Fitzwater „kiábrándultsága” csak azzal magyarázható, hogy nem ta­nulmányozta behatóan a be­szédet — mondta a szóvivő, aki az amerikai vélemény cá­folatául idézte Mihail Gorba­csov Közép-Amerikával kap­csolatos állásfoglalását. Olasz kommunisták Uj vezetőség Megtartotta első ülését az Olasz Kommunista Párt leg­utóbbi kongresszusán megvá­lasztott központi bizottság. Az ülésen véglegesen megtörtént a nemzedékváltás az OKP élén: a megválasztott új 50 ta­gú vezetőségnek nem tagjai többé Pietro Ingrao (a párt egyik történelmi vezetője, a képviselőház volt elnöke), Lu­ciano Lama (a CGIL volt fő­titkára), Paolo Bufalini, Gio­vanni Berlinguer és Adalberto Minucci. teljék tőle: sürgesse kormá­nyánál az emberi jogok védel­méről intézkedő helsinki záró­okmány és más kötelezettség­vállalások tiszteletben tartását. A külügyminisztériumhoz kö­zel álló bonni General-An­zeiger című lap diplomáciai főtudósítójának csütörtöki je­lentése szerint a román ha­tóságok személyében is meg­sértették Hans-Dietrich Gen­scher alkancellárt, külügymi­nisztert, kihívást intéztek el­lene. Terfloth nagykövet ugyanis a nyugatnémet diplomácia ve­zetőjének levelének átadása végett akarta felkeresni egy­kori hivatali partnerét, Cor- neliu Manescu román külügy­minisztert, aki másokkal együtt nyílt levélben szólította fel Nicolae Ceausescu pá le­vezetőt. a lakosság elnyomásá­nak megszüntetésére. A leve­let vivő nagykövetet azonban megakadályozták abban, hogv átlépje a ház küszöbét —. írja a General-Anzeiger. SÚLYOS AGGODALMAK A brit kormány csütörtökén súlyos aggodalmainak adott kifejezést a Romániában ural­kodó állapotok miatt. William Waidegrave külügyi állammi­niszter egy konzervatív képvi­selő interpellációs kérdésére adott válaszában hangsúlyoz­ta: „mélységesen nyugtalanít bennünket az, hogy a román hatóságok egyre fokozódó mér­tékben alkalmaznak megfé­lemlítő taktikát a vélemény/ nyilvánítási szabadság elfoj­tására, méghozzá akkor, ami­kor Kelet-Európa más orszá­gaiban ellenkező irányú fej­lődés megy végbe.” A miniszter megállapította, hogy a román hatóságok a rájuk jellemző szigorral léptek fel a Román Kommunista Párt hat veterán személyisé­ge ellen, akik Ceausescu el­nökhöz intézett nyílt levélben bélyegezték meg politikáját. Rámutatott, hogy mindany- nyiukat szoros megfigyelés alá helyezték és legalább hár­mukat kihallgatásnak vetették alá. Waldegrave a brit kor­mány nevében ismételten „a román nép emberi jogainak tiszteletben tartására” szólítot­ta fel a román kormányt. Goodpcster javaslata Radikális haderőc Csökkentsék a ’90-es évek közepéig ötven százalékkal a NATO- és a VSZ-szerződés erőit és hozzák haza Európá­ból az amerikai csapatok felét. Ezt a javaslatot terjesztette elő Andrew Goodpaster tábornok, az Egyesült Államok Atlanti Tanácsának elnöke a NATO 40. évfordulója alkalmából. Goodpaster a NATO egyik szervezője, majd 1969—1974 között a nyugati szövetség erőinek legfelsőbb parancsno­ka volt. Ha a Gorbacsov által meg­fogalmazott új szovjet politika megvalósul, a Nyugatnak vá­laszolnia kell rá — írta tanul­mányában a nyugállományú tábornok. Goodpaster javaslata szerint radikálisan át kell for­málni a Nyugat és a Kelet ma „lényegében egyenlő” erőit, s azokat legalább ötven száza­lékkal kell csökkenteni a NA­TO jelenlegi erejéhez képest. A Goodpaster-féle elgondo­lás messze túlmutat a NATO eddigi tervein és felülmúlja még a VSZ csökkentési javas­latait is. A Bécsben előterjesz­tett nyugati terv szerint köl­csönösen 5—10 százalékkal a NATO jelenlegi színvonala alá csökkentenék a haderőket, míg a VSZ 10—lB százalékos.' a második szakaszban további 25 százalékos csökkentést irá­nyoz elő. > 1 Csalódott nyugati tudósítók — elégedett tárgyaló felek A folyamatos barátság útjelzőié

Next

/
Oldalképek
Tartalom