Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-07 / 81. szám
1989. Április 7., péntek ME€iYBÍ\ 3 SZÁJTÁTVA Látóhatár Rendszeres program. A nagy kiterjedésű varos, Érd kerületeiben különböző feltételek, körülmények között dolgoznak a népfrontbizottsagok holdudvarát hasznosító nyugdíjasklubok. Ezeknek a vezetői jönnek össze rendszeres programként: tájékozódnak egymás tevékenységéről, egyeztetnek egy sor dolgot. Jó dolog ez. És ritka. Amint az is ritka, hogy cgy-egy klub tágítsa maga körül a látóhatárt. Furcsa a tapasztalat: a létrejött közössegek annyira összetartanak, hogy — tisztelet a kivételeknek — nem veszik észre maguk körül, a tágabo környezetükben azokat az időseket, akik szintén társaságra vágynak, akik egyedül vannak, istápolásra szorulnának ... A klubtársak természetesnek tartják, ha valaki közülük ágynak esik, akkor segíteni kell rajta. S mindig akad jelentkező. Amint arra is, ha másfajta átmeneti támasz kell valamiben a társnak, ám ha „idegenről” van szó . .'. önzés, bezárkózás, bizalmatlanság? Talán csupán fáradtság. Nem telik többre. Mégis, talán telne többre. A megyében százra tehető — mert vannak megszűnők, újonnan alakulók, tevékenységüket szüneteltetők — a népfrontbizottságok holdudvarában tevékenykedő nyugdíjaskluboknak a száma. Hatalmas erő rejlik ezekben a közösségekben! Ha . .. ha például a klubok segítenének felkutatni a tagok környezetében élő, segítségre szoruló más időseket. Ha azt is tisztáznák: közülük kik azok, akik szerény anyagiakért gondozást vállalnának . . . Szájtátva látja a hírlapíró, mennyiféle módja, lehetősége nyílna a társadalmi öntevékenységnek itt is, de valahogy a tanácsok nem kapkodnak a lehétöségek után, az idősek meg talán fel sem fedezik azokat. Tágabb látóhatárt tehát! S elsőnek persze e tágabb látóhatár érdekében az okulárét nem az időseknek kell felvenniük ... MOTTÓ Csapdába kerültek a törvényelőkészítők (Folytatás az 1. oldalról.) sík változat szerint százötven- ezer állampolgár ezt aláírásával kéri. A törvénytervezet intézkedik a népszavazásra nem bocsátható kérdések köréről is. Ilyenek a költségvetés, a központi adónemek, a személyi ügyek, illetve a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése, valamint az ilyen szerződések kihirdetése, s ezzel törvénybe iktatása. Tekintettel arra, hogy . a bős—nagymarosi vízlépcső építéséről is nemzetközi szerződés dönt, az említett kivétel a jelen lévő újságírók körében élénk érdeklődést keltett. Lehetséges lesz-e akkor egyáltalán népszavazás erről a sokat vitatott nagyberuházásról? Borics Gyula ennek kapcsán elmondta, hogy a nemzetközi szerződésekre vonatkozó kivételt általában rryn- denhol a világon tartalmazzák a népszavazásról szóló törvények, aminek az az oka, hogy védjék az adott állam hitelét, megbízhatóságát. A jelenlegi magyar helyzet fonákságát érzékelve a kormány most mégis azzal bízta meg a törvényjavaslat előkészítőit, hogy próbáljanak meg a konkrét ügyben népszavazást lehetővé tevő, áthidaló megfogalmazást, alternatívát találni. Marosán György ezt azzal egészítette ki, hogy elvileg feltétlenül olyan törvényt kell alkotni, amely nem teszi bizonytalanpá nemzetközi tekintélyünket, másfelől viszont gyakorlatilag nagyon megnehezítené a kormányzat helyzetét, ha kizárnák a vízlépcső ügyében a népszavazást, ezt ugyanis bizonyára sokan manipulációnak, a tömegek félrevezetésének, becsapásának minősítenék. Sajátos csapda ez, amihez a tud.ósító csak azt a kérdést fűzheti, vajon a jogi szakértők nem tudtak erről a szabályozási tapasztalatról, nemzetközi elvről? Mert a népszavazás (és a vízlépcső) körüli vitában, a Parlamentben és máshol sem hangzott el eddig ez az érvelés ... így a viták mindén bizonnyal még élesebben folytatódnak majd, amit az illetékesek a törvénytervezet nyilvánosságra hozásával igyekeznek elősegíteni. Borics Gyula jelenléte a sajtótájékoztatón alkalmat adott arra is, hogy több kérdést tehessenek fel — elsősorban külföldi kollégáink — Nagy Imre és politikustársad exhumálásával kapcsolatban. Az igazságügyi államtitkár egyebek között elmondta, hogy az öt politikus kihantolása befejeződött. de tartanak még a szakértői vizsgálatok. Most kiderült,, hogy hármójukat eredetileg nem is a 301-es parcellába temették el, hanem föltehetően kivégzésük helyén, Válaszolt a környezetvédelmi miniszter Megnyugtató megoldást garantál Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakának végén, mgreius 23-án az interpellációk és kérdések kerültek sorra. Akkor kért szót dr. Varga János, a 11. választó- kerület országgyűlési képviselője, hogy eleget tegyen annak a felkérésnek, amit 300 monori-erdei lakos aláírásával is hitelesített. Maróthy László környezetvédelmi miniszterhez interpellálva megkérdezte, mit kíván tenni a tárca vezetője a veszélyes talaj elszállítása, a talajvíz krómtalaníiása és a lakosság ivóvízellátása ügyében? A miniszter szóbeli válaszát — amit az interpellációval együtt lapunk március 24-i számából ismerhettek meg olvasóink — az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta ... Azóta dr. Varga János megkapta Maróthy László írásbeli válaszát is, amit a képviselő kérésére az alábbiakban köziünk. Kedves Varga Elvtársi Mz- tos vagyok abban, hogy az interpellációban" felvetett mindhárom kérdésre oiyán választ adtam, amelynék nemcsak a monori-erdei környezetszennyezés következményeinek rendezéséhez, hanem a városrész vízellátásának megnyugtató megoldásához is megfelelő garanciákat nyújtanak. Kérem válaszom elfogadását és javaslom, hogy Vmnak tartalmát választóival is ismertesse meg. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter a Kozma utcai börtönben. Egyes tanúk szerint áttemeté- sükre csak 1961-ben került sor. Ennek okairól azonban Borics Gyula nem tudott felvilágosítást adni, sőt jelezte, azt is, hogy nem egyértelmű még a politikusok kivégzésének helye sem. Sok tehát a bizonytalanság, az azonban biztos, hogy az öt politikus nyilvános temetésére június 16-án sor kerülhet majd. Az esemény kapcsán a kormányzat rendkívüli intézkedéseket nem tervez, csak a közrend fenntartásáról kíván gondoskodni, amihez egyébként' a Történelmi IgazságtéteJ Bizottság is fölajánlotta a segítségét. Sem kegyeleti, sem technikai okokból nem lehetséges azonban eddig az időpontig teljesíteni a bizottság azon kérését, hogy a 301-es parcellában eltemetettek közül másokat is exhumáljanak és ugyanakkor ismét, de már jelzett sírba helyezzenek. Erre később az érintett családok elvárásainak leghumánusabb figyelembevételével kerülhet sor. A kormányülés másik fontos napirendjéről, a társadalombiztosítási törvénytervezetről Farkas István, az ezzel kapcsolatos reformmunkálatok kormánybiztosa tájékoztatta az újságírókat. Mint elmondta, törvényben kívánják szabályozni az újonnan létrehozott .társadalombiztosítási alap működési feltételeit és megalapozni ennek ön- kormányzati vezető szervét. Ez a testület á munkavállalók, a munkáltatók és a nagy társadalmi érdekcsoportok képviselőiből alakul,na_ meg. A kormány nem állna fölötte, csak az Országgyűlés. Ugyanakkor . állandó meghívottja lenne az egészségügyi és a pénzügyminiszter, mert .a .társadalombiztosítás változatlanul kormánygaranciákkal működik. Ha mégis viták lennének az állami végrehajtó szervvel, akkor az egyeztetést a parlament végezheti majd el. A társadalombiztosítás apparátusa is változik majd: mivel az önkormányzat saját vagyonnal is rendelkezik, az ezzel kapcsolatos teendők intézésére egyfajta vagyonkezeléssel foglalkozó szervezetet kell létrehozni. A társadalom- biztosítási törvény tervezetét társadalmi vitára bocsátják. B. A. Egy pofi fika áiefoxafai Erdélyi menekültek Szűrös Mátyásnál Szűrös Mátyás, az ' Ország- gyűlés elnöke, csütörtökön erdélyi menekültek egy csoportjával találkozott a Parlamentben. Az Országház delegáció* termében az erdélyi menekültek nevében dr. Kun András mondott köszönetét Szűrös Mátyásnak azért, hogy különböző nemzetközi fórumokon síkraszállt a Romániában élő magyarságért. Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy korábban itthon sem volt egyszerű kiállni a határainkon túl élő magyarság érdekeiért. Ám ma már nemcsak hazánkban, hanem egész Európában értik, hogy nem a magyar és a román nép közötti viszályról van szó, s törekvéseinket ro- konszenv kíséri. — Önök áldozatai egy politikának, amiit egyre inkább felismer a világ — mondotta Szűrös Mátyás. Történelmi felelősségünk, hogy a határainkon kívül élő magyarok egyéni és kollektív jogaiért a politika, az erkölcs és a jog eszközeivel megtegyünk mindent. Ügy kell munkálkodnunk, hogy azok, akik szülőföldjükön kívánnak élni, egykor visszatérhessenek oda. Végezetül köszönetét mondott az egyházak segítségéért, s azt kívánta a menekülteknek: valóban érezzék itthon magukat Magyarországon. Az ezt követő kötetlen beszélgetésen szó esett a család- egyesítés lehetőségéről, s a romániai helyzetről is. Szűrös Mátyás szeriint a Romániában élő magyarok küzdelme nemzeti identitásukért csak román honfitársaikkal összefogva lehet eredményes. A Külügyminisztérium közleménye Sértő román intézkedés Csütötökön a Külügyminisztériumba kérették a budapesti román nagykövetség illetékesét azzal összefüggésben, hogy a román hatóságok nemkívánatos személynek nyilvánították Chrudinák Alajost, a Magyar Televízió külpolitikai fő- szerkesztőjét, valamint a külpolitikai főszerkesztőség valamennyi munkatársát. Mint ismeretes. az MTV forgatócsoportjának tagjai át akartak utazni Románián. A Külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki a román hatóságok önkériyes eljárása miatt, és hangsúlyozta, hogy a szocialista országok gyakorlatában szinte példa nélküli intézkedés újabb feszültséggel terheli a magyar—román kapcsolatokat. A román lépés merőben ellentétes a két ország kulturális és tudományos együttműködési megállapodásával. amely célul tűzi ki — egyebek között — a sajtó és a televízió szorosabb együttműködését. Mindezzel Románia ismét megsértett egy magyar—román államközi egyezményt. A román magatartás ellentétes a nemzetközileg elfogadott normákkal, durván sérti a helsinki záróokmány betűjét és szellemét, az alapvető emberi jogokat. A román döntésre olyan időszakban került sor. amikor a helsinki folyamat résztvevői — így a Román Szocialista Köztársaság is —' Bécsben a közelmúltban vállalták: az újságírók szakmai tevékenységük törvényes gyakorlása következményeképpen nem utasíthatók ki és más módon sem büntethetők. Tartózkodnak olyan korlátozó intézkedések megtételétől, mint például áz újságíró akkreditálásának visszavonása vagy az újságíró kiutasítása. A magyar újságírókkal szemben alkalmazott bánásmód megkérdőjelezi a román magatartás komolyságát a Bécsben vállalt kötelezettségeket illetően. Ez azért is sajnálatos, mert az ott jelen volt államok képviselői néhány nap múlva Londonban ismét tar lálkoznak, hogy megvitassák, mit tehetnek még a helsinki folyamatban az információ- áramlás fejlesztéséért, a tájékoztatáshoz való jog általánossá tételéért és az újságírók m unkafel té tele in ek j a ví tá sáért. JÖVEDELMEZŐBB LENNE KAMATRA KIADNI A TÉESZ VAGYONÁT Szegény nagyüzemek, gazdag bankok Az utóbbi néhány évben annyi közgazdasági szabályozót vezettek be a magyar mezőgazdaságban, amennyi éppen elegendő volt ahhoz, hogy megkeserítse a közös gazdaságok életét. A nagy ábránd, miszerint úgy elkezdeni egy esztendőt, hogy a szövetkezetek megalapozott tervvel rendelkezzenek, csak a legoptimistábbak agyába fészkelődhetett be. A téeszek jelentékeny hányada a tönk. a gazdasági csőd szélén áll. Tartozásaik a különböző pénzintézeteknek már olyannyira tetemesek, hogy fennmaradásukat a csodák sem segíthetik. Csak elvétve lehet találkozni olyan főkönyvelővel, akinek nem kell szüntelenül a bankoknál kilincselnie, hogy jöjjenek már az újabb milliók, mert különben le lehet húzni azt a bizonyos rolót. Tisztelt Varga Elvtársi A Minőség Vegyipari Kisszövetkezet Monorí-erdőn törvényesen működő telephelyén a környezetet súlyosan veszélyeztető anyagokat ástak el, amelyre 1987. évben lakossági bejelentés nyomán derült fény. Az előzetes vizsgálatok egyértelművé tették, hogy a környezetszennyezés felszámolása csak tudományosan megalapozott, jól előkészített intézkedésekkel lehetséges. A telephelyen elrejtett veszélyes hulladékok feltárása, kitermelése és elszállítása mellett a közvetlenül érintett lakosság részére szükségvízel- látó vezeték épült. Egyidejűleg kezdetét vette a terület rehabilitációját szolgáló feladatok megvalósítása, az elszennyezett talajvíz mozgásának megfigyelése és továbbterjedésének a megakadályozása. A kitermelt veszélyes hulladékot elszállították. Az elszennyezett talajt a szövetkezet telephelyén megfelelő műszaki védelemmel ideiglenesen tárolják. A megyei tanács, valamint a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium több kísérletet tett a szennyezett föld elhelyezésére, ezek azonban az érintett települések lakosságának és képviseleti szerveinek tiltakozása miatt meghiúsultak. Az aszódi ‘ veszélyeshulla- dék-lerakó 1989. III. 1-jén megkezdett próbaüzeme lehetővé teszi a szennyezett föld végleges megoldást jelentő elhelyezését. Az erre vonatkozó kötelezést 1989. III. 31-i teljesítési határidővel a Közép- dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kiadta, melynek másolatát csatolom. Az elrejtett veszélyes hulladék a telephelyen belül elszennyezte a talajvizet. A szennyezett talajvíz tisztítására, illetve továbbterjedésének megakadályozására megoldásokat tártunk fel. A telephelyen belüli víztest befoglalására vonatkozó tervet 1939. V. 31-ig elfogadásra be kell nyújtani, a kivitelezést pedig 1989. XII. 31-ig a kisszövetkezetnek végre kell hajtani. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a megyei tanács közreműködésével segítséget kíván nyújtani a monori-erdei település- rész vezetékes vízellátásának megvalósításához. Az itt élő lakosság teljes körű ^vízellátá- sának tanulmánytervét 1988. évben a helyi tanács elkészítette, a kiviteli terveket pedig a megyei tanács 1989. évben elkészítteti. Az illétékes környezetvédelmi gs vízügyi igazgatóság hozzájárul ahhoz, hogy az ideiglenes vízellátó- vezetékre ráköthessenek azok az állampolgárok, akik fürdőszobájukat jelenleg használni nem tudják. A vízmű főművi berendezéseit — a vízbázisbővítést és a vezeték településrészig való kiépítését — a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium az üzemeltetőnek átadja, vagy az ehhez szükséges anyagi eszközöket biztosítja a társulati fejlesztésekkel összhangban. Találóan fogalmazott Vá- mosmikolán a Vörös Csillag Termelőszövetkezet főkönyvelője, Kolozsi Béláné, amikor azt mondta: szegény téesz, gazdag bank! ö már csak tudja, hiszen a Budapest Banktól 20 millió forint hitelt vettek fel ahhoz, hogy egyáltalán létezni tudjanak. A 19-20 százalékos kamat pedig már mindennél beszédesebb. — Szomorú, de ez a valóság — mondja. — Már négy- százalékos nyereségrátának is örülnünk kellett 1988-ban. Teljes a gazdálkodási bizonytalanság. Kérdem én, miért vagyunk kötelesek az államilag előírt áron adni a gabonát? Miért nem adhatjuk el például úgy és akkor a búzát, amikor és ahogyan az számunkra a legjövedelmezőbb!? Jó lenne végre megengedni, hogy a piac valóban szabad legyen. Az átlagos helyzetképpel találkozhattunk Érden, a Bénid Völgye Téeszben is. Sán- diné dr. Bolla Anna úgy fo-‘í galmazott, hogy gondjaik nekik is vannak, de mind ez ideig szerencséjükre sikerült tartaniuk a már régóta megalapozott termelési eredményeket. — A Budapest Banknál pillanatnyilag 48 millió forint a tartozásunk, illetve az ehhez tartozó kamatösszeg, amelynek nagysága 18—20 százalék közötti. Tudunk arról a bizonyos zöldhitelről is, amelyet az említett pénzintézet bocsátott ki, de ezt még nem kínálták fel nekünk, pedig részvényesei is vagyunk ennek a banknak. Az érdieknél az alaptevékenységen belül a legjelentősebb a növénytermesztési ágazat, amely tavaly 200 milliós árbevételt produkált. Ám a húzóágazatoknak az ipari és szolgáltató egységek bizonyulnak. Példának hozta fel a húsfeldolgozó üzemet, amely ebben az évben is várhatóan teljesíti a feldolgozási és árbevételi tervét. Tökön, az Egyetértés Termelőszövetkezetnél dr. Nagy Mihály, a szövetkezet elnöke elsődleges gondjuknak a tetemes kintlevőségüket tartja. — Vevőink 1989. január elsején 70 millió forinttal tartoztak. Azóta ez az összeg 20 millióra apadt, de még mindig jelentős. Éppen elegendő ahhoz, hogy likviditásunk is megkérdőjelezhető legyen. Sajnos, az általános pénzszűkítő politika eredménye mindaz, amibe mi és más szövetkezetek is beleestek, és most fuldokolnak. * Elképesztően magas hitelösszeget említett. A már többször is idézett Budapest Bank őket 70 millió forinttal segíti. A minimális kamat 18 százalékos, de ironikusan megjegyezte, folyosói pletykákból úgy értesült, hogy a felvett üzemviteli hitelnek több mint a felét már 22 százalékos kamattal adták. Munkatársaimmal együtt érezzük azt a gazdasági és pénzügyi szorítást, amely naponta gyötör, és emészt bennünket. Megpróbálunk a termelés érdemi csorbulása nélkül garasoskodni, fillérekből fennmaradni. Azt sem hallgatta el, hogy bizony voltak időszakok, amikor a beruházási éhség erősebb volt a termelési és gazdálkodási lehetőségeknél. Igyekeztek — aho? arra módjuk adódott — fejleszteni, korszerűsíteni. Igaz, akkoriban még a felvett hitelekre normális kamatot írtak elő, s nem okozott fejfájást annak törlesztése. — Szanálásról még nem be-- szélhetünk, de amilyen körülmények között az idén is gazdálkodunk, s amennyire bizonytalanok a termelési kilátásaink, az már eleve okot ad az aggodalomra. Akadt olyan főkönyvelő, aki kerek perec kijelentette, hogy a legjobb volna a téesz egész vagyonát 20 százalékos kamatra odaadni valamelyik pénzintézetnek, s aztán abból a kamatból osztani az év végi nyereséget. Létszámot, anyag- és energiaiköltségeket takaríthatnának meg. Lehet, hogy idővel ilyen esetekkel is. találkozhatunk. Félő azonban, hogy a jövőben egyre általánosabbá válik majd a tönkrement szövetkezetekről és a mindinkább gazdagodó bankokról beszélni. Gy, L. I ’
