Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-07 / 81. szám

Ma: 12 oldal PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 81. SZÄM Ára: 4.30 forint l9^Äf^TEK r “7 Pénteken is tizenkét oldal Az olvasó természetes igénye, hogy minél színesebb, információkban gazdagabb lapot kapjon kézbe. A szer­kesztőség állandó törekvése is ez, amit a lassanként ol­dódó papírhiány segít megvalósítani. Számaink hétköz­nap eddig csak nyolc oldalon jelentek meg, ám mától kezdve ettől péntekenként eltérhetünk, lapunk ilyenkor tizenkét oldalon jelenik meg. A bővülő terjedelem több cikk, híranyag, színes riport megjelentetésére ad lehe­tőséget azzal, hogy külön két oldalra kerülhet a heti rá­dió- és televízióműsor, örömünkre szolgál, hogy közöl­hetjük: mindezt változatlan árért nyújtjuk. Csapdába kerültek a törvényelőkészítők A kormány tegnapi ülésén megtárgyalta a népszavazás és a népi kezdemé­nyezés szabályozásáról, valamint a társadalombiztosítás új irányítási és szervezeti rendszerének törvénytervezetéről, továbbá az ifjúsági törvény végrehajtásának ta­pasztalatairól készült előterjesztéseket, és úgy határozott, hogy azokat az Ország­gyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a foglalkoztatási alap fel- használására és a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazásra vo­natkozó módosító javaslatokat, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodásokról készült beszámolót. A Minisztertanács létrehozta a kormány mellett működő Nemzetiségi Kollé­giumot. A kormány elvi döntést hozott arról, hogy hazánk csatlakozik a nitrogérj-oxidok kibocsátásának szabályozására vonatkozó nemzetközi jegyzőkönyvhöz. A Minisztertanács ütése után elsőként Marosán György kormányszóvivő ismertette rö­viden a megtárgyalt napirendi pontok tartalmát. Egyebek kö­zött elmondta, hogy a kor­mány javasolni fogja az Or­szággyűlésnek az ifjúsági tör­vény hatályon kívül helyezé­sét, mivel az elmúlt időszak tapasztalatai hatékonyságát nem igazolták. Az ifjúság helyzetének javítását, érdekei­dnek érvényesítését ugyanis nem külön törvénynek, hanem a szabályozás egészének kell biztosítania. Szólt arról is, hogy megváltoztatják a kor- engedményes nyugdíjazás pénzügyi támogatásának rend­szerét is: ezentúl nem megszű­nő vállalattól a törvényes kor­határ előtt nyugállományba vonuló dolgozó nyugdíjtöbble­téből is részt vállal az állami költségvetés, legfeljebb ötven­százalékos mértékben. Ennek költségkihatása a foglalkozta­táspolitikai alapból 1993-ig mintegy 200 millió forint. Egy ezzel kapcsolatos kérdésre vá­laszolva a kormányszóvivő ki­fejtette, hogy az intézkedés el­sődlegesen szociálpolitikai cél­zatú, mert jó néhány vállalat az eddig ráháruló terhek miatt nem tudta vállalni hatékonyan már nem foglalkoztatható fizi­kai dolgozóinaik idő előtti nyugdíjazását. A kormány döntése alapián létrejövő Nemzetiségi Kollé­giumról a szóvivő elmondta, hogy az az illetékes állammi­niszter, Pozsgay Imre elnökle­tével. a nemzetiségi, társadal­Drága autópályák Ráfizetünk a ráhajtásra Ha május 1-je után valaki úgy dönt, hogy autóba ül és meg­látogatja érdi rokonait, s az M7-es autópályán kívánja a vá­rost megközeliteni, akkor ez 700 forintjába — plusz benzin — kerül. Ezt a költséget csak úgy tudja csökkenteni, ha szo­rosabbra fűzi rokoni kapcsolatait és gyakrabban autózik Érd­re, mivel az említett összeg egy negyedéves autópályajegy ára. mi és érdekképviseleti szervek által delégált tagokkal a Mi-, nisztertanács konzultatív és tanácskozó testületé lesz. Egy­aránt foglalkozni fog majd a Magyarországon élő nemzeti­ségek, valamint a hazánk ha­tárain túl élő magyarok hely­zetének vizsgálatával. A népszavazásról szóló tör­vény előkészítéséről Borics Gyula igazságügyi miniszté­riumi államtitkár szólt részle­tesen. Mint elmondta, alkot­mányos aíapelv, hogy a hatal­mat a nép képviselői útján gyakorolja, de esetenként in­dokolt lehet közvetlen bekap­csolása is a döntésekbe. En­nek formája a népszavazás, amelynek lehetőségét az 1949-es alkotmány is tartal­mazta, de eddig nem éltünk vele. részletesen nem is volt szabályozva. Most ezt pótol­juk. A konkrét feltételek kö­zött kiemelte, hogy a tervezet szerint népszavazás kezdemé­nyezésére a leendő köztársa­sági elnök, a Minisztertanács, legalább ötven országgyűlési képviselő, illetve legalább öt­venezer állampolgár lesz jogo­sult. Ilyen esetekben a kezde­ményezésről az Országgyűlés dönthet majd kétharmados többséggel. Kötelezővé teszi a tervezet országos népszavazás kiírását az alkotmány elfoga­dása, illetve lényeges, alaove- tő módosítása esetében és ak­kor is. ha százezer vagy a má- (Folytatás a 3. oldalon.) Fölpaprikázott hangulatban fogadták az újságírók tegnap dr. Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi mi­niszterhelyettest azon a sajtó- tájékoztatón, ahol az autópá­lyadíj bevezetésének indokait ismertették a sajtó képviselői­vel. A már többször kiszivá­rogtatott hírt — miszerint előbb-utóbb fizetnünk kell az autópályák használatáért — viharos gyorsasággal követte most a döntés. Az április else­jei minisztertanácsi ülésen határoztak, s április 5-én már közhírré is tették, hogy a ren­delkezés 'május 1-jén életbe lép. Nagy Ervin arra kérte az újságírókat, hogy cikkeikben próbálják megértetni és elfo­gadtatni a kormány érveit. A jelenlévők azonban nem nagy hajlandóságot rputattak erre, ami a néha indulatos felszó­lalásokból is kiderült. A miniszterhelyettes kény­szerlépésnek nevezte az intéz­kedést Elmondta, hogy idén a költségvetés gyakorlatilag teljesen kivonult az autópálya­építkezésből, pénzt csak a fenntartásra ad. A nem is- olyan régen elfogadott közle­kedési törvényben ezzel szem­ben az áll, hogy a korszerű kö­vetelményeknek megfelelő út­hálózat kialakítása és fenntar­tása továbbra is állami feladat kell hogy maradjon. E nem lényegtelen ellent­mondást látva, érthető, hogy nem nyilvánult meg feltétel nélküli bizalom a bejelentés iránt, miszerint a kormány garantálja, hogy az autópálya­díjakból befolyó összeget tel­jes egészében és kizárólag út­építésre fordítják. Mindany- nyian emlékszünk rá, hogy már több benzináremelésnél hivatkoztak arra. hogy a több­letbevételt az úthálózat fej­lesztésére költik. Hogy ez mennyire nem így történt, azt útjaink mai — a miniszterhe­lyettes szerint , is tarthatatlan — állapota fényesen bizonyít­ja. Most tehát újból és vissza­menőleg fizetünk azért, hogy az ország útjain az ezredfor­dulóra ne váljon teljesen le­hetetlenné a közlekedés. Nagy Ervin szerint ugyanis a tét nem kevesebb, mint ez. A rendelet részleteiről la­punk 6. oldalán. Együtt az utakon rovatunkban számo­lunk be. ígeszségügyi világnap Beszéljünk többet egészsé­günkről! — szól az Egészség- ügyi Világszervezet idei jel­mondata, amelyet az — esz­tendőnként, április 7-én ren­dezett — egészségügyi világ­nap alkalmából tartott tájé­koztatón olvastak fel csütör­tökön a Magyar Sajtó Házá­ban. A sajtótájékoztatón dr. Ja­kab Ferencné, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium nemzetközi* kapcsolatok fő­osztályának vezetőhelyettese elmondotta, hogy az idén Hi- rosi Nakadzsia, a WHO fő­igazgatója felhívással fordult a világ országaihoz, kérve, hogy alakítsanak ki egymás között párbeszédet, amely tettekre ösztönöz. Az egészség összetett voltánál fogva ugyanis az egész társadalom ügye, s így minden olyan dön­tés meghozatalánál, amely az embereket érinti, az egészség szempontjait is figyelembe kell venni. • Dr. Makara Péter, az Or­szágos Egészségnevelési Inté­zet tudományos igazgatója a magyar nép egészségi állapo­táról, az egészséget veszélyez­tető tényezőkről beszélt. Rá­mutatott: a hatvanas évek elejétől folyamatosan romlik a „lakosság egészségi állapota, s ezért az egyén mellett a társadalom is felelős. Kitért az egyre szaporodó környeze­ti ártalmakra, megemlítve a szív- és érrendszeri, a dagana­tos megbetegedések számának szaporodását. Mindezek indo­kolják, s fontossá teszik a jelmondat időszerűségét. Vagyonkezelés is. A Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége tegna­pi ülésén az átalakulási tör­vénytervezetet vitatta meg. A testület megállapította, hogy az új jogszabály lehetővé te­szi: a tagok érdekeiknek meg­felelően döntsenek, milyen formában kívánnak tovább gazdálkodni. Ugyanakkor a TOT-nak is át keli alakulnia, az érdekképviselet, érdekvé­delem mellett várhatóan va­gyonkezelési feladatokat is el kell látnia. Vereséghez vezethet. Pozs­gay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Országos Egye­temi Fórum tanácskozásának második napján az MSZMP szerepéről szólva azt is kifej­tette: a válság elkerülhetet­lenné tette a felismerést a párt számára, miszerint a sztálini modellből következő hatalomféltő reflex politikai vereséghez vezethet. Kontingensek, az 1990—91. közötti időszak népgazdasági KDIB-ülésen a vízlépcsőről Nagy nyugati kerékpárút Tegnap ülést tartott a Kö- zép-Duna-vidéki Intéző Bizott­ság elnöksége. A társadalmi szervezet döntött annak a 40 millió forintnak a szétosztásá­ról, amelyet az Országos Ide­genforgalmi Tanács az infra­struktúra fejlesztésére bocsá­tott rendelkezésre. Jelentős összegekkel támogatják a vi­Hcntorí Csaba vendége volt dr. Harmati Béla Kötetlen eszmecsere Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának székházába látogatott tegnap délelőtt dr. Harmati Béla, a déli evangélikus egyházke­rület püspöke. Hámcri Csabával, a megyei pártbizottság első titkárával kötetlen eszmecserét folytatott az idös~erü belpoli­tikai és társadalompolitikai kérdésekről segrádi fellegvár rekonstruk­cióját és több más műemlék megóvását, Kemencén és Gö­dön a strand építését, máshol kempingek korszerűsítését, környezetvédelmi táborok mű­ködését, kulturális és sport- rendezvények szervezését, tu­ristatérképek kiadását, vagy például az üdülőterületeken a szúnyogirtást. Mint ismeretei, a Miniszter- tanács 1987 novemberében döntött arról, hogy a Duna­kanyarban ideiglenes építési és telekátalakítási tilalmat rendelnek el. A cél, hogy amíg a végleges hasznosítási és ren­dezési tervek el nem készül­nek, megóvják a már amúgy is sok helyen elcsúfított tájképet, megmentsék a közcélokra hasznosítható területeket. Mint a tájékoztatóból megtudtuk, a rendelet eddig elérte célját, bár például a tilalom ellené­re Bernecebarátiban értékesí­tettek 300 telket, s mert nem építkezhetnek, a tulajdonosok becsapva érzik magukat. A Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottság véleménye szerint a nagymarosi vízlépcső építésé­nek félbehagyása soha nem pótolható károkat okozna, ép­pen ezért remélik, hogy nem születik ilyen, a józan észnek ellentmondó döntés. Annál is inkább, mert ez számos, a pi­henést, a turizmust, az idegen- forgalmat szolgáló terv meg­hiúsulását is jelentené. Ebben a szellemben hall­gatták meg a testület tagjai Szántó Miklósnak, az Orszá7 gos Vízügyi Beruházó Válla­lat vezérigazgatójának tájé­koztatását a beruházás — min­denekelőtt a Visegrád és Nagy­maros — körüli munkák állá­sáról. A részletes műszaki be­számoló ismertetésére nincs mód, néhány újdonságnak tű­nő részlet azonban érdekelhe­ti az olvasót. Így például az, hogy a 11-es út építése köz­ben újabb római erőd nyomai­ra találtak, s ennek feltárását több millió forinttal támogat­ják a beruházók. A vízlépcső- rendszer építése kapcsán el­kezdődött egy, a nyugati ha­társzélt a fővárossal összekö­tő kerékpárút építése is. Há­rom év múlva egyharmada már használható lesz, része­ként az egész N.vugat-Európát behálózó kerékpárút-rendszer- nek. Tervezik, hogy a felső szakaszon a Duna régi medrét alkalmassá teszik a nemzet­közi vízi turizmus fogadására, s egészen Budapestig felké­szülnek a jachtok, motorcsó­nakosok, vadevezősök fogadá­sára. Figyelemre méltó, hogy a hírekkel ellentétben magyar és szlovák oldalon egyaránt jó ütemben épülnek a szennyvíz- tisztítók. Ennek eredménye­ként a Duna vize már nem romlik tovább, s a közeljövő­ben a minőség javulására is számíthatunk. A beruházó vízügyi szakem­berek és az intézőbizottság társadalmi munkatársainak többsége reméli, hogy a Duna- kiliti—Bős vízlépcső építésé­nek jövőre esedékes befejezé­se után is zavartalanul foly­tatódnak a nagymarosi munT kálatok, 1991-re itt is elkészül­nek a zsilipek, s további egy év múlva a helyükre kerülnek a turbinák. Cs. A. ÜlÉST TARTOTT A MMSZTEETMm terveinek egyeztetéséről Kez­dett tegnap Budapesten két­napos tanácskozást a KGST tervezési, együttműködési bi­zottsága. Medgyessy Péter mi- niszterelinök-helyehtes többek között hangsúlyozta, hogy a KGST-együttműködésben csökkenteni szükséges az álla­mi kötelezettségvállalással' já­ró mennyiségi kontingensek körét. Nyilvános temetés. Hegedűs B. András, a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottság sajtótájékoz­tatóján — melyet a Rákoske­resztúri temető 301-es parcel­láján tartottak tegnap — be­jelentette, he—- az exhumálá­sokkal a kegyeleti aktus első szakasza lezárult. Újságírók kérdéseire válaszolva azt is elmondották a TIB képviselői. .ho£y az öt exhumált holttest azonosítása rövidesen megkez­dődik,' s várhatóan néhány he­tet vesz igénybe. Nagy Imrét. Gimes Miklóst, Losonczv Gé­zát, Maiéter Pált és, Szilágyi Józsefet, valamint másik öt személyt június 16-án kíván­ják nyilvánosan eltemetni. A magyar szabadság és függetlenség emlékművének felál­lításáról tárgyalt tegnap a Debreceni Városi Tanács, egyben felikérte az ország állampolgárait, termelőegységeit, intézmé­nyeit, szervezeteit,.egyházait, hogy a magyar szabadság és füg­getlenség ügyéért évszázadokon át küzdött és elesett honfitár­saink emlékének megörökítését önkéntes pénzadományokkal támogassák. # A budapesti Moszkvai napok programsoroza­tának részeként tegnap szovjet és magyar politikusok, akadé­mikusok, tudományos szakemberek részvételével elméleti tu­dományos szeminárium kezdődött. 0 Ülést tartott a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. 9 Az Országos Egyetemi Fórum tanácskozásainak második napján Pozsgay Imre államminiszter tartott előadást. 0 A KGST tervezési, együttműködési bizottsága tegnap ülést tartott. 0 A Történel­mi Igazságtétel Bizottsága sajtótájékoztatót tartott a 301-es parcellánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom