Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-26 / 97. szám

4 1989. Április 26., szerda Nem _ fogadta egyértelmű lelkesedéssel a váci középisko­lások ajánlkozását Hévíz ta­nácsának vb-titkára, amikor a diákok közölték: a településen szeretnének építőtábori mun­kát végezni. Annyi pénzből, amennyibe ez a tanácsnak ke­rülne, 12 gyereket tudnak fog­lalkoztatni egész nyáron át, volt a válasz. Az ötlet így meg­hiúsult, bizonyítva, nem könnyű ma annak a helyzete, aki építőtábor-szervezésre ad­ja a fejét. A nehézségek ellenére, az idén is számos helyen várják a diákokat nyári munkára. A táborok egy része úgynevezett hagyományos, itt a mezőgaz­daságban kell segédkezni, má­sik csoportjuk a csak néhány éve divatba jött környezetvé­dő táborok közé tartozik. Az első csoportot alkotó táborok közül számos helyen kezdik meg a munkát a diákok Pest megye területén, így a Ceglé­di, az Alagl Állami Tangazda­ságban, Nagykőrösön, Török­bálinton, a Sasad Tsz-ben. Szi- getszentmiklóson a lakásépítő szövetkezet szakmai építőtábo­rába várják a középiskoláso­kat, akik az ifjúsági szövetség lakásépítő mozgalmának kere­tein belül dolgoznak majd. Környezetvédelmi építőtá­bort 45-öt szerveznek az idén szerte az országban, közülük 15 található Pest megyében: Pécelen, Szobon, Dunakeszin, Csobánkán, Gödöllőn, Gyom­ron, Veresegyházon például. Százhalombattán a Dunai Kő­olajipari Vállalat a helyi mú­zeummal közösen a város men­ti halmok régészeti feltárásá­hoz kéri a diákok munkáját. Tápiógyörgyén általános mű­velődési központ épül segítsé­gükkel, Visegrádon a Pilisi Ál­lami Parkerdőgazdaság, Buda­keszin a Vadaspark lesz az építőtábor színhelye. Első ízben kerül sor a zebe- gényi művósztelepen otthonra találó építőtáborra is. A vala­ha Szőnyi István tulajdonát képező telken, a nevét viselő baráti kör évek óta nemzet­közi művésztábort rendez. Ám a lejtős fekvésű terület támfa­lai alapos megerősítésre szo­rulnak, mert a leomló kövek az ugyancsak felújításra, fes­tésre váró faházakat fenyege­tik. Az építőtáborozók ezeket a munkákat végzik majd el, cserébe pedig egy zsámfoéki keramikus vezetésével hasz­nálhatják a művésztelep kerá­miaégető kemencéjét. Ezenkí­vül az ottani művészek egy- egy alkotása is birtokukba ke­rülhet, a készítők ugyanis sa­ját műveikből ajánlottak fel néhányat tiszteletdíjként. Cegléd 625 éve varos A programokból Ünnepi rendezvénysorozatra kerül sor Cegléden májusban. Az alföldi város első említé­sét 1358-ra tehetjük.'Első hi­teles oklevelünk — melyben Nagy Lajos király a birtokot anyjának, Erzsébetnek ado­mányozza — csaknem biztos­sá teszi, hogy Cegléd az Ár­pád-korban királyi birtok volt. Az események május 6-án, szombaton kezdődnek. A Kos­suth Művelődési Központban kiállítás és bélyegbemutató lesz. A Magyar Posta első na­pi bélyegzést végez a helyszí­nen. A kiállításon a régi Ceg­lédet ismerhetik meg a láto­gatók képeslapokról. Délután a Vasutas Klubkönyvtárban ün­nepi hangversenyt tartanak, a 70 éves Ceglédi Vasutas Szak- szervezeti Énekkar tiszteleté­re. Vasárnap, május 7-én szo­boravatásra kerül sor az Eöt­vös téren. Lantos Györgyi: Városalapítók címen szobor- kompozíciót tervezett erre az alkalomra. Az avatáson Há­mori Csaba, a Pest megyei pártbizottság első titkára mond beszédet. Ugyancsak va­sárnap Pillanatképek Cegléd múltjából címmel dokumen- tumfotó-kiállítás tekinthető meg a Ceglédi Galériában. Délután 4 órakor a református nagytemplomban Lehotka Gá­bor Liszt-díjas érdemes mű­vész orgonahangversenyére ke­rül sor. Ausztráliai ajándék Gödöllőnek Erzsébet újra a kastélyba megy A néhány napja történt ün­nepélyes avatás óta büszkén viseli Gödöllő eddigi helytör­téneti gyűjteménye a Városi Múzeum címet. Ám, mint ezt Varga Kálmán igazgató el­mondta, az intézmény teljesen még nem felel meg a múzeu­mok számára megszabott nor­máknak, amely előírja a kü­lönböző célú helyiségek ará­nyát. A gödöllői intézmény ugyanis — helyhiánnyal küsz­ködve — minden használható termét feláldozta az állandó kiállításoknak, amelyből jelen­leg három tekinthető meg az épületben. Múzeumi rang A mai mostoha helyzeten, amely a muzeológusok mun­káját nem nagyon segíti, a gyűjteményeknek helyet adó régi Hamvay-kúria teljes ta­tarozása segíthet majfl. A fel­újítás — a városi tanács két évvel ezelőtti határozata nyo­mán — tavaly már meg is kezdődött a tetővel, s a mun­ka az idén folytatódott. A be­mutatók most az emeleti he­lyiségekben láthatók, az alsó szárnyat lomtárnak használja az intézmény. Ám ha a re­konstrukció itt is sikeresen be­fejeződik, az egész épület, al­só-felső szintjével és belső ud­varával együtt, -a múzeum bir­tokába kerülhet. Ez lehetősé­get ad majd a mainak duplá­jára növekvő kiállítási és a múzeumi terek szétválasztá­sára. A tervek szerint a tár­latok a felső szárnyban kap­nak helyet, az alsó szintet pe­dig a műhelyek, irodák, rak­tárak foglalják el. A múzeumi rangra emelke­dés azt is jelenti, hogy az el­múlt tíz év erőteljes felhal­mozását, az extenzív gyűjtő­munkát felválthatja a minő­ségi válogató- és feldolgozó tevékenység. Az összegyűjtött mintegy negyvenezer tárgy alapját képezheti a tudomá­nyos rendszerezésnek. Gyors gyarapodásnak indult a szak- könyvtári rész, Nyugat-Euró- pában, az USA-ban megjelent kiadványok is kerülnek a pol­cokra. A jelenlegi állomány fejlesztése az intézmény töb­bi emlékével összhangban tör­ténik. Ha például valaki az 1933-as gödöllői cserkész-világ­találkozóról, a jamboree-ról kér információkat, megtalálhatja itt a témával foglalkozó köny­vok-pt »7 n<JS7P«: PCfvlrnri Hnkn­A Grassalkovich-kastély múzeumi szárnyában kaphat majd helyet az Erzsébet királyné emlékét ápoló gyűjtemény (Hancsovszki János felvétele) szoba ápolja, az itteni tárgyak átkerülhetnének majd a kas­télybeli kiállításra. Erre a be­mutatóra, a szárny berendezé­sére máris tudatosan készül a múzeum, műtárgyvásárlásaik során tavaly például tizennégy egykori kastélybeli bútort si­került felderíteniük, s kilencet közülük meg is szereztek. így vettek meg egy kanapét, amely­ről korabeli fényképek alapján meg tudták állapítani, hol is állt. De hozzájutottak egy tük­rös barokk konzolasztalhoz is, ingyen ugyan, ám restaurálása 30 eker forintba kerül. Gyűjtemények Két olyan különlegességgel rendelkezik még a múzeum, amely szintén a Grassalkovich- kastélyban kaphatna helyet. Az egyik az úgynevezett Ig- ?iác-gyűjtemény, égj' óceániai néprajzi tárgyakból álló gaz­dag anyag, amelyet Ausztrá­liából szeretne ajándékba ad­ni a város egy valamikori la­kója. A mostani múzeumépü­letben nem férne el az érde­kes bemutató, a kastélyban azonban állandó kiállítást le­hetne rendezni belőle. És ide kerülhetne a szintén ajándék­ként — bár nem Ausztráliából, hanem a Fejér megyei Tordas- ról — érkezett Csupor-gyűj­temény. Ahogyan a régi főúri házakban szokásos volt kurió­zumokkal dicsekedni a vendé­gek előtt, úgy lenne megfelelő helyen a gödöllői kastély mú­zeumi szárnyában ez a sopro­ni Storno-anyaghoz hasonló, érdekességekből álló, hatalmas magángy űj temény. A kezdetekhez híven, amikor még csak a város sorsának eseményeire vonatkozó doku­mentumokat, tárgyakat rend­szerezte a jelenlegi múzeum, az intézmény továbbra is vál­lalja a helytörténet ápolását. Egy ilyen témájú, nagy állan­dó kiállításnak képezi majd részét a jövőben az avatással e?y időben megnyitott nosztal­gikus bemutató, a Séták a ré­gi Gödöllőn. Mörk Leonóra héten pedig tanévzáró ünne­pély tartható. Az első félév 1990. január 31-ig tart. Az iskolák 1990. február 9-ig értesítik a tanuló­kat, illetve szüleiket, gondvi­selőiket a diákok első félévi tanulmányainak eredményéről. A téli szünet javasolt időpont­ja: 1989. december 21.—1990. január 2. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 20-a, szerda. A szünet utáni első ta­nítási nap január 3-a, szerda. A tavaszi szünet javasolt idő­pontja: 1990. április 5—ápri­lis 17. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-a, kedd, a szünet utáni első pedig április 18-a, szerda. A tanévben — a téli és a tavaszi szünet kivételével — az iskolák összesen 14 tanítás nél­küli napot tarthatnak: nevelé­si célú munkára, honvédelmi ‘ napra és versenyre, kirándu­lásra, üzemlátogatásra, ifjúsá­gi napokra, pedagógus-tovább­képzésre, nevelési értekezletre, valamint a nevelőtestület ál­tal választott egyéb pedagógiai célra. Az érettségi írásbeli vizsgák a gimnáziumok és a szakkö­zépiskolák nappali tagozatain 1990. május 14-én, a nemzeti­ségi gimnáziumokban május 11-én, az esti és a levelező ta­gozatokon pedig május 28-án kezdődnek. A közös írásbeli A Művelődési Minisztériun tájékoztatást adott a követke ző, az 1989/90-es tanév mun karendjére vonatkozó tudniva lókról. Az általános iskolákban és i középfokú oktatási intézmé nyék nappali tagozatain a tan év 1989. szeptember 4-én, a; első tanítási nappal kezdődik Az utolsó tanítási nap az ál talános iskolákban, a középis kólák 1—3. évfolyamán, i gép- és gyorsíró szakiskolák ban, a speciális szakiskolák ban, az egészségügyi tanintéz mények 1—2. évfolyamán, va lamint a szakmunkásképző is kólákban — az utolsó évfolya mok kivételével — 1990. júni us 8. A zeneiskolákban 1989 szeptember első hetében kéz dödik és 1990. június másodil hetében fejeződik be a tanév A dolgozók iskoláiban az els< és az utolsó tanítási napot a igazgató állapítja meg. A nem zetiségi gimnáziumokban érett­ségizők 1990. május 10-én, a többi középiskolákban, illetve az egészségügyi szakiskolában végzők május 11-én. a szak­munkásképző iskolák utolsó éves diákjai május 25-én men­nek utoljára iskolába. Az első tanítási napot megelőzően — az általános munkaidőn kívü­li időpontban — tanévnyitó, az utolsó tanítási napot követő \ Pest Megyei Újra nyitnak az autós mozik! Április 28-án (pénteken): HUNGARORING, MOGYORÓD (megközelíthető az M3-as autópályáról) Kommandó (magyarul beszélő, színes amerikai akciófilm) Főszereplő: Arnold Schwarzenegger. Április 29-én (szombaton): RÁCKEVE Kalózok (színes francia—tunéziai-amerikai kalandfilm). ÉRD Krokodil Dundee II. (magyarul beszélő, színes ausztrál-amerikai filmvígjáték). Az előadások este 9 órakor kezdődnek. Moziüzemi Vállalat mentumot, visszaemlékezése­ket, hangzóanyagot, az ese­ményről készült képzőművé­szeti ábrázolásokat. A könyv­tár ezenkívül szeretné nyilván­tartani más intézmények ide­vágó dokumentumait is, a bé­csi levéltárral már fel is vet­ték a kapcsolatot. A határain­kon kívüli egyéb múzeumok­kal való kapcsolattartást per­sze egy számítógépes rendszer tenné igazán hatékonnyá. A gödöllői Városi Múzeum tervei persze a felsoroltakkal még nem értek véget. A távo­labbi jövőre vonatkozó elkép­zeléseik között szerepel egy sokoldalú múzeumi hálózat ki­alakítása a városban. Ennek a rendszernek a központi, Sza­badság téri kúriaépületen kí­vül tagja lenne a Nagy Sán- dor-ház, ahol az egykori tulaj­donos, valamint a gödöllői sze­cessziós művésztelep többi tag­ja által létrehozott alkotások kerülhetnének a nagyközön­ség elé. A század elején ké­szült műteremvilla műtárgy- gyűjteményének restaurálása az idén megkezdődik, hála a Soros-alapítványtól nyert tá­mogatásnak. A későbbiekben a teljesen helyreállított háznak is a Városi Múzeum lenne a fenntartója. Barokk asztal Ugyancsak a város közgyűj­teményi hálózatához csatla­kozna a felújított Grassalko- vich-kastély egyik szárnya. A Gödöllőn szívesen időző Er­zsébet királyné kultuszát je­lenleg a múzeumi kis Erzsébet­Az első tanítási nap szeptember 4-én Munkarend az új tanévben érettségi-felvételi vizsgák má­jus 21-én kezdődnek, az érett­ségi szóbeli vizsgákat 1990. jú­nius 4. és június 19. között le­het megtartani. Társadalomföldrajzi kutatások Aszódon Tudomány és falulélektan Többször beszélgettem már Bagyin Józseffel, Aszód Nagy­község Közös Tanácsának el­nökével. Mindenkor a telepü­lés gondjai, jövője volt a té­ma. Néhány mondattöredék különösen emlékezetes ma­radt számomra. Saját tapasz­talatain keresztül jutott el ah­hoz az összegzéshez, amely alapigazság lehet. Hiszen az mindenhol érvényes: „Minek a nagy gondolat, ha közben döglik a liba”. Hiába szület­nek nagyszerű tervek, a meg­valósulás közben nem lenet számítani a közvélemény el­ismerésére akkor, amikor a falu lakóit a hétköznapok gondjai szorongatják. Ezek a problémák sokkal élesebben jelentkeznek Aszó­don — s hozzá hasonló tele­püléseken —, amelynek helyzete többször megválto­zott az idők folyamán. Aszód például 1721-ig jelentéktelen falu volt, amikor mezővárosi rangra emelték. Ezt a szere­pet 1896-ig töltötte be. E bő másfél évszázad alatt gazda­godott gimnáziummal, vasút­hálózattal, kereskedelemmel. Az itt élő Podmaniczky család megpróbált különböző vállal­kozásokat idetelepíteni a XIX. század végén, ezek azonban a főváros közelsége miatt ku­darcot vallottak. A gyárala­pítási kísérletek is sikertelen­nek bizonyultak, pedig ez se­gítette volna az igazi városi élet kialakulását. Három korszak Aszód történetéhez az 1912- es esztendő hozott újabb for­dulatot. Ekkor ugyanis járási székhellyé lépett elő. Ez az esemény azonban mégsem lendítette ki a holtpontról: megmaradt a városi lét hatá­rán. Sőt, a gazdasági hanyat­lás jelei mutatkoztak. Ám mint közigázgatási központ több iskolával rendelkezett: gimnáziummal, polgári leány­nevelővel, iparostanonc-isko­lával és javítóintézettel. Így tehát a környező falvak szá­mára továbbra is az oktatási központ szerepét töltötte be. Minden bizonnyal ez döntő volt abból a szempontból, hogy ebben az időszakban az értelmiség aránya négyszer- ötször több volt, mint a körü­lötte lévő településeken. Egy 1965-ben hozott admi­nisztratív intézkedéssel azon­ban megszüntették járási székhelyrangját. Ez természe­tesen maga után vonta, hogy több intézmény, gazdasági egység elköltözött innen, s ennek nyomán ellátottsága is romlott. Ez jól érzékelhető az elmúlt két évtizedben mind infrastrukturális, mind pedig településhálózati helyzetében. Igaz ugyan, hogy 1984-ben közigazgatási területbeosztási reformot hajtottak végre, ez azonban Aszódra nem vonat­kozott. Sajátos módon azon­ban továbbra is megmaradt kettős szerepe: része a fővá­rosi agglomerációnak, ugyan­akkor megőrzött bizonyos körzetközponti feladatokat. Városhatáron Ez a sajátos helyzet hívta fel Aszódra a Magyar Tudo­mányos Akadémia Regionális Kutatások Központjának fi­gyelmét. Kétesztendős mun­kává készítették el kutatói azt a vaskos tanulmányt, amely a Városon innen, falun túl cím­mel jelent meg a közelmúlt­ban az aszódi Múzeumi Fü­zetek 38. számaként. A társadalomföldrajzi vizs­gálatok nemcsak a nagyköz­ségre, hanem vidékére is ki­terjedtek. Aszódon a helyi társadalom, a demográfia, az oktatás, az ipar, a mezőgazda­ság, az egészségügy, a kiske­reskedelem alakulását ele­mezték. Figyelmük kiterjedt a letelepedés lehetőségeire, a közlekedési központ szerepére is. A kutatók azonban nemcsak helyzetfeltárásra törekedtek, hanem előremutató ajánláso­kat is tettek. Mindezek a tu­dományos értékű felmérések, észrevételek szorosan kap­csolódnak a nagyközség múlt­jához, jelenéhez, s meghatá­rozóak lehetnek jövőjét ille­tően is. Érdemes idézni a tanul­mány egyik fontos következ­tetését: „Aszód funkciói rész­ben kisvárosiak — földrajzi értelemben kisváros! —. vá­rosias fejlesztése indokolt és kívánatos, a városi rangért indított harc azonban meddő erőfeszítésnek bizonyulhatna. Hangsúlyozzuk: a közeljövő­ben és a mai feltételrend­szer fennmaradása esetén ... Aszódnak helyet kell kapnia ebben az újrarendeződő köz­pont-vonzáskörzet rendszer­ben ... Intézményhálózatának méreteit, jellegét, fenntartási költségeit stb. azonban úgy kell meghatározni, hogy kis­városi szerepkörének megfe­lelhessen”. Ügy gondolom azonban, nem elegendő ehhez a falu­üzemeltetés színvonalát, kul­túráját városi szintre, emelni. Két nyelven Figyelemmel kell lenni a fa­lu lélektanára, hagyományaira. Legelsősorban arra, hogy Aszód már a XVIII. század első felétől — az evengélikus gimnázium alapításától — vonzáskörzetének oktatási központja volt. Ezt a szerepét a jövőben erősíteni kell. Ké­zenfekvőnek látszik, hogy ép­pen a nagy hírű gimnáziumra támaszkodjanak. Meg kell va­lósítani pedagógusainak kez­deményezését: a kétnyelvű oktatást. Vennes Aranka A mezőgazdaságban is segítenek Építésért kerámia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom