Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-26 / 97. szám
2 1989. Április 26., szerda fgSP Az ostromlók villámháborús sikerre számítottak A történelmi kitart Több megfigyelőpontra volna szükség Több mint két hónappal azután, hogy az utolsó szovjet katona is elhagyta Afganisztán területét, változatlanul véres csaták színhelye ez az oly sokat szenvedett középázsiai ország. A kormányellenes fegyveresek immár a második hónapja ostromolják Dzsalálábádot, az ország egykori fővárosát, amely a pakisztáni határ közelében fekszik. Hoszt városának nevét is megtanulták az újságolvasó emberek, hiszen állandóan érkeznek hírek az ottani súlyos harcokról, A Szalang-hágó körül is kemény ütközetek zajlanak le, hiszen e stratégiailag oly fontos helyen halad át az a fő közlekedési útvonal, amely Kabult, a mostani fővárost összeköti a Szovjetunióval határos vidékekkel, ahonnan élelmiszer-szállítmányokat szállító konvojok érkeznek. Kabult ugyanis többször már körülzárták a kormányellenes fegyveresek. Mivel képtelenek áttörni a többszörös védelmi övezetet, egyrészt válogatás nélküli rakéta- támadásaikkal igyekeznek pánikot kelteni a lakosság körében, másrészt ki akarják éhez- tetni a blokáddal a kabulia- kat, hogy így megadásra kényszerítsék őket. Az ostromgyűrűn többször hatoltak át az élelmiszert szállító gépkocsioszlopok. S a mudzsahidek (a kormányellenes fegyveresek) legfeljebb azzal kérkedhettek, hogy a Szalang-hágó környékén és a fővárosba vezető útvonalon több teherautót sikerült megsemmisíteniük. Növekvő idegesség a mudzsahidek körébeír De az első számú célpont Dzsalálábád, amelynek elfoglalását, a mudzsahidek vezérei már akkor „napok kérdésének” tüntették fel, amikor a kabuli kormánynak internacionalista segítséget nyújtó szovjet egységek kiürítették, illetve a kormánycsapatoknak adták át az ország egykori, úgynevezett történelmi fővárosát. Dzsálálábád ellen azóta offenzívák egész sorát indították, de ezek elakadtak már a külső védelmi vonalakon. A mudzsahid fegyveres csoportok vezetői arra számítottak, hogy a kabuli kormányerők egyszerűen széthullanak a szovjet csapatok távozása után. De kitűnt, hogy az 1979-es esztendő óta, amikor a segítségnyújtás megkezdődött, az afgán hadsereg ütőképes, a gerilla-hadműveletekben is helytálló erővé vált és modern fegyverzetét jól tudja alkalmazni a védekezésre, sőt jól ki tudja használni azt az előnyt, amelyet a reguláris hadsereg szervezett volta biztosít a laza fegyelmű, nemegyszer egymással viszálykodó és rivalizáló mudzsahid csoportokkal szemben. Nyugati laptudósítók becslése szerint a Dzsalálábádért vívott ütközetekben már négyezer kormányellenes fegyveres vesztette életét. Az egyre idegesebbé váló mudzsahid vezetők azzal próbálkoztak, hogy növelték a rakétatámadásokat az egykori főváros ellen. Ez rendkívüli veszteséget jelentett a polgári lakosság soraiban, és sokan menekültek el Dzsalálábádból. A védők nem kísztáni katonák lépik át az afgán határt. Vakil külügyminiszter azonban bebizonyította, hogy legalább nyolc ilyen megfigyelőpont létesítésére volna szükség ahhoz, hogy a világszervezet megfigyelői valóban ellenőrizhessék a határvidéken való behatolásokat. Hiszen — mint emlékeztetett rá — a határ nehezen áttekinthető hegyes vidéken át húzódik, s az ellenőrzést ez rendkívül megnehezíti. A Biztonsági Tanács többször elnapolta ugyan ülését, de végül is Vakil gyümölcsözőnek ítélte a vitát, mert több ország küldötte kifejtette aggodalmát a pakisztáni beavatkozás isrhertetett tényei miatt. Kabul most, hogy kivívja az iszlámábádi beavatkozás megszüntetését, hétfőn bejelentette: ha a pakisztáni katonai beavatkozás folytatódik, Kabul kénytelen lesz ellenlépéseket tenni. Mint hírügynökségi kommentárok megjegyezték: e saját megoldás valószínűleg azt jelentené, hogy az afgán kormánycsapatok valamilyen csapást mérnének pakisztáni határterületekre. Ez pedig a háború ki- terjesztését eredményezné, annak súlyos következményeivel ... A felkelők támogatóit sürgeti az idő A háború kiterjedése nem érdeke azonban a mudzsahidek külföldi támogatóinak sem, hiszen ennek meglennének a számukra káros nemzetközi kihatásai. Ezért Iszlámábád sürgető felhívást intézett a mudzsahidek „kormányához”, hogy teremtse meg mielőbb az elismeréséhez szükséges feltételeket. Ezek a következők: az ellenzék kormányának afgán földön kell működnie, bizonyságot kell tennie arról, hogy élvezi az afgán nép támogatását és végül magában kell foglalnia az iráni bázisú erők képviselőit is. Ismert ugyanis, hogy az afgán ellenkormányt a pakisztáni Pesavarban székelő szunnita mudzsahid szervezetek alakították meg és az iszlám síita ágához tartozó, iráni területen működő afgán ellenzéki csoportok nem vettek részt e „kabinet” megalakításában. Az iszlámábádi sürgetést az is indokolja, hogy ezt a csonka afgán ellenzéki „kormányt” eddig mindössze négy ország ismerte el. Az Egyesült Államok, amely különmegbízot- tat küldött a pesavari „kabinet” mellé, az iszlámábádihoz hasonló feltételeket szabott a hivatalos kapcsolatokra. A kialakult helyzet láttán a hírmagyarázók joggal állapítják meg, hogy az elkövetkező hetekben várhatóan a harcok még hevesebbé válnak Afganisztánban és a vérontás folytatódik. Arkus István Saját kérésükre felmentették a testületek nyugdíjas tagjait Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága Moszkvában kedden tanácskozott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A testület mostani ülésén belpolitikai, szervezeti, személyi kérdésekkel foglalkozott. A választott párttestületek nyugdíjas tagjainak közös levelét a KB-ülésen Mihail Gorbacsov főtitkár olvasta fel. A levél ismertetése után a Politikai Bizottság nevében javasolta a plénumnak, hogy tegyenek eleget a felmentési kérelemnek. politikája iránti elkötelezettség jellemezte. Ilyen jelentős szervezeti döntés még nem volt az SZKP KB történetében — jelentette ki Georgij Razumovszkij a sajtóértekezleten. Kitért arra, hogy a KB-ülésen kialakult vita rendkívül sokrétű volt, sok bírálat érte a vezető párt- és állami testületeket, s nem volt hiány a jó tanácsokban, javaslatokban. Kérdésekre válaszolva a két szovjet vezető rövid áttekintést adott a választások értékeléséről. Elhangzott, hogy a Borisz Jelcin ellen választási programja kapcsán indított pártvizsgálat nem került napirendre, az a soron következő testületi ülés témája lesz. A többpártrendszer témájának választási vitája kapcsán Medvegyev kitért arra, hogy a szocializmusnak nem mond ellent több párt léte: ezt történelmi tapasztalatok bizonyítják, egyebek között a Szovjetunióban is. Ugyanakkor az egypártrendszer sem zárja ki a demokratikus folyamatok kibontakozását, amennyiben a párt demokratikus módszerekkel jár el és a társadalmi szervezetekre támaszkodik. A főtitkár számszerűen ismertette, hogyan alakult a párt legfelsőbb vezető testületéiben a nyugdíjasok aránya, majd felidézte a levél aláíróival és másokkal folytatott beszélgetések tapasztalatait. Kiderült — mondta a főtitkár —, hogy sok idős elvtárs feszélyezve érzi magát, mert már nem tud aktívan részt venni a párt- és állami munkában. Mindannyian megerősítették azonban, hogy lelkesen támogatják a párt politikai vonalát. Amikor a PB nevében a felmentési kérelmek támogatását javasolta, Gorbacsov kijelentette, hogy a szervezeti szabályzat értelmében az ilyen döntésnek nincsen akadálya. Titkos szavazásra sem volt szükség. Az idő nem áll meg, az átalakítás előrehaladásával párhuzamosan személyi változásokra is szükség van — jelentette ki az SZKP Központi Bizottsága egynapos üléséről beszámolva Vagyim Medvegyev. Az SZKP KB PB tagja, a KB titkára Georgij Ra- zumovszkijjal, a PB póttagjával, KB-titkárral az ülést követően nemzetközi sajtóértekezleten tájékoztatta Moszkvában a sajtó képviselőit. Medvegyev beszámolt arról, hogy a KB nyugdíjas tagjainak és póttagjainak, valamint a központi revíziós bizottság nyugdíjas tagjainak döntő többsége még korábban azzal a kéréssel fordult a központi bizottsághoz, hogy mentse fel őket testületi tagságuk alól. Kérésüket azzal indokolták, hogy koruk, illetve egészségi állapotuk következtében nem felelhetnek meg az átalakítással kapcsolatos feszített munkatempó követelményeinek, s ezért az ügy érdekében mondanak le, adják át a helyet másoknak. Ugyanakkor támogatásukról biztosították a párt vezető testületéinek politikáját, s köszönetét mondtak az eddigi bizalomért. A KB — a szervezeti szabályzattal összhangban — nyílt szavazással egyhangúlag elfogadta a lemondást, s a póttagok közül 24 főt kooptált a testületbe. Az eddig 301 tagot számláló központi bizottságban 83 nyugdíjas volt, a létszám csaknem egyharmadát tették ki. Közülük 9 súlyos beteg, ezek a személyek nem írták alá a 74 KB-tag kézjegyével ellátott kérelmet, s a testület keddi ülésén sem vettek részt. A TASZSZ által kiadott névsor Csak rövi TAKESITA NOBORU, a Japánban kormányzó liberális demokrata párt elnöke, miniszterelnök, kedden délelőtt/ az országos televízióstársaságok által közvetített sajtókonferencián bejelentette, hogy a közeljövőben lemond tisztségeiről. Beszédében bocsánatot kért a nemzettől, amiért a recruit vesztegetési botrány miatt a nép elveszítette a politika iránti bizalmat. MURATÄJ címmel Lendván megjelent a mintegy tízezres lélekszámú szlovéniai magyarság irodalmi, művelődési és kritikai folyóiratának első száma. A szlovéniai, tízegynéhány tagú magyar írócsoport évek óta hallat magáról, s most a ljubljanai kul- túrközösség anyagi támogatásával önálló folyóiratát is sikerült létrehoznia. Iszlám bíróság elé kerülnek az idegen hírszerzők Tehermi közlemény a kémekről Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnök kedden közölte, hogy a közelmúltban leleplezett amerikai kémhálózat felgöngyölítése során kiderült: a kémeket európai országokban szervezte be a CIA. A miniszterelnök szerint fény derült arra is, hogy az NSZK több európai nagy- követsége együttműködik az amerikei hírszerzéssel. Muszavi kijelentését a tehe- ráni rádió ismertette. A miniszterelnök elmondta, hogy az őrizetbe vett kémek Iránban önállóan dolgoztak, nem ismerték egymást, de közvetlen kapcsolatban álltak a CIA európai képviselőivel. A tehe- ráni rádió szerint Muszavi több európai ország nagykövetségét „leleplezte” és külön szólt az NSZK Európában működő diplomáciai képviseleteiről. A kémeket a közeli jövőA Kycdo közleménye Halálos ítéht A szöuli bíróság halálra ítélte Kim Hjon Hűit, a délkoreai légitársaság, a KAL repülőgépének felrobbantását bevalló állítólagos észak-koreai ügynököt. A hírt kedden közölte a Kyodo hírügynökség. A 115 ember halálát követelő merényletet 1987. november 29-én követte el tettestársával a szabotőr, aki töredelmes vallomást tett Szöulban. szerint több egykori PB-tag, köztársasági pártvezető vált meg KB-tagságától, többek között Gromiko, Gyemicsev, Dolgih, Zimjanyin, Alijev, Pono- marjov, Szolomencev, Tyiho- nov, valamint Kulikov és Ogarkov marsallok is. A 157 KB-póttagból huszonheten nyugdíjasok, közülük huszonnégyen kérték felmentésüket (a többiek, mint a sajtóértekezleten elhangzott, súlyos betegek). A központi reviziós bizottságban 12 a nyugdíjasok száma, s valamennyien kérték felmentésüket, köztük Kapitonov, a testület egykori elnöke is. A póttagokból KB-tagokká előrelépettek között van többek között Velihov, Koptyug, Primakov és Frolov akadémikusok, Kvicinszkij bonni nagykövet, Maszol ukrán kormányfő, Nyenasev, a kiadói állami bizottság elnöke, és Falin, az SZKP KB nemzetközi osztályának vezetője. Az SZKP KB létszáma az ülés után 251-re csökkent. Medvegyev utalt arra, hogy a párt vezető testületéi nem tekinthetők hiányosnak a keddi ülést követően, hiszen a szervezeti szabályzat nem szabja meg pontosan azok létszámát. Kitért ugyanakkor arra, hogy több felszólalásban említést tettek arról: szükséges újabb, külső emberek bevonása. Ennek mikéntjéről viszont nem született döntés, nem vitatták meg módjait. Az SZKP KB PB tagja, a KB titkára a pártvezetés különböző szintjein az elmúlt években bekövetkezett különböző változásokat értékelve kitért arra, hogy a 14 köztársasági első titkárból hatan, s a 150 határterületi, területi első titkárból 88 személy nem tagja a vezető testületeknek, s ez megmutatkozik azok munkáján is. Ezért vált az elmúlt időszakban gyakorlattá, hogy területi pártvezetőket, minisztereket, s más testületek vezetőit is meghívták a KB üléseire. A változások témája napirenden volt a párton belüli vitában és a pártonkívüliek körében is. Medvegyev szólt arról, hogy a testület ülésén más kérdések széles köre is felmerült, értékelték a politikai fejlődés jelenlegi szakaszát, elemezték a választási eredményeket: komoly, nyílt ■ és őszinte párbeszéd alakult ki a legidőszerűbb politikai problémákat illetően. A szovjet politikus bejelentette, hogy a vita teljes anyagát a közeljövőben nyilvánosságra hozzák a sajtóban. Medvegyev szavai szerint a keddi KB-ülés nagy jelentőségű politikai esemény volt a Szovjetunió életében, fontos mérföldkő az átalakulás útján, s annak hangulatát a problémák realista és önkritikus megközelítése, az átalakítás HÍRÜNK A VILÁGBAN Margaret Thatcher brit kormányfő kedden uéiután hivatala- öan fogadta Pozsgay Imre állam- minisztert, aki uelben erkezett juonaoaua az ősszel esedékes magyar kulturális hetek ünnepélyes meghiruetése alkalmából. Az eseménysorozat brit fővédnöké a kenti hercegi pár, magyar fővédnöke pedig Pozsgay Imre. Az államminiszter a Downing Street 10-ben Tnatcher asszonnyal folytatott eszmecseréje után Sir Geoffrey Howe-val, a brit diplomácia vezetőjével találkozott a szomszédos külügyminisztériumban. • Az olasz radikálisoknak semmit sem ártott, hogy Jugoszlávia elutasította kongresszusuk zágram megtartását, Budapesten ugyanis venuegszeretettel fogadták okét — írta keddi kommentárjában a zágrábi Vjesnik. — Ez az első olyan eset, amikor egy katonai tömbökön kívül álló politikai erő legmagasabb fóruma egy katonai tömbhöz, a Varsói Szerződéshez tartozó országban tanácskozik. Ez a politikai történelemben eddig egyedülálló esemény — mutatott rá az ismert horvátországi lap — most Budapesthez kapcsolódik, pedig Zágrábot is érhette volna ez az elismerés. • A spanyol állami televízió kedden délután sugárzott híradóműsora helyszíni beszámolót adott Kiskunhalasról, a szovjet csapat- kivonás kezdetéről. Jose Maria Si- les tudósító utalt arra, hogy nagy számban voltak jelen a megkezdést jelentő bevagonírozásnál a nyugati hírközlő szervek képviselői, akik a riport tanúsága szerint nagy érdeklődéssel végezték munkájukat. A tudósító elmondta, hogy hivatalos nyugati megfigyelők nem voltak a magyarországi eseménynél, mindazonáltal felderítő műholdak révén rövidesen megállapítható lesz a tényleges csapatcsökkentés. Utalt a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokra és arra, hogy a Szovjetunió más kelet-európai szövetséges állam területéről is alakulatokat távolít el. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon csaknem fél évszázada tartózkodik szovjet katonai erő. Li Peng, a kínai államtanács elnöke kedden fogadta a dr. Med- gyessy Péter miniszterelnök-helyettes vezette magyar küldöttséget, amely a magyar—kínai gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tu- dománj'os együttműködési bizottság 4. ülésén vesz részt Peking- ben. Dr. Medgyessy Péter tájékoztatta a kínai miniszterelnököt a magyar reformpolitika időszerű kérdéseiről. MEGMOZDULÁSOK, NYILATKOZATOK A szovjet belügyminisztérium illetékesei kedden első ízben, sajtótájékoztatón számoltak be az elmúlt huszonnégy óra alatt az ország több városában lezajlott tömeggyülésekröl és tüntetésekről. A belügyi vezetők elmondták: a húsz megmozdulásból 13 volt engedélyezett, s a demonstrációkban mintegy 3G6 ezren vettek részt. Grúziával kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy az élet lassan visszatér normális kerékvágásába. Termelnek a gyárak, ismét megindult a közlekedés. / A távol-keleti habarovszki területről azonban súlyos bűncselekményről érkezett jelentés. Az egyik munkatáborban három, hosszabb börtönbüntetésre Ítélt ember túszul ejtett négy, ott dolgozó nőt és először szabad elvonulást, majd géppisztolyt és golyóálló mellényt követeltek. A hatóságok hosszas tárgyalásokat folytattak a bűnözőkkel, s miután az eredménytelen volt, hétfőn este túszmentő akciót hajtottak végre. Áz akció során az egyik elítélt meghalt, a másik kettő pedig megsebesült, a nők sértetlenek maradtak. akadályozták a békés lakosok távozását az ostromlott történelmi fővárosból. A pakisztáni beavatkozás leleplező tényei Pakisztán, amely oly sok esztendőn át menedéket nyújtott az afgán kormányellenes csoportoknak és szinte átengedte nekik határterületeit — ahol a mudzsahidek kiképző- és utánpótlást biztosító táboraikat berendezték és fegyverraktárakat létesítettek — szintén idegességgel figyeli a történteket. A helyi hatóságok szeretnének megszabadulni ezektől a fegyveres csoportoktól, csakúgy, mint a körülbelül hárommilliónyi menekülttől, amelynek ottléte évek óta rendkívüli állapotot teremt e határvidéken, s amolyan „kettős hatalmat” hozott létre. Iszlámábádi kormánykörökben erősödik eközben az a csoport is, amely úgy érzi, joggal nyújthatja be a mudzsahideknek a csaknem tízéves támogatásért a számlát. Ezek a körök azt szeretnék, ha a szovjet távozás utáni „űrt” a pakisztáni befolyás töltené ki. Azért akarják minden áron megbuktatni a kabuli kormányt, hogy azokat a mudzsahideket juttassák hatalomra, akiknek eddig területükön menedéket nyújtottak. Mint kabuli kormánykörökben rámutattak: ezeknek az iszlámábádi szélsőségeseknek az a tulajdonképpeni céljuk, hogy Afganisztánt Pakisztán egyik tartományává süllyesszék, ahol az általuk irányított bábrendszer gyakorolja a hatalmat. Ezért először csak katonai szakértőket küldtek a Dzsalálábádot ostromló mudzsahidek segítségére. Most azonban pa- ■ kisztáni katonai egységek is harcolnak az afganisztáni kormányellenes csoportok oldalán. Mint Nadzsibullah elnök felfedte: több mint hatezer ötszáz pakisztáni katona vesz részt az egykori afgán főváros elleni támadásban. Az elnök meg is nevezte a reguláris egységeket, s elmondta, hogy a 11. és a IS. pakisztáni hadosztály tagjai támogatják az afgán felkelőket. Gyümölcsöző vita a Biztonsági Tanácsban Kabulnak sikerült elérnie, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeüljön annak megvizsgálására, hogyan hajtják végre az egy éve aláírt afganisztáni—pakisztáni megállapodást az úgynevezett külső rendezésről. Ez a genfi okmány előírja, hogy az afgán fegyvereseknek el kell hagy- niok Pakisztánt, s ott fel kell számolni kiképzőtáboraikat és támaszpontjaikat. Iszlámábádnak nem volna szabad beavatkoznia az afgán polgárháborúba. Vakil külügyminiszter a Biztonsági Tanácsban ismertette a pakisztáni katonák részvételének tényeit a Dzsalálábád körüli harcokban. Azt sikerült elérnie, hogy a pakisztáni kormány beleegyezzen abba, hogy az ENSZ három ellenőrző pontot létesíthessen a határon. Ott a világszervezet megfigyelőit helyezik el. Feladatuk az lesz, hogy jelentsék az ENSZ-nek, ha pízben iszlám bíróságok elé állítják, és megbüntetik — közölte az iráni miniszterelnök. Az Egyesült Álalmokban hivatalosan cáfolták, hogy Iránban amerikai kémeket vettek volna őrizetbe.
