Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-26 / 97. szám

2 1989. Április 26., szerda fgSP Az ostromlók villámháborús sikerre számítottak A történelmi kitart Több megfigyelőpontra volna szükség Több mint két hónappal azután, hogy az utolsó szov­jet katona is elhagyta Afga­nisztán területét, változatlanul véres csaták színhelye ez az oly sokat szenvedett közép­ázsiai ország. A kormányelle­nes fegyveresek immár a má­sodik hónapja ostromolják Dzsalálábádot, az ország egy­kori fővárosát, amely a pa­kisztáni határ közelében fek­szik. Hoszt városának nevét is megtanulták az újságolvasó emberek, hiszen állandóan ér­keznek hírek az ottani súlyos harcokról, A Szalang-hágó körül is kemény ütközetek zajlanak le, hiszen e straté­giailag oly fontos helyen halad át az a fő közlekedési útvonal, amely Kabult, a mos­tani fővárost összeköti a Szov­jetunióval határos vidékekkel, ahonnan élelmiszer-szállítmá­nyokat szállító konvojok ér­keznek. Kabult ugyanis több­ször már körülzárták a kor­mányellenes fegyveresek. Mi­vel képtelenek áttörni a több­szörös védelmi övezetet, egy­részt válogatás nélküli rakéta- támadásaikkal igyekeznek pá­nikot kelteni a lakosság köré­ben, másrészt ki akarják éhez- tetni a blokáddal a kabulia- kat, hogy így megadásra kény­szerítsék őket. Az ostromgyű­rűn többször hatoltak át az élelmiszert szállító gépkocsi­oszlopok. S a mudzsahidek (a kormányellenes fegyveresek) legfeljebb azzal kérkedhettek, hogy a Szalang-hágó környé­kén és a fővárosba vezető út­vonalon több teherautót si­került megsemmisíteniük. Növekvő idegesség a mudzsahidek körébeír De az első számú célpont Dzsalálábád, amelynek elfog­lalását, a mudzsahidek vezé­rei már akkor „napok kérdé­sének” tüntették fel, amikor a kabuli kormánynak inter­nacionalista segítséget nyújtó szovjet egységek kiürítették, illetve a kormánycsapatok­nak adták át az ország egy­kori, úgynevezett történelmi fővárosát. Dzsálálábád ellen azóta offenzívák egész sorát indították, de ezek elakadtak már a külső védelmi vona­lakon. A mudzsahid fegyveres csoportok vezetői arra számí­tottak, hogy a kabuli kor­mányerők egyszerűen széthul­lanak a szovjet csapatok tá­vozása után. De kitűnt, hogy az 1979-es esztendő óta, ami­kor a segítségnyújtás megkez­dődött, az afgán hadsereg ütő­képes, a gerilla-hadműveletek­ben is helytálló erővé vált és modern fegyverzetét jól tudja alkalmazni a védekezésre, sőt jól ki tudja használni azt az előnyt, amelyet a reguláris hadsereg szervezett volta biz­tosít a laza fegyelmű, nem­egyszer egymással viszálykodó és rivalizáló mudzsahid cso­portokkal szemben. Nyugati laptudósítók becs­lése szerint a Dzsalálábádért vívott ütközetekben már négy­ezer kormányellenes fegyveres vesztette életét. Az egyre ide­gesebbé váló mudzsahid veze­tők azzal próbálkoztak, hogy növelték a rakétatámadásokat az egykori főváros ellen. Ez rendkívüli veszteséget jelen­tett a polgári lakosság sorai­ban, és sokan menekültek el Dzsalálábádból. A védők nem kísztáni katonák lépik át az afgán határt. Vakil külügyminiszter azon­ban bebizonyította, hogy leg­alább nyolc ilyen megfigyelő­pont létesítésére volna szük­ség ahhoz, hogy a világszerve­zet megfigyelői valóban ellen­őrizhessék a határvidéken va­ló behatolásokat. Hiszen — mint emlékeztetett rá — a határ nehezen áttekinthető he­gyes vidéken át húzódik, s az ellenőrzést ez rendkívül meg­nehezíti. A Biztonsági Tanács többször elnapolta ugyan ülé­sét, de végül is Vakil gyümöl­csözőnek ítélte a vitát, mert több ország küldötte kifejtet­te aggodalmát a pakisztáni be­avatkozás isrhertetett tényei miatt. Kabul most, hogy kivív­ja az iszlámábádi beavatkozás megszüntetését, hétfőn beje­lentette: ha a pakisztáni ka­tonai beavatkozás folytatódik, Kabul kénytelen lesz ellenlé­péseket tenni. Mint hírügy­nökségi kommentárok meg­jegyezték: e saját megoldás valószínűleg azt jelentené, hogy az afgán kormánycsapa­tok valamilyen csapást mér­nének pakisztáni határterüle­tekre. Ez pedig a háború ki- terjesztését eredményezné, an­nak súlyos következményei­vel ... A felkelők támogatóit sürgeti az idő A háború kiterjedése nem érdeke azonban a mudzsahi­dek külföldi támogatóinak sem, hiszen ennek meglenné­nek a számukra káros nem­zetközi kihatásai. Ezért Iszlá­mábád sürgető felhívást inté­zett a mudzsahidek „kormá­nyához”, hogy teremtse meg mielőbb az elismeréséhez szük­séges feltételeket. Ezek a kö­vetkezők: az ellenzék kormá­nyának afgán földön kell mű­ködnie, bizonyságot kell ten­nie arról, hogy élvezi az afgán nép támogatását és végül ma­gában kell foglalnia az iráni bázisú erők képviselőit is. Is­mert ugyanis, hogy az afgán ellenkormányt a pakisztáni Pesavarban székelő szunnita mudzsahid szervezetek alakí­tották meg és az iszlám síita ágához tartozó, iráni területen működő afgán ellenzéki cso­portok nem vettek részt e „ka­binet” megalakításában. Az iszlámábádi sürgetést az is in­dokolja, hogy ezt a csonka afgán ellenzéki „kormányt” eddig mindössze négy ország ismerte el. Az Egyesült Álla­mok, amely különmegbízot- tat küldött a pesavari „kabi­net” mellé, az iszlámábádihoz hasonló feltételeket szabott a hivatalos kapcsolatokra. A kialakult helyzet láttán a hírmagyarázók joggal állapít­ják meg, hogy az elkövetke­ző hetekben várhatóan a har­cok még hevesebbé válnak Afganisztánban és a vérontás folytatódik. Arkus István Saját kérésükre felmentették a testületek nyugdíjas tagjait Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága Moszkvában kedden tanácskozott a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága. A testület mostani ülésén belpolitikai, szervezeti, személyi kérdésekkel foglalkozott. A választott párttestületek nyugdíjas tagjainak közös levelét a KB-ülésen Mihail Gorbacsov főtit­kár olvasta fel. A levél ismertetése után a Politikai Bizottság nevében javasolta a plénumnak, hogy tegyenek eleget a fel­mentési kérelemnek. politikája iránti elkötelezett­ség jellemezte. Ilyen jelentős szervezeti döntés még nem volt az SZKP KB történetében — jelentette ki Georgij Razumovszkij a sajtóértekezleten. Kitért arra, hogy a KB-ülésen kialakult vita rendkívül sokrétű volt, sok bírálat érte a vezető párt- és állami testületeket, s nem volt hiány a jó tanácsokban, javaslatokban. Kérdésekre válaszolva a két szovjet vezető rövid áttekin­tést adott a választások érté­keléséről. Elhangzott, hogy a Borisz Jelcin ellen választási prog­ramja kapcsán indított párt­vizsgálat nem került napi­rendre, az a soron következő testületi ülés témája lesz. A többpártrendszer témájá­nak választási vitája kapcsán Medvegyev kitért arra, hogy a szocializmusnak nem mond el­lent több párt léte: ezt törté­nelmi tapasztalatok bizonyít­ják, egyebek között a Szovjet­unióban is. Ugyanakkor az egypártrendszer sem zárja ki a demokratikus folyamatok kibontakozását, amennyiben a párt demokratikus módszerek­kel jár el és a társadalmi szer­vezetekre támaszkodik. A főtitkár számszerűen is­mertette, hogyan alakult a párt legfelsőbb vezető testüle­téiben a nyugdíjasok aránya, majd felidézte a levél aláírói­val és másokkal folytatott be­szélgetések tapasztalatait. Ki­derült — mondta a főtitkár —, hogy sok idős elvtárs feszé­lyezve érzi magát, mert már nem tud aktívan részt venni a párt- és állami munkában. Mindannyian megerősítették azonban, hogy lelkesen támo­gatják a párt politikai vonalát. Amikor a PB nevében a fel­mentési kérelmek támogatását javasolta, Gorbacsov kijelen­tette, hogy a szervezeti sza­bályzat értelmében az ilyen döntésnek nincsen akadálya. Titkos szavazásra sem volt szükség. Az idő nem áll meg, az át­alakítás előrehaladásával pár­huzamosan személyi változá­sokra is szükség van — je­lentette ki az SZKP Közpon­ti Bizottsága egynapos ülésé­ről beszámolva Vagyim Med­vegyev. Az SZKP KB PB tag­ja, a KB titkára Georgij Ra- zumovszkijjal, a PB póttagjá­val, KB-titkárral az ülést kö­vetően nemzetközi sajtóérte­kezleten tájékoztatta Moszk­vában a sajtó képviselőit. Medvegyev beszámolt arról, hogy a KB nyugdíjas tagjai­nak és póttagjainak, valamint a központi revíziós bizottság nyugdíjas tagjainak döntő többsége még korábban azzal a kéréssel fordult a központi bizottsághoz, hogy mentse fel őket testületi tagságuk alól. Kérésüket azzal indokolták, hogy koruk, illetve egészségi állapotuk következtében nem felelhetnek meg az átalakítás­sal kapcsolatos feszített mun­katempó követelményeinek, s ezért az ügy érdekében mon­danak le, adják át a helyet másoknak. Ugyanakkor támo­gatásukról biztosították a párt vezető testületéinek politikáját, s köszönetét mondtak az ed­digi bizalomért. A KB — a szervezeti szabályzattal össz­hangban — nyílt szavazással egyhangúlag elfogadta a le­mondást, s a póttagok közül 24 főt kooptált a testületbe. Az eddig 301 tagot számláló központi bizottságban 83 nyug­díjas volt, a létszám csaknem egyharmadát tették ki. Közü­lük 9 súlyos beteg, ezek a sze­mélyek nem írták alá a 74 KB-tag kézjegyével ellátott kérelmet, s a testület keddi ülésén sem vettek részt. A TASZSZ által kiadott névsor Csak rövi TAKESITA NOBORU, a Ja­pánban kormányzó liberális de­mokrata párt elnöke, minisz­terelnök, kedden délelőtt/ az országos televízióstársaságok által közvetített sajtókonfe­rencián bejelentette, hogy a közeljövőben lemond tisztsé­geiről. Beszédében bocsánatot kért a nemzettől, amiért a recruit vesztegetési botrány miatt a nép elveszítette a po­litika iránti bizalmat. MURATÄJ címmel Lendván megjelent a mintegy tízezres lélekszámú szlovéniai ma­gyarság irodalmi, művelő­dési és kritikai folyóiratának első száma. A szlovéniai, tíz­egynéhány tagú magyar író­csoport évek óta hallat magá­ról, s most a ljubljanai kul- túrközösség anyagi támogatá­sával önálló folyóiratát is si­került létrehoznia. Iszlám bíróság elé kerülnek az idegen hírszerzők Tehermi közlemény a kémekről Mir Hoszein Muszavi irá­ni miniszterelnök kedden kö­zölte, hogy a közelmúltban leleplezett amerikai kémháló­zat felgöngyölítése során ki­derült: a kémeket európai or­szágokban szervezte be a CIA. A miniszterelnök sze­rint fény derült arra is, hogy az NSZK több európai nagy- követsége együttműködik az amerikei hírszerzéssel. Muszavi kijelentését a tehe- ráni rádió ismertette. A mi­niszterelnök elmondta, hogy az őrizetbe vett kémek Irán­ban önállóan dolgoztak, nem ismerték egymást, de közvet­len kapcsolatban álltak a CIA európai képviselőivel. A tehe- ráni rádió szerint Muszavi több európai ország nagykö­vetségét „leleplezte” és külön szólt az NSZK Európában mű­ködő diplomáciai képviseletei­ről. A kémeket a közeli jövő­A Kycdo közleménye Halálos ítéht A szöuli bíróság halálra ítélte Kim Hjon Hűit, a dél­koreai légitársaság, a KAL repülőgépének felrobbantását bevalló állítólagos észak-ko­reai ügynököt. A hírt kedden közölte a Kyodo hírügynök­ség. A 115 ember halálát köve­telő merényletet 1987. novem­ber 29-én követte el tettestár­sával a szabotőr, aki töredel­mes vallomást tett Szöulban. szerint több egykori PB-tag, köztársasági pártvezető vált meg KB-tagságától, többek kö­zött Gromiko, Gyemicsev, Dol­gih, Zimjanyin, Alijev, Pono- marjov, Szolomencev, Tyiho- nov, valamint Kulikov és Ogarkov marsallok is. A 157 KB-póttagból huszonheten nyugdíjasok, közülük huszon­négyen kérték felmentésüket (a többiek, mint a sajtóérte­kezleten elhangzott, súlyos be­tegek). A központi reviziós bi­zottságban 12 a nyugdíjasok száma, s valamennyien kérték felmentésüket, köztük Kapito­nov, a testület egykori elnöke is. A póttagokból KB-tagokká előrelépettek között van töb­bek között Velihov, Koptyug, Primakov és Frolov akadémi­kusok, Kvicinszkij bonni nagy­követ, Maszol ukrán kormány­fő, Nyenasev, a kiadói állami bizottság elnöke, és Falin, az SZKP KB nemzetközi osztá­lyának vezetője. Az SZKP KB létszáma az ülés után 251-re csökkent. Medvegyev utalt arra, hogy a párt vezető testületéi nem tekinthetők hiányosnak a ked­di ülést követően, hiszen a szervezeti szabályzat nem szabja meg pontosan azok lét­számát. Kitért ugyanakkor ar­ra, hogy több felszólalásban említést tettek arról: szüksé­ges újabb, külső emberek be­vonása. Ennek mikéntjéről vi­szont nem született döntés, nem vitatták meg módjait. Az SZKP KB PB tagja, a KB titkára a pártvezetés kü­lönböző szintjein az elmúlt években bekövetkezett külön­böző változásokat értékelve ki­tért arra, hogy a 14 köztársa­sági első titkárból hatan, s a 150 határterületi, területi első titkárból 88 személy nem tag­ja a vezető testületeknek, s ez megmutatkozik azok munká­ján is. Ezért vált az elmúlt időszakban gyakorlattá, hogy területi pártvezetőket, minisz­tereket, s más testületek veze­tőit is meghívták a KB ülései­re. A változások témája napi­renden volt a párton belüli vi­tában és a pártonkívüliek kö­rében is. Medvegyev szólt arról, hogy a testület ülésén más kérdé­sek széles köre is felmerült, értékelték a politikai fejlődés jelenlegi szakaszát, elemezték a választási eredményeket: ko­moly, nyílt ■ és őszinte párbe­széd alakult ki a legidősze­rűbb politikai problémákat il­letően. A szovjet politikus be­jelentette, hogy a vita teljes anyagát a közeljövőben nyil­vánosságra hozzák a sajtóban. Medvegyev szavai szerint a keddi KB-ülés nagy jelentősé­gű politikai esemény volt a Szovjetunió életében, fontos mérföldkő az átalakulás útján, s annak hangulatát a problé­mák realista és önkritikus megközelítése, az átalakítás HÍRÜNK A VILÁGBAN Margaret Thatcher brit kor­mányfő kedden uéiután hivatala- öan fogadta Pozsgay Imre állam- minisztert, aki uelben erkezett juonaoaua az ősszel esedékes ma­gyar kulturális hetek ünnepélyes meghiruetése alkalmából. Az ese­ménysorozat brit fővédnöké a kenti hercegi pár, magyar fővéd­nöke pedig Pozsgay Imre. Az ál­lamminiszter a Downing Street 10-ben Tnatcher asszonnyal folyta­tott eszmecseréje után Sir Geoffrey Howe-val, a brit diplomácia veze­tőjével találkozott a szomszédos külügyminisztériumban. • Az olasz radikálisoknak sem­mit sem ártott, hogy Jugoszlávia elutasította kongresszusuk zágram megtartását, Budapesten ugyanis venuegszeretettel fogadták okét — írta keddi kommentárjában a zág­rábi Vjesnik. — Ez az első olyan eset, amikor egy katonai tömbö­kön kívül álló politikai erő leg­magasabb fóruma egy katonai tömbhöz, a Varsói Szerződéshez tartozó országban tanácskozik. Ez a politikai történelemben eddig egyedülálló esemény — mutatott rá az ismert horvátországi lap — most Budapesthez kapcsolódik, pedig Zágrábot is érhette volna ez az el­ismerés. • A spanyol állami televízió kedden délután sugárzott híradó­műsora helyszíni beszámolót adott Kiskunhalasról, a szovjet csapat- kivonás kezdetéről. Jose Maria Si- les tudósító utalt arra, hogy nagy számban voltak jelen a megkez­dést jelentő bevagonírozásnál a nyugati hírközlő szervek képvise­lői, akik a riport tanúsága szerint nagy érdeklődéssel végezték mun­kájukat. A tudósító elmondta, hogy hivatalos nyugati megfigye­lők nem voltak a magyarországi eseménynél, mindazonáltal felderí­tő műholdak révén rövidesen meg­állapítható lesz a tényleges csa­patcsökkentés. Utalt a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalásokra és arra, hogy a Szovjetunió más ke­let-európai szövetséges állam terü­letéről is alakulatokat távolít el. Hangsúlyozta, hogy Magyarorszá­gon csaknem fél évszázada tar­tózkodik szovjet katonai erő. Li Peng, a kínai államtanács elnöke kedden fogadta a dr. Med- gyessy Péter miniszterelnök-he­lyettes vezette magyar küldöttsé­get, amely a magyar—kínai gazda­sági, kereskedelmi és műszaki-tu- dománj'os együttműködési bizott­ság 4. ülésén vesz részt Peking- ben. Dr. Medgyessy Péter tájé­koztatta a kínai miniszterelnököt a magyar reformpolitika időszerű kérdéseiről. MEGMOZDULÁSOK, NYILATKOZATOK A szovjet belügyminisztérium illetékesei kedden első ízben, sajtótájékoztatón számoltak be az elmúlt huszonnégy óra alatt az ország több városában lezajlott tömeggyülésekröl és tünte­tésekről. A belügyi vezetők elmondták: a húsz megmozdulás­ból 13 volt engedélyezett, s a demonstrációkban mintegy 3G6 ezren vettek részt. Grúziával kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy az élet las­san visszatér normális kerékvágásába. Termelnek a gyárak, ismét megindult a közlekedés. / A távol-keleti habarovszki területről azonban súlyos bűn­cselekményről érkezett jelentés. Az egyik munkatáborban há­rom, hosszabb börtönbüntetésre Ítélt ember túszul ejtett négy, ott dolgozó nőt és először szabad elvonulást, majd géppisz­tolyt és golyóálló mellényt követeltek. A hatóságok hosszas tárgyalásokat folytattak a bűnözőkkel, s miután az eredmény­telen volt, hétfőn este túszmentő akciót hajtottak végre. Áz akció során az egyik elítélt meghalt, a másik kettő pedig meg­sebesült, a nők sértetlenek maradtak. akadályozták a békés lakosok távozását az ostromlott törté­nelmi fővárosból. A pakisztáni beavatkozás leleplező tényei Pakisztán, amely oly sok esztendőn át menedéket nyúj­tott az afgán kormányellenes csoportoknak és szinte áten­gedte nekik határterületeit — ahol a mudzsahidek kiképző- és utánpótlást biztosító tábo­raikat berendezték és fegyver­raktárakat létesítettek — szin­tén idegességgel figyeli a tör­ténteket. A helyi hatóságok szeretnének megszabadulni ezektől a fegyveres csoportok­tól, csakúgy, mint a körülbe­lül hárommilliónyi menekült­től, amelynek ottléte évek óta rendkívüli állapotot teremt e határvidéken, s amolyan „ket­tős hatalmat” hozott létre. Iszlámábádi kormánykörökben erősödik eközben az a csoport is, amely úgy érzi, joggal nyújt­hatja be a mudzsahideknek a csaknem tízéves támogatásért a számlát. Ezek a körök azt szeretnék, ha a szovjet távo­zás utáni „űrt” a pakisztáni befolyás töltené ki. Azért akar­ják minden áron megbuktatni a kabuli kormányt, hogy azo­kat a mudzsahideket juttassák hatalomra, akiknek eddig te­rületükön menedéket nyújtot­tak. Mint kabuli kormánykö­rökben rámutattak: ezeknek az iszlámábádi szélsőségesek­nek az a tulajdonképpeni cél­juk, hogy Afganisztánt Pa­kisztán egyik tartományává süllyesszék, ahol az általuk irányított bábrendszer gyako­rolja a hatalmat. Ezért először csak katonai szakértőket küldtek a Dzsalá­lábádot ostromló mudzsahidek segítségére. Most azonban pa- ■ kisztáni katonai egységek is harcolnak az afganisztáni kor­mányellenes csoportok olda­lán. Mint Nadzsibullah elnök felfedte: több mint hatezer öt­száz pakisztáni katona vesz részt az egykori afgán főváros elleni támadásban. Az elnök meg is nevezte a reguláris egységeket, s elmondta, hogy a 11. és a IS. pakisztáni had­osztály tagjai támogatják az afgán felkelőket. Gyümölcsöző vita a Biztonsági Tanácsban Kabulnak sikerült elérnie, hogy az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa összeüljön annak meg­vizsgálására, hogyan hajtják végre az egy éve aláírt afga­nisztáni—pakisztáni megálla­podást az úgynevezett külső rendezésről. Ez a genfi ok­mány előírja, hogy az afgán fegyvereseknek el kell hagy- niok Pakisztánt, s ott fel kell számolni kiképzőtáboraikat és támaszpontjaikat. Iszlámábád­nak nem volna szabad be­avatkoznia az afgán polgárhá­borúba. Vakil külügyminisz­ter a Biztonsági Tanácsban is­mertette a pakisztáni katonák részvételének tényeit a Dzsa­lálábád körüli harcokban. Azt sikerült elérnie, hogy a pa­kisztáni kormány beleegyezzen abba, hogy az ENSZ három ellenőrző pontot létesíthessen a határon. Ott a világszerve­zet megfigyelőit helyezik el. Feladatuk az lesz, hogy je­lentsék az ENSZ-nek, ha píz­ben iszlám bíróságok elé állít­ják, és megbüntetik — közöl­te az iráni miniszterelnök. Az Egyesült Álalmokban hi­vatalosan cáfolták, hogy Irán­ban amerikai kémeket vettek volna őrizetbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom