Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-26 / 97. szám
PEST MEGYEI ítlSEPROlETáBJAÍ, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 97. SZÄM Ára: 4.30 forint 1989. ÁPRILIS 26., SZERDA NYERS RSZSŐ A MAGYAR REFORMOKRÓL Fontos a politikai és pénzügyi stabilizácié megteremtése A szocialista gazdasági integráció mechanizmusának reformjával, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok lehetőségeivel, továbbá a gazdasági és politikai reformok kölcsönhatásával foglalkozott keddi tanácskozásán a magyar—szovjet közgazdasági bizottság. Ez utóbbi kérdésről, mindenekelőtt a magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tartott előadást. Az államminiszter szerint a magyarországi gazdasági és politikai reformban három * fő kérdésre kell összpontosítani: a politikai stabilizációra s ezzel összefüggésben az intézményrendszer átalakítására, a pénzügyi stabilizáció megteremtésére, valamint az új szocialista gazdasági rendszer kialakítására. A kiút — Nyers Rezső szerint — egy hároméves tervben körvonalazódhat. Az út a gazdasági reform erősödésével a gazdaság minőségi fejlődéséhez, az élénküléshez vezethet. Ez idő alatt kiépülhet a piac- gazdaság és annak intézmény- rendszere, amely a gazdaság egészére nyomást gyakorolva, a gazdasági egyensúlyt adminisztratív szabályozás nélkül valósítja meg. A gazdaság élénkítését a konvertibilis egyensúly elérése, a fizetési mérleg javulása, a dinamikus export és a versenyfejlődést biztosító import jelenti. A KGST mechanizmusának reformja azért is elengedhetetlen, mert a jelenlegi elosz- tásos gyakorlat, az áttekinthetetlen pénzügyi kapcsolati rendszer a továbbiakban nem jelent iránytűt a magyar vállalkozóknak.. Magyar—norvég tárgyalás Budapesten április 25-én hivatalos magyar—norvég külügyminiszteri tárgyalások zajlottak. Thorvald Stoltenberg norvég külügyminisztert fogadta Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós miniszterelnök és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke is. Stoltenberg az esti órákban elutazott Budapestről. Képünkön: Várkonyi Péter üdvözli Thorvald Stoltenberget Nyers Rezső ezután részletesen szólt a tulajdoni reformban tervezett lépésekről. Ma nem ítélhető meg pontosan, hogy mekkora részarányt fog képviselni gazdaságunkban a köz-, illetve a magántulajdon. Az előadó helytelenítette, hogy számos vállalatnál tartózkodást tanúsítanak az új tulajdonformákkal kapcsolatosan, különösen akkor, ha azok nem elsősorban a működő tőke bevonását indikálják, hanem csak a belső szervezet átalakítását hozzák magukkal. Kérdés az is: mi legyen a vállalati tanácsokkal. Nemrégen alakultak meg, sok helyütt kampányszerűen, s általában nincs szerepük a tőkehatékonyság növelésében. Napjaink hazai gazdaságát jellemzi — mondotta —, hogy az visszhangzik a pénzügyi, banki diktatúrát illető vádaktól. A vállalatok szembeszáll- nak a költségvetési elvonásokkal, fellépnek a hitelezési gyakorlat ellen, miközben — a kialakult piaci helyzetben — szinte kizárólag áremeléssel növelik nyereségüket. A továbbiakban megállapította:, hazánkban az infláció évente 15—16 százalékos, s ma kézben tartható. Jórészt államilag gerjesztett inflációról van szó, ám már jelentkeznek a spontán infláció jelei is. A gazdasági vezetés keresi a megfelelő antiinflációs politika kialakításának lehetőségét. Végül szólt az alakuló új pártoknak a gazdasági életre gyakorolt hatásáról. Jelenlétük — mondotta — ma még nem meghatározó, bár olyan kérdésekben, mint Bős—Nagymaros vagy az atomhulladéktemető létesítése, erőteljesen fejtik ki álláspontjukat. Az értékesebb állatállományért Az egy éve alakult Biotech Állattenyésztő Kutatási Fejlesztő Társaság kedden Üllő, Dóra-majori telepén sajtótájékoztatón mutatta be azt a különleges laboratóriumát, ahol speciális eljárással nagy értér kű állatok szaporítását lehet meggyorsítani, úgynevezett embrióátültetési módszerrel. Az eljárás lényege, hogy az értékes szülőktől származó, várhatóan kiemelkedő képességeket hordozó embriókat az anyaállatból áthelyezik átlagos képességű állatokba, hogy születéséig abban fejlődjön ki a leendő borjú, csikó vagy bárány. Ily módon a tehénnél például egy évig tartó vem- hességi idő nagy része megtakarítható, újból fedeztetni lehet az állatot. Így pedig a tenyésztési munka ideje lecsökken, egy év alatt annyi utódot nyerhetnek a genetikusok, állatorvosok, amennyi a „hagyományos” módszerrel 6-8 évet venne igénybe, ugyanis a vem- hesség kezdeti szakaszában egyszerre több átültethető embrió is fejlődik az anyaméhben. Ezzel az eljárással elsősorban szarvasmarhánál és ju- hoknál értek el eddig jó eredményeket a Biotech telepén. A tejhozamok emelésére, magyar fajták „feljavítására” az Amerikai Egyesült Államokból holstein-fríz tenyészbikát vásároltak. Ausztráliából pedig olyan tenyészkosokat szereztek be, amelyekkel a legkiválóbb minőségi gyapjút adó állatok szaporíthatok el. Ily módon genetikailag, biológilag poten- cionálisan megvan már a lehetőség az értékes állatállomány gyors, nagyüzemi kialakítására, ám egyelőre a mezőgazda- sági üzemek szűkös anyagi lehetőségei, illetve az érdekeltségi rendszer fogyatékosságai gátolják az előrelépést, a tudományos eredmények gyakorlatra váltását. Külföldön mindenesetre már nagyobb az érdeklődés, Kína például kulcsrakészen „szállított” embrióátültető központok megvásárlásáról tárgyal a Biotech szak- ' embereivel. Az alkotmányosságról Az alkotmányosság védelmének szervezeti garanciáiról kezdődött április 25-én háromnapos nemzetközi konferencia Budapesten. A tanácskozáson 12 ország alkotmánybírósági elnökei, alkotmánybírói és jogtudósai vesznek részt. A konferenciát Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg, ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tartott előadást. Képünkön: Straub F. Brúnó megnyitóbeszédet mond Grósz Károly fogadta Pentti Väänänent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kedden fogadta Pentti Väänänent, a Szocialista Internacionálé főtitkárát, aki az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete által rendezett nemzetközi tudományos konferencián tartózkodik hazánkban. Az MSZMP főtitkára a talál-- kozón elmondta: a párt tagsága, illetve az egész magyar közvélemény nagy érdeklődéssel figyeli a szocialista és szociáldemokrata pártok tevékenységét, a Szocialista Inter- nacionálé munkáját. A Szocialista Internacionálé főtitkára arról tájékoztatta vendéglátóját, hogy a magyarországi folyamatok iránt világszerte élénk érdeklődés nyilvánul meg. Pentti Väänänen átadta Willy Brandtnak, a Szocialista Internacionálé elnökének üdvözletét, hangoztatva, hogy a nemzetközi tekintélynek örvendő politikus személyesen is nagy érdeklődéssel, rokonszenvvel kíséri a magyarországi átalakulást. Pentti Väänänen kifejezte a Szocialista Internacionálé készségét a kapcsolatok bővítésére az MSZMP-vel, egyben átadta Grósz Károlynak a világszervezet soron következő, stockholmi kongresszusára szóló meghívót. ......... . B ULPOUIUGU mÓMMA . 1 í I Az MSZMP Budapesti Reformkörök szervezői állásfoglalásukban követelik, hogy haladéktalanul hozzák nyilvánosságra az MSZMP PB április 18-i ülésének anyagát, ekkor fontolgatták ugyanis a gazdasági rendkívüli állapot bevezetését. ® Ideiglenes bírói tanács alakul rövidesen, hogy segítse az új, korszerű bírói szervezet létrejöttét, s a bírói hivatás visszanyerhesse régi rangját. • A MÉM-ben tartott sajtótájékoztatón kívánatosnak mondták, hogy az élelmiszer-gazdaság üzemei a jelenleginél közvetlenebb kapcsolatra törekedjenek a külföldi cégekkel, intézményekkel, ennek feltételeit is megteremtik. ® A FIDESZ oktatáspolitikai csoportja nyílt levelet juttatott el a művelődési miniszternek, melyben követelték, vonja vissza rendeletét, a művelődési szervek rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatairól. A rendelet előírja a fokozott ellenőrzés megszervezését, a be- és kilépés, valamint a belső mozgás szigorítását a művelődési intézményekben. Tegnap kezdődött Á szovjet csapatok részleges kivonulása Harmincegy szovjet harckocsit raktak vasúti szerelvényre kedden Kiskunhalason, s indítottak útnak a Szovjetunió felé. A hazai és külföldi sajtó néDes táborának jelenlétében megkezdődött az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadserégcsoport alakulatainak részleges kivonulása. A kiskunhalasi 13. harckocsi-gárda- osztály május közepéig, végéig vonja ki teljesen páncélos és rakéta tüzérségi technikáját. A megüresedő laktanyába az ország nyugati részéből átcsoportosított műszaki-javító alakulat kerül. Az elsőként útnak indított szerelvény — mondta el rövid sajtótájékoztatójában Borisz Adamenko, a szovjet déli hadseregcsoport törzsfőnökének helyettese — Kiskunhalasról Kecskemét— Cegléd—Szolnok—Debrecen— Nyíregyháza—Záhony útvonalon hagyja el az országot. A T—64 típusú harckocsikat Ukrajnába, egy rakétabázisra szállítják. Átvizsgálás, javítás után egy részüket a kiképző egységek kapják meg, nagyobbik hányadát pedig szétszedik, és használható részeiket, például az alvázakat, hasznosításra átadják szovjet gazdaságoknak. Hasonló lesz a sorsa a Kiskunhalasról később elszállítandó katonai technikának is. Az első vasúti szerelvényt egyébként tíz harckocsivezető és nyolcfőnyi őrség kíséri el. Hazatérésük után valameny- nyien leszerelnek. Bqrisz Adamenko az MTI munkatársának kérdésére válaszolva arról is szólt, hogy — mint azt az elmúlt hétvégi sajtótájékoztatón már bejelentették — a szovjet részleges csapatkivonással felszabadul és a magyar fél tulajdonába kerül 10 helyőrség, vagyis összességében — a részleges átadásokkal együtt — 19 laktanya, 13 étkezde, 200 tároló, raktár és egyéb épület, valamint 900 lakás. L ámpással keresve sem lelnénk olyan munkahelyet a megyében, ahol ne lenne teljes az egyetértés. Az egyetértés abban, hogy meg kell becsülni a teljesítményt, ki- nek-kinek a jövedelme alapvetően attól függjön, mit nyújt. A teljes egyetértés a régi óhajt mág nem teszi valósággá. S bár régi, ma is csupán óhaj, nem több. Óhajokkal pedig nem megyünk sokra. A teljes egyetértéssel ugyanis az a baj, hogy általánosságban helyesel, óhajt. Abban a pillanatban azonban, amikor a követelmény megfogható kisközösségeket, személyeket érintene. ellenszenvessé válik. Ezer oka lesz halasztásának. annak bizonygatásá- nak. hogy itt éppen miért nem érvényes. A munkahelyi közösségek elszoktak — hozzá sem szoktak! — a tényleges differenciálástól. Azt tapasztalhatták ugyanis, hogy bár hirdetni'senki sem rest a teljesítmények fontosságát, a valóságban objektív és szubjektív okok sokaságának keveredése következtében hamar elillannak még a komolyan gondolt szándékok is. nemhogy az illendőcég kedvéért megf ogal ma zot.tak. Felületes megítélésre különösebb gond nem lehet a megyében, hiszen tetemes kereseti különbségeket tapasztalhatunk a gyárak, a vállalatok között. A megye RÉG! ÓHAJ műszeripari cégeinél például átlagosan két, két és fél ezer forinttal kisebb a fizikái foglalkozásúaknak a havi átlagbére, mint a vegyipari cégeknél. Az a bökkenő, hogy ennek a különbségnek nem sok köze van a tényleges teljesítményekhez! Annál inkább köze van egy korábbi gyakorlathoz — aminek kárhozta- tásával gyakran gyűjtött parazsat a fejére a hírlapíró —. az ágazati besorolások rendjéhez, a pótlékolások formájában adott bérjavításokhoz, bizonyos iparterületeknek az adminisztratív módszereken nyugvó leértékeléséhez. Az egymással kölcsönhatásban is álló tényezőiknek ez a korántsem teljes felsorolása érzékelteti: rendkívül bonyolult helyzet alakúit ki a bérezésben a népgazdaság valamennyi területén. Ennek a bonyolult — vagy inkább, a valóságnak megfelelőbben fogalmazva, kusza — helyzetnek a következménye elsősorban nem az, hogy csupán óhaj maradt mindmáig a teljesítmények elismerésén alapuló bérezés, hanem a követelmények és azok rendszerének a kialakulatlansága. Egyszerűbben fogalmazva: az a nagy baj. hogy mert senki sem vette komolyan a differenciálás szándékát követelményét, a mércék is hiányoznak. Különösen hiányoznak a szellemi munka területein a termelőágazatokban, s szinte ismeretlenek az élet más terepein, mint például az egészségügyben, az oktatásban, az igazgatásban. Mérce, a teljesítménykövetelmények rendszere nélkül természetesen szinte lehetetlenség eldönteni, ki mit nyújt, s amit, az menynyit ér a társadalomnak. Az elbírásába tehát túlságosan sok szubjektív elem keveredett és keveredik. Ami még ott is igaz, ahol bizonyos teljesítménykövetelmények — a teljesítménybérezés alapjaként — léteznek, hiszen ismert: a munka elosztásánál, a napi feladatok kiadásánál sok múlik a főnök jóindulatán. A régi óhaj teljesülésének ezek szerint egyszerre vannak objektív és szubjektív akadályai. amit az is mutat, hogy a várakozások- , kai ellentétben a kötetlenebb bérgazdálkodás nem hozott lényegesebb változásokat a termelőhelyek többségén a megyében. Tapasztalataink ugyanis azt mutatják, hogy bár néhány helyen a korábbinál fágab- bak a keresetek — tói—ig határai — azaz széthúzódott a mezőny — az azonos munkakörben foglalkoztatottaknál, a' bérkülönbség még mindig csekély. A mai megélhetési költségek ismeretében ugyanis hat-hétszáz forintos eltéréseket aligha nevezhetünk döntőnek, a teljesítmények elismerésének. Egy évtizede nem volt példa arra a megyében, ami tavaly bekövetkezett: az iparban nőtt a foglalkoztatottaknak a száma. Csakhogy kiderült a hírlapírói tudakozódás ’ nyomán, a bővülés döntően olyan területeken ment végbe, ahol az időbér dominál, azaz nincsen különösebb tere a teljesítmények szerinti különbségtevésnek. K özvetett bizonyítékot szolgáltat erre az a vizsgálat is, amelyet a Magyar Közvéleménykutató Intézet folytatott. Ennek keretében a megkérdezetteknek a 85 százaléka úgy vélekedett, hogy a kereseteknek nagymértékben kellene tükröznie a teljesítményeket. A foglalkoztatottaknak a döntő része tehát fújja a régi nótát, hangoz- tatója a régi óhajnak. Csak éppen — feltételezzük, tapasztalataink alapján — mindenki arra gondol,, hogy öt hem becsülik meg kellő módon, mert az ő teljesítménye sokkal többet ér annál. mint amennyit kap. S fel sem merül senkiben, hogy hátha kevesebbet ér... Mészáros Ottó
