Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-24 / 95. szám
4 Wfíiian 1989. ÁPRILIS 24., HÉTFŐ Jő partnerre találtak a pedagógusokban Comenius követői Dunakeszin £ Divatos szóval gyarapodott mostanság kifejezési esz- $ köztárunk. Már szinte mindenhez hozzákapcsoljuk az £ igencsak tág jelentéstartalmú szót: komplex. A dunake- | szí 2. számú általános iskola például a városi tanáccsal f és a helyi úttörőelnökséggel közösen a tehetséggondo- á záshoz illesztette a fogalmat. Kiútkeresés 1943 Nem lehetett szólni Szárszóról Gondolatban már régóta készültek erre, csupán az anyagi feltételek kedvező alakulására vártak. Természetesen nem ölbe tett kézzel. Zupán hászlóné igazgató, Lengyel István művész tanár, Lip- niczky Ferenc matematika— fizika szakos pedagógus, Tóth Istvánná, a városi tanács művelődési osztályának vezetője és Bársony Zoltánná közművelődési felügyelő különböző üzemeket, intézményeket kerestek föl. Támogatást kértek elképzeléseik megvalósításához. Négyszázezer forintra volt szükségük ahhoz, hogy ezen a nyáron — kísérletképpen — alkotó tábort szervezzenek. Szerényen úgy fogalmazták meg önmaguknak: ha sikeres lesz az akciójuk, ez a hagyományteremtés kiindulópontja lehet Elképzelésük több helyütt meghallgatásra talált. A megyei tanácsnál, a népfrontnál, a pedagógiai intézetnél, s az ÁISH-nál, a városi tanácsnál. Az Alagi Állami Tangazdaság húszezer forinttal járult a költségekhez. Országos hírnév Érthető ez a segítőkészség, hiszen eddigi tevékenységükkel már bizonyítottak. A város vezetői jó partnerre leltek a pedagógusokban. Abban a törekvésükben is, hogy az idetelepülőket érzelmileg lakóhelyükhöz kössék. Dunakeszi történetében, építészetében ugyanis kevés a jellegzetes vonás. Éppen ezért tudatosan kell megteremteni azokat a lehetőségeket, amelyekkel az efféle szálakat sokasítják, erősítik. A gyártelepi — 3. számú — általános iskola tanárai, tanulói már évek óta komoly munkát fektetnek a helytörténeti, néprajzi anyagok gyűjtésébe, s feldolgozásába. A Körösi Csorna Sándor Általános Iskola e név felvételével a lakótelepi gyerekek számára állított eszményképet. Körösi Csorna Társaságot szerveztek, A festőművész hosszú ideig Visegrádon élt. Ott, ahol a Dunát szerető ember teljes képet kaphat a folyó állandó változásairól. Szívügyének tartotta, hogy a természet e „csodája” úgy maradjon, ahogy azt magának kialakította. Nem volt túlságosan barátkozó típus, környezetével sok konfliktusa volt különcsége miatt; így visszahúzódóvá vált. Képek a pincében Talán ezzel hozható összefüggésbe, hogy soha nem akart önálló kiállítást. Legtöbb képét szinte féltékenyen őrizte. Hirtelen halálával nemcsak alkotó lendülete szakadt meg. Ügy tűnt, hogy művei is a feledés homályába merülnek. Egyik legközelebbi barátja, Mtfce Károly Gödön élő tanár, akit két évtizedes kapcsolat fűzött a művészhez, nem feledkezett meg róla. Neki köszönhető. hogy a műteremből a pincébe került képeket nem tette tönkre az idő. Megvalósította régi tervét: emlékkiállítást szervezett Gödön. Székely István munkáit a múlt hónap végén csodálhatta meg a közönség a József Attila Művelődési Házban Székely István festő-grafikus művész Erdélyben. Gyer- gyószentmiklóson született, 1926-ban. Már gyermekkorában tapasztalhatta a kőműves- mester édesapja alkotás okozta örömét Az emlék végigkísérte egész későbbi életútját. rendszeresen írnak ki pályázatot, amely a nagy magyarságkutató életéhez, munkásságához kapcsolódik. Éppen a múlt héten tartották meg a már hagyományossá vált Körösi Csorna-emléknapokat. Iskolagalériájuk pedig már több mint harminc sikeres tárlatot rendezett. A körzeti állami zeneiskola és a fóti Fáy—Vörösmarty Társaság összefogásával született meg a zene és festészet című rendezvénysorozat, amely második esztendeje vonzza a közönséget. Olyannyira, hogy már országos hírnévre tettek szert. A legutóbbi eseményről március 8-i lapszámunkban tudósítottunk: Zenés játék száz személyre címmel. Jeles személyiségek A városi könyvtár igazgatója — Csonka Mária — és munkatársai — számtalan új ötlettel gazdagítják-frissítik a település kulturális-szellemi életét. Ezek egyike például a Könyvtári beszélgetések címmel futó sorozat, amelynek már kialakult a törzsközönsége. ötven-hatvan érdeklődő jön össze egy-egy alkalommal. Májusban pedig ismét számos színes programot kínálnak majd a dunakeszi ifjúsági napok, s az immár két évtizedes múltra visszatekintő, az Megújulni szándékozó társadalmunkban nemcsak a különböző nevelési-oktatási intézmények, de maga a megyei pedagógiai intézet (PMPI) is keresi a helyét. Kutatják a feladataik jobb ellátását biztosító módszereket, eszközöket, kapcsolatokat. Ehhez kérik a megyében dolgozó tanárok, tantestületek segítségét. Írják meg, mit várnak napjainkban és a közeljövőben a pedagógiai Tizenöt évesen került a Herendi Porcelángyárba, ahol kitanulta a porcelánfestő-szakmát. Itt fedezték fel igazi tehetségét és négy év múlva az Iparművészeti Főiskola „Kivételes tehetség” megjelölésű növendéke lett. Nagy nevű mesterei: Konecsni György, Hincz Gyula és Borsos Miklós, akik a fiatalember igyekezetét mindvégig kitűnő érdemjegygyei honorálták. A főiskola elvégzése után sokáig a fővárosban dolgozott, majd a Nyírségbe, végül a Dunakanyarba, Visegrádra költözött. Itt a táj festőjeként 1987-ig dolgozott. Hirtelen halála után a nyugtalan természetű ember a visegrádi kistemetőben kapott örök nyugalmat A Dunakanyar változásai Gazdag téma-, vibráló színvilág és tájszeretet jellemzi képeit. Szinte belélegezhető a tiszta levegő, amit megörökít, a víz tükrén csodálatosan csillogó napfény szinte perzsel. Lenyűgöző a természeti jelenségek produkálta különleges, már-már valótlan színek vará- zsos megjelenése. Nyugalmat, a táj és az ember pillanatnyi békéjét sugározzák képei — ahogy kitekintett a dunai tájra. Szerette a csendes hegyoldalban lévő, a kívülálló számára megejtő hangulatot közvetítő egyszerű, kicsiny műtermét, amely sok hétköznapi vajúdásnak, belső boldogságnak, de a szenvedéseinek is színhelye volt. Életének utolsó ősszel sorra kerülő művészeti napok rendezvénysorozata. Látható tehát, hogy minden művészeti ágban kínálják a kultúrát e városban — gondolva a felnövekvő nemzedékre is. Ilyen hagyományokból ered a diákok nyári alkotótáborának gondolata. Június 21. és július 1. között kilencven 10—18 év közötti fiatalt tudnak fogadni a 2-es számú általános iskola hálóteremmé alakítandó osztályaiban. Pest megyeiek jelentkezését várják még április 30-ig. A részvételi díj kétezer-ötszáz forint. A Nagy Oktatás Nyolcféle szakból lehet válogatni: számítástechnika, kosárlabda, színház, kerámia, szobrász, fafaragó, tűzzománc és orosz nyelv. A foglalkozásokat jeles személyiségek, művészek, s felkészült tanárok vezetik. Közöttük Balczó András öttusázó, Makovecz Imre építész, Zombori Ottó csillagász, Dinnyés József zenész, Würtz Ádám grafikus, Nagy- Bandó András humorista. A komplex alkotótábornak nevet is adtak: Comenius. A kiváló cseh pedagógus 1650-től 1654-ig a sárospataki kollégiumban tanított. A középkor vallásos eszményeinek helyébe az embert állította — mint a legtökéletesebb teremtményt. A test és a lélek egységét hirdette. Az 1628-ban írt A Nagy Oktatás című művében a tudományos pedagógia alapjait rakta le. Lám, Dunakeszin akadnak mai követői. Vennes Aranka intézettől. Milyen szolgáltatásukat kellene bővíteni, vagy esetleg miféle újat bevezetni, milyen szakmai, módszertani tanácsadással tudnák a nevelőoktató munka mindennapjait könnyebbé tenni? A PMPI munkatársai kérik, hogy az észrevételeket és javaslatokat április 30-ig juttassák el intézetükbe; Farkas Lajosné igazgatóhelyettes címére. Budapest Pf. 334. 1502. éveiben többször megjeleníti a Dunakanyar változásait Egy sorozaton dolgozott, amely a Dunakanyar Intéző Bizottság megrendelésére készült, a bős —nagymarosi vízlépcső építése előtti, közbeni állapot megörökítésére. S az'tán a végeredmény ... Tudta, hogy ez az utolsó lehetőség a visegrádi—nagymarosi folyószakasz eredeti szépségének ábrázolására. Ezen dolgozott hosszú évekig a súlyos betegséggel dacolva. Utolsó képén már megjelenik az ember erőszakos beavatkozása a természetbe. A mesterséges földnyelv, ami idegen, ami A mai, a kibontakozást kereső világunkban minden észrevételre, tanulmányra, elveket, emlékezéseket összefoglaló könyvre érdemes figyelni, elolvasni, hogy a múlt hibáiból tanulhassunk. Ugyanis a történelem mindig időszerű. Bár a történelem soha nem ismétlődik, de azért lehet — és szükségszerű — belőle tanulni. Ilyen esemény volt annak idején az 1943-as balatonszárszói konferencia, amelyen az akkori kiútkeresők összejöttek, hogy megbeszéljék: milyen úton haladjon tovább az ország az 1942—1943 fordulóján történt katonai események után, amikor is — köztudott — a második világháborúban a német csapatok súlyos vereséget szenvedtek a sztálingrádi csatában. Ez késztette 1943 nyarán Magyarországon a reálisan gondolkodó politikai erőket, hogy keressék a kiutat a második világháborúból való kiválásra, s latolgassák a háború utáni kilátásokat, lehetőségeket. A népi írók könyvkiadójának és a református egyház ifjúsági szervezetének, a Soli Deo Glóriának a felhívására Balatonszárszón mintegy hat- százan jöttek össze, hogy hazánk népi demokratikus kibontakozásáról eszmét cseréljenek. A széles körű vitafórumon a kommunista Nagy István gondolataitól a „harmadik utas” Németh László elbeszéléseiig különböző világnézeti és politikai álláspontok fogalmazódtak meg. E történelmi jelentőségű eseményre joggal emlékeztek meg 1988 júniusában, ahol történészek, írók és tudósok cseréltek eszmét az akkori időkről, Magyarország helyzetéről, a tanulságokról. Ennek az anyagát jelentette meg a Kossuth Kiadó; így most könyv formában is hozzáférhetővé vált az 1988-as konferencia teljes anyaga. A kötetből megtudhatjuk, hogyan képzelték el hazánk jövőjét a korabeli politikai és szellemi elit képviselői, terveik mennyire voltak reálisak, milyen hasznosítható tanulságokat vonhatunk le belőle. A fájdalmat okoz a tájnaík, a szemlélőnek egyaránt. A nagy lélegzetű vállalkozás félbeszakadt. De képei üzenete ma talán aktuálisabb mint valaha. Székely István a változásokat próbálta élethűen követni, és azt az utókor elé tárni. Sokan nem ismerték a képeit. Mégis, furcsa módon, a kiállítás megnyitása előtti napon ismeretlen személyek eltulajdonították négy alkotását. Kártérítés nincs A festmények nem voltak biztosítva, így a kártérítés is elmaradt. A biztosítási díj ugyanis egy hétre 10 ezer forint lett volna. A művelődési háznak erre nem volt pénze más meg nem akadt, aki a költségeket fedezze. Pedig az eltűnt alkotások értéke — ma már — felbecsülhetetlen. Iski Judit kiútkeresők olyan elképzeléseket fogalmaztak meg, amelyek 1945, illetve 1948 után felhasználhatók lettek volna; ezek figyelmen kívül hagyása történelmi mulasztás volt. Sőt, az elgondolások jó része ma is időszerű. Juhász Gyula akadémikus megállapította, hogy a szárszói konferencia résztvevői világosan látták: a háborúban a fordulat megtörtént, és Németország veresége csak idő kérdése. Ezért figyelmeztették a hazai hatalmat, hogy próbáljon elszakadni a fasiszta Németországtól és keresni a kiutat a háborúból. Vitányi Iván pedig arról értekezik, hogy hosszú ideig ki sem lehetett mondani Szárszó névét. A könyv maga is titkos iratnak számított. Aki birtokában volt, gondozta, őrizte. Miért volt a tiltás? Tudjuk — mint. sok másról is —, főleg az ott részt vevők személye nem volt mindig kívánatos a hatalom számára; gondoljunk csak Németh Lászlóra, Fája Gézára és másokra. A kötetben szereplő többi tanulmány szerzői is különböző oldalról mutatják meg a lehetőségeket, elemzik az akkori helyzetet. L. Nagy Zsuzsa a Demokratikus Polgári Szövetség programját ismerteti, míg Vida István a Független Kisgazdapárt háború utáni kibontakozási elképzeléseit vázolja fel. Pintér István a két munkáspárt és a kiútkeresés lehetőségeiről szól. Sipos Péter pedig a magyar kibontakozás útjait vizsgálja angolszász szemmel. Czine Mihály ismerteti a népi írók helyzetét az új Magyarországon. Mai világunkban, amikor sok minden ártértékelődik a nemzetközi viszonyokban és idehaza is, fontos, hogy éljünk a lehetőségekkel. Megfogadva Veres Péter tanítását, aki 1943- ban a szárszói konferencián is a magyarság megmaradásáért szállt síkra, s felolvasta Én nem mehetek el innen című versét, amelynek utolsó sorai így hangzanak ... ide kell hoznunk a nagyvilágot, / ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami jó, / ami nemes és amit érdemes. Az 1943-as szárszói konferenciára emlékezők cikkgyűjteményének éppen ez a tanulsága a ma számára. Döcögő pingvinek Mind a klasszikus, mind a modern zenében nagyot alakítottak a gödöllőiek (Hancsovszki János felvétele) Pingvinek, döcögjetek ki! Kankános lányok, maradjatok még! Mindenki futva jöjjön be a színpadra! Ne feledjetek el meghajolni! — Röpködtek az utolsó instrukciók szombaton délután a ceglédi Kossuth Művelődési Központ színháztermében, mielőtt a diákgálán felgördült a függöny. Pest megye legjobb diákszínpadai, énekkarai, előadói nyilvános főpróbát tartottak. Lelkesen készültek az április 28-án kezdődő országos diáknapok soproni fesztiváljára. Korábban már Vácott megmérettek a produkciók, amelyek közül a legsikeresebbeket válogatták ki és szerkesztették egységes műsorba. Április 28- án, pénteken mintegy százötven tagú delegáció utazhat az immár hagyományos kulturális seregszemlére. A második óra csupa köny- nyedség és felhötlep derű volt. Á ceglédi Április 4. Közgazda- sági Szakközépiskola diákjai igencsak kitettek, magukért, öt műsorszámot mutattak be. Táncosaik remekeltek, ötletesség. báj és temperamentum áradt a negyedikesek Walt Disney-shovojából. A harmadikos lányok ütemes vastapsra kánkánozhattak. Szellemes, jó humorú paródiával kacagtatta meg a publikumot .Katona Mónika, a Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola tanulóia. Az előbb említett szereplőkkel együtt minden bizonnyal őt is a négynapos találkozó kerl"”ncei között emlegetik majd. Mike Károly, a kedves barát festményeivel (Hancsovszki János felvétele) Gáli Sándor F. F. KÖMYVtfrrÉKfSlTŐ KÖNYVTÁRELLÁTÓ El KÖNYVKIADÓ VAUALAT * Önnek csak választania kell, a többi a mi dolgunk! A megrendelőlap beérkezése után a kiválasztott könyveket utánvétellel azonnal postázzuk. Címünk: Téka Könyvértékesítő Vállalat, értékesítési osztály, Budapest, Pf. 204. 1391. Megrendelőlap Kizárt a Párt 95 Ft . . . pld. Tóbiás Áron: IN MEMÓRIÁM NAGY IMRE 128 Ft ... pld. A. J. Cronin: EZT LÁTJÁK A CSILLAGOK I—II. 182 Ft . . . pld. Jót és jól takarékosan (Szövetkezeti füzetek 3.) 32 Ft . . . pld. Moldova György: KI ÖLTE MEG A HOLT TENGERT? 63 Ft . . pld. VONAL (szabás-varrás) 178 Ft . . pld. Rákosi Viktor: KORHADT FAKERESZTEK 98 Ft . . pld. MITOLÓGIAI ENCIKLOPÉDIA l-ll. 1000 Ft . . pld. MÚLT ÉS JÖVŐ 89 Ft . . pld. Vaszari Gábor: MONPTI 100 Ft . . pld. Név: * y b * i ; 1 Személyi szám: * b Cím: A művész aktuális üzenete Négy festményt elloptak Módszerek, eszközök
