Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-24 / 95. szám

1989. ÁPRILIS 21.; HÉTFŐ 5 %%»>&«> Befürdíínk, ha megfűrdünk A hét közepén megtartják a műszaki ellenőrzést, azután május elsején — a hagyomá­nyoknak megfelelően — a megye valamennyi strandja megnyitja kapuit a nagykö­zönség előtt. A téli szünidőt mindenütt a felújításra, korszerűsítésre használták ki. Megszépültek az épületek, a pihenőhelyek. Szorgosan dolgoztak a kerté­szek, hogy a parkok tetszetős külsővel fogadják az embere­ket. Felfrissült a ráckevei strand. A százhalombattain, ahol a gyermekmedence tavaly még kísérletképpen működött, az idén már folyamatosan fogad­ja a kicsiket. A közönség jobb kiszolgálása érdekében bővül az élelmiszer-ellátás. Megnyí­lik az új étterem-borozó és épül egy újabb büfé is. A váci és gödi strandon szintén fokozott figyelmet for­dítanak a gyermekek pan­csolóhelyének korszerűsítésére. Lepencén tavaly a Köjál megtiltotta a gyermekmedence használatát, mert ,a vízvissza­forgató technikai hiányosságai miatt a tisztaság kifogásolható volt. A téli hónapokban kor­szerű berendezést szereltek fel, így az idén remélhetőleg már élvezhetik a vizet a kismeden- cében is a gyerekek. A legnagyobb felújítások Leányfalun voltak. Itt a strand és a termálkút között elkészült a mintegy 860 méter hosszú, korszerűsített vezeték, ezzel Jelentősen javult a medencék vízellátása. A holtidényben a strand egész területén új ve­zetékrendszert is építették. A hidrológiai viszonyok eredmé­nyeként jelentősen javult a vízminőség. Űj köntösbe öl­töztették a gyermekmedencét is. A burkolatot tartós mű­anyaggal vonták be. Ez ked­vezőbb a régen használt csem­pebélésnél, mert hézagmentes, és így kizárja a bakteriológiai fertőzést. A pap-szigeti strandon ugyancsak felújították a sza­badtéri pihenő-napozó terüle­tet, s itt is újjászületett a gyermekmedence. Valamennyi megyei stran­don a tavalyi évhez képest drágábbak lesznek a belépő­díjak. A ráckevei strandon egysén gesítették a hétköznapi belé­pődíjakat Minden jegy 25 fo­rintba kerül, a gyermekek 15 forintért strandolhatnak. Száz­halombattán az egész napos felnőttjegy ára 30 forint, a gyermek- és nyugdíjasjegy 20 forint. Akik 16 ór,a után vál­tanak belépőt, azok 15 forin­tot fizetnek, a gyermekek pe­dig 10-et. A százhalombattai strandon a félhavi bérlet a ta­valyi 200 forintról 350 forint­ra, a gyermekbérlet 100 forint­ról kétszázra emelkedett. Ezen a strandon bevezették az öltö­zőjegyet is, amiért 5 forintot kérnek. Megváltozott a váci, a gödi, lepencei, leányfalui és pap­szigeti strandokon is a belé­pődíj. A legolcsóbb a felnőtt­jegy Gödön, ahol hétköznapo­kon 15 forintot kell fizetni. Szombaton és vasárnap ugyan­ott 20 forint a felnőttjegy. 16 óra után Vácon 15, Gödön 10, Lepencén 20, a Pap-szigeten 15 forintot kérnek. A heti fel­nőttbérlet ára Vácott 150, Gö­dön 100, Lepencén 220, Leány­falu 100, a Pap-szigeten 60 fo- fprint. A gyermekek ugyan­ilyen bérletet Vácott 100, Gö­dön 50, Lepencén 130, Leány­falun 100, Pap-szigeten 60 fo­rintért válthatnak. A napijegy az iskolák tanulóinak — akik nevelővel érkeznek — Vácott 12, Gödön és a Pap-szigeten 10, Lepencén és Leányfalun pedig egyaránt 15 forintba ke­rül. Ugyanennyit fizetnek a katonák is, ha kísérővel jön­nek, 10 főt meghaladó csoport­ban. A főváros körüli strandok — főként a hétvégeken —, olyan budapesti látogatókra is számítanak, akik gépkocsi­val érkeznek. Részükre korlá­tozott számú parkolóhelyet alakítanak ki, valamennyi strand szomszédságában. K. Z. Nyitnak a strandok. Cegléden mintegy 3,5 millió forint költ­séggel leválasztották a nagy medencét, korszerűsítik a zu­hanyozókat, az öltözőket. Be- viz József karbantartó lakatos (a képen) a medence melletti zuhanyozókat javítja (Vimola Károly felvétele) MACÁN ÁlLATKUNIKA Serves sertések Bérbe adták a Nagykani­zsai Állatkórházat. Az első vidéki magán állatklinika működtetésére dr. Pálfi Jó­zsef vállalkozott. A fiatal ál­latorvos csak egy részét hasz­nosítja az épületnek, neveze­tesen a laboratóriumot, a mű­tőt, a vizsgálót és a panziót, ahol a beteg kis állatokat tartják. A forgalomra — bár a kezelések szabadárasak — egyelőre nem lehet panasza, hiszen még a hétvégeken is rendszeresen akadnak pácien­sei. Munkája nagy részét a különféle műtétek teszik^ ki. A legtöbb operációt sérves sertéseken kell elvégezni, az ilyen állatokat ugyanis egyéb­ként nem veszi át a húsipar. Eddigi legérdekesebb esete egy papagáj hasfali sérvének műtétje volt. A Zala Megyei Állategész­ségügyi Állomáson elmond­ták, hogy a kedvező nagyka­nizsai tapasztalatok nyomán július 1-jétől a Zalaegerszegi Állatkórház is magánklinika­ként működik. Falu Tamásra emlékeznek átkeresztelt Vasút utca Egy kiskunfélegyházi fiatal­ember, aki 1881-ben született, a jogi egyetem elvégzése után bekapcsolódott a századelő irodalmi életébe. Először új­ságíróként publikálta cikkeit, majd szépirodalmi és költői műveivel is megismerkedhet­tek olvasói. Munkássága révén felvette tagjai sorába a Kis­faludy és a Petőfi Társaság is. Még ma is sokan emlékez­nek rá az ócsaiak és a kiskun- félegyháziak közül. Az élete végén visszavonultan élő költő lírája, finoman kidolgozott, gyengéd hangulatú versei számtalan barátot szereztek művészetének. Születésétől 1977-ben bekövetkezett halá­láig verseskötetek, regények sorát ismerték meg tőle az iro­dalombarátok. Falu Tamás emlékét ma ut­ca őrzi Öcsán. Az egykori hosszú Vasút utcát, ahol ma az emlékház található, halála után nevezték el a költőről. Bár napjainkban az élet annyira felgyorsult, hogy az átlagembernek alig-alig álcád ideje egy pillanatra megállni, s visszagondolni az elmúlt évekre, az eseményekre, a ba­rátokra, otthonunk neves szü­lötteire. Ha valakinek vagy valakiknek mégis sikerül, az olyan eredmény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nemrégiben kaptuk a hírt, hogy a kiskunfélegyházi Vö­röskereszt nyugdíjasklubja ki­rándulás keretében emléke­zik meg várostik szülöttéről, Falu Tamásról. Ellátogatnak a temetőbe a költő sírjához, ahol a kilenc­venhat esztendőt megélt poé­ta — barátja és kortársa Kis- faludi Stróbl Zsigmond dom­borművével díszített — sírem­lékénél tisztelegnek. Utána a Falu Tamás utcában lévő em­lékház és könyvtár udvarán adnak műsort a költő legszebb verseiből, megzenésített költe­ményeiből. Álmomban se jöjjön elő? Aki unja, s aki örül neki — Mutasd meg nekem, hol lakik a tündérkirálynő! — Az ötéves Alexandra guggol mel­lettem, fehér zoknis lábacs­káival tömören támaszkodva a játszótér betonkorlátjának. Éppen harmadszor követeli a tündérkirálynő lakhelyét, s nem tetszik neki, hogy nincs megfelelő válasz. — Anyu se ér rá soha — biggyeszt a szá­jával. — Most is öcsit tologat­ja, ott, látod? Tudod, öcsi még kicsi, vele többet kell törőd­ni... A dunakeszi lakótelep ugyanolyan rosszul sikerült épületegyüttes, mint más, ha­sonló céllal készült társai. Ta­kács József né rosszkedvűen tolja a babakocsit, s közben egy-egy ellenőrző pillantást vet nagyobbik csemetéjére, va­jon miféle csínyt követ el megint. — öt éve vagyok gyeden, de már nagyon-nagyon unom — tör ki belőle az elkesere­dés. — Eleinte igazán élvez­tem, Szandi bűbájos, és nyu­godt kisgyerek volt, de amióta megszületett Röli, nem lehet bírni vele. Féltékeny, irigyke­dik a kisebbnek kijáró többlet- simogatásra, s minden ravasz­ságot kieszel, hogy ő legyen ■ ismét a központ. Kész őrület N yilatkozták, hogy a tele­fonhálózatot modernizál­ják, és olyan korszerű lesz, mint az a néhány lift, ami már úgy jár, hogy csak oda­érintem a kezem az emeletet jelző gombhoz, és máris in­dul és pont oda visz, ahová akarom. No de az istenért, hát arra nem gondolnak, hogy ha ezt a posta megcsinálja, annyi bevételtől fog elesni, hogy attól koldul, pedig ál­lamunk éppen nincs adakozó kedvében. Hogy miért, azt ta­lán a műszaki szakembere­ken kívül nincs is kinek ma­gyarázni. Vegyünk például engem. Ma, 1989 áprilisában egy te­lefonbeszélgetés díja két fo­rint, ha három percen belül befejezem. Hát számoljunk csak tapasztalati alapon. Fel akarom hívni a főnökömet, mert nem tudom megcsinálni, amivel megbízott, ugyanis közben papagájkórt kaptam. Feltárcsázom. Egy öreg női hang veszi fel és mondja, hogy 968-271. Mondom, hogy téves, mert én a 986-241-et hívtam és elnézést. Mondja ő, hogy sajnos beteg, de nem haragszik, legközelebb tár­csázzam gondosan. így elbe­szélgettünk, vagyis két forint letelt. Újra tárcsázok, jelentkezik egy férfihang. „Tessék.” Kér­dem, hogy hányas szám, visszakérdi, hogy én hányast Gombó Pál: hívtam. Mondom, mire közli velem, hogy egy idióta vagyok, mert ő egészen más. Mon­dom, nem kell azért gorom- báskodni, én jól tárcsáztam, csak rosszul kapcsolt. Mire ő mond egy még gorombábbat és lecsapja a kagylót. Ez ed­dig négy forint. Újra hívom a számot, ismét az idős nő je­lentkezik, Mindjárt kérdi, hogy megint maga az, mon­dom, én, mire ő könyörgőre fogja hangját, hogy tegyem meg azt, hogy egy darabig nem hívom, mert ő nagyon beteg; megígérem, jobbulást kívánok. Ez immár hat fo­rint. Talán rossz a készülékem, gondolom, és mert várni amúgy sincs türelmem, amúgy papagájkórosan elvánszorgok a sarki telefonfülkéhez. Ott bedobok 2 forintot, zúgni kezd, tárcsázok és akkor visszaadja a vonalat. Újra tárcsázok és akkor már nem is adja visz- sza, csak elnyeli a pénzt. Ezt kétszer megismétli, ami újabb hat forint, aztán végre kap­csol. Némi várakozás után be­leszól egy női hang, hogy ket­tes belgyógyászat. Mondom té­ves és leteszem a kagylót; ed­dig tizennégy forint és szé­dülten hazamegyek. Otthon sikerül vonalat kapni, felhí­vom a nénit, aki elkezd pa­naszkodni, hogy már azt hit­te, az orvos, és neki úgy nyom a szíve tája. Mondom, ve­gyen be egy Nitromintet, ha van otthon. Mondja, azt már vett be. Legszívesebben őt hoznám össze az előbbi bel­gyógyászattal, de nem tudom, hogyan sikerülne összekapcso­lódnunk. Jobbulást kívánok. Tizenhat forint. És akkor cso­da történik, mert a főnököm titkárnője jelentkezik. Ké­rem, kapcsoljon be, mondja, hogy a főnök ügyintéz, ma már be se jön, talán hívjam holnap. És szétkapcsol. Újra hívom, újra bejön, megüze­nem, hogy papagájkórom van, nem tudok dolgozni, mire el­neveti magát, aztán jobbulást kíván és megígéri, hogy majd a főnök visszahív. Í gy kerül ma egyetlen te­lefonhívás jogos számlá­lás és számlázás útján húsz forintba. Mármost, ha ettől elesne a posta, nyilván tönk­remenne a korszerűsítésbe. Ettől féltem, de aztán eszem­be Jut, hogy nem addig van az. Ott is tudnak gondolkod­ni. Ez abból is látszik, hogy előre megemelik a vonalbeve­zetési díjakat, meg az alapdí­jakat, hadd gyűljön a pénz. Azután tudják ők, mit kell bevezetni. Az elektronikus számolás és számlálás mindig felfelé téved, ha egy-egy kap­csolás rögtön sikerülne, még­se ússzuk meg két forinttal. Aztán, ha netalántán tényleg jönne a korszerűsítés, felemel­nék a beszélgetések díját, mondjuk egy tízesre. És ha nem jönne be a számításuk, összehívnák az újságírókat, közölnék velük, hogy a kor­szerűsítés még csak Szeged­re és Angyalföldre terjed ki, ha azt akarjuk, hogy teljék a további korszerűsítésre, je­gyezzünk telefonkölcsönt. Min­den 50 000 forintot befizető egyén vagy közület sorsolás útján, garantáltan öt éven be­lül telefonvonalat kap, ezért is hívják ötéves tervtelefon- kölcsönnek. És azután, persze bevezethetnék a húszforintos beszélgetési díjat is, ha pe­dig az kevésnek bizonyulna a telefonműszerészek bérkövete­lése miatt, felemelnék az alapdíjat. Így számolok én ma, és így bizakodom a hol­napban is, de majd az újsá­gok megnyugtatnak, hogy mindez csak rosszkedvűnk te­le, amelyet dicsfényű nyár követ. a reggeliztetés, a fürdetés, kész őrület minden egyes nap. Kicsit döbbenten hallgatom a kitörést, elképzeléseim sze­rint nincs is annál nyugalma­sabb, békésebb foglalatosság, mint amikor ebben a csodás kora tavaszban két gyönyörű gyerekkel sétálgathat az em­ber. — Látszik, hogy már nagy gyereke van — kesereg tovább Takácsné. — Én már alig tu­dok megszólalni úgy, hogy va­lamilyen formában ne gügyög­jek. A férjem késő este ke­rül haza, egymás után vállal­ja a különmunkákat, hogy meg tudjunk élni. Nem sok a gyed, s szinte teljes egészé­ben el is megy a gyerekek el­látására. Eleinte még össze­összejöttünk a hasonló gon­dokkal élő mamákkal, de ha­mar ráuntunk erre is. Nem volt már miről beszélgetni, el­képesztő versengés alakult ki, kinek a gyereke szebb, oko-' sabb, nagyobb. Még vásárolni is úgy jártunk, hogy valame­lyik hónunk alatt cipeltük a srácot. Volt egy helyes asz- szonyka, aki délelőttönként elvállalta a gyerekeket, s így nyugodtan tudtunk nézelődni a boltokban, sőt, uram bocsá’, még a fővárosba is elmehet­tünk. Ment a dolog egy hétig, kettőig, aztán valami névte­len jóakaró följelentette az asszonyt, hogy adómentes jö­vedelemhez jut így, ebből gaz­dagszik meg. Takácsné csak egy a sok gyedes anyuka közül, aki nem úgy ítéli meg az állam által biztosított, otthon tölthető éve­ket, hogy milyen nagy szeren­cséje is van. A fiatal házasok közül kevesen vannak olyan jó anyagi helyzetben, hogy gond nélkül vészelhetnék át a ke­vesebb pénzzel járó éveket. Lakástörlesztés, OTP-törlesz­tés, meg még ki tudja, hány­féle fizetendő dolog nyomaszt­ja őket. Bezártunk, magányos­nak érzik magukat, s ahogyan Takácsné fogalmaz, a napok monotonsága már az „agyuk­ra megy”. Természetesen akad másféle felfogás is. Nagy Andrásáéval Vácon találkoztam, ő még csak a második évet „gyűri”. Bé­kés nyugalomban tekintget a kis srác az olasz gyermekko­csiba, a fiatal és csinos anyuka pedig alig mozgó ajakkal an­gol szavakat magol. Nyelv­vizsgára készül. Külkereskedő, s úgy gondolta, hogy a gyedes éveket jobban is ki lehet hasz­nálni, mint csupáncsak a gye­rek körüli munkák végzésé­vel. Németből már felsőfokú nyelvvizsgája van, oroszból középfokú. Most az angol kö­vetkezik. — Nem sajnáljuk az így el- potyogtatott napokat, egyelőre úgysem tudunk ilyen kicsi gye­rekkel közösen nyaralni — ér­vel a fiatalasszony. — Munka mellett sokkal kevesebb időm jutott volna a nyelvtanulásra, így meg szinte könnyedén le­vizsgázhatok. Tervezem, hogy a fiamat is tanítom. Párhuza­mosan az anyanyelvvel, min­den szót angolul is elmondok neki. Azt mondják, a gyerekek kicsiny korban rettenetesen fogékonyak. Hát majd meglá­tom, én mire jutok... Nagy Andrásáé nem érzi magát bezártnak, s nincs elke­seredve. Okosan használja ki az ajándékéveket; melengető élményeket gyűjtve. Ugyanan­nak a dolognak a színe és visz- szája. Fölfogás kérdése, hogy örömmel vagy álmomba se jöjjön alapon emlékeznek-e a gyedes kismamák az otthon töltött évekre. Bellér Ágnes Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosításit ad a Pest Megyei Munkaügyi és Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Karinthy Frigyes u. 3.). Telefon: 852-411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson. A Pemü zsámbéki gyára keres tmk-vezetőt, műszaki osztályve­zetőt, fejlesztőt, technológust és piackutatót. A Taurus Abroncsgyár felvesz 20-30 fő betanított munkást (3 mű­szakra) . A Szakmai Továbbképző és Át­képző Vállalat május közepétől fo­lyamatosan, érettségizettek részé­re társadalombiztosítási ügyintézé­si képesítést nyújtó tanfolyamot szervez. A Pest Vidéki Gépgyár (Sziget­halom) meó-ellenőrt (közép- vagy felsőfokú erősáramú szakképesí­téssel) és forgácsolókat keres. A Vörösmarty Mgtsz, Fót rákos- palotai munkahelyére keres 1 autó­darus (ffi.), 1 maróst, 1 esztergá­lyost. A fóti munkahelyre 1 nö­vénytermesztési ágazatvezetőt és 2 növénytermesztési agronómust. A Penomah ceglédi gyára gép­ipari végzettségű szakembert ke­res azonnali belépéssel, hűtőgép- szerelői munkakörbe, folyamatos munkarenddel. A Vadcoop felvesz munkaügyist, bérszámfejtőt, SZTK-ügyintézőt (lehet kezdő is). A Budapesti Híradástechnikai Gépgyár betanított férfi és női munkásokat,.esztergályost, maróst, fúróst, csiszolót és villamosmérnö­köt keres. A Posta Budapesti Levélfeldol­gozó Üzem (Budapest, Keleti pá­lyaudvar) levélirányítót, -szétosz- tót. és egyéb belső postai munkák elvégzésére munkatársakat keres. Az Agrotechnikai Gépipari Kis­szövetkezet üzletkötőt keres Pest megye területére. Fizetés: 11 000— 24 000 forint. A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat: férfi betanított munkást és porcelánfestőt keres. r .jT/éítem. a postát

Next

/
Oldalképek
Tartalom