Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-22 / 94. szám
Titian 19S9. Április 22., szombat Születésnapi kiállítás Shakespeare/ a magyar költő A drámaköltő végrendelete Itt állunk, és a szánk nyitva van: ez aztán tud, ez a Shakespeare William! — énekelte a ravaszdi költőről szóló dalában Cseh Tamás. És Bereményi Géza szándékosan vulgarizált megfogalmazása azt önti szavakba, amit a Shakespeare darabjaival szembetalálkozó néző, olvasó érez: a rá- csodálkozást utánozhatatlan, egyedi művészetére. A nagy angol első igazi műfordításainak elkészülte, a XVIII. század óta jelen van a magyar irodalomban. S jelen van a magyar színpadokon is, a kezdetektől: legkorábbi színtársulatunk, a Kelemen László vezette együttes 1790- ben első bemutatójának a Kazinczy Ferenc fordította Hamletet szánta. Játszottak Sha- kespeare-t a Nemzeti Színház megnyitása előtt, majd a hosz- szas küzdelem árán megszületett teátrumban is háziszerzőnek számított. Megőrizte vezető szerepét napjaink színházaiban is, ezért nevezhette őt — félig ugyan tréfásan, ám félig komolyan — klasszikussá vált fordításainak kortárs szerzője, Mészöly Dezső legnagyobb nemzeti költőnknek. A Shahespeare-tisztelő világ évfordulóra emlékezik az idén áprilisban: 425 éve annak, hogy a Warwíckshire- beli Stratford-upon-Avonban megszületett John Shakespeare jómódú kereskedő kisfia, William. Az eseménynek, s a drámaíró magyarországi kultuszának köszönhetően ajánlott fel a British Council harminc tablót, amelyeknek ősbemutatójára Shakespeare Magyarországon címmel került sor az Országos Széchényi Könyvtárban, az intézmény és a Magyar Shakespeare Bizottság közös kiállításán. Az angol nyelvű színes tablók bemutatják a költőt, s a Színházi példányok, kellékek között (Erdősi Ágnes felvételei) Varga Vilmos Algírban, Párizsban, többek között a Vasarely-alapítvány központjában, az Egyesült Államokban és természetesen Budapesten. Egy Ízben lakóhelyén, Budakeszin is bemutatkozott a művelődési házban. Varga Vilmos festő- és grafikusművész 1952-ben született Egerben. Az algíri képzőművészeti főiskolán végzett, diplomáját 1984-ben honosíttatta a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Tucatnyi kiállítása volt Szívesen foglalkozik olyan romantikus témákkal, mint az álom, ébredés, kapcsolat, szerelem. Az európai művészet hagyományain nevelkedett néző nem érzi idegennek alkotásait, hiszen a hivalkodástól mentes, visszafogott, mondhatni szikár előadásmód megóvta Varga Vilmost attól a veszélytől, hogy látványos, ám seké- lyes művekkel lépjen a közönség elé. Alkotásai azt bizonyítják: olyan úton jár, amelyen érdemes tovább haladni. Grafikáit lapunk 7. és 9. oldalán láthatják. kort, amelyben élt. Láthatjuk a stratfordi kettős homlokzatú apai házat, amely 1874 óta nemzeti emlékhely, s a színházi életből szülőföldjére visszavonult szerző mellszobrát. A templomot, amelyben megkeresztelték, s eltemették. Életének első és utolsó dokumentumát: keresztelésének bejegyzését a helybeli parókia anyakönyvében s a végakaratát megörökítő iratot. Egyetlen hiteles arcképét, s hírnevessé vált színházának ábrázolását London korabeli térképén. A drámaköltő műveiben visszatükröződő, s unalmasnak éppen nem nevezhető reneszánsz élet pezseg ezeken a képeken: falusi asszony gyalogol csirkéivel a piacra, patkányfogó szalad az utcákon, tűzoltók loholnak bőrvödreikkel a félig fából készült, s bármikor lángra lobbanó házak között. Árulókat akasztanak, törnek kerékbe, négyei" nek fel, boszorkánysággal vádólt szerencsétlenekét merítenek vízbe, míg a régi és a modern határán álló korban Sir Francis Bacon a jövő tudományos gondolkodásának eszmei alapjait fekteti le műveiben. A boszorkányoktól reszkető Machbeth kora ez, s a túlvilágban kételkedő Hamleté. Ám e tablók önmagukban még nem viselhetnék a Shakespeare Magyarországon címet. Az elnevezés jogossága a Széchényi Könyvtárnak köszönhető; majd százezer darabos Shakespeare-gyüjtemé- nyük tette lehetővé az angol bemutató kiegészítését magyar vonatkozású anyaggal. Így került ide például az angol költő műveinek Kossuth Lajos birtokában levő összkiadása, amelyet a magyar politikus tisztelőitől, brit munkásoktól kapott ajándékba. Szerepelnek a kiállításon Apponyi Sándor bibliofil kötetei, s mellettük Madách német nyelvű, agyonolvasott könyvei. Az alapító, gróf Széchényi Ferenc egykori Shakespeare-kiadása mellett ott láthatók a „házi szerzőséget” igazoló színházi ügyelőéi rendezőpéldányok. Az Országos Széchényi Könyvtárban helyet kapott kiállítás nem csupán jnozdulat- • len .tárgyakkal szól 'a költőről. A látogatók, számára folyamatosan vetítenek néhányat a BBC által feldolgozott darabjaiból, s a magyar színházak előadásaiból. Az Egyesült Királyság magyarországi nagy- követségén pedig brit filmhónapon tekinthetik meg a nézők ingyenes előadások keretében a legszebb Shakespeare- filmeket. Mörk Leonóra Nyugatnémet antenna — magyar vétel Verőcén Csak nyomkodom Bevezették. Igen, határozottan fáradtnak tűnt a barátom hangja, miközben beszélt. És az arcára is mintha ugyanez a fáradtság ült volna ki. Szemeit barna karikák árnyékolták, vonásai gyűröttek. Még a múlt héten, folytatta valami különös izgalommal, öregem, ez fantasztikus. Érted ... Fan- tasz-ti-kus. Teljesen el vagyok varázsolva. Csak ülök a tévé előtt, nyomkodom a gombokat és ... szávai tiszta Amerika! Tisztelt lakótárs / Meg tiszta Franciaország — tehetném hozzá. Meg Németország. Meg Anglia, Mert nem csak a világútlevél, a parabolaantenna sem ismer határokat. Az ember pedig tényleg ott ül a készülék előtt, és nyomkodja, nyomkodja, nyomkodja a gombot. Illetve — hogy a kört végre valódi mondandómra szűkítsem —, Verőcemaroson egyelőre csupán nyomkodná, nyomkodná, nyomkodná. Bár most már talán nem kell sokáig feltételes módban szólni. A településen tudniillik néhányan elkezdték szervezni annak a zártláncú televíziós hálózatnak a kiépítését, amely lehetővé tenné a műholdas programok vételét. A községben januártól egy felhívás járt — ezt elősegítendő — körbe. A papírlap az ilyenkor szokásos tájékoztatás mellett lehetőséget nyújtott a csatlakozásra is. Elég volt, ha á legfelül tisz'elettel megszólított lakótárs a másik oldalra odaírta a nevét és a címét, máris a verőcei Parabola Kábeltelevíziós Egyesület jövendőbeli tagjának érezhette magát. Az eddigi eredményekről, valamint a kábeltelevíziózás verőcemarosi elképzeléseiről Poldauf Lászlóval, a kezdeményezés egyik elindítójával beszélgettem. — Az egyesület március 26-án hivatalosan is megalakult. Megtörtént a fő tisztségviselők megválasztása, az alakulást bejelentettük a cégbíróságnál. A felmérőlapok alapján eddig háromszáz tagunk van, ami — tekintve hogy egy családot számolunk egy tagnak — gyakorlatilag a falu lakosságának körülbelül egyharmadát jelenti. Természetesen sokan támadnak is bennünket: miért nem az utak fejlesztését, a telefonhálózat kiépítését szorgalmazzuk inkább. Ehhez csak annyit tennék hozzá: megkerestük a postát, mert a telefont szerettük volna a kábeltévével párhuzamosan bevezetni tagjaink lakásába. Az illetékesek azonban olyan horribilis összeget mondtak — 16 millió forintot —, hogy a tervünkről le kellett tenni. S hogy szükséges-e a kábeltévé? Menjen egyszer végig a községen. A mozi nemrég szűnt meg, a művelődési házba legfeljebb 130-an férnek. Az emberek ritkán állnak meg az utcán beszélgetni. Ügy érzem, mintha apadna a közösségi szellem. Ez utóbbi erősödését is jól szolgálná a televíziós hálózat. — Fontosnak tartom a műholdas programok vételét, ám eddigi megfigyeléseim szerint a parabolaantenna felszerelése inkább elszigeteli, mint összehozza a lakókat... — Mi viszont a kiépítés mellett egy saját stúdiót is megpróbálunk létrehozni — folytatja Poldauf László. — Ez olyan közvetlen, egyirányú információáramlást tenne lehetővé, amely elősegítené azt, hogy mindenki jobban odafigyeljen a községben történtekre. A helyi kisiparosok reklámozásától a tanácsi közérdekű tudnivalókig a falu eseményeiről szóló tudósításokig számtalan feladatot el tudnak látni. ' — Mennyibe kerül mindez? — Három vállalkozótól kértünk előzetes költségvetést. A benyújtott árajánlatok 12—13 —15 ezer forintos családonkénti hozzájárulást tartalmaztak. összeget le lehetne vonni a következő évi adóalapból. Készítettem egy hozzávetőleges számítást, amely szerint így 700 forintot tudnánk tagonként megtakarítani a dolgon. — Ez a 12 ezer forint tartalmazná a már említett stúdió létrehozását is? — Eddigi elképzelések szerint igen. A befizetéseket egyébként egy összegben, illetve tekintettel a kispénzű emberekére két részletben — felét azonnal, felét a kiépítés befizetéséig terjedő időn belül — szeretnénk megkapni. Amint a beérkezett alapítványi ösz- szeg eléri az egymillió forintot, az egyesület megrendeli a munkát. Ha 4—5 hónapos átfutási időt veszünk alapul, akkor november táján már a teljes hálózat elkészülne. SZÍNHÁZI LEVÉL' A képernyő-őrület Alapítvánnyal olcsóbb — Ám nem csupán a pénz miatt döntöttünk a legolcsóbb javára, hanem azért is, mert tőlük kaptuk a legkomolyabb garanciákat. A leendő kivitelező a Coopinvest-Telecoop Szövetkezet a legkorszerűbb berendezésekkel dolgozik. A Verőcén felszerelendő antenna például nyugatnémet gyártmányú lenne. A hozzájáruló-, sokkal kapcsolatosan nekem van még egy ötletem. Ha az egész rendszerkiépítést alapítványi formában valósítanánk meg, akkor az így befizetett — Milyen programokat tudnak majd a verőceiek fogni? A szórólapon, az ASTRA, a SKY, a Super Channel és a TV 5 adásait tüntették fel... — Ismeretes, hogy az év végéig a SKY és a Super leáll, részben helyettük már májustól fogható lesz Magyarországon az Európa TV nevű angol nyelvű adó. Szeptembertől kezdődik a DBS műholdak műsorszórása. A posta határoz majd arról, milyen programokat lehet végül fogni. Bárhogy döntsön is a posta, reméljük mi jól járunk majd Sőt, hogy újból a barátomat idézzem, fan-tasz-ti-ku-san. És aztán, november után kezdődhet Verőcén is az álmosság, a fáradtság, a képernyő-őrület. De nem kell aggódni. Minden csoda három napig tart — szokták mondani. A főfájás lassan elmúlik, ám az antenna megmarad. És ez a fő Vidám kódunk Valaha nagyon jól tudták a színidirektorok, hogy az évad befejezése előtt még valami közönségesalogató darabot kell elővenni, hiszen a közelgő nyár kínálkozó egyéb örömeitől csak a „nagy dobás” csábíthatja el a nézőket. Ha már lehet kirándulni, lehet sörözni „a zöldben”, azaz a nyári kerthelyiséges kisvendéglőkben, akkor nagyon izgalmas, nagyon mulatságos, vagy nagyon pikáns darabnak (vígjátéknak, bohózatnak, zenés komédiának) kell lennie annak a színházi előadásnak, amelyre beül a nagyérdemű. Az évad végi könnyedebb, biztos sikert ígérő játékok bemutatásának így nyilvánvalóan pénzügyi okai voltak elsősorban. Falusy Zsigmond Miután pedig manapság is színházi főszempont a pénzügyi mérleg egyensúlyban tartása, különösebben nem is kell meglepődnünk, ha színházaink egyre-másra tartják a vígjáték-bemutatókat vagy felújításokat így évad végén. Ma annyiban más a helyzet, hogy a bemutatók jól átfuttathatok a következő évadra is. És ha a színház ügyes, egy áprilisi vagy májusi bemutatóval megoldja a következő évad kezdésének első gondjait, hiszen egy még ki nem futott előadást dobhat be, s amíg az megy, addig van idő másra felkészülni. No és persze azt se feledjük, hogy egyes színházaknál az ilyen víg játékos zárás természetes, mert a profiljukba vág. Máshol viszont nem igazán természetes, mert nem vág a profiljukba. (Bár egyre kétségesebb, van-e, s ha van, milyen profilja van ma nálunk ennek vagy annak a színháznak, vagy; hogy tartható-e még a határozott profilú színház eszméje. Ügy-tűnik, egyre kevésbé. és jelenleg már talán összesen két olyan színház van az országban, amely ehhez az elvhez ragaszkodni óhajt és tud). No de most nem erről van szó elsősorban, hanem arról, hogy így évad vége felé vi- dámkodunk szerte az országban. Azt nem akarom mondani. hogy ha a kedves néző körülményei nem valami vidámak. akkor ennek ellensúlyozására a színházakban kell vidámságokkal traktálni. Ugyanis azok, akiknek a legkevésbé vidám az életük, nem járnak színházba, azon egyszerű okból, mert ezt nem engedhetik meg maguknak. Rövid egymásutánban három budapesti bemutató is ennek a vidámkodásnak a jegyében született (sőt, ha jobban megnézzük a műsorokat, nem is három, hanem öt ilyen bemutatót találunk). Ezek között van régi siker újraidézése, s van új siker, ami úgy hat, mintha egy régebbi előadást újítottak volna fel. Régi siker volt sok-sok éve Eduardo De Filippo, a nápolyi színházi ember (nem tudom másképp nevezni, hiszen darabíró, színész, rendező, szín- igazgató volt egy személyben, saját társulattal és saját színházzal) egy furcsa vígjátéka, a Vannak még kísértetek. Budapesten 1955 szilveszter estéjén mutatta be a Madách Kamaraszínház, pompás előadásban, pompás színészgárdával, íme a nevek: Greguss Zoltán, Váradí Hédi, • Bárdi György, Darvas Iván, Gábor Miklós, Kiss Manyi. A rendező Pártos Géza volt. A darab pedig arról szólt, hogy bizonyos Pas- quale Lojacono nápolyi úr, akinek üres a zsebe és kilátástalan az élete, inkább elhiszi, hogy kísértetek rakják felöltője zsebébe a vaskos pénzikötegaket, semmint hogy bevallja, amit mindenki (s ő is) tud: e pénzek felesége dúsgazdag szeretőjétől származnak. A nagy önbecsapás komédiája volt ez a nápolyi (nem mindig makulátlan jellemű) kisemberek világában játszódó komédia. Most a színház ugyanabban a teremben újra ezt a darabot játssza, ezúttal Huszti Péter rendezésében. Most Sztankay István, Für Anikó f. h.. Székhelyi József, Cseke Péter. Pusztaszeri Kornél és Békés Itala adja elő. Igen, inkább előadja, mint eljátssza, mert ennek az előadásnak az a fő hibája, hogy mindenki csinálja a maga megoldásait, mindenki igyekszik „domborítani" — miközben a darab valahogyan elsikkad, a játékok nincsenek ösz- szehangolva. a karakterek (ahogy a színházban mondják) eljátszanak egymás mellett. Jobb véleményt alkothatunk a Petőfi Színház felújításáról. Itt az angol Noel Coward egy ugyanitt már játszott komédiája, a Vidám kísértet került színre. Ennek is volt egy pompás előadása bő másfél évtizede. Azt Várkonyi Zoltán rendezte, és Somggyvári Rudolf, Ruttkai Éva, Bánki Tábori Nóra játszotta (bár ő csak később vette át a szerepét Bulla Elmától). Most — vendégként — Iglódi István rendezte az előadást, és Lukács Sándor, Almási Éva, Halász Judit, valamint ismét Tábori Nóra játsszák a főbb szerepeket. A játék jellegzetesnek mondható brit komédia; krimielemekkel kevert, kissé abszurd, olykor szürrealista vígjáték, melynek a humora minden mulatságossága mellett is inkább fanyar, mint harsány. A játék cselekménye a körül forog, hogy az ismert író lakásába egyezer csak besétál elhunvt feleségének a szelleme vagy ő maga, miközben persze jelen van az új feleség és egy spiritiszta hölgy, aki a szellemei felidézte. No és hát a volt holt nej kísértetét persze csak a férj látja ... Kellemes komédiázás ez, elsősorban Tóbort Nóra spiritisztaalakítása révén. A Vidám Színpadon — ahol a komédia profilba tartozik — Ray Cooney angol szerző Délután a legjobb című vígjátékát adják. Olyan, mint egy fergetegesen megírt francia bohózat. Szerencsére akkora lendülettel is játssza Gálvöl- gyi János, Straub Dezső. Voit Ági. Ez a sikamlós komédia annalk mutatkozik a színpadon, ami: háromórás búfelej- tönek. S erre, mi tagadás, mostanság szükségünk is van. Takács István Lukács Sándor, Almási Éva és Halász Judit a Vidám kisértet egyik jelenetében (Fejér Gábor felvétele) 4 *
