Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-15 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRJRI, EGYESÜLJETEK! ÍZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS 1 MEGYEI TAN1CS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM Ára: 5,30 forint 1989. Április is., szombat Összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az Or­szággyűlést 1989. május 10-én, szerdán 10 órára összehívta. Az ülésszak várható napi­rendje: — törvényjavaslat az alkot­mány kiegészítésére a bizal­matlansági és a bizalmi indít­vány intézményével, — törvényjavaslat a Minisz­tertanács tagjai és az állam­titkárok jogállásáról és fele­lősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról, — az Országgyűlés házsza­bályainak kiegészítése a bizal­matlansági és a bizalmi indít­vány szabályaival, — törvényjavaslat a polgári törvénykönyv módosításáról, — az Elnöki Tanács beszá­molója az '1985. július elseje óta végzett munkájáról, — beszámoló az ifjúsági tör­vény érvényesülésének tapasz­talatairól. javaslat a további feladatokra, — Bödőné Rózsa Edit képvi­selő önálló indítványa az or­szággyűlési képviselők és a tanácstagok Választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosí­tására. , Országos értekezletre hívta össze az MSZMP Központi Bizottsága a városi első titká­rokat pénteken a Magyar Néphadsereg- Művelődési Há­zába. A tanácskozást azzal a céllal rendezték meg, hogy át­fogó tájékoztatást adjanak a társadalomban, illetve a párt­ban kialakult helyzetről, az MSZMP előtt álló feladatok­ról. Az értekezlet jó alkalmat kínált /a városi pártvezetőket foglalkoztató legfontosabb problémák megvitatására, a párton belüli szemléleti, illet­ve cselekvési egység erősíté­sére. Az eszmecserét Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára nyi­totta meg. Áttekintést adott Magyarország nemzetközi megítéléséről, gazdasági fo­lyamatok alakulásáról, s szólt a pártmozgalom belső ügyei­ről. Elöljáróban hangsúlyoz­ta: a nemzetközi helyzet ked­vező a kibontakozáshoz, a re­form megvalósításához. A szo­cialista világban a májusi pártértekezlet után fordulatot vett hazánk megítélése. Az 1956 utáni kofszak az ideoló­giai változatlanság jegyében ÉLÉNK ÉRDEKLŐDÉS KÜLFÖLDRŐL Biofalu időkévé határában Ráckeve határában megkez­dődött az első hazai biofalu kialakítása: a helyi Aranyka­lász Tsz területén kijelölt he­lyen már alapozzák az első hat házat. A tsz, illetve a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem közös vállalkozásában kiala­kuló település lakói vegyszer- mentes növények termeszté­sére, hagyományos élelmisze­rek alapanyagainak előállítá­sára rendezkedtek be, a falu energiaszükségletéhez környe­zetbarát, takarékos, úgyneve­zett alternatív energiaforráso­kat, többek között biogázt, nap- és szélenergiát használ­nak fel. A telepen főként a gödöllői egyetem kutatói által kimunkált, s szabadalmazta­tott módszereket alkalmaznak. Mindez ' egyetlen gazdaságos egységet alkot majd, s ebben kitűnő üzleti lehetőség rejlik, mivel a vegyszer nélkül ter­melt élelmiszerek külföldön is egyre keresettebbek. Az átla­gosnál háromszor magasabb árat is megadnak érte a meg­rendelők, így a telepre költö­ző vállalkozó kisgazdák meg­élhetése hosszú távon is biz­tosított. A tsz különféle ked­vezményekkel igyekszik tobo­rozni hozzáértő, a naturális gazdálkodásban fantáziát látó szakembereket. A házak építé séhez például 400 ezer forint hozzájárulást ad.. Az új település első lakói — főként a tsz dolgozói — már hozzá is láttak egyenként 400 négyzetméteres telkükön a vegyszermentes növényter­mesztéshez, így most a többi között saláta, retek, hagyma fejlődik az agráregyetem út­mutatója alapján. A gazdák sertést, szarvasmarhát is tar­tanak, s így szerves trágya is elegendő áll a rendelkezésük- re. A biofalu, illetve az egye­tem biogazdálkodási módsze­reinek híre már külföldre is eljutott, legutóbb csehszlovák szakemberek jártak Ráckevén, de megfordultak már itt szov­jet,. egyiptomi és olasz üzlet­emberek is, akik vegyes válla­lat kialakítását fontolgatják magyar partnereikkel. í BMimilTMAIKRÓNIKA ' Nem szervezőik párttá a Magyar Demokrata Fórum A Magyar Demokrata Fórum nem kíván párttá szerve­ződni — hangoztatta Bíró Zoltán ügyvezető elnök a független képviselők csoportjának ülésén a Parlamentben. ® A föld tu­lajdonosáé vagy az államé legyen a vad? — a vadászati törvény módosítása szerepelt az agrárszektor napirendjén. ® Társadal­mi szervezetek történészei tiltakoznak a koncepciós perek fe­lülvizsgálatának eddigi módja és a Zinner Tibornak^zánt ve­zető szerep ellen. ® Nem az agrárpolitika a hibás, háhem vég­rehajtásának szabályozása kapkodó — állapították meg a MEDOSZ ülésén. @ Nem mond le mandátumáról Dauda Sán­dor zuglói' képviselő, bár választóinak tíz százaléka kezdemé­nyezte visszahívását. telt el, tudomásul vettük a környező országokban követett gyakorlatot, kiszámítható volt a kül-, a belpolitika, az ideo­lógiai vonalvezetés. A Szovjet­unióban végbemenő változá­sok is szélesítették mozgáste­rünket. Ugyanakkor figyel­meztetett: amennyiben az MSZMP nem lesz határozot­tabb, a kapkodó intézkedések azt a látszatot erősíthetik, hogy a magyar vezetés nem irányítja a folyamatokat, ha­nem sodródik velük. Grósz Károly rámutatott: a fedett tőkés országok a belpolitikai stabilitás függvényében ítélik meg Magyarországot. Nagyra értékelik a politikai liberali­zálódást, illetve az emberi jo­gok érvényesítése terén- elért haladást. Kedvezően fogadták, hogy külpolitikánkban mar­kánsabb lett a nemzeti érde­kek képviselete. Abból vi­szont, hogy a magyar gazda­ság mindeddig képtelen volt a megújulásra, arra következ­tetnek: rendszerszerű válság­ról van szó. Épp ezért változik — méghozzá nem kedvező irányban — a Magyarország­ról, a szocializmusról kialakí­tott kép a tőkés világban. E téma lezárásaként a főtitkár kiemelte: saját gondjaink megoldásában mindenekelőtt magunkra számíthatunk. A gazdasági helyzetről szól­va kifejtette: a Válság kezelé­séhez nincsenek meg a megfe­lelő eszközeink, ebből a hely­zetből azonban csak előre le­het menekülni. Hosszú távon a piac kiépítésére, a szerke­zetváltás megvalósítására van szükség, de fontosak az olyan részintézkedések is, mint az import, a bérek szabályozásá­nak liberalizálása. Az ország pénzügyi egyensúlya felborult, s ezért a legfontosabb célok az infláció és a bérspirál kéz­ben tartása, s az ország' fize­tőképességének megőrzése. Az MSZMP helyzetéről szól­va Grósz Károly rámutatott: a mozgalomban még mindig ta­pasztalható a befelé fordulás, erőtlen a politikai propagan­da, gyenge a vitakészség, s a tömegtájékoztatási eszközök nem segítik kellőképpen a po­litikaformálást. Az érvényben levő szervezeti szabályzat már nem alkalmas arra, hogy az átrendeződési folyamat fundamentuma legyen, éppen ezért rövid időn belül ideig­lenes szervezeti szabályzatot kell készíteni. A pártszakadás­sal kapcsolatos találgatásokról szólva leszögezte: egy felelő­sen politizáló pártnak nem érdeke a „szakadás", de az egység minden áron való fenntartása ugyancsak a szét­eséshez vezethet. Annak a meggyőződésének adott han­got, hogy balról és jobbról egyaránt meg kell húzni a ha­tárokat, s azoktól, akik nem fogadják el az MSZMP válasz­tási programját a tartalmi platfornf alapjául, meg kell válnia az MSZMP-nek. Vége­zetül leszögezte: a rendkívüli pártkongresszuk összehívását és a tagrevíziót a Központi Bizottság nem tartja indokolt­nak. A vitaindító előadást köve­tően az értekezlet résztvevői hat szekcióban folytatták# az eszmecseréket, majd a délutá­ni órákban tartott plenáris ülésen Grósz, Károly össze­gezte az elhangzottakat. POZSGAY IMRE VARSÓI NYILATKOZATA •* ' ............ ■■■■■ ■ ' " '■■■■»■■■■ '■ — ■ ■■■■ ............. E gyetértés a modellváltás szükségességében Lengyelország előbbre tart a politikai reformok terén, mint Magyarország, de az előny egy részéhez olyan válságos úton jutott el, amely utat Magyar- országnak nem kellene bejár­nia — nyilatkozta pénteken Varsóban Pozsgay Imre az MTI tudósítójának, miután befejezte kétnapos tárgyalá­sait a lengyel kormány és párt vezető személyiségeivel. Az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, államminiszter Lengyelország előnyét főleg abban látta, hogy ott a hata­lom már kiegyezett az ellen­zékkel (a múlt héten véget ért nemzeti kerekasztal-tárgyalá­son). Ezt a kiegyezést azonban nem tartja teljes egészében át- vehetonek. Az MTI-nek azokra a kér­déseire válaszolva, amelyek a mai hazai és a korábbi len­gyelországi változások hason­lóságára vonatkoztak, Pozs­gay kijelentette: feltétlenül el kell kerülni, hogy olyan nagy, tömeges méretű protestáló mozgalom alakuljon ki, mint amilyen a lengyeleknél a Szo­lidaritás volt. Szerinte ez el is kerülhető. Az alternatív mozgalmak többsége sem kí­vánja ezt, és Pozsgay Imre szerint Magyarországon az el­szegényedés sem olyan mérvű most, mint amilyen Lengyel- országban az 1980-as évek elején, a Szolidaritás létre­jöttekor volt. A pártszakadás-pártegység problémájával kapcsolatban Pozsgay Imre feltétlenül elke­rülendőnek mondta a pártsza­kadást és kifejtette, hogy an­nak hatalmi űr és mindennek a szétesése volna a következ­ménye. Viszont azzal összefüg­gésben, hogy Lengyelország­ban a LEMP éveken keresztül képtelen volt bizonyos kérdé­sekre választ adni, mivel a pártvezetés két ellentétes szár­nya egymást gátolta, Pozsgay azt mondta: nem istenkísértés a pártszakadás sem. A leg­utóbbi magyarországi személyi változások kapcsán felvetődött a kérdés, hogy miután „meté- lés” volt az egyik szélen, ké­sőbb a másik, a reformszélen esik ki valaki. „Ez a veszély, ha bekövetkezik, biztos, hogy pártszakadással jár” — szö­gezte le Pozsgay. Arra a kérdésre, hogy van­nak-e konkrét lépések, ame­lyeket Magyar-ország és Len­gyelország együtt kíván meg­tenni (minthogy a két ország vezetői között egyetértés van a modellváltás szükségességé­ben), Pozsgay Imre ezt vála­szolta: „Ilyen konkrét lépé­sekről nem volt szó, csak érin­tőlegesen vetődött fel két do­log. Az egyik: összehasonlíta­ni a történelem fehér foltjai­nak feltérképezésében szerzett tapasztalatokat, a másik, hogy ahol tehettem, szóba hoztam az erdélyi magyarság kérdését. Arra a kérdésre, hogy volt-e énnek visszhangja, Pozsgay azt válaszolta: meghallgattak. • e U CL KÖZLEMÉNY A MAGYAR SZOCIALISTA *MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1989. ÁPRILIS 12-EI ÜLÉSÉRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. április 12-én üléstí tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság el­nöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB osztályvezetői. Grósz Károly főtitkár, mint annak a bizottságnak a veze­tője, amely a Központi Bizottság február 10—11-ei ülésének döntése alapján tanulmányozta a párt helyzetét, vezető testü­letéi tevékenységét, munkastílusát és munkamódszerét, jelen­tést terjesztett elő. A Központi Bizottság a jelentést tudomá­sul vette. A Központi Bizottság ülésén rövid ideig részt vett Kádár János, a párt elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota miatt orvosai továbbra sem javasolják részvételét a testület munkájában. A Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. a . politikai kiszámíthatóság állapotába. © El kell végezni az elmúlt másfél évtized politikai, gazdasági, társadalmi folya­matainak az elemzését. Vilá­gossá kell tenni, mit kell meg­őrizni e korszak értékeiből, és miben kell a pártnak elhatá­rolnia magát a korábbi vezetés hibáitól. © Az MSZMP alapvető tö­rekvése: a nemzet vagyo­nának gyarapítása, a társadal­mi esélyegyenlőség megterem­tése, az egyéni és kollektív emberi jogok következetes ór- vényesgése, a gazdaság telje­sítményére épülő szociális biz­tonság elérése. O A Mire törekszik a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt? címmel közzétett cselek­vési program alapján ki kell dolgozni az MSZMP választási programját. A választási prog­ram reális, teljesíthető felada­tok megjelölésével segítse a párt választásokon induló je­löltjeit. Az MSZMP elképzelé­sei megvalósítása érdekében kész minden értelmes komp­romisszumra, az elvtelenséget elutasítva a kölcsönös tiszte­let. a tolerancia jegyében kí­ván részt venni a politikai versenyben. A választási mun­ka irányítására létre kell hoz­ni az MSZMP szervezőbizott­ságát. O A pártban tapasztalható szervezeti zavarok meg­szüntetése és a megújulás foly­tatása szükségessé teszi ideig­lenes szervezeti szabályzat ki­dolgozását. Ez elősegítheti, hogy a párt az alapszervezete- ket önálló politizálásra képes . közösségekké szervezze, és megteremtse a párt belső ko­hézióját. A Központi Bizottság a mun­kabizottság jelentését tudomá­sul vette, és a tapasztalatokat munkájában hasznosítja, A KB által kiküldött bizott­ság széles körű tájékozódás alapján összegezte a főbb ta­pasztalatokat: O Az országos pártártekez- leten bekövetkezett poli­tikai irányváltás, a társada­lom egészére kiterjedő reform következetes felvállalása, a Központi Bizottság és a Poli­tikai Bizottság személyi össze­tételének megváltoztatása ta­lálkozott a párttagság szándé­kaival és az ország közvéle­ményének egyetértésével. O Elkezdődött a párt mun­kamódszerének, munka­stílusának megújulása. Nyíl­tabbá, demokratikusabbá vált a légkör, megélénkült a vita­szellem, a vezetőkkel szem­ben növekedtek a követelmé­nyek. Az elmúlt tíz hónapban sok, korábban felhalmozódott morális tehertől szabadult meg a párt. Számos tehetséges fia­tal került a mozgalom vezető testületéibe. A párt és a kü­lönféle politikai, társadalmi szervezetek között partneri vi­szony van kialakulóban. O A > pártértekezlet után csak megkésve kezdődött el a következetes, előremuta­tó cselekvés. Ennek is tulaj­donítható, hogy az MSZMP nem erejéhez, szervezeti sú­lyához mérten vett részt a belpolitika alakításában. Az elméleti és gyakorlati bizony­talanság befelé forduláshoz vezetett. Még nem alakultak ki a módszerek a párton belüli véleménykülönbségek kezelé­sére. Zavar mutatkozik a for­málódó platformszabadság ér­telmezésében. O Az MSZMP-nek a mos­tani időszakban jelentős terhet kell elviselnie. A társa­dalom döntő többsége a párttól várja a politikai és gazdasági gondok megoldását. A belpo­litikai helyzetet alapvetően a gazdaság állapota határozza .meg, amelynek teljesítménye elégtelen, és alig elviselhető egyensúlyzavarokkal küzd. Ez súlyos örökségként nehe­zedik a jelenlegi párt- és kor­mányzati vezetésre. A kormány előtt álló felada­tok megoldásához, a gazdasá­gi válság elmélyülésének meg­akadályozásához a párt vezető testületéinek és a pártmozga­lomnak több támogatást kell adnia. O A párt vezető testületéi­nek munkájában mélyre­ható változások történtek. A Központi Bizottság az érdemi politikai döntések színtere lett. Az előterjesztésekről, az ülésekről a korábbinál bő­vebb, alaposabb tájékoztatást kap a közvélemény. A Köz­ponti Bizottság a politikái és szervezeti megújulást irányí­tó munkájában, döntéseinek meghozatalában azonban még nem támaszkodik kellő mér­tékben a párttagság vélemé­nyére. a pártalapszervezetek- re. A KB tagjai a politikai vi­tákban nem egyforma aktivi­tással vesznek részt. O A párt vezető testületéi­nek a megújulást szol­gáló munkájukban következe­tesen támaszkodniuk kell a cselekvőkész párttagságra. Sürgető szükség van arra, nogy a vitás kérdésekben új típusú egység jöjjön létre. Ez elen­gedhetetlen a bizonytalanság felszámolásához, ahhoz, hogy az ország, a párt visszatérjen A jelentés szellemében a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. A jelölőbizottság javaslata alapján titkos szavazással tíz új tagitól bővítette ki a testü­letet. 'ragjai sorába választot­ta: Barabás Jánost, a buda­pesti pártbizottság titkárát, Gábor Andrást, a Gazdasági Kamara elnökét, Gyuricsku Kálmánt, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első tit­kárát, Karvalits Ferencet, a Zala megyei pártbizottság első titkárát, Kiss Pétert, a buda­pesti KISZ-bizottság első tit-i kárát, Kovács László külügy­miniszter-helyettest, Lenkei Csabát, a Salgótarjáni Sík­üveggyár villanyszerelőjét, Major Lászlót, az MSZMP KB-iroda vezetőjét, Mádlné Maár Ilonát, a dunaújvárosi pártbizottság első titkárát, Vastagh Pált, a Csongrád me­gyei pártbizottság első titká­rát. A Központi Bizottság elfo­gadta a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd e testület tagjairól ugyancsak a jelölőbizottság javaslata alap­ján titkos szavazással határo­zott. Az MSZMP főtitkárának ismét Grósz Károlyt választotta meg. A testület a Politikai Bi­zottság tagjának választotta: Grósz Károlyt, Hámori Csabát, Irányi Páli. Jassó Mihályt, Németh Miklóst, Nyers Re­zsőt. Pozsgay Imrét, Tatai Ilo­nát és Vastagh Pált. A Központi Bizottság tudo­másul vette, hogy Lukács Já­nost. a Központi Bizottság tit­kárát, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének javasol­ják megválasztani. léiglenes szervszefi szabályzat készül Városi első titkárok értekezlete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom