Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-15 / 88. szám

2 fofáúiajo 1989. Április is., szombat "HÉT VÉGIVILÁGPOLITIKAI j Tárgyalási kihívás a NA TO-hoz A VSl jól időzített javaslatának hatását latolgatják Nyugaton Eltérően értékelik a Biztonsági Tanács afganisztáni vitáját Jobbak az esélyek a namíbfai rendezési folyamat sikerességére Általános PILLANATKÉP Hivatalosan még mindig nincs amerikai külpolitikai koncepció. Mint a washingto­ni sajtóértesülésekből kitűnik, a Bush-kormányzat számára az okozza a fejtörést, hogyan ítéljék meg a szocialista kö­zösségen, elsősorban a Szov­jetunión belüli felgyorsult fej­leményeket. Mint a The New York Times megírta, tulajdon­képpen két nézet között nem tudnak dűlőre jutni. Az egyik azt az álláspontot képviseli, hogy az amerikai külpolitiká­nak maximálisan a maga ja­vára kell kamatoztatnia a re­formfolyamatok és a vissza­rendezés hívei közötti nem­egyszer éles csatáraEásokat. Eszerint a Fehér Háznak ab­ból kell kiinduinia, hogy a re­formszárnyak híveinek arra van szükségük, hogy látványo­san megjavítsák a gazdasági mutatókat, s gyors eredmé­nyeket érjenek el a lakosság ellátásában. Ez pedig nem tör­ténhet másként, mint a kato­nai költségvetések drasztikus megnyirbálásával. Ehhez vi­szont külső garanciák szüksé­gesek, s Nyugatnak világossá kell tennie a Varsói Szerződés országai előtt, hogy ezeket csak jelentős engedményekkel lehet megvásárolni^ Vagyis, e „héjáknak” nevezett körök vé­leménye szerint, az amerikai és az észak-atlanti külpoliti­kai koncepciónak a Moszkvá­ra és szövetségeseire gyakorolt újabb nyomás jegyében kell megfogalmazódnia, s egyolda­lú leszerelési lépések egész so­rára kell kényszerítenie a Var­sói Szerződés államait... A másik nézet hirdetői arra hívják fel a figyelmet, hogy szerintük még mindig jelentős bázisai vannak a visszarende­ződésnek, s Nyugatnak nem lehet érdeke a hidegháború bármilyen formában való. fel- újulása. Eszerint, ha enged­ményekre túl nagy lesz a nyu­gati nyomás, akkor az atlanti szövetség olyan történelmi le­hetőséget szalgszt el, amit ké­sőbb keservesen megbán, s amit semmivel sem lesz képes megindokolni saját közvéle­ménye előtt. E hagyományo­san „galamboknak” nevezett körök szerint a Nyugatnak az az érdeke, hogy minden ren­delkezésére álló eszközzel tá­mogassa az „új gondolkodás- mód” híveit a Varsói Szerző­dés országaiban. Mint a kor­mányzathoz közel álló The Washington Post kiszellőztet­te: a Fehér Ház valószínűleg az úgynevezett közbenső meg­oldást választja, azaz a „ga­lambok” és „héják” közötti álláspontot foglal el hosszú távú külpolitikai koncepciójá­ban. A DIPLOMÁCIÁI NAPTAR SZEREPE A washingtoni kompromisz- szumos döntés valószínűleg azzal függ össze, hogy a dip­lomáciai naptár sürgetőleg ha­tott a kormányzatra ebbe az irányba. Májusban James Ba­ker Moszkvába utazik, s az amerikai külügyminiszternek e látogatáson már Bush és Gorbacsov csúcstalálkozójának dátumát és napirendjét kell meghatároznia. Ezt követően sor kerül az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének leg­magasabb szintű tanácskozá­sára. A szövetség tagállamai joggal várják el, hogy ekkor már az Egyesült Államok el­nökétől átfogó tájékoztatást . kapjanak külpolitikai elképze­léseiről és azokról a témákról, amiket a szovjet államfővel való megbeszélésén fel kíván vetni. Túl ezen, az is mind nagyobb idegességet okoz az atlanti szövetségesek körében, hogy Washington, amelytől pedig hagyományosan a hang­adói szerepet várják, a kon­cepció kidolgozása címén hall­gatott, s nem adott érdemi választ a Varsói Szerződés or­szágainak kezdeményezéseire a hagyományos fegyverzet csökkentését illetően. Nyugati hírmagyarázók rá­mutattak eközben egy külö­nös ellentmondásra. Neveze­tesen arra, ami a harcászati atomfegyverek korszerűsítése ügyében keletkezett. Miköz­ben ugyanis sok minden elől kitérnek a külpolitika felül­vizsgálata ürügyén, Washing­ton és London rendkívüli nyo­mást gyakorol a többi NATO- szövetségesre, hogy sürgősen határozzák el az 500 kilomé­ternél kisebb hatótávolságú, a harcászati rakéta-nukleáris ütőerőbe sorolt hadieszközeik korszerűsítését... VALÓJÁBAN ÜJ FEGYVERRENDSZEREK... Az érvelés rendkívül figye­lemre méltó. Ismert olvasóink előtt, hogy az 1987-es wa­shingtoni szovjet—amerikai egyezmény nyomán teljes erő­vel folyik az 500 és 5000 kilo­méter hatótávolság, közötti ra­kéta-nukleáris rendszerek megsemmisítése, a megfelelő ellenőrzés közepette. Ez any- nyit jelent, hogy 1990 végéig bezárólag eltűnik földünkről egy egész fegyverosztály. Te­kintve, hogy ezek, a közepes hatótávolságúnak is nevezett, tömegpusztításra alkalmas esz­közök elsősorban földrészün­kön voltak hadrendbe állítva, így a kontinensünk biztonsá­gáért küzdő erők joggal lehet­nek elégedettek, hogy ennek a hadi arzenálnak eltűnésével Európa békéje szavatoltabbá válik, mint korábban. Egyes NATO-tábornokok azonban, akik csupán katonai doktrínák­ban gondolkodnak, az 1987-es washingtoni szerződés aláírása óta szinte egyhuzamban vész­harangot húznak. Azt állítják, hogy az 500 és 5000 kilométer közötti rakéták kiiktatódása folytán az atlanti szervezet nukleáris védelmé­ben „lyuk keletkezett”, hiszen a „váratlan támadás esetén való rugalmas reagálás” elvét ásták alá. E szerint ugyanis, ha a NATO-országokat hagyo­mányos fegyverekkel támadás éri, egy bizonyos helyzetben, amikor ennek bekövetkeztét elérkezettnek ítélik, „átléphe­tik az atomküszöböt”, vagyis nukleáris eszközökkel csapnak vissza. Arról most itt ne essék bővebben szó, hogy mennyire képtelen feltételezés; hogy a Varsói Szerződés országai el­indítanák páncélosaikat a NATO-állomak határain át­törve. Ezt még a legvadabb „héjáknak” tartott nyugati po­litikusok sem tartják reális fenyegetésnek. Különösen ak­kor, amikor az „atomvissza- csapás” korábbi „megindoklá- sát” sem’ lehet tartani a józan gondolkodású emberek előtt. Ez, mint emlékezetes, arra „épült fel”, hogy a Varsói Szerződés államainak túlsúlya van a hagyományos fegyver­zetben, s az „elriasztó erő” csakis a nukleáris „ellensúly­ban” lehet a NATO számára. Szovjet részről nem vélet­lenül javasolták többször, hogy a következő lépés a nuk­leáris arzenál csökkentésében, az 500 kilométernél kisebb hatótávolságú hordozóeszkö­zökben következzék be. Az ezek befagyasztására vonatko­zó javaslatra, Washington és London NATO-szövetségesei felé, ezek gyors korszerűsíté­sére vonatkozó felhívással for­dult. A Varsói Szerződés államai joggal mutattak ró, hogy ha ez megtörténik, lé­nyegében semmivé válik az a leszerelési lépés, amely az 1987-es washingtoni egyez­ménnyel bekövetkezett. Hi­szen ha új, modern — még ha 500 kilométernél nem nagyobb hatótávolságú — nukleáris ra­kéta harci eszközök jelennek meg Nyugat-Európában, ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a VSZ-nek új veszélyek­kel kell szembenéznie bizton­ságát illetően. Moszkva joggal hívta fel a figyelmet, hogy ezek a korszerűsített rakéták új fegyverrendszerek lesznek, amelyekkel szemben a VSZ államainak ellenlépéseket kell tenniük. A VSZ külügyminiszteri ta­nácsának felhívása tehát, hogy tárgyaljanak a korszerű­sítés helyett e fegyverfajták csökkentéséről, telibe talált — mint számos kommentátor megjegyzi. Kihívás ez a NATO számára, olyan helyzetben, amikor Bonn ellenzi a korsze­rűsítést, és a csökkentésről szóló tárgyalások híve. Ezt a kihívást nem csökkenti, hogy Washington és London a kor­szerűsítés két fő szószólója, egyelőre elutasította a VSZ javaslatát. Ez a téma bizonyá­ra rendkívüli erővel vetődik fel a NATO következő csúcs- értekezletén. ÚJABB ENSZ-MEGFI­GYELÖK A HATÁRON Egy esztendeje írták alá az afganisztáni külső rendezésről szóló genfi egyezményeket. A Szovjetunió február 15-ére — úgy, mint a megálfepodások előírták — kivonta egységeit a közép-ázsiai országból. Foly­tatódik viszont a pakisztáni beavatkozás. A kabuli kor­mány olyan adatokat tárt a Dzsalálábád afgán város elle­ni mudzsahid (kormányelle­nes erők) ostromában való pa­kisztáni katonai részvételről, hogy az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában szükségesnek ítélték a probléma megvitatását Az iszlámábádl kormány képviselője először megpró­bálta kétségbe vonni a kabuli vádak valóságát. De amikor a határon levő ENSZ-megfigye- lők jelentéséből kitűnt, hogy csekély létszámuk miatt saját ellenőrzési lehetőségeiket meg­kérdőjelezik, a pakisztáni de­legátus is elfogadta a BT dön­tését. Eszerint új ENSZ-meg- figyelő pontokat létesítenek a határon, hogy így ellenőriz­zék a genfi egyezmények vég­rehajtását, amely megtiltja a pakisztáni beavatkozást. Ka­bul megelégedéssel . nyilatko­zott a BT-határozatról. MIÉRT IS BÍZNÁNAK BENNÜK? Namíbiában a múlt heti harcok után pillanatnyilag hallgatnak a fegyverek. Min­den, a rendezésben érdekelt fél ugyanis egyetértett abban, hogy azok a SWAPO (Dél­nyugat-afrikai Felszabadítási Szervezet) harcosai, akik részt vettek a múlt heti véres csa­tákban, térjenek vissza ango­lai támaszpontjaikra. Ezért az ENSZ. a határ közelében, több gyűjtőtábort létesített, ahon­nan az északról harcolva át­tört SWAPO-gerilláknak, fegy­vereik letétele után, a világ- szervezet ellenőrzésével," visz- sza kellett volna kerülniük a határ másik oldalára. Az ENSZ-erők parancsnoksága azonban vitába keveredett a pretoriai hadsereg vezetőivel. Ezek utasítására ugyanis kü­lönleges dél-afrikai biztonsági tiszteknek kellett volna ki­hallgatniuk a fegyverüket le­tett SWAPO-gerilíákat. Ezek után nem lehet cso­dálkozni, hogy péntekig mind­össze négy SWAPO-harcos — köztük két sebesült, illetve be­teg — jelent meg e táborok­ban. A többiek, az ENSZ-pa- rancsnokság véleménye sze­rint, „nem hivatalos formá­ban” hagyták el Namíbiát, s mint hozzátették, Pretoria in­tézkedése miatt nem véletle­nül lehettek bizalmatlanok ... Árkus István Hétfőn je fenti be Bush az elképzeléseket ? Hitel, feltételek mellett Szovjet—anrnikai viszony James Baker amerikaf kül­ügyminiszter szovjet partne­rének címzett levelét adta át pénteken Moszkvában az Egyesült Államok szovjet­unióbeli nagykövete. Jack Matlockot a külügyminisz­tériumban Alekszándr Bessz- mertnih, a szovjet külügy­miniszter első helyettese fo­gadta. Az Eduard Sevardnad- zénak szóló levél — a talál­kozóról szóló rövid jelentés szerint — egyebek között a szovjet—amerikai viszony né­hány kérdésével, valamint egyes regionális konfliktusok­kal foglalkozik. Kínában a politikai helyzet szilárd és a Csao Ce-jang párt- főtitkár személyével kapcsola­tos találgatások helytelenek — jelentette ki Li Peng és hoz­zátette: nincs tudomása arról, hogy Csao Ce-jang a lemon­dás gondolatával foglalkoznék. A kínai fővárosban egy idő óta olyan híresztelések kaptak lábra, hogy Csao Ce-jang megválik a pártfőtitkári tiszt­ségtől és helyét Jao Ji-lin, a politikai bizottság állandó bi­zottságának tagja,' miniszter­elnök-helyettes veszi át. Pe­kingi diplomáciai és sajtófor­rások tudni vélik, hogy a vég­leges visszavonulás gondolatá­val foglalkozó Teng Ilsziao- ping ugyanakkor Csao Ce- jangnak adná át a központi katonai bizottság elnöki tiszt­ségét, amely kínai vélemé­nyek szerint- legalább" olyan fontos poszt, mint a pártiotit- kárság. A megfigyelők a kínai párt­vezetés belső válságáról ter­jedő híreszteléseket összefüg­gésbe hozzák azokkal a gazda­sági és politikai problémák­kal, amelyek a reform folya­mán kerültek felszínre, s ame­lyek egy részéért — mindenek­előtt az infláció és az áremel­kedés növekedéséért — kínai politikai és gazdasági körök­ben Csao Ce-jang volt minisz­terelnököt és jelenlegi pártfő­titkárt teszik felelőssé. A több­szöri cáfolat ellenére tartja magát az a nézet, hogy világo­san kivehető nézeteltérések vannak a reform és a követen­dő gazdaságpolitika kérdései­ben Csao Ce-jang pártfőtitkár és Li Peng miniszterelnök kö­zött. Pekingi pártpolitikai körök­höz közéi álló hongkongi saj­tóforrás szerint bonyolítja a helyzetet, hogy Kínában a tényleges irányítást egy vete­ránokból álló öttagú csoport vette a kezébe. Az említett for­rás szerint ennek a „király­csináló” csoportnak á tagjai Teng Hsziao-ping. Csen Jün, Jang Sang-kun, Po Ji-po és Az amerikai kormányzat képviselői is megerősítették, hogy Lengyelország hitelezé­sére az Egyesült Államok csak bizonyos feltételek mel­lett hajlandó. A pénteken megjelent Wall Street Jour­nal című amerikai napilap azt is közölte, hogy várha­tóan hétfőn jelenti be George Busfi elnök azt á hitelcsomag­tervet, mely több mint egy- milliárd dollárt juttatna Len­gyelországnak. A lap hivatkozik meg nem nevezett amerikai kormány- tisztviselőkre, akik szerint Vang Csen. Kínai illetékesek cáfolják egy ilyen csoportosu­lás létezését, de azt nem ta­gadják, hogy az említett vete­ránok a párt- és az állami irá­nyításban betöltött szerepük kapcsán komoly befolyással bírnak a helyzet és a politika alakítására. Megfigyelők min­denesetre fokozott érdeklődés­sel várják, mennyi válik be a kínai vezetés belső problémái­ról elterjedt híresztelésekből a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának májusra tervezett ülésén. VARSÓI RABBI Üjra lesz rabbija Varsónak, és isidó hittan-, valamint hé­ber nyelvtaitár is fos működ­ni a lengyel fővárosban. Erről állapodott meg egyhetes izrae­li látogatása alatt Wladyslaw Loranc, az egyházügyi hivatal elnöke Zevtihin Hammer iz­raeli vallásügyi miniszterrel. Mint nyilatkozatában Loranc közölte, tárgyalásain szó volt még a lengyelországi zsidó te­metők és más műemlékek ápo­lásáról. A lengyel fél azt kér­te, hogy hozzanak létre ala­pítványokat e műemlékek vé­delmére. Izrael szeretné, ha a Lengyelországban őrzött zsidó vallási könyveket hozzáférhe­tővé tennék a lengyel és az izraeli közönség számára. Lo­ranc megbeszéléseket folyta­tott Dov Silanszki parlamenti elnökkel és Mose Arensz kül­ügyminiszterrel is. PINOCHET elnök utasítást adott a chilei biztonsági erők­nek, hogy vonjanak ki az archívumokból minden olyan dokumentumot, amely fényt deríthetne a diktatórikus rend­szer által elkövetett bűnökre. Ezt az értesülést santiagói el­lenzéki lapok tették közzé. AZ ALITALIA olasz légi- társaság pénteken az összes Rómából és Nápolyból induló belföldi és nemzetközi járatát Lengyelország hitelezésénél el akarják kerülni a régebbi gyakorlatot, mikor is egyszerű pénzfolyósításról volt szó. Em­lékeztet rá: ez a gyakorlat egyszer már visszaütött a 70-es években, amikor gaz­dasági reformókra alig került sor Lengyelországban, ugyan­akkor az országnak tetemes, mintegy 40 milliárd dollár­nyi adóssága halmozódott fel. A Lengyelországnak szánt hitelcsomag vámkönnyítéseket, a beruházásokhoz nyújtott se­gítséget is tartalmazna és ma­gában foglalna kölcsönöket a Világbanktól és a Valutaalap­tól. illetve átütemezést a Pá­rizsi Klubba tömörült hitele­ző fejlett tőkés kormányok részéről — közölte a Wall Street Journal. Az amerikai vámkönnyítés­hez és a magánberuházáshoz nyújtott segélyhez szükséges lesz még a washingtoni kong­resszus jóváhagyása is — fű­zi hozzá az AP—DJ amerikai gazdasági hírügynökség, majd megjegyzi: komolyabb próba­tétel lesz Varsó számára szembesülni az IMF szigorú gazdasági reformelőírásaival, amelyet a Világbank és a Pá­rizsi Klub hasonló módon megkövetel. Közlése szerint az IMF hitelének összege — amennyiben Lengyelország el­fogadja a feltételeket — mint­egy 300 millió, a Világbanké mintegy 250 millió dollár len­ne, míg a . Párizsi Klub közel 750 millió dollárnyi adósságot ütemezne át. Dusanbe Tadzsik nyelv A tadzsik fővárosban, T>u- sanbéban, pénteken társadal­mi vitára bocsátották a tadzsik nyelv állami nyelvvé nyilvá­nításáról szóló törvényterveze­tet — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A dokumentum — a tadzsik lakosság követelésének meg­felelően — előirányozza, hogy a köztársasági hivatalokban, a kulturális és tudományos élet területén a tadzsik nyel­vet kell használni, míg a töb­bi köztársasággal folytatott kapcsolatokban az orosz a munkanyelv. Mint ismeretes, a közelmúltban a balti szov­jet köztársaságok indították útjára azt a mozgalmat, amely az ott élő és többségben levő nemzetiségek nyelvét hivatalos államnyelvvé kívánja nyilvá­nítani. kénytelen volt törölni, mert sztrájkba lépett a repülőgépek . személyzete. A dolgozók ma­gasabb bért és jobb munka- körülményeket követeltek. FELMENTETTE a Grúz Kommunista Párt KB pénte­ken első titkári tisztségéből Dzsumber Patiasvilit, a saját kérésére. A KB az ülésen az érintettek kérésére felmentet­te a grúz KB irodájának tag­sága alól Zurab Csheidze mi­niszterelnököt és Otari Cser- keziját, a grúz legfelsőbb ta­nács elnökségének elnökét. Csheidze és Cserkezija kérte azt is, hogy állami tisztségeik­ből is -mentsék fel őket. BISSAU-GUINEÄBA érke­zett csütörtökön, ötnapos »hi­vatalos látogatásra Roger Etchegaray bíboros, pápai megbízott, a lustitia et Pax pápai bizottság elnöke. A bí­boros útja — a fogadó ország egyházi körei szerint — a ka­tolikus egyházfő közeljövőben esedékes közép- és nyugat­afrikai kőrútjával áll össze­függésben. Etchegarayt fogad­ja Bissau-Guinea államfője, és a kormány több minisztere is. KABÍTÖSZERKERESKEDÖ hálózatot számolt fel az oszt­rák rendőrség Tirolban, A ke­reskedők Spanyolországból, Marokkóból, Hollandiából és az NSZK-ból becsempészett kábítószert terjesztettek. Az akció során 12 személyt letar­tóztattak, 70 kilogramm ha­sist és jelentős mennyiségű kokaint foglaltak le, feketepia­ci áron csaknem egymillió schilling értékben. CEAIISESCU „ TISZTA LAPJA " Eles hangú kommentárban foglalkozik a brüsszeli Le Soir pénteki száma azzal a bukaresti bejelentéssel, hogy Románia visszafizette konvertibilis adósságát. „A Kárpátok géniusza’*, „A gondolat Dunája” büszke lehet, ezentúl „A pénzügyek Fekete-tengere” címet is viselheti. Ni- colae Ceausescu elnök bejelentette, hogy Románia — amely teljesen kivérzett és elszegényedett — teljesen visszafizette külföldi adósságát. Románia így a világ első kommunista, sőt talán általában is a világ első olyan adós országává vált, amely visszafizette adósságát a nyugati bankoknak. A románok óriási árat fizettek ezért a sikerért. Életszínvo­naluk, Albániát kivéve, a legalacsonyabb Európában. Csak­nem minden élelmiszert és az energiát — a fűtést — jegyre, illetve korlátozott mennyiségben lehet csak kapni. A televízió csak napi két-három órán át működik, s főleg az elnök be­szédeit sugározza. Ceausescu fáraói tervei, mint az elnöki pa­lota vagy a Duna—Fekete-tenger csatorna, hozzájárultak az ország tönkretételéhez. Noha a Securitate, a félelmes titkosrendőrség ellenőrzi a lakosságot, egy ilyen „gazdaság” munkáslázadásokat provo­kált (Brassóban 1987 novemberében), a párt hat volt vezetője nyílt levélben tiltakozott Ceausescu vezetési módszerei ellen. Románia elszigetelődött a világban, Franciaország vissza­hívta nagykövetét, az EGK elnapolta a Bukaresttel folytatott tárgyalásokat és Románia elvesztette az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben a legnagyobb kedvezmény elvére való jogosultságát. „Ceausesculand” megdöntött minden európai rekordot az emberi jogok megsértésében. Ennek az őrületnek kettős oka van — írja a lap. — Ceausescu be akarja bizonyítani a nyugati bankoknak, hogy országa, és ő maga, jó üzletet ajánl és érdemes kölcsönözni számára. Másfelől be akarja bizonyítani saját — elkeseredett és minden peresztrojkáról csak álmodó — polgárainak, hogy országa fe­lette áll a többinek és hogy rendszere hatékonvabb azoknál, amelyek a „gorbaesevi extravaganciákat” követik. Csak hát természetesen nem Ceausescu fizette vissza az adós­ságot, hanem a románok. A bankok iobb egészségnek örvend­nek, a románok meg nem ... — fejeződik be a Le Soir írása. A kínai pártvezetés helyzetéről Tokiói sajtóértekezlet Kínában nagy teret adtak annak a hírnek, hogy Li Peng kínai miniszterelnök, aki a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottsága állandó bizottsági tagja — ez a legfelsőbb párttes­tület —, pénteken tartott tokiói sajtóértekezletén határozottan megcáfolta azokat a nyugati sajtóban terjesztett híreket, ame­lyek szerint válságos helyzet alakult ki a kínai pártvezetésen belül. mm Csak röviden. ..mim Á )

Next

/
Oldalképek
Tartalom