Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

2 1989. Április i., szombat Hét végi világpolitikai kitekintés A maguk sajátos útjain járhatnak A politikai megújulás sikeréhez tele árupolcok is szükségesek A koszovói drámai helyzet nyugtalanságot kelt Jugoszláviában Csak fél nyitásnak tekintik Washington közép-amerikai lépéseit Általános PILLANATKÉP A ,,23-alk” megbeszélésein, ahogyan a Varsói Szerződés és a NATO bécsi tárgyalásait ne­vezik a hagyományos fegy­verzet és a haderők csökken­téséről, váratlan fejleménnyel fejeződött be szerdán az első kéthetes forduló. Az Észak-at­lanti Szerződés Szervezetének küldöttei, mielőtt megkezdő­dött volna a tanácskozás első szünete, bejelentették: hajlan­dók bevonni a bécsi megbe­szélések témakörébe a harcá­szati légierőt is. Miért oly jelentős fejlemény ez? Azért, mert két teljes hé­ten át a NATO-államok ma­gatartása megkérdőjelezte a jövendő megegyezés lehetősé­gét. Abban ugyanis mind a Varsói Szerződés, mind a NATO tagállamai egyetérte­nek, hogy a hagyományos fegyverzetben a két tömb kö­zött van bizonyos egyenlőt­lenség, azaz idegen szóval je­lezve aszimmetria. Abban is egyetértés van már, hogy a VSZ harckocsikban való túl­súlyát a NATO több harci re­pülőgépe ellensúlyozza. így tulajonképpen a szocialista védelmi közösség értelmezése szerint viszonylagos erőegyen­súly van a hagyományos fegy­verzetben. Az első két hét mégis azzal telt a bécsi érte­kezleten, hogy az Atlanti Szö­vetség országai megpróbálták kivonni a harci repülőgépeket a csökkentés eljövendő . gépe-, zetéből. Azzal érvelték, hogy' —' legalábbis szerintük — a harcászati légierő „nem alkal­mas a területfoglalásra”, ezért nem kell figyelembe venni a meglepetésszerű támadásra alkalmas hadieszközök között. A Varsói Szerződés államai azonban tarthatatlanná tették ezt a magyarázkodást. Meg­győzően mutatták ki történel­mi példák egész sorával, hogy minden agresszió légi csapás­sal kezdődött. Ezek után kö­vetkezett a NATO második számú „érvcsomagja”. Az állí­tották, hogy a légierőt köny- nyen és gyorsan lehet Slcso- portosítani, ezért nehéz az el­lenfélnek nyilvántartásba vennie, azonosítania és ellen­őriznie az egyes kötelékeket. Vagyis: minek bevonni olyan fegyverzetet a csökkentésbe, amelynek alacsonyabb szintre való helyezését nem lehet ki­mutatni? A Varsói Szerződés azonban ismét rendkívüli ru­galmasságról tett tanúbizony­ságot, és bebizonyította, hogy a helyszíni ellenőrzések rend­szerének kimunkálásával, ah­hoz hasonlóan, ahogyan az 1987-es washingtoni rakéta­egyezménynél történt, a légi­erőt is be lehet vonni a csök­kentési programba. Mivel a szocialista országok egyoldalú haderő- és fegyverzetcsökken­tései miatt a Nyugat már amúgy is jelentős propagan­dahátrányba került saját köz­véleménye előtt, nem enged­hette meg, hogy ismét jogos bírálatok kereszttüzébe kerül­jön. Ezért a forduló utolsó napján tett lépésével lehetővé tet|e, ’ hegy a bécsi megbeszé­léséi következő, második for­dulójában rátérjenek az érde­mi munkára, azok után, hogy immár meghatározták, milyen fegyverzetek tartoznak a csök­kentésre kerülők közé. A „BREZSNYEV-DOKTRl- NA” A MÚLTÉ Egyes kommentátorok nem minden alap nélkül jegyezték meg, hogy a NATO-kompro- misszumban szerepet játszott egyfajta „bizalmi elem” is. Mire gondolnak? Arra, hogy a Szovjetunióban március 26-án lezajlott választás ugyanannak a peresztrojkának belpolitikai sikere volt, amelynek külpoli­tikai vetülete elvezetett az 1987-es washingtoni rakéta- egyezményig, az egyoldalú haderő- és fegyverzetcsökken­tési döntésekig vagy az afga­nisztáni csapatkivonásig. Nyu­gat tapasztalhatta, hogy Moszkvában a szavak és tet­tek a nemzetközi politika cse­lekvésrendszerét illetően fe­dik egymást. Látva azonban az átalakítás rendkívüli bel­politikai pezsgését, nem egy hírmagyarázó, hivatalos szóvi­vő kérdőjelezte meg azt, hogy a „konzervatív, visszarende­zést akaró elemek erőteljes fellépése láttán” tartós lesz-e ez a moszkvai külpolitikai irányvonal. Éppen ezért feltűnést kel­tett, hogy Grósz Károly, az MSZMP főtitkára éppen a peresztrojka sikerére nézve oly sorsdöntő választások elő­estéjén érkezett látogatásra Moszkvába. S még nagyobb visszhangot keltett, hogy Mi­hail Gorbacsov ezt az alkal­mat találta alkalmasnak arra, hogy kifejtse a szocializmus útjainak sokféleségét, sokszí­nűségét és azt, hogy Moszkva, csakúgy, mint Budapest, a mai helyzetben az úgynevezett Brezsnyev-doktrínát alkalmaz- hatatlannak tartja. A két ál­lamférfi — mint a megnyilat­kozásokból kitűnt — az 1956- os magyarországi és az 1968-as csehszlovákiai történelmi ta­pasztalatok alapján megállapí­totta : maximálisan szavatolni kell, hogy a szocialista orszá­gok belső ügyeinek megoldá­sánál rie kerülhessen sor kül- •ső-erő alkalmazására. A PERESZTROJKÁRA SZAVAZTAK A mostani választás gyöke­resen különbözött az eddigi, úgynevezett egyetlen jelöltes és 99 százalék körüli ered­ménnyel végződött események­től. Már a választási hadjárat­ban nemegyszer felizzottak a szenvedélyek a peresztrojkát tettekkel, szívvel-lélekkel kép­viselő és az azt csak frázisokban hangoztató jelöltek között. Március 26-án ugyanis 1500 mandátum sorsáról döntöttek. Ezek fele részben oszlottak meg az úgynevezett területi és a nemzetiségi-területi körze­teik között. A 750—750 mandá­tumért 1449, illetve 1446 jelölt versengett. Először bontako­zott ki tehát személyek közötti választási hadjárat, s a sza­vazás sok meglepetéssel járt. Borisz Jelcin — akit az SZKP KB márciusi plénumán nem­csak újból bíráltaik, hanem ki­jelentései pártszerűségének kivizsgálására a központi bi­zottság különbizottságot ala­kított — csaknem a szavaza­tok kilencven százalékával ju­tott mandátumhoz az ország legnagyobb választókerületé­ben. Másutt több olyan párt­vezető és tanácselnök, akinek tevékenységével a területeken nem voltak megelégedve, alul­maradt, egyes helyeken pedig egyik jelölt sem kapott több­séget, így a választást meg kell ismételni. Mint a kom­mentárok rámutattak: a jelölt peresztrojkához való viszonya volt az általános értékmérő. A választási törvény 750 helyet, a mandátumok egy- harmadát juttatta az országos hálózattal rendelkező egyesü­léseknek, köztük az SZKP-nek. Ezt a 750 „kivételezett helyett’ a közvélemény egy része vi­tatta. A népi küldöttek kong­resszusa, amelynek e szava­zás eredményeként össze kell majd ülnie, választja meg az új legfelsőbb tanácsot, amely évente több hónapon át ülése­zik. Ez azonban elhúzódik a pótválasztások miatt. A peresztrojka tehát újabb csatát nyert, de — mint Gor­bacsov rámutatott — sikere csakis akkor lehet biztosított, ha a demokratikus fejlődést a közéletben gazdasági előre­haladás is kíséri. Addig ugyanis, amíg Moszkvában és a Szovjetunió más nagyváro­saiban élelmiszerhiány van, amíg meg nem telnek áruval az üzletek polcai, az átalakí­tás iránti dinamizmus nem ér­vényesülhet. s a visszahúzó erők jelentős teret kaphatnak manőverezésükhöz. HUSZONKILENC HALOTT AZ ÖSSZECSAPÁSOKBAN Több szerbiai nagyvárosban már készültek az alkotmány- módosítás megünneplésére rendezendő tűzijátékokra, ami­kor Koszovóban fegyverropo­gásban tetőztek az indulatok. Huszonkilenc halottja volt a véres zavargásoknak, köztük két rendőr. Döntő többségben az albán nemzetiség által la­kott tartomány amiatt forrong immár hetek óta, mert napi­rendre került az 1974. évi al­kotmány módosítása. A hely­zet megértéséhez emlékeztetni kell arra, hogy Jugoszlávia hat tagköztársaságból áll, s ezek közül a legnagyobb éppen Szerbia, amelynek két auto­nóm tartománya van: Koszovó és Vajdaság. Az 1974-es al­kotmány vétójogot biztosított az autonóm tartományi tör­vényhozásoknak, s ezt törölte el a mostani módosítás. Így a szerb képviselőház elé kerülő javaslatok ügyében a két auto­nóm terület törvényhozásának ezután csak véleményezési jogköre lesz, s nem akadályoz­hatják meg vétójukkal a ha­tálybalépést. A tűzijáték a szerb városok­ban annak szólt, amit a köz­társaság vezetői úgy fogal­maztak meg: „megszűnik Szerbia három részre való szétszakítottsága, az alkot­mánymódosítás dinamizálja és egységesíti a döntéshozás me­chanizmusát.” Az albán nem­zetiség, amely Koszovo nyolc­van százalékát alkotja, ezzel szemben jogfosztásról beszél, a lakosokat ért sérelemről, s arról, hogy „újra érvényesül a nagyszerb sovinizmus.” Való igaz, hogy Koszovóban jelen­leg is kétszer akkora a mun­kanélküliség, mint Jugoszlávia más vidékein, s hogy az auto­nóm terület fejlődése elma­radt az ország más részeitől. A hatóságok szerint viszont az első lövéseket albánok adták le távcsöves puskákkal, s Tiranából szítják a gyűlölkö­dést, hogy Koszovói leválasz- szák Jugoszláviáról. Minden­esetre — mint a hírmagyará­zók megállapítják — az indu­latokon felül kell kerekedni, és nem az elvakult erőszak útján haladni. A BUSH-KORMÄNYZAT ÉS A KONTRÁK Az amerikai elnök megegye­zett a törvényhozásbeli de­mokratákkal, hogy a kong­resszus 1990 februárjáig, a tervezett nicaraguai választá­sok dátumáig folytatja a kont­rák nem katonai segélyezését. Ezzel egyrészt a demokratizá­lási folyamat meggyorsítására nyomást akarnak gyakorolni Managuára, másrészt, ha ez előrehalad, e pénzösszegeket felhasználják az ellenforradal­márok leszerelésére és letele­pítésére Hondurason kívül vagy bekapcsolódásukra a ni­caraguai politikai életbe. A nyugati sajtó amolyan fél nyitásnak nevezi ezt a döntést. Mint megjegyzi: azért határo­zott így Washington, mert ki­tűnt, hogy az öt közép-ame­rikai államfő legutóbb elfoga­dott béketerve rendkívül nép­szerű a térségben, s nem járt sikerrel a külügyminiszté­riumnak az a próbálkozása, hogy az Ortega-kormányzat iránt megingassa a bizalmat az érdekelt fővárosokban. Árkus István Újjászületés a neve Egyesület nemzetiségi alapon A Szovjetunióban megala­kult az első, nemzetiségi ala­pon szervezett társadalmi szer­vezet. Az Üjjászületés nevet viselő egyesületet a Szovjet­unióban élő 2,5 milliós német Mihail Gorbacsov Kubába utazik Legfelsőbb szintű találkozó Latin-amerikai polgári vezető körökben megkülönbözte­tett várakozás előzi meg Mihail Gorbacsov vasárnap kezdődő kubai látogatását és megbeszéléseit Fidel Castróval. Érdeklő­désük homlokterében az áll, hogyan viszonyul a peresztrojka a kubai militáns vonalhoz és milyen politilcai következményei lesznek a legfelsőbb szintű szovjet—kubai „időegyeztetésnek” Kubára, a szubkontinensre és a nagyhatalmak közti viszony alakulására nézve. nemzetiség képviselői alapítot­ták meg pénteken Moszkvá­ban. Az Üjjászületés egyik legfőbb célkitűzése az 1941- ben felszámolt Volga menti németek autonóm köztársasá­gának helyreállítása. A szovjet németek három­napos moszkvai tanácskozásu­kon megvitatták és elfogadták a szervezet alapokmányát és programját, megválasztották az egyesület vezető tisztségvi­selőit. Az Üjjászületés elnöke a 38 éves Heinrich Grout lett. Brazil és argentin diplomá­ciai források különösen Közép- Ameriika miatt tulajdonítanak érdeklődést Gorbacsov havan­nai látogatásának. Bizonyos el­lentmondásra utalnak Nicara­gua demokratizálásának Gor­bacsov által szorgalmazott fo­lyamata és a ‘kubai szembesü- lési politika között. Megítélé­sük szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok között ked­vezően alakuló viszony lehető­séget kínál a közép-amerikai Javulhat a szovjet—iráni viszony Velajati villámlátogatása Mihail Gorbacsov pénteken a szovjet—iráni párbeszéd bővítése, a kapcsolatok fej­lesztése mellett foglalt állást. A szovjet vezető Ali Akbar Velajati iráni külügyminisz­tert fogadva fejtette ki orszá­ga ezzel kapcsolatos állás­pontját. Hangsúlyozta: a szov­jet—iráni viszony javulása nemzetközi jelentőségű folya­mat. Az iráni politikus csütörtö­kön este érkezett villámláto­gatásra a szovjet főváros­ba, pénteken megbeszéléseket folytatott Eduard Sevardna- dze külügyminiszterrel, majd fogadta őt Mihail Gorbacsov is. Moszkvában a váratlan lá­togatást elsősorban az afga­nisztáni rendezés előmozdítá­sára irányi j szovjet diplomá­ciai erőfeszítésekkel hozzák összefüggésbe. Gorbacsov a találkozón kü­lön is kitért arra, hogy a kap­csolatok javítása mindkét or­szág vezetőinek szándékában áll, s ezt tükrözte a Khomeini ajatollahhal folytatott üzenet- váltása is. Ügy fogalmazott, hogy Irán a Szovjetunió szá­mára kívánatos partner. A kapcsolatok építésével össze­függésben mindketten megkü­lönböztetett jelentőséget tu­lajdonítottak az iráni parla­ment elnökének nyárok ese­dékes moszkvai látogatásá­nak. A Kremlben megtartott talál­kozón Velajati ismertette Ali Hamanei iráni elnök Gorba- csovnak küldött válaszüzenetét. Gorbacsov üdvözölte az üze­net hangvételét és ígéretet tett a benne foglaltak alapos ta­nulmányozására. Ezzel együtt megjegyezte: az üzenet tartal­ma azt mutatja, hogy a két ország érdekeit érintő leg­fontosabb problémákat ille­tően bővült az egyetértés a felek álláspontja között.' problémakör idegen beavatko­zástól mentes rendezésére is. Brazília és Argentína, a Conta- dora-csoportot támogató két állam érdekelt az ottani békés rendezésben és az Esguipulas II. határozatok végrehajtásá­ban, a sandinista rendszer de­mokratizálásában — mondták brasiliai és Buenos Aires-i for­rásból az MTI tudósítójának. A szovjet—kubai legfelsőbb szintű találkozót a latin-ame­rikai kommunista és forradal­mi mozgalmak vezetése is nagy figyelemmel kíséri. A pereszt­rojkához való viszonyuk rend­kívül tarka képet mutat. Van­nak, akik ösztönözve érzik magúikat a peresztrojka által a polgári demokratikus erőikkel, a középrétegekkel és a katoli­kus tömegekkel való összefo­gásra, mások viszont nem lát­nak lényeges különbséget ka­tonai diktatúra és polgári de­mokrácia között. Végül pedig vannak, akik egyértelműen a fegyveres harcra helyezik a hangsúlyt a fennálló polgári kormányzatokkal szemben is. Dél-Amerikában különösen fontosnak ítélik a nemzetközi kommunista mozgalom viszo­nyát a Chilében és Paraguay- ban tapasztalható kibontako­záshoz, a demokrácia helyreál­lítása felé mutató szakaszos átmenethez. Becs Temetés a kapucinusok templomában Életbe lépő NSZK-NDK-beli hatósági döntés Könnyebb lesz a határátkelés Az NSZK kormányának kép­viselői pénteken üdvözölték az NDK hatóságainak azt az áp­rilis elsején életbe lépő dön­tését, amely megkönnyíti az NDK-állampolgárok rokoni lá­togatásait az NSZK-ban. A rendelet, amely az NDK hiva­talos lapjában látott napvilá­got. egyúttal pontosítja, ille­tőleg módosítja a korábban félreértésekre, bírálatokra, sőt tiltakozásokra vezető tavaly novemberi utazási irányelve­ket. A nyugatnémet hírközlés, így a tévéállomások már egy nap­pal korábban beszámoltak a kedvezőnek ítélt intézkedések közzétételéről. Herbert Schmülling, a bonni kabinet helyettes szóvivője sajtóértekezletén pénteken éppúgy üdvözölte a berlini bejelentést, mint a Deutsch­landfunk rádióállomás számá­ra adott nyilatkozatában Wolf­gang Schäuble szövetségi mi­niszter, a kancellári hivatal vezetője. Utóbbi szerint mind­ez megfelel a két német állam közötti megállapodások szel­lemének. s lehetővé válhat, hogy ne következzék be vissza­esés a kiutazások nagyvonalú kezelésében. Schäuble egyértelművé tette, hogy kormánya — a kapcso­latok légkörére legutóbb nyo­masztóan ható esetek ellené­re is — mindent megtesz a kétoldalú viszony tárgyszerű­ségének fenntartása érdekében. A szövetségi miniszter meg­jegyzésével arra célzott, hogy a közelmúltban Bonn tiltako­zott fiatal menekülőknek a berlini fal, illetve az egyéb államhatárok mentén történt lelövése. vagyis a tűzparancs változatlan érvényessége miatt. Reményét fejezte ki, hogy miniszteri látogatások kölcsö­nös lemondása után a tervek­nek megfelelően most már sor kerülhet Heinz Reisenhuber kutatás- és technológiaüevi miniszter NDK-beli látogatá­sára május 25-e és 29-e kö­zött. Másfelől jelezte, hogy Erich Honecker, az NDK párt­ós állami vezetője NSZK-ban tett látogatásának viszonzásá­ra, tehát Helmut Kohl szö­vetségi kancellár NDK-beli utazására feltételezhetően csak az 1990 decemberi nyugat-né­metországi választások után nyílhat mód. LUKÁCS JÁNOSSAL, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkárával, a Politikai Bi­zottság tagjával közölt inter­jút a Rizoszpasztisz, a Görög Kommunista Párt központi lapja. Az interjúban Lukács János válaszol a magyar gaz­daságra, a többpártrendszerre és az 1956-os eseményekre vo­natkozó kérdésekre. JACK LANG francia kultu­rális miniszter meghívta Vác­lav Havelt, a jelenleg börtön- büntetését töltő csehszlovák drámaírót a cannes-i nemzet­közi filmfesztiválon tartandó emberi jogok napja díszvendé­gének. Ez a legújabb jele an­ITTAS KAPITÁNY A vizsgálat megállapítása sze­rint a katasztrófa pillanatában ittas volt annak az amerikai óriás tartályliajónak a kapitá­nya, amely olajjal megrakodva zátonyra futott Alaszka partjai előtt, Észak-Amerika eddigi tör­ténetének legsúlyosabb olaj­szennyeződését okozva. Nem­különben alkoholos befolyá­soltság alatt volt abban az idő­ben a parti őrség helyi radar­figyelő ügyeletese is — közöl­te az amerikai közlekedésbiz­tonsági hivatal. A hatósági vizsgálat vezetőjének beszámo­lója szerint az Exxon Valdez hajó kapitányának vérében a baleset után kilenc órával még 0,09, a radartigyeletesében 0,2 százaléknyi alkoholszintet álla­pítottak meg; a parti őrség előírása alapián már 0,04 szá­zalékos véralkoholszint ittas­ságnak számít. Az Exxon olaj- vállalat, a hajó névadója és tu­lajdonosa, a vizsgálati ered­mény közzététele után azonnal bejelentette, hogy elbocsátotta a zátonyra futott hajó kapitá­nyát. Bécsben a kapucinusok templomában má helyezik örök nyugalomra Zita Mária Adelgunda pármai hercegnőt, az utolsó osztrák császárnét, és magyar királynét, Habsburg Ottó édesanyját. A beszentelt koporsót, amelyet hat ló von­tatta császári gyászihintó visz a Stephansdomtól a Habsburg- uralkodók ősi temetkezési he­lyéig, a múzeumból vették elő. A koporsót csupán a szűk csa­ládi kör kíséri a kriptákhoz. nak, hogy a francia kormány szeretné elérni a csehszlovák drámaíró szabadon bocsátását. ÚJABB FÖLDRENGÉS. Az örményországi Szpitak Öve­zetében csütörtök este újabb heves földmozgást észleltek. Az örmény Tudományos Aka­démiára hivatkozó péntek dél­utáni jelentés szerint a Szov­jetunióban használatos 12 fo­kozatú skálán a lökés erőssé­ge 7,5-es volt. Az újabb rengés epicentruma Leninakán és Gu- kaszjan között helyezkedett el. Ezúttal a földrengés nem kö­vetelt emberéletet. LECH WALESA, a lengyel Szolidaritás szakszervezet ve­zetője közölte, hogy áprilisban a Vatikánban találkozik a pá­pával, ősszel pedig az Egyesült Államokba utazik. Ezt Wil­fried Martens belga minisz­terelnöknek mondta el Varsó­ban, s egyúttal gazdasági se­gítséget kért Lengyelországnak Belgiumitól és a Nyugattól. A pápa meglátogatására már ré­gebben készült Walesa, de az utazást elhalasztotta, mert az újra legalizált Szolidaritás el­nökeként kívánt ismét talál­kozni II. János Pállal. TURGUT ÖZAL török minisz­terelnök pénteken átalakította kormányát. Erre azután került sor, hogy az Özal vezette Ha­za Pártja súlyos vereséget szenvedett a múlt vasárnapi helyhatósági választásokon. A volt kormány 22 tagja közül mindössze 9 miniszter tartotta meg posztját, három új tárcát is létrehoztak, így az új kabi­net 25 tagú lett, és 16 tárcát új miniszter irányít. Csak röviden...

Next

/
Oldalképek
Tartalom