Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

PEST Megyei ELNAPOLTAK A PAULÁMÉN? VITÁJÁT '■MANÓ* W Szűrös Mátyást választották az Országgyűlés elnökévé SIPOMTMAI KRÓNIKA Lehetőség az infrastruktúra fejlesztésére XXXIII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Ára: 5,30 íorini 1089. MÁRCIUS U., SZOMBAT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜI.J ETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA A JÖVŐNKÉRT FELLENDÜLÉST - DEMOKRÁCIÁT - SZOCIALIZMUST MIRE TÖREKSZIK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT? (3. oldal) Pénteken délelőtt 9 érakor megkezdődött az Országgyűlés ülésszakának harma­dik munkanapja. A zsúfolt napirend újabb pontjának tárgyalására tértek át a kép­viselők: a romániai menekültek helyzetéről és a Minisztertanács tervezett további intézkedéseiről Horváth István belügyminiszter tájékoztatta a törvényhozókat. HORVÁTH ISTVÁN: Nem ők hagyták el a hazát — A magyar politika címé­re gyakran felhozott és meg­alapozatlan román vádakra is reagálva mindenekelőtt hang­súlyozni kívánom — kezdte a belügyminiszter —, hogy a Magyar Népköztársaság ma­radéktalanul tartja magát a helsinki záróokmányban meg­fogalmazott elvekhez. Hosz- szú távú realitásként számol azzal, hogy határainkon kívül él a magyarság egyharmada. Ugyanakkor nem feledhetjük, hogy — Illyés Gyula szavaival élve — nem ők hagyták el a hazát, hanem nekik szabtak más állami fennhatóságot. Az azonos történelmi és kulturá­lis gyökerek, az azonos nyelv az anyanemzethez is köti őket, ami arra kötelezi a mindenkori magyar politikát, hogy felelősséget érezzen sor­suk alakulásáért, őszintén meg kell azonban azt is mondani, hogy mindezek viszonylag ké­són emelkedtek a nyílt álla­mi politika rangjára, s ezért manapság kritika éri a kor­mányzatot. A menekültek helyzetét ele­mezve Horváth István leszö­gezte: — Mindnyájunk előtt vilá­gos, hogy a menekültkérdés gyökere nem Magyarországon, hanem Romániában van, ahol az alapvető emberi jogok megsértése, köztük a nemzeti­ségek hátrányos megkülönböz­tetése, etnikai egységük meg­bontása, sajátos kulturális tradícióik és hagyományos életfeltételeik felszámolása, az anyanemzettel való kapcsolat­tartós megnehezítése miatt a romániai magyarság nemzeti léte, identitása került veszély­be. Mindezek a sérelmek együttesen olyan helyzetet te­remtettek, hogy sokak számá­ra az életkörülmények elvi­selhetetlenné váltak. Az előzményekről röviden el kell mondanom, hogy 1984-től kezdve emelkedett meg szá­mottevően azoknak száma, akik kezdeményezték a Ma­gyarországra való áttelepülé- süket. A román szervek kü­lönféle hátrányoknak tették ki a kérelmezőket, és csak kis hányaduknak engedélyezték a kiutazást. 1987 és 1988 for­dulóján kezdődött meg a ké­relem és engedély nélküli menekülés hozzánk. Ekkor több százan, azok közül, akik érvényes útiokmánnyal jöttek Magyarországra, megtagadták a visszatérést Romániába. A rokonok, ismerősök és az egy­házak átmenetileg gondoskod­tak róluk, helyzetük azonban jogilag rendezetlen volt, és ez egyre inkább belpolitikai problémává vált. A menekülés üteme időköz­ben felgyorsult. Újabb fordu­latot jelentett, hogy a múlt év második felében ugrásszerűen megnőtt a határt útiokmányok nélkül átlépők száma. Ez év • február 28-ig tizennégyezer- tizenhárom romániai mene­kültnek adtunk tartózkodási engedélyt. 88 százalékuk ma­gyar, 7 százalékuk román, 5 százalékuk német nemzetiségű. Miután időközben több mint nyolcszázötvenen harmadik országba távoztak, s mintegy kétszázan önként visszatértek Romániába, most az itt tar­tózkodók száma megközelíti a tizenháromezret. A kormány intézkedéseit összefoglalva a belügyminisz­ter elmondta': — Több mint egy évvel a menekültügy jelentkezése után felelősséggel mondhatom, hogy eddig nagy együttérzéssel és igyekezettel, rugalmasan sike­rült megoldani e váratlanul jelentkezett, újszerű és hallat­lanul bonyolult feladatot. Az állami szervek magatartásá­nak kiindulópontja az volt, lrogy a tartózkodási, illetőleg a letelepedési célú engedéllyel rendelkező menekülteket a magyar állampolgárokéval azonos feltételek mellett ille­tik meg a szociális, az egész­ségügyi, a társadalombiztosítá­si, az oktatási és egyéb más ellátások. A munkaképesek esetében valamennyi ellátás a munkaviszonyokhoz kapcsoló­dik. Az érintettek többsége is EZ TÖRTÉNT A romániai menekültek helyzetéről é* * * a Minisztertanács ter­vezett további intézkedéseiről szóló tájékoztató megtárgyalásá­val folytatta munkáját az Országgyűlés pénteken. E témáról Horváth István belügyminiszter számolt be. A vitában hozzászóltak: Barcs Sándor (országos lista); Márk György (országos lista); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.). Horváth István válaszolt a vitában elhangzottakra. A képvi­selők tudomásul vették a beszámolót. Ezután Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.), a házelnők megválasztásának előkészítésére alakult jelölőbizottság elnöke ismertette a testület jelentését: Szűrös Mátyást javasolták az Országgyűlés új elnökének. Hozzászólásában Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) töb­bes jelölést javasolt. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette a szavazás eredményét: a leadott szavazatok száma 353 volt, Szűrös Má­tyásra 318-an szavaztak, ellene pedig 27-en, s 8 érvénytelen voks is volt. Szűrös Mátyás megköszönte a bizalmat. Ezután az Országgyűlés módosította a gyülekezési törvénynek azt a paragrafusát, amely megtiltotta a Parlament előtti rendez­vények szervezését. Ezt három tartózkodással fogadták el. Halmos Csaba államtitkár előterjesztette a munka törvény­könyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosítási javaslatát. E napirendi pont bizottsági előadója Katona Sándor (Fejér m., 12. vk.) volt. Az általános vitában felszólaltak: Benjámin Judit (Budapest, 21. vk..); dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.). Halmos Csaba válaszát kővetően az Országgyűlés 12 tartózko­dással úgy határozott, hogy a tervezetet részletes vitára bocsátja. Ekkor Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) a törvényjavaslat tár­gyalásának felfüggesztését indítványozta. Boros László (Buda­pest, 26. vk.) kiegészítette az indítványt, Jakab Róbertné pedig felfüggesztette a napirend tárgyalását. Ezután határozathozatal következett. A munka törvényköny­véről szóló 1967. évi II. törvény módosításáról szóló törvényja­vaslatot — a már megszavazott módosításokkal együtt — az Or­szággyűlés 3 ellenszavazattal és 19 tartózkodással elfogadta. Ezt követően Király Zoltán felhívást adott közre, amelyet 15 képviselőtársa írt alá. A felhívás március 15. méltó megünnep­lésére szólít fel. Ezt a képviselők egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadták. Ezután Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.) ügyrendi észrevételt tett, Nagy Sándor (országos lista) javasolta, hogy március 22-én, az ülésszak folytatásakor foglalkozzanak a sztrájktörvénnyel. Ezt többségi szavazattal a parlament elfogadta. Többen javasolták, hogy interpellációk következzenek, de a kormánytagok egy részének távolléte miatt erre nem került sor. Beck Tamás viszont vállalkozott a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosításának előterjesztésére. A törvénymódosí­tási javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az Országgyűlés idei várható programjának vitájában felszó­lalt : Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.); Kovács László (Pest m., 20. vk.); dr. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) ; Juhász Ferenc (Budapest 62/ vk.); Tóth Attiláné (Budapest 52. vk.); dr. Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 4. vk.); Szirtesné dr. Tom­tits Erika (Budapest 22.. vk.); Bódi János (Baranya m. 11. vk.) ; Takács Imréné (Csongrád m. 4. vk.). Képviselők javaslatára a soros elnök indítványozta, hogy az éves programról csak március 22-én döntsenek. Ezt a parlament elfogadta. Kiss István (Bács-Kiskun m. 18. vk.) arról adott tájékoztatást, hogy 12 társával együtt megalakították az országgyűlési képvi­selők bányászati és energetikai csoportját. Majd Tóth János (Bu­dapest 32. vk.) bejelentette: 7 társával együtt megalakították a műszaki és gazdasági modernizációs szekciót. Az elnök bejelen­tette: megalakult a parlament tömegtájékoztatási csoportja is. Végezetül bizottsági tisztségviselőket választottak meg, illet­ve mentettek fel. Az ülésszak munkája március 22-én folyta­tódik, _______ .... _ ____ a zt vallja, hogy a hozzánk ér­kezettek ne segélyekből élje­nek, hanem munkával te­remtsenek maguknak megél­hetést. A hozzánk érkezettekről tör­ténő állami gondoskodás anya­gi feltételeit részben az Or­szággyűlés felhatalmazásával létesített — 300 millió forint összegű — letelepedési alap biztosított^. Ebből a múlt év­ben mintegy 74 millió forintot használtunk fel: 64,5 millió forintot a tanácsok, 9,5 millió forintot más szervek, közöttük az egyházak kaptak a mene­kültekkel kapcsolatos költsé­geik megtérítésére. A jövőben — s már az idén is — a felhasználás lényege­sen nagyobb lesz a tavalyinál. Jóval több pénzt igényel a menekültek lakásszerzésének támogatása, és jelentős ráfor­dítást kíván majd a menekül­teket befogadó állomások lét­rehozása és fenntartása. Tudjuk, hogy a hozzánk ér­kezettek egy részének igen fájó sebet jelent a családegye­sítés megoldatlansága. Az itt- tartózkodök mintegy negye­dének gyermeke, házastársa maradt Romániában. Az ara­di találkozón a magyar kül­döttség által felvetett kérdé­sek között fontos helyen sze­repelt a családegyesítés. Akkor román részről olyan ígéret hangzott el, hogy partnerek lesznek ennek a megoldásá­ban. Úgy tűnik, hogy erőfeszí­téseink eredményeként a ki- vándorlási és családegyesítési kérelmek elbírálásában némi­leg kedvező irányban módo­sul a román hatóságok gya­korlata. A menekültügy intézésében — szabályozásban és a végre­hajtásban is — a stabil elvek mellett a változás is jelen van. Ezt a menekültek számának emelkedése, a rendezésre vá­ró újabb és újabb kérdések jelentkezése, valamint tapasz­talataink gyarapodása tette szükségessé, illetve lehetővé. Elsőként említem a határt engedély nélkül átlépők ese­tében a visszaadási gyakorla­tot. amely — a közvélemény egy részében jogosan — erő­teljes érzelmi hatásokat vál­tott ki, s amely miatt sok bí­rálatot kaptunk. 1988-ban a Romániából illegális határát­lépéssel érkezők mintegy ne- (Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tegnap fogadta Carlo« Nunezt, a Sandinista Nemzeti Felszabadítás! Front országos vezetősége tagját, a nicaraguai nemzetgyűlés elnökét, aki az MSZMP KB meghívására érkezett hazánkba. Q Németh Miklós miniszterelnök tegnap a holland fővárosba, Hágába utazott, ahol részt vesz az állam- és kormányfői szintű kör­nyezetvédelmi konferencián. % A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott. £ A FIDESZ-cso- portok nyilatkozatot adtak közre a Bécs—Budapest világki­állítás előkészítéséről. Q Megalakult az Államigazgatási Fő­iskolán a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége. • A Baloldali Alternatíva Egyesülés egyeztetőbizottsága tegnapi ülésén állást foglalt március 15. alkalmából. Ki irányítsa? A SZOT el­nökségének tegnapi ülése egyetértett azzal, hogy tör­vénnyel létrehozott önkor­mányzat, az Országos Társa­dalombiztosítási Szövetség irányítsa a társadalombizto­sítást. A testület törvényes­ségi felügyeletét — a terve­zettel ellentétben — azonban nem a Minisztertanácsnak, hanem az Országgyűlésnek kellene ellátnia. A pénzügyi ellenőrzést pedig a létrejövő állami számvevőszéknek. Még ne döntsenek. A fi. DESZ-csoportok a Magyar .Távirati Irodához eljuttatott nyilatkozatukban azt is hang­súlyozzák: a Budapest—Bécs világkiállítás kedvező lehető­ségeiket teremthet az elmaradt infrastruktúra fejlesztésére, a piacgazdálkodást folytató országokhoz való közeledésre. Ennek ellenére úgy vélik: az előkészítés mai szintjén az ország nem kötelezheti el magát a rendezés mellett. Ezért szorgalmazzák, hogy a világkiállítás rendezési jogá­ról határozó szervezet decent, bérig halassza el döntését. Az év végéig ugyanis elegendő lehet az idő az alaposabb előkészületre és mérlegelésre. Rendkívüli közgyűlés. A Baloldali .Alternatíva Egye­sülés egyeztetőbizottsága március 15. alkalmából úgy foglalt állást: a mesterséges, napi politikai, taktikai érde­keknek alárendelt egységde­monstrációkat elutasítja, de a kormánypárti kontra ellen­zéki erőfitogtatásokban sem kíván részt venni, mert az nem a megegyezés, hanem a hatalmon való marakodás erősítése felé vezet. A BÄL március 18-án tartandó rend­kívüli közgyűlésén önállóan is megemlékezik a nemzet eme ünnepéről. Tagjainak ez­zel az időponttal is lehetősé­get kíván nyújtani arra, hogy lelkiismeretüknek és meggyő­ződésüknek megfelelő formá­ban ünnepelhessenek március 15-én. Az SZMT vezető titkári tisztében Felmentés — megbízás Ülést tartott a Szakszerve­zetek Pest Megyei Tanácsa, melyen részt vett Sándor Lász­ló, a SZOT titkára, és Simon János, az MSZMP Pest Me­gyei Bizottságának osztályve­zetője. A testület tájékoztatót hallgatott meg a SZOT már­cius 6-i üléséről, az SZMT el­nökségének munkájáról, és ál­lást foglalt személyi kérdések­ben. Dr. Arató András vezető titkár kérte nyugdíjazását. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa ebből az alkalomból méltatta azt a több mint há­rom évtizedes eredményes munkásságot, közéleti tevé­kenységei, melyet Arató And­rás Pest megyében végzett. Kifejezte köszönetét és elis­merését a szakszervezeti moz­galomban végzett munká­jáért, és felmentette tisztsé­géből. A testület Fodor Lászlót megbízta a vezető titkári ten­nivalók ellátásával. FAGYASZTVA SEM MEREV, LEVET NEM ERESZT Leo helyett Á csak nevében változott törökbálinti Budatej Kft. termékbemutatót tartott Bu­dapesten. A Sasad Terme­lőszövetkezet és több nagy­üzem összefogásával létreho­zott társaság, amély a közis­mert és közkedvelt Leó jég­krémekkel szerzett korábban hírnevet, ezúttal a rövidesen a boltokba kerülő habkré- meit ajánlotta a szakembe­rek és a sajtó munkatársai­nak figyelmébe. A különböző rendű és ran­gú, pálcikás és poharas jég­krémek már ismertek az édesszájúak körében. De va­jon mit jelent a habkrém el­nevezés? Megint csak egy burkolt áremelést leplező új- rakeresztelési tranzakció ta­núi lehetünk? Ezúttal nem erről van szó, az új termék valóban eltér, akár gyártás- technológiáját, akár egyéb tulajdonságait illetően is a már ismert jégkrémféleségek- től. Míg azok, ahogyan mind­annyian tapasztalhattuk, nem nevezhetőek igazán hőállónak — nem egy háziasszony átka kísérte a szatyorban elcipelt, s hazaérve csupán langyos folyadékká változott, mindent eláztató és elárasztó nyalánk­ságot —, addig ilyen tragédia a habkrémmel nem fordulhat elő. Akár a legmelegebb ká­nikulai napon is jelentősébb metamorfózis nélkül kibír mondjuk egy jó órányi bu­szon való üldögélést, s később az asztalra téve sem kell szé­gyenkezni miatta. ______' N. A. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom