Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
ELNAPOLTAK A PARLAMENT VITÁJÁT (Folytatás az 1. oldalról.) gyedét adták vissza hatóságaink , a román határőrizeti szerveknek. Eleinte nem voltak elég világosak az erre vonatkozó elvek, és így bizonytalan volt a gyakorlat is. Bár sokan vannak olyan véleményen, hogy még nagyobb szelektálásra és nagyobb arányú visszaadásra lenne szükség, jelentősen szűkítettük a visz- szaadási okok körét, s változtatunk az eljárás rendjén is. Mindezek kövekeztében az utóbbi hónapokban minimálisra csökkent, ez év februárban például a 3 százalékot sem érte el a visszautasítottak aránya. A kormány további tervezett intézkedéseiről Horváth István elmondta: — Az elkövetkező hónapokban újabb fontos lépésekre készülünk. A Minisztertanács a menekültügy szervezettebb intézése érdekében elhatározta a menekülteket befogadó állomások felállítását. Ezt a menekülés várható folytatódása teszi szükségessé. A Belügyminisztériumban szakértői bizottságot alakítottunk, hogy dolgozzon ki javaslatot az állomások helyére, feladat- és hatáskörére, szervezetére, működési es irányítási rendjére. E bizottság munkájában az érdekelt állami szervek mellett részt vesznek a társadalmi szervezetek, az egyházak, valamint egyes alternatív mozgalmak és menekültegyesületek képviselői is. Ügy látjuk, három-négy ilyen intézményre lesz szükség a határ menti megyékben (de nem közvetlenül a határon), illetve a főváros környezetében. A mi befogadó állomásaink több tekintetben más jellegűek lesznek, mint amilyenek a nyugati országokban működnek. Hozzánk ugyanis túlnyomó többségben magyarok jönnek, akiknek társadalmi beilleszkedéséhez ennek megfelelő utat kell. biztosítanunk. Éppen ezért — anyagi lehetőségeinkhez- mérten--emberséges körülmények között •— rövid'ideig maradnának ott a menekültek. Ismeretes, hogy a kormány előterjesztésére az Elnöki Tanács február 24-i ülésén határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek helyzetéről szóló, 1951-ben Genfben aláírt egyezményhez és annak 1967-es New York-i kiegészítő jegyzőkönyvéhez. Ezt a döntést az ENSZ menekültügyi főbizottságával folytatott előzetes tárgyalások és a menekültügyi egyezményből fakadó jogosultságok és kötelezettségek alapos és sokoldalú vizsgálata előzte meg. A tárca vezetője szólt azokról az előnyökről is, amelyeket az egyezményhez való csatlakozás jelent hazánk számára: Mindenekelőtt legalizálja, széles körben elismert nemzetközi szerződéshez kapcsolja a menekültekkel foglalkozó mindennemű tevékenységünket. Lehetővé teszi a menekültek helyzetének, jogainak és kötelezettségeinek megnyugtató rendezését, részükre személyi és nemzetközileg elismert utazási okmáMegbeszélés az elnöki emelvényen nyok kiállítását. Lehetőségünk nyílik arra*; hogy az egyezmény részeseként tájékoztathatjuk a világ közvéleményét a menekültekkel kapcsolatos tényekről és intézkedéseinkről. Külön kérdés a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről szóló, ma hatályos magyar—román egyezmény sorsa. Ennek értelmében ugyanis román állampolgár csak akkor kaphat magvar állampolgárságot, ha őt előbb elbocsátják a román állampolgári kötelékből. Az egyezmény hatálya 1990. február 10-én jár le. Felmondására ez év augusztus 10-tcft számított hat hónap alatt kerülhet sor. A kormány addig is keresni fogja a megfelelő megoldás lehetőségeit, beleértve tárgyalások megkezdését az egyezmény módosítására. Ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezni fogja a felmondást. .Végezetül a magyar—román viszonyról fejtette ki a kormány álláspontját Horváth István: — Nehéz megérteni bizonyos román körök tevékenységét, amelyek a magyar—román kapcsolatok tudatos szűkítését célozzák, amelyek kapcsolatainkban zavarokat keltenek, tartósítják a feszültséget. Mindezek óhatatlanul kedvezőtlenül hatnak az európai folyamatokra is. A vitában felszólaló Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára kijelentette: a hazai románok vitathatatlanul elkötelezett magyar állampolgárok, ugyanakkor érzelmileg nem lehetnek közömbösek a román nép iránt. Ám az utóbbi időben a két ország között kialakult nézetkülönbségek zavarólag hatnak mindkét ország nemzetiségeire. A hazai román nemzetiséget — amely ugyanúgy azonosul a politikai döntésekkel és állásfoglalásokkal, mint a többi magyar állampolgár —, hátrányosan érinti a két ország között kialakult rossz viszony. Ilyen • körülmények között ugyanis nem számíthat a nyelvnemzet segítségére anyanyelve és kultúrája fenntartásához, fejlesztéséhez. Az itt kialakult közhangulat viszont az együttélést nehezítette meg. A román—magyar viszonyt érintő külpolitikai törekvéseink hosszú távon a kapcsolatok normalizálását, a jószomszédi viszonyok kialakítását szolgálják — hangsúlyozta a képviselő. E cél érdekében — tette hozzá — meg kellene keresni azokat a szálakat, amelyek a jelenlegi helyzetben is összekötik a két népet. Rámutatott: más a román nép és más a román politikai irányítás. Király Zoltán elismeréssel szólt azokról a tiszteletre méltó erőfeszítésekről, amelyeket a kormányzat tesz, majd néhány újabb keletű problémára hívta fel a figyelmet. így arra. hogy az illegálisan hazánkba érkezők fogadása, illetve esetleges visszairányítása még mindig gondokkal jár. Ezzel foglalkozni azért is, fontos — mondotta —, mert újabb „menekülthullám" várható a romániai ' iparszerkezet-átala- kítás miatt. A felszólalásokra Horváth István azz^l reagált, hogy a kormány hasznosítja majd a képviselői észrevételeket, javaslatokat. Az ülés elnöke határozati javaslatot terjesztett elő, amely kimondja: a törvényhozó testület tudomásul veszi a belügyminiszter tájékoztatóját. s felhívja a kormány figyelmét arra. hogy döntéseinél, tervezett intézkedéseinél vegye figyelembe a parlamenti vitában elhangzottakat. A határozatot egyhangú szavazással hozta meg a ház. Egyetlen jelölt Ezután Gyuricza László, a házelnök megválasztásának előkészítésére alakult jelölő- bizottság elnöke ismertette a testület jelentését. Eszerint a jelölőbizottság minden, az ülésen jelenlévő képviselővel véleményt cseréltek. A házelnök személyére tett javaslat tehát teljes körű konzultációra épül. A bizottság többes jelölést kí- yánt kialakítani, de minden egyes jelölőbizottsági tagnál az első helyen Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének neve szerepelt. Első helyre más jelölés szóba sem jött. Mivel karakterisztikus javaslat nem alakult ki a második helyre, a testület egyes jelölés mellett döntött. Az Országgyűlés kétséget kizáró többséggel — két ellen- szavazattal, tartózkodás nélkül HALMOS CSABA: — elrendelte a szavazás megtartását. A titkos szavazás idejére a soros elnök az ülést felfüggesztette. A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette a szavazás eredményét. Horváth Lajos megállapította, hogy az Országgyűlés 318 egyetértő és 27 ellenszavazattal Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé választotta meg. Köszöntötte az új házelnököt és eredményes munkát kívánt neki. Szűrös Mátyás rövid beszédben köszönte meg a képviselők megtiszte'ő bizalmát. A napirend szerint, ezt követően Halmos Csaba államtitkár terjesztette elő a munka törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosítási javaslatát. Szerény, kezdeti lépés Mi indokolja, hogy a kormányzat most javasolja a munka törvénykönyve módosítását? Alapvető célunk, hogy a társasági törvénnyel — nemcsak annak betűjével, hanem szellemével is — összhangot teremtsünk — mondta az államtitkár, jnajd a javaslat előkészítésének néhány új vonására utalt. Ezek között említette, hogy a hazai munkajogi szabályozás történetében először hozták nyilvánosságra a tervezetet, s bocsátották széles körű vitára. A javaslatban megfogalmazott rendelkezések három nagy csoportba sorolhatók. Az első — s talán a legnagyobb — azokat a szabályokat tartalmazza. amelyek az érdek- egyeztetési mechanizmus korszerűsítését célozzák. A szabályok második csoportja érinti a dolgozók többes foglalkoztatását. azaz a másodállás és mellékfoglalkozás rendezését. A harmadik csoportba a javaslatnak azok a rendelkezései sorolhatók, amelyek a gyakorlat által felvetett néhány jogalkalmazási nehézség elhárítását célozzák. A tervezet előkészítése során a legnagyobb vitát az az elképzelés váltotta ki, amely a munkáltatói kollektív szerződés kötésének kötelező jellegét meg kívánta szüntetni. Ez az elgondolás a munkáltatói, illetve a munkavállalói érdek- képviseleti szervezete autonómiájából indult ki, amelyből következik, hogy egyik fél se kötelezhető szerződés kötésére. Szó sem volt tehát arról, ami egyes szélsőséges véleményekből kitűnt, miszerint a kormányzat megszüntetné a helyi kollektív szerződéseket. Azt gondoltuk, hogj' a jogi kényszer helyett a gazdaság diktálta érdekek vezessék a feleket, valódi viták alapján, valódi konszenzust eredményezve. Tudomásul kellett azonban vennünk, hogy egy ilyen liberális gyakorlat kialakításának számos» társadalmi-gazdasági feltétele még nem teremtődött meg, s különösen az érdekérvényesítési képesség hiánya jogos munkavállalói érdekeket sérthetett volna. A kollektív szerződések rendszerét érintő javaslatainkhoz hasonló horderejű szabály az egyeztetési eljárás bevezetése. A jelenlegi szabályozás kimerítően rendezi az úgynevezett jogviták elbírálásának rendjét, tehát azoknak a konfliktusoknak a rendezését. amelyekben jogszabályban meghatározott igényt érvényesít a dolgozó. Hatályos szabályaink között viszont még csak utalást sem találunk az ezen kívül eső, többnyire a dolgozók nagyobb csoportját érintő konfliktusok feloldására. E konfliktusokat — a nemzetközi gyakorlatban is meghonosodott kifejezéssel élve — érdekvitának szokták nevezni, s főként a nyugati országokban feloldásukra a gyakorlat számos intézményt, technikát alakított ki. A javaslatba meg. fogalmazott egyeztetési eljárás kezdeti lépés a jelzett hiány megszüntetéséhez. A munkajogi szabályozás megújításának egy szerény, kezdő lépéseként értékeljük a most napirendre kerülő javaslatot — mondotta az államtitkár, s kérte a kormány által benyújtott javaslat elfogadását. Katona Sándornak, a törvényjavaslat bizottsági előterjesztőjének felszólalását követően néhány módosító javaslatot tettek a képviselők, majd Halmos Csaba válasza után határozathozatal következett. A munka törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosításokkal együtt, általánosságaiban és részleteiben az Országgyűlés három ellenszavazattal és 19 tartózkodással elfogadta. ★ A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosítására tett javaslatot Beck Tamás kereskedelmi miniszter terjesztette az Országgyűlés elé. Expozéjában rámutatott: a belkereskedelmi tevékenységet érintő, ma érvényes jogi keretek már túlhaladottak. Az érvényben levő rendelkezések bizonyos kereskedelmi tevékenységek folytatását ugyanis csak jogi személyek és ezek társaságai részére teszik lehetővé. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a magánkereskedőknek, a közkereseti és betéti társaságoknak nincs lehetőségük nagykereskedelmi, záloghitel-nyújtási, reklám- és hirdetési, valamint utazásszervezési és közvetítési tevékenységre. E korlátozás fenntartása nincs összhangban az Országgyűlés által korábban elfogadott társasági törvény- nvel. és lényegében ma már akadályozza a tőkeáramlást is. A vállalkozási szabadság szükségessé teszi és indokolja azt is, hogy ne csak a jogi személyek köthessenek üzleteik üzemeltetésére magán- személlyel szerződést. Kiegészítő indítványt sem a bizottságok, sem a képviselők nem nyújtottak be, az előterjesztéshez senki sem kívánt hozzászólni. Határozathozatal következett: a benyújtott törvénymódosítási javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Ezután az Országgvűlés idei várható programjának tárgyalását tűzte napirendre a törvényhozó testület. Ennél a napirendnél kért szót Kovács László Pest megyei képviselő. VÁLASZOLT AZ ÚJ HÁZELNÖK Szűrös Mátyás, az újonnan megválasztott házelnök a parlamenti ülés szünetéiben sajtótájékoztatót tartott. Kérdésekre válaszolva kifejtette: az Országgyűlés elnökének össz- nemzeti érdekeket kell szem előtt tartania, ezért nem kívánatos, hogy a jövőben az MSZMP parlamenti csoportjának vezetőségében tisztséget vállaljon. Természetesen KB- titkári funkciójától is megválik, tekintettel házelnöki tisztére. Jelölésének körülményeihez kapcsolódó kérdésre felelve kiemelte: nem lett volna szerencsés, ha Pozsgay Imre és Nyers Rezső nagyszabású feladataikat félbeszakítva elvállalták volna a jelölést. Ugyanakkor elismerte, a házelnök mostani megválasztásának módja tulajdonképpen káderpolitikánk egyfajta tükörképe. S annak a véleményének adott hangot: a parlamentben lett volna még alkalmas jelölt e tiszt betöltésére. Hozzátette azt is: megválasztásában a magyar külpolitika elismerése is szerepet játszott. 4444444444444444444 4éé4éé téáéééé4 4 4 4 4 4« »4 KOVÁCS LÁSZLÓ: Napirendi javaslat Tegnap újabb mozaikokkal egészült ki a romániai menekültek helyzetéről alkotott képünk. Immár 14 ezerre tehető azoknak a száma, akiket a hátrányos megkülönböztetés, a megaláztatás szülőföldjük elhagyására indított. Hallhattunk azokról az intézkedésekről is, amelyek megoldani nem, csupán enyhíteni tudják gondjaikat. Az ülésszak egyik szünetében kértük telefonhoz dr. Petrik Jánost, a Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottsága titkárát, hogy^ a megyei helyzetről érdeklődjünk. Megtudtuk, hogy 1200 román állampolgár talált menedéket, kapott tartózkodási engedélyt szűkebb pátriánkban. Közülük eddig ezren jutottak munkavállalási engedélyhez. Munkaalkalmat találni — különösen a szakképzettek esetében — sokkal egyszerűbb, mint megfelelő otthonra lelni. Még annak ellenére is, hogy a megyében felmérték a használaton kívüli, felújításra szoruló, »vagy éppen eladásra váró lakásokat, kiparcellázható házhelyeket. A letelepedési alapból 100 ezer és 350 ezer forint közötti összeggel támogatják a rászorulókat. Ám ez is inkább csak azoknak jelent segítséget, akik saját erővel is rendelkeznek. ★ Hetek óta tart a vita, érkeznek a hírek arról, hogy a különböző szervezetek hogyan, együtt vagy külön ünneplik-e március 15-ét. Ez a téma gyakorta fölbukkant a folyosói beszélgetéseken is. Különösen azután, hogy a képviselők megszavazták: az 1848— 49-es forradalomról és szabadságharcról március 14-én ünnepi ülésen emlékezik meg a parlament, majd koszorút helyeznek el Kossuth Lajos szobránál. Tegnap pedig Király Zoltán Csongrád megyei képviselő javaslata nyomán a parlament felhívással fordult a pártokhoz, egyesületekhez, hogy emelkedjenek felül ellentéteiken március 15-én. Akadályozzák meg a bármely oldalról érkező provokációt. Ezek a döntések kétségtelenül a közmegegyezést szolgálják, ám nem oszlatják el a gyanút, hogy ezzel ellentétes érzelmek is megnyilvánulnak majd az ünnepen. Egyértelmű jelek utalnak arra, hogy nagy forgalom várható a főváros utcáin, a történelmi emlékhelyek környékén. Horváth István belügyminisztertől azt tudakoltuk: milyen magatartást tanúsít majd a rendőrség? — Nehéz lenne most felbecsülni, mekkora tömeg lesz az utcákon. Főleg azért, mert lehetetlen előre megjósolni, hogy az alternatív szervezetek — ahogy jobb híján nevezzük őket — hány embert tudnának mozgósítani. Ebben sem nekik, sem nekünk nincsenek tapasztalataink. Arról persze vannak, hogy egyéb jeles napokon, ünnepeken, sokakat vonzó rendezvényeken mi a dolga a rendőrségnek. Ami konkrétan március 15-ét illeti, úgy vélem egyetlen célunk lehet: múljanak el a régi görcsök, ne működjenek a rossz reflexek! Két bejelentett ■ demonstráció lesz, az egyik délelőtt, a másik délután. Ne kérdezze, hogy melyik a hivatalos, mert ezeket a fogalmakat félre kell tennünk. Ha úgy tetszik, mindkettő hivatalos, s ha úgy tetszik, akkor egyik sem. A szervezőkkel megállapodtunk a menetrendről, a felvonulás útvonaláról, a kölcsönös együttműködésről. Annyi rendőr lesz az utcákon, amennyi feltétlenül. szükséges. Se több, se kevesebb. Kövess László Az előzetes munkaprogramban szerepelt, de a jelenlegi tervezetből kimaradt az időszerű bér- és munkaerő-gazdálkodási feladatokról szóló beszámoló. Tudom, hogy zsúfolt program elé nézünk, de a téma aktualitása miatt szükségesnek tartom, hogy az év folyamán önálló napirendre tűzze az Országgyűlés — mondta Kovács László, s javaslatát így indokolta: a stabilizációs program céljaként megfogalmazott szerkezetátalakítás következtében meginduló munkerőmozgások új helyzetet teremtenek, amelyeket célszerű elemezni és az időszerű feladatokat meghatározni. A munkaerő áruvá válási folyamata az elmúlt években felgyorsult és tovább fokozta bérrendszerünk meglévő feszültségeit. A beszámoló feletti vita további támpontot adhat a bérreform kidolgozásához, amelyre mát volt korábban elkötelezettség. Az 1082/1988. minisztertanácsi határozatban több olyan feladatot jelöltek meg. amelyekről célszerű lenne tájékoztatni az Országgyűlést. Gondolok itt például a munkaerőkínálati prognózisra, az át- és továbbképzés országos rendszerére és a részmunka- idős foglalkoztatás feltételeire. A beszámoló már több éve szerepel a munkaprogram-tervezetben. de eddig valamilyen okból eredően rúég nem került megtárgyalásra. Befejezésül pedig meggondolásra ajánlom, hogy a kormány valamilyen formában a jelenlegi, valamint a döntés előtt álló állami nagyberuházások államháztartásra gyakorolt pénzügyi hatásait részletesen mutassa b«.
