Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-30 / 75. szám

1989. MÁRCIUS 30.. CSÜTÖRTÖK

MUCIÉI

3

ír

lan

A Pest Megyei Tanács V. B. ülése

Mint ismeretes, Somogyi László, a volt építésügyi és városfejlesztési miniszter, most hivatalos rang nélkül a világ- kiállítás előkészítésének felelőse. Ha megkapjuk a rendezési jogot, s a parlament is hozzájárul a hatalmas vállalkozáshoz, kormánybiztosként fogja majd irányítani a felkészülést. Tájékoztatójában elmondta, hogy az 1995-bén megtartandó rendezvény fő lámája az ember és a tudomány, az ember és a művészetek kapcsolata. A két főváros, Budapest és Bécs rangsorolás nélkül lesz házigazda. Az előzetes elképzelések szerint a kiállító országok legtöbbjének itt is. ott is lesz bemutatója, mások sorsolás alapján vagy az egyik, vagy a másik vásárvárosban rendezik be nemzeti pavilonjukat.

Egyelőre vita van arról, hogy a szóba jöhető helyszínek közül (Aquincum, Gazdagrét, vagy a déli vasúti összekötő híd budai hídfője melletti terület) melyik mellett döntsenek. Akár így lesz, akár úgy, Pest megyét mindenképpen közvetlenül is érintik a világ- kiállítással kapcsolatos beruházások. Területünkön épül fel a budapesti autópálya-körgyűrű. az Ml-es autópálya budapesti bevezető szakasza, vagy a szintén a közlekedés fejlesztését szolgáló, a magyar és az osztrák fővárost összekötő vasúti pálya rekonstrukciója. Pest megyében vállalkozási alapon meg kell duplázni a szállásférőhelyek, azaz a szállodai szobák és a kempingek számát, hidakat, hajókat, kikötőket kell építeni. Szükség van az infrastruktúra korszerűsítésére, a víz-, a csatorna- és a telefonhálózat kiépítésére. Az előzetes fejlesztési tervekben szó van arról is, hogy a budaörsi repülőteret alkalmassá kell tenni magánrepülőgé- pék és helikopterek fogadására.

Mindez persze csak akkor válik bizonyossá, ha valóban nekünk ítélik a rendezés jogát (erre Somogyi László szerint meglehetősen nagy az esély), s a parlament is hozzájárul az államháztartás számára meglehetősen nagy anyagi terheket jelentő vállalkozáshoz. A végleges döntésre májusban, a költségek és a várható bevételek ismeretében kerül sor.

Somogyi László elmondta, a világkiállítás, ha nem is azonnal, de hosszabb távon nyereségesnek ígérkezik. Sikeres azonban csak akkor lehet, ha valóban az egész ország ügyévé válik. A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága mindenesetre támogatja a tervet, s hogy segítse, munkatársaiból máris alakított egy csoportot, mely a világkiállítás előkészítését segíti.

Nem kevésbé izgalmas, a megye lakóit közvetlenül is érinti a posta munkája. A megyében 227 hivatal működik, s mint az a jelentésből kiderült, a hagyományos postai

szolgáltatások területén a gyakran korszerűtlen, elöregedett hivatalok ellenére is megfelelő az ellátás, a megye lakói elégedettek a postások munkájával. A hivatalos statisztikák szerint a hírlapárusító helyek tekintetében még jobban is állunk, mint néhány szomszédos megye, bár meg kell jegyezni, hogy e téren mégis nagyon sok a panasz.

Siralmas viszont a helyzet a hírközlést, a telefonellátottságot illetően. Mint közismert, hazánk e téren az európai utolsók között kullog, s az ország legnépesebb, fejlett iparral, mezőgazdasággal, turizmussal immár szinte összefüggő Budapest körüli gyűrűt alkotó agglomerációjávar rendelkező központi megyéje a hazai rangsorban is a legutolsó. Száz lakosra mindössze 5,7 beszélőhely jut.

A végrehajtó bizottság véleménye: egy elhibázott fejlesztési koncepció oka az áldatlan helyzetnek, melyhez a posta irányítói a legutóbbi időkig ragaszkodtak. Szerintük ugyanis, a telefonhálózat fejlettsége tulajdonképpen nem rosszabb, mint más megyékben, a székhelyvárost nem számítva. A nyilvánvalóan hamis érvelést nem most először bírálják a megyei testületen:, hiszen a mi nagy kiterjedésű és sűrűn lakott megyénkben is vannak jelentős városok, s budapesti, kétségtelenül fejlettebb hálózat aligha segít a megye gondjain. Talán a sokéves vita eredménye is, hogy azt a tíz évre szóló tervet, mely szerint elérnék az országos telefonellátási szintet, a posta a végrehajtó bizottsági ülésen elhangzott bejelentés szerint kész meggyorsítani, s eszerint már mintegy öt-hat esztendő múlva jelentősen javul a telefon helyzet.'" *

A hír még akkor is örvendetes, ha tudjuk, hogy az új fejlesztések túlnyomó többsége nem központi beruházással, hanem a lakosság tetemes hozzájárulásaival valósul meg.

A tegnapi végrehajtó bizottsági ülés krónikájához tartozik még egy bejelentés. Mint lapunkban Is megírtuk, korábban pontosan nem tisztázható okokból a megye rendelkezésére bocsájtott mintegy z millió 700 ezer forintos tankönyvsegélyre fordítható keretből csak 800 ezer forintot használtak fel. Balázs Gézáné tanácselnök-helyettes most arról tájékoztatta a testületet, hogy az ügyben a késedelmes és nem körültekintő ügyintézésért a művelődési osztályt terheli felelősség. Ezért az osztályvezetőt, Novák Istvánt figyelmeztetésben részesítették. A ,,megtakarított” pénzből az iskolák a közeljövőben» a rászorulóknak taneszközöket vesznek. Balogh László, a megyei tanács elnöke nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a művelődésügy megyei vezetőt hasonló hibákat ne kövessenek el, fegyelmezettebben, több ilgyszertettel végezzék munkájukat, s javítsák kapcsolataikat az iskolákkal.

Cs. A.

Permetezik a barackfákat

Az utóbbi pár nap megváltoztatta a gyümölcsösök képét is. Virágzik a mandula, a sárgabarack, még két-három meleg nap és az öszibarackfák is felveszik csodálatos tavaszi ruhájukat. Ezzel egy időben kezdetét veszi a gyümölcsösökben az ilyenkor elengedhetetlenül szükséges permetezés is. Képünk Törökbálint határában, a Sasad Termelőszövetkezet 27 hektáros őszibarackosában készült, amint Tóth István kertitox- gépével rovarölő szereket szór a fákra.

(Hancsovszki János felvétele)

,C -> ----- -- •. ■-*

Ülést tartott a Központi Bizottság

(Folytatás az 1. oldalról.)

nítás és a sajtószabadság, ha világosak és egyértelműek e jogok gyakorlásának módjai, korlátái és a jogsértésekkel járó következmények is.

— Az új tájékoztatási törvény a kiépülő jogállamiság fontos pillére. Megalkotása sürgető feladat; a Politikai Bizottság úgy ítéli, hogy a törvény ez év második felében a parlament elé terjeszthető — mondotta a továbbiakban a Központi Bizottság titkára. — Ebben a törvényben minden pártnak, szervezetnek, intézménynek biztosítani kell azt a jogot, hogy eldöntse: mikor és miről ad tájékoztatást, illetve milyen esetekben kötelezhetők a válaszadásra. Ez a jog nem magyar sajátosság. A titokvédelem indokolt esetben az állampolgárt és az intézményeket egyaránt megilleti. Ezen belül is elkülönítetten kell a törvénynek kezelnie a civil társadalom részét képező gazdálkodó szervezeteket és a politikai állam szervezeteit, hiszen nem egyformán kötelezhetők információszolgáltatásra. Az információgazdálkodás a politizálás fontos alapeszköze, a törvény ehhez is kellő lehetőséget és védelmet kell hogy biztosítson.

Az egyetlen nyilvánosság nemcsak az MSZMP-t és a kormányt, hanem az alternatív szervezeteket és azok sajtóját, publicistáit is objektivitásra, tárgyszerűségre kötelezi. Ha valamelyik fél nem tartja be ezeket a szabályokat, a szándékos torzítás kölcsönös bizalmatlansághoz és óhatatlanul kétféle nyilvánossághoz vezet. Az intézményi és a személyiségi jogok védelmében a törvénynek ezért biztosítania kell, hogy aki hitelrontás útján erkölcsi kárt okoz, anyagilag is felelősségre vonható legyen. Ehhez változtatni kell az erkölcsi károkozásért megállapítható kártérítés polgári törvénykönyvi szabályozásán is.

— összhangban pártunk politikájával, a mélyreható társadalmi demokratizálódással, a nyilvánosság reformjával, valamint az új tájékoztatási törvény koncepciójával: meggyőződésünk, hogy a törvényes keretek között működő intézmények elidegeníthetetlen joga tömegkommunikációs eszközöket létrehozni, működtetni, meghatározni azok politikai profilját, tevékenységi módjait, céljait az alkotmányosság tiszteletben tartásával.

— A politikai nyilvánosság tagoltságának megjelenése, az új sajtóstruktúra új körülményeket teremt a párt saját orgánumai számára is. Az MSZMP lapjainak, folyóiratainak jelentősége a korábbiakhoz mérten hallatlanul megnövekszik. Néhány kérdés újraértelmezésre szorul. Ezek közé tartozik például az is, hogy ezek a lapok és folyóiratok nem lehetnek csupán egyes vezető testületek, s még kevésbé a testületeket kiszolgáló apparátusoknak kizárólag alárendeltek.

El kell érni, hogy — kölcsönhatásban a pártdemokrácia kívánt és mindjobban szorgalmazott fejlesztésével — a pártlapok és folyóiratok a párttagság vleményét, nézeteit egyszerre tükrözzék és formálják. Nem szabad megengedni, hogy frakciós törekvések szellemi központjává váljék egyik vagy másik orgánum, de gondoskodni kell arról: adjanak helyet a különféle platformoknak s a platformok közötti vitáknak!

— Sem magunkat, sem a párttagság nagyobbik hányadát nem tudtuk időben felkészíteni azokra a radikális változásokra, amelyek az utóbbi időben végbementek politikai nyilvánosságunkban. Az események olykor szándékainktól függetlenül, számos külső és belső hatás következtében gyorsultak fel, de ha mélyebben belegondolunk, arra a megállapításra jutunk: jó lett volna egy lassúbb, kiegyensúlyozottabb ütemet követni, csakhogy ez nem teljesen rajtunk múlt, mert ha késlekedünk, a történelem esetleg nem várja meg a határozatainkat, hanem azok nélkül alakul — fejezte be szóbeli kiegészítőjét Berecz János.

Az első napirend vitájában a felszólalók többsége úgy ítélte meg, hogy a párt politikájának tartós eleme a nyilvánosság jelentőségének felismerése. A politikai és gazdasági reform, a demokratizmus kiszélesítése, a jogállam kiépítése a politikai nyilvánosság kiterjesztését igényli.

Barabás János és Ormos Mária egyaránt elmondta a sajtó védelmében, hogy a tisztségviselőknek vállalniuk kell a nyilvánosság kontrollját,

nem pedig bujkálni előle. Ma azonban gyakran előfordul, hogy a tisztességes szándékú újságíró nem talál olyan nyilatkozót, aki felkészülten, a közvélemény számára érthetően és meggyőzően tudja képviselni a kormányzat vagy a párt álláspontját. Pozsgay Imre szerint a pártsajtónak olyan önálló műhelynek kell lennie, amely maga is ellenőrzi a párt belső életének alakulását. Ahol nincs a pártvezetőségtől is független pártsajtó, ott a pártdemokráciának kevés az esélye — utalt Engels szavaira.

A vitában elhangzottakra Berecz János válaszolt.

Szavazás következett: a testület egyhangúlag úgy döntött, hogy megbízza a szerkesztőbizottságot a dokumentumoknak a vitában elhangzottakkal történő kiegészítésével, s az előterjesztést, valamint a vitaösszefoglalót elfogadta.

Ezután Lukács János, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatairól készített jelentést.

Elfogadták a többpártrendszert

Lukács János elöljáróban áttekintést adott a pártviták politikai és szervezeti jellegű tanulságairól, kiemelve azt a törekvést, hogy a politika formálásában a párt minden tagjának legyen érdemi részvételi lehetősége. Kiemelte: a párttagság döntő többsége várja és elvárja, hogy a Központi Bizottság továbbra is tegyen kezdeményező lépéseket a társadalmat alapvető módon érintő sarkalatos kérdésekben. Szólt arról is, hogy sürgetik a kezdeményező lépéseket a gazdasági reform meggyorsításé — s ily módon a politikai és a gazdasági reform közötti összhang megteremtése — érdekében, valamint a párt szervezeti és működési rendjének átalakítása terén.

A pártvita arról tanúskodik, hogy a tagság döntő többsége felismerte és elfogadja, hogy társadalmunk a többpártrendszer irányába halad, és az MSZMP-nek ilyen politikai berendezkedés közepette kell megtalálnia a szocialista szellemben fogant politika érvényesítésének lehetőségét.

Lukács János szólt arról is, hogy az MSZMP szervezeti rendje — a szervezet felépítése és annak belső tartalma — ma már nem alkalmas a tagság demokratikus akaratképzésére épülő akcióegység megteremtésére. Olyan szervezeti rendszerre van szükség, amely önmagában hordja saját megújulásának garanciáit, rendelkezik az önkorrekció szervezeti mechanizmusaival, szakít az eddigi hierarchikus működési móddal.

Lukács János kifejtette azt is, hogy melyek lehetnének a gyakorlati normák, amelyeket minden magyar pártnak, köztük az MSZMP-nek is célszerű lenne tiszteletben tartania.

Először: a politikai munka önkéntes, állampolgári és nem munkavállalói jogon végzett tevékenység. Ezért a pártok teljes mértékben tartsák tiszteletben tagjaik munkaidejét.

Másodszor: a pártok szervezeteik működéséhez ne vegyenek igénybe vállalati, szövetkezeti és intézményi pénzeszközöket, kivéve azokat az eseteket és módokat, amelyeket a pártokról szóló törvény majd lehetővé tesz.

Harmadszor: a politikai pártok függetlenített tisztségviselőiket, apparátusukat és alkalmazottaikat maguk fizessék.

Negyedszer: a pártok ne integrálódjanak a gazdasági vállalkozások és az állami költségvetésből finanszírozott intézmények vezetési rendszerébe. A politikai pártok és a munkahelyi irányító szervek indokolatlan integrációjának megakadályozása érdekében javasoljuk a Központi Bizottságnak — emelte ki az előadó —, kezdeményezze a Minisztertanácsnál, hogy szüntesse meg mindazokat a jogi előírásokat, amelyek a politikai mozgalmaknak kivételezett lehetőséget biztosítanak a személyzeti döntések befolyásolására.

Ajánljuk továbbá a Központi Bizottságnak — mondta Lukács János —, hogy foglaljon állást azon alapelv mellett, miszerint foglalkozása és beosztása miatt a társadrlom egyetlen intézményének tagja sem zárható ki a politikai pártokban viselt tagság és a pártokban folytatott tevékenység lehetőségeiből. Ez is hozzá tartozik az állam polgárainak jogegyenlőségéhez. A pártok jogi egyenlőségét pedig garantálja az, hogy a politikai pártok szervezetei a társadalom minden intézményében működhessenek, és ebből a lehetőségből egyetlen törvényes párt se legyen kizárható.

Ez az elv egyaránt vonatkozzon a gazdasági vállalkozásokra és a közszolgálatokra, beleértve a közigazgatást, az igazságszolgáltatást, a fegyveres erőket és testületeket.

A továbbiakban szólt arról a vitakérdésről is, hogy miként lenne célszerű kialakítani pártunk szervezeti felépítését és működési rendjét. Kiindulópontnak azt lehet tekinteni, hogy a többpártrendszerben a politikai küzdelmek legnagyobb téttel járó színtere a helyi közélet. Ezért a párt szervezeti rendjében középpontba kellene helyezni azokat a szinteket, ahol helyi vagy országos népképviseleti testületekbe a választási törvény szerint időszakonként választásokat kell szervezni, illetve ahol közvetlenül választott helyi néphatalmi szervek működnek.

A viták rávilágítottak arra is, hogy pártunk számára nem az a kérdés, hogy itt vagy ott legyen jelen, hanem az, hogy miként legyen jelen a lehető legtöbb helyen, ahol emberi közösségek vannak, s ez a sokszínűség milyen módon foglalható értelmes szervezeti rendbe. Ez a felismerés vezetett bennünket ahhoz az elgondoláshoz, hogy az MSZMP keretében célszerű lenne egy alapstruktúrát és több, úgynevezett kiegészítő struktúrát működtetni. Az alapstruktúra középpontjába a helyi pártszervezeteket kellene állítani.

A párt előtt álló feladatok szükségessé teszik, hogy a szervezeten belül — az alap- struktúra mellett — nagyobb nyomatékkai kezeljünk és a működési, döntéshozatali rendszerbe integráljunk további, részben létező, részben létrehozandó működési kereteket.

A párton belül bizonnyal megszerveződő platformokkal kapcsolatban az előadó azt javasolta, hogy szerepük elvi, gyakorlati kérdéseiről — a 'pártvita tapasztalatainak ismeretében — a Központi Bizottság májusi ülése döntsön.

Hangsúlyozta a párthoz tartozó parlamenti képviselők csoportja, megyei és helyi szinten pedig a megyei, helyi tanácstagok, csoportok politikai jelentőségét, felértékelődésüket.

Harmadikként említette, hogy szervezetté lehetne tenni a párton belül olyan struktúrák működését, amelyek a kialakuló piacgazdaság körülményei között lehetőséget teremtenek az üzleti élet országos és helyi befolyásolására.

Végül a szellemi műhelyek önálló szerveződéseiről szólt.

A körülmények szükségessé teszik, hogy gyorsítsuk meg a kidolgozó munkát, és a következő hónapokban a testület elé terjesszük a kimunkált javaslatokat: várhatóan április végén. május elején a párt szerveződési elveire és felépítésére vonatkozó elképzeléseket, májúban pedig a platformszabadság és a párton belüli választások kérdését. Ez lehetővé tenné, hogy az alapkérdések tisztázása nyomán júniusi ülésünkre előterjesszük az új szervezeti szabályzat koncepcióját; ezzel átfogó keretet adva az átalakulás lehetséges irányainak — mondotta végezetül Lukács János.

Az írásos előterjesztés és a Lukács János előadói beszéde feletti vitában felszólalt Grósz Károly is, aki nagy nyomatékkai adott hangot annak a véleményének, hogy a Központi Bizottság az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb politikai döntését hozza, amikor a többpártrendszer lehetőségét teremti meg. Rámutatott: a politika történetében ritkán fordul elő, hogy egy párt monopolhelyzetét tudatosan feladja, miközben még rendelkezik az annak fenntartásához szükséges eszközökkel. A továbbiakban felvetette a kérdést, hogy ez előrelépés-e vagy visszalépés. Nézete szerint ez egy, a társadalmi folyamatok által meghatározott, a realitások által kikényszerített lépés, amelyet nem szabad elmulasztani, mert elhagyása esetleg egy súlyosabb katasztrófát idézhet elő,

A párt főtitkára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az MSZMP a jövőben is a legerősebb párt lesz a magyar közéletben, és óvni kell majd magunkat attól, hogy visszaessünk a már kétszer is elkövetett hibába: erős helyzetünket arra használtuk fel, hogy környezetünkben felszámoljunk minden olyan erőt, amely nem akar fenntartás nélkül igazodni hozzánk, és veszi magának a bátorságot ahhoz, hogy esetleg más véleményen legyen a napi kérdésekről, vagy a szocializmus építésének lényegi problémáiról is, mint mi.

Grósz Károly a pártszervezeteknek a fegyveres testületekben betöltött szerepét, helyét illetően kiemelte: Magyarországon a pártszervezetet sehonnan sem szabad kitiltani.

Ha van igény e szervezetekben más pártok létrehozására, akkor ezt tegyék meg, s legyenek ugyanolyan jogosítványaik, mint az MSZMP szervezeteinek. Ám ahol nincs igény új szervezet létrehozására, ott nem kell mindenáron más pártot szervezni. Végezetül kijelentette: a politikai pluralizmus struktúrájának kiépítése nem lehet az MSZMP feladata. Az MSZMP-nek csak az a dolga ebben a pillanatban, hogy megteremtse a pártok létrehozásának lehetőségét.

A Központi Bizottság megbízta a szerkesztőbizottságot a vita alapján pontosított határozattervezet véglegesítésével, s egyhangúlag elfogadta a szóbeli kiegészítést.

Ezután a KISZ XII. kongresszusának előkészítéséről, az ifjúsági szervezet továbbfejlesztésének irányairól tájékozódott a testület.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága munkanapjának végén a testület — zárt ülésen — személyi kérdésekben döntött. A közelmúltban az Országgyűlés elnökévé megválasztott Szűrös Mátyást felmentette központi bizottsági titkári tisztéből. Nyugdíjba vonulása miatt ugyancsak felmentette a megszűnt Pártélet című elméleti folyóirat főszerkesztőjét. Lakos Sándort. Az MSZMP folyóiratot indít Üj Fórum címmel; a lap főszerkesztője Szerdahelyi István lett.

,r-