Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-25 / 72. szám
8 bártan 1989. MÁRCIUS 25.. SZOMBAT Pelyhes apróságok a Gép helyettesíti a tyúkanyót A pelyhes kiscsibe ugyanúgy jelképe a húsvétnak, mint a barka, a bárány, a nyuszi és a hímes tojás. Évszázadokon át tyúkanyó keltette ki őket. Ma már hatalmas elektromos gépek temperálta körülmények között pattannak ki a tojásból. A gépesítés sok mindent megváltoztatott. Egy dolgon azonban a technika sem tudott változtatni, a kiscsibék születése ugyanúgy 21 napot vesz igénybe, mint a jó öreg tyúk- anyó idejében. Felvételeink a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet gesztorságában működő Hunniahibrid Brojlertermelési Rendszer keltetőállomásán készültek. itt évente 12 millió selymes tollú apróság látja meg a napvilágot- ......JÉ&l . trZ. A válogatással kezdi meg új életét a tojás. Bagyinszki Ildikó és Ruzsinsz- ki Ferencné a laikus számára felfog hatatlan tudással szedi ki a rekeszből a keltetésre nem alkalmas tojásokat Hártyán! Mária és Markó Istvánné különválasztja az érett, fejlett kiscsirkéket világra,jöttük után. (A cim fölötti kép.) Csipkerózsika-álmából ébred a részvénytársaság Manapság szinte minden a pénz körül forog. Akinek vannak szabadon elkölthető forintjai, netalántán nyugati valutája, tulajdonképpen jó helyzetben van. Milliók, sőt, mil- liárdok után sóhajtoznak a hazai gazdálkodók is. Kellene a pénz a fejlesztésekre, például korszerű gépek, gyártási eljárások megvételére, s kellene arra is, hogy az előző évek bürokratikus kötöttségeitől szabadulni látszó bérszabályozás lehetőségeit kihasználva, több jusson annak, aki többet dolgozik. Mindez manapság azonban nem lehet csupán óhaj. Így látják ezt a Tungsram Rt.-nél is. Gábor András vezérigazgató szerint számukra az esztendőkön át Csipkerózsika-álom- ban szendergő részvénytársaság felélesztése jelenthet kiutat. A világnak, ha nem is a legnagyobb, de legismertebb gyártói közé tartozó magyar mamutcég nagy erőfeszítéseket tesz a külföldi tőke bevonására, nyíltan is felvállalva azt a célt, amely szerint g vállalatnál 2000-ig a vezető ágazat a fényforrásgyártás lesz. Üzleti sikereket várnak attól is, hogy napjainkban a Tungsram márkanév a világ sok országában jól cseng. Mindezek ismeretében talán nem tűnik merészségnek, hogy a vállalat szándékai szerint a tavalyi tőkés exportjukat, amely mintegy 100 millió dollárt tett ki, öt esztendő alatt megduplázzák. Ehhez az út a termelés bővítésén át vezet. De nemcsak a korszerű fényforrásokat kínálják nagyobb számban külföldön a jövőben, hanem szeretnének egyre nagyobb arányban háztartási készülékek és számítástechnikai eszközök előállításával is foglalkozni. Az elképzelésekhez két fontos dolog kell: alkotó ember és pénz. Nos, a Tungsram, ha nem is bővelkedik, de a vezérigazgató szerint rendelkezik, vagy rövidesen rendelkezni fog mindkettővel. Ami az elsőt illeti, arról a vállalatnál elmondták, hogy mintegy 20 millió: márkás hitelszerződést írnak alá az egyik nyugatnémet bankkal, s hollandiai központtal létrehozzák a Tungsram holdingot, amelynek az egyik legfőbb feladata éppen a tőkemozgás segítése. A lépések soraba illeszkedik az is, hogy jelentősen megemelték a részvénytársaság alaptőkéjét, s leírnak mintegy egymilliárdos vagyonrészt, amelynek nagy része gyakorlatilag csak papíron létezik. Ami pedig a nagy tudású szakembereket illeti, nos, ezen a téren is kezdeményező szerepet vállal a Tungsram. Gábor András elmondta, hogy teljesen új szemléletet igyekeznek meghonosítani a kutatás és fejlesztés területén, amelynek része, hogy bővítik a vállalat saját kutatóbázisát. Az ugyanis egyértelműen bebizonyosodott, arra építeni, hogy az újdonságokat majd másoktól vásárolják meg, elhibázott lépés lenne. „Az üzleti kapcsolatokban egyszerűen lekezelik azt a céget, amelynek nincs saját kutatóbázisa’’ — jegyezte meg a vezérigazgató. A megújulás a szervezeti változásokban is jól érzékelhető. Január 1jétől egy önálló lézertechnikai leány- vállalatot hoztak létre, s a három volframgyárat is egy egységgé szervezték. Ennek következtében százzal csökkent a létszám, s a költségek visszafogásával a minőség számottevő javulása járt együtt. A Tungsram bővíti kiskereskedelmi hálózatát is, versenyre kelve a nagykereskedelemmel. A két esztendeje felröppent hírt, miszerint a váci gyárat szovjet—magyar közös vállalatként működtetnék, Gábor András cáfolta: voltak ugyan tárgyalások, de ezek nem vezettek eredményre. A fénycsőből egyelőre nem tudnak eleget gyártani, a termelés bővítése tehát a cél. Ehhez pedig nagyrészt meg is vannak a feltételek Vácott. Mint Schmidt Ferenc igazgató elmondta, a fő profillá előlépett fénycsőgyártás ma már olyan korszerű bázisra épül, amely világszínvonalúnak nevezhető. A nyolcvanas évek elején például egy japán céggel együttműködve óránként 3 ezer 600 világítótestet előállító gépsort telepítettek. Az ezen készített 38 milliméter átmérőjű fénycsövek azonban egyre inkább háttérbe szorulnak külföldön, mert az újabb, a 26 milliméteres, a számítások szerint legalább tíz százalékkal kevesebb energiát fogyaszt. Ezért Vácott is váltottak, a hagyó- • mányos sorok átállítása azonban a minőség romlását okozta. Ám segített a Tungsram fejlesztőgárdája, amely megtervezett egy új gépsort. Ez a tavalyi kísérletek során bebizonyította, hogy alkalmas a nagy sorozatú gyártásra, ezért az idén már három műszakban üzemel. Ami a gyártósorról lekerül — világszínvonalú! Nincs is gond az értékesítéssel, erősítette meg az igazgató. A négy fényforrásgyárat, a vácit, a budapestit, a kisvárdait és a nagy- kanizsait. valamint két alkatrész- gyárat és a már említett volfrám- blokkot nagyfokú önállósággal ruházta fel a vállalat vezetése. Ennek közvetlen hatásait még nem érzékelik Vácott, de reménykednek abban, hogy hamarosan egy sor területen*'' kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Most a figyelem középpontjában náluk a szakemberek számának növelése áll. A korábbi évek átszervezései, a sorozatos veszteségek miatt ugyanis sokan hátat fordítottak nekik. A helyzet most már stabil — 1987-től nyereségesen dolgoznak —, ezért nagy energiát fektetnek a fiatal műszakiak megnyerésére. Eddig tizenhárom felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdőt találtak, aki hajlandó náluk dolgoznia Vácott tehát ezek a hónapok egy felgyorsuló megújulás kezdetét jelentik. Terveik szerint hamarosan növelhetik az üveggyár teljesítményét is, ami azt jelenti, hogy például egyes üvegcsövekből az eddiginél többet tudnak exportálni. A vállalat vezetése úgy döntött, hogy egy NSZK-beli cégtől világszínvonalú kemencét vásárolnak, s fejlesztik a - húzósorokat is. A gyárban így még együtt van a régi és az új, ám az utóbbi kap egyre nagyobb szerepet a termelésben. F. Z. Háborog & szövetkezeti közvélemény Az érvelés a homályban folyt Az ösztön, a kapirgálás veleszületett tulajdonságuk az állatoknak, itt meg- száradásuk után az élelmesebbje már kiszökik és kapirgál (Kép és szöveg: Hancsovszki János) Legmesszebb talán a nyírtassi termelőszövetkezet ment, amikor bejelentették, hogy kilépnek a tsz-szö- vetségből. A múlt őszön az érdekképviseleten belül is megbomlott az összhang. A Békés megyei területi szövetség nyílt levélben fordult a TOT-hoz, s felhívta a testület figyelmét a mező- gazdaságban tapasztalható mind súlyosabb ellentmondásokra. E két példa, s a suttogó közvélemény egyértelműen jelezte, hogy a korábban hallgatásba burkolódzó országos érdekképviseletnek tennie kell valamit, ha nem akarja elveszíteni tagságát, s egyben fenntartóit, ök nem szokványos lépésre szánták el magukat, február végére összehívták a termelőszövetkezetek országos értekezletét, amire még nem volt példa. Igaz, a tanácskozás idejét többször módosították, mindannyiszor halasztva az időpontot, így az MSZMP Központi Bizottsága néhány nappal hamarabb közzétette új agrárpolitikai koncepcióját, s e tény önmagában is gyengítette az érdekvédelem jelentőségét a közvélemény előtt. A bennfentesek persze tudják, hogy a különféle kormányzati fórumokon a TOT képviselői hallatták hangjukat, érveltek, tiltakoztak a mezőgazdaságot mind hátrányosabb helyzetbe hozó intézkedések ellen. Ám erről a közvélemény vajmi keveset tud, az érvelés a nyilvánosság kizárásával, a homályban folyt. Látnivaló, hogy megtorpant a mezőgazdasági termelés üteme, a korábbi sikerek helyett most csak a bajokról beszélnek a szakemberek. Fizetési gondokkal küszködik a szövetkezeteknek csaknem a fele, a tartalékaikat felélték, hitelhez viszont csak drágán vagy egyáltalán nem jutnak hozzá. Nyilvánvaló, hogy a termelés jövedelmezősége romlott, az üzemek elszegényedtek, s ezt a szövetkezeti tagság is érzékelte. A nyolcvanas évek elejére már csaknem felzárkózott a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme az ipari munkásokéhoz, 1983-ban ötszáz forint volt havonta a parasztemberek hátránya. Azóta romlott a helyzet, 1987-ben a szövetkezeti mezőgazdaságban az egy főre jutó átlagkereset 6221 forint, az állami iparban 7320 forint volt, vagyis több mint ezer forintra nőtt a hátrány. Ezekhez hasonló tények árnyékában tanácskoztak a rendkívüli TOT- konferencia meghívottak s cseppet sem furcSállható, ha elmarasztalták az érdekképviseletet puhaságáért. Bár derültséget keltett, de felmentést keresett az érdekképviseletnek az egyik téeszelnök megjegyzése: tiszta apja lett ez a gyerek *— célozva a TOT kormánvhűségére és a transzmissziós szerepvállalására a kormány és a mezőgazdasági nagyüzemek között. A konferencia állásfoglalást tett közzé, de ez nem igazán hozta sá.z- ba a mezőgazdasági közvéleményt. Az agrárpolitika iránt érdeklődők négy nappal hamarabb, tartalmában hasonló, de még lészletesebb szöveget olvashattak, az MS7.MP javaslatát az agrárpolitika megújításának koncepciójára. Az érdekképviselet megújulása tehát még várat magára.
