Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
PEST MEGYEI ^£1 KÖNYV VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZfcNTEt^!^ AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANICS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 44. SZÄM Ára: 4,30 forint 1989. FEBRUÁR 31., KEDD Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága Népszavazás döntsön az új alkotmányról Kádár János elnökletével hétfőn délelőtt 9 órakor — Jászai Mari téri székházában — összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülést megnyitó Kádár János saját egészségi állapotával kapcsolatban elmondotta: orvosi ellenőrzés mellett fokozatosan bekapcsolódhat a munkába, bár kéz- műtétjét még utókezelés követi. Igaz, egy ideig nem tudott részt venni a Központi Bizottság munkájában, de kijelenti: a májusi pártértekezlet határozataihoz tartja magát minden vonatkozásban, s a testület minden döntését kötelező érvényűnek tekinti magára nézve. A Központi Bizottság ezt követően döntött az ülés napirendjéről: O Tájékoztató az új alkotmány koncepciójáról — előadó: Fejti György: O A párt agrárpolitikájának megvitatása — előadó: Iványi Pál; © A városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb tapasztalatairól készített jelentés megvitatása — előadó: Lukács János; 01 Személyi kérdések. Az elnök és a főtitkár az ülés megnyitása előtt Péntekre összehívták a Pest Megyei Tanácsot Hosszú ideje, lényegében a járások megszüntetésével elkezdődött a tanácsi igazgatási szervezet korszerűsítése és tart napjainkban is. Ennek lényeges eleme az az átalakítás, amelyre a megyei tanács péntekre összehívott ülésén tesz javaslatot a végrehajtó bizottság. A megtárgyalandó előterjesztés a megyei tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervezetének korszerűsítését foglalja magába. Ennek keretében a több évtizede fennálló szervezet jelentősen átalakul. Megszűnnek egyes osztályok és a feladatok változásának megfelelően újak alakulnak, illetve meglevő osztályokat szerveznek át a teendőkhöz illesztve és elnevezésükben is tükröztetve a módosítások lényegét. Valójában kapcsolódik ehhez a javasolt napirendnek egy másik pontja is. nevezetesen az a beszámoló, amelyet o végrehajtó bizottság szervezési és jogi osztálya állított össze munkájáról. A testületi tagokhoz előzetesen írásban eljuttatott anyagból kiderül, az osztály több. mint egy évtizede adott számot munkájáról testületi ülésen. Az új feladatokhoz történt igazodás eredményei és gondjai éppen ezért érdekes bepillantást engednek az igazgatási tevékenység átalakulásába. új formák, mint amilyen például a területreferensi rendszer, meghonosodásába. A végrehajtó bizottságnak a napirendre tett javaslata szerint a testület várhatóan tanácsrendeletet alkot a rendkívüli események jelentési rendszeréről és a biztonságot növelő szolgálat szabályairól, valamint foglalkozik a végrehajtó bizottság 1989. évi ellenőrzési tervével is. A gazdag tárgysorozathoz tartozik a tanács egyes bizottságai személyi összetételének megváltoztatása is. A megyei tanács ülése nyilvános. Rendkívüli testületi ülés A szentendrei Teátrumról Miután a szentendrei Teátrum jövőjéről hozott január 31-i tanácsülési határozat (mely amellett döntött, hogy a nyári játékok színpadát még két évig felállíthatják a város Fő terén) a tanácstörvény 31. paragrafusának 3. bekezdése alapján törvénysértőnek bizonyult, ma délután négy órára rendkívüli ülésre hívták össze a testületet. A tanácstagok a szentendrei Teátrum jövője című anyag tárgyalásához megkapták az 1985 óta született, a tárggyal kapcsolatos, tanácsi és végrehajtó bizottsági döntések kivonatát, a művelődési, ifjúsági és sportosztály értékelését, sőt a Demokrata Fórum helyi szervezetének nyilatkozatát i$. Ezután Fejti György, az MSZMP KB titkára tartotta meg előadói beszédét. Bevezetőben hangsúlyozta: hosszas szakmai-tudományos előkészítő munka után készült el az alkotmány szabályozási koncepciója. Utalt az alkotmányozó munka egyik nágy dilemmájára, az egésznek és a résznek a viszonyára, összhangjára, majd leszögezte: a munka további menetében egy sor kérdésre önálló napirendi formában még vissza kell térni. Felvetődött, hogy milyen legyen az alkotmány viszonya a magyar és a nemzetközi, ezen belül is főleg az európai alkotmányfejlődéshez. Az 1949- es alkotmány bizonyos értelemben szakítást jelentett az ezeréves magyar államiságnak — és főleg a magyar alkotmányjogi fejlődésnek — a tradícióival, mind pedig a polgári alkotmányjog egy sor, azóta is időtállónak bizonyult alapelvével és tételével. Az a javaslatunk, hogy ezt a megszakítottságot meg kellene szüntetni. Ezért az alapkoncepció épít a magyar jogtörténet és államszervezet értékeire, így például az államiság szerepére a nemzet fennmaradásában, valamint az önkormányzati alapelvre. De épít a polgári alkotmányjog progresszív. vonulatára is. Az ezeréves magyar államiság és a jogfolytonosság tükrözését mindenekelőtt a pre- ambulumban szeretnénk megoldani. Ugyanakkor fel kell lépnünk egy újabb keletű diszkontinuitás veszélyével szemben. Ma forgalomban vannak olyan nézetek, amelyek az 1948 —49 utáni időszakkal kívánnak szakítani és ennek a kiiktatását szorgalmazzák. Ez mind politikailag, mind történetileg teljes mértékben elfogadhatatlan — hangsúlyozta, s felhívta a figyelmet egy egyelőre csak szűk körben jelentkező, de figyelemre méltó aggodalomra, hogy az alkotmány-előkészítés során nem áll-e fenn egy csendes polgári restauráció veszélye. Ilyen veszélyektől én nem tartok — tette hozzá —, bár kétségtelenül léteznek olyan nézetek, amelyek úgy fogalmazhatók meg, hogy a szocializmusnak nincs jogi tartalma, ezért ezt a fogalmat mellőzni kellene az alkotmányból. Forgalomban vannak olyan nézetek is, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedésről szóló tételrendszer valamiféle sztáa programja es a tevekenyse- ge összhangban áll az alkotmányban megfogalmazott értékekkel és törekvésekkel. Feltehetően komoly vita lesz a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos kérdések alkotmányqs rögzítéséről — vetette fel. Azt ajánljuk, hogy az alkotmány egyenrangú tulajdonformaként ismerje el a közösségi és az egyéni tulajdont, úgy, ahogy ezt a társasági törvény lehetővé teszi. Az alkotmánynak az emberi és állampolgári jogokkal, valamint az alapvető kötelezettségekkel foglalkozó részével kapcsolatban leszögezte: az eddigi viták egyértelműen megerősítették, hogy a Magyarország által vállalt, a nemzetközi kötelezettségekkel teljes egészében összhangban levő fejezet modern felfogásban szól az emberi jogokról és az állampolgári szabadságjogokról. A kidolgozó munka jelente-1 gi szakaszában nyitva maradt, hogy egy vagy kétkamarás parlamenti gyakorlatra térjünk-e át. Az egykamarás parlament fenntartása mellett több érv szól. Van viszont néhány olyan érv is, ami miatt (Folytatás a 3. oldalon.) Parlamenti bizottság tárgyalta i It Mibe kerül a világkiállítás? Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága hétfőn Nagyiványi András elnökletével ülést tartott, amelyen egyebek között az átalakulási törvény, illetve az állami vállalati törvény módosításának elveiről tájékozódott. A következőkben Somogyi László volt építésügyi és városfejlesztési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést a Budapest—Bécs világkiállítással kapcsolatos előterjesztéshez. A képviselőket leginkább az foglalkoztatta, hogy milyen szankciókkal járhat, ha elál- lunk rendezési szándékunktól. Somogyi László szerint egy éven belül mindenféle jogi szankció nélkül mondhat le Magyarország a rendezés jolini koncepció kövülete, amit szintén ki kellene hagyni az slkotmányozási folyamatból. Ezekkel a nézetekkel vitába cell és lehet szállni. Egyér- :elművé kell tennünk, hogy az íj alkotmánynak Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként kell definiálnia. A továbbiakban kifejtette: világossá kell tennünk, hogy íz alkotmányozás a népszuverenitás legfőbb letéteményesének, az Országgyűlésnek az lletékessége. El kell határolódnunk a parlamentnek, illetve íz illetékes kormányszerveknek a legitimátását és kompetenciáját kétségbe vonó törekvésektől. Az alkotmánytervezetet a jelenlegi parlamentnek kell megtárgyalnia és elfogadnia, amennyiben ez ebien a parlamenti ciklusban elkészíthető. Ugyanakkor fontos lenne — és ajánlja is a Központi Bizottság —, hogy az alkotmány végső szövegét népszavazás erősítse meg. Az 1985-ös parlamenti választások óta egy sor olyan politikai mozgás indult meg az országban, amely ma nem rendelkezik teljeskörűen parlamenti képviselettel — emlékeztetett a KB titkára. — Baj lenne az alkotmány-előkészítésből bármiféle, a társadalomban meglévő és bázissal rendelkező csoportot kihagyni. Ezért nagyon határozottan annak a törekvésnek kell érvényre jutnia, hogy, — szinte a szó szoros értelmében — minden egyes állampolgár és az állampolgárok különböző csoportjai számára is hozzáférhető legyen mind az alkotmánykoncepció jelenlegi szövege, mind a már kodifikált alkotmányszöveg. Meg kell találni azokat az intézményes csatornákat is, amelyeken át a társadalomban megfogalmazott vélemények eljuthatnak az alkotmánnyal foglalkozó bizottságokhoz és szervekhez. Az alkotmány-előkészítő munkát tehát a lehető legnagyobb nyitottság és a legszélesebb nyilvánosság mellett javasoljuk végezni. Az az elképzelés, hogy a szabályozási koncepciót még az Országgyűlés előtt hozza nyilvánosságra teljes terjedelmében a Magyar Hírlap. Ezt követően elkezdődne a szabályozás koncepciójáról a széles körű vita. Fejti György ezt követően néhány alkotmányfejezethez mondott szóbeli kiegészítést. A társadalmi-politikai-gazdasági renddel összefüggő fejezettél kapcsolatban kijelentette: az államhatalom eredetéről alapelvként kell rögzíteni a nép- felség elvét. Vagyis azt, hogy minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a nép, amely ezt a hatalmat részben közvetlenül, például a népszavazás vagy a népi kezdeményezés intézménye révén, részben pedig az államszervezet útján gyakorolja. Az állam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben célszerű alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az önkormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó jelentőségű tétel a jogegyenlőség is, amely magában hordozza a törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében a szektorsemlegesség elvét. Indokolt rögzíteni, hogy a társadalom célja és az állam feladata az esélykülönbségek mérséklése, és hogy ennek érdekében az államnak megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a hátrányos helyzetű csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére. Itt kell kimondani a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét: mind az államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való visszaélés. A jogokat mindenki csak a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja. E fejezet fontos tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. Az előkészítő munka során arra a következtetésre jutottunk, hogy erre nincs jobb meghatározás, mint a nép- köztársaság; Magyarországon nagyon fontos, valós érdekeket jelent ez a kifejezés. Fontos eltérés az 1949-es alkotmánytól, hogy nem látjuk szükségét és értelmét az MSZMP ,vezető szerepéről szóló alkotmányos megfogalmazásnak — szögezte le a továbbiakban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az MSZMP lemond arról a politikai törekvésről és szándékról, hogy a társadalmi folyamatok meghatározó tényezője kíván maradni. Ezt programjával, politikai munkájával, a társadalom megnyerése révén és nem pedig jogi formulákkal kívánja biztosítani. Célszerű a társadalom védelmében rögzíteni azt, hogy csak olyan társadalmi szervezetek, közöttük pártok működhetnek hazánkban, amelyeknek célja, alapanyagarakban bekövetkezett változások teszik indokolttá. A mezőgazdasági gépeket és alkatrészeket forgalmazóknak esetenként éles vi. tákat kellett folytatniuk a gyártókkal, mert a vártnál lényegesen magasabb árakat állapítottak meg termékeikre, így például a Szolnoki Mezőgép Vállalat 40, az Orosházi Mezőgép Vállalat 20—25 százalékkal szerette volna drágábban értékesíteni gyártmányait. Ez utóbbiak egyebek között arra hivatkoztak, hogy három éve szinte változatlan áron adták tovább termékeiket. A szokásosnál talán valamivel szerényebbek a gazdaságok eddigi alkatrészigényéi, de az ez évre jelzett 500 milliós szállítási előszerződés azért megnyugtató. I Gy. L. Elegendőek azok az alkatrészkészletek, amelyekkel az Agroker rendelkezik. Sütő Sándorné, a vállalat alkatrész- és műszaki áruik osztályának vezetője tájékoztatásul elmondta. hogy jelenleg mindössze az MTZ-traktorok javításánál okoz gondot néhány alkatrészfajta hiánya, néhány héten belül azonban ez a probléma megoldódik. Az Agroker pillanatnyilag mintegy 310 milliós alkatrész- készlettel rendelkezik. Felefele arányt képviselnek a hazánkban gyártott és az importból. alapvetően a szocialista országokból származók. Az osztályvezető közölte, hogy az idén átlagosan 10 százalékos áremelkedésre számíthatnak a felhasználók. Az alkatrészek árának emelését az gáról (ha egyáltalán megkapjuk), de ez esetleg nehézséget jelentene Ausztriával kialakított kapcsolatunkban. A képviselők közül többen is firtatták: pontosan mennyibe kerülne a világkiállítás megrendezése, s mekkora haszonnal számolhatunk. Somogyi László elmondta: egyelőre még csak hozzávetőleges számítások vaunak. Ezek szerint a kiállítás körülhatárolt területén mintegy 15—20 milliárd forintos beruházásra lenne szükség, ennyibe kerülnének a különböző épületek, kiállítási csarnokok, s a közmű kiépítése. A közvetlenül kapcsolódó helyi távközlés 2,5—3 milliárd forintot emésztene fel. Mindezeken túl olyan infrastrukturális fejlesztések szükségesek, amelyekre a világkiállítástól függetlenül is előbb vagy utóbb sor kerülne. Ilyen például a Budapest—Bécs közötti autópálya — amelynek kiépítésével már most is elkéstünk —, s a két főváros közötti (századelejei színvonalú) vonatközlekedés korszerűsítése, továbbá az elmaradott távközlés fejlesztése. Az infrastrukturális beruházások 60—70 milliárd forintra tehetők. Ehhez járulnak még az idegen- forgalmi fejlesztések. A szakemberek szerint körülbelül 60 milliárd forintot kell szállodaépítésekbe fektetni, ami teljes egészében vállalkozási kategóriába tartozna. Az idegen- forgalmi beruházásoknál — még a vasút- és útépítések egy részénél is — számítanak a külföldi működőtőke részvételére. Szempont, hogy a világ- kiállításhoz kapcsolódó létesítményeket a későbbiekben közcélra hasznosíthassák. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter tájékoztatta a testületet az új tárca szervezeti felépítéséről, hatásköréről és feladatairól. Végül a postáról és a távközlésről szóló törvény- javaslat irányelveiről tárgyalt a bizottság. Lesz elegendő gépalkatrész Kemény árviták a gyártókkal
