Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-21 / 44. szám

1989. FEBRUÄR 31., KEDD Elnökök találkozója a Kincses-parton Lelket leheltek-e a béketervbe? Spanyol, kanadai és NSIK-boü megfigyelőket kémek A Kincses-part Salvador csendes-óceáni részén fek­szik, hetven kilométerre a fő­várostól. Itt találkozott két­napos eszmecserére Napoleon Duarte salvadori, Oscar Arias Costa Kica-i, Viniclo Cerezo guatemalai, Jósé Azcona hon- durasi és Daniel Ortega nica­raguai elnök. A közép-ame­rikai térség államfői negyed­szer ültek össze azóta, hogy 1987 augusztusában aláírták azt a béketervet, amelyet vi­lágszerte úgy üdvözöltek, mint az övezetet sújtó válság rendezésének okmányát. Arias Costa Rica-i államfő, aki a dokumentum ihletője volt, s akiről a szerződést el­nevezték, Nobel-békedíjat kapott tevékenységéért Eleinte előrehaladás mutatkozott A feszültség csökkentésére mind az öt aláírónak meg kellett tennie bizonyos intéz­kedéseket. Honduras vállalta, hogy ahogyan előrehalad a nicaraguai demokratizálási folyamat, megszünteti a ha­tárterületein katonai egysé­gekbe szerveződött kontrák (fegyveres nicaraguai ellenzéki csoportok) támogatását és meg­vonja tőlük az engedélyt ar­ra, hogy hondurasi földön tartózkodjanak, s onnan át­átcsapjanak terrorista akci­ókra a szomszédos országba. Történtek is erre kezdeti in­tézkedések. A sandinista kor­mányzat sikeres hadművele­tein túl a kontrák azért is tárgyalásokra kényszerültek Managuával, mert „hondura­si befogadóik” nyomást gya- - karoltak, rájuk. A Reagan- kormányzat azonban, amelyet meg sem kérdeztek előzőleg a békeokmányról,.i közbelé­pett, s befolyását érvényesít­ve megakadályozta, hogy a kontráknak el kelljen hagy- niok hondurasi támaszpont­jaikat. A Fehér Háznak azt is sikerült elérnie, hogy a bé­keokmány aláírása után is egy ideig folyósítsák a kont­ráknak a Nicaragua elleni akciókhoz szükséges pénz­ügyi támogatást. Sőt ami­kor az amerikai kongresszus felfüggesztette a washingtoni támogatást, a titkos iráni fegyverüzletből szerzett pénz­összegek egy részét rejtett módon a kontráknak juttat­ták. (North alezredes ellen, aki a Nemzetbiztonsági Ta­nács akkori tagjaként e mű­veletet irányította, most pró­bálják felújítani a bírósági eljárást.) A botrány kipatta­nása után a kontrák nem kaphattak fegyvervásárlásra pénzeket, csak úgynevezett „humanitárius célokra” sza­vazták meg nekik a korábbi Összegek töredékét. A kontrákkal való tűzszü- neti megállapodások és a megbékélésre vonatkozó tár­gyalások alakulása részben az amerikai kongresszusi dönté­sektől függött. Miután a pénz­ügyi támogatás nagy részétől megfosztották őket, katonai kudarcok egész sorát szen­vedték el. Kitűnt, hogy fegy­veres diverzáns akcióikat nemcsak a nicaraguai mili- cisták vetik vissza, hanem a belső, a demokratizálási fo­lyamatba bekapcsolódó ellen­zéki erők is elitélik. Ennek ellenere úgy tunt, hogy a be- keterv — bár a közép-ame­rikai államfők többször is igyekeztek csúcstalálkozóik­kal új lendületet adni végre­hajtásának — csendesen ha­lódik. Az alapvető kérdés: a kontrák kiutasítása A szerződés teljesítését aka­dályozta az is, hogy a többi aláíró országban nem való­sultak meg a demokratizálási előírások. Salvadorban to­vább dúlt a Duarte-kormány háborúja a fegyveres ellen­zék ellen, s a hadsereg veze­tése elzárkózott a gerillák minden tűzszüneti ajánlatá­tól. Guatemalában is folyta­tódott a fegyveres gerillák elleni irtóhadjárat. Hondu- rasban pedig közös hadgya­korlatokat rendeztek az oda­vezényelt amerikai erőkkel éppen a nícaraguai határöve­zet közelében. A tegucigal- pai kormány többször kere­ken kijelentette, hogy amíg a nicaraguai belső demokra­tizálás nem ér el egy általa jónak ítélt szintet, továbbra is menedéket ad a managuai kormányzat elleni fegyveres csoportoknak, s nem akadá­lyozza, hogy területéről tá­madásokat indítsanak a szomszédos ország ellen. Világossá vált, hogy amíg a kontrákat nem kényszerí­tik arra, hogy elhagyják Hondurast, nem haladhat elő­re a közép-amerikai békefo­lyamat. Alapkérdés ez. De hozzátartozik az is, hogy a többi közép-amerikai ország­ban is tűzszünetekre, a meg­békélés kimunkálására kell torekédííi, hiszed a'J.feszült­séget okozó válság komplex dolog, s a rendezési folyama­toknak —’ úgy ahogy áz Í9'87. augusztusi alapmegállapodás is előírta — párhuzamosan, egyidejűleg kell haladniok. amerikai térség realitásai in­kább azok, amelyek megha­tározóak. Hiszen voltaképpen a kommentátorok, amikor a 'Bush-kormányzat enyhül- tebb közép-amerikai politiká­ját várják, visszájáról vetik fel a dolgot. Ha ugyanis a Bush-kormányzat most vál­toztatni kíván, akkor ezt ép­pen a tényleges kialakult helyzetre alapozza! A kincses-parti luxusszálló­ban az öt elnök úgy ítélte meg, hogy eljött az ideje an­nak, hogy lelket leheljen az 1987-es béketervbe. Az el­határozott intézkedések alap­ján van is erre remény. Ni­caragua kormány több ígére­tet tett. Mintegy ezerhatszáz ember van még börtönben azok közül, akik a hírhedt Somoza nemzeti gárdáját al­kották. Ezeket hamarosan szabadon bocsátják. A jövő év februárjára előre hozták az elnökválasztás dátumát, s esélyegyenlőséget biztosíta­nak a kampányhoz az ellen­zéki erőknek is. Ortega be­jelentette, hogy a választás helyszíni ellenőrzésére meg­hívják a főbb nemzetközi szervezetek képviselőit. Az öt államfő elfogadott egy olyan közös tervet, amely előírja, hogy a kontráknak kilencven napon belül két vá­lasztásuk lehet: vagy önként hazatérnek Nicaraguába, vagy Hondurasból „harmadik or­szágba” távoznak. Mindkét esetben előzetesen leszerelik fegyveres csoportjaikat. Fel­kérték az ENSZ főtitkárát: állítson fel és küldjön a kö­zép-amerikai térségbe, spa­nyol, kanadai és NSZK-beli megfigyelőkből álló „mozgó egységeket” a béketerv meg­valósulásának felügyeletére, A kolbásszal megkötözött kutyával való példálózás A Bush-kormányzat új lehetőséget ad? Az öt elnök mostani ne­gyedik találkozójára nem vé­letlenül került éppen most sor. Bush• elnök nemrég ki­jelentette, hogy Közép-Amé- rika a közeljövőben egyike lehet azoknak a térségeknek, ahol a Világpolitikai együtt­működés új szelleme érvé­nyesülhet, s így a válság is békésen rendezhető. Amikor pedig a salvadori fegyveres ellenzék nemrég tárgyalásokat ajánlott fel Napoleon Duar- ténak, s először jelentette ki, hogy bizonyos feltételek mel­lett elismerné az elnökválasz­tás eredményeit, Washing­tonban a szóvivők „figye­lemre méltónak” ítélték ezt a fejleményt. Más kérdés, hogy a fegyveres ellenzék feltéte­lét Duarte és hívei nem lát­ják jelenleg teljesíthetőnek. A salvadori Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front ugyanis azt kötötte ki, hogy a március 19-re meghirdetett elnökválasztást fél évre ha­lasszák el. Az óvatos optimizmus az amerikai merev magatartás megváltozására, ültette most a tárgyalóasztalhoz az öt kö­zép-amerikai államfőt. Túl ezen természetesen a közép­Adolfo Calero, a kontrák egyik vezetője — hírmagya­rázók szerint — nem kis meghökkenéssel értesült a csúcs megállapodásairól. Ab­beli igyekezetében, hogy bi­zalmatlanságot ébresszen a managuai kormányzat de­mokratizálási tervével szem­ben, azt állította: „Ortega ígéreteire megállapodást ala­pozni annyit ér, mint egy kutyát kolbásszal megkötöz­ni”. Managuában viszont a kormány szóvivői úgy vélik: sikerült valóban lelket lehel­ni az 1987-es béketervbe. Bi­zonyosra .veszik: a Nicara­guában megindított tényleges demokratizálásnak és a kont­rák teljes vereségének a fel­kelők hazatéréséhez és a po­litikai életbe való bekap< lódásukhoz kell vezetnie. Árkus Istvá Gorhacsov kievi látogatása Mihail Gorbacsov hétfő reg­gel Moszkvából Kijevbe uta­zott. Az SZKP KB főtitkárá­nak, a legfelsőbb tanács el­nöksége elnökének látogatása szervesen illeszkedik abba a tervszerű programba, amely­nek keretében az ország első számú vezetője a helyszínen ismerkedik meg a peresztroj­ka helyzetével, a reformokat akadályozó problémákkal. Ukrajna a Szovjetunió egyik legjelentősebb ipari és me­zőgazdasági területe. A köz­társaság általános helyzete mellett Gorbacsov mostani út­ja során nyilván megkülön­böztetett figyelmet fordít majd az ukrán mezőgazda­ságra, tekintettel az SZKP KB közelgő, agrárpolitikai kérdéseket napirendre tűző ülésére. A főtitkár-államfő várhatóan — a korábbi gya­korlatnak megfelelően — lá­togatása befejeztével aktíva­értekezleten találkozik majd a köztársaság kommunistái­val, amelyen megvonja láto­gatása mérlegét, összegzi ta­pasztalatait. Sevardnsdze indítványa a válság msgsldásához Többoldalú tárgyalások Kairóban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter vasárnap éj­félkor hivatalos látogatásra Egyiptomba érkezett. Szemé­lyében másfél évtized óta most először látogat Kairóba a moszkvai diplomácia irá­nyítója. A kétoldalú kapcsola­Szociáldsmokraták és akematívok az NSZK-ban Tisztázatlanok a partner elvei A szociáldemokrata párt vezetősége hétfőn váratlanul és egyoldalúan megszakította a koalíciós tárgyalásokat az alternatív lista képviselőivél. A párt nyugat-berlini szerve­zetének ügyvezető elnöksége délelőtti ülésén úgy határo­zott, hogy átmenetileg meg­szakítja az SPD-vel munkabi­zottságokban folyó párbeszé­det, és lemondja a szerdára tervezett pártközi találkozót. A váratlan lépés indoklása­ként Kremendahl nyugat-ber­lini SPD-ügyvezető közölte: pártja csakis olyan partner­rel működhet együtt a sze­nátusban, amelyik maradékta­lanul eleget tesz az SPD által támasztott három alapvető feltételnek (A három szövet­séges hatalom katonai jelen­létének elfogadása a városban, a bonni parlament által jóvá­hagyott szövetségi törvények automatikus átvétele, az erő­szakról mint politikai eszköz­ről való lemondás). Kremendahl szerint az al­ternatív lista vezető képvi­selőinek1 legutóbbi megnyilat­kozásai arra’ utalnak, hogy a párton belük még igencsak tisztázásra szorul a fenti kér­désekkel kapcsolatos állás­pont. Az afgán ellenzéki csoportok küldötteiből álló tanácskozó gyűlés (sura) hétfőn kényte­len volt egy különbizottságot felállítani azzal a megbízás­sal, hogy tegyen javaslatot a kabuli rendszerrel szembeni ellenkormány összetételére. A pakisztáni Ravalpindiben csaknem tíz nappal ezelőtt megkezdődött összejövetelt mindeddig a terméketlen ma­rakodás és hatalmi vetélkedés jellemezte. Az annak idején nagy hír­veréssel beharangozott képvi­seleti tanácskozó gyűlés — XSAK RÖVIDEN... BOMBARIADÓ PIREUSZBAN Bombariadó miatt ki kellett üríteni hétffin a görögországi Pi­reuszban a bíróság épületét, ahol ezen a napon kezdődött vol­na Mohammed Rasid palesztin gerilla ügyének tárgyalása. Az Egyesült Államok hónapok óta szeretné elérni, hogy a görög hatóságok kiadják a palesztin férfit. Rasidot azzal vádolják, hogy 1982-ben felrobbantotta a PanAm légitársaság egyik Ho­noluluba tartó gépét. A bombariadóval kapcsolatban a pireuszi rendőrség közölte: egy ismeretien telefonáló „igazságtalannak” nevezte a Rasid elleni tárgyalást, és bejelentette, hogy tiltakozásul pokolgépet helyezett el a bíróságon. Az épületet azonnal kiürítették, és megkezdték a robbanószerkezet felkutatását. Mohammed Rasidot tavaly tartóztatták le a görög hatóságok, mert hamis útlevéllel lépte át a határt. Ezért akkor öt hónap börtönbüntetésre elítélték. Az Egyesült Államok már akkor kér­te a palesztin férfi kiadatását. A büntetés letöltése után Rasidot továbbra is őrizetben tartották, mivel a görög legfelsőbb bíró­ság még nem döntött az amerikai kiadatási kérelemről. Közben a cellájában fegyvereket találtak, s ezért kellett hétfőn bíróság elé állnia. AZ IRA ELISMERTE, hogy hétfőn hajnalban tagjai kö­vették el a brit hadsereg 2. ej­tőernyős ezredének schrop- shire-i laktanyája elleni po­kolgépes merényletet. A me­rénylet következtében egy ka­tona könnyebben megsérült. A JUGOSZLÁV ÁLLAM­ELNÖKSÉG meghívására hét­főn háromnapos hivatalos lá­togatásra Belgrádba érkezett Ali Hamenei iráni elnök. Sze­mélyében az iszlám köztár­saság elnöke először tesz lá­togatást nemcsak Jugoszláviá­ban, hanem egyúttal európai országban is. Útjára Ali Ak- bar Velajati külügy-, vala­mint . Mohammad Dzsavad Irayani gazdasági és pénz­ügyminiszter is elkísérte. A PORTUGÁL KORMÁNY közzétette, hogy részlegesen eladja az eddig teljesen álla­mi tulajdonban levő Unicer sörfőzdét. Ez az első repriva- tizálási akció 1974, a forrada­lom győzelme óta. LEÉRTÉKELTÉK a zlotyt Lengyelországban 7,45 száza­lékkal. Egy amerikai dollár hi­vatalos árfolyama — a hétfői BAGOLY MONDJA A VERÉBNEK...? Augusto Pinochet hétfőn az­zal vádolta az ellenzéket, hogy csalt a tavaly októberi népsza­vazáson, melyen őt leszavaz­ták. Pinochet szerint a válasz­tási kudarc a hazai ellenzék és a nemzetközi liberalizmus ösz- szeesküvésének eredménye, te­hát a következő választáson velük szemben kell felvenni a harcot. Intette a választókat, ne re­ménykedjenek helyzetük javu­lásában pusztán attól, hogy le­szavazzák a kormányt és egy másikat ültetnek a helyébe. Az Allende-kormány meg­döntésében szerepet játszott „Haza és Szabadság” elnevezé­sű szélsőjobboldali szervezet alapítója, Pablo Rodriguez a hét végén bejelentette, hogy je­löltetni kívánja magát. Közöl­te, hogy programjának pillérei: a népi nacionalizmus, a szuve­renitás, az imperialista- és oli- garchia-ellenesség* valamint az antiklerikalizmus. amelyből az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Pártot eleve kihagyták — csonkára sikere­dett, miután az iráni bázissal működő, síita irányzatú cso­portok küldöttei elhagyták az összejövetel helyszínét. Száz képviselői helyet követeltek maguknak a surában, azonban a pesavari hetek közül a négy szunnita fundamentalista szer­vezet nem volt hajlandó bele­menni a síita nyolcak kvótá­jának a megemelésébe. Lemondott Mohammad Ha- szan Sark afgán miniszterel­nök — jelentette hétfőn több hírügynökség kabuli források­ra hivatkozva. Hivatalosan ed­dig nem erősítették meg a hírt. A kormányfői tisztségből ki­lenc hónap után távozó Sark egyes hírek szerint „egészség- ügyi okokból” mondott le, mások viszont úgy tudják, megállapodott Nadzsibullah államfővel, hogy a vasárnap óta érvényben levő rendkívüli állapot idején az elnök ve­zeti a kormányüléseket. Mohammad Nadzsibullah államfő üzenetet intézett Kí­na, India, Kuba, Zimbabwe, valamint az Európai Közösség tagországainak vezetőihez, szá­mos nemzetközi szervezethez, és kérte, hogy nyújtsanak se­gítséget az afgán helyzet poli­tikai rendezéséhez. Az amerikai kormány kivá­ró álláspontra helyezkedik a tekintetben, hogy milyen új, ideiglenes kormányt ismerne el Afganisztánban, jelentette hétfőn a The New York Times. Washington változatla­nul elismeri a kabuli kor­mányt, bár diplomatáit a ve­szélyes helyzet miatt kivonta a fővárosból. Amerikai kor­mánykörökben mindenesetre azzal számolnak, hogy a je­lenlegi kormány még az év vége előtt távozásra kénysze­rül. tokban az elmúlt két-három évbén bekövetkezett fejlődés­hez várhatóan újabb jelentős lökést ad e négynaposra ter­vezett kairói tárgyalássorozat Az önmagában is jelentős eseménynek külön fontosságot ad, hogy a szovjet külügymi­niszterrel és az egyiptomi ve­zetőkkel megtartandó tárgya­lásokra hétfőn szintén Kairó­ba érkezett Mose Arensz, az izraeli koalíciós kormány kül­ügyminisztere — e minőség­ben neki is ez lesz az első hivatalos kétoldalú megbeszé­lése. mind Eduard Sevard- nadzéval, mind Iioszni Mu­barak elnökkel és Eszmat Ab- del-Megid külügyminiszterrel. A legfőbb téma az arab—iz­raeli konfliktus átfogó ren­dezésére vonatkozó elképzelé­sek megvitatása lesz. Ugyancsak az egyiptomi fő­városba látogat ez idő alatt Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, hogy Sevardnadzéval és Mubarak elnökkel átte­kintse a palesztin nép jövőjét meghatározó "■ "kérdéskörtT ’ Mint már jelehtéttük;; kör­útja eddigi állomásain; ba- maszkuszban és Ammanban a szovjet külügyminiszter indít­ványozta egy előkészítő bi­zottság létrehozását az ENSZ BT öt állandó tagjából. A bi­zottság a válság megoldását célzó nemzetközi konferencia érdekében külön-külön tár­gyalna az érintett felekkel. „A közel-keleti nemzetközi békekonferencia stratégiai cél, amelyet csak egy — kilenc hó­naposra javasolt — előkészí­tő szakasz után érhetünk el” — mondotta Sevardnadze a j ordán fővárosban. Mind Szíria, mind Jordánia államfője teljes támogatásáról biztosította az e fórummal kapcsolatos szovjet javaslato­kat, és egyaránt igen gyü­mölcsözőként értékelték a szovjet külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat. A szovjet külügyminiszter első programjaként hétfőn tárgyalásokat folytatott Hosz- ni Mubarak államfővel a két­oldalú kapcsolatok fejleszté­séről, valamint a közel-keleti viszonyokról, az arab—izraeli konfliktus rendezésére vonat­kozó elképzelésekről. A meg­beszéléssel Sevardnadze két­ségkívül közel-keleti kőrútjá­nak egyik legfontosabb sza­kaszát kezdte meg. Szintén Kairóban kerül sor a térség viszályában legközelebbről érintett két fél magas szintű képviselőivel való tárgyalá­saira, az izraeli diplomácia vezetőjével és a PFSZ VB elnökével. Alig két órával Arensz izraeli külügyminiszter érke­zése előtt a kairói állami rá­dió bejelentette: Egyiptom el­utasítja az. izraeli miniszter- elnök, Jichak Samír által ja­vasolt „béketervet”, mely a PFSZ kizárásával, a két nagyhatalom formális véd­nöksége mellett közvetlen tárgyalásokat kíván a meg­szállt területek palesztinjai­val. Mose Arehsz útipoggyá­szának tartalmára utalhat Sa­mir szóvivőjének Jeruzsálem­ben tett kijelentése. hogy mindenképp elutasítják a PFSZ-szel való tárgyalásokat, s a rendezéshez csakis az 1978-as Camp David-i formu­lából kiindulva hajlandók kö­zelíteni. Sevardnadze szovjet külügyminiszter és Mubarak az elnöki palotában folytatott megbeszélést Hatalmi vetélkedés az afgán ellenzékben Lemondott Sark miniszterelnök lapok árfolyamtáblázatának tanúsága szerint — a pénteki 513,63 zlotyról 555 zlotyra mó­dosult.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom