Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-14 / 38. szám

1989. FEBRUÁR 14., KEDD Az amerikai hírügynökség idézte a közlemény erre vo­natkozó részeit, miszerint a többpártrendszerbe való átme­netnek fokozatosan és folya­matosan kell történnie, ne­hogy a folyamatok destabilizá- lódjanak és ellenőrizhetetlenné váljanak. A Reuter a közlemény fő pontjait tényszerűen ismerte­tő anyagában elsőként azt emelte ki, hogy az MSZMP ve­zető szerepet kíván játszani a gazdasági-politikai és erkölcsi válság leküzdésében, és a meg­újulás alapvető feltételének a vegyes tulajdonon alapuló gaz­dasági rendszer kiépítését te­kinti. Az AFP a közlemény legfon­tosabb megállapításaként azt emeli ki, hogy Magyarország fokozatos átmenettel akar át­térni a többpártrendszerre. 1956 megítélésével kapcsolat­ban idézi a közleményt, misze­rint kezdetben valóságos nép­felkelés tört ki, amelyben sze­repet játszottak a szocialista erők, de jelen voltak a restau­rációra törekvő szándékok is. Az osztrák televízió vasár­nap esti tévéhíradójában a mű­sorvezető úgy értékelte, hogy a tanácskozás politikai szenzá­cióval végződött. — Az MSZMP nem mond le ugyan politikai vezető szerepéről, de lemond monopolhelyzetéről — hangsú­lyozta. A bécsi híradó Grósz Károly főtitkár tévéinterjújá­ból azt a részt emelte ki, amelyben a főtitkár a több­pártrendszer előnyeiről beszélt, nevezetesen arról, hogy az a tapasztalatok szerint jobb biz­tosítékokat kínál a politikai hi­bák és torzulások kiküszöbö­lésére. Politikai szenzáció A brit sajtó a többpártrend­szer felé mutató frontáttörés­ként és a radikális reformok híveinek győzelmeként értékel­te hétfőn az MSZMP Központi Bizottságának ülésén hozott döntéseket. Magyarország ve­zetői elfogadják, hogy véget ér az egypárti hatalom — emeli ki főcímében a brit kormány­hoz közel álló The Daily Te­legraph. A lap budapesti kü- löntudósítója kiemelten idézi Grósz Károlynak, az MSZMP KB főtitkárának azt a kijelenté­sét, hogy a hatalom monopó­liuma hibákhoz vezetett, to­vábbá arra vonatkozó meg­jegyzését, amely szerint a többpártrendszer sem jelent garanciát hasonló hibák ellen, de úgy véljük, elkövetésük egy ilyen rendszerben kevésbé valószínű. A The Times tudósítója úgy véli, hogy a kelet-európai or­szágok közül Magyarország lesz az első, amely nyugati jel­legű többpártrendszert vezet be. A The Independent buda­pesti tudósítójának értékelése szerint a magyarországi kom­munista párt az első Kelet- Európábán, amely elismerte, hogy az egypárti szocializmus­sal folytatott háború utáni kí­sérletezés kudarcot vallott. Az MSZMP KB ülésével fog­lalkozó párizsi lapok vélemé­nye megegyezett abban, hogy a többpártrendszer bevezetése jelentős újdonság a szocialista társadalomban, még akkor is, ha érvényesülésének módja egyelőre nem világos. Arra is felhívták a figyelmet, hogy 1956 minősítésében kompro­misszumra jutott a párt vezető testületé és folytatódik a prob­léma átértékelése. Az International Herald Tribune budapesti tudósítója szerint Magyarország vezetése megerősítette azt, hogy az or­szág a többpártrendszer felé halad, miközben megkísérelte elsimítani a nézeteltéréseket a párt vezetői között. Az ameri­kai lap összevetette a magyar politikai fejleményt más szo­cialista országok helyzetével: amikor döntöttek a Magyar- országnak juttatott bankhitel­ről — mondotta az államtit­kár az MTI tudósítójának. Az El Pais című madridi kormánylap hétfőn vezércik­ket szentelt az MSZMP KB ülésének. A spanyol rádióál­lomások és a televízió hírmű­sorai vezető helyen foglalkoz­tak a magyarországi politikai folyamatokkal, megállapítva, hogy az 1956. évi események megítéléséről kompromisszum jött létre. A független Diario 16 hét­fői vezércikke szerint miköz­ben a Szovjetunióban Gorba­csov erőfeszítései ellenére von­tatottan halad előre a pe­resztrojka, egyes szövetséges országokban feltámadtak a re­formszelek. Magyarország a kommunista nyitás élvonalá­ban van. A Rabotnicseszko Delo, a Bolgár Kommunista Párt lap­ja, hétfőn A párt — megha­tározó szerep az átalakításban címmel tudósít az MSZMP Központi Bizottságának szom­baton véget ért üléséről, mi­után vasárnap csak az ülés befejezésének tényét közölte rövid hírben. A hétfői tudósí­tás mindenekelőtt azt emeli ki, hogy „a részvevők állást foglaltak a társadalmi-gazda­sági reform további követke­zetes végrehajtása, a politikai intézményrendszer tökéletesí­tése mellett”. Valamennyi hétfői lengyel napilap az első oldalon, sza­lagcímek alatt számolt be az MSZMP KB kétnapos ülésé­nek a politikai pluralizmus és 1956 kérdésében hozott dönté­séről és nagy terjedelemben ismertette Grósz Károly rádió­interjúját. A LEMP központi napilapja, a Trybuna Ludu, a Zycie Warszawy és a kor­mány orgánuma, a Rzeczpos- polita egyaránt külön kom. mentárt is szentelt a KB ülé­sének. A Zsenmin Zsipao, a KKP központi lapja, hétfői számá­ban az Üj Kína korábbi jelen­tése alapján számolt be az MSZMP Központi Bizottságá­nak üléséről. Az Űj Kína hír- ügynökség hétfői jelentésében beszámolt Grósz Károly rá­dió- és tv-nyilatkozatáról. Csak néhány mondat Az Egyesült Államokban változatlanul csak néhány ve­zető napilap foglalkozik a ma­gyarországi fejleményekkel, a szélesebb tömegtájékoztatás­ban, a rádióban, a tv-ben alig esik szó Magyarországról; Ke- let-Európából a lengyel ese­mények kapják a nagyobb nyilvánosságot. A The Nevj York Times tudósítója arról ír egyebek között, hogy a hiva­talos sajtó, a rádió, a tv a sza­badság látszatát kelti, immár nem a vezetés mellett lelkesí­tenek, hanem a Nyugatra ha­sonlítanak abban, hogy a ne­gatívumokat hangsúlyozzák, s új, kritikus hangvételű kiad­ványok jelennek meg. Gomba módra szaporodnak az alter­natív szervezetek, kezdve a környezetvédőktől, egészen az 1948-ban betiltott, de most új­jáéledő pártokig. Kormányfői meghívás Moszkvába utazik Ladisíav Aéamec Ladíslav Adamec csehszlo­vák miniszterelnök Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő meghívására február 16. és 18. között hivatalos baráti láto­gatást tesz a Szovjetunióban — jelentették be hétfőn Prá­gában. BELFASTI GYILKOSSÁG A brit munkáspárti ellenzék hétfőn felvetette az aisőházban Douglas Hogg belügyminisz­ter-helyettes felelősségének kérdését az észak-írországi ka­tolikusok egyik legtekintélye­sebb védőügyvédjének meg­gyilkolása ügyében. Az IRA- terrorizmussal vádoltak bíró­sági védelmére szakosodott Patrick Finucane belfasti la­kásába vasárnap este két fegy­veres hatolt be és öt kiskorú gyermeke szeme láttára agyon­lőtték a jogászt, feleségét pe­dig megsebesítették. Az észak-írországi katolikus és protestáns félkatonai szer­vezetek egymás ellen vívott bosszúhadjáratának húszéves történetében ez volt az első eset, hogy védőügyvédet gyil­koltak meg. Feltételezések szerint protestáns szélsőségesek hajtották végre a terrorakciót az ügyvéd ellen, aki legutóbb két agyonlőtt ír katolikus öz­vegyének, a brit hatóságok el­len benyújtott panaszát képvi­selte a bíróság előtt. Finucane volt a védője 1981-ben a poli­tikai jogaik elismertetéséért börtönükben halálukig éhség- sztrájkot folytató tíz IRA-el­ítéltnek is. Sajtótájékoztató Nsgycenken Hetár menti kormányfői találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) tés, amelyről ismét tájékoztat­ják az Országgyűlést. Egy NSZK-ból érkezett új­ságíró azt tudakolta az MSZMP ülésével kapcsolatban, hogy az 1956-os események újraér­tékelése nyomán elképzelhe­tő-e Nagy Imre rehabilitálá­sa. Megkérdezte továbbá, az 1990-es választásokon az MSZMP megosztja-e a hatal­mat más párttal. Németh Miklós hangsúlyoz­ta: azt az egyoldalú értékelést, amely az elmúlt három évti­zedben az 1956-os tragikus ese­ményekről kialakult, árnyal­tabbá tette a Központi Bizott­ság munkabizottságának je­lentése, A kormányfő ugyan­akkor rámutatott, hogy a KB értékelése nem lezárt, továb­bi kutatásokra, és az akkori nemzetközi feltételek gondos mérlegelésére van szükség. Kifejtette: ma még nem le­het megmondani, hogy Nagy Imre tevékenységével kapcso­latban milyen mértékben mó­dosul az eddigi álláspont. Ké­sőbbi információk birtokában azonban ez a kérdés is napi­rendre kerül — közölte Né­meth Miklós. A többpártrendszerre vonat­kozó kérdésre válaszolva a mi­niszterelnök hangsúlyozta: va­lódi, az ország javát szolgáló, versengésre épülő többpárt­rendszer csak akkor alakítha­tó ki, ha a mozgalmakkal, a különböző formálódó pártok­kal a békés átmenet menet­rendjében, tartalmában is megállapodás születik. Délben a kormányfők Sop­ronba utaztak, és ott a Lővér Szállóban Németh Miklós ebé­det adott Franz Vranitzky tiszteletére. A határ menti találkozó délután Ausztriában a Fertő­tó melletti Ruszt (Rust) város­ka Tó Szállójában folytató­dott. A szálloda bejárata előtt a két vezetőt ünnepélyesen fogadták, és ők beírták ma­gukat a város aranykönyvé­be. A szálloda különtermében a magyar miniszterelnök és az osztrák kancellár több mint egyórás négyszemközti eszme­cserét tartott, majd ennek lényeges mozzanatait kíséretük szakértő tagjaival összeülve is megtárgyalták. Az osztrák kí­sérethez itt csatlakozott Hans Sipöiz burgenlandi tartomány­főnök is. A délutáni eszmecserén Né­meth Miklós bejelentette, hogy Magyarország az oszt­rák határon levő műszaki zá­rat — a szükséges műszaki és szervezési feladatok megoldá­sával — 1991-ig fel kívánja számolni. A kormányfők meg­állapodtak, hogy lépéseket tesznek a magyar—osztrák határforgalom gyorsítására, és ezzel kapcsolatban szó volt öt határátkelőhely létrehozásáról, illetve bővítéséről. Mindkét kormányfő elége­detten szólt hétfői megbeszé­léseik eredményéről. Meg­egyeztek, hogy ilyen határ menti munkatalálkozókat szükség esetén a jövőben akár évente többször is tartani fog­nak. A sajtókonferencia után a kormányfők a kíséret társasá­gában rövid sétát tettek Ruszt városában, majd Franz Vra­nitzky a Tó Szállóban vacso­rát adott vendége, Németh Miklós tiszteletére. A magyar kormányfő a ké­ső esti órákban utazott haza Ausztriából. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter február má­sodik felében körutat tesz kö­zel- és közép-keleti országok­ban — jelentette be hétfői sajtóértekezletén Vagyim Per- filjev. A szovjet külügymi­nisztérium sajtófőosztálya he­lyettes vezetőjének tájékozta­tása szerint Sevardnadze elő­ször Szíriába látogat (február 17—19.), majd február 19-én Jordániában folytat tárgyalá­sokat. A következő állomás Egyiptom (február 20—22.). A szovjet külügyminiszter ezt követően Irakba repül, ahol február 23. és 25. között foly­tat megbeszéléseket, míg feb­ruár 25—27-én iráni tárgyalá­sok szerepelnek programjában. Perfiljev a külügyminiszte­ri körút kapcsán megállapí­totta, hogy az szervesen illesz­kedik a közel-keleti rendezés érdekében tett szovjet erőfe­szítések keretébe, amelyek cél­ja az átfogó és igazságos bé­ke megteremtése a térségben, minden érdekelt ország rész­vételével, Palesztina arab né­pe törvényes jogainak biztosí­tásával. A szóvivő nem zárta ki an­nak lehetőségét, hogy Sevard- nadze találkozik Jasszer Ara- fattal, a PFSZ VB enökével, illetve az izraeli kormányzat képviselőivel. Eduard Sevardnadze — a szovjet külügyminiszterek kö­zül első ízben — vasárnap Am- manba látogat. A hírt maga Husszein jordán uralkodó kö­zölte japán újságírókkal. Husz- szein király ezzel kapcsolat­ban azt hangoztatta, hogy a M0NTAZÍRI KÉRDÉSEI Khomeini ajatollah kijelölt utóda szerint Iránnak a börtö­nök kiürítésével, a száműzöttek hazahívásával, az iszlám for­radalom ígéreteinek és eredményeinek őszinte összevetésével, a sajtócenzúra enyhítésével meg kell változtatni az országról kialakult kedvezőtlen nemzetközi képet. Gyakran tettünk makacsságról tanúbizonyságot, a világot ijesztegető jelszavakat hangoztattunk, és az emberekben kül­földön azt a benyomást keltettük, mintha egyedüli feladatunk Iránban az öldöklés volna — jelentette ki Qumban, híveinek nagyszámú gyülekezete előtt Montazeri ajatollah, Irán má­sodik számú vallási vezetője. Az ÍRNA hírügynökség vasár­nap ismertette az iszlám forradalom tizedik évfordulója alkal­mából mondott beszédét. A kormánynak címzett bírálatairól ismert síita főpap kényes kérdéseket vetett fel: mi történt a forradalom kezdetének egységével, együttműködésével és odaadásával? Helytálltunk-e a háborúban, vagy pedig a harcot ránk kényszerítő ellenség került ki győztesen? Az iszlám forradalom vezetői vajon min­den ígéretüket beváltották-e? Montazeri nagyobb szabadságot sürgetett a sajtó számára és 'bírálta a kormány cenzúragya­korlatát. A nyolcéves háború után, tavaly augusztus 20-án elfogadott tűzszünet óta az iráni vezetésben megkezdődött a múlt poli­tikájának nyilvános átértékelése. Megfigyelők szerint az iráni vezetők a szokatlanul őszinte számvetéssel a száműzetésben levő ellenzékiek befolyásának csökkentését várják, arra szá­mítva, hogy Khomeini hívei ezzel — a háború összetartó ha­tásának kiesésével — újabb tömegtámogatást meríthetnek. Iránban az évforduló alkalmából meghirdetett amnesztia ke­retében 740 politikai foglyot helyeztek szabadlábra. — jelentette a teheráni rádió. tek, hogy részt vegyenek a közeli Dzsalálábád ostromának előkészítésében. Nadzsibullah afgán elnök szombat esti tévébeszédében azzal vádolta Pakisztánt, hogy a határtérségben csapatössze- vonásokat hajt végre és el akarja foglalni Dzsalálábádot. Ezt vasárnap a pekingi láto­gatáson tartózkodó Benazir Bhutto pakisztáni miniszter- elnök asszony cáfolta. Hétfőről keddre halasztották az afganisztáni ellenzéki kor­mány megalakítására hivatott konzultatív tanács (sura) ülésének a kezdetét — jelen­tette be Iszlámábádban Ab­durran Raszul Szájáf, a pa­kisztáni központú ellenzéki szövetség egyik vezetője. A legfőbb vita az iráni központú (síita) nyolcpárti koalíció és a pakisztáni szék­helyű (szunnita) hétpárti el­lenzéki szövetség között rob­bant ki. Mindmáig nem sike­rült ugyanis megegyezésre jutniuk abban, hogy a síita csoportok milyen létszámban képviseltethetik magukat a surában. Csak röviden. AZ UKRÁN NYELV meg­óvásának és fejlesztésének cél­jából megalakult Kijevben az ukrán nyelv Tarasz Sevcsenko nevét viselő társasága. Az ala­kuló ülésen, amelyen jóvá­hagyták a társaság alapszabá­lyát, Dmitro Pavlicsko költőt választották elnökül. BÖJTÖT KEZDETT meg­határozatlan időre a Refor­mátus Világszövetség elnöke, Allan Boesak, ismert dél-af­rikai apartheidellenes szemé­lyiség. A tiszteletes így kí­vánja kifejezni szolidaritását azzal a csaknem 300 dél-afri­kai bebörtönzött személlyel, aki éhségsztrájkkal követeli szabadon bocsátását. A KB-ülés nemzetközi visszhangjából Premier plánban a magyar politika A nagy' nemzetközi hírügynökségek vasárnap éjszaka a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény alapján értékel­ték és kommentálták a magyarországi fejleményeket. Magyar- ország vezető kommunista pártja Kelet-Európábán elsőként tesz lépéseket arra, hogy megossza hatalmát más politikai cső- portosulásokkal, és valódi többpártrendszert építsen ki — emel- te ki az AP. Az AP hírügynökség a közlemény és Grósz Károly tévéinterjúja alapján arra a megállapításra jutott, hogy 1956 értékelésében kompromisszumos megállapodás jött létre. „bár több kelet-európai or­szágban hosszú évek óta névle­gesen többpártrendszer műkö­dik, Magyarországon határoz­ták el először, hogy valóban független, nem kommunista csoportok szabad választásokon megmérkőzhetnek a párttal. De Moszkva mégsem ellenzi a magyar változásokat és Grósz azt mondta, hogy Gorbacsov próba terepnek tekinti Magyar- országot a későbbi szovjet li­beralizálásához.” A független baloldali Libe­ration azt írta, hogy „48 órá­val a lengyel miniszterelnök hasonló Le Monde-nyilatkoza- ta után a magyar vezető is széttörte a párt hatalmi mono­póliumának tabuját. De miként lengyel elvtársa, Grósz Károly sem kötelezte el magát egy igazi hatalomváltás lehetősége mellett.’’ Óvatosság, figyelem A nagy jobboldali lap, a Le Figaro így összegezte vélemé­nyét: „negyvenévi betiltás után a többpártrendszer ha­marosan újra jelentkezik Ma­gyarországon. .. Ez a látványos határozat elkápráztatna, ha Grósz Károly magyarázatai nem egy nagyon is ellenőrzött politikai pluralizmusra enged­nének következtetni.” A jobboldali Le Quotidian de Paris szintén fenntartásait és óvatosságát hangsúlyozta. Két­ségbe vonja, hogy Magyaror­szágon és Lengyelországban alapvetően meg tudják változ­tatni az államélet működését, mert ennek keményen ellenáll majd a kiváltságaiba bezárkó­zott vezető réteg. Fejtegetései végén a cikkíró mégis oda lyu­kad ki, hogy „nincs kizárva egy újfajta kapcsolat Moszkva és a VSZ országai között, va­lami olyasféle, mint a Moszk­va és Kabul, a Moszkva és Havanna vagy a Moszkva és Hanoi közti új kapcsolat. A kommunista L’Humanité úgy vélekedett, hogy „a szo­cialista társadalom pluraliz­musáról folyó vita új fordula­tot vett az MSZMP KB két­napos ülésével, amely állást foglalt több politikai alakulat létezése mellett”. Ez a lap is rámutat, hogy egyelőre nem világos a fő kérdés: közvetlen ellenfelei lehetnek-e a leendő pártok az MSZMP-nék a ha­talom megszerzéséért. Azt sem látja világosan a hírmagyará­zó, hogy miért „változott meg hirtelen” a vezető magyar párttestület véleménye, „hi­szen eddig az egypártrendszer keretei között szándékozott ki­bontakoztatni a pluralizmust.” Az MSZMP Központi Bizott­ságának mostani állásfoglalá­sai azt mutatják, hogy a ma­gyarországi reformfolyamat igen jelentékeny haladást ért el. A jelenlegi döntéssel meg­teremtették a lehetőségét an­nak, hogy e folyamatot meg­gyorsítsák, és még inkább elő­relendítsék, mégpedig a plu­ralizmus irányába. — így jel­lemezte hétfőn a budapesti ta­nácskozás következtetéseit az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva Friedhelm Ost ál­lamtitkár, a bonni kabinet szó­vivője. A KB-állásíoglalásnak a kétoldalú kapcsolatokra va­ló hatására utalva Friedhelm Ost megállapította: A Német Szövetségi Köz­társaság és Magyarország kap­csolatai, kiváltképp az utóbbi időben, nagymértékben javul­tak minden területen. Ennek eredményeként ma a viszony igen szívélyes, baráti. A kor­mány szándékait jól mutatja — jelentette ki Friedhelm Ost —, hogy Helmut Kohl szövet­ségi kancellár korábban is ha­tározottan felkarolta, képvi­selte Magyarország érdekeit, például az Európai Közösség­gel kapcsolatban, de más te­rületeken is, és annak idején személyesen is közbenjárt, Szíria, Jordánia, Egyiptom, Irak és Irán Sevardnadze újabb körútja Szovjetuniónak nagy szerepe van a közel-keleti béke meg­teremtésében. Közlése szerint ő maga igen optimista a tér­ség válságának rendezését cél­zó nemzetközi konferencia idei összehívásának esélyeit illetően, s reményei szerint az ENSZ BT öt állandó tagja esetleg már ennél is koráb­ban tárgyalásokat kezd e fon. tos kérdésről. Szovjet—afgán légihíd a hét közepéig Hóvihar késlelteti a kivonulást Elakadt az utolsó szovjet katonák kivonása Kabulból az afgán fővárosra hétfőn rátört heves hóvihar miatt — jelen­tette a moszkvai rádió. Mint­egy hatszáz ejtőernyős várako­zik a repülőtéren, s amennyi­ben az időjárás megenyhül, ők is hazaindulnak. A szovjet erők vasárnap átadták az af­gán kormányegységeknek a légikikötő őrzését. Kabuli közlés szerint még egy szin­tén 600 fős egység tartózkodik az Iránnal határos nyugati Herat tartományban, a sin- dandi légi támaszponton. A hétfői Pravda szerint Ka­bultól nyugatra fokozódik az ellenzéki erők aktivitása; a gerillák vasárnap több rakétát is kilőttek a kabuli repülőtér­re, de a lövedékek célt tévesz­tettek. A lap beszámol arról is, hogy Moszkva az elmúlt napokban hétezer tonnányi segélyt, elsősorban élelmiszert szállított Afganisztánba; a lé­gihíd továbbra is működik, legalább a csapatkivonás szer­dai befejezéséig. Borisz Gromov altábornagy, az afganisztáni szovjet csapa­tok parancsnoka a Pravda munkatársának elmondta: a Szovjetunió 23 katonai tábort hagyott hátra az afgán hadse­regnek; az átadott felszerelé­sek értéke meghaladja a 40 millió rubelt. Az utóbbi idő­szakban — írja a Pravda — naponta 3000 szovjet katona érkezik Afganisztánból a két szovjet határvárosba, Termez- be és Kuskába. A TASZSZ a keleti Nangar- har tartományból érkezett je­lentések alapján beszámol a határ menti pakisztáni csapat­összevonásokról. A határkö­zeli településeken több ezer kormánykatona és népfelkelő gyűlt össze, számos nehéztü­zérségi üteg és harckocsi ér­kezett oda. Egy, az elmúlt napokban megszállt afgán fa­luba külföldi: amerikai fran­cia és arab tanácsadók érkéz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom