Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-02 / 28. szám

2 ^£Man 1989. FEBRUAR 2., CSÜTÖRTÖK Kalevi Sorsa A finn parlament új elnöke A finn parlament elnökévé választották szerdán Kalevi Sorsát. Sorsa, akit az egyik legtapasztaltabb finn szociál­demokrata politikusként is­mernek, január 24-én mondott le külügyminiszteri, tisztségé­ről, hogy ily módon engedjen helyet a konzervatívok vezet­te kormányban a szociálde­mokrata párt elnökének, Pertti Paasiónak. Az ország legnagyobb párt­ját vezető Paasiót még ja­nuárban kinevezték külügy­miniszterré. A szovjet külügyminiszter csütörtökön kezdi meg hiva­talos tárgyalásait Csien Csl- csenmel. A tárgyalásokon el­sősorban az év első felére ter­vezett kínai—szovjet csúcsta­lálkozó előkészítésével foglal­koznak, de. megvitatnak közös érdeklődésre számot tartó bi­laterális és nemzetközi kér­déseket is, egyebek között át­tekintik a kambodzsai problé­ma politikai rendezését. Pekingi tartózkodása alatt Sevardnadzét fogadja Li Peng miniszterelnök és Sanghajban találkozik vele Teng Hsziao- ping, Kína első számú politi­kusa is. Sevardnadze az utóbbi két hónap leforgása alatt két al­kalommal tárgyalt kínai part­nerével: Moszkvában, a szov­jet—kínai külügyminiszteri találkozón, illetve Párizsban, a vegyi fegyverekről folyta­tott nemzetközi .értekezleten, (A két megbeszélést mintegy előkészítette Sevardnadze és Csien Csi-csen szeptemberi New York-i találkozója.), A szovjet külügyminiszter pe­kingi útja iránti megkülön­böztetett figyelmet jelzi, hogy az elmúlt hét végén a Pravda terjedelmes elemzésben te­kintette át a kínai külpolitika összetevőit, s a cikk egyik leg­főbb mondandója az volt! Moszkva kedvezően ítéli meg a helyzetet a két ország közöt­ti viszony normalizálására, s a maga részéről kész ehhez hozzájárulni. Eduard Sevardnadze érke­zésekor nyilatkozatot adott a kínai és a külföldi sajtó kép­viselőinek. Rámutatott: az el­következő napokban sorra ke­rülő tárgyalások hatalmas je­lentőségűek lesznek nemcsak a két szomszédos szocialista ország kapcsolatainak norma­lizálása, hanem az ázsiai tér­ség és az egész világ helyze­tének javulása szempontjából is. Hangsúlyozottan aláhúzta, hogy a szovjet—kínai párbe­széd vezérfonala a béke és a fejlődés biztosítása, a reform és a korszerűsítés előmozdí­tása a szocializmus lehetősé­geinek jobb kihasználása érde­kében. Ezt a fontos célt is szem előtt tartják, amikor azon munkálkodnak, hogy új típusú kapcsolatok jöjjenek létre nemcsak a Szovjetunió és Kína között, hanem általá­ban a világon. Kínai jelentés szerint Se­vardnadze Pekingbe érkezése­kor a repülőtéren közölte Csien Csi-csen kínai külügy­miniszterrel, hogy hivatalos levelet hozott magával Mi­CARACASI ÖSSZEJÖVETELEK Venezuela szerda óta fontos nemzetközi tanácskozássorozat színhelye. Latin-amerikai, észak-amerikai és európai állam- és kormányfők találkoznak az új venezuelai államfő, a szo­ciáldemokrata Andres Pérez beiktatásán, és tanácskoznak a kontinens legégetőbb problémáiról, a demokrácia és a dik­tatúra kérdéséről, továbbá az adósságproblémáról. Quayle amerikai alelnök személyében a Bush-kormány elő­ször lép kapcsolatba a latin-amerikai „nyolcakkal”, hogy kö­zösen keressék az adósság egy részének elengedésének mó­dozatait. A Caracasban tartózkodó Betino Craxi volt olasz miniszterelnök közölte, hogy véleménye szerint Latin-Ame­rika helyzete, az utóbbi években romlott, s az adósság — legalábbis egy része — visszafizethetetlen. Felipe González spanyol kormányfő bejelentette, hogy Mad­rid az EGK és Latin-Amerika viszonyának fejlesztésére akar­ja felhasználni az Európai Közösségek miniszteri tanácsának élén elfoglalt, fél évre szóló elnöki tisztet. Latin-Amerika a XXI. század küszöbén címmel Caracas­ban szerdán összejövetelt tartottak a Szocialista Internacionálé szervezésében. A részvevők között volt Andres Pérez venezue­lai, Mario Soares portugál elnök, Willy Brandt, az SZÍ el­nöke, Jimmy Carter volt amerikai elnök, és Ricardo Lagos, a chilei Demokrata Szövetség társelnöke. Caracasban tartózkodik Daniel Ortega nicaraguai elnök, és oda várják Fidél Castrót is. Úf fejezetet nyithat a nyári csúcstalálkozó Szovjet—NSZK külkapcsolatok Mihail Gorbacsov június 12, és 15. között hivatalos látoga­tást tesz a Német Szövetségi Köztársaságban — jelentette be szerdán Moszkvában Va- gyim Perfiljev. A szovjet kül­ügyi szóvivő ezzel összefüggés­ben megjegyezte: az újabb szovjet—nyugatnémet csúcsta­lálkozótól Moszkvában azt re­mélik, hogy új fejezetet nyit a két állam kapcsolatainak történetében. Perfiljev utalt arra, hogy az ehhez vezető út fontos állo­mása volt Helmut Kohl szö­vetségi kancellár tavaly ősszel tett moszkvai látogatása. Is­meretes, hogy az NSZK a Szovjetunió- legnagyobb nyu­gati kereskedelmi partnere, s Kohl moszkvai útjának egyik legfőbb célja a szovjet gazda­ság korszerűsítésében való nyugatnémet részvétel körvo­nalazása volt. Perfiljev meg­fogalmazása szerint a Szovjet­unió és az NSZK kapcsolatait megfelelő szintre kell emelni, Gorbacsov személyében egyéb­ként hét év után látogat el- is­mét SZKP KB főtitkár az NSZK-ba. Eduard Sevardnadze pekingi útja új távlatokat nyit a Szov­jetunió és Kína viszonyában — állapította meg a szóvivő a szovjet külügyminiszter csü­törtökön kezdődött pekingi tárgyalásai kapcsán. A szovjet külügyminiszté­rium szerdai tájékoztatóján Vagyim Perfiljev igen részle­tesen foglalkozott az afganisz­táni belső helyzettel, kiemelve, hogy országa továbbra is tar­tani kívánja a kapcsolatot az Iszlámábádban, illetve a Te­heránban székelő ellenzéki erőkkel. Egyúttal felszólította az új washingtoni vezetést: komolyan, fontolja meg Gor- bacsovnatk azt a javaslatát, hogy szüntessék be az Afga­nisztánba irányuló, illetve a Prágában tárgyalt Wojciech Jaruzelski Magas szintű' eszmecsere Csehszlovák—lengyel csúcs- találkozó volt szerdán Prágá­ban. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, állam­fő, a CSKP KB meghívására tett egynapos baráti munkalá­togatást a csehszlovák ffjv^r rosban, ahol vendéglátóival, Milos Jakessel, a CSKP KB főtitkárával és Gustáv Husák köztársasági elnökkel a gaz­dasági és a politikai együtt­működés fejlesztését, a két párt kapcsolatait vitatta meg. Milos Jakes és Wojciech Ja­ruzelski tájékoztatta egymást a csehszlovák, illetve a len­gyel helyzetről. A tálálkozóról kiadott közlemény szerint Ja­kes nyíltan beszélt azokról a problémákról, amelyek az át­alakítással összefüggésben a társadalom és a gazdasági élet egyes területein mutatkoz­nak. Jaruzelski a maga részé­ről azokról a nehézségekről tájékoztatta kollégáját, ame­lyek a lengyelországi szocia­lista megújulási folyamatot kisérik. A LEMP KB elsőtit­szöntőjében Leo Tindemans belga külügyminiszter a dísz­vacsorán. Kifejezte reményét, hogy azok a törvények, ame­lyeket most dolgoz ki Ma­gyarország, ösztönözni fogják a kétoldalú cserét, több belga tőkét vonzanak majd Magyar- országra. Gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatainkat — mondotta — semmiféle problé­ma nem terheli,- még ha kívá­natos is lenne a kétoldalú cse­re bővítése. Magyarország út­törő szerepe érdeklődést vált ki Belgiumban. Belgium tiszta szívből híve a további közele­désnek, támogatja Magyaror­szágnak a nyugati országok felé történt nyitását, azt a tö­rekvést. hogy Magyarország összekötő kapocsként szolgál­jon a Kelet és a Nyugat kö­zött — mondotta. Várkonyi Péter válaszában rámutatott, hogy a jelenlegi belgiumi megbeszélésekre egy olyan időpontban kerül sor, amely a magyarországi belpo­litika, a nemzetközi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok terén egyaránt jelentős. Reform- programunk végrehajtása megköveteli külkapcsolataink bővítését — mondotta. — Ar­ra törekszünk, hogy rendsze­ressé tegyük a párbeszédet, erősítsük -a politikai enyhülést és korszerűsítsük a gazdasági, kereskedelmi és kulturális együttműködés módozatait. Ezt a célt szolgálja kapcsola­taink építése az Európai Kö­zösséggel. Külügyminiszterünk hangsúlyozta: az egységes nagypiac 1992-re tervezett megteremtését követően azt várjuk a közösségtől, hogy új­ra megerősítse készségét a nem tagállamokkal való együttműködésre. Külügyminiszterünk kiemel­te: a hazánk és Belgium — e két különböző társadalmi rendszerű, különböző szövetsé­gi rendszerhez tartozó ország — együttműködésének tokozá­sa közös érdeke a két népnek és hozzájárulást jelenthet nem csupán egy új típusú állgín- közöi kapcsolat megteremtésé­hez, a világbéke ügyéhez, de a közös és virágzó Európa megteremtéséhez is. Várkonyi Péter csütörtökön fejezi be belgiumi tárgyalá­sait és délután utazik haza Budapestre. Dél-koreai zene az enyhülés húrjain Felismerték az idők szavát mazó „felforgató” irodalmat terjesztett. A közeljövőben pedig meg-* nyílik az első közkönyvtár Szöulban, ahol még a Koreai Munkáspárt napilapját is bár­ki olvashatja, Kim Ír Szén összes művei mellett. MI TÖRTÉNT Dél-Koreá- ban? Mint Cső Bjong Jul kul­turális és tájékoztatási minisz­ter kifejtette, idézve Ro Te Vu államfőt — a Koreai Köztár­saságban példa nélküli átala­kulás zajlik. A demokratikus forradalom korát éljük és a reformok áthatják az élet min­den területét. Ennek a folya­matnak még csak a kezdeté­nél tart Korea. Erre figyel­meztetett Kim De Dzsung, a Béke és Demokrácia Pártjá­nak elnöke sajtókonferenciá­ján. A legnagyobb ellenzéki párt vezére, rámutatott: a tö­megek demokráciájára van szükség, arra, hogy a demok­ratikus átalakulás áthassa az alapvető emberi jogokat, át­fogja a politika, a gazdaság és a társadalom egészét. Ezeken a területeken ugyanis még alig történt valami Kim szerint. A koreai átalakulás legjel­lemzőbb eleme a külpolitika, a Ro Te V« által meghirdetett úgynevezett északi politika ré­szeként a rendkívül energikus, A JKSZ Központi Bizottsá­ga szerdán reggel Belgrádban folytatta harmadik napja tar­tó tanácskozását az . ország belpolitikai helyzetéről, a mély válság leküzdéséről, az egész testületnek és elnökségének erkölcsi-politikai felelősségé­ről, s a Stipe Suvar pártelnök elleni vajdasági, szerbiai és helyenként Crna Gora-i tá­madásokról. . A plénum első két napján 85 felszólalás hangzott el. Az ülésről a rádió- és tv-állomá- sok egészen éjfélig közvetlen adást sugároztak. A vita a központi bizottság megosztottságát, a tagjai kö­zötti lényegi nézetkülönbsé­geket tükrözte. A felszólalók nagy része vitába szállt va­laki másnak a véleményével. Szerdán a plénum egyhan­gú határozatot fogadott el a JKSZ soron lévő feladatairól. A dokumentumot később hoz­zák nyilvánosságra. A központi bizottság úgy döntött, hogy a JKSZ XIV. kongresszusát, amely a szer­vezeti szabályzat szerint 1990 júniusában lenne esedékes, még ebben az évben megtart­ják. Csak röviden... ROMÁNIÁBAN cáfolták Vasziliu és Rauf Denktas, a szerdán azt a nyugatnémet lap- ciprusi török közösség vezető­jelentést, amely szerint a múlt je a jövő hétfőn kezdi meg az héten elhunyt Constantin Das- ENSZ védnöksége alatt a Cip- calescu miniszterelnök, és azt rus jövőjét érintő tárgyalások közölték, hogy a kormányfő második fordulóját, rövid ideig kórházban Volt. KASPAR VILLIGER 48 éves Dascalescu rövid kórházi ke- svájci üzletembert, a konzer- zelés után, két nappal ezelőtt vatív radikális-demokrata párt folytatta munkáját — tájékoz- tagját választotta meg igaz- tatta az Agerpres román hír- ságügyi miniszterré szerdán a ügynökség a Reuter brit hír- svájci szövetségi gyűlés, szolgálati irodát. IRANI AMNESZTIA: mint­IIAVANNÄBA ÉRKEZETT egy 423 elítélt részesült kegye- katonai küldöttség élén ked- lemben és további 50 fogoly den Vlagyimir Csernavin ten- börtönbüntetését csökkentették gernagy, a szovjet haditenge- Iránban az iszlám forradalom részeti flotta főparancsnoka. A 10. évfordulója alkalmából Prensa Latina hírügynökség meghirdetett amnesztia nyo- Csernavin programjáról csak mán — jelentette szerdán az annyit közölt, hogy a szovjet ÍRNA iráni hírügynökség, főtiszt kubai katonai létesít- Azokat, akik kegyelmet kap- ményeket látogat meg. tak, az elmúlt két nap során A CIPRUSI PROBLÉMA szabadon engedték. A 10 na- egészére kiterjedő, hét feje- pos ünnepségsorozat keretében zetből álló új javaslatcsoma- további amnesztia várható, er­got terjesztett elő hétfőn Geor- re a tíz napra a halálraítéltek giosz Vasziliu ciprusi elnök, kivégzését is felfüggesztik. t Fő téma a kínai—szovjet csúcs előkészítése lesz Pekingben ma kezdődnek a hivatalos tárgyalások Háromnapos hivatalos látogatásra szerdán, helyi idő sze­rint a késő esti órákban Pekingbe érkezett Eduard Sevard­nadze szovjet külügyminiszter. A szovjet diplomácia vezetőjét a kínai főváros repülőte­rén Csien Csi-csen kínai külügyminiszter fogadta. Harminc év óta ez az első szovjet külügyminiszteri látogatás a Kínai Népköztársaságban. hail Gorbacsovtól, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kárától, Teng Hsziao-ping ré­szére. A levél átadására szomba­ton kerül sor, amikor Sevard­nadze Sanghajban találkozik Teng Hsziao-pinggel, Kína el­ső számú politikai vezetőjé­vel. DÉL-KOREÁBAN valami történt. A Szöultól 30 kilomé­terre délre levő yong-ini skanzenfaluban az angol, a ja­pán és a francia kapufelirat mellett orosz nyelvű kiírás üd­vözli az 500 évvel ezelőtti Li- dinasztia korát felidéző emlé­kek iránt érdeklődő látogatót. Szöul szívében, egy kirakatban Turgenyev-novellák hangka­zettáját fedezte fel az MTI tu­dósítója. Háromezer vonba. azaa kétótal munkabérbe ke­rül az orosz remekíró műveit koreai nyelven bemutató sza­lag. A fővárosban jelenleg az egyik legnagyobb filmsiker — Az utolsó császár — mellett — a Moszkva nem hisz a köny- nyeknek. A tudósító viszont nem hisz a szemének, amikor Dél-Korea legnagyobb áruházában meg­látja a Kim ír Szén portréjá­val ékesített észak-koreai pa­pírpénzekből és bélyegekből rendezett kiállítást. A szöuli, lapok címoldalon számolnak be az egyik legnagyobb üzleti csoport, a Hyundai tisztelet­beli elnökének phenjani tár­gyalásairól. A The Korea Ti­mes pedig vasárnapi számában szó szerint közölte azt a pár­beszédet, amelyre a svájci Da- vosban került sor a múlt hé­ten Csőn Szun szöuli minisz­terelnök-helyettes és Cse Hl Dzsong, a vegyes vállalatokért és az iparért felelős phenjani miniszter között. A világgazdasági vezetők nemzetközi konferenciáján aktív és kezdeményező nyitás a szocialista országok irányá­ba. A Koreai Köztársaság ugyaniá a világ nagy része felé már jóval korábban nyitott, 131 országgal áll diplomáciai kapcsolatban és 100 milliárd dolláros külkereskedelmével ezer szállal kötődik a külvi­lághoz. Szöul felismerte az idők szavát. Idejében ráhan­golódott az enyhülés hangsze­rein játszók muzsikájára; eh­hez megbecsült partnerre ta­lált hazánkban. Amint erről Kim Szűk Kju külügyminiszter-helyettes az MTI tudósítójának adott inter­jújában elmondta: úgy tartjuk, hogy történelmet írunk Ma­gyarországgal. Meggyőződé­sem. hogy a diplomáciai kap­csolatok felvétele jótékony ha­tással lesz a többi szocialista országokra is, melyek követni fogják a magyar példát. Mind­ez szerintünk ahhoz is hozzá­járul majd, hogy Észak-Korea kikerüljön elszigeteltségéből. Megtesszük a legelső lépést egy új történelmi úton, amely hosszú távon elvezethet a Ko­reai-félsziget békés újraegye­sítéséhez. a változások ütján a "Koreai Köztársaság tehát meg­indult. Ezen elsősorban a KNDK-hoz kíván eljutni. Eb­ben a törekvésében az Euró­pában is a híd szerepének be­töltésére vállalkozó Magyar- országra esett választása. T. A. részt vevő koreai politikusok párbeszéde kölcsönös vacsora- meghívással ért véget. A szöuli városközpont fölöt­ti dombot uraló Hilton szállo­da előtt pedig magyar zászlót lobogtat a szél. A taxisofőr, amikor a nyelvi korlátokon át­törve próbálja kitalálni, hon­nan is való utasa, akit amejri- kainak néz, majd angolnak és svédnek, de negyedikre ráhi­bázik: magyar. Lelkesen mondja, hogy egy évvel ezelőtt inkább leharapta volna a nyel­vét, semhogy szóba álljon egy magyarral. A nevében a Shilla királyi dinasztia emlékét őrző luxus- szálloda 17-ik emeletén szol­gálatot teljesítő elbűvölő hos­tess elmeséli, hogy a dinasztia egyik nagyja 668-ban egyesí­tette az országot, majd a tör­ténelemlecke után megvallja: nincs két éve sem, hogy azt hitte, minden kommunista vadember. Akkor /elképzelni sem tüdta volna, Hogy olyan kedves vendégei lesznek, mint a magyarok. Nemcsak azért, mert szocialista országból so­sem járt ott senki, hanem mert az ilyen eretnekség pusz­ta gondolata is bűnnek számí­tott. Nem is olyan »égen még halálbüntetést is kiszabhattak arra, aki Észak-Koreából szár­A kongresszust még ebben az évben megtartják Viták a JKSZ KB ülésén külföldi afgán ellenzéknek szánt fegyverszállításokat. A kabulí nagykövetségek ki­ürítése kapcsán annak a véle­ményének adott hangot, hogy annak célja a kabuli kormány elleni bizalmatlanság szítása. Ezeknek a nyugati országok­nak valójában semmi félniva­lójuk, hisz az ellenzék legfőbb támogatói voltak — mondotta, hozzátéve, hogy a normalizá­lás érdekében a nyugati or­szágoknak inkább nem csekély befolyásukat kellene latba vet­niük az ellenzéki erőknél. kára hangsúlyozta a nemzeti megegyezés, a demokrácia el­mélyítésének, a társadalmi­politikai és a gazdasági refor­mok megvalósításának jelen­tőségét. Mind Jakes, mind Jaruzels­ki kiemelte a testvérpártok, különösen az SZKP-tapaSzta- latok tanulmányozásának és alkotó érvényesítésének jelen­tőségét — olvasható a közle­ményben. Aláhúzták pártjaik szoros együttműködésének fontosságát, hangsúlyozták, hogy új, nem hagyományos formákat kell keresni e téren. Összekötő kapocsként Kelet és Nyugat között Belgiumi megbeszélések A belgiumi hivatalos láto­gatáson tartózkodó Várkonyi Péter külügyminisztert szer­dán fogadta Wilfried Martens miniszterelnök. Találkozott Robert Urbain külkereskedel­mi miniszterrel, is, majd este Leo Tindemans külügyminisz­terrel. A megbeszéléseken részt vett Németh József, Ma­gyarország brüsszeli nagykö­vete is. Nagykövetünk rezidenciáján Várkonyi Péter a belga üzle­ti élet képviselőivel ' találko­zott. Az ebéden vezető belga bankok, nagyvállalatok vezér- igazgatói, a vállalkozói szövet­ségek vezetői folytattak esz­mecserét külügyminiszterünk­kel a tavaly 210 millió dol­lárnak megfelelő szintet el­ért kétoldalú árucsere továb­bi bővítésének lehetőségeiről. A belga kormány vezetőivel folytatott szerdai megbeszélé­seken széles körű érdeklődés mutatkozott a hazánkban ki­bontakozó politikai és gazda­sági változások iránt, amelye­ket Belgiumban — mint azt Martens miniszterelnök is ki­fejtette — rokonszenvvel kö­vetnek és támogatnak. Leo Tindenmans este va­csorát adott Várkonyi Péter tiszteletére, amelyen pohárkö­szöntők hangzottak el. Elismerően méltatta a ma­gyarországi intézményi és gaz­dasági változásokat pohárkö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom