Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

8 1989. FEBRUAR 11., SZOMBAT Spanyol következtetések A Mercasa egy spanyol állami vállalat, amely nagybani piacok ter­vezésével, létesítésével jó hírnevet szerzett magának szerte Európában. A helyi érdekektől nyilvánvalóan független cég szakértői véleménye szerint a Bosnyák téren teljességgel elfogadhatatlan a kereskedés funk­cionális és egészségügyi-higiéniai szempontból egyaránt. Emellett nincs reális lehetőség az árak meg­felelő nyilvánosságára és megbízha­tóságára az adásvétel során. Követ­kezésképpen a nagybani piacot át kell költöztetni. De hová? A szakértői csoport arra a meg­állapításra jutott, hogy a Nagyvá- sártelep, azaz a Skála—Coop létesít­ményei az új nagybani piac felépí­téséhez szükséges minimális köve­telményeknek sem felelnek meg és nem biztosítják a távlati fejlődést sem. Csupán átmeneti megoldásként jöhet szóba. A Hungarofruct buda­örsi telepével szemben is emeltek kifogásokat, különösen nehézkes megközelítése miatt, ám ezt az al­ternatívát nem vetették el teljes egészében. A legjobb, egyúttal leg­drágább és leglassabban megvalósít­ható beruházás egy új piac építése lehet. Az erre vonatkozó hat aján­latot nem vizsgálták meg részlete­sen. A magyar hatóságok bármelyik változat mellett szavaznának, alap­vető követelmény a területek meg­közelíthetőségének elemzése. Nem kizárt, hogy a spanyol cég esetleg beszállna a nagybani piac létrehozásába, például közös válla­lat formájában. MERCA Budapest néven export-import ügyletek bo­nyolítására nemrégiben már alakult egy közös vállalat. Lehet, hogy ez csak a kezdet? Előnyök és hátrányok A Fővárosi Tanács szakértői bi­zottságához nyolc ajánlat érkezett a nagybani zöldség-gyümölcs piac kialakítására. Az alábbiakban eze­ket ismertetjük, kiemelve az egyes varációk előnyeit és hátrányait. Nagyvásáríelep. A javaslattev5 a Skála-Coop, bérleti szerződés kere­tében. Területnagyság: 3—3,5 hek­tár, amely további 2—3 hektárral bővíthető. Előnyei: a termőtájak szállítási irányába esik, iparvágány csatlakozik hozzá. Raktárakkal, iro­daépületekkel, hűtőtárolókkal ren­delkező közművesített terület, tele­fon- és telexhálózattal. Hátrányai: a termelők elhgjyezése csak egyen­lőtlen feltételekkel lehetséges, meg­közelítése a jelenleg is túlterhelt Soroksári úton történhet, amelynek átbocsátási képessége a lágymá­nyosi híd megépítésével sem javul jelentősen. Az MO-ás autóút 1990- ig kiépülő szakasza déli megközelí­tést is lehetővé tesz, használata azonban nem javasolható, mert Cse­pel városközpontján keresztül bo­nyolódna a forgalom, ami környe­zetvédelmi szempontból sem kívá­natos. (Éjszakai üzemeltetés esetén enyhülnek a közlekedési problé­mák.) Költségigénye: 200 millió fo­rint. Megvalósításának ideje: 3—5 hónap. Hungarofruct budaörsi telepe. Ajánlattevő a Hungarofruct. Terü­letnagyság: 15 hektár, amely to­vábbi 8 hektárral bővíthető. Elő­nyei: a terület jól áttekinthető, a termelők azonos eséllyel rendelkez­nének. Iparvágány, raktárak, hűtő­tárolók, irodaépület, telefon- és te­lexvonalak, a közművek adottak, parkoló igény szerint kialakítható. Hátrányai: nem a termőtájak szál­lítási irányába esik, a fővároson át­kelve lehet megközelíteni. (Az új Duna-híd és az MO-ás körgyűrű megépítésével — körülbelül 1995- ben — javul a közlekedési kapcso­lat.) A terület egyike a Budapest— Bécs világkiállítás lehetséges hely­színeinek. Költségigénye: 533 millió forint. Megvalósításának ideje: 6— 9 hónap. Nagykőrösi lit. (Budapest XX. ke­rület, a Hungarocamion telephelye mellett.) Ajánlattevő a gyáli Sza­badság Tsz, illetve a TOT. Terü­letnagyság: 13,5 hektár, amely to­vábbi 31,5 hektárral bővíthető. Elő­nyei: Budapesttől való távolsága 15 kilométer, a termelőknek nem kell áthaladniuk a városon. A fő szál­lítási irányba esik. Hátrányai: a raktárak és az irodaépület 500 mé­teres körzetben találhatók, iparvá­gány nincs, területrendezés szüksé­ges. Az MO-ás autópálya elkerüli, várhatóan 1995 után épül meg egy harántirányú főforgalmi út. Az alapéllátás kialakításának költség- igénye: 358 millió forint. A két ütem együtt: 731 millió forint. Megvalósításának ideje: 3—5 év. Péteri major (Budapest, XX. ke­rület). Ajánlattevő a Kertészeti Egyetem Tangazdasága, Soroksár. Területnagyság: 36,5 hektár. Elő­nyei: Budapesttől való távolsága 12 kilométer, a termelőknek nem kell bemenniük a városközpontba. Az M5-ös autópálya és az MO-ás kör­gyűrű csomópontjánál található. Hátránya: nincs iparvágány. Költ­ségigénye: 1 milliárd forint. Meg­valósításának ideje: 3—5 év. Dunai arsány. Ajánlattevő a Ker­tészeti Egyetem Tangazdasága, So­roksár. A területnagyság: 41 hek­tár. Előnye: tetszés szerint bővít­hető. Hátrányai: Budapesttől való távolsága 25 kilométer, megközelí­tése a szűk kapacitású 51-es útról lehetséges. Fekvése csak az dél-al­földiek számára előnyös. Iparvágá­nya nincs. Költségigénye: 1,5 mil­liárd forint. Alsónémedi. Ajánlattevő az alsó­némedi szövetkezet, illetve a TOT. Területnagyság: 8,5 hektár, amely további 30—35 hektárral bővíthe­tő. Előnyei: Budapesttől való tá­volsága 18 kilométer, az MO-ás körgyűrű 3 kilométernyire halad majd tőle. Hátrányai: tereprende­zést igényel, víz, villany 500 mé­terre van, csatorna nincs. Költség- igénye: 500 millió forint. Budapest, XVIII. kerület. Aján_ lattevő a Felsőbabádi Állami Gaz­daság, Ócsa. Területnagyság: 17 hektár. Előnye: a közművek a kö­zelben vannak. Hátrányai: Buda­pesttől való távolsága 23 kilomé­ter, megközelítése a lakott területe­ken áthaladó 4-es úton lehetséges. OeSai Út, (Budapest XX. kerület, a Budapest—Kelebia vasútvonal melletti terület). Ajánlattevő a XX. Kerületi Tanács. Területnagy­ság: 83,3 hektár. Előnyei: Buda­pesttől való távolsága 16 kilomé­ter. A fő szállítási irányba esik, megközelítése kedvező. A piac négy­féléi lenne elérhető: az MO-ás autó- útról, az M5-ös autópályáról, az 51- es és az új 50-es főútról. A köz­művek a közelben vannak. Hátrá­nya: nincs iparvágány, de egy to­latóvágány kialakítható. Költség- igénye: 1,5 milliárd (A változat), 1,1 milliárd (B változat). Megvaló­sítás ideje: 3—5 év. Mint a süketek párbeszéde Süketek párbeszéde zajlott a mi­nap azon a tanácskozáson, amelyen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Kereskedelmi Mi­nisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, az Országos Terv­hivatal, a Fővárosi Tanács és az Alsónémedi Szakszövetkezet illeté­kesei próbáltak véleményt cserélni az új nagybani zöldség-gvümölcs- piac kialakításának lehetőségeiről. A találkozót Viola Károly, Pest megye 14. választókörzetének or­szággyűlési képviselője, a Magyar Néphadsereg polgári alkalmazottja — választóinak megbízásából — kezdeményezte. Az első percek tapogatózó felszó­lalásai után csupán egy valami vált nyilvánvalóvá: noha a nagybani piac létesítése állami feladat, a vég­rehajtó hatalom ,szervei, intézmé­nyei egy árva fillért sem, tudnak felajánlani erre a célra. Nem úgy a Bosnyák piaci állapotoktól elgyötört kistermelők, akik — Viola Károly és Szabó László, az Alsónémedi Szakszövetkezet elnöke közvetítésé­vel — újólag megerősítették abbéli szándékukat, hogy pénzzel is támo­gatnák az akut probléma orvoslá­sát. Persze csak akkor, ha érdekei­ket szem előtt tartó megoldás szü­letik. Néhány hivatalt még annak elle­nére is hidegen hagynak ezek az érdekek, hogy a kistermelők állít­ják elő a zöldségfélék 62, a burgo­nya 73, a gyümölcsfélék 60 száza­lékát. A minapi tanácskozáson és a Fővárosi Tanács szakértői bizottsá­gában — érdekvédelmi szervezetük nem lévén — a kistermelőket a MÉM lenne, lett volna hivatva kép­viselni. Így azután meglehetősen furcsának tűnik, hogy a tárca — az érdekeltek feje fölött — államtitká­ri szinten levelez a Fővárosi Ta­náccsal, s azt szorgalmazza, hogy a nagybani piac a Nagyvásártelepre kerüljön. Ez az, ami a kistermelők számára — még átmeneti jelleggel is — teljességgel elfogadhatatlan. Egyrészt azért, mert kedvezőtlen adottságai miatt a Nagyvásártelep a Bosnyák hasonmása lenne, más­részt, mert a bérbe adó Skála-Coop zöldségpiaci tevékenysége inkább taszítja, mint vonzza a kistermelő­ket. Szerintük ilyen feltételek mel­lett egyetlen forintot sem szabad oda beruházni. Sokkal alkalmasabb­nak tartják az alsónémediek, de ki­vált a XX. Kerületi Tanács aján­latát. A tanácskozás résztvevőinek több­sége azonban nem akarta meghal­lani az ellenérveket. A TOT mun­katársa meg sem szólalt, a MÉM, a Kereskedelmi Minisztérium kép­viselői csak mondták a magukét, a Fővárosi Tanács főosztályvezető­helyettese pedig minduntalan a pénzhiányra hivatkozott. Egyikük vagy ötször hangsúlyozta, hogy ő bizony nem a Skála-Coop megbí­zottja, majd újra és újra nekivesel­kedve ecsetelte a Nagyvásártelep előnyeit. Okulásul elmesélte azt is, hogy 1976-ban kezdték előkészíteni budaörsi virágpiac létesítését, s bi­zony csak 1985-ben tudták átadni. Ilyen a mai beruházási gyakorlat, ráadásul nagyon költséges is egy építkezés, ezért a Skála-Coop aján­latát kellene elfogadni. Ott van te­lex, telefon, hűtőház, étterem, min­den, ami a kistermelőnek kell. Hamar kiderült azonban, hogy mindez nem kell a kistermelőnek, aki megelégedne a legszükségesebb kiegészítő létesítményekkel, no és egy tágas, betonozott piaccal, ahol mindenki azonos feltételekkel mu­tathatja meg áruját a kereskedő­nek, ahol nincsen kiszolgáltatva. És nem érti, hogy ez miért kerül egy- milliárd forintba? Ha csak azért nem, mert az előzetes költségvetés szégyenletes módon egy négyzetmé­ter betonozásra ezer forintot szá­mol ... A kistermelő persze dühöng, a hivatalnok megsértődik a fésület­len szavakon, vagy még azt sem, helyette egyszerűen elmosolyodik. Amiből valami olyasmit lehet kiol­vasni: nem értheti az összefüggése­ket a nyakas parasztja! S akkor az értekezletnek ezen a pontján végre megszólalt egy józan hang. A hivatali emberek meghu­nyászkodva, az Alsónémedi Szak- szövetkezet háromtagú küldöttsége erősen bólogatva hallgatták Piros Lászlót, az Országos Tervhivatal fő­osztályvezetőjét: — Először azt kell tisztázni, mi­lyen funkciót kell ellátnia a piac­nak, majd fel kell tárni minden érdeket utána kell kijelölni a he­lyet. Egyetértek a termelőkkel ab­ban, hogy ködös elképzeléseket nem kívánnak támogatni. Meg abban is, hogy nem az égben, hanem a föl­dön kell járnunk. Az infrastruktú­ra kialakítása állami lecke, erre igenis kell áldoznia a Fővárosi Ta­nácsnak, az OT is segít. Utána mindenki maga döntse el, hogy mi­re van még szüksége. Ha raktárak­ra, hűtőházra, étteremre, miegymás­ra. akkor azt fizesse meg. Ám egye­lőre még senki sem terjesztett elő egy épkézláb koncepciót, ami mel­lé oda lehetne állni. Tessék felgyor­sítani a döntés-előkészítést! Ami pe­dig a Skála-Coopot illeti, döbbenten hallom, hogy esetleg nyerészkedni akar ..". ? Ha átmenetileg a Nagy­vásártelepre kerülne a piac, az ak­kor sem kerülhet többe a kisterme­lőknek, mint most a Bosnyák. A te­rületet jelképes összegért adta át a tanács a Budapesti Zöldértnek, s azután került a SZÖVOSZ, a Skála- Coop tulajdonába. Eddig sem sike­rült nagybani piaccá alakítani, ak­kor most miért akarják bérbe ad­ni? Érdemes lenne a Fővárosi Ta­nács jogászainak utána nézni, ho­gyan kaphatnák vissza ... A tanácskozás végül is azzal az ígérettel zárult, hogy a Fővárosi Ta­nács fölgyorsítja a döntés-előkészí­tést. A szakértői bizottság — amely­ben nincsenek jelen a kistermelők képviselői — hamarosan állást fog­lal arról, hogy melyik alternatívát javasolja elfogadásra a tanácsülés­nek. Azóta fölröppent a hír: fórum­ra hívják össze a kistermelőket, a kereskedőket is. Reméljük, hogy még a döntés előtt — s nem utána. A Bosnyák téri nagybani piac évek óta neuralgikus pontja a zöldség-gyümölcs kereskedelemnek. Jelenleg az országos for­galom 18-20 százaléka bonyolódik itt évente, s a főváros el­látásához szükséges árumennyiségnek csaknem a fele cserél gazdát a Bosnyákon. A szűk területen csak óhaj marad a kulturált keres­kedés. A termelők egy része kiszorul a piacról, a nyújtott nyitva tar­tás miatt a kereslet-kínálat állandóan változik, ami szélsőséges árak kialakulásához vezet. A piac zavarja a környék közlekedését, a la­kók nyugalmát. A Bosnyák tehermentesítésére 1983-ban megnyitották a Nagy- vásártelepen a főváros második nagybani piacát, amelynek sikerte­len működése után 1985-ben nagykereskedelmi piacot létesítettek, ugyancsak a Nagyvásártelepen, s ugyancsak sikertelenül. A termelők és a kereskedők egyaránt bizalmatlanok maradtak. Tavaly a Főváro­si Tanács szakértői bizottságot alakított az új nagybani piac létre­hozásával kapcsolatos koncepciók kidolgozására. Nyolc ajánlat áll a viták kereszttüzében. Ám eközben mintha elsikkadna a kistermelők, s végső soron a fogyasztók érdeke... Ennek járt utána munkatársunk, Kövess László és Vimola Ká­roly fotóriporter. Bojkottra készülnek a gazdák? Az éjszakát elküldte aludni a hajnal, azt meg a reggel űzte el, ám délelőtt kilenc órakor sem fogy el a kocsi­sor a Bosnyák téri nagybani piac bejárata elől. Hosszú ideje araszolnak előre, s ki tudja, mikor jutnak a ke­rítésen belülre, mikor mutathatják meg áruikat a ke­reskedőknek? Kérdés persze az is, milyen helyet sike­rül kifogniuk? Ha jót, az sok forintot jelent, ha eldu- gottat, akkor nem kevés veszteséget. Kiszolgáltatottak. Van, aki nem bírja cérnával, s a szomszédos utcában köt nem éppen előnyös üzletet. A helyszűke miatt jelen­tős árumennyiség cserél gazdát a piacon kívül is, sza­bálytalanul. Időnként megjelennek a rendőrök, most már a közterületfelügyelők is, és kíméletlenül bírsá­golják a tilosban parkolókat, várakozókat. Ez a nap is olyan, mint a többi... A kapuban fázósan topog az alsónémedi illetőségű Szarka Balázs. Néhány napja azzal hívott föl telefonon, nagyon előadná a kistermelők gondját, baját. Akkor is meglehetősen mérges volt. most sem tud parancsolni magának. Ami a szívén, az a száján. — Azt írja. amit mondunk, különben megfordítjuk a fejit! — kezdi nem túl barátságosan ez a derék em­ber, akinek nem szeretnék haragosa lenni. — Nehogy maga is becsapjon, mert akkor ... ... De ezt már nem tudja befejezni, mert a tömeg úgy zúg. mint egy népszínműben. Időközben ugyanis vagy húszán fognak közre bennünket, s mindenfélét kiabálnak. Példának okáért azt. hogy nem akarnak átvergődni az egy szem Petőfi hídon. Budaörsön ne le­gyen piac! — Ne legyen a Nagyvásártelepen se! — kiabálja túl a többieket Szarka Balázs. — Ott is szűk a hely, ott is sorba kell állni, ott sem férünk meg. Ráadásul csal éjszaka lehetne szállítani! Nappal dolgozni, éjszakr menni, ezt nem tehetik velünk. Télen, a csúszós uta kon furikázzunk éjszaka, közben meg fagykárt szenved az áru. Nem! Nem akarunk a Skálával kezdeni, egy­szer már belebukott a zöldségkereskedelembe és má­sodszor is bele fog. De nélkülünk! Mert mi ahhoz nem adjuk a pénzünket, mi nem megyünk oda. Ott a maf­fia! Ott, ott! — zúg a tömeg. — Az is tisztességtelen, amit itt a Bosnyákon művelnek, öt forintért veszik a káposz­tát s mindjárt 14-ért adják tovább. Bizonyítani tudjuk. Rosszul jár a termelő, a kereskedő, a vásárló! — A Nagyvásártelep nekünk, kereskedőknek sem el­fogadható — mondja a pillanatnyi csendben Kerényi Csaba. — Jöjjön velem a Skála standjához s meglátja, mennyiért adnak egy láda citromot. Botrány! Emlék­szem arra is, hogy 2-3 forintért vette és 6-ért adta az uborkát. A Nagyvásártelepen az egész piacot ellenőriz­ni fogja. A kereslet-kínálat csak szabad piacon érvénye­sülhet! A zűrzavarból kivehető, hogy a kistermelők új. tágas, minden flancot nélkülöző piactérre szavaznak, legyen az Alsónémedin. Gyálon vagy a XX kerületben. Egyik nap azt mondják nekik a piacfelügyelőségen, hogy igazuk van. a másik nap meg azt. hogy nincs. Föntről rájuk szólnak, s akkor úgy beszélnek, ahogy a főnök elvárja. Onnan kapják a fizetésüket — panaszkodnak a piacfelügyelőségre a kistermelők. — Minket miért nem hallgatnak meg? — teszi fel a költői kérdést kissé lecsillapodva Szarka Balázs. — Azt papolják a tévében, a Berecz János is mondta, hogy a népé a döntési jog. .‘.lekor kérdezzék meg, hogy mit akarunk. Ha 100 emberből 99 nemet mond, akkor miért annak az egynek van igaza? Hát senki sem fogja a pár­tunkat? — Talán, ha érdekvédelmi szervezetet alakítanának — javasolom, de Szarka Balázs már kész is a válasz- szal: — Nem akarunk mi pártot, alakítani, nem érünk rá ilyesmire. Különben is van éppen elég ember, aki poli­tizáljon. Mi termelni, dolgozni akarunk! Nyugodt körül­mények között. De azt nem engedjük meg, hogy ránk kényszerítsék a Nagyvásártelepet.. A sztrájktól sem ria­dunk vissza. Ott van a nickelsdorfi gazdák példája. Mi is megtehetjük, hogy lezárjuk, eltorlaszoljuk az utakat a teherautókkal...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom