Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

1989. FEBRUAR 11., SZOMBAT SZÁJTÁTVA Kapcsolnak Tapsikolni kellene. Milyen gyors észjárás! Mennyi rugal­masság! A helyzetfelismerés magas foka! Csakhogy... baj van. A gyors észjárásnak, a rugalmasságnak, a helyzetfel­ismerés magas fokának a gyö­kerei posványos talajba ka­paszkodnak. A hiány, a hiánnyal való visszaélés tala­jába. Egyre több kiskereskedőtől, azaz nagy és kisebb üzletek vezetőitől halljuk a panaszt: szállító partnereik (partne­reik?) csak akkor adnak ilyen-olyan, kelendő árut, ha... Szóval, ha vesznek olyasmit is, ami nem kelendő, amit hosszú idő alatt lehet eladni. Ami növeli a készletet, vele az anyagi terheket, mind az üzletnél, mind annaik gazdá­jánál, a vállalatnál, a szövet­kezetnél. Kellene például hűtőláda, vagy ha úgy tetszik, fagyasz­tóláda. Keresik, kapós, azon­nal elviszik az üzletből a bol­dog vásárlók. Mit tesznek a nem kereskedő, hanem elosz­tó nagykereskedők vagy ép­pen az import felett dirigá­lok? Adnak. „Természetesen” adnak. Akkor, ha . . . Ha kan- csolhatnak hozzá legalább két­szeres értékben olyasmit is. ami egyébként nem kell, ami ott fekszik majd az üzlet rak­tárában, hónapokon át. s kell hozzá egy év, hoev elfogyjon. Ha így nem kell a hűtő­láda, akkor jó éiszakát! Ki erre, ki arra menjen, ne is ismerjék egymást . . . Árucik­kek jelentős csoport ia tartozik most már azok közé, amelye­ket csakis e furcsa kapcsol­nak játékkal lehet megszerez­ni. A játék létezése bizonyítha­tatlan. Nincsenek tanúk. Ilyes­mire nincsenek pamrok. Csu­pán a gyakorlat él. virul. A kiskereskedők dühöngeoek. A nagykereskedők? Azt. felelik, nekik is élniük kell valami­ből. Nekik is át kell ^enniük azt az árut. »melyről tud­ják. nem kelendő. Azaz d"- höngenek ők is . . . Furcsa já­ték ez akkor, ha mindenki dü­höng. S ha mindenki dühöng, akkor ki nyer, ki az. aki ne­vet?! MOTTÓ Folytatódnak a zárszámadások Szigetcsép kimagaslóan jó éve A HÉT HÍRE / Immár napok óta folynak a f megye termelőszövetkezetei- ^ ben a zárszámadások. Tegnap tartották az elmúlt esztendőt y értékelő, az idei elképzelése- v. két mérlegelő megbeszélésü- ^ két a szigetcsépi Lenin és a ^ kiskunlacházi Petőfi Tsz tag­í íai is* Nagy kanállal ettek közgyű- lésük után a szigetcsépiek, akik kimagaslóan jó évet zár­tak ezúttal. Ebben — mint azt dr. Német Lukács elnök több­ször is kiemelte — nagy ré­sze volt annak, hogy számos területen meglehetősen gyor­san hozzáidomították céljai­kat a helyi adottságokhoz. Alapos viták után szabták meg mindenütt a tennivaló­kat. A növénytermesztésben a minőség javítását, s a két éve elért nyereségesség meg­tartását, az állattenyésztésben a költségek csökkentését, az ipari üzemekben pedig a munkafeltételek korszerűsíté­sét és a jövedelmezőséget je­lölték meg a legfontosabbnak. Az elhatározást tett követte, amelynek eredményeként a tervezett 25 millió helyett csaknem 52 millió forintos nyereséget értek el. Ennek kö­szönhetően jelentős mértékben nőttek a keresetek, s a szö­vetkezet megengedheti magá­nak, hogy nyugdíjasainak ha­vi 500 forintos kiegészítést adjon. A vitában felszólalók va­lamennyien kiálltak elnökük mellett, aki ellen — mint azt lapunkban korábban megír­tuk — egy névtelen levél alapján vizsgálat folyik. Töb­ben sürgették az immár más­fél éve tartó ügy mielőbbi le­zárását, s bírálták a hatósá­gokat lassúságukért. A hely­zet tisztázása azért is lenne nagyon fontos, mert a téesz — számítva a pénzügyi elvo­nások ' növekedésére — az idén %A täväiylhäl szérényebb, ’ vni'OCUO 1; -j.T.S. . ; ... Az Ígérgetések ideje lejárt Desszert a főétkezéshez Tavaly szeptemberben levél érkezett a Medosz Pest Megyei Bizottságához. Ger­mán Józsefné Sződről mint régi szakszervezeti tag segít­séget kért. — Döbbenten olvastuk a le­velet, s éreztük azonnal, meg kell adnunk minden támoga­tást — mondja Manek János politikai munkatárs. Az asz- szony, aki a sződi Virágzó Termelőszövetkezetben beta­nított munkás, fia gyógyulá­sához kért segítséget. A most huszonhat éves fiatalember 1985-tssn közlekedési balesetet szenvedett. Az életét meg tudták menteni, azonban to­vábbi sorsa tolókocsihoz kö­tötte. Mód nyílott arra, hogy Moszkvában neves professzo­rok műtsék meg a fiút, eh­hez azonban a szülők nem tudták megteremteni a szük­séges pénzt. Az apa rokkant­nyugdíjas, a fiú is, a család jövedelme alig éri el a ti­zenegyezer forintot. Gyors in­tézkedésre volt szükség, s a Medosz elnöksége engedélyez­te a tízezer forint rendkívüli szociális segélyt. Azóta a fia­talembert sikeresen megmű­tötték, s ma már reményked­ve nézhet a jövőbe. — Sokan szorulnak segély­re. Hogyan döntik el, kinek s mikor adjanak? — Ebben az esetben sem csupán az anyagi segély meg­adása volt a célunk. A me­zőgazdasági szövetkezetek dolgozói felemás helyzetben, vannak, a szakszervezeti ér­dekképviselet peremén egyen­súlyoznak. A szövetkezeti tag ugyanis egyszerre tukrjdonos és munkavállaló, képviseletét és védelmét három szerv is fölvállalja: a TOT, a Teszöv s mi. Aztán sokszor előfordul az a klasszikus eset, hogy a sok bába között elvész a gye­rek. Mi — az érdekképviseleti szervek — kialakítottuk azt a stratégiát, hogy egymásra mu­togatás helyett igyekszünk megoldani a kialakult konf­liktushelyzeteket. Nehézzé te­szi a helyzetet az is, hogy a kisebb alapszervezetek bevé­teleiből a visszamaradó há­nyad gyakorlatilag az intéz­ményes segélyekre — temeté­si, szülési segély — sem ele­gendő. Ilyenkor a mi felada­tunk megoldást találni. — Változott-e a szakszer­vezeti munka az elmúlt idő­szakban? — Átértékeltük a feladata­inkat, s nagyobb hangsúlyt szeretnénk adni a klasszikus értelemben vett szakszerveze­ti munkának, azaz a munka- vállaló s a munkáltató közti konfliktusok feloldásának. Természetesen továbbra is fel­adatunk az üdültetés meg­szervezése, a kultúra támoga­tása, de én úgy fogalmazom meg: ezek mind a főétkezés­hez járó desszertek. A mező- gazdaságban olykor éleseb­ben jelentkeznek azok a vál­tozások, amelyek ma stressz­ben tartják az embereket. Sú­lyosabb a munkanélküliség, hiszen ugyan hová menjen el dolgozni az a tsz-tag, aki vi­lágéletében vetett és aratott, ha fölszámolják a munkahe­lyét? Változott a tulajdonosi szemlélet is, mert bár a tör­vény szerint a tag tulajdonos, gyakorlatilag nem más, mint bérmunkás. — Sokan vesztették bizal­mukat, hitüket a szakszerve­zetben. Visszaállítható mind­ez? — Az a célunk, hogy visz- szaállítsuk, s ez nem köny- nyű dolog. Érdekes lehet egy példa: készítettünk egy föl­mérést, megkérdeztük az em­bereket, mit gondolnak, hány függetlenített tisztségviselő dolgozik a Medoszban. Oda- vissza meglepetést okozott az eredmény. A szakszervezeti tagok több ézerre becsülték a székházban dolgozók számát, s alig akarták hinni, mind­össze 260-an vagyunk. A meg­rendített bizalom helyreállítá­sát csakis eredményekkel kí­sérelhetjük meg, az ígérgeté­sek, látszólagos jótékonykodá­sok ideje lejárt. B. A. mintegy 30 milliós eredményt szeretne elérni, ám ehhez is rendkívül feszített, összehan­golt munkára lesz szükség. A gazdaság negyveneszten­dős fennállásának legjobb eredményéről adhatott elemző értékelést dr. Fejérdy Győző, a kiskunlacházi Petőfi Tsz elnöke, aki egyebek között megjegyezte: „A jó eredmé­nyekhez egység és egyensúly kell, frakciók és fikciók nél­kül. De az is fontos, hogy becsület és tisztességes mun­ka dolgában mindenki egyfe- lé húzza a közös szekerét, még az elnök sem lóghat ki a sor­ból." Hogy ez náluk meny­nyire igaz, azt egyebek kö­zött bizonyítja a kassza tar­talma. Az eredetileg 16 mil­liós nyereségtervüket év köz­ben több új üzem beindulá­sának hatására 20,4 millió fo­rintra emelték, amelyet végül 35 millióra teljesítettek. Íme néhány példa arra, mi­ből áll ősze a siker. A tehe­nészeti telepi beruházások eredményeként a második félévben ritka kivételtől elte­kintve csak első osztályú te­jet adtak át a tejiparnak. Az egyik üzemük az üres Nesca- fésüvegek mosásával és némi leleményességgel több' mint hatmilliós haszonhoz segítet­te a . gazdaságot, A szállítás­ban bevezetett új bérrendszer következménye: tizenhét szá­zalékos költségmegtakarítás, a két évvel ezelőttinél négyszer nagyobb haszon! S még foly­tathatnánk a felsorolást az alaptevékenységben és az ipari üzemekben dolgozók di­cséretével, mert a Petőfi Tsz- ben nem akadt egyetlen rész­leg sem, amelyet el kellett volna marasztalni. A sikerhez rögös út vezet, s nem mindenkinek sikerül ezen végigmenni — erősítette meg dr. Gyovai Pál, a Teszöv titkára, aki felszólalásában még elmondta: az ország 1250 nagyüzemének jelentős része már vagyonát éli fel. A me­zőgazdaságban általában rom­lott a jövedelmezőség, egye­bek között például az agrár­olló továbbnyílása miatt. Pest megyében szerencsére nem lesz veszteséges termelőszövet­kezet. A kiskunlacháziak az idén mintegy 28 millió forintos nyereséget szeretnének elér­ni, s hat-nyolc százalékos ke­resetnövekedést terveznek. F. Z. Adózó, fizess! A társasház is fizetőhely Adózó, fizess! A felszólítás egyre inkább időszerűbb, hi­szen rövidesen lejár az adó­bevallások elkészítésének és az esetleges adóhátralékok befizetésének határideje. So­kan vannak azonban — ezt tapasztaljuk nap mint nap —. akik még mindig taná­csokra szorulnák. Schalkház Miklósné gödöl­lői olvasónk leírja, hogy há­zukban kétféle jövedelem után kell adót fizetni. Az egyik a közös képviselő tisz­teletdíja, a másik - a közös helyiség bérbeadásából szár­mazó jövedelem. Nem tudják, hogy ezeknek a kötelezettsé­geknek hogyan kell eleget tenniük. Annál is inkább, mert eddig nem tisztázódott, hogyan is fizessék be az adót. Megtudhatjuk azt is..hogy le­vélírónk kis összegű tiszte­letdijat kap a társasház la­kóitól. A Pest Megyei Adófelügye­lőség munkatársaitól kapott tájékoztatás szerint a társas­ház az adóigazgatásról szóló rendelkezések értelmében fi­zetőhelynek minősül. A tár­sasháznak adószámot kell kérnie az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Pest. Me­gyei Igazgatósága belföldi tár­sas vállalkozók osztályától, amely Budapesten a XII. Krisztina körút 2—4. szám alatt található. A társasház­nak a bármilyen címen fize­tett jövedelmekből — például a közös képviselő tiszteletdí­jából, az alkalmazottaknak kifizetett pénzekből — adó­előleget kell levonnia. Ezt al­kalmanként az „Adóelszámo­lási iróda társas vállalkozá­sok jövedelemadó és késedel­mi pótléka beszedési számla 232-90 605-6342” megnevezésű és számú számlára átutalási postautalványon kellett befi­zetni. A társasházaknak a bevallást április 20-ig kell el­készíteniük a már említett osztálytól beszerzett nyomtat­ványon. Egy téesz-üzemági csoport jeligével is érkezett levél, amelyben egyebek között a többletkifizetések utáni adó­zásról érdeklődnek olvasóink. Levelükből azonban nem tű­nik ki, hogy az említett üzemág milyen szervezeti for­mában működik. Amennyiben átalányelszámolásos részleg­ről van szó, akkor a megál­lapodásban meghatározott munkabéren felül többletjö­vedelemben részesülhetnek a tagok, ha erre a nyereség fe­dezetet nyújt. Ám a többlet- jövedelem után is adóelőle­get kellett levonnia a kifize­tőnek az adóigazgatási jog­szabályok alapján. MASKARÁK 0 Megalakult a gyermek- és ifjúságvédő egyesü­let. 0 Kiosztották a magyar filmszemle díjait. 0 Bemutató nyílt Miskolcon, Magánépítés 1989 cím­mel. # Debrecenben kiállításon tekinthetők meg a régi iskolai faliképek. 0 A hét híre az is, hogy tudo­mányos tanácskozást rendeztek Kaposvárott a farsangi népszokásokról. Temetési vigasság. Furcsán hat első olvasásra, de ez az igazság. Mert hiszen temetés is, vigasság is a farsang. S ép­pen azért vigadalom, mert te­metés. A téltől búcsúznak ugyanis az emberek sokféle sajátos módon, farsang ürü­gyén. Az idősek még emlékez­nek Csömörön, mekkora ese­mény volt — a településnek elsősorban a szlovákok lakta részén — a maskarások felvo­nulása. A jelmezes alakosko- dók, ahogyan a szaknyelv je­löli az ilyen alkalomkor leány­ruhába öltöző legényeket, álla­tok fejét, testét utánzó álarco­kat, szőrdarabokat magukra aggatókat, minél nagyobb zajt csapva járták végig az utcá­kat, tudja meg mindenki: itt a farsang, a vigasság ideje. Mikor van itt az ideje? Tíz megkérdezett ember közül, ha hirtelen választ kell adni, he- ten-nyolcan nem tudják, csak találgatják. Valójában ugyan­is a farsang január hatodiké­tól, vízkereszt napjától tart hamvazószerdáig. Akkor érke­zik el — ahogyan például Pe- röcsényben mondják — a far­sangfarka, az utolsó három napja. Az igazán nagy vigada­lomnak az ideje. Német ünnep ez. Bajoror­szágból repült szét a tavaszt váró téltemetés szokása Euró­pa sok tájára, így került ha­zánkban is, elsőként a királyi udvarba, majd X ‘n<5tnesis}í, há­zaiba, s csak végül a ’pórnép­hez. Neve is német jövevény­szó. Szokásrendje azonban már hamisítatlanul hazai: a ka­rácsonyt követően a farsang­nak alakult ki a leggazdagabb szokáshagyománya, holott sze­rencsére, jeles napi szokások­ban nem szűkölködünk. Ha a farsang a leggazdagabbak kö­zé tartozik, akkor oda sok mindennek kell kapcsolódnia. S így igaz: része a farsangnak a zabálócsütörtök — a ham­vazószerdát követő csütörtök, amikor az egy napra felfüg­gesztett böjt lehetővé teszi az összes, megmaradt farsangi étek, sütemény elfogyasztását —, az adománygyűjtő bak- kuszjárás, a lányok külön mu­latsága, a talalajvasárnap, egé­szen a ma is nagy népszerű­ségnek örvendő, népes nézőse­reget vonzó délszláv alakosko­dásig, a Mohács környékiek busójárásáig. Telet temetni, tavaszt kö­szönteni: öröm. Főként azok­nak volt nagy öröm, akik már csak az új terméstől remélhet­tek bőségesebb étkeket, hiszen a tél felélette a kicsiny tarta­lékokat. Ilyen és hasonló okok miatt kötődik a farsanghoz termés- és termékenységvará- zsolásoknak a sokasága. Rác­keve és környéke szerbjeinek körében még az ötvenes évek­ben is élt a szokás, hogy ku­koricát szórtak a farsangolók lába alá, ezzel kérve a termé­szet kegyét, keljen ki minden tojásból a csirke. Van persze ennek a varázslásnak gorom­bább formája is, amikor ado­mányért hangzik el a farsangi köszöntő, a jó termést, sok jószágot kívánó mondóka. Ha azonban nincsen adomány — legtöbbször tojás volt ez, eset­leg szalonna-, sonkadarab —, akkor máris felhangzott a „jó­kívánság” : ne keljen meg a kenyerük...! S ez még az enyhébbek közül való. Alakoskodtak, azaz játszot­tak a fiatalok, de gyakran az idősebbek is örömmel vettek részt a mulatságban, hiszen így tanulta meg a kicsi a na­gyobbacskától, ez a fiataltól, ő pedig a felnőttől, hogy bíz­ni kell, mindig van remény, lehet jó esztendő, gazdag ter­més, így vette át azokat a szo­kásokat, amelyek minden ki­nyilatkoztatásnál erősebben kötötték elődeihez. A nemesek, az urak döntően a báli szezon­nal kapcsolták össze a farsan­got — s van olyan település a megyében, ahol annak idején tizennyolc bál voltamért tizen­nyolc kastély __ —,a nép a zonban játszott. Farkas, med­ve alakját öltötte fel, erős és rettenthetetlen lett, mert far­sang előtt és annak múltán éppen eleget szenvedett, tűrt, rettegett. Véletlennek tartsuk, hogy hosszú-hosszú időn át az urak és szolgálóik a nép vigalmát az ördög ünnepének nevezték, tiltották, kárhoztatták? A mas­karák mögé bújtatott arc, test gazdája esetleg még kedvet kap rá és ... ez a logika volt a tiltásnak, a kárhoztatásnak a gyökere. Az 1400-as évekből már hazai Írásos feljegyzések maradtak ránk a maskarák felöltéséről, a nép farsango­lásáról. Fél évezred múltán sok mindennek, ami veszedel­mesnek számított a maga ide­jében, lekopott az éle. Szoká­sok serege már csak emlék. S mégis, mindig voltak és lesz­nek, akik felöltötték, felöltik a maskarát... Mészáros Ottó Pest megye: fejjel-mézzel folyó Kánaán Kik kaphatnak újrakezdési kölcsönt? Egymás után érkeznek a hí­rek arról, hogy az ország kü­lönböző vállalatainál, intézmé­nyeinél megkezdődött, illetve folytatódik a dolgozók leépíté­se. Legfrissebb adalék ehhez a Videoton lépése. A székesfe­hérvári cég, amely nemrégi­ben alakult át részvénytársa­sággá, ezerkétszáz dolgozójától kénytelen megválni április vé­géig, mivel csökkent a hadi- technikai megrendelésük. De nem kell ilyen messzire men­nünk. Jól tudjuk, hogy me­gyénkben sem sokkal rózsá- sabb a helyzet. Az állás nélkül maradók egy része a munkaközvetítő irodákon keresztül keres magá­nak munkát, mások vállalko­zásba kezdenek. Ezt a nemré­giben bevezetett újrakezdési kölcsönnel is támogatja az állam. Vajon a megyénkben élők közül hányán mernek váltani, és a korábbitól telje­sen eltérő kenyérkereső fog­lalatosság után nézni? Erre ke­restünk választ Peráth Béla, a megyei tanács munkaügyi osz­tályvezetője segítségével. — Mikor először elterjedt a híre annak, hogy több százezer forint értékben lehet a munka nélkül maradóknak kölcsönt felvenni, so­kak fejében megfordult a vállalko­zás gondolata. Ez hogyan jelent­kezett a megyei tanácsnál? — Újrakezdési kölcsönt 1983. július 1-jétől lehetett adni, bár először csak az ország három megyéjére vonatkozott ez a rendelet — Borsodra, Bara­nyára és Komáromra. Az egész országra november 1-jétől ter­jesztették ki az érvényességét. Annak adható, akinek a mun­káltató cég szüntette meg a munkaviszonyát — átszerve­zés, felszámolás vagy éppen termékszerkezet-váltás miatt. Még november elseje előtt le­vélben megkérdeztük a kör­zetközpontok tanácsait, hogy véleményük szerint hányán kémek majd újrakezdési tá­mogatást. Feltételeztük, hogy rendelkeznek megfelelő infor­mációval arról, hogy a körze­tükben hány munkahely szű­nik meg belátható időn belül, hányán keresnek majd állást, hányán akarnak majd vállal­kozni. Ám majd minden ta­nácstól elutasító választ kap­tunk. Egyedül a nagykátaiak írták azt, hogy lenne egy igénylő a kölcsönre. — Ezek szerint olyan a mi szű- kebb pátriánk, mint egy tejjel- mézzel folyó Kánaán. Akár meg is állhatunk itt. Bár őszintén szól­va — lehet, hogy a helyi tanácsok ekképp vélekednek a kérdésről, tehát, hogy nincs itt semmi gond, nem kell senkinek újrakezdési kölcsön — azért nekem valahogy más a tapasztalatom. — Valójában azért kaphat­tunk ilyen semmitmondó vála­szokat, mert nincs igazából gazdája e témának a tanácso­kon. Pedig folyton arról pa­naszkodnak, hogy hiányos a szolgáltatás, nincs kiskereske­dő, cipész, fodrász. Az újra­kezdési kölcsönnel lehetne erre ösztönözni a munka nél­kül maradottakat. Ha a tanácsok nem is ajánl- gatták ezt a lehetőséget túl szorgalmasan az érintetteknek, a rászorulók azért csak elju­tottak a legilletékesebbhez, a megyei tanács munkaügyi osz­tályához. Azért éppen ide, mert itt kaphatnak az állam­polgárok olyan igazolást, amely alapján az OTP-hez fordul­hatnak kölcsönért. A takarék­pénztár megvizsgálja a kérel­mező hitelképességét, s ha rendelkezik az igénylő cégbí­rósági bejegyzéssel, kezessel, vagy olyan ingatlannal, amire jelzálog adható, maximum há­romszázezer forint kölcsönt kaphat az, akinek egyébként járna a meghosszabbított fel­mondási idő. Novembertői ti­zennégyen kaptak igazolást e célból a megyei tanácstól, ket­tő kérelmét elutasították, a to­vábbi öt ügye folyamatban van. — Kiket utasítottak el? — A rendelet értelmében annak adhatunk ki igazolást, akinek az utolsó három évben legalább másfél év munkavi­szonya volt. Elutasítottunk olyan állampolgárt, aki koráb­ban vállalkozó volt, de tovább akarja fejleszteni a műhelyét, és ehhez kellene több pénz. Olyan esetünk is volt, hogy valaki kocsma építésébe fo­gott, s még a nyitás előtt elfo­gyott a tőkéje. Fiedler Anna Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom