Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-08 / 33. szám
1989. FEBRUÁR 8., SZERDA 3 SZÁJTÁTVA Rőfre merve Számoljunk. Számoltunk. Tudjuk, egy nagyközségi közös tanácsnak rengeteg a dolga, de mégis .,. Számoljunk. Számoltunk. A tanácsi testület ülésén nem kevesebb, mint tizenkilenc napirendi pont, azaz ennyiféle téma szerepelt. Igaz, volt közöttük olyan, amelyen öt perc alatt túljutottak. Igaz, akadt olyan is, amelyen két és fél órát vitatkoztak. A délután három órakor kezdett ülést kilenc előtt néhány perccel fejezték be. Igaz, akkor már meglehetősen sietősen, összecsapva a dolgokat. Igaz, igaz, háromszor is igaz, csakhogy hátha kivételes esetre vezette rá balsorsa a hírlapírót?! Ha végigülte is a majdnem hat órát, ne vonjon le hamari következtetést, hanem... Hanem számoljon. Tízig. Számolt. Tizenötig. A megyei tanács legutóbbi, január 2-i ülésén ugyanis ennyi, tizenöt volt a napirendi pontok, azaz a megtárgyalandó témáknak a száma. Tartott is az ülés reggel kilenctől délután majdnem háromig. Becsületére válik a tagoknak, hogy ritka kivételtől eltekintve, nem szivárogtak el a széksorokból. Felelősen gondolkodnak. Csakhogy lehet-e felelősen gondolkodni, mérlegelni tizenöt témában? A félreértést kerülve: nem valami bürokratikus akarnokság hajtja bele a testületet ebbe a helyzetbe. Törvényi, más jogszabályi előírásoknak kell eleget tenniük, amikor döntenek; csak ők dönthetnek azokban az ügyekben. Felmerült véleményként már Az is, hogy — az MSZMP Központi Bizottsága 1988. november 22-ei ülésén —■ a párttestületnek minden hónapban indokolt lenne összejönnie, any- nyi a téma, a dönteni kell. Általános jellemző előtt áll tehát szájtátva a hírlapíró, amikor riadtan észleli: lassan rőfre mérik a napirendeket. A sok baj, a sok teendő: sok napirend? Lehet, törvényszerű áz összefüggés. A cselekvéshez döntések kellenek. Csak éppen korábban is, éveken át annyi döntés volt. . . S annyi olyan döntés, amiből semmi sem lett... MOTTÓ Sajtótájékoztató a megyeházán Megnyílt az ügyfélszolgálati iroda megye kapcsolata egyedi, hiszen előny és hátrány együtt jelentkezik ebben a szomszédságban, A felszólaló újságírók inkább a hátrányokról beszéltek és ugyancsak kritikusnak értékelték a megye környezeti helyzetét. Szóba került az Üröm és Pilisborosjenö között tervezett magasfeszültségű távvezeték építése, az aszódi lerakóhely ügye, az apaji környezetszennyezés következményei, illetve a sóskúti szeméttelep létesítésének kérdése. Természetesen a vízlépcső környezeti problémái is terítékre kerültek. Balogh László ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mindent megtesznek a környezet helyreállítása érdekében. A kérdésekből nagyon pontosan le lehetett mérni, hogy mi foglalkoztatja napjainkban leginkább a közvéleményt megyénkkel kapcsolatban. Hiszen a „Cservenkáné-ügyről” is kérték a tanács véleményét. A megyei tanács elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nincs véleményük, hiszen a képviselő visszahívásáról vagy megerősítéséről egyedül a gödöllői és isaszegi állampolgárok jogosultak dönteni. A kétszintű tanácsi irányítás kiszélesítése is kívánatossá tette egy megyei ügyfélszolgálati iroda kialakítását. Erről számolt be dr. Petrik János, a megyei tanács vb-titkára. Az irodát január eleje óta szervezik, s bár eddig gyakorlatilag semmilyen tájékoztatót nem adtak létrehozásáról, a tegnapi napig több mint kétszázhar- mincan keresték föl. Ez is bizonyítja, hogy egy ilyen szerSajtótájékoztatót tartottak tegnap délelőtt a Pest Megyei Tanács épületében, ahol a megyei apparátus és az osztályok vezetői válaszoltak az újságírók kérdéseire. Balogh László, a megyei tanács elnöke arról számolt be, hogy a közelmúltban a Minisztertanács napirendjén szerepelt megyénk helyzete. Ezzel kapcsolatban Balogh László hangsúlyozta, hogy az értékelésben kiemelt helyet kapott a testületi munka erősítése. Fokozni kell az önkormányzati jelleget is. Természetesen elhangzottak a Minisztertanács ülésén kritikai észrevételek is, hiszen a kulturált jogalkotás érdekében még sokat kell tenni Pest megyében. Előreléptek ugyan a tanácsok az ügyintézés határidejének rövidítésében — ma már az ügyek 80 százalékát intézik ily módon —, de az építéshatósági munkában még jócskán akad egyszerűsíteni- való. A színvonalas tanácsi munka kulcsa a felkészült apparátus. Különösen a községekben akad még javítanivaló, ugyanis a szakigazgatási dolgozók alig hat százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ezért a megyei tanács anyagilag is támogatja azokat a településeket, amelyek diplomás dolgozókat tudnak a tanácsokhoz kötni. A Minisztertanács ülésén — akárcsak a sajtótájékoztatón — vitát kavart az agglomeráció helyzete, megítélése, illetve a környezeti állapot értékelése. Balogh László úgy fogalmazott, hogy a főváros és a Az átalakulás nem lesz gyógyír Csodavárásról már nincsen szó torhoz tartozókkal egyenlő eséllyel indulhassanak a versenyben. Arra vonatkozóan, hogy az ipari szövetkezetek között lesz-e átalakulási kampány, Arlóy György, a Pest Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének titkára nem bocsátkozik jóslatokba. Tény, a három szövetség közül az övékben volt a legélénkebb a tiltakozás amiatt, hogy a társasági törvény hatálya alól a szövetkezetek kimaradtak. Ennek ellenére ma éppen e szövetséghez tartozók azok, akik úgy vélik, a. társasági törvény sem csodaszer: a rossz cég attól még nem válik jóvá, a veszteséges nyereséges, sé, hogy átszervezik és kicserélik a névtáblát. Náluk, a KISZÖV képviseletébe tartozó szövetkezetek körében ugyanis már volt példa átalakulási kampányra: sokan emlegetik ma is, hányán döntöttek pánikszerűen úgy, hogy kisvállalkozásukat kisszövetkezeti formára alakítják át. Hasonló kezdeményezéseknek voltak tanúi a szövetség munkatársai alig több mint egy évvel ezelőtt: akkor a bérszabályozás korlátái késztették a több évtizede hagyományos szövetkezeti formában működőket ugyancsak a kis. szövetkezeti átalakulásra. Csak szinkron legyen! Csodavárásról tehát már nincsen szó közöttük. Tudják, hogy azoknak egy része, akik csupán a szabályozás kiskapui miatt csatlakoztak hozzájuk, könnyű szívvel válnak majd meg — ahogy arra módjuk lesz — a szövetkezeti szektortól. Tudják, ma sokan keresik közülük a boldogulást — s előbb-utóbb mindannyiuk megtalálja majd a helyét, az ideális működési formát. Ezért most — a többi szövetséghez hasonlóan — csak amiatt „drukkolnák”,' hogy az új szövetkezeti törvény, s az átalakulásra vonatkozó jogszabály szinkronban legyen a társasági törvénnyel. Pató Zsuzsa A szövetkezeteket tömörítő megyei érdekképviseleti szervek abban valamennyien egyetértenek, hogy a társasági törvény után az igazi lehetőséget, a vállalkozás teljeskörű szabadságát számukra alapvetően csak a várva várt átalakulási törvény teremti majd meg. Arról viszont, hogy ennek mi lesz a hatása, milyen változások várhatóak kö. rükben, eltérőek a vélemények. . Dr. Sztáray Mihályt, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest Megyei Területi Szövetségének igazgatási és jogi osztályvezetőjét nem a „savanyú a szőlő” elve vezérli — legalábbis ezekben a napokban már nem —. amikor azt mondja, nem sajnálják, hogy kimaradtak egyelőre a jogi szabályozásból: az átalakulási törvény mellett alapvető, hogy az új alkotmányban, a szövetkezeti, illetve földtör. vényben a valódi szektorsemlegesség érdekében helyet kapjon olyan szabályozás, amely lehetővé teszi a föld elidegení. tését, forgalomképességének fokozását, nem utolsósorban pedig olyan új szövetkezeti forma megteremtését, amely a vagyoni érdekeltség növelésén alapulna. Többre tart iák Igaz, a szövetkezetek továbbra is kifogásolják, hogy a jogalkotók eleve elzárták előlük a lehetőséget. Eár, hanem így lenne, akkor sem alakulnának át dr. Sztáray Mihály szerint tömegével például részvénytársasággá. Egyik napról a másikra ugyanis nem várható, hogy megváltozik, átalakul a tsz-tagok tulajdonosi szemlélete, az a közösségi tudat. amelynek alapján az e szektorba tartozók többsége úgy vélj, hogy a hagyományos szövetkezés jóval magasabb rangú, mint azok a társasági formák, amelyekre az új társasági törvény jelenleg lehe. tőséget ad. A Fogyasztási Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségénél némiképp másként alakultak a dolgok: pontosabban szólva ma még nincs kialakult véleményük arról, hogyan élnének majd lehetőségeikkel. Karlik András, a MÉSZÖV titkárhelyettese úgy véli, ennek a főként nem a gazdasági, hanem a szolgáltatásérdekeltségű kötődés az oka. Mert ahhoz például, hogy valaki áfész-tag legyen, elegendő 300 forint értékben részjegyet vásárolni, de a takarékszövetkezeti tagság sem igényel 500 forintnál többet. Nem várható, hogy ilyen összegek után nagy osztalékot fizetnek a szövetkezetek — igaz, a tagság jó része nem is ezt várja tőlük. Óvatosságra intenek Ami pedig a lakásszövetkezeteket illeti: a titkárhelyettes szerint a már meglevő otthonok fenntartására nem érdemes új szervezeteket létrehozni, azon viszont el lehet gondolkozni, hogy az új lakások építéséhez továbbra is a szövetkezeti forma lesz-e a legkedvezőbb. Pillanatnyilag úgy vélik, négy út áll előttük. Egyrészt az, hogy jól jövedelmező, új vállalkozásokba fektetik pénzük egy részét, másrészt pedig több áfész és takarékszövetkezet közreműködésével hoznak létre — például nagykereskedelmi tevékenység gya. korlására —'korlátolt felelősségű vagy részvénytársaságokat. Nem zárják ki azonban annak a lehetőségét sem, hogy a jelenleg szerződéses formában működő egységeik egy része például közkereseti vagy betéti társasággá alakul át, illetve a szövetséghez tartozó gazdálkodók külföldi partnerekkel hoznak létre közös vállalkozásokat. Erre egyébként az utóbbi időben több példa is akadt, óm a MÉSZÖV munkatársai óva intik egyelőre tagszövetkezeteiket, hogy meggondolatlanul, mindenáron fektessék be tőkéjüket külföldi érdekeltségű vállalkozások, ba. Az elsődleges Karlik András szerint is az most, hogy végre megjelenjenek a hiányzó törvények, s ezek alapján a szövetkezetek a többi szekvezetre szükség van. Különösen a fővárosban dolgozó Pest megyeiekre számítanak, de nem elhanyagolható azoknak az érdeklődése sem, akik a megyében található ingatlanaik miatt kereshetik majd fel az irodát, amely egyébként naponta teljes munkaidőben várja az érdeklődőket, és hétfőn, szerdán este fél hétig fogadja az ügyfeleket. Ez az iroda foglalkozik az erdélyi menekültek ügyeivel is. Közülük hivatalosan eddig csaknem ezren dolgoznak a megyében. Természetesen ennél jóval többen vannak, hiszen sokan a fővárosban vállaltak munkát. A megyében a letelepedési alapból eddig 11 millió forintot használtak fel támogatásukra. Újdonság, hogy a fővárossal együttműködve, Pátyon telkeket parcelláznak az Erdélyből menekült letelepedni szándékozók számára. M. K. Egy szervezet átalakul A szlovákság vállalja nemzetiségét Pártértekezlet Gödöllőn Gödöllőn tegnap ülést tartott a városi pártbizottság, amelyen megtárgyalták a testület személyi megújítását előkészítő, az egytestületes irányításra való áttérés feltételeit elemző, valamint a munkabizottságok átalakítását vizsgáló Iáit és kezdeményezésre vállalkozott több olyan, a közvéleményt foglalkoztató kérdésben, mint az alternatív katonai szolgálat, az emberi jogok, az idegen csapatok kivonása, a honvédelmi költségvetés alakulása. A mai társadalmi-politikai helyzetben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az OBT hagyományos szerveződése, sok vonatkozásban tisztázatlan helyzete, szerepköre és működési módja miatt már egyre kevésbé alkalmas a differenciált társadalmi béketörekvések felszínre hozására, a közvélemény és a politika befolyásolására. A béketanács legutóbbi ülésén több hozzászólásban is határozott igény fogalmazódott meg a változtatásra. Ennek hatására készült el az az elképzelés, amely szerint az OBT Magyar Békeszövetség néven nemzeti jellegű, önálló, koalíciós tömörüléssé alakulna át, amely a békepropaganda mellett az alkotmányban rögzített nemzeti béketörekvések megvalósulásának társadalmi serkentését, ellenőrzését, valamint a Helsinki nevével fémjelzett folyamat ki- teljesedésének magyarországi támogatását vállalná. Ez a laza szerveződés — amelynek a hagyományos és az újonnan alakult társadalmi szervezeteken, mozgalmakon, csoportokon túl egyének is tagjai lehetnek .——— a magyar belpolitikai életben a demokratikus toleranciát hirdető, az együttműködést erősítő, az erőszakmentes konfliktusmegoldást célul tűző intézményként működhetne. Platformjában a szövetség állást foglalhatna olyan kérdésekben, mint a katonai tömbök szerepe, Mágyarország atom- és vegyifegyver-mentes státusának törvényi garantálása, a biztonságpolitika és a honvédelem nyilvánossága és társadalmi kontrollja, a katonai szolgálat jellege és időtartama — hangsúlyozta Fodor István. A bevezetőt követő vitában a résztvevők egyöntetűen helyeselték a tartalmi változ*st és a szervezeti korszerűsítést, ugyanakkor a korábbi pozitív mozgalmi hagyományok megőrzésének szükségességét is hangsúlyozták. Különösen fontosnak mondták, hogy az új szövetség területi munkájában változatlanul építsen és számítson a népfront helyi szerveire, a béke- és barátsági bizottságokra, valamint a vállalati és intézményi kollektívák aktivitására. csoportok jelentéseit. A párt- bizottság úgy döntött, hogy április közepére összehívják a városi pártértekezletet, amelyen értékelik az elmúlt három esztendő tevékenységét, s programot dolgoznak ki a közeljövőre és megújítják az irányító szerveket. Csak mosolygunk szépen Nincs könnyű helyzetben a párttag. A Magyar Szocialista Munkáspárt tagja. Reggel, amikor felkel, meghallgatja a rádiót — mint mindenki más —, majd siet munkahelyére. Ott két falat között az uzsonnaszünetben vagy a gépállás alatt, megtárgyalja, kikapott a Fradi, de győzött a Vasas, s a vállalat sem mehet rosszul. Igen, a szakszervezeti titkár most kapott prémiumot. Aztán letelik, s a párttag hazamegy, s mivel tél van, s nem is tud mást csinálni, beletemetkezik az újságba. Olvassa, hogy főtitkára külföldön tárgyal, s helyesel magában, mert kell a kapcsolat. Néha azért eltöpreng azon, jó is lenne, ha egyszer beállítana hozzájuk az üzembe, csak úgy. kíséret nélkül, szólna ide meg oda, s megkérdezné tőle, hogy látja a világot. A párttag ilyenkor azt gondolja magában, valami olyasfélét felelne, hogy a világ bonyolult. S a lényeg — újabbanf?) nehezen látható. Igen, a világ bonyolult. A párttag tovább olvassa az újságot. Megtudja, nagy vita volt a pártiskolán. Ott volt mindenki. Az MSZMP meg a Magyar Demokrata Fórum jelentős képviselői. Megtárgyalták a koalíciót, a többpártrendszert, az új alkotmányt. meg azt, kell-e majd korona a Kos- suth-címerre. A párttag itt kezd elbizonytalanodni. Tudja, jön a holnapi nap. s Kovács szaki, aki mindig olyan kedvében van, majd megkérdezi tőle, mit is akar a párt. Illetve, dehogy így kérdi. Csak egyszerűen: Na, mit is csináltok? Megegyeztek? S a párttag érzi. hogy vagy elvörösödik, ócska sapkáját feltolva a homlokára és elküldi Kovácsot — egyébként legjobb barátját — kániszmergáért, vagy csak legyint egyet. Tudja, ez a rosszabb válasz, mert újabb kérdést szül: Na mi az, te már nem vagy velük!? S a párttag elbizonytalanodása csak nő, amikor belenéz a tévéműsorba. Látja, hallja, hogy a párttitkár helyesel az alternatívoknak. Van ott kisgazda, szabad demokrata, fideszes, demokrata fórumos, s a párttitkár olyan szépen mosolyog rájuk. Hát inkább mosolyogjon, minthogy kiabáljon, szögezi le magában az igazságot. Aztán eszébe jut, saját párttitkára mindig komoly, mint a vakbélgyulladás. Reggel bemegy az irodájába, aztán este hazamegy, gallérja felhajtva, siet az mindig. Meg nem állna semmi pénzért. Akkor is, amikor voltak ezek a nagy áremelések — Centrumhétfők helyett kormányhétfők vannak, mindegyik húszszázalékos, csak az egyik csökkent, a másik rendez árakat — nem is lehetett látni egész nap. A párttagnak eszébe jut, meg akarta kérdezni tőle, mit mondjon most az embereknek. Biztatásként, meg az igazság miatt. De hogy kérdezze meg, ha sohasem látja?!? Ül az irodájában. s Írja a jelentéseket. Arról, hogy milyen a hangulat. Nem ér ő rá párttagokkal beszélgetni. De akkor az a másik, igen, ott a tévében, hogy ér rá az alternatívokra? Biztosan jobban beosztja az ideiét. Reggel korábban kel, s nem az irodájába hívat embereket, hanem kimegy a gyárba, s ott elmagyarázza az áremeléseket, meg azt, mi a párt — a Magyar Szocialista Munkáspárt — politikája. így délután nyugodtan leülhet beszélgetni, mosolyogni az alternatívokra. Csak így lehet, csakis így — nyugtatja magát a párttag, és elmegy pihenni. Újabban — maga sem tudta miért — nyugtalanabbul alszik s álomtalanul. Ballal Ottó Egyfelől folytatódik a hazai szlovákok asszimilációja, másfelől erősödik a nemzetiségi tudat. Felnövekvőben van egy értelmiségi nemzedék, amely meg akarja őrizni gyökereit, anyanyelvét, kultúráját. Elengedhetetlenül szükséges legalább egy szlovák nyelvű iskola kialakítása — hangsúlyozták a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége országos választmányának keddi ülésén. Alt Gyula titkár terjesztette elő az elnökség állásfoglalását, amely elemezte a szervezet de. cemberi kongresszusának tapasztalatait. Egyebek között elmondta, a kormányhoz eljuttatott petíciójukban is megfogalmazták: 20 év óta húzódik a tervezett budapesti 12 osztályos iskola létesítése. Az ülésen Jakab Róbertné, a szövetség főtitkára, az ez évi munkatervhez fűzött szóbeli kiegészítőjében felhívta a figyelmet: a szövetség arra ősz. tönzi a szlovák lakosságot, hogy vállalja nemzetiségét. Az országos választmány elfogadta a szövetség ez évi munkatervét. A vitában felszólalók közül többen kérték: a szövetség elnöksége tájékoztassa a központi és a megyei lapok munkatársait a nemzetiségek legégetőbb gondjairól. Kifogásolták ugyanis, hogy a felszínes tájékoztatás miatt a magyar közvélemény nem ismeri a hazai nemzetiségek gondjait. Magyar Békeszövetség? A magyar békemozgalom jövője volt a témája annak a megbeszélésnek, amelyet a HNF Pest Megyei Bizottsága székházában szerveztek a megyei OBT-tagok és a békemunkával is foglalkozó városi népfrontaktivisták részvételével. Fodor István, az Országos Bóketanács titkára fűzött kiegészítést az írásban kiküldött vitaanyaghoz, amely a mozgalom új szervezeti kereteinek kialakítására tett javaslatot. Elmondta, hogy az OBT tevékenységében — a korábbi időszak formalitásait és egyoldalúságait csökkentve — számottevő változások történtek a 80-as évek közepén. Nyitott, együttműködésre törekvő nemzetközi munkáját kiegészítette, hogy itthon is. feladatokat vállalt a demokratizálásban, a nyílt vitafórumok szervezésében, a megegyezést kereső magatartási formák terjesztésében. Elősegítette az önszerveződő békeközösségek létrejöttét és működését, állást fog-
