Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-08 / 33. szám

1989. FEBRUAR 8., SZERDA Mi lesz a gödöllői G rassalkovich-kastéllyal? Csak a szalámi jó szeletelve belül. Ugyanakkor piackuta­tást is végeznek, hogy hasznot hozó beruházás valósuljon meg. — Mennyiben egyezik ez meg a korábbi elképzelések­kel? — Idegenforgalmi, népmű­vészeti központ, múzeum, s természetesen szálloda legyen benne. Azonban mindazokat a körülményeket számításba kell venni, amelyek vonzóak lehet­nek a turizmus számára, s amelyekhez minden feltétel adott: lovaglás, vadászat. Kö­zel van a Hungaroring pálya és a Galga mente gazdag folk­lórja is színesítheti az ide­érkezők programjait. Ám be lehetne itt mutatni más nem­zetek vagy egész Európa folklórját! Azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy közel vagyunk a fővároshoz, a Bükkhöz, a Mátrához. A parkból lehetne arborétum, s épülhetne ott uszoda, golfpá­lya, amiket a városbeliek is használhatnak. Csak akkor számíthatunk a költségek megtérülésére, ha a vizsgálat eredménye szintén ezt igazolja. Ekkor már vállalkozót is ke­reshetünk a hasznosításhoz. — Az ATB a múlt évben 39 és fél millió forint helyett csu­pán harmincat tudott átutalni az állagmegóvási munkálatok­ra. Mi a helyzet az idén? — Pontos ismereteink még nincsenek. Eközben azonban dolgozunk és dolgoztatunk, továbbfolytatjuk az istálló fel­újítását. Elvégezzük az egész épület külső részén a vízszin­tes falszigetelést. Befejezzük az egyes számú kupola felújí­tását. Az úgynevezett szoknya alatti rész 60 százalékban már kész. Az udvar felőli kettes számú főkupola teljes kijaví­tását az idén szeretnénk el­kezdeni. Néhány héttel ezelőtt az Országos Műemléki Fel­ügyelőséggel és a kivitelezők­kel közösen megállapítottuk, hogyha a pénz rendelkezésre áll, továbbra is szakszerűen dolgozhatunk. — Hogyan képzelik el a park hasznosítását? — Kezdeményeztük a park városi kézbevételét, jelenleg a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaságé. Hogy a partne­reinkkel korrekt tárgyaláso­kat tudjunk folytatni, úgy gondoljuk: ne csak az épület, hanem a környezete is a város kezében legyen. — De hiszen a kastély ke­zelői joga még nem Gödöllőé! — Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, vala­mint az Országos Műemléki Felügyelőség állásfoglalása erről már megszületett. Azért harcolunk, hogy egyetlen jogi aktussal átvehessük az egész objektumot. Ezzel a szalámi- politikával az a gondunk, hogy mindig csak egy-egy szeletet akarnak adni. Javasoltuk már a Fővárosi Tanácsnak, hogy átköltöztetjük a kastélyban lakókat, ha adnak ehhez hoz­zájárulást. Egyelőre azonban még ebben sem tudtunk meg­egyezni. — Mi történik a város töb­bi műemlékével? — A helytörténeti gyűjte­mény épületének tetőfelújítá­sára tavaly 3 milliót költöt­tünk. Az idén 3,8 milliót for­dítunk a további felújítások­ra, s nagyarányú társadalmi összefogásra számíthatunk. A hatalmas épület környé­kén alig van mozgás. Ám a gondosan felrakott és betakart szálfák, homokhalmok, az időnként érkező és távozó te­herautók arra utalnak, hogy itt munka folyik. Lentről néz­ve az ember nem is gondolná, hogy a főkupola tövében egy csapat ember szorgoskodik. Á lovardá alatti pincéből kala­pácsütések hallatszanak, s a kis ablakon a ködös udvarra ki­szűrődő fények jelzik, hogy vasat fűrészelnek. Könczől Jánosné, a Kere- pestarcsai Általános Építőipa­ri Szövetkezeti Közös Vállalat építésvezetője naponta több­ször végigjárja a munkahelye­ket. — Negyven emberünk dol­gozik jelenleg a kastélyban — magyarázza —, bádogosok, ácsok, asztalosok, s alvállalko­zóként kőfaragók. Igyekszünk tartani a határidőket, terv szerint haladunk. Egyelőre azonban még mindig a leg­szükségesebb életveszély-elhá­rítás a feladatunk, hiszen a műemléknek igen leromlott az állapota. Hazánk egyik legnagyobb és legszebb barokk kastélya, az Állami Tervbizottság ki­emelt kastélyprogramjában is szerepel. Ehhez képest azon­ban nem megnyugtató a hely­zet. Jóllehet, Gödöllő Város Tanácsa évekkel ezelőtt gond­jaiba vette ennek a szinte pél­da nélküli építészeti értéknek megóvását — ám a kezelői jog még mindig nem az övék. A közelmúltban Papp István tanácselnök, az Intercoopera- tion vegyes vállalat és a Város­építési Tudományos Társaság képviselői Franciaországban jártak. Ennek eredményeként talán végre sikerül kilendíteni a holtpontról a hasznosítás ügyét. — Januárban a francia fél­lel arra szerződtünk — akik egy ERI nevű vállalatot hoz­tak létre tervezési munkára —, hogy keressék a hasznosí­tás lehetőségeit — a szerződés- kötéstől számított hat hónapon Hrncsárovits Gábor kőfaragó a homlokzati kőkorlátot tisz­títja. Krizsán László kőműves a címer rendbehozásán dolgo­zik (cím fölött) (Vimola Károly felvételei) Szeretnénk múzeumi rangra emelni, felújítjuk a földszin­ten levő termeket, ahol koráb­ban óvodai konyha működött, s az épület nedves falait pe­dig kiszárítjuk. A kálvária felújítása tovább folytatódik, jövőre szeretnénk befejezni. Együttműködnünk a városszé­pítő egyesülettel. A Mária- oszlop restaurálásával is fog lalkozni kell a közeljövőben. / műemlékek megóvásánál má eljutottunk oda, hogy a város tanácsnak külön kis szervezeti foglalkozik sorsukkal. Vennes Aranka Kívülről már teljesen meg­újult a Grassalkovich-kastély 1. számú fökupolája Szélkergette cégérek Egyetlen kis lurkó sem sze­ret rendet rakni, hiszen annak nincs semmi értelme. S ráadá­sul unos-untalan ott zeng a levegőben a szülői szózat: rend a lelke mindennek. Igencsak felvidító, ha legalább a me­sében lázadhatnak ez ellen. Mondjuk, jön egy hatalmas nagy szélvihar és reggelre összekeveri a cégtáblákat a városban, minek következté­ben például az emberek a színházba mennek tormalevest enni... Csak ki kell nyitni Hans Cristian Andersen A szeren­csetündér sárcipője című me­sekönyvét, s máris lejátszódik előttünk a történet a szél­kergette cégérekről — Szecs- kó Tamás rajzainak segítsé­gével. Az egy esztendeje elhunyt művész munkáiból a Móra Kiadó Május 1-je után Hét­végi Galériájában emlékkiál­lítást rendez, amely február 17-től március 25-ig tekinthe­tő meg — hétvégeken. Ikiállítötermekből! Flamand festők Három flamand festő mu­tatkozik be a Műcsarnokban február 26-ig. Három korosz­tály, három változat egy sajá­tos expresszionizmus jegyében. Mindenképpen a legérettebb Godfried Vervisch művészete, aki a maga esztétikai rendsze­rével morális problémákat vet fel, s hasonló szenvedély jel­lemzi Yvan Theys és a fiatal Robert Devriendt alkotásait is. Mindhárman szenvedéllyel festik meg azt, hogy valahol utat tévesztett az ember, s a művészet — ha nem is alkal­mas a kiút maradéktalan megoldására — hatásosan jelzi a veszélyt. Más ez a kor, mint Rubens világa volt, más a fes­tészet küldetése is. Csupán az érthető nehezen, hogy e három flamand festő bemutatkozása miatt valóságosan is áttörték a Műcsarnok falát, középre he­lyezve az átjárást a második terembe. Csupán az a kérdés, hogy végleges-e az elhatáro­zás, vagy valóban kifejezetten a három flamand festő ked­véért vállalkozott erre az in­tézmény? De miért? Hagyomány a dunaharasztl Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskolában, hogy India nemzeti ünnepén, a januári Baktay-napon egy képzőművészeti kiállítás nyí­lik, Tavaly a Dunaharasztín alkotó Kerekes Anna festmé­nyeit mutatták be, idén a fia­tal és tehetséges szigetszent- miklósi festő, Puha Ferenc al­kotásait, valamint Csókái László szobrait. Mindketten lendületesen haladnak előre választott, egyéni nyomvonalu­kon, saját képi üzeneteket su­gározva. Nem elégednek meg a világ ábrázolásával. Az élet tisztulását kezdeményezik — változást sürgető esztétikai energiákkal. Losonci Miklós Családi címer nem létezett Petőfi és a bólyi rokonok így járt legutóbb a Somogyi Néplap 1974-ben közölt cikke, amely Petőfi Bolyban élő ro­konságáról számolt be. Akkor nem keltett különösebb feltű­nést. A benne foglaltak cáfo­lata is csak a közeljövőben fog megjelenni. Most, a költő szü­letésének évfordulóján, egy kisebb jelentőségű híradás is­mét felkeltette az országos ér­deklődést; lapunk is közölte január 2-án Petőfi rokonsága címmel. Legutóbb az Üj Tükör főszerkesztője. Fekete Sándor válaszolt rá. A híradás arról tudósított, hogy a Baranya me­gyei Bóly községben élő Pet- rovics család különös kegye­lettel emlékezik meg az , esz­tendő fordulóján Petőfi Sán­dorról. A hagyomány szerint ők a költő családjának egyet­len még létező ága. A Somogyi Néplap tudósí­tása szerint a Bólyba szárma­zott Petrovics család előbb a Pozsony megyei Pusztafödé- mesen volt kuriális kisbirto­kos, onnan költözött Negyedre. Petőfi személye a bólyi Petro­vics családhoz nyílván a név- azonosság nyomán kapcsoló­Ajándékkoncert a diákoknak Az Exotic Aszódon Az Exotic zenekar — ismer­ve a vidéki középiskolások szerény anyagi helyzetét és szűkebb szórakozási lehetősé­geit — nemrégiben elhatároz­ta, hogy öt vidéki helyszínen ingyenes koncertet ad február­ban. A koncertek költségeit az Országos Rendező Iroda fe­dezi. Jelentkezni levélben vagy távirat formájában lehetett az Almássy téri Szabadidő Köz­pontban. Az oda beérkezett levelekből a televízió Hol-mi című adásában közjegyző je­lenlétében sorsolták ki azokat az iskolákat, ahol az Exotic együttes ajándékkoncertet ad. A szerencsések között van az aszódi Petőfi Sándor Gimná­zium is, ahol a senekur feb- Clíár 25-én lép majd föl. Az Exotic együttes 1986-ban az amatőr zenekarok országos vetélkedőjén nyert első helye­zést. Ezt követően több slá­gerük is feltűnt a listákon: Hiába provokál, 24'24, Nézz rám tizedes. Ennek köszönhe­tően 1987-ben és 1988-ban a Popmeccs-szavazáson Az év ígérete kategóriában lettek el­sők. A Pesti Műsor tavaly év végi szavazásán a dal kategó­riában a Nézz rám tizedes cí­mű nóta aratta a legnagyobb sikert. A múlt év októberében jelent meg az Exotic zenekar első nagylemeze, Holdfénytánc címmel. A nagylemez elkészí­tésében az Első Emelet tagjai (Bogdán Csaba és Szentmihá- lyi Gábor), vokál és szóló­énekben Gombóc (Czakó Ildi­kó) segítettek. A zenekar szin­te minden nótájáról készült videoclip, amelyeket az MTV azóta már önálló adásban is sugárzott. Tavaly az ŐRI által szerve­zett úgynevezett laktanyabuli­kon arról vált hírhedtté az együttes, hogy három egymást követő koncerten, az előadás alatt riadót rendeltek el — a sorállományú katonák nagy bánatára. 1988. december 31-én a Budapest Sportcsarnokban — ezt közvetítette a tv 2-es csatornája élő adásban. A szil­veszteri műsorra a zenekar le­vágatta 3 cm-esre a haját és tizedesi, ezredesi váll-lapokkal. valódi katonaruhában adta elő a Nézz rám tizedes című slá­gerüket. A siker óriási volt. Bizonyára hasonlókéopen lesz az ingyenes aszódi kon­certen is. dott. Innen indult el a hó­labda: „A mohácsi honisme­reti kör tagjai tudomást sze­rezve a költő bólyi hozzátar­tozóiról, a kettős Petőfi-jubi- leum alkalmából földerítették és tisztázták a rokoni kapcso­latokat.” Fekete Sándor szerint 'is jó lett volna, ha legalább egy kö­zépiskolai tanárhoz fordulnak a Bolyban kutatók. A magyar történelemből a legalapvetőbb ismereteket ellenőriztethették volna abban a bizonyos ok­mányban. amelyre egyébként hivatkoztak. Pusztafödémesen valóban élt Petrovics család, amely nemes­ségét 1667-ben kapta I. Lipót- tól. Éppen egy százada tartja makacsul magát az a téves ál­lítás, hogy Petőfi családja in­nen származik. Réthei Prikkel Lajos amatőr családkutató té­ves megállapítása nyomán ke­rült ez a köztudatba. Réthei Prikkel megtalálta a pozsonyi levéltárban a család nemesség­igazoló iratait s az ebben sze­replő Petrovics Tamást azo­nosította a költő ismert nagy- atyjával. Azóta Dienes And­rás bebizonyította, hogy a két személy nem azonos. Kutatá­sunk nyomán 1972-től ismert Petőfi nagyapjának születési helye és ideje, sőt származá­sáról az is. hogy a névazonos­ságon kívül semmi köze a fenti Petrovics családhoz. A bólyi Petrovicsok család­jának múltja Pozsony és Nyit- ra megyéhez kötődik, a Vág és Zsitva folyó mellékéhez, mivel legtöbbjük vízimolnár mesterséget folytatott. A ne­mességszerző két testvér: Már­ton és János. Márton leszár­mazol előbb a Pozsony megyei Kajalon laknak, onnan szár­maznak el a Zsitva mellé Agacs pusztára, Zsitvafödé- mesre, Nagyszelezsény hely­ségbe. A másik nemességszer­ző, János leszármazói előbb Vágvecsén, Tornácon, Puszta­födémesen éltek, onnan előbb Farkasára, az egyik fiú pedig Negyedre származott át. A Bolyban élő három Petrovics család 1948-ban lakosságcseré­vel került el Négyedről. Leg­idősebb tagja az 1974-ben 78 éves Petrovics Lajos nyugdíjas termelőszövetkezeti tag azóta bizonyosan elhunyt. A családi „hagyomány” szerint ő lett volna a dédunokája Petrovics Istvánnak. A közeljövőben megjelenő tanulmányunkban, amely Pe­tőfi családjáról szól, tisztáztuk, ki tekinthetné magát Petro­vics- vagy Hrúz-leszármazott- nak. Petőfi apai ágon élt csa­ládjából Petrovics Tamás le­származottai közül senki nem él, az utolsó Petrovics-sarj, a költő unokaöccse, aki még fel­vette a Petőfi' nevet is, 1887- ben hunyt el. Vele kihalt az apai ág. ám nem kellett befe­lé fordítani a családi címert, mert az soha nem létezett. Jakus Lajos Pest Megyei \ Normandiai partraszállás: 1944. június 6. Az invázió első 24 órája lesz a döntő! Mind a szövetségesek, mind a németek számára ez lesz: A LEGHOSSZABB NAP HL Amerikai film, 42 világsztárral, Cornelius Ryan könyvéből. Rendezte: Ken Annakin és Bernhard Wickl, Februári bemutatók: Cegléd, Szabadság - 9-étől 12-éig Nagykőrös, Arany János - 13-ától 15-éig Vecsés, Nemzeti — 17-én Monor, Csokonai — 18-án es 19-én Moziüzemi Vállalat Petőfi születése és halála évfordulóján majdnem minden eszten­dőben szárnyra kap egy-egy vele kapcsolatos újabb, gyakran szenzá­ciónak ható híradás. Nemegyszer évek múlva megismétlődik az, ami már feledésbe merült. Régi, jó latin közmondás: ismétlés a tudás any­ja. Az ismétlés azonban nem helytálló, ha a tény a valóságnak nem felel meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom