Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

MiMm. 1989. FEBRUÁR 4., SZOMBAT HÉT VÉCJ VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI Jó úton a bizalom megerősítésére Sevardnadze mér a pekingi csúcstalálkozót készítette elő A nyugati közvélemény is üdvözli a VSZ kezdeményezéseit A Stroessner-diktatúra bukása nem csak Paraguay ügye ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A kezdeményezés változat­lanul a Varsói Szerződés or­szágainak kezében van. E meghatározás a nyugati sajtó több neves kommentátorától származik a hét eseményei­nek értékelése nyomán. Va­lóban, az év 5. hete azzal kez­dődött, hogy a szocialista kö­zösség védelmi szervezetének honvédelmi miniszteri bizott­sága közzétette hivatalos ok­mányát a VSZ és a NATO katonai erőviszonyairól. Ilyen átfogó, a haderőnemek és a fegyverzet létszámát és arze­nálját felölelő adatszolgálta­tás eddig „szigorúan titkos” felirattal csak egyes beava­tott személyek tájékoztatásá­ra szolgált. Most pedig min­den újságolvasó tanulmányoz­hatja a közzétett statisztiká­kat. Milyen következtetéseket lehet levonni ezekből a szá­mokból? Elsősorban azt, hogy a VSZ tagországai valóban a bizalom erősítésén munkál­kodnak. A VSZ nem fél saját aszim­metriájának nyilvánosságra hozásától, hiszen a két kato­nai szövetség fejlesztése elté­rő területeken történt. A közzétett számokból kitűnik, hogy a VSZ elsősorban a szárazföldi és ezen belül is a harckocsizó és tüzérségi erőit, a NATO viszont légi és hadi­tengerészeti erőit építette ki oly módon, hogy ezek a má­sik szövetségével szemben túlsúlyba kerültek. Mint több nyugati hírmagyarázó tárgyi­lagosan elibmerl: a VSZ jó­akaratát és kompromisszum­ra való törekvését tükrözi, hogy a hagyományos fegyver­zetben bejelentett egyoldalú csökkentéseinél ezeket a „túl­súlyokat” kezdi lefaragni. Ugyanígy az NDK-ból, Cseh­szlovákiából, Magyarországról és a héten Lengyelországból is bejelentett szovjet csapatr kivonások szintén bizalomerő­sítő lépéseknek is tekinthetők, amellett, hogy jó példával jár­nak elő abban, miként kell elindulni azon az úton, hogy csak annyi csapatot és fegy­verzetet tartsanak meg köl­csönösen, amennyi a mini­mális biztonsági szinthez szük­séges. Bécsben március 6-án kezdődnek a leszerelési tár­gyalások. Még a NATO-or- szágok lapjainak hírmagya­rázói is egyetértenek abban, hogy a VSZ legutóbbi kezde­ményezései kedvező nyitányt adnak ezekhez az eszmecse­rékhez. SIKERTELEN ELLENLÉPÉS képzelést, de az utóbbi idő­ben Bonnban egyetértés ala­kult ki, hogy „ez az ügy nem olyan sürgető, mint Washing­ton és London feltünteti”. Mint rámutattak — s ez Scholz megnyilatkozásaiban is hangot kapott —, a Lance ra­kéták „élettartama” nfiég 5-6 esztendőre becsülhető. A bonni álláspontot nagy­mértékben befolyásolja, hogy jövőre az NSZK-ban parla­menti választásokat tartanak, s a Kohl-kormánynak már most figyelemmel kell lennie a közvélemény hangulatára. S ez pedig a drága korszerűsí­tési program elleni. Így tör­tént, hogy amikor brit kor­mánykörökben Scholz fejére olvasták, hogy a Szovjetunió­ban és Kelet-Európábán vég­bemenő változások, illetve a Varsói Szerződés sorozatos le­szerelési kezdeményezéseinek hatására „meggyengült aZ NSZK szövetségesi elkötele­zettsége a NATO iránt”, a bonni miniszter egy sajtónyi­latkozattal „lőtt vissza”. A The Independent című lon­doni újságnak kijelentette: nemcsak a bonni kormány­nak, hanem más nyugati ka­bineteknek is szembe kell néz- niök azzal a problémával, hogy „a közvélemény nem ér­zi fenyegetve magát a Kelet által”. A veszélyérzet csök­kent — mondotta Scholz. — Ugyanezt hallom Angliából, Franciaországból, az Egyesült Államokból és mindenhonnan. Mindannyian a megmagyará­zás problémájával állunk szemben. A londoni befolyásolási kí­sérlet nem járt sikerrel. Bonn továbbra is „kivár”, s nyár­ra halasztotta a „korszerűsítés megfontolását”. Ebben a helyzetben utazott Scholz bonni védelmi minisz­ter angol kollégája meghívá­sára Londonba. Younger brit védelmi miniszter a rövid ha­tótávolságú nukleáris fegy­verek ügyében kívánt gyors .választ az. NSZK-tól. Ennek az arzenálnak a korszerűsíté­sét az Egyesült Államok és Anglia már azóta sürgeti, hogy 1987-ben aláírták a kö­zepes hatótávolságú rakéták megsemmisítésére vonatkozó Szovjet—amerikai szerződést. Washingtonnak és Londonnak az az álláspontja, hogy a „nukleáris elriasztás” fenn­tartásához nélkülözhetetlen, hogy a NATO európai fegy­vertárában támadt hiányt sürgősen pótolják, s ez a rö- videbb hatótávolságú rakéták kdrszerűsítésével történhet meg, Younger azt sürgette, hogy még a hagyományos fegyve­res erők csökkentéséről kez­dődő kelet—nyugati tárgya­lások előtt, hozzanak kötele­ző erejű döntést az NSZK- ban telepített rövidebb ható- távolságú (Lance) rakéták korszerűsítéséről. Scholz ko­rábban támogatta ezt az el­HIVATALOS MEG­HÍVÁS GORBACSOVNAK Harminc év után első ízben lépett kínai földre szovjet kül­ügyminiszter Sevardnadze sze­mélyében, aki a hét máso­dik felében tárgyalások sorát folytatta a pekingi Vezetők­kel. De nem ez volt a szenzá­ció, hiszen az áttörés a szov­jet—kínai kapcsolatokban — amelyek évtizedeken át az antarktiszi jégmezőkhöz vol­tak hasonlatosak — már korábban megtörtént Több különböző szintű tárgyalásso­rozat után a kínai külügymi­niszter ,már volt Moszkvában. Sevardnadzénak tulajdonkép­pen az volt most a feladata, hogy „feltegye a koronát a szovjet—kíngi csúcstalálkozó előkészületeire”. Azaz egyrészt a nem hivatalos megnyilatko­zások után, megfogalmazód­hasson a hivatalos pekingi meghívás is Mihail Gorba- csovnak a Teng 'Hsziao-ping- gel való találkozóra. Más­részt, hogy olyan intézkedések sorát készítsék elő javaslat­ként a „két nagy elé”, ame­lyek jóváhagyásával helyreál­lítható lesz a kölcsönös biza­lom légköre a két szocialista nagyhatalom között. El lehet mondani, hogy a jelek szerint Sevardnadze láto­gatásának e kettős célja si­kerrel valósult meg. A szov­jet külügyek vezetőjének Pekingben átadták a Kínai Népköztársaság hivatalos meg­hívóját Mihail Gorbacsov szá­mára. A pontos dátumjavas­latot még nem tették köz­zé, de mindkét fél arra törek­szik, hogy erre minél előbb — a hírek szerint — áprilisban vagy májusban sor kerülhes­sen. Ami a bizalomerősítő kato­nai lépéseket illeti, az ezek­ről való tárgyalások 1987 augusztusában kezdődtek meg Ekkor Rogacsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes Pe­kingben tanácskozott. Foly­tatódott az eszmecsere a biz­tonsági kérdésekről Csien Csi- csien kínai külügyminiszter tavaly decemberi-^ moszkvai látogatásakor is. Ekkor a két ország bejelentette, hogy ka­tonai és diplomáciai szakértői csoportot hoz létre. Az értesülések szerint kez­deti lépésként mindkét fél nagyarányú csapatcsökkentést hajt végre a határ mentén. A világ leghosszabb, 6700 kilo­méteres határa ez, amely a hatvanas és hetvenes években nem egyszer véres incidensek színhelye volt. Moszkva a 'kí­nai—szovjet határövezetben — nyugati becslések szerint — legalább 50 hadosztályt, vagy­is 500—750 ezres haderői állo- másoztat. (Sőt, egyes nyugati szakértők egymillió szovjet határőrről írnak.) A határ kí­nai oldalán még több katonát tartanak: a már idézett for­rások szerint mintegy 75-re tehető a kínai hadosztályok száma. Nyugati tájékozott források szerint megvitatás tárgya egy információcsere létesítése is. Moszkva és Peking — ha er­ről megállapodnak — kölcsö­nösen tájékoztatná egymást a hadgyakorlatokról, a jelen­tősebb csapatátcsoportosítá­sokról. Állítólag az is a tár­gyalások témája, hogy hány katonai megfigyelőt küldhet­nek egymás országaiba bizo­nyos hadgyakorlatokra és szó van katonai küldöttségek cse­réjéről is. Kínai részről a sajtóban nemegyszer felvetődött a Mongóliában lévő — 60—100 ezerre becsült — szovjet ka­tonaság Kivonása. Mint hivá-, talos nyilatkozatokban rámu­tattak: a kínai kormány a Szovjetunióhoz fűződő vi­szony normalizálásában az egyik akadálynak azt tartja, hogy szovjet csapatok állomá­soznak a kínai—mongol határ mentén. A „csúcstalálkozó elő­készületeire koronát feltevő látogatáson” minden bizony­nyal ez is felvetődött. A TÁBORNOK PUCCSA Alfredo Stroessner tábornok­elnök 1954 óta — amikor pucs- csal magához ragadta a ha­talmat — megszakítás nélkül Paraguay ura. Katonai dikta­túrájának ugyan álparlamen­táris színezetet is igyekezett adni, s uralma a katonai rendszer elnyomó politikájá­ból hasznot élvező oligarchia pártjára, a Colorado pártra épült. Katonai rendszerek ra­gadták magukhoz az uralmat és buktak meg Latin-Ameri- ka oly sok országában, de Stroessner diktatúráid 35 éven át változatlanul fenntarthatta magát. A tábornok-elnök most meg­bukott korábbi támasza. And­res Rodriguez dandártábornok véres katonai puccsot robban­tott ki ellene, s magához ra­gadta a hatalmat, Stroess­ner bukásában több ok játszott közre. A 76 éves dik­tátor súlyos beteg, s fiá­nak akarta átjátszani a hatal­mat. Rodriguez pedig önma­gát tartotta az utódlásra meg­felelő személynek. Stroessner a múlt héten nyugállományba helyezte Rodriguezt több olyan főtiszt társával együtt, akiket a Colorado pártpak az a szárnya támogat, amely li­berálisabb uralmat akar, az elnyomás enyhítését. Wa­shington eddig támogatta Stroessnert, de egyes hírek szerint tart a robbanástól Pa- raguayban, ha a diktatúrán nem változtatnak. Paraguay eddig a katonai puccsra törők példaképe és bukásuk után mentsváruk volt, s az elnyomás elleni küzdelem hiábavalóságát is sugallta a térségben fennma­radásával. Stroessner bukásá­nak hatása — bármilyen for­dulatot is vegyenek az esemé­nyek — túlterjed tehát Pa­raguay határain. Árkus István Kell a nyelvismeret Növendékcsere Növendékek cseréjét terve­zi aa amerikai West Point-i tisztképző isikola egy szovjet társintézménnyel — jelentette pénteken a The New York Times. Először 10-12 hallgatót cserélnének rövidebb időre, majd meghosszabbítanák a kölcsönös tanulmányidőt. A cserében csak olyan hallgatók vehetnek részt, akik bírják a másik ország nyelvét. A szov­jet partnerintézményt még nem jelölték ki. Az elmúlt másfél évben nemcsak a két ország védelmi miniszterei és vezérkari főnökei találkoztak, hanem tiszti küldöttségeket is cseréltek. REAGAN A SITAR? Lehet, hogy korábbi kije­lentése ellenére mégis kame­ra elé áll Ronald Reagan volt amerikai elnök. David Putt- nam brit producer ugyanis filmet tervez James Bradyről, Reagan egykori fehér házi sajtótitkáráról, aki súlyosan megsebesült 1981-ben az elnök elleni merényletben. Brady életéről Mollie Dickinson könyvet írt és ezt filmesítenék meg. A tervezett filmben a minap leköszönt elnök önma­gát játszana. Ronald Reagan annak ide­jén több, mint 50 filmben játszott, elsősorban kaland - filmek szerepeit. Utoljára 1964-ben vállalt filmszerepet. Súlyos harcok több tartományban Az afgán ellenzék fenyegetése Tavaly augusztus óta mint­egy 25 ezer szovjet katona tá­vozott Afganisztánból, s így a felére, vagyis 25 ezer főre csökkent az ott lévő szovjet fegyveresek száma — írta a Krasznaja Zvezda pénteki számában. Pénteken hatal­mas szovjet konvoj hagyta el Kabult, közben súlyos har­cokról érkeztek jelentések az ország több tartományából. A kormányellenes erők az elmúlt napokban tüzérséggel támadták a kormánycsapatok állásait Parvan, Gazni és Kandahar tartományokban. A TASZSZ szerint több polgá­ri lakos is életét vesztette, a kormányerők 22 felkelőt meg­öltek és jelentős mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. A Szalang-hágón ismét szabaddá vált az út az élelmiszer- és elsősegély-szállítmányok előtt. Eközben Genfben bejelentet­ték, hogy az ENSZ tervet dol­goz ki a szállítmányok légi úton való eljuttatására az ost­romlott Kabulba. Gulbuddin Hekmatiar, a pakisztáni székhelyű afgán el­lenzéki szövetség egyik veze­tője iszlámábádi sajtóértekez­letén azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben a szovjetek nem hagynak fel a Szalang­Védelmibb jellegűvé szervezik a hadosztályokat Csapatkivonás Csehszlovákiából Űjabb részleteket közöltek Prágában a Csehszlovákiából való szovjet csapatkivonásról. Miroslav Vacek vezérezredes, a csehszlovák néphadsereg vezérkari főnöke, nemzetvé­delmi miniszterhelyettes pén­teken nemzetközi sajtóérte­kezletén elmondotta, hogy a szovjet egyoldalú haderő- és fegyverzetcsökkentés kereté­ben már a közeli hónapok­ban megkezdik a szovjet ala­kulatok {kivonását Csehszlo­vákiából. "Az idén négy önál­ló alakulat — egy légide- szant-zászlóalj, egy műszaki zászlóalj, egy vegyvédelmi és egy gépesített lövészzászlóalj — íávozak az országból. A Csehszlovákiában állomá­sozó szovjet középső hadse­regcsoport két hadosztályát úgy szervezik át, hogy azok védelmibb jelleget kapjanak. Az idén összesen 1500 kato­nát. 192 harckocsit és 20 har­ci repülőgépet vonnak ki. hágó útjainak bombázásával, a mudzsahedinek szovjet terüle­tekre törnek be megtorlásul. Hekmatiar szerint szovjet és afgán repülőgépek a múlt hé­ten sorozatosan támadták a Kabulból a szovjet határhoz vezető út mentén lévő tele­püléseket. A katonai akciók­nak kabuli források szerint is több száz áldozata volt. Hek­matiar azt mondta, hogy a mudzsahedinek kivárják a szovjet csapatok teljes kivo­nását és addig nem tervez­nek támadást Kabul vagy más város ellen. Pénteken jelentette a Reu­ter, hogy hajnalban egy ha­talmas szovjet katonai konvoj hagyta el Kabult. A hírt szov­jet források is megerősítették. Nem derült ki azonban, hogy valójában mennyien vannak a konvojban. A méretekre jellemző, hogy három órába tellett, míg összeállt a hosz- szú sor. A szovjet források közölték, hogy csupán 1000— 1500 katona maradt a főváros­ban. Feladatuk elsősorban a repülőtér védelme, de a jövő héten ők is elhagyják a fő­várost. Pénteki hír az is, hogy egy szovjet katona Kabul közelé­ben megsebesített egy francia újságírót. Jean-Francois Le­ven, a L’Express című heti­lap munkatársa, kollégáival együtt fényképeket akart • ké­szíteni az alakulat gyülekezé­si körletéről. Levent a figyel­meztető lövés utáni újabb lö­vés sebesítette meg. Azonnal kórházba szállították. Állapo­ta aggodalomra nem ad okot. Az etnikai kisebbségért és a falvakért Szlovén levél, belga kampány Jugoszláv értelmiségiek egy cspApbtja azt, követelte a ju­goszláv kormánytól:1 hasson oda, hogy enyhüljön a Romá­niában élő szerb kisebbség tragikus helyzete — jelentet­te a Vjesnik zágrábi jugo­szláv lap pénteken. Tizen­nyolc neves szlovén értelmi­ségi küldött levelet a Jugo­szláv Szövetség elnökségének, sürgetve azt. hogy nyilváno­san foglaljon állást a Romá­niában élő szerb nemzetisé­A kormány engedélyezte az üzletet Ausztriának szovjet rakéták . Véderejének korszerűsítése érdekében Ausztria szovjet légvédelmi rakétákat akar vásárolni — közölte Robert Lichal osztrák védelmi minisz­ter a Die Presse bécsi lap pén­teki számában. Lichal elmondta, hogy ha Moszkva hozzájárul ehhez, ak­kor az osztrák légvédelmi erő­ket SAM—7-es rakétákkal lát­nák el az amerikai Stringer és a francia Mistral helyett. Ausztria mintegy 100-200 da­rabot szeretne vásárolni ezek­ből a szovjet rakétákból. Jelezte, hogy az ország ka­tonai vezetése már hosszú ide­je indítványozza a szovjet ra­kéták beszerzését. A kormány hosszas vita után most enge­délyezte a Moszkvával köten­dő fegyverüzletet. A négy győztes nagyhatalom és Ausztria között 1955-ben kelt osztrák államszerződés tiltja, hogy Ausztria 30 kilo­méternél nagyobb hatótávol­ságú rakétákkal rendelkezzék, a rendelkezés azonban nem vonatkozik a légvédelmi raké­tákra. Lichal azt is elmondta: le­hetséges. hogy az osztrák had­vezetés szovjet harckocsi-el- hárító fegyvereket is kérni fog Moszkvától. giek tragikus sorsával kapcso­latban. Az. aláírók a szerbek­kel való bánásmódot népir­tásnak minősítik. Romániában mintegy 70 ez­res jugoszláv, nagyobb részt szerb etnikai kisebbség él, fő­ként a Bánált vidékén, Romá­nia délnyugáti részén. Sókan közülük olyan falvakban lak­nak, amelyeket a román tele­pülésfejlesztési program kere­tében a román hatóságok el akarnak tüntetni. Pénteken egy belga csoport is kampányt indított, amely- lyel azt szeretnék elérni, hogy nyugat-európai kisváro­sok lépjenek testvérvárosi kapcsolatra a településfejlesz­tési program keretében Ro­mániában pusztulásra ítélt falvakkal. "Csak röviden. TILTAKOZOTT A NAGYKÖVETSÉG A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége tiltakozott az amerikai külügyminisztériumnál az utóbbi időben ismét erő­södő szovjetellenes sajtókampány miatt. A nagykövetség kép­viselője e témában megbeszélést folytatott Philip Arnolddal, az Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatala (USIA) igazgató­ságának képviselőjével is. Mint a TASZSZ tudósítóinak washingtoni tudósú^isából ki­tetszik, a kampányt elsősorban a szélsőjobboldalr nézeteket képviselő The Washington Times szítja. A lap egyik január 19-i cikke azt állította, hogy a Szovjetunióban baktériumfegy­vereket állítanak elő, s azokat más országoknak is eladják. Egy február 1-jei írás szerint a Szovjetuniónak állítólag köze volt az egykori kabuli amerikai nagykövet 1979-es meggyilko­lásához. Ugyanezen a napon egy másik cikk olyan „adatok­ra” utalt, amelyek szerint a Szovjetuniónak része volt a Ziaul Hakk néhai pakisztáni elnök halálát okozó repülőgép-kataszt­rófában. Valamennyi cikk „nevük elhallgatását kérő hivatalos személyiségekre, a Pentagonhoz közel álló szakértőkre” hi­vatkozik. A szovjet hírügynökség munkatársainak kérdésére mind Charier Redman külügyminisztériumi szóvivő, mind a Fehér Ház egyik szóvivője olyan értelemben nyilatkozott — neve­zetesen a Ziaul Hakk halála körüli hírverésről —, hogy sem­mi olyan adatról sem tudnak, amely megváltoztathatná a hi­vatalos vizsgálat eredményét. A vizsgálat szerint a katasztró­fát tudvalevőleg műszaki hiba okozta. A USIA képviselője a szovjet nagykövetség képviselőjével folytatott konstruktív megbeszélés nyomán ígéretet tett arra, hogy a dezinformációs kampány ügyében komoly vizsgálatot indítanak. ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára pénte­ken baráti megbeszélést foly­tatott a berlini látogatáson tartózkodó Jan Fojtikkal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárával. A találkozón Erich Honecker hangsúlyozta, hogy az NDK a jövőben is folytat­ja azt a bevált politikát, ame­lyet egyrészt a szocializmus általános törvényszerűségei­nek, másrészt a nemzeti adott­ságoknak szigorú figyelembe­vétele jellemez. PAKISZTÁN pénteken cá­folta, hogy állítólag kész len­ne megengedni az országban levő összes nukleáris objek­tum nemzetközi ellenőrzését annak fejében, hogy atom­reaktorokat kapna az Egye­sült Államoktól. Stephen So- larz, az amerikai képviselőház ázsiai és csendes-óceáni albi­zottságának elnöke csütörtöki nyilatkozatában ugyanis azt állította, hogy nemrég befeje­ződött iszlámábádi látogatásán több pakisztáni vezető is ilyen értelmű ajánlatot tett. A HATÁRKÉRDÉS mielőb­bi megoldását szorgalmazta egy üzenetváltás keretében az indiai és a kínai kormányfő — közölte a Times of India. Radzsiv Gandhi és Li Peng kifejezte készségét, hogy foly­tatja a kétoldalú kapcsolatok problémáiról decemberben Pe­kingben kezdett politikai pár­beszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom