Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

• ■ I. r—...I. I .........................................................................................will «MUH t. »i H atalmi szóval senki sem kényszeríthető egyuttmukodesre (7. OIOAl) ■ {9. OLDAL) •..............——-..........................-.................................. .............. X XXIII. ÉVFOLYAM, 30. SZÄM 1989. FEBRUÄR 4., SZOMBAT Fogadta Grósz Károly és Németh Miklós Talizin tárgyalásai Budapesten Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára pénteken fogadta Nyiko­laj Talizint, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttag­ját. a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének első helyet­tesét. aki a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság 38. ülés­szaka alkalmából tartózkodik hazánkban. Az MSZMP főtitkára tájé­koztatta a szovjet vezetőt ha­zánk helyzetéről. Hangsúlyoz­ta, hogy az MSZMP követke­zetesen törekszik a belpoliti­kai és a gazdasági helyzet sta­bilizálására, a politikai és a gazdasági reform folytatására. Kiemelte, hogy a legfontosabb feladat a párt sorainak rende­zése, az egységes cselekvés fel­tételeinek megteremtése. Grósz Károly kifejtette, hogy hazánk a jövőben is érdekelt a magyar—szovjet kapcsolatok korszerű fejlesztésében. Hang­súlyozta, hogy a kétoldalú gaz­dasági együttműködés haté­kony fejlesztése kedvező felté­teleket teremthet a belső épí­tőmunkához, s a nemzetközi munkamegosztásban való in­tenzívebb részvételhez. Ki­emelte a felső szintű magyar— szovjet találkozókon megfogal­mazott program következetes megvalósításának szükségessé­gét. Aláhúzta, hogy a két or­szág jövőbeni együttműködő­dében az államközi kapcsola­toknak a nagy programokra kell koncentrálódniuk, és a vállalatok közvetlen kapcsola­tainak kell a fő szerepet ját­szaniuk. Nyikolaj Talizin elmondta, hogy a Szovjetunióban nagy érdeklődéssel és rokonszenv- vel kísérték a magyarországi folyamatokat. A Szovjetunió érdekelt hazánk stabil fejlődé­sében, a politikai és a gazda­sági reform egymással össz­hangban levő továbbvitelében. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió ösztönzi a KGST megújí­tását, kész az együttműködés új formáit feltárni hazánk és Pozsgay Imre véleménye 1956-ról Ajánlott és nem lezárt formula a történésekre Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, államminiszter pénteken Csongrád megyébe látogatott és beszédet mondott a porce­lángyár sportcsarnokában ren­dezett pártaktíván. A legtisztességesebb dolog, ha azzal a saját megnyilatkozá­sommal kezdem — mondotta bevezetőben —. ami különösen .mélyen érintette a' magyar tár- * sadalmat és ilyen vagy amo­lyan indulatokat is fölkavart. Áz 56-os eseményekről, azok megítéléséről van szó Annak a bizottságnak, amelynek a vezetője lehetek, s személy szerint magamnak is, az a célja, s ez — remélem — egybeesik mind a pártnak, mind a népnek, a társadalom­nak azzal a legfőbb céljával, hogy úgy lépjünk tovább egy megújító, sorsfordító korszak küszöbén, hogy közben meg­oldjuk a nemzeti megbékélés­sel kapcsolatos feladatainkat is. Tudjuk azt is, hogy némely eseményről, ha eleven ügyről van szó. legyen bár 30—32 év mögöttünk a megtörténtek óta, újra meg újra ítéletet kell al­kotnunk. Ami a konkrét ügyet illeti — folytatta Pozsgay Imre —, túl sokat feltételeznek rólunk azok a kommentálok, akik azt hiszik, itt politikai prak­tikák működnek. Esendők va­gyunk, előfordul, hogy nem mindig tudjuk megválasztani az időt, amely követelóbb ná­lunk és cselekvőképességünk­nél. Ez a bizottság múlt pén­teken ülésezett. Én az áilás- pqntját hoztam nyilvánosság­ra, mégpedig abból a meg­győződésből, hogy valóban a nemzeti önismeret és tisztá­zás irányába haladunk. A formula, amelyet népfelkelés­ként jellemeztek a bizottság­ban, s mondtam is a 168 óra riportjában, nem lezárt for­mulája, ítélete annak, ami a történésekhez tartozik. Ha­nem egyik ajánlott formula az ügy kezelésére. Mégpedig a néppel való megbékélés je­gyében. Mert nem veszi át po­litikai ellenfeleinek szóhasz­nálatát, nem riasztja el szom­szédainkat és szövetséges ba­rátainkat, de elismeri az áldo­zatokat. Azt az áldozatot is, ami a nép hatalmáért tör­tént. Kizárva belőle annak a maroknyi, gaztetteket vég­rehajtó csoportnak a rend­szeren való erőszaktételét, amely a nép nevében szocia­lizmusnak és proletárdiktatú­rának hirdette 1949-től azt, ami tulajdonképpen egy oli­garchia kisajátított szervének volt az uralma. Ezekre a kö­vetkeztetésekre jutott a bi­zottság, s nem arra, hogy az áldozat hiábavaló volt. a Szovjetunió kapcsolataiban is, és támogatja a kölcsönös érdekeltségre épülő államközi és vállalatközi kapcsolatok fej­lesztését. A szívélyes elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Med- gyessy Péter, a KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se és Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe. Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pén­teken délelőtt a Parlamentben fogadta Nyikolaj Talizint, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe' lyettesét. Nyikolaj Talizin a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság 38. ülésszaka alkalmából tartózkodik Magyarországon. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a sokoldalú magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseit Jegyzőkönyv aláírásával pénteken a Parlamentben be­fejeződött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság 38. ülés­szaka. A tárgyalások eredmé­nyeit rögzítő jegyzőkönyvet Medgyessy Péter és Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyet­tesek, a bizottság társelnökei írták alá. A bizottság munká­jában részt vettek a két or­szág illetékes minisztériumai­nak képviselői és szakértői. A bizottság záróülésén Medgyessy Péter és Nyikolaj Talizin jelenlétében Ambrus János kereskedelmi miniszter- helyettes és Alekszandr Ka- csanov, a Szovjetunió külgazr dasági kapcsolatok miniszte­rének első helyettese aláírták az 1989. évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A most aláírt jegyzőkönyv és más megálla­podások összességében folyó­áron oldalanként 4,3 milliárd rubeles forgalmat irányoznak elő. A kormányközi bizottság szükségesnek tartotta, hogy a közeli hetekben az érintett magyar és szovjet gaz4álkodó szervezetek gyorsítsák fel a konkrét szállítási szerződé­sek egyeztetését, aláírását. Érvénytelen Szentendrén a keddi tanácshatározat Jogszabálysértő és emiatt nem léphet hatályba a Szent­endrei Városi Tanács január 31-én, kedden hozott határo­zata. amely a szentendrei Teát­rum megtartása mellett fog­lalt állást. A határozat azért semmis, mert a szavazás so- r'.n nem volt meg a minősí­tett, csupán a relatív többség. A keddi testületi ülésen ugyan­is a 45 tanácstagból csupán 27-en szavaztak, mégpedig 11 igennel, 10 nemmel, és 6 tar­tózkodással. A törvényben elő­írtak szerint akkor érvényes a határozat, ha az igen szava­zatok száma az össz-szavaza- tok fele, plusz még egy; jelen esetben tehát legalább 14 a 11 helyett. A tanácstörvény értelmében a szavazást újból meg kell is­mételni. Erre a közeli napok­ban sor kerül. Egyházi vezetők találkozója Genfben Miklós Imre államtitkárnak, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének vezetésével január 31-töl február 2-ig Genfben folytatott megbeszéléseket a hivatal küldöttsége. A nemzetközi egyházi szer­vezetek meghívására találkoz­tak az Egyházak Világtar nácsa, a Lutheránus Világszö­vetség, a Református Világ- szövetség és az Európai Egy? házak Konferenciája vezető testületéivel. A találkozón részt vettek a magyar protes­táns egyházi vezetők is: Nagy Gyula, a Magyarországi Evan­gélikus Egyház püspök-elnöke, Tóth Károly református püs­pök, a Magyarországi Egyhá­zak ökumenikus Tanácsának elnöke és Viczián János, a Ma­gyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke. A tárgya­lásokon áttekintették a ma­gyar kormány és a nemzetkö­zi egyházi szervezetek kapcso­latát, valamint a magyar egy­házpolitika és az érintett ma­gyar egyházak nemzetközi te­vékenységének időszerű kér­déseit. Kft. alakul magánszemélyekkel Harmincöt százalékos osztalék Régi, de mind ez ideig la­za üzleti kapcsolatait fűzte szorosabbra két megyei gaz­dálkodó, a dunakeszi Dukát Műanyag- és Papíripari Kis­szövetkezet és az abonyl Új Világ Tsz, amely a budapesti Interkémia Kft., illetve több magánszemély közremű­ködésével alapított korlátolt felelősségű társaságot az el­múlt napokban. A vállalkozásba fektetett 6 millió forint alaptőkével a résztvevők saját termékeik csomagolását kívánják megol­dani. Tervezik, hogy a fenn­maradó nyomdai és más, cso­magolástechnikai szolgáltatá­saikkal külső cégek számára is vállalnak majd munkát. A kft. március 1-jén kezdi meg munkáját, egyelőre Du­nakeszin, a Dukát telephe­lyén. A vállalkozásba, fekte­tett alaptőke — amelynek egyharmad részét magánsze­mélyek biztosították — a ter­vek szerint nem egészen há­rom év alatt megtérül. Az alapítók ugyanis úgy vélik, hogy a kft. szolgáltatásainak minősége, gyorsasága garan­cia lehet arra, hogy sikert aratnak a hazai, fejletlen csomagolástechnikát alkal­mazó cégekkel szemben. Ezért már az alapítás után pár hó­nappal, ez év végén 35 szá­zalékos osztalékot kívánnak fizetni. Ha tervük valóra vá­lik, akkor számos bizalmat­lan, illetve bizonytalan terme­lő előtt igazolhatják, hogy manapság a mintegy 20 szá­zalékos bankkamatnál na­gyobb nyereségre is szert le­het tenni a termelésben. P. Zs. A társadalom és a gazdaság 1988. évi helyzetéről A Statisztikai Hivatal jelentése 1938-ban folytatódott a né­pesség számának 1981-ben kez­dődőit természetes fogyása. A csökkenés, amely 1983—1984- ben meghaladta az évi 21 ez­ret, az utóbbi években kisebb lett. Az 1989. január 1-jei né­pességszám 10 590 000 volt, 14 ezerrel kevesebb, mint egy év­vel korábban, és 123 ezerrel a 8 évvel azelőttinél. A népesség számának csök­kenéséhez mind a születések, mind a halálozások számának alakulása hozzájárult. Az él- veszületések száma az év fo­lyamán 124 300 volt, körülbe­lül 1500-zal kevesebb, mint az előző évben. Az utóbbi évek­ben kialakult alacsony szüle­tési arányszám egy év alatt 11,9-ről 11,7. ezrelékre csök­kent. Az elmúlt évben 139 ezren haltak meg, 3500-zal keveseb­ben, mint az előző évben. Az csökkent a létszám, de jelen­tős a könnyűipar létszámvesz­tesége is, amelyet részben a külföldi munkaerővel pótol­nak. A kivitelező építőipari létszám (1,4 százalékkal csök­kent. Mind az iparban, mind az építőiparban a létszámcsök­kenés az állami vállalatoknál következett be, a szövetkeze­tek létszáma az iparban kissé, az építőiparban számottevően emelkedett.' A mezőgazdaság­ban és erdőgazdálkodásban az állami és a szövetkezeti közös gazdaságokban dolgozók szá­ma egyaránt mérséklődött, az alaptevékenységben foglalkoz­tatottaké az átlagnál nagyobb mértékben. A magánkisijjaro- sok, kiskereskedők és az álta­luk foglalkoztatottak száma a múlt évben is számottevően bővült. Arányuk megközelíti az aktív keresők 7 százalékát. A munkaerőmozgást főként a munkavállalók kezdemé­nyezték. A munkáltató által kezdeményezett elbocsátás csak néhány körzetben volt nagyobb arányú. A munkaerő­forgalom egy részét lebonyo­lító közvetítő irodák nyilván­tartása szerint a betöltetlen munkahelyek száma jóval több volt, mint a nyilvántartott ál­láskeresőké. Ez vonatkozik ál­talában a szak- és a betanított munkásokra, valamint a szel­lemi foglalkozásúakra. A szak­képzetlenek esetében az állást keresők és a betöltetlen mun­kahelyek száma országosan egybeesik, egyes körzetekben — főleg az északkeleti ország­részben — e rétegnek elhe­lyezkedési gondjai vannak. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (gdp) a tervezett 1—1,5 százalékos növekedés helyett stagnált, értéke folyó áron — előze­tes, becsült adatok alapján — 1400 milliárd forint volt. A cserearányok javulásának ha­tását is tükröző gdp körül­belül 0,5 százalékkal nőtt. Az anyagi tevékenységet felölelő nemzeti jövedelem hasonlóan alakult. A balföldi felhaszná­lásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előző évinél és az előirány­(Folytatás a 3. oldalon.) • • Ot, négy, három, héttő... Tessék! Ország-világ láthatja, hogy ez a bizonyítvány csu­pa ötöst és négyest tartalmaz — indokolt tehát a jókedv. Me­gyénkben is megkezdték — s február 8-ig befejezik — a fél­évi értesítők kiosztását. Száztizenlictczer általános iskolás és huszoncgyezer-halszáz középfokú oktatási intézményben ta­nuló diák e napokban tudja meg, hogyan értékelték eddigi munkájukat. Minden bizonnyal nem csak ilyen nevető arcok te­kintenek a katedra felé. Am még lehet javítani, akár matol országban kialakult magas halálozási arányszám 1988-ban tovább mérséklődött, de még így is meghaladta a 13 ezre­léket. A csecsemőhalandóság lassú csökkenése a múlt évben is folytatódott: az ezer élveszü- löttre jutó egy éven aluli meg­haltak száma, amely 1985-ben meghaladta a 20-at, az 1987. évi 17-ról 16-ra csökkent. A népesség természetes fo­gyása mellett csökkent a la­kosság száma az engedéllyel vagy engedély nélkül külföldre távozókkal is. Az év folyamán 1350 magyar állampolgár ka­pott külföldi letelepedési en­gedélyt. A hatóságok ez ideig mintegy 2000, engedély nélkül külföldön maradt magyar ál­lampolgárról szereztek tudo­mást. Ugyanakkor a külföldről Magyarországra települőkkel nőtt a népességszám. A haza­tért magyar állampolgárok száma 720 volt. Letelepedési célból kiadott vízummal 2100 külföldi érkezett az országba, 92 százalékuk román állam­polgár. Ezen kívül az ország­ba érkezett hazatérni nem kí­vánó román állampolgárok: közül 13 400 kapott tartózko­dási engedélyt. Összességében tehát a nemzetközi vándorlás különbözete révén majdnem annyival — kereken 13 ezerrel — nőtt a népesség száma, mint amennyivel a természetes fo­gyás miatt csökkent. A népesség gazdasági akti­vitása összességében alig vál­tozott: az aktív keresők szá­ma 1989 elején 4 840 000 volt, körülbelül 5 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakosság 45,7 százaléka tarto­zott az aktív keresők közé. Az anyagi ágakban az aktív ke­resők száma az év elején ke­vesebb, a nem anyagi ágak­ban több volt az előző évinél. A főbb ágazatok közül az iparban 2,8 százalékkal mér­séklődött a létszám. A csökke­nés a foglalkoztatott nyugdí­jasok és a bedolgozók körében gyorsabb ütemű volt, mint a teljes munkaidőben foglalkoz­tatottaknál. Legjobban — részben a szerkezetátalakítás­hoz kapcsolódva — a bányá­szatban és a kohászatban \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom