Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

1989. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ Amnesztia és néphgrag A nicaragual kormány tart attól, hogy a Somoza-rendszer nemzeti gárdájának hamaro­san szabadlábra kerülő tagjait nem tudja megvédeni a nép­haragtól — mondta Tomas Borge belügyminiszter. A kö­zép-amerikai békeprogram ke­retén belül Daniel Ortega ál­lamfő a jövő héten azzal a ké­réssel fordul a nemzetgyűlés­hez, hogy szavazzon amnesz­tiát a jelenleg börtönben lévő mintegy 1700 volt somozista nemzeti gárdistának. Nicara­guában nagy felháborodást keltett a közelgő amnesztia hí­re. Ugyancsak eleget téve a kö­zép-amerikai rendezési köve­telménynek, Nicaraguában jö­vőre általános választásokat tartanak. Borge bejelentette, hogy je­lenleg az ellenzéki pártok rész­vételével a választási törvény módosításáról tárgyalnak és minden párt számára lehetővé teszik a választási előkészüle­teket. Sevardnadze átadta Gorbacsov válaszát Khomeinínek A kapcsolatok új szakaszba léphetnek Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője vasárnap fo­gadta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert, aki háromnapos hivatalos látoga­tásra érkezett Iránba. A meg. beszélésen az iráni forradalom vezetője arra sürgette a Szov­jetuniót: építsen ki „szilárd kapcsolatokat” Iránnal, hogy közösen szállhassanak szembe a Nyugat „ördögi cselekede­teivel”. Az imám teheráni otthoná­ban lezajlott találkozón a szovjet külügyminiszter ismer­tette Mihail Gorbacsov üze­netét, amelyben a szovjet ve­zető az ajatollah január 4-én hozzá intézett levelére vála­szolt. A szovjet diplomácia irányí­tója hangsúlyozta, hogy a két vezető közötti üzenetváltás egyedülálló jelenség” a szov­jet—iráni kapcsolatokban, és megállapította: „immár min­Washington kitart az „egy Kína" elve mellett Bush tárgyalásai Pekingben Bush amerikai elnök vasárnap megbeszélést folytatott Teng Hsziao-pinggel, Kína első számú politikai vezetőjével Li Peng kínai miniszterel­nök vasárnap délelőtt kétórás megbeszélést folytatott George Bushsal. Az amerikai elnök délután a kínai kormány vendégházában Norodom Szi- hanuk herceggel, a kambo­dzsai ellenzéki koalíció veze­tőjével találkozott. Li Peng elégedetten nyilat­kozott a kínai—amerikai kapcsolatokban az utóbbi tíz évben végbement fejlődésről, és reményét fejezte ki, hogy ez a kedvező irányzat a jö­vőben is folytatódik. Kína nagy fontosságot tulajdonít a tajvani kérdésnek, és értéke­li, hogy az amerikai fél is­mételten kifejezésre juttatta: az Egyesült Államok tartja magát a kapcsolatokat szabá­lyozó három kínai—amerikai nyilatkozatban foglalt elvek­hez — mondta Li Peng. Ugyanakkor arra is rámuta­tott, hogy az Egyesült Álla­mokban vannak olyanok, akik bizonyos kérdésekben befo­lyásolni akarják Kína politi­káját, sőt beavatkoznak Kína beíügyeibe. Bush kijelentette, hogy az amerikai kormány kitart az „egy Kína” politika mellett, és folyamatosan tartja magát a kínai—amerikai közös nyi­latkozatban rögzített elvek­hez. Nemzetközi kérdéseket érintve Li Peng kijelentette: Kína reméli, hogy az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió további erőfeszítéseket tesz a leszerelés, mindenek­előtt a nukleáris leszerelés érdekében. A kínai—szovjet kapcsolatokra utalva a kor­mányfő megjegyezte, hogy miután érdemi haladást sike­rült elérni a három akadály eltávolításának kérdésében, a kínai—szovjet kapcsolatokban megkezdődött a normalizálás folyamata Az amerikai elnök és No­rodom Szihanuk találkozójá­ról kiadott szűkszavú kínai tájékoztatás szerint a félórás megbeszélésen Bush támoga­tásáról biztosította a herceg­nek a kambodzsai konfliktus politikai rendezését célzó erőfeszítéseit, és kijelentette, hogy kínai tárgyalópartne­reivel egyetértésben támogat­ja koalíciós kormány létreho­zását Kambodzsában Sziha­nuk vezetése alatt. Kína nem exportálja saját rendszerét más országokba, de nem is másolja le mások rend­szerét, mert minden országot csak a saját feltételei alapján lehet irányítani — jelentette ki Csao Ce-jang, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára George Bush amerikai elnökkel tartott va­sárnapi megbeszélésen. A kínai pártvezető részlete­sen tájékoztatta az amerikai elnököt a Kínában tíz éve fo­lyó reformokról. George Bush vasárnap nyi­latkozott a pekingi televízió­nak. Nyilatkozatát élőben köz­vetítették, amire eddig nem volt példa a kínai—amerikai kapcsolatok történetében. Az amerikai elnök által va­sárnap este adott fogadással befejeződött a munkailátogatás programja. George Bush hét­főn reggel utazik tovább Pe- kingből Szöulba, a Koreai Köz­társaság fővárosába. den feltétel adott ahhoz, hogy e kapcsolatok új szakaszba lépjenek és minden területre kiterjedjenek.” Az üzenet több olyan fon­tos megállapítást tartalmazott, amelyeket illetően közel áll­nak a két ország nézetei, de olyanokat is, ahol véleményel­térések vannak — jelentette ki Gorbacsov válaszát tolmá­csolva Sevardnadze. A szov­jet pár tfő titkár-államfő utalva az ajatollah levelében foglalt figyelmeztetésre, hogy „kerül­je el a kapitilizmus csapdáit”, a szovjet vezető válaszüzene­tében kifejtette: a Szovjetunió most két lehetséges út. a „ré­gi, dogmatikus” és az „új, for­radalmi” fejlődési pálya kö­zül a forradalmi utat választ­ja. de egy „békülékeny. bari­kádok és erőszak nélküli” for­radalmat. Sevardnadze délután Mir Hosszéin Muszavi miniszter- elnökkel és Ali Akbar Vela- jati külügyminiszterrel talál­kozott. Rakowski beszéde a lengyel televízióban nevezőre kell jutni A kerékasztal-tárgyalásokon megoldást kell találni a Len­gyelország előtt álló vala­mennyi politikai, társadalmi és gazdasági kérdésre, ami egyáltalán nem könnyű fel­adat — jelentette kd Mieczys- law Rakoswski lengyel mi­niszterelnök szombaton el­hangzott televíziós nyilatko­zatában. Mint mondotta, kö­zös nevezőre kell jutni a be­vezetendő reform tekinteté­ben, a reform módszereiben, ütemében, ki kell tűzni a parlamenti választások idő­pontját, s tisztázni kell a választások lebonyolításának módját. Rakowski szerint ugyancsak tisztázandó kérdés a Szolida­ritás szakszervezet arculatá­nak milyensége és az, hogy a vállalatokon belül milyen for­mában működjék két szak- szervezet. Az ország különböző vidé­kein kirobbant sztrájkokra térve Rakowski kijelentette, hogy egyesek ilyen módsze­rekkel igyekeznek magasabb fizetéshez jutni. Sztrájkokkal azonban egy lépéssel sem le­het megközelíteni a kitűzött célokat. E fegyver alkalmazá­sa következtében csak ro z- szabbodnak a piaci viszonyok, növekszik az infláció, emel­kednek az árak. Az emberek többségét aggasztják a kilen­gések — mondotta Rakowski, majd kijelentette: „Ezekben a napokban sokan tekintenek ránk. Országunk most teszi le az állampolgári érettség vizs­gáját.” TÖMEGG YILKOSOKRA ÉLETFOGYTIGLAN Életfogytiglani szabadság- vesztésre ítélte egy firenzei bíróság szombaton az 1984-es karácsonyi vonatrobbantás öt fővádlottját. Az elítéltek egy Firenze és Bologna közötti alagútban fel­robbantották a karácsonyi utasokkal zsúfolt nápoly—mi­lánói expresszvonatot. Tizen­hatan meghaltak, 266 személy megsérült. Az ügy kilenc vádlottja kö­zül a bíróság a szicíliai maffia és a nápolyi camorra öt tagját életfogytiglani szabadságvesz­téssel büntette. A camorra egyik vezetője 28 évet kapott, míg azt a nyugatnémet vád­lottat, aki a pokolgépet készí­tette, távollétében 25 év bör­tönre ítélték. Az államügyészség „törté­nelmi jelentőségűnek” minősí­tette, a pert, mert olasz bíró­ságiak most először sikerült kimutatnia a kapcsolatot a maffia és az NSZK-ban levő újfasiszta terroristák között. Nem enyhül a feszültség Koszovóban Éhségsztrájk az éhmbányában Változatlanul feszült a hely­zet a jugoszláviai Koszovo tartományban: a Titova Mit- rovica-i „Trepcsa” Kombinát­ban politikai követeléseiket fenntartva hetedik napja folytatják éhségsztrájkjukat a cink- és ólombányászok. A pristinai egyetem hétezer al­bán nemzetiségű hallgatója szolidaritást vállalva a bá­nyászokkal továbbra is meg­szállva tartja a városi sport­csarnokot és egy prizreni gyár több mint kétszáz mun­kása ötödik napja nem hagy­ja el az üzemi étkezdét. A jugoszláv államelnökség szombat esti rendelete alap­ján Pristinán és a tartomány városaiban rendörjárőrök el­lenőrzik az utcákat és a középületeket. A bányászok legfontosabb követelése, hogy Rahman Marina, a Koszovói Kommu­nisták Szövetsége elnöke és még két másik albán nemze­tiségű politikus azonnal tá­vozzon tisztségéből. Mint Pris- tinából jelentették, az esemé­nyek nyomán Rahman Mari­na felajánlotta lemondását, de a tartományi, a szerb köz- társasági és a szövetségi szin­tű pártvezetés ezt nem fo­gadta el. Grósz Károly munkatalálkozója (Folytatás az 1. oldalról.) vizsgálni azokat a körülmé­nyeket is, amely között elítél­ték Nagy Imrét. Ha netán ta­lálnánk olyan új, eddig nem ismert tényeket, amelyek re­habilitálását indokolnák, ak­kor azokkal is szembe kell néznünk — mondotta a többi között Grósz Károly. Grósz véleménye szerint: 1956 mostani értékelése sem más, mint az elmúlt harminc évben eltorzult értékelés ki­igazítása. Elutasítom a nyu­gati sajtónak azt az állítását, miszerint a február 10—11-i központi bizottsági ülésen el­vi kompromisszum született volna. Ez tulajdoniképpen egy korábbi egyoldalúság kiigazí­tása. Ez felel meg a valóság­nak. Az MSZMP főtitkára nem ért egyet azokkal az értéke­lésekkel, amelyek szerint a gazdasági reform lendületét vesztette. A gazdasági reform továbbra is jól halad, ezt bi­zonyítja a Központi Bizottság e heti ülése is, amely arra vál­lalkozott, hogy korszerűsíti, megújítja az agrárpolitikát. A két évvel ezelőtt bevezetett bankrendszer is jól vizsgá­zott, jelentős az új adórend­szer, a társasági törvény, s a parlament hamarosan elfo­gadja a külföldi beruházások védelméről szóló törvényt. Fo­lyamatban van az inflációel­lenes program kidolgozása, il­letve egy olyan gazdasági me­chanizmusé, amely alkalmaz­kodni fog a világpiachoz. — Magyarország az Európai Gazdasági Közösséggel és min­den más regionális vagy szak­mai jellegű gazdasági tömörü­léssel együttműködésre törek­szik. Ez Távol-Keletre ugyan­úgy vonatkozik, mint Európára — mondotta Grósz Károly. — Ami az Európai Közös Pia­cot illeti: mi a jelenlegi szer­ződéses kereskedelmi kapcso­latnál messzebb nem mehe­tünk. Nem azért, mert nem akarunk, hanem mert a Kö-. zös Piac rendszere nem tud minket befogadni. Ennek praktikus oka van. Az Euró­pai Gazdasági Közösség Nyu- gat-Európa politikai közössé­gének alapjait vetette meg. Ebben a politikai közösségben egy szocialista állam rend­szeridegen. Ugyanakkor Magyarország­nak szüksége van a KGST- re. Nekünk egy jól működő KGST kell — mutatott rá Grósz. — Ezért javaslataim nem a KGST ellen, hanem egy jobban működő KGST- ért fogalmazódtak meg. A KGST mellett a Varsói Szerződésről is szó esett. A főtitkár hangsúlyozta: még nagyon sokáig nem mondhat­juk, hogy nincsenek szovjet csapatok Magyarországon. De hogy csökkeni fog a csapatok létszáma, az biztos. Erre már ebben az évben jelentős mér­tékben sor kerül, s a csökke­nés a jövő évben is folytató­dik. Ami a nemzeti kisebbségek helyzetét illeti — tért át Magyarország pártvezetője a következő kérdésre —, két felfogás létezik. Az egyik, hogy a szocializmus termé­szetéből adódóan megoldja a nemzetiségi problémát. Ne­künk nem ez a tapasztala­tunk. Mi tehát a másik fel­fogást valljuk, miszerint min­den ország vezetésének meg­különböztetett figyelmet kell fordítania a területén élő nemzetiségiek jogainak sza­vatolására. A gyakorlat a szo­cialista országokban eltérő, at­tól függően, hogy kik melyik álláspontot vallják maguké­nak. — Magyarország és Jugo­szlávia között hasonlóságot elsősorban az eredmények­ben és a nehézségekben látok — tért ki Grósz a kétoldalú együttműködésre a két szom­szédos ország között. A ter­melési struktúránk elmarad a fejlett országok mögött, nem fordítunk kellő gondot a szel­lemi és tudományos munká­ra. Nem sikerült érdekeltté tennünk az egyéneket a na­gyobb teljesítmények eléré­sében. E tekintetben, ameny- nyire én tudom, Jugoszlávia előbbre jutott. Ugyanez vonat­kozik az önkormányzati rend­szerre, az öntevékeny közös­ségekre — tette hozzá Grósz Károly. — A két ország politikai kapcsolatai valóban igen jók, példamutatóak. Sokat fejlő­dött a gazdasági együttműkö­dés, s amit különösen nagy értéknek tartok, hogy igen erősek az állampolgárok kö­zötti kapcsolatok. A gazdaság területén kívánatos lenne a kooperációs együttműködés bővítése. Kereskedelmi forgal­munk jobban bővülhetne, ha a hangsúlyt a termelési együttműködésre helyeznénk — emelte ki Grósz Károly. — Magyarországnak érdeké­ben áll a szabadabb, nyitot­tabb együttműködés. Tovább­ra is tartalmas, jószomszédi viszonyban akarunk élni Ju­goszláviával. Azt kívánjuk, hogy a politikai, gazdasági és az emberek közötti kapcsola­tok elmélyüljenek — mondta végezetül Grósz Károly. Csak röviden... AZ AFRIKAI EGYSÉG­SZERVEZET (AESZ) minisz­teri tanácsa vasárnapra virra­dóan határozatban biztosítot­ta támogatásáról a Namíbia függetlenségének megterem­téséről szóló ENSZ-tervet. PÉREZ DE CUELLAR, hat­napos látogatásra vasárnap Indiába érkezett. A hivatalos jelentésekből mindössze anv- nyi derült ki, hogy „az ENSZ főtitkára fontos világpolitikai kérdéseket, köztük az afga­nisztáni helyzettel kapcsolatos problémákat vitatja meg az indiai vezetéssel”. A FARABUNDO MARTI Nemzeti Felszabadítási Front azzal a felhívással fordult va­sárnap a salvadori kormány­hoz, hogy haladéktalanul kezd­jenek közvetlen tárgyalásokat az ország jövőjéről. Elutasítás esetén a szervezet „hadüze­netként” értékeli a kormány válaszát AZ IZRAELI KORMÁNY úgy döntött, hogy visszavon­ja csapatait a Tabai-földsáv- ról. A Sínai-félszigeten talál­ható alig egy négyzetkilomé­ternyi terület hovatartozásá­nak a kérdése hét éve állan­dó vitatárgy volt Egyiptom és Izrael között. VIRGILIO BARCO kolum­biai államfő szombaton visz- szautasította a kolumbiai For­radalmi Fegyveres Erők elne­vezésű gerillaszervezet béke­javaslatát. Az ország legna­gyobb gerillaszervezete csü­törtökön azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, hogy alakítsanak egy öttagú függet­len bizottságot és kezdjenek béketárgyalásokat. Az emberarcú közösségi társadalom érdekében Van baloldali megoldás! A nyolcvanas évek végéhez közeledve nyilvánvalóvá vált: az út, melyen eddig haladtunk, nem járható tovább. Azt persze ma ki-ki politikai nézeteitől függően vallja, de csak a történelem fogja eldönteni: melyik ez az út. Egyre többen és egyre hangosabban hirdetik: nem a kivitelezésbe csú­szott hiba, hanem maga a szocializmus, az, ami válságba került, ami működőképesen nem valósítható meg. Mivel pedig a demokrácia Magyarorságan évszázadok óta megszokott — bár nehe­zen elfogadható — játékszabá­lyai szerint mindig csak az egyik álláspont képviselői szólnak, a másikéi pedig hall­gatnak (vagy hallgatásra kényszerülnek), jobbító szán­dékú vita, megalapozott érve­lés helyett süketek párbeszé­de folyik. A csendes többség­ben pedig — amely a kudar­cok és tévedések ellenére ma is a szocializmusban látja a megoldót — joggal fogalma­zódik meg a kérdés: miért nem válaszol a párt? Miért nem hallatjuk mi a szavun­kat? Pedig van válasz, és remél­hetőleg egyre többen hallják. A közel féléves előkészítő munka után február 11-én hi­vatalosan is megalakult Bal­oldali Alternatíva Egyesülés (mind szélesebb körben is­mertté váló rövidítéssel: BAL) nevében hirdeti: a változat­lanul érvényes, századok óta mozgósító erejű cél, az em­berarcú közösségi társadalom előkészítése érdekében — az alapítólevél szerint — „a kü­lönféle gazdasági, politikai, kulturális monopóliumok, elő­jogok ellen” kívánnak fellép­ni. Természetesen vetődik fel a kérdés: hogyan jöhet lét­re ma Magyarországon egy baloldali csoportosulás az MSZMP-n kívül, attól függet­lenül. Világosan kell azonban látnunk: nem az MSZMP a társadalmi haladás titkának kizárólagos birtokosa, a bal­oldali megoldás letéteménye­se, s ezért érthető, hogy a mozgalom a baloldal haladó, a marxi kritikai társadalom- elméletet folytató erőit kí­vánja tömöríteni és várja so­raiba. Az előkészítő tanácskozá­sok után nyilvánvaló volt, hogy az alakuló közgyűlésre is maradtak tisztázatlan problé­mák. Az alapítólevél vitája során azonban beigazolódott, hogy e korábbi megbeszélés- sek hasznosak voltak, s az alapelvekben a szavazati joggal megjelentek túlnyomó többsége egyetértett, amit az alapítólevél ellenszavazat nélküli elfogadása is jelzett. Ez persze nem jelentett ma­radéktalan konszenzust. Élénk vita bontakozott ki például a termelőközösségek egyes ön- kormányzati funkciói körül. Nyilvánvaló volt azonban, hogy a vegyes gazdaság kö­rülményei között — amelynek lehetőségét, sőt szükségességét jelenlegi társadalmi és gazda­sági viszonyainkat figvelem- be véve a BAL is elismeri — ez csak állami és a köz­vetlen társadalmi szektorban képzelhető el és valósítható meg. A közvetlen társadalmi szektor és az önkormányzó közösségek kialakításának el­méleti és gyakorlati elősegíté­sét ugyanakkor egyik legfon­tosabb feladatának tekinti a BAL, erre utal az alapítóle­vél egyik kulcsmondata: „A Baloldali Alternatíva legálta­lánosabb feladata egy terme­lő- és önkormányzó közössé­gek együttműködéséből fel­épülő, a kor technikai és tu-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom