Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-25 / 48. szám

1989. FEBRUAR 25., SZOMBAT HÉT VÉGlVILÁGPOLITIKAI Fókuszban: az ázsiai ügyek Bush amerikai elnök Tokióban megkezdte bemutatkozó körútját A Sevardnadze—Arens-találkozót szakértői eszmecserék követik Kabul a genfi egyezmények megszegésével vádolja Pakisztánt Altalanos PILLANATKÉP Mielőtt Bush elnök elindult három országot — Japánt, Kí­nát és Dél-Koreát — felölelő ázsiai útjára, természetesen sajtónyilatkozatot tett. Emlé­keztetett arra, hogy látogatá­saira elnökségének e korai időpontjában az ad alkalmat, hogy részt vesz Hirohito csá­szár temetésén. A 163 ország közül, amelynek magas rangú képviselője részt vett e végső búcsún, nem az Egyesült Álla­mok volt az egyetlen, hanem rajta kívül még több mint fél- száz állam elnöke, tizenkét- miniszterelnöke ott volt a gyászeseményen. Bush, aki mint kijelentette, sohasem fe­lejti el. hogy 1944. szeptember másodikon a háború során az általa vezetett bombázót a ja­pánok lelőtték a Csendes-óceán felett, most jelképesnek is szánta személyes részvételét a ceremónián. Ki akarta ezzel hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok és Japán kapcsola­tában a jelen és a jövő domi­nál, s nem a múltban történ­teken való rágódás. Mint az amerikai elnök hangoztatta: az Egyesült Államok és Japán ma a kölcsönös jó viszonyt igyekszik tovább kimunkálni. Az elnök tárgyalásai a japán vezetőkkel azonban inkább csak amolyan udvariassági gesztusnak számítanak, hiszen Takesita Noburu miniszterel­nök egy hete átfogó megbeszé­léseket folytatott Washington­ban .elsősorban gazdasági kér- - désekről. E tokiói „belépő” volt tulaj­donképpen Bush elnöki bemu­tatkozása is a nemzetközi poli­tika porondján. Igaz, már el­nöki minőségében tett ezt megelőzően látogatást Kana­dában. De e szomszéd ország­nak földrajzi fekvésénél fog­va, különleges kapcsolatai van­nak az Egyesült Államokkal, s Bush így az'„igazi csúcsdip­lomáciát” most Tokióban kezd­heti el. Az amerikai elnök har­minc-negyven perces megbe­szélést folytatott több állam- és kormányfővel, köztük Mu­barak egyiptomi, Herzog iz­raeli elnökkel, valamint Husz- szein jordániai királlyal, Aqui­no Fülöp-szigeteki elnök asz- szonnyal és Pakisztán minisz­terelnök asszonyával, Benazir Bhuttóval. WASHINGTON ÉS PEKING FEJLŐDŐ KAPCSOLATAI Bizonyos „személyes emlék töltést” kap a tokiói látogatást követő pekingi utazás is. Bush 1974—75-ben az Egyesült Ál­lamok pekingi missziójának vezetője volt. Mint kampány- menedzserei ezt Bush választá­si hadjáratában aduként nem­egyszer ki játszották: a 15 esz­tendő előtti pekingi misszióve­zető józan és a helyzetet reá­lisan mérlegelő tanácsai sze­repet játszottak abban, hogy Washington viszonya oly dön­tő változáson ment át e távol­keleti hatalmas országgal. Bush nemcsak értékes nemzetközi tapasztalatokat szerzett e dip­lomáciai küldetés nyomán — mutattak rá nemegyszer —, hanem egyik kidolgozója volt a „kínai nyitásnak”, amely ké­sőbb 1979-ben bekövetkezett. Ma Hongkong és Japán után, az Egyesült Államok a Kínai Népköztársaság harmadik leg­nagyobb kereskedelmi partne­re, s a két ország kölcsönös ke­reskedelmi forgalma tavaly mintegy 13 milliárd dollár volt, több mint egyharmaddal nagyobb, mint az előző eszten­dőben. Félezer kínai beruhá­zásba fektettek be> amerikai tő­két, s ezek összértéke 3,3 mil­liárd dollár. Pekingben és Washingtonban Is vezető közgazdászok véle­ménye megegyezik abban, hogy e rekord után stagnálás, ha ép­pen nem visszaesés következik majd be a kereskedelmi kap­csolatokban, hacsak politikai döntés nem ad lendületet az ügynek. Miről van szó? Wa­shington biztonsági okokból je­lenleg nem engedélyezi a fej­lett technológia, exportját Kí­nába, s ezt Peking sérelmesnek tartja. Ugyancsak a tilalom feloldásáért ostromolják a kor­mányzatot olyan amerikai cé­gek, amelyek szívesen jelenné­nek meg e fejlett technika el­adóiként a kínai piacon. A pe­kingi vezetés, miközben sürgeti a tilalmi listák feloldását, nyíl­tan arra céloz, hogy ha Wa­shington tovább vonakodik, akkor másutt lesz kénytelen megszerezni e fejlett technoló­giát. Pekingben a Bush-látoga- tás előestéjén nem véletlenül elevenítik fel az amerikai el­nök misszióvezetői múltját, és arra számítanak, hogy — ha korlátozott mértékben is — a korábbi személyes kontaktusok kedvezően hatnak, a kereske­delmi kapcsolatok fejlesztésé­re. ELÉBE VÁGNI GORBACSOVNAK? Az amerikai politológusok annak idején már Reagant is figyelmeztették: Washington elveszti lépéselőnyét Peking­ben, amint a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálódásá­nak gyorsuló folyamatát szem­lélték. Májusban Pekingben szovjet—kínai csúcstalálkozó lesz, s első lépésként nyilván a két ország közti gazdasági kapcsolatok mególénkítésében várható majd megegyezés. Moszkva és Peking jelenlegi kölcsönös kereskedelmi forgal­mának értéke kétmilliárd dol­lár, azaz egyhatoda sincs az amerikai—kínai kétoldalú ke­reskedelemnek. Kétségtelen, hogy Bush mostani látogatásá­val ki akarja hangsúlyozni, hogy a washingtoni világkép­ben nem változott Kína érté­kelése, s mindenben, ami az ázsiai térségben -történik, az Egyesült Államok szerepet kí­ván játszani. Ezért is jelentet­te ki oly nyomatékosan ázsiai utazásának kezdete előtt Bush elnök, hogy az Egyesült Álla­mok földrajzi fekvésénél fog­va nemcsak atlanti, hanem csendes-óceáni hatalom is! Bizonyos tehát például, hogy Bush és Teng Hsziao-ping megbeszélésein nagy teret kap majd a kambodzsai rendezés, amely Pekinget most oly rend­kívül foglalkoztatja. Washing­toni szóvivők á közelmúltban nemegyszer fejezték ki aggo­dalmukat amiatt, hogy a Vö­rös Khmerek, akiknek rém­uralma ideién több mint egy­millió kambodzsai lelte halá­lát, a mostani rendezés során visszakerülhetnék a hatalom­ba. A kambodzsai felkelőknek ezt a szárnyát eddig Peking tá­mogatta. E segítség megszün­tetése nyilván Bush tárgyalá­sain felvetődik más nemzetközi kérdések között. I KÖZVETÍTŐ I SZEREPVÁLLALÁS Ha külügyminiszteri köruta­zásról adtak hírt a Közel-Ke­let országaiba^, az újságolvasó bizonyosra vehette, hogy is­mét az amerikai diplomácia vezetője látogat el közvetítés újabb megkísérlésére a térség­be. Kissinger volt az első. aki ingázásra vállalkozott a közel- keleti fővárosok között. De miután Egyiptom és Izrael kö­zött létrehozta a Camp Da- vid-i különalkut, a további rendezés megfeneklett. Ez ért­hető is, hiszen Izraelt, a vi­szályban részt vevő egyik fe­let. szoros szövetségi szálak fűzik Washingtonhoz. így ne­hezen képzelhető el. hogv a Tel Aviv javára elfogult ame­rikai diplomácia eredményesen foflytathatna bármiféle „pár­tatlan” közvetítői tevékenysé­get az arab országokkal. Rá­adásul a Palesztinái Felszaba­dítási Szervezet (PFSZ) Wa­shingtonnal, egészen a leg­utóbbi időkig, szélsőségesen ellenséges volt a kapcsolata, s csak a Reagan-kormányzat hi­vatali idejének végén jött lét­re Washington és a PFSZ kö­zött Tuniszban nagyköveti szinten kezdeti párbeszéd. Pe­dig, mint közismert, a palesz­tinok nélkül lehetetlen bármi­lyen reális közel-keleti rende­zés. Ami a Szovjetuniót illeti, hangsúlyozta állandóan érde­keltségét a közel-keleti ren­dezésben, s nemzetközi konfe­rencia tartását sürgette. De csaknem lehetetlenné . tette diplomáciai mozgását az ügy­ben afganisztáni beavatkozá­sa és az a tény, hogy a viszály egyik fő résztvevőjével, Izrael­lel, nem volt kapcsolata. Az afganisztáni kivonulás után, így logikus módon sor kerül­hetett a szovjet közel-keleti diplomáciai offenzívára. En­nek jegyében látogatott el Se- vardnadze Szíriába és Jordá­niába. Az új szovjet javaslat így szól: a Biztonsági Tanács tagjai egy kilenc hónapos pe­rióduson át készítsék elő egy olyan nemzetközi konferencia megrendezését, amely a közel- keleti békés rendezésről intéz­kedne. Sevardnadze közvetítői tár­gyalásainak kulcsországa Egyiptom lett. amellyel a Szov­jetunió az utóbbi időben je­lentősen megjavította kapcso­latait. A Mubarak elnökkel való eszmecsere után itt talál-' kozott a szovjet külügyminisz­ter a viszály mindkét fő részt­vevőjének magas szintű képvi­selőivel: Arens izraeli külügy­miniszterrel, majd Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjé­vel. Mint várható is volt: Arens elzárkózott a nemzetközi konferencia elől, s csak annyi­ba egyezett bele, hogy a szov­jet—izraeli eszmecserék a ren­dezésről szakértői szinten folytatódjanak. Vagyis: a jö­vendő párbeszéd ajtaja nyitva maradt. Sevardnadze és Ara­fat egyetértett természetesen abban, hogy a nemzetközi kon­ferencián, amelyet !a Szovjet­unió újólag javasol, a PFSZ-, nek részt kell vennie. Azaz semmi látványom nem történt. De a Szovjetunió, amely pár­beszédbe kezdett Izraellel, s a PFSZ-szel is kapcsolatban áll, mint közvetítő is, gyümölcsö­zően közreműködhet ezután a térség békéjében. ELLENKORMÁNY ÉS BEAVATKOZÁS Miközben Afganisztán nagy­városai körül a lázadók fegy­veresei ostromra gyülekeznek, tanácskozó gyűlésük, az úgy­nevezett sura, kéthetes huza­vona és marakodás után kije­lölte az ellenkormány tagjait. Mivel az Irán által támogatott síitákkal nem tudtak meg­egyezni, valamennyi tárcavi- selő a Pakisztánban székelő csoportokból került ki. Alig egy év alatt, ez már a lázadók harmadik ellenkormánya, s ak­kor kellene átvennie az ügyek intézését, ha a jelenlegi kabuli vezetés összeomlik. Ez azon­ban amerikai értékelések sze­rint sem várható jó ideig. Ezért a washingtoni szóvivő az ellenkormány megalakítása után is a jelenlegi kabuli kor­mány további elismerése mel­lett nyilatkozott. Kabulban az ostrom vissza­verésére készülnek. S közben tiltakoznak Pakisztánnál amiatt hogy az egyes nagyvá­rosok körül gyülekező lázadó fegyveresek között pakisztáni katonákat is láttak, akik nyil­ván segítséget akarnak adni a támadó mudzsahideknek. Nad- zsibullah elnök a genfi egyez­mények megszegésével vádolta Iszlámábádot és a pakisztáni beavatkozás tényeit közölte több el nem kötelezett ország vezetőjével is. Árkus István Titkos objektumok nyitott kupuval Amerikai pszichiátercsoport érkezett a napokban a Szov­jetunióba azzal a céllal, hogy felkeressen több szovjet elme­gyógyintézetet — jelentette be az APN sajtóügynökség pén­teki sajtóértekezletén Jurij Resetov, a szovjet külügymi­nisztérium főosztályvezetője. Az amerikai szakemberek há­romhetes útjuk alatt a gya­korlatban ismerkedhetnek meg a szovjet intézmények mun­kájával, majd külön tanács­kozáson vethetik össze tapasz­talataikat szovjet kollégáik vé­leményével. Ez az első eset, hogy a Szov­jetunióban korábban titkos ob­jektumokként kezelt pszichi­átriai ‘klinikák mindennapi munkájával külföldi szakem­bereket ismertetnek meg. (A legutóbbi időkig a szovjet pszichiátriai intézmények a belügyminisztériumhoz tartoz­tak, s a pangás időszakában gyakran hangzottak el olyan vádak, hogy ellenzéki gondol­kodású személyeket „utaltak” be ezekbe a kórházakba.) Még az idén összehívják az 0PI1 kongresszusát Rakom ki realitásra intett A lengyel hivatalos szak- szervezeti szövetség (OPZZ) vezetősége, amely nemrég még hevesen ellenezte a szak- szervezeti pluralizmust, vagy­is a Szolidaritás szakszerve­zet újbóli engedélyezését, pénteki ülésén állást foglalt az előrehaladott szakszerve­zeti kongresszus összehívása mellett. Az elnök, Alfred Midowicz javasolta, hogy a kongresszust még az idén tartsák meg. A vezetőség ülésén megfo­galmazódott, hogy fel kell készülni arra a helyzetre, amelyet a Szolidaritás visz- szatérése fog teremteni. Az a vélemény kristályosodott ki. hogy a kongresszuson meg kellene változtatni az OPZZ felépítését. A szakszervezeti vezetők — akik előtt Rakowski minisz­terelnök kijelentette, hogy a kormányzat szilárd támaszt keres a mostani hivatalos szakszervezetekben — köve­telték, hogy több helyet kap­janak a nemzeti kerékasztal körül, arra hivatkozva, hogy 7 milliós taglétszámukhoz képest kevés a képviselőjük. A lengyel Vniniszterelnök az ülésen kifejtette, hogy amikor a kormányzat bele­ment az úgynevezett nemze­ti kerékasztal-tárgyalásokba — amelyek az ellenzékkel va­ló megegyezést célozzák — a meglévő társadalmi realitáso­kat ismerte el. Az ellenzék­kel folytatott párbeszéd nél­kül Lengyelország előbb vagy utóbb nagy nehézségekkel ta­lálná magát szembe. Egyúttal azonban realitásra intette az ellenzéket. Diplomáciai világfőváros volt Tokió Eltemették Hirohito császárt Hirohito néhai japán császár földi maradványait pénteken helyezték örök nyugalomra a hacsiodzsi temetőben, a császá­ri mauzóleumban. A gyászszer­tartásra az ősi, egyes elemei­ben több mint ezeréves sin- toista előírások szerint került sor. Ezt állami szertartás kö­vette. az alkotmánynak meg­felelően. A császári temetés néhány napra diplomáciai vi­lágfővárossá avatta Tokiót. tónak megvallotta, hogy nem számítottak ilyen széles körű nemzetközi részvételre. Min­den küldöttség egyébként sa­ját költségén érkezett Tokióba. ÚJABB BOEING- SZERENCSÉTLENSÉG Robbanás történt pénteken az United Airlines amerikai légi- társaság egyik repülőgépének a fedélzetén és a keletkezett hatalmas lyukon több utas ki­zuhant. A gép Honolulu repü­lőterén kényszerleszállást haj­tott végre. A Boeing 747 típusú óriás gép 346 utassal és 19 fő­nyi személyzettel Hawaiiról az új-zélandi Aucklandba indult, de néhány perccel a felszállás után a pilóta a visszatéréshez kért engedélyt, mert robbanávSt hallott és leállt a gép egyik motorja is. Mint a Szövetségi Légügyi Hivatal szóvivője közölte, egy­előre teljesen tisztázatlan a szerencsétlenség oka. Vélemé­nye szerint elképzelhető, hogy a meghibásodott és leállt mo­tor valamelyik alkatrésze vá­gódott a Boeing törzsének, de az sem zárható ki, hogy a rob­banás miatt állt le a motor. Az amerikai elnök első veresége Tower nem kapott bizalmat A néhai Hirohito koporsója előtt 163 ország és 27 nemzet­közi szervezet vezető képvise­lője rótta le kegyeletét. Maga a japán sajtó azonban arra fi­gyelmeztetett, -hogy sok kül­földi személyiség vegyes érzel­mekkel érkezett Tokióba. A tá­vol-keleti ország nem végezte el az elmúlt hat évtizedre és különösen a második világhá­ború előtti és alatti időszakra vonatkozó önvizsgálatot. A The Japan Times szerkesztősé­gi cikke ezzel összefüggésben figyelmeztet: „A Sova-korszak nem zárható Te anélkül, hogy a japán nép és különösen an­nak vezetői el ne ismernék az 1930-as és 1940-es évek bűn­tetteit. Az igen széles körű nemzet­közi részvétel nem a múltnak, hanem a jelennek és a jövő­nek szólt. Abban kifejezésre jutott az országot négy évtized alatt virágzó világhatalommá fejlesztő japán nép iránti tisz­telet. is. A külügyminiszté­rium szóvivője a külföldi saj­AZONOSÍTOTT FENYEGETŐK Hat hónapi szabadságvesz­tésre ítélte az XJsti nad La- bem-i járási bíróság csü­törtökön azt a 42 éves fér­fit, ak i a hónap elején a kerületi kórház felrobban­tásával fenyegetőzött. Fran- tisek Brecka február 9-én — egy nappal az XJsti nad Labem-i kerületi és városi tanács épületegyüttesénél történt robbanás után — névtelen telefonálóként azt közölte az észak-csehorszá­gi város rendőrségével, hogy február 10-én „leve­gőbe repül a kerületi kór­ház”. A férfit rémhír ter­jesztése vádjával állították bíróság elé, és róttak ki rá hat hónapi szabadságvesz­tést. Az ítélet nem jogerős. Emlékezetes, hogy a ja­nuári Vencel téri tünteté­seket követően Prágában, illetve észak-csehországi és más vidéki városokban több névtelen telefonáló középü­letek, iskolák, kórházaik, a prágai metró .felrobbantá­sával fenyegetőzött. Feb­ruár közepéig tizenöt sze­mélyt azonosítottak és in­dítottak rémhír terjesztése miatt eljárást ellenük. _______________________ Az amerikai szenátus kato­nai bizottsága nem szavazott bizalmat John Towernek, a kijelölt védelmi miniszternek és várhatóan így dönt jövő hé­ten a teljes szenátus is. A'cSü törtök esti szavazáson a 20 tagú testület 11 demok­rata párti tagja Tower meg­erősítése ellen szavazott, míg a republikánusok pártbéli tár­suk mellett foglaltak állást. A többség azzal utasította el a jelöltet, hogy italozása, nő­ügyei, valamint a hadiszállí­tókhoz fűződő kapcsolatai kér­désessé teszik, megfelelően el tudja-e látni az egyik legfon­tosabb kormányposztot. A döntés George Bush elnök Felelős magatartásra, világos elemző munkára, ném pedig az érzelmek felszítására van szükség Moldáviában a fel­gyülemlett feszültségek felol­dására — jelentette kj Szem- jon Grosszu. A Moldovai Kp Kb-első titkára a kisinyovi tér levízióban intézett beszédet a szövetséges köztársaság lako­saihoz. Emlékeztetett rá, hogy az átalakítás érzékelhető ered­ményei mellett negatív jelen­ségek is tapasztalhatók. Ezek között említette azokat az en­gedély nélküli gyűléseket, tö­megrendezvényeket. amelyeket szélsőséges, demagóg, felelőt­len felhívások jellemeztek. A nemzetiségi kapcsolatok­ról, a szellemi életben jelent­kező gondokról szólva részle­tesen foglalkozott a nyelvhasz­MOST ELŐSZÖR ünnepel­ték az Észt SZSZK-ban feb­ruár 24-ét az észt független­ség napjaként. 1918-ban ezen a napon kiáltották ki a füg­getlen észt polgári demokrati­kus államot. Az Észt Legfel­sőbb Tanács Elnöksége a kö­zelmúltban hozott határozatot az évforduló megünneplésé­ről. KÖNNYFAKASZTÓ GRÁ­NÁTTAL próbálták megza­varni csütörtökön Prágában azt a nagygyűlést, amelyet a haladó erők 1948 februári ha­első, súlyos veresége, egy hó­nappal hivatalba lépése után. Tower egyébként 24 éven át volt megbecsült szenátor, so­káig éppen annak a katonai bizottságnak az elnöke, amely most elutasította. Tower közölte, hogy meg­várja a szenátusi’' szavazást (tehát nem lép vissza), s tak­tikai okokból várhatóan kitart jelöltje mellett Bush elnök is, hogy ne vádolják meghátrá­lással. Az Egyesült Államok törté­netében nyolcszor fordult elő, hogy a törvényhozás nem erő­sített meg miniszterjelöltet, korábban erre utoljára 1959- ben került sor. nálat problémájával. A balti köztársaságokhoz hasonlóan a Romániával határos szövetsé­ges köztársaságban is törvé­nyek készülnek a köztársaságot alkotó nemzetiség anyanyelvé­nek használatáról. Áz egyik törvény a moldován nyelv státusáról, a másik a moldován és a Moldávia területén be­szélt egyéb nyelvek használa­táról szól. A most kialakuló koncepció szerint tervezik a moldován nyelv állami nyelvvé minősí­tését. s tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy a keleti ro­mán nyelvek közé tartozó moldován nyelv írásbeliségé­ben áttérjenek a latin betűs írásmódra. Hozzátette, az ösz- szes ezzel kapcsolatos elképze­lést össznépi vitára bocsátják, mielőlt a- köztársasági törvény- hozás döntene. talomrajutásának 4L évfor­dulója alkalmából rendeztek az Öváros téren. A SZABAD SZAKSZERVE­ZETEK Nemztközi Szövetsége (CISL), amelynek székhelye Brüsszelben van, s 87 millió szervezett dolgozót tömörít a tőkés országokban, pénteken bejelentette, hogy hivatalos panaszt nyújtott be a Nemzet­közi Munkaügyi Szervzethez (ILO) Románia ellen, mert a bukaresti kormányzat megsér­ti a legelemibb szakszervezeti jogokat is. A tervezeteket össznépi vitára bocsátják Feszültségek Moldáviában isi Csak rövimm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom