Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-25 / 48. szám

XXXIII. ÉVFOLYAM, 48. SZÄM Ára: .1,39 forint 1989. FEBRUAR 25., SZOMBAT Grösz Károly látogatása Baranyában k reform még nem kecsegtet látványos eredményekkel Sj Grósz Károly, az MSZMP fóti lkára pénteken reggel a ^ Mecseki Szénbányáknál ^ folytatta kétnapos Baranya ^ megyei látogatását. Cscthe ^ András vezérigazgató és í Deák László pártbizottsági v, titkár fogadta; ezután az ^ üzemeket képviselő dolgo- ^ zókkal folytatott eszmccse- í rét. Bischof Antal, Komló bá­nyaüzemi brigádvezető a mun­kások és a pártvezetök közti párbeszéd lehetőségeként üd­vözölte a látogatást, s egyebek közt elmondta: a mecseki szén­bányászok azért sürgetik az ágazat helyzetének hosszú tá­vú tisztázását, mert nyugodt körülmények között szeretné­nek dolgozni munkahelyükön, amely nem válhat politikai küzdelem színterévé. Hangoz­tatta, hogy a szocialista bri­gádmozgalom értékeit az új körülmények közt is meg kell őrizhi. Telek Zoltán István-ak- nai bányalakatos azt szorgal­mazta, hogy o párt vezetői gyakrabban találkozzanak a dolgozókkal, azért is, mert a helyzetükről kapott reális kép a párttagsággal való kapcsola­tukat is erősítheti. Nemes Gyu­la Zobák-aknai vájár hangoz­tatta, hogy a bizonytalan hely­zet legfőbb vesztesei közé tar­tozhatnak a bányászok, akik­nek jövőjét egy hosszú, távú energiastratégia teheti biztos­sá. Dénes János Zobák-aknai brigádvezető a párttagoknak azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy ne állandóan változó, ha­nem időt álló programot kapja­nak. Czelter Elemér szászvár- bányaüzemi csapatvezető vá­jár megkérdezte, hogy az ener­giatermelésben gazdaságosan felhasznált szén kitermelése miért minősül gazdaságtalan­nak a Mecsekben. Grósz Károly válaszában egyebek között hangsúlyozta, hogy a párt vezetése, és tagsá­ga közötti párbeszéd akkor ha­tékony, ha nemcsak egyirányú. Szólt arról, hogy a gazdaság stabilizálását célzó program a 90-es évek elejéig megvalósít­ható, de a korszerű gazdaság megteremtése 1,5-2 évtizedet igényel, s a reform egyelőre nem kecsegtet látványos ered­ményekkel, mert nem közvet­lenül az egyes emberek, hanem a társadalom egészének szár­mazik belőle haszna. A párt főtitkára rámutatott: a leme­revedett gazdasági szerkezet korszerűsítése helyenként nem­csak a munka, hanem a mun­kahely megváltoztatását is kí­vánja, és azt is tudomásul kell venni, hogy a jövőben keve­sebb szénre lesz szükség. Grósz Károly ezután a Me­cseki Szénbányák és a Me­cseki Ércbányászati Vállalat gazdasági és politikai veze­tőivel tartott megbeszélést a két vállalat helyzetéről, gond­jaik megoldásának lehetősé­geiről. Az MSZMP főtitkára dél­előtti programjának befeje­zéseként a Hazafias Népfront megyei bizottságának székhá­zában Baranya megye or­szággyűlési képviselőivel folytatott megbeszélést. Lacházi s Grósz Károly délután az MSZMP Baranya megyei Végrehajtó Bizottságának tag­jaival és a testület üléseinek állandó meghívottaival talál­kozott. Az elhangzott észre­vételekre és kérdésekre vála­szolva egyebek között han­goztatta, hogy a politika va­lóban gyors léptekkel halad, ami kétségkívül veszéllyel és buktatókkal jár. A vezetés események utáni „kullogá- sát” kifogásoló észrevételre a párt főtitkára azt mondta, hogy a májusi pártértekezle­ten megfogalmazott koncepció megvalósítása számos meg­válaszolatlan gyakorlati kér­dést vet fel, s a felelet ki­munkálása keltheti helyen­ként a késedelem látszatát. Az MSZMP főtitkára a déli- utáni órákban beszédet mon­dott a pécsi sportcsarnokban összegyűlt háromezer bara­nyai pártaktivista előtt. Be­szédében a reform gazdasági, politikai és ideológiai-szelle­mi területei közti összhang kialakításának feltételeit ele­mezte. Hangoztatta, hogy a pártnak 20—25 évire szóló hosszú távú programját is meg kell alkotnia, ugyanak­kor rámutatott, hogy n párt­értekezlet óta eltelt tíz hónap alatt több történt, mint ko­rábban évek során át. Hazánk és a külvilág kap­csolatairól szólva kiemelten foglalkozott közelgő jugoszlá­viai látogatásával, a két or­szág kapcsolataival. — A magyar—jugoszláv kap­csolatok — mondotta egyebek között Grósz Károly — az élet minden területén kiegyensú­lyozottak, jelentősebb és fő­leg megoldhatatlan problé­mák nem terhelik. További gazdagításukhoz, élőbbé téte­lükhöz mindkét országnak ko­moly érdeke fűződik, s ehhez számos, kölcsönösen kiaknáz­ható lehetőséggel rendelke­zünk. Együttműködésünknek újabb tartalmat, ösztönzést ad a mindkét országban kibonta­kozó reformfolyamat. Kiskiinlacházán, a Petőfi Termelőszövetkezet szövödéjében bér­munkában a Budaflax—Budakalász Textil Rt. részére külön­féle pamutanyagokat szőnek. Az itt dolgozók évente mintegy 9 millió forinttal növelik így a gazdálkodó közös gazdaság bevé­telét. Felvételünkön Szmolenszki Károlyné egy időben hét gé­pen szövi a műszaki szövetet (Hancsovszki János felvétele) HÍD AVATÁSI CEREMÓNIA Átgurult a söröshordó Elkészült a dunakiliti duz­zasztómű üzemi hídja; rövid időre megállt a munka a du­nai vízlépcsőrendszer egyik fontos építkezésénél, s mint avatáskor szokás, átgurítottak egy söröshordót a 220 méter hosszú hídon, amely a duzzasz­tón ível át, s összeköttetést teremt a magyar és a cseh­szlovák erőművi objektumok között. A hídhoz darupálya is tartozik. A duzzasztómű építése a téli napokban is teljes lendü­lettel folyik. A betonozási munkák befejező szakaszuk­ba érkeztek; összesen 190 ezer köbméter betont építenek be az óriási műbe. Az építkezé­sen jelenleg magyar munká­sok dolgoznak. Vegyipari fejlesztések Hamarosan teljesítik a fi­nomkémiai program célkitűzé­seit, amelynek során világban­ki kölcsönből fejlesztik a gyógyszer-, a növénvvédőszer- és az intermediergyártást — tájékoztattak a Világbank bu­dapesti finomkémiai koordiná­ciós irodáján. Az 1985 közepén 11 vállalat részvételével 24 té­mában, összességében ^ 15,6 milliárd forintos költséggel in­dított fejlesztési program be­ruházásainak többsége az idén jut el odáig, hogy megkezdőd­het a próbaüzem. Döntött az Elnöki Tanács a menekiiltiígyről Hazánk csatlakozik a genfi konvencióhoz A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek hely­zetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez, valamint az ahhoz tartozó 1967. évi New York-i jegyzőkönyvhöz. Az utób­bi éveik eseményei felvetették azt az igényt, hogy az átméne- tileg hazánkban tartózkodó, hazájukba visszatérni nem kívá­nó, menekülteknek tekintendő külföldiek jogi helyzete megol­dást nyerjen. A csatlakozás egyben kifejezi a Magyar Nép- köztársaság emberi-jogi é,s humanitárius politikáját, és azt, hogy gyakorlatát az ENSZ által biztosított univerzális kere­tekhez kívánja kapcsolni. ■» Az Elncki Tanács, januári kezdeményezésének megfele-' lóén, tájékoztatót hallgatott meg az igazságügyminiszter elő­terjesztésében a katonai szolgálat’ megtagadása miatt elítéltek ügyéről. A testület a tájékoztatóval egyetértett, és tudomásul vette a mintegy 70 személyt érintő szabadságvesztés-büntetés félbeszakítását, majd elengedését, a később hozandó jogsza­bály alapján. Az Elnöki Tanács a továbbiakban államtitkári felmenté­sekről és kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és vá­lasztott meg, majd kegyelmi kérelmek ügyében döntött. ★ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szikszay Béla ál­lamtitkárt 1989. február 28-ai hatállyal — saját kérésére — tisztségéből felmentette. 1989. március 1-jei hatállyal Dunai Imrét és Gombocz Zoltánt kereskedelmi minisztériumi állam­titkárrá, dr. Baráth Etelét közlekedési, hírközlési és építés­ügyi minisztériumi államtitkárrá és dr. Vissi Ferencet, minit az Országos Árhivatal elnökét államtitkárrá kinevezte. ÁTSZERVEZIK A SZAKIGAZGATÁ A Pest Megyei Tanács ülése Pénteken reggel kilenc óra­kor kezdődött és délután há­romkor ért véget a megyeháza dísztermében a Pest Megyei Tanács ülése, jelezve a zsúfolt napirendet. A testület munká­jában többek között részt vett Hámori Csaba, a megyei párt- bizottság első titkára is. Napirend előtt Balogh Lász­lónak, a megyei tanács elnö­kének javaslata alapján a tes­tület úgy döntött, hogy egy korábbi határozatát megvál­toztatva, figyelerrlmel a helyi tanácsi testület, valamint a la­kosság véleményére, a zsám- béki csecsemőotthon átszerve­zése, az ingatlan hasznosítása dolgában más megoldást ke­resnek. Ugyancsak ilyen, napi­rendben kívüli döntés volt az is, hogy a megyei tanács fenn­tartja továbbra is az eddig Szentendrei Teátrum néven működött intézményt — la­punkban beszámoltunk a vá­rosi tanács ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról — Pest megye nyári színházaként. Az elfogadott napirendnek megfelelően a megyei tanács jelenést hallgatott meg szer­vezési és jogi osztálya tevé­kenységéről. Az előterjesztő dr. Tarpai Emese, az osztály vezetője volt. Szót kért dr. Zal­ka Károly, Érd megyei tanács­tagja, őt Cserepka András (Ör- bottyán), dr. Bernáth Tibor (Pécel), Mihály János (Nagy­maros, Zebegény), dr. Csiba Tibor, a Belügyminisztérium főosztályvezetője, Kisfalusi Márta (Szentendre), Császár Ferenc (Kartal, Verseg), Akan- tisz Marcell, Nagykáta tanács­elnöke követte. Áz elhangzot­takra adott válasz után a me­gyei tanács az előterjesztést elfogadta és határozatban rög­zítette az osztály eredményes munkájának elismerését, vala­mint a további teendőket. Ezt követően a testület az­zal az előterjesztéssel foglal­kozott, amely a megyei tanács végrehajtó bizottsága szakigaz­gatási szervezetének korszerű­sítésére kidolgozott javaslatot tartalmazta. Az anyaghoz dr. Petrik János, a végrehajtó bi­zottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést, majd megkezdő­dött a vita. Ebben elsőiként dr. Kocsis Péter, a megyei tanács általános elnökhelyettese kért szót, majd dr. Knolmár Mi­hály, a tanács ügyrendi és jo­gi bizottságának az elnöke, Jászkarajenő és Törtei megyei tanácstagja nyilvánított véle­ményt. A további sorrendje ez volt a felszólalóknak: Szeke­res József (Százhalombatta), Poldauf Medárd (Verőcema­ros), Fekete Antal (Cegléd), Hámori Csaba, Bene László (Abony), Both János, Vác vá­ros tanácselnöke, dr. Husti Ist­ván (Gödöllő), Tóth András (Erdőkertes, Galgamácsa) és dr. Fonyó Gyula, az alkot­mányelőkészítő bizottság szak­értője. Rendkívüli termelőszövetkezeti konferencia Űj agrárpolitika formálódik Rendkívüli konferenciát tartanak Budapesten a ter­melőszövetkezetek, s ezen igyekeznek megoldást találni az agrárágazat legégetőbb gondjaira. Bár a legtöbb kér­désben eltérő vélemények csapnak össze, abban szinte mindenki egyetért, hogy nem a régi agrárpolitika toldoz- gatására, hanem egy teljesen új koncepcióra van szük­ség. A kormány kész a változtatásra, ezt egyébként Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke — aki Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter társaságában részt vett a tanácskozás munkájában — megerősítette tegnapi felszólalásában. Eleki János, a TOT főtitká­ra bevezetőjében emlékeztetett arra a tényre, hogy a konfe­renciára a termelőszövetkeze­tek sürgetésére kerül sor. Mindez jelzi, tisztában van a TOT is azzal a ténnyel, hogy a szövetkezeti mozgalom lépés- kényszerben van. Ennek össze­tevőiről Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a TOT elnöke szólt részletesen. Már bevezetőjében hangsú­lyozta. bizonyossá vált, hogy az ország ügyeinek egyközpon- tú irányítása és a piacot leg­feljebb csak szimuláló gazda­sági modell már nem tartható fenn. Az ötödik téeszkongresz­szuson elfogadott határozatok zöme nem valósult meg. A vál­ság jeleinek egyike, hogy a szövetkezetek helyzete több mint fél évtizede folyamatosan romlik, a bizonytalanság min­denütt fokozódik, s a folyamat megállításához szükséges in­tézkedések késnek. Az erre hi­vatott, jelenleg is formálódó koncepciót most vitatta meg az MSZMP Központi Bizottsága és ezután kerül csak nyilvános vitára. A TOT elnöke az elmúlt év­tizedek agrárpolitikáját érté­kelve fontosnak tartotta elis­merni, hogy a párt magatartá­sa sokáig példaértékű volt ha­tárainkon túl is. A nemzeti termékelőállítás és fogyasztás egyensúlyhiánya, az állam el­adósodása következtében azon­ban egyre fontosabb kormány­zati törekvéssé vált a mező- gazdaság exportjának erőlte­tett növelése. Napjainkra azon­ban kiderült, hogy a terhek nö­vekedése, s a jövedelmek nagy­arányú elvonása már szinte el­viselhetetlen a nagyüzemek szá­mára. Pénz híján alig van fej­lesztés, nem bővül a termelés, s — mint azt több felszólaló a vitában is kesernyésen megje­gyezte — jelenleg a földműve­lésbe és az állattenyésztésbe fektetett forintok jóval kisebb hasznot hoznak, mint ha vala­melyik bankba helyezné el a pénzét a téesz. Szabó István részletesen értékelte az érdekképviseleti munka eredményeit, szólt a gondokról is. Elmondta, hogy a ’70-es évektől az érdekek ütköztetése a döntéselőkészí­tésben egyszerű részvétellé szelídült. A TOT beleszürkült a politikai intézményrend­szerbe. Mindez ma már tart­(Folytatás a 3. oldalon.) A vitában elhangzottakra dr. Petrik János válaszolt, majd a testület — három tartózkodás mellett — az előterjesztést el­fogadta. (A napirendnek erről a részéről lapunk pénteki szá­mának harmadik' oldalán kö­zöltünk beszélgetést a megyei tanács elnökével.) Tudomásul vette a megyei tanács a végrehajtó bizottság 19S9. évi ellenőrzési tervét, majd tanácsrendeletet alkotott a rendkívüli események jelen­tési rendszeréről és a bizton­ságot növelő szolgálat szabá­lyairól. BaTogh László bejelentette, Adort Károlyné, Ceglédbercel, Csemő, Mikebuda megyei ta­nácstagja, egészségi állapota miatt lemondott tisztségéről. A testület ezt tudomásul vette. A Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának javaslata alap­ján ezt, követően a testület sze­mélyi kérdésekben döntött. Amint .arról annak idején be­számoltunk, Vágvölgyi József általános elnökhelyettes, vala­mint dr. Csonka Tibor elnök- helyettes, megvált tisztségétől, s ez egyben bizonyos tanácsi bizottságok elnöki tisztének a megüresedését is magával hoz­ta. Ennek megfelelően a me­gyei tanács 'egnapi ülésén a termelési-ellátási bizottság el­nökének dr. Kocsis Péter ál­talános elnökhelyettest, a terv- gazdasági, illetve a környezet­és természetvédelmi bizottság elnökének Valkai György el­nökhelyettest megválasztotta. Ugyancsak lemondások, va­lamint munkakörváltozások következtében “több üresedés történt a tanács bizottságai­ban. Az eltávozottak helyére — a bizottságok nem tanácstag tagjaként — a következőket választották meg: a tervgazda­sági bizottságba Fogarasiné Deák Valériát, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága-gazda- ságpolitikai osztályának a munkatársát; a művelődési bi­zottságba Stadler Andrást, a MÉSZÖV irodavezetőjét, Pá- kolicz Mihályt, a Hazafias Nép­front Pest Megyei Bizottsága munkatársát; az egészségügyi és szociálpolitikai bizottságba dr. Lenner Aladárt, a Semmel­weis Kórház főigazgató-helyet­tesét, .dr. Bouguet Dezsőt, a Pest Megyei Köjál igazgatóját, Bánföldi Györgynét, a gyöm- rői szociális otthon vezetőjétf a környezet- és természetvé­delmi bizottságba Filip Györ­gyöt, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának a munkatársát. Végezetül Balogh László ja­vaslatára a megyei tanács úgy döntött, hogy — tekintettel a délutánba nyúlt ülésre — a be­nyújtott interpellációkra a ta­nácstagok írásban kapják meg a választ az illetékes szakigaz­gatási szervektől, és erről a ta­nács következő ülésére jelen­tést adnak. M. O.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom