Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-24 / 47. szám
Mindig csak a hazai fél kockáztasson? Budai Rendőrkapitányság MiSS HÁTA Ne a tolmácson múljon a siker A jövedelmezőbb gazdálkodási formákra történő átállás időszakát élik a hazai vállalatok és szövetkezetek. Az elmúlt év decemberében elfogadott új társasági törvény utat nyitott az Rt.-k, kft.-k és vegyes vállalatok elterjedéséhez. Hazánkban 1972 és 1986 között mindössze 60 vegyes vállalat működött, viszonylag szerény tőkével. Mostanság az engedélyezettek száma már meghaladta a 270-et, s a közös töke összege százmillió dollárokban mérhető. _A Magyar Gazdasági Kamarán belül működik a Joint Venture Klub. Ügyvezető elnökével. dr. Toldy-űsz Istvánnal ezeknek a vállalkozási formáknak a létjogosultságáról, közös gondjaikról, a bennük megvalósítható eredményességről beszélgettünk. — A partnerkeresési folyamat már az elmúlt év elején felgyorsult. Mi a véleménye az azóta eltelt időszakról? — Ami a leginkább szembetűnő. hogy sok apró cég alakult. Ezt nem hiányosságként mondom, hiszen a menedzseri tudással is rendelkező ügyes vállalatvezetőkre soha nem volt akkora szükség, mint napjainkban. Klubunknak jelenleg 130 tagja van. s közöttük a kívánt arányban képviseltetik magukat az egészen kis kaliberű cégek is. Ugyanis a lényeg a produktum, a felmutatott tiszta nyereség. Vannak szerencsére újabban megfelelő tőkével rendelkező, olyan magyarországi nagyvállalatok is. amelyek tőkeerős nyugati partnerekkel létesítenek közös vállalatot. Külön is örvendetes, hogy olyan kiemelt ágazatokban, mint például az elektronikai ipar. a mezőgazdaság, az építőanyagipar. korszerű, importot helyettesítő, anyag- és energiatakarékos termelést adó vegyes vállalatok működnek. Mégis, vannak az új társasági törvénynek bosszantó. s a vállalkozási kedvet fékező hiányosságai is. — Konkrétan mire gondol? — A mai napig agyonbürokratizált nálunk a gazdasági élet. Az eddig alakult vállalatokra mindez nem volt érvényes. Azon egyszerű oknál fogva, mivel a Polgári Törvénykönyv annak idején nem számította a gazdálkodó szervezetek közé — az akkor még nem létező — vegyes vállalatokat. Az új társasági törvény azonban szakított ezzel, s kimondja, hogy valamennyi megalakult vagy születendő vegyes vállalat gazdálkodó szervezetnek számít. S ezáltal vonatkoznak rájuk is mindazok a bürokratikus, paternalista jogszabályok, amelyeket az állam, mint a vállalatok „tulajdonosa” az elmúlt 4 év alatt hozott. Az Igazságügyi Minisztérium ugyan elhatározta. hogy visszavonják a felesleges bürokratikus jogszabályokat: de ahelyett, hogy azután terjesztette volna ki a vegyes vállalatokra, előbb kötelezővé tette számukra is! Talán. ha a jogalkotók jobban támaszkodtak volna a közgazdászok. gazdasági szakemberek véleményeire és észrevételeikre, megtörténtek volna a szélesebb nyilvánosságot igénylő előzetes konzultációk, gátat lehetett volna szabni a bürokrácia burjánzásának. — Mégis, milyen jövő előtt állnak az új vállalatok? — Akkor lehet zavartalan a működésük, ha a külföldi partner is megfelelő részt vállal a kockázatból. Az alapító tőkén kívül gyakran szükség van hitelek felvételére is valamelyik hazai pénzintézettől. A szerződések szövegezése során arra kell törekedniük a hazai cégeknek, hogy az esetleges sikertelenség esetén a tőkés partner is osztozzék a veszteségben. Ne hivátkozhas- sék arra, hogy a nevét technikai berendezéseit, vagy esetleg a gyártott új termék liTia‘*-"«.uoy, £,. Az,h. ' UraW ElsősorbanalláShoz több Pontjára ,h°ZZa egy utí.nyelver> beszór nem M E^ Sébtér tatÓt■ a^azTk' "Wame'yhez tan°k abban az minden cencét adta. A partner is legyen kötelezve fele-fele arányban történő rizikóvállalásra, a felvett kölcsönök visszafizetésére. A lényeg ugyanis a mai napig az, hogy a tőkés számára ez a, mondhatni „vegyes házasság” lényegében referencia arra, hogy itt, ezen a piacon is jelen van. Sokat nem veszíthet, hiszen van annyi tőkéje, hogy akár további befektetéseket is megvalósíthat, például szállodát épít. Mivel az élet köztudottan tele van meglepetéseikkel, így adódhatnak előre nem látható dolgok. — Vannak részvénytársaságok, vegyes vállalatok, ahol a felügyelőbizottság tagjai ..tiszteletdijat’’ kapnak. Az új társasági törvényben ezzel kapcsolatban történt változás? —Létezik a vállalati nyereségadó-törvény. Ez kimondja. hogy a már említett tagokat csak az adózott nyereségből díjazhatják. Pedig kézenfekvőbb az volna, ha a munkabérből honorálnák őket. Mert kérdem én, melyik az a szuper cég. amelyik már működésének első évében olyany- nyira nyereséges, hogy abból az összegből az említett díjazásokra is futja. A beruházás idejét is beleértve legalább 3—4 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a vegyes vállalatok megnyugtató hatékonysággal és eredményességgel működjenek. A társasági törvény előírja, hogy kötelező a felügyelőbizottság megalakítása egy bizonyos értékhatáron felül. de díjazni nem lehet őket. Dr. Toldy-ösz István és munkatársai igazán nem panaszkodhatnak arra, hogy egyhangúan telnek munkanapjaik. Ugyanis alig volt vége beszélgetésünknek, s máris várta a lengyel rádió stábja. Mi másra is lettek volna kíváncsiak. mint a magyarországi vegyes vállalatokra, működésükre. Az ügyvezető elnök, mielőtt a rádiósoknak rendelkezésére állt volna, elmondta, hogy a külföldi partnerek kérésére beindították a Magyar Gazdasági Kamarában az idegen nyelvű klubdélutánokat. Angol és német nyelven folynak a tanácskozások, konzultációk. Ez egyben jelzés is arra, hogy a hazai cégek vezető munkatársainak ahhoz, hogy a legváratlanabb helyzetekben is egyenrangú partnerei lehessenek tőkés társaiknak, minimálisan középfokú nyelvtudással kell rendelkezniük. Ugyanis késői lehet az a hivatkozás. hogy tudtak a problémáról, de mivel késett a tolmács, vagy nem is volt, nem tudtak időben intézkedni. Gyócsi László Ügyfélfogadás A Budai Rendőrkapitányság Budaöi-s, Szabadság u. 160. szám alá költözött. Az ügyfél- fogadás 1989. február 27-től az alábbiak szerint módosul: Személyi igazolvány, útlevél és közlekedési igazgatási ügyekben: hétfőn 13.30 órától — 18.00 óráig, kedden 8.30 órától — 12.00 óráig, szerdán 8.30 órától — 12.00 óráig és 13.00 órától — 18.00 óráig, csütörtökön 8.30 órától — 12.00 óráig. Engedélyügyekben: 8.30 órától — 12 óráig és 13.30 órától — 18.00 óráig. Az eddigiektől eltérően a Pilisvörösvár és vonzáskörzetében élők, a könnyebb ügyintézés érdekében útlevél és személyi igazolvánnyal kapcsolatos ügyekben a helyi rendőrőrsön (Pilisvörösvár, Fő u. 62.) az alábbi időpontokban intézhetik ügyeiket: kedden 8.30 órától — 12.00 óráig, szerdán 8.30 órától — 12.00 óráig és 13.00 órától — 18.00 óráig. Közlekedési igazgatási ügyekben, — amikor a postai befizetés, illetve okmánybélyeg vásárlása szükséges — a posta nyitvatartása miatt 15.30 óráig tudnak intézkedni. A Budaörsi Rendőrkapitányság levélcíme: 2040. Budaörs, Szabadság u. 160. Pf.: 5. Központi telefonszáma: 669-055. Megizzasztott vezetők Farsang idején Nagykátán is sokan hálóznak. A művelődési központ nyugdíjasklub- ja sem akart ebből kimaradni, ezért bátyus farsangi bált tartott önmagának, valamint családtagjainak. Már délután három óra körül zsúfolásig megtelt az intézmény feldíszített nagyterme. Jócskán került az asztalra enni- és innivaló a batyukból, kosarakból. A bált a Tápiómente tánckara nyitotta meg palotással, majd a legjobb hangú asz- szonyok nótacsokorral, a legmozgékonyabbak pedig cigánytánccal keltettek nagy derültséget. A hangulatot fokozta a szép számú jelmezes, akik között tapsolhattunk az első helyezett Miss Rátának, a Rózsának és a Gésának. A televízió műsorait parodizálta az Ablak és az Évgyűrűk kettős, akik szerint az Országgyűlés megszavazta, hogy ezentúl száz százalékkal emelik a nyugdíjakat, amelyeket egy hónapban kétszer fizetnek. Mondanunk sem kell, hogy ez milyen tapsvihart váltott ki. Alig akadt olyan, aki csak végigülte volna az estét, hiszen mindegy volt, csárdás, keringő, tangó vagy tvíszt hangzik a kazettáról, a negyvenévestől a nyolcvanesztendősig — a máskor fájó lábakkal — ropták a táncot. Közben Akantisz Marcell tanácselnök és Gulyás György párttitkár egy-egy tortával köszöntötte a bál résztvevőit. Viszonzásul a klub asszonyai alaposan megizzasztották őket a táncparketten. A tombolahúzáson nagy derültséget keltett egy-egy mindennapos használati tárgy. Éjfél felé már néhányan szedelőz- ködtek, a többiek viszont még maradék energiájukat összegyűjtve körtáncba kezdtek. Ez az esemény csak egy volt a klub sokszínű tevékenységéből, hiszen a hétvégén felkerekednek és átmennek Pándra szomszédolni, ahol megnézik az ottaniak előadásában Szigligeti Ede: A csikós című színművét. A további program: színházi előadás Budapesten, kirándulás a Mátrába. A szokásos kéthetenkénti klubnapokon pedig videomozi, ismeretterjesztő előadások és vetélkedők lesznek. A klub már szinte nem tud új tagot fogadni; jelenleg 140-en vannak. Apró Mária Nyugalmai szeretnék, csendes napokat Leginkább a múltról gondolkodik Peszérradacson a cselédházak ugyanolyanok voltak 1889- ben, mint másutt. A konyhában két család kerülgette a csikótűzhelyet, s a hajnalok hidegében kicsik s nagyok egyaránt már úton voltak a távoli földek felé. A Pintér famíliában ebben az évben megint gyarapodott a család, megszületett Pál. Nem volt ez sem öröm, sem bánat, ha került étel a nagyobb gyerekeknek, került a legkisebbnek is. A kisfiú ötéves korában már a vállára vetett kapán kicsi bugyorral, ott sorjázott a felnőttekkel a burgonyaföldek felé. s csak olykor rítt egy kicsit apró termetű édesanyjának, hogy töri a nyél a vállát. Nehezen élt a család, így aztán, mikor a faluban kidobolták, hogy 82 pengőért útkaparókat vesznek föl, a serdülő legény nem sokat tétovázott, hanem jelentkezett. 1937-ig Örkényben lakott, aztán, mivel az út- mester igen elégedett volt a munkájával, kinevezték Ta- társzentgyörgyre, s megkapta a csatorna melletti útkaparó- házat lakóhelyül. Akikor már három gyerekről kellett gondoskodnia, megvette hát a csatorna melletti földet, ahol egy nyár alatt megépítette azt a nádtetős házat, amelyben ma is lakik — egyedül, szál maga. A Halász nagyságos úr megengedte, hogy Sarlósáron vályogot szedjenek, nádat adott a csatorna. Tartott állatot, így a tejhasznot nem kellett venni, a kemencében kenyeret, kalácsot sütöttek. — Most is itt van az íz a szómban — mondja a 91 éves Pintér Pál, belerévedve az emlékezésbe. — Mostanság any- nyiféle dolgot kevernek az ételbe, hogy az ember ínye nem érzi a jót. — Munkában telt el az élet — mondja. — Naponta gyalogoltam a kilométereket, s akkoriban bizony nemigen néztek g körmünkre, bíztak a munkásokban. De nem is volt szörcsögő szutyokkal teli árok, kátyús út! Eszébe nem jutott a népnek, hogy semmittevéssel tolja a napokat. Bár — s kacsint is egyet — magam egyAlkatrészeket is gyártanak Egy kisebb gyárnak is beillik a Dunai Kőolajipari Vállalat gépészeti karbantartó műhelycsoportja, A jól felszerelt üzemekben az itt dolgozó szakemberek szinte minién meghibásodott alkatrész helyett azonnal újat tudnak gyártani. így biztosítják az óriási vállalat zökkenőmentes működését. Király Elek képünkön marógépén egy úgynevezett tengelyegyengető fejét készíti el a százhalombattai üzemben (Hancsovszki János felvétele) szer megtettem! Az útmester kiparancsolt munkára március 15-én. Minek vitatkozzam, gondoltam. elmegyek, ha úgy akarja. Szép idő volt, melegen sütött a nap, elfeküdtem szépen egy fa alá, s néztem a tájat. Így ünnepeltem, egymagám. Volf nekem földem is, áren- dába vettem, műveltem. Hallom a rádióban most, adnák vissza az embereknek, de hát már nincs, aki vállalja. Itt, a falu körül a határ dűlőikre volt osztva, meg volt tervezve, mibe mi jön. Ide krumpli, amoda gabona. Ha aztán föltörték, mehetett a jószág szabadon legelni. — Szent György-napkor számba vették a falu állatállományát, a pásztor végigjárta a házakat, s felrótta, ki hány állatot akar kihajtatni. A pásztor nagy úr volt, a kondást tartották legkevesebbre. A disznók egész évben kint voltak a határban, túrták a mocsarakat, azután Szent Mi- hály-napkor már makkon gömbölyödhettek, egészen Mik- lós-napig, addig tartott erre az engedély. A falunak két gulyája, ménese is volt, az emberek hatalmas földeken gazdálkodtak. Eljárt ez az idő, el nagyon. Én már a rádiót sem hallgatom, mert nem mond semmi jó hírt, csak bajokat sorol. Gyűléseznek, aztán megint gyűléseznek, beszélnek csak. Mit érthetek már én ehhez? Mindig újítanak valamit. de aztán csak a régihez térnek vissza ... A nyugodt, kék fényű szemek megőrizték színüket. Pali bácsi bal szemébe tavaly Hypó fröccsent, orvoshoz nem ment véle, gyógyult, ahogy gyógyult. S hogy miért nem , keresett hozzáértő segítséget, annak is oka van. — Előfordultam én a kórházban, ahol a doktor tisztelettel beszélt velem, azt mondta, legyen szíves. Háromszor is visz- szajött megkérdezni, jó helyem van-e, jól fekszem? Vörös doktornak hívták, ha jól emlékezem. Aztán egyszer itthon rosszul voltam nagyon. Hívtak egy orvost, eljött, de mérgelődött nagyon, hogy nem bírok lekecmeregni az ágytól. Nem segített volna semmit, nézte, hogy szédelgők a hokedlihez. No, hát én azóta nem futkosok doktorok után. Nyugalmát szeretnék, csendes napokat. Nincs is semmi baj, csak talán, hogy nem alszom. Altatóformákat szedek, de nemigen használnak, csak járnak a fejemben a gondolatok. Leginkább a múltról... Beller Ágnes 1989. FEBRUÁR 24., PÉNTEK
