Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám

6 1989. FEBRUAR 24., PÉNTEK Szabad idő - Hobby Tarja, or ja és a többiek Kerti munkák Akkor vegyünk egy kis húst Mit főzzünk? Húsevő a család. Ám az „anyagbeszer­zők” közül sokan — legyenek régi főzőcskézők vagy kony­hai kezdők — általában rán- tanivalót, pörköltnek való húst, egy kis daráltat, vagy csontosat levesbe, zsírosabbat, soványabbat kémek. A szarvas- marhát általában jártában meg képen, tv-ben látják, a húsboltban nehéz kitalálni, melyik darabja hová tartozik. A bolti hentesek szívesen se­gítenek, de nem veszik rossz néven, ha a vásárló némi is­merettel rendelkezik, ugyanis így némely alaptalan (vagy alapos ...) vita eleve elkerül­hető. A boltokban igaz, lát­ható közszemlén egy-egy kép, felsorolás. De most nézzük csak közelebbről. lyás, paprikás készülhet. A sertés farka, feje, körme, bő­re, lába (csülök és köröm köz­ti kis darab) jó kocsonyának, tormás húsnak, pörköltnek, fi­nomkáposztába főzve. Gaz­dagíthatjuk vele például a töl­tött vagy a székelykáposztát. Sertésbelsőségek: a máj, szív, vese, a tisztított nyelv is, a velő, a sertésagy, lép. E. K. Videofilmen /> Négy évszak a kiskertekben címmel videofilmeket készí­tett a kertművelőknek a mű­szaki propaganda kisszövetke­zet. A két kazettán Bálint György újságíró, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem címzetes főiskolai tanára gya­korlott gazdaként mutatja be a kertművelés legfontosabb tudnivalóit, a gazdálkodás új módszereit. Az egyik video­filmről a tavaszi és a nyári munkák fortélyai sajátítha­tók el, a másikról az őszi és a téli ház körüli munkák, és a szobanövények ápolása tanul­hatók meg. A zöldség- és a gyümölcs- termelés módszerei iránt ér­deklődők a film segítségével a talaj-előkészítést, a vetőmagok kiválasztását, a vetést, a nö­vények ápolását, a biológiai és a vegyszeres növényvédelmi eljárásokat ismerhetik meg. A bemutatott ábrán szá­mokkal jelezzük, például, ha sertéshúst kérünk, a jószág melyik része „honnan” kerül elő. 1. Fejhús, rajta a fül, áll alatt a tokaszalonna. 2. Tarja. 3. Hosszú karaj. 4. Rö­vid karaj. 5. Comb. 6. Olda­las. 6/a. Dagadó. 7. Lapocka. 3. Tokaszalonna. 9. Csülök. 10. Köröm. 11. Farok. 12. Hasa- alja. A boltok időnként csont nélküli, bontott karajt is áru­sítanak — ez drágább. Külön kínálnak ilyenkor karajcson­tot, vagyis orjacsontot. Az or- ja egyébként a sertés gerince, a nyaktól farig kivágva, hú­sosán. Találkozunk ezzel a meghatározással: szűz pecse­nye. Ez a sertés vesepecsenyé­je, a rövid karaj belső, hen­geres formájú, lágy rostú fi­nom része. A slussz: a comb­tő. A karajok, a felsál, dió, la­pocka, comb, tarja, oldalas süthető egészben, darabolva- szelve. Pörköltnek, paprikás­nak, tokánynak, darált húsnak általában lapockát, dagadót, csontról lefejtett csülökhúst, apró húst használunk. A hasa- aljából és a csülökből jó gu­TúEzások nélkül Divatférum '89 Sok szép, egyszerű vonalú szövetruhát, szoknyát, ka­bátot láttunk az Ez a Divat szerkesztősége és a Stella kisszövetkezet, a Kongresz- szusi Központban rendezett tavasz! bemutatóján. A kockás szövetszoknya (drapp-barna színösszeállí­tás) hossza éppen takarja a térdet. Karcsú nőknek ajánlható, mert a nagy kockás minta erősít. (Bal oldali kép) A szürke, egyenes vonalú szövetruha, világos kalap­pal és kabáttal minden korosztály számára elegáns viselet. (Jobb oldali kép) Erdős! Agnes felvételei ///// EGYÜTT /# AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Tavaszias időjárás, ennek megfelelőek az útviszonyok: síkosság a hajnali páralecsapódásból, illetve sárfelhordás miatt alakulhat ki. A jövő héten a jó időt kihasználva kisebb fenntartási munkákat végeznek autópályáinkon: sávlezárás, sebességkorlátozás várható. Az 50. számú főút alsónémedi átvezető szakaszán kábelfektetési munkákat végeznek, munkanapokon emiatt félpályás lezárás érvé­nyes. A Dunán a kompok menetrend szerint közlekednek. Nagymaros és Visegrád között újra szállítanak járműveket is. DICSÉRENDŐ, DE VESZÉLYES Autós és gyalogos viszonya örökzöld témája kabarészer­zőknek, dalszövegíróknak, s természetesen a közlekedési is­meretek terjesztőinek is. Szerencsére a néhány évtizede még jellemző állapotok, amikor a volán mögött ülők még oly gyak­ran az utak császárainak hitték magukat, s mindenkit, aki náluk gyengébb volt uralni akartak, ma már nem jellemzőek. Ha lassan is, de azért terjed a közlekedési kultúra, a kölcsö­nös udvariasság. Ennek ellenére — sokszor éppen az udvariasság szándéka miatt — sokszor látunk hajmeresztő eseteket útkereszteződé­seknél, gyalogátkelőhelyeknél. Tipikus példa erre amikor a gépkocsivezető, s a gyalogos egyaránt a másiknak kívánja átadni az elsőbbség jogát. Kölcsönösen mosolyognak, egymás­ra mutatnak, s azután nemegyszer egyszerre indulnak el. Mit tehetünk az ilyen — akár súlyos baleseteket is okozó helyzetek elkerülése érdekében? Az a helyes, ha ilyenkor a „gyengébb” fél, a gyalogos viselkedése az irányadó. Ha lehetséges, várja meg, míg mind­két irányból szabad az út, s akkor keljen át az úttesten. Kü­lönösen a nyári hétvégeken gyakori azonban, hogy például a U-es és a 2-es úton, a Duna jobb és bal partján folyama­tos a kocsisor. Ilyenkor a gyalogos határozottan, felemelt kéz­zel jelezze átkelési szándékát, várja meg, míg mindkét irány­ból megáll a kocsisor, majd siessen át a túlsó oldalra. Előfordulhat persze, hogy látva, sokan várnak a gyalog­átkelésre, a gépjárművezető saját elhatározásából, udvariasan elsőbbséget ad a gyalogosoknak. Dicsérendő magatartás. Arra azonban figyelmeztetünk mindenkit, hogy ilyenkor sohase intsenek a gyalogosnak, hogy szabad az út. Mert bár a KRESZ szerint ilyenkor a többi gépjármű is köteles megáll­ni, mások magatartásáért azonban mégsem vállalhatunk fe­lelősséget. S így éppen a jószándékú, udvarias gépkocsivezető lehet akaratlan előidézője a balesetnek. A gyalogosan közle­kedőknek minden esetben saját maguknak kell meggyőződnie arról, hogy szabad, veszélytelen az átkelés. ISMÉT JÖN A riAT UNO? A Magyar Külkereskedelmi Bank 1977-ben kötött megál­lapodást a Fiattal, a legnagyobb olasz magáncég magyarorszá­gi kapcsolatainak fejlesztésére, kooperációk szervezésére. Az­óta minden évben, Budapesten vagy Olaszországban, a vegyes bizottság tagjai áttekintik az elért gazdasági eredményeket, s meghatározzák a tennivalókat. A mostani budapesti ülésen elhangzott: tervezik a Fiat Unó impórtjának felújítását is. Évekkel ezelőtt magyar ter­mékek ellenében száz Fiat Unó érkezett Magyarországra, s ezeket a Merkur forintért árusította. Ez az együttműködés azonban időközben abbamaradt. Az előzetes tárgyalások alap­ján most úgy tűnik, hogy a csereüzletet a korábbinál jobb fel­tételek közepette, ismét fel lehet újítani. GYORSABB VÁMELJJÍR/IS Különös község Penc. Ha vé­gigmegy az ember a falu főut­cáján, amelyre szalagszerűen fűződik a többi utca, valami különös hangulat válik úrrá az erre sétálón, az ide látoga­tón. Még mondják azt, hogy a szellemi erőnek, a kultúrának, a jelenen átérzett, sűrített múltnak nincs hatása az em­berre! Hiszen Penc, helyeseb­ben a Cserhátnak ez a tája, már időszámításunk előtt 3000 évvel is lakott volt, s azóta majd minden kor hagyott itt jócskán nyomot, jelezve, hogy az ember keze, élete formálta, alakította a tájat: előbb a ko­rai bronzkor (i. e.. 1900—1500), majd a vaskorban itt élő szkí­ták, akik a Hosszúvölgyben vasat olvasztottak az i. e. a VI. században. A kelták készí­tette fibula jelzi, hogy a vonal nem szakadt meg. őket követ­ték az avarok, mert jó legelője volt itt a lovaknak (VI—IX. században), míe azután a ma­gyarok (896—970) elfoglalták a helyüket. A sorstragédiák sem kímél­ték a tájat, mert emberjárta és lakta vidék volt ez. s volt mit pusztítania, rabolnia az ellen­ségnek. Így történt ez 1241- ben. a húsvét előtti vasáraoon is. amikor a tatárok rázúdul­tak Vácra. s a várossal együtt feldúlták és felégették a vidé­ket. De az élet újrasarjadt, s felépült a környék védelmi bá­zisának Csővár, s alig tíz évre rá már ismét felemelte a fejét az itt lakó ember. Eddig csu­pán a névtelenek; s milyen so­kan fordultak meg itt olya­nok. akik egy egész nemzet kultúrtörténetét formálták, alakították! S milyen szerencse, hogy szü­lettek olyan megszállott embe­rek, akik szinte a huszonne­gyedik órában — legtöbbször kalappal a kézben — harcoltak és kilincseltek, nem a maguk dicsőségéért, hanem azért, hogy én, a mai sétáló megtud­PEST MEGYEI SÉTÁK Penc jam, mi történt eme tájon a történelem folyamán. S gazda­gabbá tegyenek egy népet az­által, hogy megértessék vele: a múlt kötelez. Ha Gerengay Pál penci taní­tó nem veti fel a múzeum ala­pításának gondolatát és kuta­tásaival nem bizonyítja, hogy igen, itt érdemes egy múzeum létrehozása, s nem követi őt olyan értő tanárember, mint Jakus Lajos — aki a tárgyi történelmi emlékek föltárása mellett, mint Petőfi-kutató megírja monográfiáját is Pe­tőfi Pencen címmel, kiegészít­ve ezzel a Petőfi-emlékek pen­ci csokrát —, mindent eltakart volna már az enyészet. Jakus Lajos mint a mostani Cserhát Tájmúzeum vezetője őrködik a történelmi múlt egybefogott emlékein. szilfa melletti kereszt jelezte Penc határát. Jakus Lajos is­merete szerint a fa 500 éves le­het. Meséje is van, olyan hie­delem, amely mindig fontos szerepet játszik egy közösség megtartó egységében. Íme: Az alsópenci tündér. Valamikor régen karácsony éj­szakáján — éjféltájban — a környékbeli legények az alsó­penci odvas vén szilfához jár­tak. A néphit azt tartotta erről a fáról, hogy ha ilyenkor vala­melyik legény háttal közeledik feléje, a szilfából kiugrik a völgy tündére, megragadja a feléje közeledő legényt és kö­rültáncoltatja azon a hegyko­szorún, amely a völgyet és Penc falut körülveszi... (Ge­rengay Pál gyűjtéséből.) A bőség zavarában kényte­len vagyok korlátozni mondan­dómat, hiszen nem szóltam még a Kozáky-kúria 1840-ből származó romantikus stílusú épületéről, a terméskő pincék­ről, magáról a múzeumról, a rendkívül érdekes gót és rene­szánsz fafaragásokról és a Pe- tőfi-emlékekről, amelyek itt nem véltek, hanem bizonyítot­tak. De nem említettem a pen­ci obszervatóriumot sem, vagy éppen azt, hogy az itt lakó kö­zel 1400 ember hogyan él köz- igazgatási közösségben a szom­szédos Ráddal. Beszélgetéseim során úgy éreztem, hogy a lelkesedés ki- hunyóban van. Ezért gondol­tam, hogy Pencről elsősorban a múlt bemutatásával kell szól­nom. Wolff Lajos Sokat elmélkedhetnék még a penci múltról, de írásommal nem csupán a kíváncsi olvasó igényét szeretném kielégíteni, hanem inkább arra ösztönözni, hogy menjen el Pencre. s ön­magának fedezze fel mindezt. S ha elfogadja meghívásomat, a múzeumi kiadványt kézbe véve, maga is avatottan elka­landozhat a terület múltjában és jelenébem Vác felől érkezve, a falu ha­tárában nem mindennapi ér­dekesség fogadja a látogatót. Egy hatalmas szilfa maradvá­nya, amelyet nemrégen avatott kezek konzerváltak. A fát többször sújtottá'villám. Ez lett a végzete is. bár az 1950-es években még zöldellt az egyik ága. Oklevél bizonyítja, hogy 1430 táján a szilfa és a határ­A Cserhát Tájmúzeum Képünkön: gépkocsik vámkezelése Március 1-jétől egyszerűsödik a külföldről magánforga­lomban behozott személygépkocsik vámkezelése. Jelenleg csak egy helyen, a Hungária Biztosító Gvadányi utcai telepén in­tézik ezeket az ügyeket. Március 1-jétől hét vidéki városban: Pécsett, Kecskeméten, Miskolcon, Szegeden, Győrben, Deb­recenben, Zalaegerszegen a helyi vámhivatalok is vámkezelik a gépkocsikat. > Beszámoltak arról is, hogy január óta a megváltozott vámintézkedések hatására jelentősen megnőtt a magánfor­galmú gépkocsi-behozatal. Az elmúlt 6 hét során mintegy 2200 gépkocsi érkezett be így az országba. A tendencia növekvő, hétről hétre nő a magánforgalomban behozott gépkocsik szá­ma. Az autók 50 százalékát a vidéki lakosok hozták be. A Gvadányi utcai telepen már nem győzik az ügyintézést, ezért vált szükségessé, hogy a vámkezelést a vidéki városokban is megkezdjék. Arra számítanak, hogy a 7 vidéki központ mun­kába állásával lényegesen lerövidül a várakozási idő. A behozott gépkocsik 30 százalékánál gondok adódnak a vámeljárás során. Nagyon sok esetben előfordul, hogy a legá­lisan kivitt valuta összege nem fedezi a vételárat. A külföldi vásárlás devizafedezeteként a vámhatóság teljes összegben el­fogadja a devizaszámláról, az utazási számláról felvett pénzt, illetve a magáncélú devizaellátásból származó valutát. Az üzemanyagköltséget viszont nem lehet áruvásárlásra fordíta­ni. Ugyancsak sok gondot okoz, ha a személygépkocsit aján­dékba kapott valutáért vásárolták, de az ajándékozólevél a vásárlás időpontjánál későbbi dátumot tartalmaz. Félreértés­re ad okot, ha az érdekeltek a gépkocsi forgalomba helyezé­sének időpontját tekintik a gyártás évének. Sokszor a vám­kezelés során derül ki, hogy a személygépkocsi négyévesnél öregebb, akkor viszont lényegesen magasabb vámot kell érte fizetni. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom