Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
1989. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK ^g»fap 3 Berecz Janus Angyalföldön A főváros XIII. kerületébe, Angyalföldre látogatott szerdán Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Berecz János délután részt vett a Ganz Danubius hajóépítő műhelyének pártalapszervezet-taggyű- lésén. — Meddig tűrünk még? — tették fel a kérdést a munkások, akik úgy vélekednek, ho°y a párt nem lép fel megfelelően az alternatív szervezetek megnyilvánulásai ellen, túlságosan toleráns velük szemben. Berecz János Is szót kért a tanácskozáson: meggyőződését fejezte ki. hogy ha a párt megfogalmazza új. hosszabb távú programját, abból nem hiányzik majd a korábbiakat is jellemző eszmeiség. Hozzá* tette: ennek ellenére a következő időszakban feltétlenül szembe kell nézni azzal, hogy miért következett be a mára kialakult helyzet. Ezt elemezve Berecz János kijelentette: hibás és helytelen döntéseket hozott az MSZMP XIII. kongresszusa. amely a vágyak és nem a realitások, nem a valóság kongresszusa volt. A KB titkára szólt a politikai rendszer problémáiról, kiemelve, hogy az MSZMP túlságosan „ideológiai” jellegű párt, s az utóbbi 32 esztendő második felében elszakadt a valóságtól, a realitástól. Ez azért következhetett be — hangsúlyozta —, mert a demokratikus centralizmus elvéből kiindulva centralista és nem demokratikus párt volt. A párttagság nem szólt — vagy nem szólhatott — bele a párt politikájának alakításába, jelzéseit a vezetés riogatásként fogta fel, s a pártvitát az MSZMP helyes és változatlan vonata melletti demonstratív kiállás helyettesítette. Hiba volt az is, hogy a párt a gyökeresen megváltozott körülmények közepette sem módosította politikáját. Ezért is helyeselhető, hogy a fordulatot az MSZMP-ben indították meg. Az MSZMP vezetése az ideológiai tézisek és a politikai intézményrendszer reformjáról folytatott eszmecsere nyomán érezte meg: a párttagságban van erő ahhoz, hogy beleszóljon, s részt vegyen a politika, alakításában, s többé nem csak az érvényes határozatok végrehajtója kíván lenni. A KB titkára az új alkotmány előkészítésével kapcsolatban kijelentette: a pártnak meg kell mozdulnia annak érdekében, ^hogy az alaptörvény demokratikus és szocialista alkotmány legyen. A taggyűlésen is szóba került szervezeti kérdésekhez kapcsolódva rámutatott: bármennyire fájdalmas, hozzá kell nyúlni a munkahelyi pártszervezetekhez. Az MSZMP nem akar kivonulni, de számos indoka van annak, hogy a kommunistáknak a körzeti alapszervezetekre nagyobb figyelmet érdemes fordítaniuk. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem sikerül a politikai következtetést a pártegységet erősítve, a nemzeti ösz- szefogás jegyében levonni, akkor az MSZMP-ben új megosztottság jön létre, amely polgárháborús hangulathoz vezethet. Figyelembe kell venni 1956 tanulságát, s ebből kell építkezni a jövőben. Nyers Rezső Kecskeméten Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, szerdán országgyűlési képviselői látogatásra Kecskemétre utazott. A kora délutáni órákban Nyers Rezső Kecskemét 1. számú választókerületében országgyűlési képviselői fogadóórát tartott. Ezt követően aktívaülésen, majd a kecskeméti városi televízióban élő adás keretében válaszol a lakosságot foglalkoztató kérdésekre. Szigeti Éva előkerülnek, addigra az egyébként drága zöldség-gyümölcs már mutatóban sem lesz. Március 15. megünneplése? Ez számomra nem függ össze egy szervezet elhatározásával. Eddig is feltűztem a kokárdát, tisztelegtem a márciusi fiatalok emléke előtt. S azt mondom, ha megünnepeljük, legyen az egész magyar nép ünnepe, mégpedig pártállásra való tekintet nélkül. Viszont amit nem hallgatok el: a KB- ülésről szóló információk azt adták tudtomra, a felső vezetésben is többféle nézet, vélemény ütközik, s a körülmények által kikényszerített álláspontra helyezkednek. Nem kifogásolom, hogy a szocializmus építését leszögezze az alkotmány, csak arra kérek választ, ma mit értünk szocializmus építésén. A vád súlyos, mi több, mellbevágó: Bese József a tömegtájékoztatást imigyen minősíti, nem képes kilépni az öncenzúrázásiból, s a tényekkel a párttagokat cselekvésre késztetni. A kritikus, önkritikus elemzést, a tények feltárását kéri számon azért, hogy jó irányba induljunk el. — KB-ülés, ülések? Az előző amolyan erőfelmérő volt. A mostani nem oldotta meg azokat a kérdéseket, melyeket vártam tőle. Hogyan lesz itt például tulajdonosi szemlélet, ha az első számú vezetők is alkalmazottaknak minősítik önmagukat? A reformok? Átvesszük, csak valami pluszt mindig beleteszünk, amitől aztán nem működik. Kiirtjuk a jó, bevált reformokból az automatizmusokat, azokat, amelyektől működne. Kinyilatkoztatni, hogy a párttagság egypártrendszert akar? Megkérdezték ezt a 800 ezer embert? Nem! S ha igen, mondjuk maradtunk volna 200 ezren, de ütőképes párt tagjaiként! Ami pedig a KB-ülés anyagáról a véleményem: Bese József Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) lalkozó honvédelmi minisztériumi és igazságügyminisztériumi előterjesztést, s a törvénytervezet áprilisban a parlament elé kerül. A koncepció értelmében a katonakötelesek a sorozáson, de legkésőbb a katonai eskü letételéig kérhetik személyesen vagy írásban a polgári szolgálat engedélyezését. Kulcsár Kálmán kitért arra a kérdésre is, hogy mi történik azokkal a szolgálatot megtagadó és ezért a katonai bíróságok által elítélt személyekkel, akik jelenleg börtönbüntetésüket vagy fogházbüntetésüket töltik. Jelenleg 73 ilyen személy van a büntetés-végrehajtási intézetekben, s a hónap végéig számuk körülbelül tízzel fog csökkenni a feltételes szabadlábra helyezések folytán. Az igazságügy-miniszternek joga van arra, hogy határozatlan ideig félbeszakítsa ezeket a büntetéseket és július elsejével — ha a parlament elfogadja a polgári szolgálatról szóló törvényt —, az elítéltek kegyelemben részesülnek, vagyis semmilyen formában nem kell már vállalniuk további szolgálatot. A szabadságvesztés büntetések félbeszakítása március elsejével történik meg. Az igazságügy-miniszter röviden szólt a címer használatát szabályozó minisztertanácsi rendelet módosításáról, Hangsúlyozta: célszerűnek látszik a nemzeti jelképek — például a Kossuth-címer — használatát lehetővé tenni. A koncepciós perek felülvizsgálata kapcsán Kulcsár Kálmán előrebocsátotta, hogy ezekkel a kérdésekkel a kormány felhatalmazása alapján a parlament a legközelebbi ülésén foglalkozik részletesen. Annyit azonban már most is elmondott: a kormány által megbízott bizottságok átvizsgálják azoknak a pereknek a peranyagait, per- iratait, amelyekben nagy valószínűséggel koncepciós elemek találhatók. A vizsgálatok az 1945-től 1962-ig lefolytatott eljárások irataira terjednek ki. Az internálásokról és a kitelepítésekről szólva rámutatott: ezek nem büntetőElül a vihar Zsámbékon? Tegnap délután a Zsámbéki Tanács Végrehajtó Bizottságának soronlevő ülésén Balázs Gézáné, a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta a testület tagjait.arról az új javaslatról, amelyet a múlt év végén felszámolt zsámbéki csecsemőotthon épületének további hasznosításáról terjesztenek a Pest Megyei Tanács február 24-i ülése elé, kérve a testületet, vizsgálja felül az arról hozott korábbi döntését. Mint ismeretes, a megüresedett épület elmeszociális otthonná történő átalakításának terve a nagyközség vezető testületéinek és lakóinak heves ellenállásába ütközött. A közhangulatra. s arra a körülményre tekintettel, hogy a környezet semmiképp nem hajlandó befogadni ezt az egészségügyi intézményt, új javaslat született. Eszerint időskorúnknak létesítenek otthont az épületben. Időközben felmerült egy újabb lehetőség is: egy amerikai—magyar vegyesvállalat esetleg megvásárolja az épületet, szintén egészség- ügyi célokra. A Zsámbéki Tanács Végrehajtó Bizottsága mindkét elképzeléssel egyetértett, egyhangúlag támogatja a holnap, a Pest Megyei Tanács testületé elé kerülő hasznosítási javaslatot. K. E. Közlekedési fórum Szigetszenimiklóson Dögöljön meg a szomszéd is? szerkesztett formában majd megjelenik. Félek, szűrt lesz, nem tükrözi az igazi vitát! A Dabasi FehéraJkác Tsz portája csendes. Még téli álmát alussza, túl a zárszámadáson. Valentyik Ferenc, a pártbizottság titkára a helyi újságba készülő cikkét körmöli az íróasztal mögött, amikor elmélyült munkájában megzavarjuk. Valentyik Fereno —? Időszerű volt az agrárpolitikával foglalkozni. Utoljára tíz éve került a KB elé, azóta a levegő is megváltozott körülöttünk. A közleményekből kiderül, a párt ma a vidékre koncentrál, hiszen a városokban komoly tömegeket vesztett az életszínvonal csökkenése miatt. Farmergazdaságok? A feltételek ehhez nincsenek meg. Se tőke, se piac, se kisgép, se alkatrész, se műtrágya. S igény sincs errefelé a silány földek birtokbavételére. Nem a földhöz, a biztos megélhetéshez ragaszkodnak itt az emberek. Varga Edit Miközben Budapest Belvárosából fokozatosan kitiltják az autókat, s a rend őrei kíméletlenül bírságolják az illegális betolakodókat, a fővárostól néhány kilométerre, nevezetesen Sziget- szentmiklóson könnyen elképzelhető, hogy két lakótelep között, a település szívében vezet majd az MO-ás autópályához csatlakozó út. Erről eddig főként a Pest Megyei Hírlapból értesülhetett a gyermekéveit taposó város • közvéleménye, s a minap óriási érdeklődés mellett megtartott közlekedési fórum is korábbi írásunk, s nem a kialakult helyzet boncolgatásával kezdődött. Szemléletes példájaként annak a nyakatekert logikának, amely szerint a glasznosztytól megmámorosodott, mindent kiteregető sajtó okozza a problémákat, holott éppen fordítva zajlik a folyamat: a gondok adják a témát, szülik az újságcikkeket. Ha ebből bonyodalom támad, az csupán annak a következménye, hogy napvilágra kerül az, amit eddig homály takart. Esetünkben az ügy kipattanása azt a látszatot keltette, hogy a város vezetői a lakosság megkérdezése nélkül döntenek egy őket is érintő fontos kérdésben. Ami nem igaz, ám kétségtelen, hogy a megoldásról nagyon is eltérőek a vélemények. Mást gondol az önhibáján kívül tájékozatlan lakosság, s megint mást az információkat birtokló városi vezetők, az érdekelt vállalatok, főhatóságok szakemberei. Kiparcellázták... Mi körül zajlik a vita? Épül az MO-ás körgyűrű, amit mindenki hozsannával fogad. Az is nyilvánvaló, hogy az autópályára le- és felhajtási lehetőséget kell biztosítani. Egy közlekedési csomópont alakulna ki Halásztelek térségében, s a feltételes mód már csak azért is indokolt, mert — mint a fórumon kiderült — időközben kiparceílázták az erre szánt területet... A másik csomópontot Szigetszentmiklós közelében alakítják ki. Az ideális megoldás az lenne, ha a forgalmas felvezető út elkerülné a várost, ám erre jelenleg nincsen pénz. Talán majd a nyolcadik ötéves tervben. Van viszont arra, hogy a Munkásőr- és a József Áttila-lakótelep között vezető út meghosszabbításával, azaz a Bercsényi utca megnyitásával teremtsenek közlekedési kapcsolatot az autópályával. Nem mondva le arról, hogy valamikor a kerülő utat is meg kell építeni. A város lakosságának túlnyomó többsége azonban nem hajlandó elfogadni azt, hogy két lakótelep között, óvodák, iskolák, kereskedelmi és szolgáltató egységek, a HÉV-megálló közvetlen közelében haladjon a balesetveszéllyel és környezeti ártalmakkal fenyegető út. A fórumon megjelent Valkai György, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, Huszák János, a megyei tanács illetékes osztályának vezetője, Arató Balázs, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium osztályvezetője, Bánóczy István, az UTIBER főmérnöke és Kenderest János, a Budapesti Közúti Igazgatóság képviselője szerint a Bercsényi utca megnyitásának semmi köze sincs az autópályához. Az utca megnyitása ugyanis másfél évtizede szerepel a tervekben, mert a település belső közlekedési rendje korszerűsítésre szorul. A túlterhelt, szűk és girbegurba Árpád út —« a fórumon elhangzott lakossági panaszok ezt megerősítik — nem képes levezetni a növekvő forgalmat, ami károsítja az ingatlanok állagát, nem kevésbé az emberele idegrendszerét. Ám még az ott élők sem kívánják azt, hogy csak úgy egyszerűen megnyissák a Bercsényi utcát, hadd szenvedjenek a lakótelepiek is. Nem nehéz belátni ugyanis, hogy a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” filozófiája nem vezet sehova. Nincs garancia Az pedig nem kérdés, hogy mire voksolnak a két lakótelepen élők. Akik nem tudják fölfogni, hogy miért nincs köze a megnyitandó Bercsényi utcának az autópályához, hiszen a kerülő út megépüléséig nyilvánvalóan ott zajlik majd a forgalom. Ha ugyan lesz valamikor is kerülő út. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy az sohasem készül el, ha most megnyitják a Bercsényi utcát. Attól félnek, hogy akkor szépen elfelejtődik a dolog, hiszen lesz már csatlakozási pont a körgyűrűhöz. Márpedig 1939. februárjában senki sem tud garanciákkal szolgálni. Arató Balázs is csupán annyit mondhatott: mai ismereteik szerint megépül az elkerülő út, de addig még sók minden változhat. Ezért aztán az embereik azt szeretnék, hogy hozzák előre az út építését, költsék arra a rendelkezésre álló pénzt, s a Bercsényi utca megnyitására csak azután térjenek vissza. A válaszokból azonban kiderült, hogy pántlikázott pénzekről van szó, amelyeket csupán egy meghatározott célra lehet fordítani. S az nem a kerülő út építése. A fórumon egyetlen új információ hangzott el. Dr. Novák Béla, a körzet országgyűlési képviselője számolt be annak a levélnek az utóéletéről, amelyet választóinak nyomására írt a közlekedési tárca vezetőjének. Hivatalos választ még nem kapott, de sejtetni engedte: a minisztérium nem zárkózik el a kerülő út megépítésének előrehozatalától, s esetleg hajlandó vállalni a költségek felét. No de ki állja a másik felét? Bizalmi válság A három és fél órás közlekedési fórum azzal zárult, amivel kezdődött: mély szakadék tátong a városi vezetők korábban hangoztatott véleménye, a szakemberek és az állampolgárok álláspontja között. Ehhez kétségtelenül köze van annak az országosan érzékelhető bizalmi válságnak, amely a konkrét ügy kapcsán ezúttal! Szigetszentmifclóson csapódott le. Ahogyan az összejövetelen elhangzott, az emberek már a tanácstagokban sem bíznak, attól tartanak, hogy nem az ő érdekeiket fogják képviselni. Ezt a félelmet táplálja a legutóbbi eset is — mint a fórum egyik résztvevője panaszolta —, hogy az állampolgárokat csak háromnegyed órás várakozás után engedték be az ügyet tárgyaló nyilvános tanácsülésre. Márpedig a döntés joga a tanácstagok kezében van. A március 16-ra kitűzött rendkívüli tanácsülésen határoznak arról: megnyitják-e a Bercsényi utcát vagy sem? Egyvalamiben egyetértés volt: a tanácstagok konzultáljanak választóikkal a hátralévő időben. Kövess László perek voltak, s ezért nem igazságügyi elbírálást igényelnek. A belügyminiszter és az igazságügy-miniszter felhatalmazást kapott, hogy ezekben a kérdésekben a kormány számára intézkedést javasoljon. A tájékoztató után a jelen lévő újságíróik számos kérdést tettek fel a szóvivőnek, illetve az igazságügy-miniszternek. A Reuter tudósítójának kérdésére válaszolva Kulcsár Kálmán elmondta: „az Igazságügy- minisztérium azt javasolja, hogy a hozzátartozók által kívánt dátum legyen Nagy Imre és társai temetésének időpontja. A végső döntés nem az Igazságügyminisztérium kezében van” — hangzott a válasz. A miniszter a koncepciós perek felülvizsgálatával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy még nem fejeződött be az a történelmi jellegű kutatómunka, amely az 1956-os események feltárását szolgálja. A kormány meg kívánja várni ennek a feltáró munkának a lezárását, mielőtt kialakítaná állásfoglalását az 1956-os eseményekkel összefüggő perekkel kapcsolatban. A történelmi elemzést követően ezeket a periratokat is áttekintik majd. A szovjet rádió tudósítója emlékeztetett arra a nyilatkozatra, miszerint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elfogadhatónak tartja az alternatív szervezetek javaslatát: november 7. ne legyen munkaszüneti ünnep. Ezzel' kapcsolatban megkérdezte: „kikérték-e a magyar munkásosztály véleményét erről a döntésről?” Marosán György leszögezte: a Minisztertanács valóban úgy döntött, hogy november 7. a jövőben nem lesz munkaszüneti nappal járó ünnep. Hozzátette: ismeretei szerint a környező szocialista országok többségében sem munkaszüneti nap november 7. A Veszprém Megyei Napló munkatársa arról érdeklődött: nem tekinthető-e kedvezőtlen előjelnek a „kormányzó párt” és az alternatív szervezetek várható tárgyalásainak előestéjén, hogy az alternatív szervezetek elutasították a Hazafias Népfront javaslatát március 15. közös megünneplésére, s egy 12 pontos kiáltványt fo-' galmaztak meg. A kormányszóvivő állásfoglalása: minden szervezetnek, pártnak és mozgalomnak szuverén joga, hogy eldöntse, milyen körülmények között kíván megemlékezni március 15-ről. A közös ünneplés kedvezően hatna a kialakuló közmegegyezésre, ugyanakkor az alternatív szervezetek tartózkodása nem jelenti eleve gátját a valóban esedékes megbeszéléseknek, amelyekre az igényt — mint köztudott — az MSZMP már korábban bejelentette. Az alternatív szervezetek közleményében megfogalmazott 12 pontban számos olyan találha- ytó, amely mellett az MSZMP és a kormány is letette a vok- sot.
