Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

( MÉMsm 1989. FEBRUAR 3:, PÉNTEK Ro Te Vu államfő az ősszel Magyarországra látogat Többirányú együttműködés A Jonhap hírügynökség szöuli kormányforrásokra hivatkozva közölte csütörtökön, hogy Grósz Károly, az MSZMP főtitkára magyarországi látogatásra hívta meg Ro Te Vu államfőt. A Csoszon llbo című lap péntek hajnali kiadása cím­oldalon közli, hogy Ro Te Vu szeptemberben, vagy ok­tóberben kíván eleget tenni Grósz Károly meghívásá­nak. A cikk kormányforrásből származó értesülésre hi­vatkozik. A Koreai Köztársaság és Magyarország közötti, diplo­máciai kapcsolatfelvétel új keretlehetőséget teremt a két ország gazdasági és kereske­delmi együttműködése számá­ra. Egyebek között ez az ál­talános tapasztalat szűrhető le Gombocz Zoltán kereskedel­mi miniszterhelyettes szöuli tárgyalásaiból. A miniszterhe­lyettes az MTI tudósítójának elmondta, hogy nyolc minisz­terrel, illetve miniszterhelyet­tessel, és a négy legnagyobb üzleti-ipari csoport elnöksé­gével tárgyalt az elmúlt nap során. A tárgyalásokról csü­törtökön jegyzőkönyvet írtak alá Li Tong Ho pénzügymi­niszter-helyettessel, a további feladatokat rögzítve és meg­állapodva abban, hogy a gaz­dasági vegyes bizottság követ­kező ülése májusban lesz Bu­dapesten. Magyarországot új és isme­retlen piacnak tekiritik Dél- Koreában — mutatott rá a miniszterhelyettes —, mert a távol-keleti ország néhány éve kezdett intenzívebben foglalkozni az európai pia­cokkal. A koreai cégek azon­ban nem titkolják, hogy Ma­gyarországon keresztül a Kö­zös Piachoz és a KGST-hez : egyaránt közelebb szeretné­nek kerülni. -Nemcsak a ha­gyományos adásvételi' együtt­működésre gondolnak a dél­koreai cégek, hanem a kor­szerű, fejlettebb együttműkö­dési formákra, így a közös vállalatok létrehozására, mű­ködő töke befektetésére, har­madik piaci együttműködésre — mondotta, hangsúlyozva, hogy ezek a törekvések talál­koznak a hazai szerkezetát­alakítási elképzelésekkel is. Gombocz Zoltán azonban tárgyalásaiból azt a tapaszta­latot is leszűrte, hogy az együttműködés . megvalósítá­sának üteme koreai részről óvatosabb alapállást mutat a vártnál. Demján Sándor, a Magyar Hitel Bank elnöke, aki ezúttal nyolcadszor tartózkodott Szöulban, már konkrétumok­kal szolgált. A Daewoo-cso- porttal novemberben létreho­zott beruházási szervezet, az Invest-Trade számlájára ápri­lisban fizeti be a Daewoo és az MHB a 25—25 millió dol­lárt, ami a fele a teljes tő­kebefektetésnek. Egy év múl­va ugyanilyen összeggel járul­nak hozzá a magyarországi beruházásokhoz. — Tehát a múlt év novemberében aláírt Az 1956-os eseményekről Nyilatkozatok, értékelések Az Unsere Zeit, a “Német Kommunista Párt (DKP) lap­ja csütörtöki számában rész­leteket közöl Grósz Károly- nak. az MSZMP főtitkárának és Németh Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökének abból a nyilatkozatából, amelyben állást foglaltak Pozsgay Imre államminisztemek, a Politikai Bizottság tagjának az 1956-os események értékeléséről el­hangzott rádióinterjújával kapcsolatban. Az újság, amely előző nap már részletesen ismertette •Pozsgay Imre szavait, mos­tani tudósítását azzal a meg­jegyzéssel vezette be, hogy a főtitkár egyértelműen kiigazí­totta az államminiszter érté­kelését. Ezzel — írja az Un­sere Zeit — világossá vált az is, hogy az MSZMP vezeté­sében központi kérdéseket te­kintve eltérő és ellentétes né­zeteket vallanak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes kon­zervatív újság csütörtöki kommentárjában egyebekben megállapítja: — Az 1956-os események értékeléséről folyó mostani vi­ta, amelyet nem Pozsgay Im­re államminiszter, hanem Be- recz János, az MSZMP ideo­lógiai kérdések kezelésével megbízott titkára tűzetett na­pirendre negyedévvel ezelőtt, érintik a párt létalapját. — Grósz Károly főtitkár most kényszerítve érzi magát arra, hogy összehívja a Köz­ponti Bizottságot. Itt most nem kevesebbről van szó, mint a háború utáni magyar történelem helyes szemléleté­ről, egyben pedig a történel­mi igazságról. A pártnak fel kell mérnie, miiként szavatol­hatja szavahihetőségét arra az időre, amikor már nem egyedül határozza meg a tör­ténéseket — így a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung. Csehszlovákiában élénk visszhangot váltott ki, hogy az MSZMP Politikai Bizottsá­ga a tervezettnél korábbra, február 10-re hívta össze a Központi Bizottságot. A Rudé Právóban csütörtökön Az MSZMP KB rendkívüli ülése? címmel jelent meg rövid anyag az újság budapesti tu­dósítójának tollából, Ge.iza Vilcek szerint a rendkívüli KB-ülésen a párt három ve­zető képviselőjének a viszályát kell megvitatni, s hogy ezt szerdán a magyar sajtó je­lentette be a nem tervezett PB-ülés után. Nyilvánvalóan a vezetésén belüli, Grósz Ká­rolyt, Berecz Jánost és Pozs­gay Imrét érintő vitáról van szó — tette hozzá. A többi prágai lap a CTK budapesti tudósítójának a helyzetjelen­tését közli. Eszerint a KB- ülésen az MSZMP viszonyát vitatják meg a többpártrend­szerhez, a választási rend­szerhez és a különböző alter­natív mozgalmakhoz. A CTK beszámol arról, hogy az elmúlt napokban figyelmet keltett Grósz Károly beszél­getése újságírókkal, amelyben a főtitkár reagált Berecz Já­nos és Pozsgay Imre kijelen­téseire. Berecz közölte — írta a CTK —, hogy a párt túl rossz állapotban van ahhoz, hogy irányíthassa a politikai történéseket Magyarországon. Pozsgay megállapítottá, hogy 1956-ban népfelkelés volt és nem ellenforradalom. A CTK idézte Grósz Károlynak azt a kijelentését, miszerint a poli­tikai végkövetkeztetést a Köz­ponti Bizottságnak, kell levon­nia. A tudósító megemlíti, hogy ez a kérdés is szerepel majd a KB-ülés napirendjén. A csehszlovák televízió buda­pesti tudósításában egyebek között azt emelte ki, hogy Grósz Károly arról beszélt: a párttagoknak határozottan fel kell lépniük az ellenséges ele­mek lármás csoportjával szem­ben. szándéknyilatkozat nem üres papír — közölte az MTI tu­dósítójával. Az MHB elnökének leg­újabb szöuli tárgyalásai ered­ményeként a legdinamikusab­ban fejlődő, évi 2 milliárd dolláros forgalomnövekedést elérő konszern, a Daewoo üz­leti csoport elnökével, Kim ■Vu Csonggal csütörtökön újabb szándéknyilatkozatot írtak alá. évi egymillió mik­rohullámú sütő magyarorszá­gi gyártásához szükséges be­ruházásról. Demján, valamint Kozma János, az AZIMUT magyar— szovjet kereskedőház elnöke tárgyalásokat folytatott a Daewoo elnökségével harma­dik piaci együttműködésről is. Annak előkészítésére Kim Vu Csonggal, a Daewoo elnöké­vel pénteken átutaznak a Szovjetunió távol-keleti ten­ger melléki körzetébe, ahol a helyi hatóságokkal és válla­latokkal folytatnak tárgyalást magyar—dél-koreai—szovjet beruházási és külkereskedel­mi együttműködésről. A KNDK jegyzéke Phenjaui bejelentés A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kormánya úgy döntött, hogy nagyköveti szintről ügyvivői szintre szál­lítja le Magyarországhoz fű­ződő diplomáciai kapcsolatait, és hazahívja budapesti nagy­követét. Egyúttal felszólítja Magyarországot, hogy hívja haza phenjani nagykövetét. A KNDK külügyminisztériumá­nak erről szóló jegyzékét el­küldték a magyar külügymi­nisztériumnak — jelentette csütörtökön a KCNA hírügy­nökség. A jegyzék megállapítja: a lépésre azzal kapcsolatban került sor, hogy Magyaror­szág és Dél-Korea felvette a teljes körű diplomáciai kap­csolatokat. — Nagyon kelle­metlen) hír, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya, ta­nácsunkat figyelmen kívül hagyva, végül megtette ezt a lépést — olvasható a doku­mentumban, amely ezek után Magyarországra hárítja a fe­lelősséget „azokért a súlyos következményekért, amelyeket e lépés a KNDK és Magyaror­szág közötti hagyományosan baráti kapcsolatok tekinteté­ben maga után von.” Befejeződtek Várkonyi Péter tárgyaláséi Kis országok fontos szerepben Csütörtök délután hazautazott Brüsszelből Várkonyi Pé­ter külügyminiszter, aki hétfőn és kedden Luxemburgban, szerdától Belgiumban tett hivatalos látogatást. Csütörtökön reggel Várkonyi Frans Andriessennel, az Európai Közössé­gek új, január óta hivatalban levő bizottságának — döntés­előkészítő és végrehajtó szervének — a külkapcsolatokért és a kereskedelempolitikáért felelős tagjával találkozott. Át­tekintették a Magyarország és a közösség között szeptember­ben aláírt szerződés megvalósításának eddigi tapasztalatait és az integrált nagypiac 1992 végére tervezett létrehozásá­val kapcsolatos kérdéseket. Délelőtt a belga képviselő­ház és szenátus külügyi bi­zottságainak, illetve a testü­letek Ji belga—magyar , baráti csoportjának tagjai előtt is­mertette Várkonyi a magyar kül- és belpolitika fő voná­sait, majd válaszolt a kép­viselők és szenátorok kérdé­seire. Eredményes tárgyalásokat folytattunk mind Luxem­burgban, mind Belgiumban a kapcsolatok erősítéséről — mondotta Brüsszelből történt elutazása előtt Várkonyi Pé­ter külügyminiszter az MTI brüsszeli tudósítójának, meg­vonva a két országban tett útjának mérlegét. A látoga­tás során Várkonyi Péter ma­gyarországi látogatásra hívta meg a luxemburgi miniszter- elnököt, megújította a balga kormányfőnek, illetve partne­reinek szóló meghívást. A magyar diplomácia vezetője hétfőn és kedden tárgyalt Luxemburgban, szerdán és csütörtökön pedig ' Belgium­ban tett hivatalos látogatást. Mindkét országban célunk volt — mondotta a külügy­miniszter — a magas szintű politikai párbeszéd fenntartá­sa és a kapcsolatrendszer erő­sítése, különös tekintettel a gazdasági . szférára. A nem­zetközi kérdésekről folytatott eszmecserék középpontjában az^európai kérdések álltak. A megbeszélések nagyon jó han­gulatban zajlottak le. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a magyar belső fejlődés miként befolyásolja külpoliti­kánk mozgásterét, Várkonyi Péter leszögezte: megevőződé- se, hogy a hazai változások növelik a magyar diplomácia lehetőségeit is. Rendkívül nagy rokonszenvet tapasztal­tak az iránt,- ami Magyaror­szágon történik. - — - ~~~ Ami a nemzetközi politika kérdéseiről folytatott eszme­cserék tanulságát illeti, a kül­ügyminiszter elmondotta: part­nereink elismeréssel nyilat­koztak külpolitikánkról, őszin­tének, nyíltnak és aktívnak tekintik — példának arra vo­natkozólag, hogy a kis orszá­gok is szerepet, méghozzá nem is lebecsülendő szerepet játszhatnak a nemzetközi po­litikában. Azzal kapcsolatban, hogy belga részről a párbeszéd fo­kozását javasolták a küszöbön- álló bécsi tárgyalásokon, a külügyminiszter elmondotta: már a bécsi utótalálkozón rendszeresen kapcsolatot tar­tott a két küldöttség, a belga fél nagyra értékelte a ma­gyar küldöttség által nyújtott hozzájárulást a kompromisz- szumok kidolgozásához. Egyet­értés volt a Bécsben március 6-án induló leszerelési tárgya­lások megítélésében, ezt mindkét ország igen fontos­nak tartja, s külügyminiszte­rével képviselteti magát a megnyitón. (Folytatás az 1. oldalról.) a célja, hogy előkészítsék a kínai—szovjet csúcstalálkozót. Sevardnadze szovjet külügy­miniszter köszönetét fejezte ki a szívélyes fogadtatásért és reményét fejezte ki, hogy ilyen találkozókra a jövőben gyak­rabban kerül sor. Hozzátette, hogy a mostani megbeszélése­ket rendkívüli jelentőségűnek tartja. Vjacseszlav Duhin, a pekin­gi szovjet nagykövetség dip­lomatája elmondta: Sevard­nadze mostani látogatása alatt a feleknek meg kell egyezniük a csúcstalálkozó időpontjában. A megbeszélések eredménye­ként — szovjet források sze­rint — Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár, államfő még az idén tavasszal, áp­rilis vagy május hónap fo­lyamán Pekingbe érkezik. A Mihail Gorbacsov és Teng Hsziao-ping között létrejövő találkozó 30 év — Nyikita Hruscsov és Mao Ce-tung 1959-es találkozója — óta az első csúcstalálkozó lesz szov­jet és kínai vezetők között. Ez a csúcs — Sevardnadze Pe- kingben elhangzott megfogal­mazása szerint — új fejezetet nyit a két szomszédos ország történelmében. Lehetővé te­szi Kína és a Szovjetunió szá­mára, hogy teljesen normali- zálják kapcsolataikat — je­lentette ki a szovjet diplomá­cia vezetője. Sevardnadze külügyminisz­ter ezzel kapcsolatban szom­baton Sanghajban találkozik Teng Hsziao-pinggel, akinek Mihail Gorbacsov írásos üze­netét adja át. A csütörtök délelőtti meg­beszélések másik témája á kambodzsai kérdés volt. Kí­na szerint — mutatott rá Csien Csi-csen — a kambo­dzsai probléma belpolitikai aspektusait magának a négy kambodzsai erőnek .kell, meg­oldani. mindenfajta külső be­avatkozás nélkül. Kína támo­gat minden. . .arra irányuló erőfeszítést, hogy igazságos és ésszerű megoldást találjanak a kérdésre. Ennek megfele­lően Kína reméli, hogy a rö­videsen sorra kerülő második dzsakartai találkozón hala­dást érnek el — mondta a megbeszélésekről a kínai kül­ügyminisztérium szóvivője.. Egy kérdésre válaszolva . a szóvivő közölte, hogy Kínát nem hívták meg a dzsakartai találkozóra, így a részvétel kérdése fel sem vetődik. Ugyanakkor pozitívumként értékelte a „demokratikus Kambodzsa” hárompárti koa­líciójának azt az elhatározá­sát. hogv részt vesz a talál­kozón. Arra a kérdésre, hogv a jelenleg Pekingben tartóz­kodó szovjet külügyminiszter találkozik-e a szintén a kínai fővárosban levő Norodom Sziltanuk herceggel, a szóvi­vő kitérőleg válaszolt. A kínai és a szovjet kül­ügyminiszter csütörtöki meg­beszélésén foglalkoztak a két­oldalú kapcsolatok kérdései­vel. beleértve a határkérdése­ket is. Diplomatáknak az átalakításról Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára időszerű szovjet bel- és kül­politikai kérdésekről, a pe­resztrojka helyzetéről tájé­koztatta csütörtökön a szo­cialista országok moszkvai diplomáciai képviseleteinek vezetőit, köztük Rajnai Sán­dor magyar nagykövetet. Jakovlev feltárta az átala­kítás jelenlegi szakaszának nehézségeit és ellentmondá­sait, szólt a gazdaság és a politikai intézményrendszer reformjáról és az SZKP ap­parátusának újjászervezéséről. A külpolitikára törve- Ja­kovlev külön szólt, a,? szocia­lista-országoknak a nemzet­közi biztonság megteremtésé­re irányuló együttműködésé­ről. A gyanúsított hallgat, a Palme-ügy folytatódik Újabb vizsgálati eredmények A gyanúsított hallgatása el­lenére újabb eredményeket hozott a Palme-gyilkosság ügyében folytatott nyomozás — jelentette ki a svéd fő­ügyész. Anders Helin ezzel in­dokolta a stockholmi városi bíróság csütörtöki döntését, miszerint február 14-ig, újabb két héttel meghosszabbítják a volt kormányfő meggyilkolásá­val gyanúsított 41 éves svéd állampolgár vizsgálati fogsá­gát. A nyomozás legutóbbi sza­kasza — mondta Halin — fel­tárt több, a gyanúsított bűnös­sége mellett szóló, korábban nem ismert körülményt. Mind­azonáltal — állapította meg — legkevesebb egy hónap szük­séges még a vád megalapozá­sához. A gyanúsítottat letartóztatá­sa, december közepe óta hét íz­ben hallgatták ki. Két hete azonban — élve törvény adta jogával — nem hajlandó a ne­ki feltett kérdésekre választ adni. Demonstráció az akadémia épületénél Moszkvai tudósok A HADERÖCSÖKKENTÉSRŐL Bécsben csütörtökön befejeződtek a közép-európai haderő­csökkentésről több mint 15 éven át folytatott tárgyalások, amelyeken a Varsói Szerződés és a NATO tizenkilenc országa képviseltette magát, az előbbiek sorában különleges státusú or­szágként Magyarország is. A küldöttségek 439., egyben utolsó ülésén elfogadott közös zárónyilatkozat kimondja: annak a döntésnek folytán, hogy ez év márciusában tárgyalások kezdődnek az európai fegyve­res erőkről, a középreurópai haderő-csökkentési tárgyaláso­kon részt vett államok elhatározták e megbeszéléseik befe­jezését. A most véget érő tárgyalások — folytatja a nyilat­kozat — 1973 óta arra szolgáltak, hogy állandó jelleggel ko­moly párbeszéd folyjon Kelet és Nyugat között a biztonság kérdéseiről. Az első többoldalú fórumot jelentették azoknak a problémaköröknek vizsgálatához, amelyek az európai sta­bilitás és biztonság szilárdítását célzó erőfeszítésekkel függnek össze. Az egyetértés mértéke nem bizonyult elegendőnek ah­hoz, hogy a résztvevők szerződést hozhassanak létre. A két fél álláspontja azonban egész sor kérdésben közeledett egy­máshoz. A csütörtöki záró ülésen a Varsói Szerződés tagállamai ne­vében Valerian Mihajlov nagykövet, a szovjet küldöttség ve­zetője, a NATÖ-országok nevében pedig Lambert Veenendaal nagykövet, a holland delegáció vezetője értékelte a közép­európai haderő-csökkentési tárgyalásokat, majd utána mind­ketten sajtóértekezleten is kifejtették véleményüket. Tüntetés volt csütörtökön Moszkvában a Szovjetunió Tudományos Akadémiája el nökségének épületénél. A szer­vezők — amint erről még a múlt héten Roald Szaggyejev akadémikus magyar újságírók­nak beszélt — a tudományos élet képviselőjelöltjeit megvá­lasztó január 18-i ülés ered­ményei ellen tiltakoztak. Szaggyejev akadémikus úgy vélekedett, hogy a jelölőgyű­lésen formailag nem vétettek a demokratikus előírások el­len, az eredmény mégsem fe­lel meg a demokrácia követel­ményeinek. A tüntetés szerve­zői — amint a TASZSZ jelen­tése írta — a választást sem tartották demokratikusnak. Ennek következtében marad­tak ki olyan ismert személyi­ségek. mint a már említett Roald Szaggyejev mellett And­rej Szaharov vagy Tatjana Zaszlavszkaja. A tüntetés szer­vezői úgy vélték, hogy a ja­nuár közepén lezajlott jelö­lésre nagyon rányomta bé­lyegét az akadémia elnöksége. Vlagyimir Kudrjavcev jo­gászprofesszor, az akadémia egyik alelnöike azt hangoztat­ta, hogy a jelölésben részt ve­vő csaknem kétszáz tudós kö­zül mindössze 30 volt elnöksé­gi tag. Gurij Marcsuk, az akadémia elnöke átvette a tüntetők ha­tározatát, s közölte, hogy an­nak tartalmáról jövő keddi ülésén folytat vitát az elnök­ség. Róma Villámlátogatás Francisco Fernandez Ordo­nez spanyol külügyminiszter csütörtökön villámlátogatást tett Rómában, ahol megbeszé­lést folytatott Giulio Andreotti olasz külügyminiszterrel a Nyugat-európai Közösség idő­szerű kérdéseiről. A közösség­ben jelenleg Spanyolország tölti be a soros elnöki tisztet. LEMONDOTT A NAGYKÖVET Lemondott és megvált külügyi szolgálattól Olaszor­szág moszkvai nagykövete. Sergio Romano, miután előző­leg a kormány elégedetlensé­gét fejezte ki működésével kapcsolatban. Ciriaco de Mita kormányfő és Giulio Andreotti külügyminiszter megítélése szerint a nagykövet nem kép­viselte kellően az olasz poli­tikát Moszkvában, s túlzott bizalmatlanságot tanúsított a gorbacsovi reformok iránt. Az ellentétek De Mita októ­beri moszkvai látogatása óta éleződtek ki. A nagykövet — mint most napvilágra került — nem értett egyet a De Mi- ta-kormány ama döntésével, hogy a Nyugatnak támogatnia kell a gorbacsovi reformpoli­tikát. Jelentései állandó két­séget és bizalmatlanságot tük­röztek e politika esélyeit és hatásait illetően. Mint kiszivárgott, a kormány Románét ezért át akarta he­lyezni Párizsba UNESCO-kép- viselőnek, ö azonban inkább lemondott a külügyi szolgálat­ról, amelyben 1954 óta állt. Példa nélküli Olaszországban, hogy egy nagykövetet levált­sanak hasonló nézetkülönbsé­gek miatt. A most 60 éves diplomata 1985 óta vezette a moszkvai olasz nagykövetséget. Romano egy ideig Olaszor­szág NATO-képviseíője is volt Brüsszelben. Több tanulmány és történelmi mű szerzője. Utóda Moszkvában hírek sze­rint Ferdinando Salieo, aki jelenleg az olasz külügymi­nisztérium gazdasági kapcso­latokért felelős főigazgatója. Sevardnadze javaslata Pekingben Legyen békeövezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom