Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

1989. FEBRUAR 3.i PÉNTEK &ni<m Ma nem előny, kötelezettség Hová lett a régi tekintély? A kiskunlacházi Pereg Tsz ezer 230 hektáron gazdálko­dik. Nem tartozik Pest megye s a térség nagy gazdaságai közé. Hiszen 380 aktív és 52 bedolgozót tartanak számon. Ennek ellenére az 1988-as gaz­dálkodás alapján úgy tűnik, 21 milliónál valamivel na­gyobb lesz a termelőszövetke­zet tiszta nyeresége. Ahogy je­lezték, február hatodikán tart­ja meg a pártalapszervezet beszámoló taggyűlését. Ember, azaz alapszervezet tervez, ám az élet közbeszól. Mert a zárszámadásra február 17-én kerül sor. S előtte nyolc.mun- kahelyi közösség vet számot tavalyi munkájával, s ezt kö­veti a vezetőségválasztás, tisztújítás. így aztán a beszá­moló taggyűlésre később ke­rül sor. Ettől függetlenül öt­vös József alapszervezeti párt­titkár nyomába szegődtem az irodaházban. Mindössze azzal a kérdéssel tarsolyomban: mire készül, mire számít a beszámoló taggyűlésen? Ketten már visszadobták Ha valaki kényszerből halmozza a megbízatások, munkakörök, kötelezettségek számát, hát Ötvös Józsefre ez a megállapítás ráillik. Sze­mélyzeti és oktatási vezető, de emellett még tízféle megbíza­tásnak is eleget tesz alkalman­ként. S nem éppen mellékesen alapszervezeti titkár. íróaszta­lán az iratkötegektől gondo­san elválasztva egy piros tag­könyv fekszik. Ügy látszik, tagfelvétel is lesz majd a be­számoló elhangzása után. Mondom, miközben ülök le. — Azt csak hiszi. Két hó­nap alatt immár ez a máso­dik tagkönyv, amit visszadob­nak. Az áremelkedések, a megélhetési nehézségek miatt az emberek egyre idegesebbek. S így akarják levezetni a ben­nük felgyülemlett feszültsé­get. Zavartak a gazdasági, a megélhetési lehetőségek rom­lása miatt éppúgy, mint az ideológiai megközelítések miatt. Utalok a 168 órában elhangzott megállapításra: 1956 minősítése népfelkelés. Le­hetne persze, de ott, ahol fegy­vert osztogattak, ártatlan em­berek kerültek csővégre, akasztófára, ott nem tudom én magam sem, beszélhetünk-e népfelkelésről... S azon sem csodálkozik, hogy az emberek befelé for­dulnak. Mert bizony nemcsak a nyugdíjasoknak nehéz a helyzete ebben a harminchá­rom tagot számláló alapszer­vezetben. Továbblátnaik az orruknál, s nem nézik, ki a párttag, ki nem, azt már meg­állapították, hogy az elektro­mos üzemükben dolgozó nők­nek sem egyszerű a 2 ezer 800 és 3 ezer 200 forintos havi bérből gyereket iskoláztatni, a családnak beszerezni mindazt, amire szüksége van. Mert a tejet, a tejtermékeket a nagy­községben sem méri olcsóbban a boltos, mint a fővárosban ... Vitatkoznak a peregiek — mert errefelé még a régi el­nevezést használják, tekin­tet nélkül arra, hogy mikor egyesültek Lacházával —, s úgy érvelnek: az ország nehéz gazdasági helyzete nem csu­pán az árak felsrófolásával oldható meg. Ügy ítélik meg a helyzetet: addig papoltunk a szerkezetátalakításról, míg ide jutottunk. A szó helyett a tettek többet értek volna ... A világban történtekre nyi­tott helybéliek sokszor szóvá teszik, nem ártana végre a piacok közötti megkülönbözte­tést nemcsak szótárúnkból, hanem gyakorlatunkból is végleg kitörölni. Mert ne le­gyen minőségi követelmény­ben megmutatkozó különbség a szocialista és tőkés piac kö­zött. Az meg már nevetséges, hogy egy bárányról kis ha­zánkban hány- bőrt húznak le, míg mondjuk, Olaszhonba ki­kerül. Mert az inpexek, a közvetítők sora szedi le a sá­pot, s ráadásul feleslegesen. Tapasztalható-e vezetőelle­nesség a portán belül? Közö­sen keressük rá a választ. Nem vezetőellenesek a peregiek. Elismerik, vallják, hogy a ve­zetőnek vezetnie, felelősséget vállalnia szükséges. A gazdál­kodásért, a közösért. A baj csak pénzosztásnál van. Ilyen­kor elsikkad az egyszemélyi felelősség, mindenki azt nézi, ki mennyit vesz fel a pénztár­ban. Nem könnyű a morgá­soknak elejét venni. Ötvös Jó­zsef azt mondja: ­Az elválasztójel bosszúja — Ilyenkor az unos-untalan Ismételgetett megjegyzésem­mel állok elő: mindenki a hátizsákjában vitte a marsall- botot. Csak a képesség, a ta­nulni akarás tette az egyiket vezetővé, a másikat meg be­osztottá. Demagógia ez tőlem? Nem hiszem. Mert szűkebb környezetünkben nem a vadá­szaton való részvétel, az ivá- szat alapján választódtak ki a vezetők. A pénz, ami a má­sik tárcájában lapul, az ir­ritáló tényező zárszámadás táján. No, meg bérfejlesztés­kor. Ezt én az elválasztójel bosszújának nevezem, minősí­tem. Mert évtizedeken át kü­lönbséget tettünk produktív és Rendkívüli tanácsülés Ürömön Egy nem és egy igen A tanácstagok egy részének írásos kérésére rendkívüli ülést tartott csütörtökön Üröm és Pilisborosjenő Közös Taná­csa. A két község között az utóbbi napokban támadt a né­zeteltérés. Ennek az volt az oka, hogy a Duna Kör január 27-i alakuló ülésére, amelyen a távvezeték további sorsáról is szó esett, a plakátokat kez­detben csak az egyik falu, Pilisborosjenő lakói számára címezték, ami bizalmatlanná tette a távvezetékkel kapcso­latos állásfoglalás egységessé­gében és a közös fellépésben az ürömieket. A nézeteltéré­sek tisztázása után a két fa­lu újból és ismét egyetértett, abban, hogy a távvezeték ere­detileg tervezett nyomvonala ellen közösen lépjenek fel és támogassák a közös tanács ta­valy decemberben hozott ha­tározatát. Eldöntötték azt is. hogy hozzájárulnak a Pető Intézet Ürömhegyre való te­lepítéséhez. Nyilvántartásba vétel Nyolc új szervezet Az egyesülési jogról szóló. 1989. évi II. törvény hatályba lépése óta eltelt egy hét alatt nyolc társadalmi szervezet fordult a Fővárosi Bírósághoz, s kérte nyilvántartásba véte­lét — tájékoztatta dr, Szabó Sándor, a Fővárosi Bíróság el­nökhelyettese az MTI munka­társát. — Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi sze­mélyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendel­kező szervezetei politikai pártot, szakszervezétet. tö­megmozgalmat. érdekképvise­leti szervezetet, egyesületet, vagy más szervezetet hozhat­nak létre és működtethetnek. Ezeket együttvéve társadalmi szervezetnek nevezi a tör­vény. improiduktív állományúak kö­zött. Nem azt néztük, kinek mekkora a munkabírása, murt- kájának hasznossága, haté­konysága mit hoz a közösség­nek. Most ennek dugájába dőltünk, dőlünk, amikor dif­ferenciálni akarunk. Egyen- lősdire törekednek, azt köve­telnek, a másik bérlistájának jogosságát vitatják az embe­rek. Nehéz lesz ettől a rossz, kártékony megkülönböztetés­től elszakadni, az emberek gondolkodásmódját ettől elsza­kítani. Mert egyenlősdi nincs és nem is lehet — csak az esélyegyenlőséget kellene hogy megteremtsük! A több, a jobb is kevés Milyen taggyűlésre lehet számítani egy harminchárom fős alapszervezetben? Viha­rosra? Netán azt is kimondja valaki, hogy a párt vesztett tekintélyéből, vezető szerepe sem a régi? — Nem a beszámoló tag­gyűlésen mondják ezt ki, tud­ják, hogy érveink, ideológiánk a régi köntösben nem állja meg a helyét. Ami baj, s hiba: nem tudunk újat mondani, legfeljebb zavart keltő megál­lapításokkal előállni. De úgy vélem jómagam is, hogy a pártnak nem érvrendszere miatt volt még tekintélye az utóbbi három évben, hanem hatalmánál fogva. Ami viszont biztos, hogy embereinek nem tudott új érvrendszert adni. Az alapszervezeteknek is csak a nyakukba dobták a gyeplőt, az önállóságot, éljetek vele! Máról holnapra, amikor soha­sem próbáltuk? Ez volt az el­ső kudarc. — De visszatérve az ideoló­giára: a dogmává merevített marxizmussal sehová sem ju­tunk a társadalmi, a gazdasá­gi élet változása során. Külö­nösen akkor, amikor a párt­tagság jó része nem is ismeri a marxizmus téziseit. Peregen az egyházi vezető s elődje is birtokában volt az ismeret- anyagnak, s jobban nyomon követte a párthatározatokat is, mint jó néhány kommunista. S ez nem megvetendő egy vallá­sos településen. Viharos tag­gyűlésre számítok, ahol szá­mon kérik, miért dolgoztunk az utóbbi harminc évben, ami­kor egyre csökken az életszín­vonal. Hogy a párt tekinté­lyét visszaszerezzük, a vezető szereppel együtt meg kell ta­nulnunk politizálni, vitatkozni, érvelni. Még akkor is vallom, s magamra is kötelező erejű­nek érzem ezt, ha a harmadik ciklus végén leköszönök a tit­kári funkcióról. De szószólója maradok a párt politikájának, miközben erősítem azt: már csak a jó, a jobb és a több munkával léphetünk előre. Akkor is, ha ma még ez ke­vésnek bizonyul a jó és jobb megélhetéshez. De csak bí­zom benne, hogy maholnapi tőkénket ebből kovácsolhat­juk. Varga Edit Monori-erdő, Apajpuszta A botrányok után A Monori-erdő, Apajpusz­ta. és Kunszentmiklós kör­nyéki környezetszennyezési botrányok kirobbanása után különösen időszerű környe­zetvédelmi feladatok kerül­tek előtérbe csütörtökön Kecskeméten. Bács-Kiskun megye, valamint a Környe­zetvédelmi és Vízgazdálkodá­si határt is érintő földszeny- egyeztető tárgyalásán. A Kis­kunsági Állami Gazdaság ál­tal okozott, a kunszentmikló- si határt is érintő földszeny- nyezéssel kapcsolatban el­hangzott, hogy nagy erőkkel folytatódik a felderítés, és ké­szülnek a tervek a teljes kár- elhárításra. A tanácskozá­son részt vevő Ábrahám Kál­mán államtitkár hangsúlyoz­ta. hogy a kárelhárítás sem­miképpen sem késlekedhet pénzhiány miatt. A zömmel Apajpusztán és részben Bács- Kiskunban keletkezett kör­nyezetszennyezés teljes fel­tárásának. a szükséges vizs­gálatoknak, illetve a veszély felszámolásának költsége vár­hatóan 100 millió forintra rúg. A kártérítéssel kapcsola­tos bírósági döntésig a költ­ségeket megelőlegezik. Még idegenkednek a pénzkímélő eszközöktől Gondok a valutaellátásban Az utóbbi hetekben több esetben fennakadás volt a kül­földi fizetőeszköz-ellátásban, a határokon túlra utazó magyar turisták nem mindig tudtak osztrák schillinget, NSZK- márkát és USA-dollárt vásá­rolni. A Magyar Nemzeti Bank­ban ezzel kapcsolatban el­mondották: nagymértékben megnövekedett a tőkés orszá­gokba, elsősorban Ausztriába utazók száma, s így a valuta­vásárlás értéke a korábbiak többszörösére emelkedett. A Magyar Nemzeti Bank január­ban 800 millió schilling, 52 millió márka és 6.7 rrrllió USA-dollár bankjegyet bocsá­tott a mintegy 430 valutaki­szolgáló hely rendelkezésére. Az igények azonban ezt a mennyiséget is meghaladták. Az MNB a múlt esztendőben 3.2 milliárd schillinggel, 173 millió márkával és 3 millió USA-dollárral egészítette ki a külföldiek által Magyarország­ra hozott bankjegyek állomá­nyát, hogy ne legyen fennaka­dás a készpénzellátásban. A kiutazáshoz szükséges va­luta fedezete rendelkezésre áll, ám ilyen nagy mennyiségű bankjegy biztosítása gondot okoz. A nagy tömegű valuta zökkenőmentes beszerzése, a hamisítványok kiszűrése és a bankjegyek eljuttatása az áru­sító helyekre már időnként meghaladja a dolgozók erejét. Ezért a Magyar Nemzeti Bank kéri az utazók megértését és együttműködését. Fontos lenne, hogy a nagy utazási hagyományokkal ren­delkező országokhoz hasonlóan Magyarországon is széles kö­rűen elterjedjenek a készpénz­kímélő eszközök, utazási csek­kek. Magyarországon is lehetőség van USA-dollárra szóló utazá­si csekk igénybevételére. Eze­ket költségmentesen bocsátják a magyar turisták rendelkezé­sére. A lakosság azonban még nem ismerte fel a csekk elő­nyeit,' sőt az utazók többsége idegenkedik ettől a fizetőesz­köztől, s ha teheti, nem fo­gadja el. A Kamara akarja, a Fidesz ellenzi Hasznot hoz-e a világkiállítás? A Magyar Gazdasági Ka­mara ügyvezetősége kialakí­totta állásfoglalását a terve­zett Budapest—Bécs világki­állítással kapcsolatban. A rendezvény a nemzet érde­keit szolgáló, nagy jelentősé­gű vállalkozás lehet, hozzá­járulhat ahhoz, hogy Magyar- ország továbbra is élen járó szerepet vállaljon a kelet— nyugati politikai, gazdasági kapcsolatok bővítésében — szögezi le a dokumentum. A világkiállítással megala­pozható a teljes idegenforgalmi ágazat fellendülése, s a for­galom magas szintje a ren­dezvény után is fenntartha­tó. így rövid idő alatt jelen­tős konvertibilis devizabevé­tel-többletre tehet szert az ország. A testület véleménye szerint a világkiállítás szervezését társadalmi üggyé kell tenni. Szükség van a lakosság, a vállalatok mozgósítására. Ez a nagyszabású rendezvény egyben felhasználható a gaz­dasági struktúra átalakításá­nak ösztönzésére is. A Ka­mara szükségesnek tartja a világkiállítás ügyében a tel­jes nyilvánosságot, a folya­matos tájékoztatást. Lénye­ges. hogy minél előbb elké­szüljenek a költség- és a megtérüléssel kapcsolatos becslések. A Magyar Gazdasági Ka­mara ügyvezetősége felajánl­ja tagozatainak, valamint te­rületi bizottságainak közre­működését. szakértelmét. A tervezett Bécs—Budapest világkiállítás témájához kap­csolódott a Fidesz csütörtö­ki sajtótájékoztatója is, ame­lyen a meghívott szakértők — építészmérnökök, telepü­lésszociológusok — úgy véle­kedtek. hogy az ügyben nem kap valamennyi nézet nyil­vánosságot. Kétségbe vonták a buda­pesti világkiállítás szükséges­ségét, és megkérdőjelezték a tervezett gazdagréti hely­színt is. A Fidesz által meghívott szakértők szerint kétséges az idegenforgalom fellendülésé­től remélt haszon is. Vélemé­nyük szerint ugyanis ezen a területen mintegy 30—40 mil­liárd forintos veszteségre le­het számítani. A világkiállí­táshoz kapcsolódó, idegenfor­galmi célú beruházás terve­zett összege több mint 67 milliárd forint, a kalkulált bevétel azonban alig haladja meg a 15 milliárdot. Egy adósságoktól, kamat- törlesztési kényszertől sújtott népgazdaság — éppen a sta­bilizáció időszakában — nem képes egy olyan tehertételt mint a világkiállítás, elvisel­ni — összegezték véleményü­ket a Fidesz által meghí­vott mérnökök. Az úttörőszövetség állásfoglalása Felelőtlen költekezés Az úttörőszövetség országos elnöksége felkérte az MTI-t az alábbiak közlésére: a Magyar Üttörők Szövetségének orszá­gos elnöksége belső ellenőrzése során súlyos pénzügyi szabály­talanságokat állapított meg. Az elnökség a leghatározot­tabban elítél mindenféle visz- szaélést, így a pénzügyi tisztá- talanságot is, és határozottan fellép az úttörőszövetségben az olyan cselekedetek ellen, ame­lyekkel — közvetett vagy köz­vetlen módon — megkárosít­ják a gyerekeket, s nem az ő érdekeiknek megfelelő célokra használják fel a rendelkezé­sükre álló pénzeket. A konkrét eset kapcsán — a szövetség munkatársa testületi jóváha­gyás nélkül fizetett ki pénzt egy tizenévesének szóló egész­ségnevelő fényképregény elké­szítésére, s az elszámolások so­rán több előírást megszegett — az országos elnökség a sza­bálytalanságért felelős személy munkaviszonyát azonnali ha­tállyal megszüntette és ügyet átadta a rendőrségnek. Az úttörőszövetségnek az el­múlt évek során — anyagi esz­közeinek csökkenése miatt — a gyerekek érdekeit szolgáló jó néhány feladat megvalósítá­sáról kellett lemondania. Ép­pen azért a szövetségnek ala­posan meg kell fontolnia, mire fordítja a rendelkezésére álló pénzt, s a tennivalók között rangsorolnia szükséges. Ilyen helyzetben nem engedhető meg, hogy az országos tanács egyik munkatársa testületi jó­váhagyás nélkül nagy összeget fordítson olyan célra, amely nejn tartozik a szövetség leg­fontosabb feladatai közé. Áfát számol a gép A külföldre járó hazánkfiai figyelmét bizonyára nem kerülte cl, hogy odakint, például mondjuk Becsben, micsoda pénzíár- gépcsodák működnek az üzletekben. Most nálunk is valami ilyesféle készül. Diósdon, a Datacoop Számítástechnikai Kis­szövetkezetben ez "évben mintegy hatezer darab elektronikus pénztárgép-részegységet gyártanak, amelyek pontosság cs meg­bízhatóság tekintetében felvehetik nyugati társaikkal a ver­senyt. Jocsák Jakabné betanított műszerész az áfát is kiszá­moló kasszagép nyomtatott áramkörének paneljét szereli össze (Hancsovszki János felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom