Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

2 to Keríti] > 1989. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Arensz befejezte, Arafat megkezdte tárgyalásait Kairóban A nézetkülönbségek nem oldódunk A szovjet külügyminiszter, Eduard Sevardnadze és izraeli kollégája, Mose Arensz szerdai kairói tárgyalásukat követően egyaránt megerősítette: a kö­zel-keleti válság rendezését il­letően a két jel eltérő nézete­ket vall, de szándékuk szerint különböző szinteken folytatni kívánják a párbeszédet. Az egyiptomi szovjet nagy- követségen délelőtt megkez­dett Sevardnadze—Arensz-tár- gyalás az előirányzott másfél óra helyett közel kétszer eny- nyi ideig tartott, mely tényt a nagy számban jelenlevő újság­írók önmagában is jelentősnek • ítéltek. A Sevardnadze által „őszintének és nyíltnak” érté- ' kelt tárgyalás végeztével a résztvevők rögtönzött sajtóér­tekezletet tartottak. Eduard Sevardnadze közölte: partneré­vel megegyeztek, hogy külön­böző szinteken — így a kül­ügyminiszterin is — fenntart­ják a kapcsolatokat. „Az első alapvető lépést e téren a kö­zeli napokban összeülő szak­értői tárgyalások jelentik, me­lyen mélységében fogják fel­tárni a térség válságának meg­annyi vetületét. Ezt követően lehet meghatározni a további cselekvés lehetőségeit és esz­közeit” — mondotta a szovjet diplomata. A nemzetközi rendezési kon­ferenciáról — melyet az izrae­li fél ezúttal is határozottan elutasított — Sevardnadze ki­jelentette: Nincs szó arról, hogy sikerült volna a térség válságával kapcsolatos nézet- különbségeket feloldani — de ezt egyikük sem várta, naiv- ság lett volna egy ilyen fel- tételezés. hangoztatta. (Mint ismert, a Szovjetunió az Izrael által követelt diplomáciai kap­csolatok felújítását ahhoz — az arab országok részéről ész­szerűnek minősített — felté­telhez köti, hogy Izrael kor­mánya fogadja el a nemzetkö­zi konferencia, és azon a PFSZ-szel való tárgyalások gondolatát.) A mellette álló Mose Arensz arra szorítkozott, hogy „nincs Terméketlen civakodás az afgán ellenzékben Lefújták a sara újabb ülését Az ellenkormány megalakí­tásával kapcsolatos nézetelté­rések miatt elmaradt az afgán ellenzéki csoportok 440 kép­viselőjéből álló tanácskozó gyűlés (sura) szerdára kitűzött ülése. A pakisztáni Ravalpindiben több mint egy hete kezdődött tanácskozás terméketlen civa- kodásba fulladt, ezért a sura hétfőn különbizottságot állított fel azzal a megbízással, hogy ez a testület tegyen javaslatot szerdán a kormány összetéte­lére. A sura tagjai előtt is is­meretlen helyen tanácskozó különbizottság szerdán semmi­féle indítvánnyal nem jelent­kezett. a tanácskozó gyűlés ülését ezért lefújták. Az afgán ellenzék pakisztá­ni székhelyű szunnita ágának hét csoportja közül négy szer­vezet iszlám állam létrehozá­sát szorgalmazza, három szer­vezet viszont világi alapon képzeli el az állam berendez­kedését. Mindezt tovább bo­nyolítja a „pesavari hetek” vezetőinek hatalmi vetélkedé­se, ami a kormány összetételé­ről folyó vitában csúcsosodik ki. A NAGYKÖVETET NÉHOL MEGVERIK Felháborítónak minősítette kedden Nagy-Brltannia külügyi államminisztere azt, hogy a román biztonsági szervek Kolozs­váron tettleg bántalmazták a bukaresti brit nagykövetet. William Wald egr ave szerint a január 27-i incidens, majd az azt követő román magatartás károkat okozhat a két ország viszonyában. Ezt a külügyi államminiszter kedden jelentette ki Stan Soare londoni román nagykövetnek. Hugh Arbuthnott bukaresti brit nagykövet Január 27-én üzenetet kívánt átadni Kolozsváron Doina Cornea asszony­nak, az ismert román ellenzéki személyiségnek. A nagykö­vet beszámolója szerint a román rendőrök megállították, dur­ván bántalmazták, majd közölték vele, hogy nem keresheti fel Corneát. Az asszony múlt év ősze óta házi őrizetben van, mivel levelet írt több nyugati újságnak, tiltakozva a romániai falurombolási tervek miatt. Soarp azt válaszolta Waidegrave-nek, hogy a brit nagykö­vet közlekedési kihágást követett el, Doina Cornea ügyévei pedig — mint mondotta — kizárólag a román szervek jogo­sultak foglalkozni. Az incidens után először egyébként maga a brit nagykövet kívánt személyesen tiltakozni, a bukaresti külügyminiszté­rium azonban nem volt hajlandó fogadni őt. A minisztérium néhány napja visszaküldte azt a diplomáciai jegyzéket is, amelyben London felvilágosítást kért Cornea asszony és 22 más román állampolgár helyzetéről. Diplomáciai tiltakozások a Have/-ügy miatt Az ítélet visszevcmsét kérik Az NSZK kormánya nagy ' megütközéssel értesült Václav Havel csehszlovák író kedden történt elítéléséről — jelen­ni tette be a bonni külügyi hiva­- tál. Az erről nyilvánosságra o hozott közlemény szerint az ítélet egyrészt érthetetlen, te- í kintettel a bécsi záróokmány­ai nak az emberi jogokra vonat­- kozó kikötéseire, másrészt ál- 6 tálában is összeegyeztethetet­len az európai együttműködé­si és biztonsági folyamat szellemével. A nyugatnémet kormány bejelentette, hogy a kérdést Illetően egyeztet az Európai ' Közösségben (EK) lévő part­nereivel. Ausztria Václav Havel el­ítélésével kapcsolatban mű­ködésbe fogja hozni a bécsi utókonferencia záróokmányá­ban az emberi jogok megsér­tésének esetére előirányzott ellenőrzési mechanizmust. Mint Alois Mock alkancellár, külügyminiszter az APA oszt­rák hírügynökséggel közölte, Ausztria először diplomáciai úton követel felvilágosítást Havel elítéléséneK hátteré­ről. Francois Mitterrand francia államfő üzenetet intézett Gus- táv Husák csehszlovák köz­társasági elnökhöz, s ebben aggodalmának adott hangot Václav Havel író elítélése miatt — közölte szerdán a pá­rizsi külügyminisztérium szó­vivője. Mitterrand az ítélet visszavonására kérte a cseh­szlovák államfőt, s hasonló­képpen nyilatkozott a Francia Szocialista Párt emberi jogok­kal foglalkozó titkára is. A L’Humanité, a Francia Kom­munista Párt lapja a maga részéről „elfogadhatatlannak” minősítette az író bebörtön­zését, s követelte Havel azon­nali szabadon bocsátását. 'Csak röviden... GEORGE BUSH amerikai és Gúlám Iszhak Han pakisztáni elnökhöz intézett nyílt levelet több neves személyiség annak érdekében, hogy járjanak köz­be az Afganisztánban fogság­ba esett mintegy 300 szovjet katona szabadon bocsátása ér. dekében. KHOMEINI AJATOLLAH, Irán vallási vezetője szerdán kijelentette, hogy ’ parancsa Salman Rushdie, a „Sátáni versek” írójának megölésére a nyugati fenyegetőzések elle­nére is érvényben marad. egyetértés a felek között a nemzetközi konferenciáról”. Hangoztatta ugyanakkor, hogy ,.a hosszú kapcsolatok nélkül eltelt időszakot követően Iz­raelnek és a Szovjetuniónak egyaránt sok megbeszélnivaló­ja van”, de részietekre nem tért ki. Kormánya korábbi ál­láspontját megismételve Arensz kijelentette: Szerinte a közel-keleti béke akkor való­sulhatna meg, ha a többi arab ország is követné Egyiptom példáját, és közvetlenül tár­gyalna Izraellel. E nyilatkozat után Arensz elutazott Kairóból, ahová alig egy órával ezután megérkezett a PFSZ VB elnöke. Jasszer Arafat. Sevardnadze szovjet külügyminiszter • tárgyalást kezdett a PFSZ VB elnökével. Mihail Gorbacsov Donyeckbsn Donyeckben, a szovjet bá­nyászat egyik központjában folytatódott szerdán Mihail Gorbacsov ukrajnai látogatása. Az SZKP KB főtitkára, a legfelsőbb tanács elnökségé­nek elnöke ezúttal is utcai be­szélgetéssel kezdte program­ját. A szovjet vezető elsősor­ban az iránt érdeklődött, hogy miként valósulnak meg a gaz­dálkodás új formái, hogyan hatnak a változások a do- nyeckiek életére. Az embe­rek egymás szavába vágva szorgalmazták a szénben és ércekben gazdag bányavidék fejlesztését, új bányák építé­sét. Indulatosabbá akkor vált a beszélgetés, amikor a lakás­gondok jöttek szóba. Mint'”el­hangzott, az elmaradás követ­keztében mintegy 60 ezer bá­nyászcsalád vár lakásproblé­máinak megoldására. A Donyeckgormas Kombi­nátban Gorbacsov nemcsak a vezetők tájékoztatóját hallgat­ta meg. hanem felkereste a legnagyobb üzemcsarnokot, is­merkedett a gyár termékeivel, a gépek között elbeszélgetett az ott dolgozókkal is. Mihail Gorbacsov a nap má­sodik felében a térség szénbá­nyászati központjának épüle­tében bányászokkal találkozott. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának február 20-21-ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) O A Központi Bizottság támogatja, hogy az alkotmány a maguk teljességében rögzítse a nemzeti jelképeket. Ajánlja, hogy az állam címere Magyarország tradicionális nemzeti jelképén alapuljon. A Központi Bizottság megvitatta az ag­rárpolitika megújításának koncepciójáról be­nyújtott javaslatot és megállapította: © Az MSZMP eddig folytatott agrárpoli­tikája — amelynek alapjait az 1957. évi agrártézisek rakták le — sikeres volt. Ez az agrárpolitika folyamatosan és ru­galmasan igazodott a változó körülmények­hez. Megteremtette a mezőgazdasági terme­lés fellendítéséhez nélkülözhetetlen nagy­üzemi kereteket, elősegítette a korszerű ter­melési módszerek alkalmazását, valamint a mezőgazdasági kistermelés kibontakozását. © A nemzetközi gazdasági helyzet változá­sai, gazdaságpolitikánk tévedései, gaz­daságunk súlyos gondjai és az ezekből is adó­dó társadalmi feszültségek törvényszerűen éreztetik kedvezőtlen hatásukat az élelmiszer- gazdaságban. Ezek elkerülése, a gazdasági re­formfolyamat következetes továbbvitele el­odázhatatlanná teszi agrárpolitikánk megújí­tását. © A párt megújuló agrárpolitikája a szek­torsemlegesség következetes érvényesíté­séből, az élelmiszer-termelésben részt vevők esélyegyenlőségének biztosításából indul ki. Ezért szükségesnek tartja a vegyes tulajdonú formák gazdagítását és ehhez a közgazdasági és jogi feltételek megteremtését. Az agrárágazat illeszkedjen be az egész gaz­dasági szabályozás általános rendszerébe, ugyanakkor érvényesüljenek az ágazat sajá­tosságai is. O A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a vita alapján elkészült állásfoglalás-ter­vezetét nyilvánosságra hozza, és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, tudo­mányos, érdekkéoviseleti szervek és más fó­rumok véleményét is. A testület a társadalmi vita tapasztalatait figyelembe véve még eb­ben a félévben kialakítja és meghirdeti a párt agrárpolitikáját. nyíltság, az új. demokratikus formák, megol­dások keresése. Az elfogadott dokumentumok összhangban vannak az országos pártértekez­let állásfoglalásával, és megfelelő alapul szol­gálnak a további munkához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ed­digi pártértekezletek segítették az,új tenni­valók megfogalmazását, a helyi programok kimunkálását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a oártértekezletek nyomán lényegesen meg­változott a vezető testületek összetétele, ki­alakulóban vannak a szükségessé vált politi­kai változások személyi feltételei. O A pártfórumok tapasztalatai is megerő­sítik a Központi Bizottságnak azt az el­határozását. hogy meg kell gyorsítani a tár­sadalmi, gazdasági és politikai életünk alap­vető kérdéseivel kapcsolatos vitákat, a helyes álláspontok kialakítását. A Központi Bizottság következő ülésein fo­lyamatosan napirendre tűzi az MSZMP de­mokratikus és hatékony működésével össze­függő teendőket, így több ék között: a párton belüli kezdeményezés, a kritika, a nézet-, a vélemény- és a vitaszabadság érvényesítésé­nek elvi' és gyakorlati kérdéseit: a párton belüli választások új rendjét.: a munkahelyi és a lakóterületi alapszervezetek feladatait és a párt szervezeti felépítésének korszerűsíté­sére vonatkozó javaslatokat. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy azokat a párt értekezleteket, amelyek az o-szá- gos pártértekezlet állásfoglalásából adódó fel­adatokkal kívánnak foglalkozni, április 30-dg tartsák meg. A Központi Bizottság megvitatta a vá­rosi és a megyei pártértekezletek, vala­mint az országos pártértekez'etet követő me­gyei pártbizottsági ülések politikai tapasztala­tairól készített jelentést. ^Kedvezőnek tartja azt a kibontakozó új munkastílust, amelynek jellemzője a teljes A Központi Bizottság szervezeti kérdések­kel is foglalkozott. O Az utóbbi időszakban jelentősen nőtt a Központi Bizottsághoz, mint testülethez írott levelek száma. Ezek fontos észrevétele­ket, javaslatokat tartalmaznak a párt egé­szének működésével, a vezető testületek mun­kájával. valamint a pártvezetők és tisztség- viselők közszereplésével kapcsolatban. A Köz­ponti Bizottság ezért intézkedett arról, hogy a levelek tartalmát a testület tagjai megis­merhessék és a döntéshozatal során figyelem­be vehessék. © A Központi Bizottság módosította a szer­vezeti szabályzatnak a tagfelvételei "fog­lalkozó pontját. A tagfelvétel eldöntésében megerősítette az alapszervezeteik szuverenitá­sát. és eltörölte az irányító pártbizottságok tagfelvételt jóváhagyó jogkörét. A párttagság kelte a felvételről határozó taggyűlés -idő­pontjától és nem a tagkönyv átvételétől szá­mít. Ettől kezdve gyakorolhatja jósait az újonnan felvett párttag, és a tagsági díjat is eszerint fizeti. / Vélemények a KB üléséről Eddig is feltűztem @ kokárdát A hét első két napján ülé­sezett az MSZMP Központi Bi­zottsága. Szerdán reggel arra kerestünk vá'aszt, vezetettek és vezetők miiként vélekednek a legfontosabb kérdésekről. A leendő alkotmányról, az agrár- téziseikről, az alternatív szer­vezetek március 15-ről kiala­kított elképzeléseiről Szikrázóan ragyogó délelőtt, Vecsés Ferihegy Tsz irodahá­zának udvara. Az érdeklődés középpontjában egy pirosra festett, kisméretű, ám a ház­tájiban jól használható trak­tor. Értéke háromszázhúszezer forint. Enhyit számolt le az asztalra tulajdonosa a tsz-nek. Mert 120 darabot, előre szá­mítva az igényre, a szövetke­zet vett meg. A pártiroda zár­va, az elnöki szobában a nyu­gatnémet nagykereskedővel tárgyalnak. Ám ha a Kis­ülésről esik szó, akkor Dobro- vitz József elnök a fél pfenni­gek sorsát is eldöntő tárgyalást otthagyja. Régi az ügyfél, megy már magától is a megállapo­dás, s neki mondanivalója van. — Az agrártézisekre nagyon is odafigyeltem. Számomra a föld. értékével kapcsolatos el­képzelés homályos. Vitatom, hogy a farmer rendszerű gaz­daságoknak nincs létjogosult­ságuk. Van. A parasztember­nek akkora földterületet ad­junk, amit biztonsággal meg­művel. Ez nem új földosztás, Dobrovitz József hanem a tulajdonosi érzés, a felelő'ség erősítése. Abban a körben, ahol az integrálás ma már a tsz dolga. S a töke visz- szaáramlana gyorsan a gazda­ságba. Ma? Pesti lakásba, ék­szerbe fektetik. Az a biztos. Életrevaló ötlet viszont a Nyu­gaton kialakítandó kiskereske­delmi hálózat. De csak akkor, ha a piaci, a sajátos igények­hez igazodik. A Gabona tröszt tervezett feloszlatása? A Zöildérttel is le kellene már számolni. Kárt okoz a ter­melőnek, az országnak. Indo­kolatlanul felveri az áraikat irodaházaival, alkalmazotti lét­számával. Míg a maszek az irodaházát zsebben hordaná, mint ez a nyugatnémet nagy­kereskedő. Hisz a tőke tetemes részét a hálózatba, a boltokba fektetik, az csillogjon, az kí­náljon, ne egy irodaház pom­pázzon. Tanulni az ésszerűt, a célszerűt még mindig nem késő. Mit mondjak? Filctollal ta­karosán kidekorálta a Népsza­badság keddi számát — mert, hogy a céghez csak fél 12-ikor futnak be a napilapok — Hö- römpö Jenő. a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Vállalat Pestvidéki Területi Központja monori pártalapszervezetének titkára. — Első nekirugaszkodásra sok minden nem világos. Egy- vagy kétkamarás rendszer az alkotmányhoz kapcsolódó el­képzelésekben. Hogy melyik a helyes? Azt a közleményből nem tudom kideríteni. A szám­vevőszék, s az alkotmánybíró­ság felállításával egyetértek. Furcsa, hogy eddig a Pénzügy­minisztérium önmagát ellen­őrizte... Sok az óhajszerű megfogalmazás a közlemény­ben. S az az érzésem, hogy már megint sietünk. Amikor még a következő választások előtt el akarjuk dönteni: protokollá­ris elnöki rendszert vagy ko­moly jogosítványokkal felruhá­zottat vezessünk be. Hagyni Ilörömpő Jenó kéne kiforrni a véleményeket, mint a jó bort. Ám abba a hi­bába esünk, hogy mindent egy­szerre el akarunk mondani, meg akarunk oldani. Szemet szúrt, hogy ismét arra helyez­tük a hangsúlyt, országápítő munkánk csak a szocializmus alapján teljesedhet ki. Nem szeretem amikor az MSZMP is­mét kinyilatkoztat. Akkor, amikor a demokratizálási fo­lyamatok élére állt. Ilyenkor önmagunknak mondunk ellent. Amilyen nehéz a portán át­verekednie magát az ember­nek a Dabasi Nyomdában, an­nál szívélyesebb a fogadta­tás az irodaházban. A tárgyaló színhelye beszélgetésünknek Szigeti Éva személyzeti vezető­vel és Bese József nyomdász- szál. — Amit hallottam, amit ol­vastam, az arra int, az elkép­zelések nem kiforrottak. S amitől tartok: a tsz-ek egyre- másra feladhatják az alapte­vékenységeket, s ezt a lakos­ság ellátása sínyli meg. S mi­re a vállalkozó szelleműek

Next

/
Oldalképek
Tartalom