Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
EGYÉRTELMŰ ALAPELVEK K ezdés és nem befejezés volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mostani kétnapos ülése. Kezdés, mert hiszen az ott elfogadottak — így az alkotmányszabályozási koncepció, az agrárpolitika tézisei — most kezdik meg társadalmi létüket: a pártvita szűri meg a javasoltakat, a széles társadalmi nyilvánosság teheti mérlegre az elképzeléseket. Ami egyben azzal is egyenlő, hogy a párttestület — már a viták tapasztalatai alapján átalakított formában — ismét foglalkozik majd a nagy jelentőségű témákkal még ebben az esztendőben. Amint bizonyosan foglalkozni fog a társadalomnak is szinte az egésze a Központi Bizottság ülésén most szerepeitekkel, nemcsak úgy, hogy majd népszavazás véglegesíti az alaptörvényt — ezt javasolta a testület —, hanem úgy is, hogy aktívan részt vesznek az érdeklődő állampolgárok csoportjai a koncepció, a tézisek egyes részleteinek, alkotóelemeinek átgyúrásában, világosabbá tételében, avagy továbbiakkal gazdagítják a lehetséges megoldási változatokat. Nem döntött tehát a Központi Bizottság sem a koncepció, sem a tézisek esetében olyasmiről, ami megváltoztathatatlanná merevülne. Kimondott azonban a testületi ülés olyan egyértelmű alapelveket, amelyek mindenki számára lehetővé teszik az eligazodást abban, ki mit és miként akar. A változó belpolitikai légkörben korántsem csupán politikafrazeológiai szerepe van az olyan alapfogalmak használatának, mint például hazánk szocialista fejlődése, avagy — a másik nagy tárgykörre utalva — „az új földosztás” követelésének az elutasítása. Ezek az alapelvek sem nyilváníttattak tabuknak, azaz lehet azokon vitatkozni — s nem pusztán jóslat: lesznek is, akik vitatják majd a szocialista utat, felkínálva a polgári restaurációt —, az egyértelmű alapelveknek köszönhetően azonban elhatárolódik sok minden olyasmi egymástól, ami jelenleg még keveredik. S ennek a keveredésnek a politikai, gazdasági hatásait erőteljesen érzékelhettük a megyében nemcsak a városi pártértekezletek vitáiban, a tanácsi, a népfronttestületek tevékenységében, hanem a falugyűléseken. a most zajló termelőszövetkezeti zárszámadások előkészületeinek idején is. Az értetlenséggel vegyes megütközés, a bizonytalankodás — és ezt a szerkesztőségbe érkező levelek is igazolták — elsősorban arra vezethetők vissza, hogy, veszedelmes politikai divattá lett a mindent megkérdőjelezés, a mindent elvetés, a mindent megtagadás. Ezt a mindent nem értették, értik sokan. S most néhány dologban, mégpedig alapvető kérdésekben, a Központi Bizottság ülése — sokoldalú vita után — valamik mellett letette a garast. Némi éllel fogalmazva, de a valóságot hűen tükrözve: véget vetett a hátrálásnak, a félremagyarázható hallgatásnak. T éves irányban Indulnánk el, ha úgy vélnénk; most már, egy testületi álláspont birtokában minden világos, a párttagságra, a közvéleményre semmi más, csupán a befogadás, a jóváhagyás vár. Éppen a korábbi politikai gyakorlat esztendei bizonyították ennék a módszertannak a veszedelmeit. a kárát, a használhatatlanságát, azaz: sok részlet nem világos, nem tiszta most sem, de a ea- rokkőként' 'szolgáló alapelvek egyértelműek. A már említetteken túl mii tartozik ide ? A többi között az, hogy az alkotmány jellege nem kerettörvény lesz, hanem ún. tételes alaptörvénynek készül a mostani koncepció érvényesítésével. Felfogásban, módszertanban a ma érvényben levőtől teljesen eltérően fogja át az állampolgári jogok és kötelességek kölcsönhatásait, a társadalmi esélyegyenlőtlenségek enyhítésének, felszámolásának bonyelült útjait. Üj intézmények létrehozásával kívánja megalapozni — mint amilyen a köztársasági elnök tiszte, az alkotmánybíróság szerepköre — a demokrácia fejlesztésének garanciáit, ugyanakkor más tekintetben — így például az MSZMP vezető szerepének alkotmányos megfogalmazását elhagyva — a folytonosan fejlődő társadalmi valóságnak nyit utat a megkötöttségek oldásával. Rokon ezzel a módszertannal, stílussal, a politizáló párt gyakorlata tanúsításával az is, amit az agrártézisek tartalmaznak. Lapunkban hosszú ideje hangot adtunk azoknak a véleményeknek, amelyek a mezőgazdasági üzemi tartalékok kimerüléséről, a változó világgazdasági feltételek követésének lassúságáról az egyszerű újratermelési folyamatok akadozásáról szóltak. A Központi Bizottság ülésén elfogadott agrárpolitikai tézisek a föld megművelőit arról győzhetik meg, hogy alap teremtődik egy újabb, hosszú távon is sikeres nekirugaszkodáshoz. Ezek a tézisek ugyanis — amelyek a társadalmi élet sok fórumán megfordulnak majd a következő hetekben — a korábbiakhoz nem hasonlítható rugalmas, piacérzékeny mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás képét rajzolják elénk. Ezen a képen jelentős vonás a többi között a földhasználat kötöttségeinek a lényeges enyhítése, a nagyüzemek célszerű átalakulási lehetősége, a jövedelmeknél a költségvetési támogatások helyett a piaci értékítéletek főhelyre állítása. Nem mellékes, hanem nagyon is lényeges mozzanat, hogy a téziseket előzetesen az alternatív szervezetek egy csoportja is megkapta, minősítette, javaslatokat fűzött hozzá. Ami &kár példa lehet a helyi gyakorlat, a településeken belüli mindennapok számára. Ami akkor is igaz, ha az agrártézisek vitája nem fedte el: az alternatív szervezetek véleményének, javaslatainak egy részével a Magyar Szocialista Munkáspárt nem ért egyet; a vita kötelezettsége nem azonos az egyetértés kötelezettségével. De vita nélkül még abban sem sikerül kialakítani a közös álláspontot, amiben potenciálisan benne rejlik a hasonló következtetések levonásának lehetősége. S még valami, ami szintén lényeges: az agrártézisekkel az MSZMP jelét adta annak, hogy a politikai változásoknál semmivel sem állhatnak hátrább a gazdasági természetű átalakulások, azaz a következő időkben remélhetően kellő figyelem jut az átmenetileg háttérbe szorult gazdaságnak. L ehetőséget teremtett a Központi Bizottság — és maga a testület is gyakorolta ezt — a jóízű, a tisztességes vitára, a nézetek olyan ütköztetésére, amelyeknek a célja nem a presztízs, hanem sokkal inkább az eredmény. Végül is ez, a majdani eredmény minősíti igazán mind a párttestület munkáját, mind a társadalmi vitákat. El nem feledhetjük ugyanis: sem az alkotmány, sem az. agrárpolitika nem cél. Eszköz. Eszköz arra, hogy emberi jogaikban és életfeltételeikben gazdagodva éljenek, élhessenek az állampolgárok ebben az országban. PEST MEGYEI VILÁG PBOlETfiBJai, EGYESÜLJETEK! Straub F. Brúnó Japánban Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete szerda délután Tokióba érkezett. A magyar államfőt és Nagy Gábor külügyminiszterhelyettest röviddel ezután udvariassági látogatáson, fogadta Akihito japán császár és Micsiko császárné. Straub F. Brúnó tolmácsolta az Elnöki Tanács, a kormány és a magyar nép részvétét a néhai Hirohito — Sova császár — elhunyta alkalmából. A magyar államfő a rövid, bensőséges légkörű beszélgetés során tájékoztatta a japán uralkodót arról, hogy hazánk kiemelkedő fontosságot tulajdonít a magyar—japán kapcsolatok fejlesztésének, a két nép közötti há- gyományos, baráti kapcsolatok ápolásának. Akihito császár köszönetét mondott azért, hogy • Magyar- ország részéről személyesen az államfő fejezi ki együttérzését és vesz részt az elhunyt uralkodó temetésén, továbbá az Elnöki Tanács elnökének részvéttáviratáért. Kifejezte örömét afelett, hogy császári minőségében első alkalommal fogadhat magyar állampolgárt. 1989. FEÖRTJÄR.-£3,j<j6sbTÖRTÖK «TÜLÉST TARTOTT A MINiSETERTAMA Felülvizsgálják két évtized koncepciós pereit A Minisztertanács szerdai ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós miniszterelnök beszámolóját Franz Vranitzkyvel, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjával folytatott határ menti munkatalálkozójáról. A kormány kezdeményezte a honvédelmi törvény és a büntető törvénykönyv módosítását. A Minisztertanács a Romániából áttelepültek helyzetéről, az ezzel kapcsolatos feladatokról előterjesztést hallgatott meg, és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány kezdeményezte, hogy Magyarország csatlakozzék a menekültek befogadására vonatkozó genfi egyezményhez. A Minisztertanács határozatot hozott a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatáról. A kormány elfogadta az igazságügyi szervek által benyújtott jelentést, és egyetértett azzal, hogy javítani szükséges a bíróságok, ügyészségek működésének tárgyi és személyi feltételeit. A Minisztertanács megvitatta a gazdaságilag elmaradott térségek helyzetéről és fejlesztéséről szóló előterjesztést. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter javaslatát elfogadva a kormány úgy határozott, hogy Magyarország csatlakozzék az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvhöz. Még tartott a Minisztertanács szerdai ülése, amikor Marosán György kormányfő György rámutatott, hogy az első forduló előkészítő, kétoldalú megbeszélésekből áll. Ezeken a konzultációkon nincs más feltétele az MSZMP-nek tárgyalópartnereit illetően, mint a bejegyzett, törvényes működés. Az együttműködéshez viszont már tárgyalási alapnak tekinti a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadását, és a nemzetközi realitások, a szövetségesi rendszer 'igyelembevételét. Huszár István ismertette az VÍSZMP küldöttségével, hogy a kongresszusra készülve miként kívánják megújítani a lépfrontmozgalmat. Ehhez az áj helyzetet figyelembe vevő programra van szükség. szóvivő és Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit a tanácskozáson elhangzottakról. A kormány tárgyalt a gazdaságilag elmaradott térségek helyzetéről és a fejlesztésükkel összefüggő feladatokról — mondotta Marosán György. Az eddigi munkákról az Országos Tervhivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság képviselői számoltak be. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a terület- és a településfejlesztés eddigi eredményeiről szóló jelentést az új középtávú terv kidolgozási munkálataiba illesztve — új területfejlesztési stratégiát és programot felvázolva — 1990-ben indokolt az Országgyűlés elé terjeszteni. A kormány a katonai szolgálat jelenlegi rendszerének megváltoztatásával összefüggésben javasolja a honvédelmi törvény és a büntető törvénykönyv módosítását. Ennek értelmében a fegyveres szolgálatot lelkiismereti ■ közlemény A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1989. FEBRUÁR 20-2!-El ÜLÉSÉRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 20—21-én Kádár János elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésről kiadott közleményt az alábbiakban ismertetjük. O A Központi Bizottság jelentést hallgatott meg a jelenlegi alkotmány felülvizsgálatáról, és kialakította állásfoglalását az új alkotmány koncepciójáról. Megállapította, hogy az 1949-ben megalkotott és 1972-ben módosított alkotmány felülvizsgálata az országos pártértekezlet határozatának megfelelően — politikai és tudományos vitákkal, s gondos szakmai munkával — befejeződött. Egyetértett azzal, hogy a magyar társadalom előtt álló feladatokhoz új alkotmányra van szükség. Támogatta, hogy a koncepció alapján kezdődjön meg az új alaptörvény, Magyarország alkotmányának előkészítése. /f?#| Az új alkotmány olyan törvény le- gyen, amely alapvető kérdésekben — más jogszabályok közbeiktatása nélkül — önmagában is alkalmazható jogként érvényesül. Építsen a több mint ezeréves magyar államiság és jogfolytonosság, valamint a magyar és az egyetemes alkotmányfejlődés maradandó értékeire, szocialista társadalmunk'több mint négy évtizedes eredményeire. Fejezze ki, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam, államformája továbbra is népköztársaság. A társadalmi-gazdasági-politikai rendre vonatkozó fejezet ezeken az értékeken alapuló elveket rögzítse. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem tart igényt vezető szerepének alkotmányos deklarálására. A társadalom irányításában azonban politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni. @ Az emberi és az állampolgári jogok, illetve kötelességek — nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt magyar kötelezettségekkel összhangban — jelentőségüknek megfelelően szerepeljenek az üj alaptörvényben. O Az ■ alkotmány teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Fejezze ki: az Országgyűlés — a népfelség elve-alapján — alapvetően fontos jogok hordozója, de nem ezek összességének letéteményese. Rögzítse, hogy egyetlen szerv vagy szervezet sem lehet a hatalom kizárólagos birtokosa. Biztosítsa, hogy a törvényhozó hatalom mellett a végrehajtó és a bírói hatalom is teljes szuverenitással működjön. Mindezek érdekében a Központi Bizottság támogatja az új intézményekre vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági elnöki tisztség bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, a közigazgatási bíráskodás megszervezését és az állami számvevőszék létrehozását. (Folytatás a 2. oldalon.) 1 okból megtagadók' részére lehetővé tett fegyver nélküli katonai szolgálat mellett meg kell teremteni a polgári szolgálat intézményét is. A belügyminiszter tájékoztatta a Minisztertanácsot készülő parlamenti beszámolójáról. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a menekültek ügye belpolitikai életünk problematikus jelenségévé vált. Nemzetközi visszhangja is számottevő. A külügyminiszter javaslata alapján a kormány indokoltnak tartotta, hogy a Magyar Népköztársaság csatlakozzék a menekültek befogadására vonatkozó genfi egyezményhez és az ehhez csatolt New York-i jegyzőkönyvhöz. A Minisztertanács elfogadta az igazságügyi szervekről benyújtott jelentéseket. Egyetért azzal, hogy javítani szükséges a bíróságok, a Legfelsőbb Bíróság és az ügyészségek, valamint a Legfőbb Ügyészség munkájának személyi és 'anyagi feltételeit. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter javasolta a kormánynak — s az indítványt -a testület elfogadta —, hogy Magyarország csatlakozzék az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvhöz. A szóvivő bejelentette: a kormány a március elsejére tervezett viz- és csatornadíjemelést nem lépteti hatályba. A honvédelmi törvény tervezett módosításáról szólva Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kifejtette: a kormány elfogadta a polgári szolgálat bevezetésével fog(Folytatás a 3. oldalon.) Staémger István A találgatásokról A kedden bejelentett lemondása körül kialakult találgatásokra és a sajtó munkatársainak nagy érdeklődésére való tekintettel tegnap nyilatkozatban igyekezett némi magyarázatot adni döntésére Sta- dinger István, az Országgyűlés elnöke. A tegnapi tájékoztatón Sta- dingar István nem volt hajlandó kielégíteni az újságírók kíváncsiságát. Magyarázatot lemondására — mint bejelentette — a március 8-i ország- gyűlési ülésszakon ad. Csupán annyit árult el, hogy elhatározását nem politikai okok motiválták. Stadinger István az Ország- gyűlés munkájában képviselőként továbbra is részt vesz. I MSZMP-Népfront megbeszélés az új típusú együttműködésről A Hazafias Népfront képviselőivel találkozott az MSZMP Központi Bizottsága által megbízott munkacsoport szerdán, a HNF OT székházában. Az MSZMP tárgyaló- csoportját Fejti György, a Központi Bizottság titkára, a HNF delegációját Huszár István, az országos tanács főtitkára vezette. Fejti György rámutatott: a Központi Bizottságnak a többpártrendszerrel kapcsolatos döntésével az ország a reformnak arra az útjára lépett, amely a hatalom gyakorlásának új keretet, formát ad. A most megkezdett konzultációk céljáról szólva Fej- *
