Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám

6 1989. FEBRUÁR 17., PÉNTEK Szabad idő - Hobby Pályázat horgászoknak Tásson most is harap a hal Azt mesélik, a tassi zsilip mellett, kivált az úgynevezett Turbina-öbölben a naptár sze­rinti télvíz idején, a valóság­ban azonban enyhe időjárási viszonyok közepette olyan a harci kedve a vízi seregnek, hogy bedobás után egy pilla­natra sem áll meg az úszó. Jó­kora keszegeket akasztanak meg a horgászok, s fölébredt álmából a lustább ponty is. Az igazat megvallva azonban nem a február a halfogás szezonja, e hobbi szerelmesei ilyentájt inkább a felszerelések karban­tartásával vannak elfoglalva, s mostanában készülnek az előző idényt jellemző statiszti­kák is. Derekasan aprították A Magyar Országos Horgász Szövetség Pest Megyei Intéző Bizottságán is a napokban ösz- szesítették a tavalyi adatokat. Mint Miseta János titkártól megtudtuk, a megye horgászai az elmúlt évben is derekasan aprították a kopoltyús hadat. A Ráokevei-Duna-ágban 18 tonna halat zsákmányoltak, az országban — az előbbi számot is beleértve — majdnem 50 tonnányi tehertől szabadítot­ták meg a vizeket. Ezt valami­vel több, mint 26 ezer felnőtt és majd’ 4 ezer ifjúsági hor­gász művelte. A szponzor díja Személyenként 18 kilogramm a fogási átlag, ami valamivel szerényebb, mint az előző év­ben, ám figyelembe kell ven­nünk azt is, hogy tavaly 7 szá­zalékkal gyarapodott a hor­gászlétszám. Az idei menetrend szerint március 18-án tartják meg a hagyományos megyei környe­zetvédelmi napot, amikor az egyesületek rendbe teszik a horgászhelyeket, nagytakarí­tást rendeznek a vízpartokon. Március 24-én intézőbizottsági ülés, április 15-én megyei kül­döttközgyűlés lesz. Időrend­ben haladva: április 21. és 23. között Pozsonyban a Barátság Tizenéveseknek Maskarajáték A farsangi mulatságokban a tizenévesek is szívesen részt vesznek, és nekik minden jól áll. Az itt adott rajzos ötletek­nél a jelmez olcsó. A ruha minél egyszerűbb; sötét pulóver szoknyával, nad­rággal, vagy egyszínű pulóvér hozzá hasonló harisnyanadrág­gal, cicanadrággal. A hang­súly a jellegzetes arckifestésen van. így lehet többek közt az arcra dekorálni pillangót, órát, holdat és csillagokat, tréfás bohócábrázatot, vagy például römikártyából a pikk ászt. Ugyanezeket a jelzéseket, per­sze, papírból kivágva rátűz­hetjük a pulóverre, szoknyá­ra is. B. K. Kupán, április 23-án a felsza­badulási emlékversenyen, áp­rilis 29-én a Gergely István emlékversenyen, május 6-án a megyei ifjúsági bajnokságon, május 20-án a Hal-Inno Ku­pán, július 7. és 9. között az or­szágos csapatbajnokságon, jú­lius 15-én az első- és másod- osztályú megyei ifjúsági csa­patbajnokságon, július 16. és 26. között a megyei ifjúsági hor­gásztáboron, szeptember 1. és 3. között a Herman Ottó emlék- vesenyen, szeptember 9-én a megyei középiskolás csapat- bajnokságon vesznek részt a megye horgászai. Az intézőbizottság meghir­deti a Megye legnagyobb hala címért folyó versenyt, amelyre a március 1-én 0 órától de- cemben 31-én 24 óráig fogott halakkal lehet nevezni. A leg­jobb eredményt elérő horgászo­kat — a szponzoráló Markóczy József, a szigethalmi Arany ponty horgászbolt tulajdonosa jóvoltából — arany ponty-díj­jal jutalmazták. Az első helye­zett 7 ezer, a második 5 ezer, a harmadik 3 ezer forint érté­kű horgászfelszerelést kap. A versenyben csak a megyei in­tézőbizottsághoz tartozó egye­sületek tagjai vehetnek részt. A fogást igazolólappal kell tanúsítani. A lapokat a meg- szákolást követő hatvan napon belül kell elküldeni a MO- HOSZ Pest Megyei Intéző Bi­zottsága címére: 2310 Sziget- szenfcmiklós, Május 1. sétány 9. Telefon: 26 66 768. Ugyanitt lehet érdeklődni a részletes versenyfelhívásról. Rendszeres híradás A népies, vetélkedésben csak azok a halak jöhetnek számí­tásba, amelyek elérik az aláb­bi súlyhatárokat. Ponty 10 ezer, harcsa 25 ezer, amur 15 ezer, csuka és süllő 6 ezer, ba­lin 4 ezer, márna és dévér 3 ezer, pisztráng, domolykó és a többi meg nem nevezett hal 1 ezer 500 gramm. A busafogá­sokat nem értékelik. A verseny állásáról, a ki­emelkedő fogásokról a Pest Megyei . Hírlap rendszeresen beszámol. — Kövess — Arany szakácssapka Receptek A legkiválóbb szakemberek ajánlatai közül ezúttal Halász Imrének, a Hungar Hotels Fó­rum Hotel mesterszakácsának receptjeiből közlünk. Felhív­juk a figyelmet arra, hogy a finom fogásokhoz felhasznált nyersanyagok viszonylag ol­csók. Derelyés leves. Hozzávalók: vegyes zöldség 20 dkg, vörös­hagyma 3 dkg, füstölt szalon­na 5 dkg, fokhagyma 3 g, petrezselyemzöld fél csokor, pirospaprika 1 dkg, só 2 dkg, őrölt bors lg, tejföl 1 dl, pap­rika-paradicsom (mirelit) 10 dkg. Betét: liszt 10 dkg, to­jás 1 db, só 1 dkg, körözött 5 dkg, tojássárgája 1 db. Elkészítés módja: A füstölt szalonnát apró kockákra vág­juk, üvegesre hevítjük, majd hozzáadjuk a finomra vágott hagymát és tovább pirítjuk. Tűzről levéve pirospaprikával meghintjük, kevés hideg víz­zel felengedjük. Zsírjára visz- szapirítjuk, beletesszük az egyforma kockára vágott zöldséget, paprikát, paradi­csomot és tovább pároljuk. Közben elkészítjük a beté­tet. Tésztát gyúrunk, tégla­lap alakúra vágjuk, fűszeres körözöttel megtöltjük, kis de- relyéket vágunk belőle és be­lefőzzük a levesbe. Tálalás­kor egy kis tejfelt teszünk be­le. Túróval bélelt zsemle. Hoz­závalók: zsemle 5 db, túró 15 dkg, tejföl fél dl, porcukor 8 dkg, vaníliás cukor 1 dkg, vaj 2 dkg,, tej fél litei;, citrom 1 db. Elkészítés módja: A zsem­lék tetejét levágjuk, belsejét kiszédjük. Tejfié‘befékevértfnlc 3 dkg cukrot és belemártjuk a zsemléket. A túrót a zsem­le belsejével áttörjük, beleke­verjük a többi, hozzávaló anyagokat, majd betöltjük a zsemléket. Tetejét visszahe­lyezve, vajazott tepsibe téve pirosra sütjü/k. Vaníliás por­cukorral meghintve tálaljuk.- -1 ....... ... "'•••• P EST MEGYEI SÉTÁK Letkés Az Ipolyhoz simulva, a fo­lyó torkolatától, azaz Szobtól mindössze tíz kilométerre fek­szik a kisközség, Letkés. Ha a térképre nézünk, láthatjuk, hogy a csehszlovák oldalon fekvő tükörkép község Salka sincs messzebb Sturovótól (a hajdani Párkánytól), s az köz­vetlen Esztergommal van szemben. Azért említem ezt, mivel Letkés életében ez a távolság, valamint a párkányi híd nagy szerepet játszott, mert azáltal a kis község egy nagy város, Esztergom vonzáskörzetébe tartozott. Lakosainak eredeti foglalkozását tekintve is tük­röződik ez a múlt, mert zö­mükben fuvarosok és hajósok éltek Letkésen. Az új határ és a második világháborúban el­pusztult híd, kirekesztette az esztergomi vonzáskörzetből a környék községeit. Letkés nevével már a XIII. század közepén találkozha­tunk különféle írásos levéltá­ri anyagokon. A korai név inkább csak írásmódjában tér el a maitól LETKHESS formá­ban. A név etimológiájára nem találtam adatot. A történelem során számos csatának és hadi felvonulás­nak volt tanúja a falu. A má­sodik világháborúban az itt folyó harcok miatt a lakossá­got ki is telepítették. Mint határfolyó melletti község, elvesztve gazdasági hátterét, meglehetősen akadá­lyozva volt a fejlődésben. Letkés közös tanácsú társköz­sége lpolytölgyes. Ma közel 1200-an élnek itt, míg „Tölgyesen” 350-en. A sta­tisztika nem mutat e’néptele- nedést. Ha a falut dél felől közelítjük meg, közvetlenül a község elején meglepően sok új házat találunk, a falusi vi­szonylatban nagyon ritka la­kótelepi formában, de annak taszító ridegsége nélkül. Az iskola ma már nyolc tantermesre bővült, van orvo­si rendelője, és új orvosi la­kás is épült. Mindez arra en­ged következtetni, hogy Let­kés nem a múltat igazolja csupán, hanem a jövőt is sejteti. Minden lehetősége megvan rá. A vízlépcsővel kapcsola­tos vízmederrendezés során a kis Ipolyból nagy, sportolásra, nyaralásra alkalmas, közel négy méter állandó vízmély­séget „biztosító” sportlehető­ség alakul majd ki. A rende­zés Ipolytölgyest is ugyanígy érinteni fogja. Letkésen felismerték a vál­tozás lehetőségének esélyeit. Ezért is mindent elkövetnek annak érdekében, hogy annak idején már mint kész üdülő- központ, fogadóképesek legye­nek. A tervek közt szerepel újabb építkezésre alkalmas telkek parcellázása, mely a letelepedést kívánja elősegíte­ni. Az iskola közelében, a falu közepén új szabadidő- és sportközpontot akarnak létesíteni. Remélik, hogy az építkezések befejeztével, a je­lenleg még nem kielégítő kul­turális lehetőségek is bővül­nek. Ami a munkalehetőségeket illeti, a jelen helyzetben csu­pán egyetlen gazdasági egy­ség működik a területen, ez az Ipolyvölgye Tsz. Hajdan két szövetkezet alakult 1949- ben, a Bástya és a Búzaka­lász. 1974 óta már három köz­ség területén gazdálkodik az Ipolyvölgye. 1969 óta a lehe­tőségek bővültek, azaz a me­zőgazdasági tevékenységen kívül ipari tevékenységet is folytatnak. Ez a vállalkozás egyre erősödik, ami biztosítja a helyi foglalkoztatottság mel­lett a megélhetés lehetőségét is, melyben jelentős előrelé­pést jelentett a háztáji kister­melés megszervezése. Tíz évvel ezelőtt Letkés határőnközség lett. S ma már Kiváló Határőrközség címmel büszkélkedhet. Miért kell ezt külön kiemelni? Mert ez a letkésiek becsületességét, jó munkáját bizonyítja; amit vállalnak, azt végre is hajt­ják. Azonkívül, hogy az itt szolgáló katonákon keresztül gyakran kerül családi kapcso­latba az ország más területei­vel. Bizonyítja ezt az a tény, hogy az itt szolgáló katonák közül ez idáig harmincegyen nősültek Letkésre, s öten-ha- tan innen vittek asszonyt az ország más vidékére. Nincs már messze az az idő, amikor együtt csónakázha­tunk, horgászhatunk vagy fü- rödhetünk a letkési Ipolyon. Wolff Lajos EGYÜTT AZ UTAKON AZ UTINFORM JELENTI A jövő héten sem fogadja kedvébe az autósokat az időjárás. Az évszaknak megfelelő időjárás továbbra is hajnali síkosságot és ködöt eredményez majd. Különösen a vízpartokhoz közel eső útszakaszokon (2-es, 6-os, ll­es, 51-es főúton). A mélyebb vonalvezetésű útszakaszokon: M3-as autó­pálya, 30-as főút Gödöllő és Bag térsége, valamint a hegyvidékeken: a 10-es és a 12-cs főúton. A megye útjain és az autópályákon nagyobb építési munka csak az 50-es főúton Alsónémedinél lassítja a forgalmat. Jó hír, hogy február 13-tól ismét menetrend szerint közlekedik az esztergomi komp. A Balatonon a kompforgalom várhatóan a jövő hó­nap végén indul majd meg. A SKODA GYÁR ÚJDONSÁGA Végre elkezdték egy olyan, szocialista országbeli, az al­só középkategóriába tartozó személyautó sorozatgyártását, amelynek külső megjelenése, műszaki tulajdonságai nem különböznek a hasonló kategóriájú nyugat-európai és japán autókétól. A Skoda gyár „újszülöttjéről”, a Favoritról van szó, amelyet a kis külső méret, az ehhez mérten kényelme­sen nagy, változtatható belső tér, az ötajtós kombi-limuzin forma, az elöl keresztben elhelyezett motor, az elsőkcrék- meghajtás, a kis üzemanyag-fogyasztás, a jó forduló, és manőverezőkészség jellemzi. Az autóba tulajdonképpen a régi motor került, korsze­rűsített formában (kétféle, 1300 és 1150 köbcentiméteres vál­tozatban). Módosították a hengerfejet, a szelepeket, és új­fajta, kéttorkú porlasztót kapott a Favorit. A 9,7:1 sűrítési viszonyú motor 96 oktános benzinnel üzemel, az üzem­anyagból 47 Liter fér el a hátsó ülés alatt elhelyezett mű- hanyag tankban. Az olasz Bcrtone eég által tervezett karosz- szérlájú, kedvező aerodinamikai kialakítású kocsi fogyasz­tása száz kilométerre 90 kilométeres sebességnél: 5,2, 120 kilométeresnél: 7,2, városban körülbelül 7,5 liter benzin. A Favorit maximális sebessége óránként 150 kilométer, erre a sebességre 14 másodperc alatt gyorsul fel. Képünkön: a Mladá Boleslav-i gyár egyik gyártószalag­ja, ahol ipari robotok hegesztik a karosszériákat. AUTÓZÁS MAGYARORSZÁGON A gépkocsipark jelenleg meghaladja az 1,7 milliót, s míg negyedszázada a személyszállítás háromnegyed része a tömeg- közlekedésre hárult, napjainkra a személygépkocsik már lénye­gesen nagyobb szerepet kapnak; a közlekedők több mint fele saját gépkocsiján utazik. A dinamikus fejlődés ellenére nem­zetközi összehasonlításban Magyarország személygépkocsi-állo­mánya igen szerény, Európában az ezer lakosra jutó gépkocsik számát tekintve a 27. helyen állunk. Ez derül ki abból az össze­állításból, amelyet A személygépkocsi-közlekedés helyzete, ipa­ri-kereskedelmi háttere címmel a Köbponti Statisztikai Hivatal készített a hazai autózással kapcsolatos szerteágazó informá­ciókat csokorba gyűjtve. A gépkocsik száma nagyobb annál, mint amiit a kapcsolódó, elmaradott infrastruktúra kielégíteni képes. Üthálózatunk hosz- sza 30 ezer kilométer, szerkezete, teherbíróképesságe nem elé­gíti ki a megfelelő sebességgel és biztonsággal szervezhető áru- és személyszállítás követelményeit. Kevés az autópálya — hossza alig haladja meg a 200 kilométert — és a korszerű bur­kolatú, megfelelő szélességű országos közút. A személygépkocsi-állomány és az infrastruktúra közötti feszültséget tovább növeli, hogy a személygépkocsik átlagos életkora az elmúlt hét év alatt 2.5 százalékkal nőtt, s jelenleg már 9 év. A tíz évnél idősebb gépkocsik képviselik az állomány csaknem felét. A személygépkocsi-állomány gyártmányok szerinti össze­tétele 1980 óta lényegében nem változott. A gépkocsipark mint­egy 94 százalékát a szocialista importból származó típusok te­szik ki, a korszerű, környezetkímélő, gazdaságosan üzemelő gyártmányok részaránya elenyésző. Az idős és korszerűtlen gépkocsipark, valamint a költséges üzemeltetés — az üzem- anyagárak hat év alatt kétszeresére nőttek, a 100 kilométerre jutó fenntartási költségek másfélszeresére növekedtek — azt eredményezte, hogy az éves átlagos futásteljesítmény 12 száza­lékkal visszaesett. Míg tíz évvel ezelőtt egy magyar autós átla­gosan évi több mint 13 ezer kilométert közlekedett autójával, ma már csak 10 ezret. A közúti balesetek között szerencsére több az, amely csak könnyű sérüléssel jár; a halálos áldozatok száma az utóbbi években csökkent. A balesetek adatai idényszerű hullámzást mutatnak: júliusban-augusztusban, illetve a hétvégi és a késő délutáni csúcsokban több a baleset. Még mindig nagy számú, de csökken azoknak a baleseteknek az aránya, amelyeket a gépkocsivezetők ittas állapotban követnek el. MÁRESASZAKÜZLET A magyar autós tudja, mit jelent e szó: pótalkatrész. Addig nincs baj, amíg az autó megy, de ha bármi elrom­lik, beszerzése nem kis nehézségbe ütközik. Nos, az ipar és a kereskedelem most olyan együttmű­ködést produkált, amelynek éppen a jobb alkatrészellátás a célja. Az Autóker és a Bakony Művek márkaszaküzletet nyitott Budapesten, a IX. kerület Ráday u. 32. szám alatt. Ígérik, hogy a Magyarországon készülő Bakohy-termékeket és az Autóker által importált más kurrens cikkeket itt min­dig megtalálják az autótulajdonosok. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Péter Itt már az új mederben az Ipoly. Itt lesz a „letkési tó’’

Next

/
Oldalképek
Tartalom