Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

1989. FEBRUÁR 15., SZERDA

3

Már augusztustól alternatív szolgálat

Interjú Hámori Csabával a Pest megyei pártbizottság első titkárával

Sorkatonák búcsúja a laktanyáktól

(Folytatás az 1. oldalról.)

lók pedig már csak 1 évet katonáskodnak.

Bukta László az alternatív katonai szolgálattal kapcsolatos vitákról elmondta, hogy már folyamatban van a sajátos munkaügyi szabályozás kidolgozása. Tisztázni kell ugyanis például, hogy a polgári szolgálatot teljesítő milyen módon vonható felelősségre, milyen érdekvédelemben részesülhet, s hogyan oldható meg munkájának anyagi elismerése. Az már most egyértelműnek látszik, hogy a polgári szolgálat nem munkaviszony, bár beleszámít a munkaviszonyba. A jogál- kotók minden diszkriminációtól mentes megoldásra törekszenek, ezért normatív szabályozást fognak bevezetni. Az is nagyon fontos, hogy a foglalkoztatók hosszú távú érdekeltségét megteremtsék, mert ennek hiányában úgy járhatunk, mint az NSZK- ban az a hetvenezer fiatal, aki hónapokat, éveket kénytelen várni arra, hogy polgári szolgálatát letölthesse. Már körvonalazódtak azok a területek, amelyeken a fiatalokat alkalmazni fogják. Az ÁBMH- ban elsősorban az egészségügyre, a szociális gondozásra,

a környezetvédelemre, a régészetre, az erdészetre, a közlekedésre és a hírközlésre gondoltak. A legfontosabb — emelte ki Bukta László —, hogy e tevékenység társadalmi hasznossága nyilvánvaló és mérhető legyen.

A hivatal elnökhelyettese szólt arról is, hogy még jelenleg is éles viták vannak arról, hogy a polgári szolgálatra jelentkezők csak fizikai munkát végezzenek, vagy más munkakörben is foglalkoztathatók. Az sem eldöntött, hogy a lakóhelytől távol' kell-e végezniük tevékenységüket. A konkrét elképzeléseket legkésőbb május végéig a kormány elé terjesztik.

Az újságírók kérdéseire válaszolva a szakemberek egyebek között elmondták, a megyei területvédelmi és hadkiegészítő parancsnokságon működő bizottságok alapvetően azt mérlegelik, hogy a kérelmet benyújtók által említett lelkiismereti okok és az illető életmódja között megvan-e a megfelelő összhang. Ebből következik, hogy például- hivatásos vadászok, vagy erőszakos cselekményekért elítéltek nem kérhetik a polgári szolgálatot. Arról sem leKétmillió kötet évente

Százhalombattán a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Könyvszolgálata évente mintegy 2 millió kötet könyvet indít útjára. Ez a mennyiség a vállalat országos üzlethálózata és az üzletkötők hálózatán keresztül jut el az olvasókhoz. Felvételünkön: Banu Józscfné áruösszeállító ifjúsági válogatásokat készít elő a kiszállításra

(Hancsovszki János felvétele)

hét szó — legalábbis a minisztérium jelenlegi álláspontja szerint —, hogy a jelentkezők egy része egyházi szeretetszolgálatoknál töltse el a három évet. Megtudhattuk azt is, hogy a katonai bíróságok egyelőre felfüggesztették a szolgálatmegtagadási ügyekben a tárgyalásokat a módosított törvény életbelépéséig. Akik pedig jelenleg börtönben vannak — szám szerint 73-cn — vagy a korábbi letöltött büntetésük nyomán büntetett előéletűeknek minősülnek, számíthatnak helyzetük felülvizsgálatára és a joghátrányok csökkentésére vagy eltörlésére.

Az államtitkár egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Jehova tanúi szekta tagjai bostoni központjuktól várják a választ arra, hogy vállalják-e a polgári szolgálatot. Bukta Lászlónak azzal a bejelentésével kapcsolatban, hogy a leszerelő sorkatonák felmondási védelmét az eddigi 15 napról 3 hónapra szeretnék kiterjeszteni, lapunk munkatársa megkérdezte: mi történik akkor, ha a katonai szolgálatát töltő fiatal munkahelye jogutód nélküli felszámolás következtében megszűnik? Kaphat-e a leszerelő azonnal munkanélküli-segélyt, s ha igen, hoffyan állapítják meg annak nagyságát? Az ÁIJMH elnökhelyettese szerint erre van lehetőség, s az érintett a bevonulás előtti átlagkeresete alapján részesülhet munkanélküli-segélyben, de a kiszámításnál természetesen figyelembe veszik az adott cégnél végrehajtott időközbeni béremeléseket is. S még egy érdekes téma: dr. Mórocz Lajos kijelentette, hogy a többpártrendszer bevezetése esetén a hadsereg nem lehet a politikai harcok színtere,

Furucz Zoltán

SZDSZ és ÚMF

Megbeszélés

A Szabad Demokraták Szövetsége és az Üj Márciusi Front képviselői kedden megbeszélést tartottak az Országos Nemzeti Bizottság létrehozásának feltételeiről.

Megállapították, hogy a bizottságra szükség van a képviseleti demokrácia megteremtésének előkészítésében. A testületnek felhatalmazással kell rendelkeznie politikai állásfoglalások kidolgozásához.

ÚJRA TÁRGYAINAK A VÍZlÉPCSÖRÖl?

Az alkotmánykoncepció vitája

Az Országgyűlés márciusi ülésszakára készülve tegnap a megyeházán találkoztak a Pest megyei parlamenti képviselők. A tanácskozáson ott volt Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága első titkára és Romliányi András, a HNF Pest Megyei Bizottsága titkára.

Bár a parlament március 8-án kezdődő ülésszakán nyolc napirendi pont szerepel, a tegnapi tanácskozáson csupán az alkotmány korszerűsítésének koncepciójáról cseréltek véleményt a képviselők. Csalótzky György, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese a leginkább vitatott kérdésekre összpontosítva vezette fel a témát. Megtudhattuk, hogy a tervezet a korábbiaktól eltérő elvi alapon foglalkozik az állampolgári jogokkal. Van olyan vélemény, hogy az ezzel foglalkozó fejezettel kezdődjön az alkotmány, mások szerint viszont az állami, társadalmi rend deklarálása kívánkozik az élre. Vita van arról is, hogy milyen mértékben és összefüggésben kerüljön az előterjesztésbe az állampolgári jogok és kötelességek kapcsolata.

A törvényalkotásnak ebben a fázisában ugyancsak különböznek a vélemények arról is, hogy egy- vagy kétkamarás legyen a parlament. Az utóbbi mellett szól az, hogy az eddiginél több érdeket s a szakértelmet intézményesen lehetne beépíteni az Ország- gyűlés munkájába. Nem kevesen azonban úgy gondolják, hogy akadnak erre egyéb eszközök is. A nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva elhangzik az az érv is, hogy a kétkamarás parlament nehézkesen működik. Vita van arról is, hogy milyen funkciókat gyakorolhat majd a köztársasági elnök, például feloszlathatja-e a parlamentet. Ezt a lehetőséget kizárja a mostani előterjesztés. Abban viszont egyetértés van, hogy a különböző választási ciklusokat időben el kell húzni. Országgyűlési képviselőket öt, tanácstagokat 4, köztársasági elnököt 6—7 évente választanának. Az új alkotmány várhatóan megteremti a tanácsok valódi önkormányzatának jogi alapjait és garanciáit.

Egy kérdésre válaszolva Csalótzky György elmondta, hogy az alkotmány koncepciója nem zárja ki a többpártrendszer kialakulását, számol ezzel a lehetőséggel.

A vitában felszólaló Hámori Csaba logikus, korrekt, lényegre törő, protokolláris elemektől mentes dokumentumnak minősítette a koncepciót, amely alternatívákat, azok mellett pedig érveket sorakoztat fel. Más, mint amihez évtizedek során hozzászoktunk. Éppen ezért — ahogyan fogalmazott — nem huszárvágtában kell alkotmányt alkotni, hanem a tervezetet alaposan meg kell vizsgálni, társadalmi, szakmai és politikai vitákban megfürdetni. Hámori Csaba elmondta azt is, hogy az MSZMP Központi Bizottsága hamarosan kialakítja a maga álláspontját a törvényalkotás további menetéről, üteméről, s megtárgyalja az alkotmány koncepcióját is. Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága első titkára ezt követően a KB legutóbbi üléséről tájékoztatta a képviselőket.

A csoportülés végén dr. Ber- dár Béla (25. vk., Budakalász)

A csendes kell megnyernünk

A párt tagjait, de az egész társadalmat is foglalkoztató kérdésekben foglalt állást, hozott határozatot február 10— 11-i ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülés dokumentumainak egy részét azóta nyilvánosságra hozták.

Pest megye mintegy 42 ezer kommunistája azonban — érthetően — ennél részletesebben is szeretné megismerni a döntések hátterét. Ezt bizonyítja az a hétfőn az esti órákba nyúló nagykátai pártaktíva, melyen Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, számolt be a Központi Bizottság üléséről, fejtette ki nézeteit időszerű belpolitikai kérdésekről, a megye kommunistáinak feladatairól.

Hámori Csaba a nagykátai tanácskozás után válaszolt lapunk munkatársának kérdéseire.

— A Központi Bizottság üléséről nyilvánosságra hozott közlemény a többpártrendszer létrejöttét, mint a társadalmi, gazdasági, politikai válság egyenes következményét, a válságból kivezető út egyik logikus lépését említi. Ez azt jelenti, hogy a párt egyedül nem képes a társadalmat kivezetni a jelenlegi válságos helyzetből?

— A hatalom gyakorlásának eddigi módján valóban nem. A társadalom és a gazdaságirányítás központosított modellje zsákutcába vezetett. Bebizonyosodott, hogy az MSZMP sem rendelkezik az igazság monopóliumával, hogy a mi pártunknak is szüksége van ellenőrzésre, a társadalomnak pedig közmegegyezésre, vagy legalábbis arra törekvő, de nem egyformán gondolkodó politikai szereplőkre.

— Az MSZMP ezek szerint akár a politikai hatalmat és a kormányzás felelősségét Is kész megosztani az alternativ szervezetekkel.

— Szerencsésebbnek tartom az új politikai szervezetek megjelölést, mert ezek a friss szerveződések egyelőre nem nyújtanak igazi kormányzati alternatívát. Most nem egyszerűen a hatalomgyakorlás megosztásáról, önálló vagy közös kormányzásról van szó, hanem egy olyan politikai rendszerről, amelyben az alkotmányos alapon álló más pártoknak is helyük van. Ezekkel az MSZMP párbeszédre, közös cselekvésre, együttműködésre törekszik, de vállalja a' politikai megmérettetést, ha úgy tetszik, a versenyt is.

— A megmérettetésre, a

versenyre már néhány hónap múlva a tanácsválasztásokon sor kerül. Nem tart-e attól a párt vezetése, hogy kiszorul a helyi kormányzásból?

— Meg kell tanulnunk újra és új módon politizálni, a társadalom széles rétegeivel

a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság főigazgatója, a bős— nagymarosi beruházás ellenőrzésére létrehozott parlamenti ad hoc bizottság titkára ismertette azt a tíz képviselő aláírásával benyújtott javaslatot, amely az építkezés helyzetének újraértékelését, a munkálatok felfüggesztését szorgalmazza. Indítványukat a megromlott gazdasági helyzettel,» a beruházási költségek körüli vitával, az azóta sem csituló társadalmi ellenállással indokolják. Meg azzal, hogy a képviselők csak a szavazás előestéjén kapták meg a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását, s ez lehetetlenné tette a felelősségteljes döntést.

Stadinger István, az Ország- gyűlés elnöke valamennyi képviselőnek megküldte az indítványt, ugyanakkor kiadta az ad hoc bizottságnak is, hogy alakítsa ki ezzel kapcsolatos véleményét. A bizottság március 1-jei ülésén vitatja meg a javaslatot, majd a márciusi ülésszak elé terjeszti az ott kialakult álláspontot. Ez azonban nem lehet kötelező érvényű. A tíz képviselő attól függetlenül is benyújthatja az indítványt, s a parlamentnek kell szavaznia arról, hogy napirendre tűzi-e a tárgyalását vagy sem.

Kövess László

megismertetni, elfogadtatni programútokat, politikai céljainkat. Ehhez persze elkerülhetetlen, hogy tovább már ne nyalogassuk sebeinket, ne ragadjunk le a párt belső ügyeinél. Ügy gondolom, hogy ebbe az irányba megtettük az első legfontosabb lépéseket. Márciusban nyilvánosságra hozzuk a párt tömör, közérthető programját „Mit akar az MSZMP?” címmel. Ez a mostani nagykátai tanácskozás is bizonyítja számomra: a párt tagjai sürgetik, hogy hagyjunk fel ahely- benjárással, legyünk kezde- ményezőek. Másrészt úgy vélem, hogy olyan párttá kell válnunk, amelynek a társadalom széles rétegei számára van mondandója, cselekvési programja. Azokra a tömegekre gondolok, akik általában nem hallatják szavukat, nem politizálnak, azaz nem tartoznak a politikai elithez. A csendes többség dönti el a választásokat, s a csendes

többséget kell meggyőznünk.

•

— Ehhez persze mindenekelőtt pártegységre van szükség. De beszélhetünk-e párt- egységről, amikor egy héttel ezelőtt sokan még pártszxd&a« dástól tartottak?

— Az egység az én értelmezésemben nem egyformaságot jelent. A pártegység hagyományos értelmezése illúzió. önmagunkat csapjuk be, ha egy olyan állapotot sírunk vissza, amikor arctalan politikusok mindenről egyformán vélekedtek. Tekintélyelv alapján többé már aligha lehet eldönteni politikai kérdéseket. Szerintem természetes, hogy a párt vezető szerveiben is többféle elképzelés él együtt, helye van a platformszabadságnak, ugyanakkor tudnunk kell dönteni, a véleményeket közelíteni, s egységesnek kell lenni a cselekvésben. Az egységre azonban nem csak a Központi Bizottságban, a Politikai Bizottságban kell törekednünk. Ezen a nagykátai tanácskozáson is sokféle véleményt, nézetet hallottunk. Akadtak, akik a ..régi rendet” követelték, mások azt, hogy vonjuk felelősségre azokat, akik a hetvenes, nyolcvanas években akadályozták a reformok megvalósulását. Az én felfogásom szerint véget kell vetni a politikai kannibalizmusnak, nem fejeket kell követelni, hanem a múltból azokat a tanulságokat leszűrni, amelyek- segítenek megérteni a ma folyanf&tait és a jövő lé. péseit. Másrészt az én ideálom szerint olyan politikai szervezetté kell válnunk, amely általában is megértőbb, a hasonlóságot, az egyezőséget, s nem a különbségeket keresi, amely a társadalom széles rétegeinek gondjaira érzékeny, amelyben nem csak a kollektivista eszménynek, de az egyéni értékeknek is van becsülete.

— ín ebben egyfajta néppárti megközelítést érzek, azt, hoj?y a párt szélesebb bázist kíván teremteni magának. Ezen a tanácskozáson azt is megkérdezték Öntől, hogy mi a véleménye a párttagság és a vallás viszonyáról.

— Azt gondolom, attól, hogy valaki részt vesz egyházi szertartáson, még oszthatja a politikai nézeteinket. S nem csak útitársként, de szövetségesként is. Sőt, tőlem még az a gondolat sem idegen, hogy a pártnak akár hívő tagjai is lehetnek. Nem a különbség, hanem

az a fontos, ami összeköt bennünket.

— Megkérdezték öntől azt Is, vajon a demokratikus centralizmus elve nem akadálya egy korszerű párt működésének?

— A demokratikus centra, lizmus a Lenin vezette bolsevik pártban jól működött. Később egyoldalúvá vált, eltorzult. Ügy gondolom, mint dogmához ehhez sem szabad ragaszkodnunk, másfelől azonnali elvetése mellett sem voksolnék. A Központi Bizottság márciusban foglalkozik a platformszabadság kérdésével, a demokratikus centralizmus kérdéséről is széles körű pártvitát készítünk elő. Olyan működési formát kell találnunk, amelyben a párttagság közvetlenül is képes formálni a párt politikáját.

— Sokan felvetik egy r«nd. kívüli kongresszus szükségességét. Mások úgy vélik, az új politika megvalósítására a jelenlegi testületek és a pártapparátus nem alkalmasak.

— Csak részben osztom ezeket a nézeteket. Politikai gondolkodásunk átalakulóban van. A párt tagjainak és vezetői, nek egy része már eljutott a változások szükségességének felismeréséhez, mások most találkoznak ezekkel a gondolatokkal. Így van ez a testületek tagjai között és az apparátusban is. Mégsem hinném. hogy valamiféle tisztogatásnak kellene következnie. Arra azonban a párt minden rendű és rangú vezetőjének és munkatársának választ kell adnia, hogy el tudja-e fogadni a változásokat, képes-e, akar-e az új szellemben dolgozni.

— Mindeddig * párt megúju- lási törekvéseiről, belpolitikai

kérdésekről beszélgettünk. Ügy hiszem azonban, az emberek többségét elsősorban mégis az érdekli, van-e remény arra, hogy életkörülményei jobbra fordulnak, hogy felgyorsulnak a gazdasági válságból kivezető reformlépések.

— Felelősen gondolkodva a párt nem ígérheti, hogy a következő két-három évben lényegesen javul a gazdasági helyzet, emelkedik az élet- színvonal. De az egyes emberek, az egyes családok számára az öntevékenység, a vállalkozások, a kezdeményezés lehetősége tágulni fog, s ez rövid távon is nyújthat perspektívát. Másrészt abban bízunk, azon munkálkodúnk, hogy ösz- szességében a társadalom támogatásra szoruló tagjainak aránya nem fog növekedni. Akik pedig segítségre szorul, nak, azokról nem fogunk megfeledkezni. Az MSZMP nem szakadhat el a kisemberek gondjaitól, hiszen nem egy politizáló elit, hanem a dolgozó emberek tömegeinek pártja akarunk lenni. Másrészt véleményem szerint a gazdasági fejlődés egyik motorja lehet az, hogy az eddigi várakozó állampolgári magatartást, amely csak a hatalomtól, a párttól, a kormánytól várta sorsának jobbra fordulását, egy alkotóbb. saját sorsáért felelősebb, kezdeményezőbb viszonyulás váltja fel, s ehhez a politika megfelelő környezetet teremt.

— Ügy gondolom, olyan cselekvési programot körvonalazott az elmúlt hét végi KB. ülés. amely minden párttag számára kínál feladatokat. Melyek ezek közül — a közele tanácsválasztásokra Is gondolva — a leginkább időszerűek?

— A pártszervezetektől azt kérjük, hogy saját közösségük, lakóhelyük politikai térképét készítsék el. Tehát mérjék fel. hogy hol milyen befolyással rendelkeznek, tervezzék meg, mit kell tenni azért, hogy szerepük, tekintélyük növekedjen, s elnyerjék a választók többségének bizalmát. Ehhez persze arra is szükség van, hogy a párt soraiban megtaláljuk és felkaroljuk a népszerű, politizálni, vitázni, végeredményben nyerni tudó embereket. Tudom, sokan van nak ilyenek,

Csulák Andrási