Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

2 »If.CIf/j 1989. JANUAR 28., SZOMBAT RmHÉT Iffff/ VILÁGPOLITIKAI KITE KIÜTÉS mm A VSI tartja kezdeményező szerepét Az NDK haderőesökkentés kedvező visszhangja Nemzetközi tanácskozást készítenek elő Kambodzsa ügyében Cáfolják a szovjet—amerikai egyetértést a közel-keleti tervben Altalanos PILLANATKÉP A múlt heti beiktatási ün­nepségsorozat utáni első mun­kahét, még inkább a szerve­ződés és alakítgatás jegyében telt el Washingtonban. Meg kellett például várni Baker kijelölt külügyminiszter sze­nátusi megerősítését, hogy az amerikai diplomácia új veze­tője közzétehesse: kiket ne­vez ki a minisztérium egyes kulcsfontosságú tisztségeinek betöltésére. Közben Bush már az első héten megmutatta: a politika megígért folyamatos­sága nem jelent teljes válto­zatlanságot. Ami a módszert illeti, szakított azzal a gya­korlattal. hogy a protokollnak megfelelően írásban válaszol­jon a világ államférfiaknak jókívánságaira. Telefonált a NATO-szövetségesek vezetői­nek, s felhívta Moszkvában Mihail Corbacsovot is, hogy kifejezze köszönetét az üd­vözletért. Ebből azután per­sze eszmecsere is kerekedett, s mindketten megerősítették azt, hogy a két világhatalom Viszonyának további javítá­sára és a leszerelés útján teendő újabb kompromisszu­mos haladásra törekednek. Az első külföldi vendég is megérkezett a washingtoni Fehér Házba. Bush az ENSZ főtitkárát fogadta, s ez nem is meglepő, hiszen a világ- szervezet szerepe és súlya az utóbbi időben rendkívül meg- növekedett a békefenntartó akciókban. A Fehér Ház ille­tékesei már dolgoznak a kö­vetkező hónapok diplortláciai naptárán. Február 2-án Wa­shingtonba látogat Takesita Noboru japán miniszterelnök, aki az első külföldi kormány­főként tárgyal majd Bushsal a Fehér Házban. Egy interjú során az elnök egyébként kö­zölte, hogy február 24-én részt vesz Hirohito, volt japán császár temetésén, s elképzel­hetőnek tartotta, hogy az az­után következő napokban Pe- kingbe és talán Szöulba is'el­látogat. Így a jelenlegi washingto­ni „menetrend” szerint Bush és a NATO-kormányfők ta­lálkozójára — amelyen meg­határozzák majd a fegyverzet­csökkentés további lépéseit — csak valamikor ’ április táján kerülne sor. S csak jóval ez­után — az év második felé­ben — folytatódna a szovjet— amerikai csúcsszintű diplomá­cia. Bush több ízben arra hi­vatkozott, hogy bizonyos idő­re van szüksége, amíg kiala­kítja kormányzatának hosz- szabb távú külpolitikai irány­vonalát, hiszen nem látja an­nak értelmét, hogy csupán udvarias szavakat váltson Gorbacsowal, anélkül, hogy konkrét haladást tegyenek előre, új kompromisszumos megállapodások felé. Szovjet részről megértéssel fogadták Bush álláspontját. BONN MEGKÉRDŐJE­LEZI A RAKÉTÁK KORSZERŰSÍTÉSÉT Erich Honecker, az NDK párt- és állami vezetője hét­főn bejelentette: országa 1990 végéig tízezer fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát és tíz százalékkal mérsékli a katonai kiadásokat. A NATO egyik szóvivője azonnal üd­vözölte a döntést, s a beje­lentés kedvező visszhangot keltett az NSZK-ban. Mint rámutattak: a berlini közlés hat héttel azelőtt hangzott el, hogy az Észak-atlanti Szerző­dés szervezetének képviselői .összeülnek Bécsben a Varsói Szerződés tagállamainak kül­döttségeivel, hogy a hagyo­mányos fegyverzet és a ^fegy­veres erők csökkentéséről tár­gyaljanak. A berlini bejelen­tés — mint emlékeztetnek rá — egy olyan eseménysor leg­újabb állomása, amely Mihail Gorbacsov tavalyi ENSZ-beli beszédével indult el. Mint ismeretes, akkor a szovjet ál­lamfő közölte, hogy félmillió fővel csökkentik a szovjet hadsereg létszámát, mintegy 50 ezer katonát és ötezer harckocsit vonnak ki Cseh­szlovákiából, Magyarországról és az NDK-ból, valamint a katonai kiadásokat 14.2 szá­zalékkal mérséklik. Szovjet csapatkivonást jelentettek be később Lengyelországból is. Sevardnadze külügyminiszter a nemrég befejeződött bécsi utótalálkozón közzétette: a kelet-európai országokból tá­vozó szovjet csapatok maguk­kal visznek bizonyos harcá­szati nukleáris fegyvereket is. Mint a NATO-országok fő­városaiban több kommentátor megjegyezte: az egyoldalú csapat- és fegyverzetcsökken­tések kimozdítják az eddigi holtpontról a hagyományos fegyverzetekről való tárgyalá­sokat. Az atlanti , szövetség ugyanis azzal az érveléssel zárkózott el az eddigi lesze­relési javaslatoktól, hogy mind csapatokban, mind ha­gyományos fegyverzefekben fölénye van a Varsói Szerző­dés tagállamainak. Vagyis előbb ezt az „aszimmtériát” kell megszüntetni, hogy szóba jöhessen a kölcsönös csökken­tés. A nyugati katonai tömb doktrínája éppen erre az aszimmetriára épült, s egy esetleges konfliktus korai szakaszában már előírná az úgynevezett „atomküszöb” át­lépését, vagyis a harcászati nukleáris fegyverek bevetését a hadszíntereken. A napokban összeül majd a NATO hadügyminiszteri ér­tekezlete. Washington és Lon­don azt szeretné elérni, hogy a rövid hatótávolságú Lance- rakétákat, amelyek az atlan­ti tömb hadrendjében van­nak, korszerűsítsék. Mint te­kintélyes NSZK-lapok cik­keznek róla, a bonni kormány hivatkozva a Varsói Szerző­dés egyoldalú lépéseire és a közvéleményben ennek nyo­mán támadt hangulatra, nem tartja most időszerűnek a ra­kétakorszerűsítést. Az NSZK- ra ezért a küszöbönálló ta­nácskozáson nagy nyomás ne­hezedik majd, hogy egyezzen bele a modernizálási prog­ramba. SZIHANUK ŰJ JAVASLATA Amióta Hanoi bejelentette, hogy az idén szeptemberig ki­vonják Kambodzsából a viet­nami csapatokat, felgyorsul­tak a konfliktus békés ren­dezését célzó erőfeszítések. Szihanuk herceg, aki kulcssze­repet játszik, mint Kambo­dzsa emigrációban élő vezető politikusa, s felváltva tartóz­kodik Párizsban és Peking- ben, a napokban a kínai fő­városba utazott. Előzőleg azonban mint az ellenzéki koalíció vezetője, találkozott Dumas francia külügyi állam- miniszterrel, s felvetette Franciaország bekapcsolódásá­nak szükségességét a kambo­dzsai rendezésbe. A herceg azt javasolta, hogy tavasszal francia védnökséggel rendez­zenek nemzetközi találkozót Párizsban a kambodzsai konf­liktus megoldására. Francia kormánykörökben kapva-kaptak a javaslaton, hiszen miután kiszorultak a térségből, szeretnék a rende­zési folyamatba való bekap­csolódással visszaszerezni ré­gi befolyásuk legalább kis tö­redékét. A párizsi külügymi­nisztérium közleményben je­lentette be, hogy kész szere­pet játszani egy olyan nem­zetközi értekezlet összehívásá­ban, amely a francia főváros­ban végezhetné munkáját és kidolgozná a kambodzsai megbékélés alapjait. A herceg javaslata sok hír- magyarázó szerint valójában időhúzást céloz. A jövő hó­napban esedékes ugyanis egy dzsakartai eszmecsere, ame­lyen a Kambodzsában harco­ló ellenzék képviselői, a Hun Seri-kormány megbízottai, va­lamint Vietnam, Laosz és a délkelet-ázsiai szövetséghez tartozó i államok kormányai­nak küldöttei hivatalosak. Szihanuk legutóbb kijelentet­te, hogy elmegy ugyan Dzsa- kartába, de távol tartja ma­gát a tanácskozástól. Pedig jelenléte ott, kulcsszerepe miatt, nélkülözhetetlen lenne a konferencia eredményes munkájához. Szihanuk azzal magyarázta e különös maga­tartását, hogy szerinte az in­donéz fővárosba összehívott eszmecsere eleve kudarcra van ítélve, mert a „helyzet nem érett még meg a kam­bodzsai kérdés rendezésére”. Kommentátorok felvetik a kérdést: ha a herceg valóban így látja a dolgot, akkor miért kérte fel a francia kor­mányt, röviddel a dzsakartait követő tanácskozás összehívá­sára? Szihanuk magatartását kap­csolatba hozzák azzal a pe­kingi bejelentéssel is. hogy a vietnami csapatok Kambo­dzsából való távozása után a Kínai Népköztársaság meg­szünteti a fegyveres ellenzék­nek nyújtott támogatást. Ez gyengíti majd nyilván az el­lenzéki koalíció, így Szihanuk tárgyalási pozícióit. Túl ezen, a herceget idegességgel tölti el, hogy Thaiföld jelentős nyi­tást tett a Hun Sen-kormány- zat felé, azzal, hogy a kam­bodzsai miniszterelnökkel „nyíltnak és barátinak” jel­lemzett megbeszélést folyta­tott Bangkokban és támogatá­sáról biztosította a dzsakartai eszmecserét, s kimondta, hogy azon minden érdekelt félnek részt kell vennie. LOGIKUS MENETREND LEHETNE A brit kereskedelmi televí­zió 4. csatornája a hét végén meglepő hírt közölt. E sze­rint elvi megállapodás jött létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok között egy közel-keleti békefolyamat ütemtervéről. Ennek értelmé­ben ez év decemberéig a Szov­jetunió és Izrael helyreállí­taná diplomáciai kapcsolatait. Ezzel párhuzamosan választá­sokat tartanának Ciszjordá- niában és a gázai övezetben. A jövő tavaszig pedig össze­hívnák a nemzetközi béke- konferenciát, amelynek célja a független palesztin állam létrehozása Ciszjordániában és Gázában. Ez azonban az értesülés szerint, csak jelké­pes lenne, mivel az új állam fennállása után harminc perc­cel konföderációra lépne Jor­dániával. Tény, hogy az Egyesült Ál­lamokat még a választások utáni hatalomátadási folyamat sem akadályozta meg abban, hogy figyelmeztesse Tel-Avi- vot a megszállt területek la­kossága elleni terrorhadjárat megszüntetésére. Az is tény, hogy Izrael elszigetelődött, s mert olyan „béketerveket” igyekeznek Tel-Avivban ki­dolgozni, amelyektől azt re­mélik, hogy lecsillapítják a palesztin felkelést, de bizo­nyos autonómia árán változat­lanul Tel-Aviv fennhatósága alatt tartanák Ciszjordániát és Gázát. Bármennyire is hihe­tetlennek hangzik is. ma a brit televíziós csatorna állí­tólagos „biztos értesülése”, ez ha igaz volna, logikus menet­rend lehetne valóban a békés rendezésre. Sajnos azonban megcáfolták... Árkus István Sevardnadze Bush nem használja a hidegháború kifejezést Pakisztánba látogat Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter február 4-én Pakisztánba látogat — jelentette be pénteken egy pakisztáni hivatalos szóvivő. A szovjet külügyminiszter kétnapos pekingi látogatását követően keresi fel Iszlá­mábádot, ahol Gúlám Iszhak Han államfővel. Benazir Bhutto miniszterelnökkel és Szahibzada Jakub Han kül­ügyminiszterrel folytat meg­beszéléseket áz afganisztáni helyzetről. Húsz év ót<| — Alekszej Koszigin, egykori szovjet mi­niszterelnök látogatása óta — nem járt ilyen magas rangú szovjet politikus Pakisztán­ban. Sevardnadze mostani út­jának az ad különös aktuali­tást, hogy február 15-én lejár a szovjet csapatok Afganisz­tánból történő kivonására szabott határidő, de a szem­ben álló afgán erőknek még nem sikerült megállapodni az ország jövendő társadalmi és politikai berendezkedéséről. A pekingi utazás nem jelzés A kínai látogatás távolról sem jelenti, hogy háttérbe kerülnének a szovjet—ameri­kai kapcsolatok — hangoztat­ta pénteki sajtóértekezletén George Bush amerikai elnök. Bush egyúttal rámutatott: jól­lehet vannak problémák, bi­zonytalanságok a szovjet— amerikai viszonyban, a ma­ga részéről nem használja a hidegháború kifejezést, hi­szen megváltozott a két or­szág viszonya. Az utóbbi kérdés azzal volt kapcsolatos, hogy Brent Scowcroft, az elnök nemzet­biztonsági tanácsadója egv vasárnapi interjújában kije­lentette: a hidegháború nem ért még véget. Bush elmondotta. hogy hosszan beszélt Mihail GorbaT csovval telefonon a héten, amikor megköszönte neki a beiktatása alkalmából kül­dött jókívánságokat. Az új amerikai kormány most te­kinti át külpolitikáját, a szovjet—amerikai viszony né­hány problémáját, s vélemé­nye szerint ezt a Szovjetunió sém tekinti a tárgyalások kés­leltetésének. Bush • hangsúlyozta, hogy nemukívánja megjátszani sem a szovjet, sem a kínai „kár­tyát”. Februári pekingi útja tükrözi a két ország „szoros, fontos stratégiai, kereskedel­mi, kulturális viszonyát”, de a tény. hogy először óda láto­gat, nem jelent semmiféle jel­zést senkinek. Fedél nélkül 3000 család Tádzsikisztánban Az örmények már építkeznek A hétfői tadzsikisztáni föld­rengés okozta károk helyre­állításához legalább 150 millió rubel szükséges — állapította meg pénteken dusanbei ülé­sén a helyi kormánybizottság. A testület munkájába csütör­tökön bekapcsolódott Genna- gyij Vegyernyikov, a szovjet kormányfő helyettese is. A tanácskozáson elhang­zott: az 5—6 erősségű földmoz­gások 2100 négyzetkilométer­nyi területet ráztak meg. Az ennél erősebb rengések gya­korlatilag gisszári járásra kor­látozódtak, ahol ennek követ­keztében óriási földcsuszam­lás tetézte a természeti csa­pást. A nedves agyagréteg vastagsága helyenként eléri a 20—30 métert is. . A térségen áthúzódó dombvonulat mint­egy 8 kilométeres hosszúság­ban szabályosan kettévált. Az öt másodperc alatt lezúduló agyagtömeg szélessége Sarora térségében elérte a 2,5 “kilo­métert. A kormánybizottság ülésén megerősítették, hogy a halá­los áldozatok száma 274, s mintegy 3000 család maradt fedél nélkül a katasztrófa kö­vetkeztében. Mint ismeretes, a hétfői földrengést kisebb utórezgések, illetve csütörtö­kön egy újabb 5—6 erősségű földrengés kísérte, ezek azon­ban már nem okoztak újabb károkat meg is kezdődtek az építke­zések. Ide kapcsolódik az a moszk­vai bejelentés is, hogy az ör­ményországi katasztrófa utáni segítségnyújtásban részt vett és szerencsétlenül járt ju­goszláv katonai szállító repü­lőgép személyzetét a Szovjet­unió legfelsőbb Tanácsának elnöksége pénteken posztu­musz a l^épek Barátsága Ér­demrenddel tüntette ki. A mudzsahldek terve Jazov Kabulban Dmitrij Jazov hadseregtá­bornok, szovjet honvédelmi miniszter szerdán hivatalos munkalátogatásra Kabulba érkezett, s a tervek, szerint ta­lálkozni fog Nadzsibullah el­nökkel és Sah Navaz Tana) nemzetvédelmi miniszterrel — jelentették nyugati hírügv- nökségek szovjet külügy mi­nisztériumi tisztégviselők tá­jékoztatására hivatkozva. A látogatásról közelebbi részie­teket nem hoztak nyilvános­ságra. Az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt egyes vezetői szerint a mudzsahidek azt ter­vezik, hogy a szovjet csapatok kivonásának befejezése után az afganisztáni városokra is kiterjesztik a harcokat. A helyzet súlyosbodása miatt James Baker, az új amerikai külügyminiszter csütörtökön elrendelte az Egyesült Álla­mok kabuli nagykövetségének bezárását. Kész a párbeszédre az új Kadhafi elítéli Líbia kész közvetlen párbe­szédet kezdeni az új amerikai kormányzattal és elítéli a ter­rorizmust — jelentette ki Moa- mer el-Kadhafi líbiai vezető az ABC News amerikai tévé- társaságnak Tripoliban adott interjúban. A nyilatkozatban — amelyet hétfőn vettek fel — Kadhafi ismét tagadta, hogy a rabati üzemet vegyi fegyve­rek gyártására építették vol­na. Kadhafi határozottan elítél­te a terrorizmust, amikor ar­ról kérdezték, hogy támogat­ja-e Abu Nidalt és szélsősé­ges csoportját. amerikai kormánnyal a terrorizmust ünnepélyes átadására, de ez­után nem lesz lehetőség a fo­lyamatos ellenőrzésre. Az Egyesült Államok egyéb­ként csütörtökön már egyetér­tett azzal a nyugatnémet ál­lásponttal, hogy a rabati gyár egyelőre nem képes mérges- gázok előállítására. Kiszczak és Walesa találkozó Tavaly november óta első ízben ismét a kerekasztal elő­készítéséről tárgyalt pénteken Varsóban Czeslaw Kiszczak lengyel belügyminiszter, a LEMP KB PB tagja és Leeh Walesa, a változatlanul törvé­nyen kívül működő Szolidari­tás elnöke. A mostani találkozó, amely­ről péntek estig nem hoztak nyilvánosságra semmit, lénye­gesén kedvezőbb körülmények között jött létre, hiszen a LEMP Központi Bizottsága múlt heti viharos ülésén ál­lást foglalt a Szolidaritás le­galizálása mellett, ami meg­nyitotta az utat a megegyezés felé. A Szolidaritás addig nem volt hajlandó a kerékasztal­hoz ülni, amíg nem kapott előzetes biztosítékot tevékeny­ségének újrakezdéséhez. Miközben Tádzsikisztánban folynak az újjáépítés előké­születei. addig a decemberi, rendkívül súlyos örményor­szági katasztrófa színhelyén, így Szpitak városában már MEG AZ IDÉN 45 száza­lékkal csökkentik a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon. ti Bizottsága apparátusának létszámát. A MAGYAR NÉPKÖZTÁR­SASÁG Csillagrendjét adták át pénteken Moszkvában Roald Szaggyejev akadémi­kusnak, a szovjet űrkutatás világszerte ismert egyéniségé­nek, a magyar—szovjet tudo­mányos együttműködés kiala­kításában és fejlesztésében í játszott kiemelkedő szere­péért. ELHUNYT PÉNTEKEN, 101 éves korában a brit Sir Tho­mas Sopwith, a repülés egyik úttörője, ö tervezte az első vi­lágháború híressé vált repülő­gépét, a Camelt, amelyből 1918-ig hatezret készítettek. „KULTURÁLIS NÉPIRTÁS” címmel 1988. december 22. és 1989. január 29. között a mont­reali egyetemen kiállítást ren­deztek. amelynek keretében bemutatták Gábor Boros ka­nadai fotóművész Erdélyben készült fényképeit. AZ ELSŐ SZOVJET—DÉL­KOREAI vegyesvállalat létre­A rabati üzemmel kapcso­latban ismét tagadta, hogy ott vegyi fegyvereket állítanának elő. Kadhafi megerősítette, hogy diplomatákat és újság­írókat is meghívnak az üzem hozására Szöulban április vé­gén kerül sor. A vállalkozás part menti erőműépítést, vala­mint gáz- és kőolajtermelés­ben való részvételt irányoz elő Szibériában. DEBRECEN KÖZELÉBEN Romániából érkezett mene­külteket is meglátogat az a nyugatnémet parlamenti kül­döttség, amely ma érkezik ba­rátsági látogatásra Mggyaror- szágra. ELŐKERÜLT A TÁMADÓ MONGUl Létezett az amerikai katonai terv 1962-ben Kuba megtáma­dására, ez indokolta szovjet rakéták telepítését — tűnik ki most nyilvánosságra hozott amerikai dokumentumokból. Pénteki sajtójelentések szerint egy washingtoni kutatóin­tézet megszerezte az állami levéltárból a „Monguz-tervet”, amelyet a Pentagon dolgozott ki 1962 februárjában. A do­kumentum sürgette a „külső és belső” erőforrások felhasz­nálását a Castro-kormány megdöntésére azzal, hogy „a vég­ső siker döntő amerikai katonai beavatkozást igényel”. Elhárítására szovjet nukleáris rakétákat telepítenek Kubá­ban. Ezek váltották ki az 1962. októberi súlyos válságot a két nagyhatalom között. A rakétákat később kivonták, s Washington hallgatólagosan kötelezettséget vállalt, hogy nem támadja meg Kubát. E kérdéskörről pénteken tanácskozást kezdtek Moszkvában az akkori idők vezető szovjet és amerikai politikusai. Ro­bert McNamara, egykori amerikai védelmi miniszter kijelen­tette, hogy a terv valóban létezett. Végrehajtására nem gondoltak, de ésszerű, hogy a másik fél komolyan vette a támadás veszélyét. mmCsAK RÖVIDEN...

Next

/
Oldalképek
Tartalom