Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

1.989. JANUÄR 28., SZOMBAT Piperetáskák exportra Az év első hónapjában több új termék gyártását kezdték meg Törökbálinton a Tex- elektro Ipari Szövetkezet bőr­díszmű üzemében. Színházi táskákból például 8 ezer dara­bot készítenek csehszlovák megrendelésre, de több ezer pi­peretáska és más egyéb áru is felkerült a cikklistájukra. Bálintné Belicza Erzsébet technológus képünkön a be­dolgozóktól beszállított tás­kákat vizsgálja át. mielőtt * azokat becsomagolják ■d ■ i ­(Hancsovszki János felvétele) Már felekkönyvezik a párt ingatlanait Ma még állami, ami az MSZMP-é . Mint a nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt a tavalyinál 6:í5 millióval kevesebb, mintegy 1 mil­liárd 45 millió forintos hozzájárulásban részesül az idén az államkasz- szátiól. A párt költségvetésének hiánya meghaladja az 56(1 millió fo­rintot, amelyet — mint azt a Központi Bizottság gazdálkodási osztá- l\M'i dr. Bagoia Béla osítályvczetö-helyettcs megfogalmazta — minden­képpen ki keli gazdálkodni. Ez ebben az esetben a szigorú takarékos­ság általánossá tereiét jelenti, másrészt fontos lenne a költségvetés cs a pártkassza kapesolatának mielőbbi tisztázása is. A kritikus helyzetben a párt szükségintézkedésre is kényszerülhet amellett, hogy általánossá akarják tenni a vállalkozásszerű gondolkodást. is Tanácskoznak az újságíróküldöttek Háromórás ügyrendi vita Hosszan tartó ügyrendi vi­ta miatt még a kezdés után több mint 3 órával sem ke­rült sor érdemi beszámolóra, vitára a Magyar Újságírók Országos Szövetségének pén­teken délután kezdődött köz­gyűlésén. A felgyorsult társadalmi fo­lyamatokra reagálva hozták előre — az egyébként 1990- ben esedékes közgyűlést. A tanácskozáson a hazai újsá«- író-táVsadalom több, mint 5 és fél ezer tagjának képvise­letében mintegy 600-an vesz­nek részt az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában. A közgyűlés azzal a céllal tanácskozik, hogy — a társa­dalomban végbemenő demok­ratizálódási folyamathoz kap­csolódóan — megújítsák az új­ságíró szövetség tevékenysé­gét. A MUOSZ választmánya — a közgyűlést megelőzően — ad hoc bizottságot kért fel a helyi csoportokban, a szakosz­tályokban a szövetség mun­kájának korszerűsítéséről le­zajlott beszélgetések tapasz­talatainak összefoglalására. A szövetség tevékenységét meg­határozó alapdokumentumok megreformálása érdekében — még a tanácskozást megelő­zően — vitára bocsátották á szövetség alapszabályának és etikai kódexének tervezetét. A Himnusz elhangzását kö­vetően a tanácskozást Pálfy József, a MUOSZ elnöke nyi­totta meg. Élénk vita bonta­kozott ki arról, hogy a Rózsa Ferenc-díjasok. illetve a vá­lasztmány tagjai rendelkezze­nek-e szavazati joggal. Vol­tak. akik úgy foglaltak állást: a közgyűlés hozza előre a MUOSZ alapszabályának mó­dosítását. és vonja meg a Rózsa Ferenc-díjasok szava­A HÉT HÍRE jelenleg egyetlen létesítmény sincs sem a KISZ, sem a párt tulajdonában. Telekkönyv sze» rint valamennyi ingatlan eb­ben a pillanatban állami tu­lajdonú. A furcsa helyzet pedig an­nak az 1976. december 6-án keltezett, MSZMP KB titkár­sági határozatnak a következ­ménye, amellyel a kezelői jog fenntartása mellett valameny- nyi objektumot állami tulaj­donba adtak át. Mint dr. Ba- gota Béla elmondta, hosszú és meglehetősen éles viták után született meg a döntés. Emlé­keztetett arra, hogy a XI. pártkongresszuson elfogadott programnyilatkozat alapján — a dokumentum az egységes össznépi tulajdon létrejöttére helyezett nagy hangsúlyt — a hetvenes évek második felé­ben felerősödött a tulajdonvi­szonyokról folyó polémiá. En­nek következménye volt a párt ingatlanainak államosítása, s ezzel egy sor, akkor még nyi­tott tulajdonjogi kérdés tisztá­zása. Néhány létesítmény a felszabadulás után ugyan a párt használatába került, de a telekkönyvben más volt be­jegyezve: ezeket a tulajdono­sokat az MSáMP általában kártalanította. Ismét tulajdonos A KB titkárságának határo­zata nyomán az érvényes jog­szabályoknak megfelelően megkezdődött az átírás, amely 1980 végére fejeződött be. Idő­közben azonban egyértelművé vált, hogy a társadalmi szerve­zetek is rendelkezhetnek tu­lajdonnal, s az utóbbi idők változásai világossá tették, hogy a kezelői jog önmagában nem ad megfelelő alapot a biztonságos vagyongazdálko­dáshoz. Az elmúlt esztendők­ben egyébként iS sok gondot okozott, hogy a párt kezelésé­ben lévő létesítmények bőví­téséhez. az elöregedett épüle­tek lebontásához, hosszadalmas és bonyolult eljárás keretében, minden .esetben állami enge­délyt kellett kérni. Ezért a .Minisztertanács tavaly decem­ber 29-i ülésén úgy döntött, hogy az átadáshoz hasonló fel­tételekkel — tehát térítés nél­kül — visszaállítja az 1976-os titkársági határozat előtti hely­zetet, s ismét az MSZMP tu­lajdonába adja át az egyébként is a párt által használt objek­tumokat. A telekkönyvezés a törvényesség legalaposabb be­tartásával már megkezdődött, s várhatóan június 30-ra be­fejeződik. A párt az utóbbi tizenöt év­ben mintegy 5 milliárd forin­tot költött az ingatlanok fenn­tartására. A felmérések szerint ezek bruttó értéke 7,4 milliárd forint, ami tisztán csaknem 5 milliárdot tesz ki. Ebből is lát­szik, hogy ezen az üzleten sen­ki sem veszít, de nincs nyerte­se sem. Furucz Zoltán HOMOKVÁR O Megvitatta az alkotmány koncepcióját a Ma­gyar Jogász Szövetség elnöksége. O Megtartotta el­ső ülését a Környezetpolitikai Tanács. O Kiállítás nyílt a fővárosban a Képzőművészeti Főiskolán, Szent István emlékezete címmel. O A Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetségének választmánya műemlékvédelmi törvény kidolgozását kezdeményez­te. ® A hét híre az is, hogy az Építők Szakszerveze­tének elnöksége a vállalati bérgazdálkodás helyzetét tekintette át. zati jogát. Mások arra az ál­láspontra helyezkedtek: a közgyűlést az érvényes alap­szabály szerint hívták össze, ezért a megújulni kívánó szö­vetséghez méltatlan lenne, ha a Rózsa Ferenc-dijasokat megfosztaná a szavazás . jo­gától. Egy harmadik véle­mény szerint a Rózsa Ferenc- díjasoknak és a választmány tagjainak — 20 személyen­ként — küldötteket kellene választaniuk, s ezek szavazati joggal rendelkeznének a köz­gyűlésen. A végleges napirendről több mint 3 órás huzavona után sem határoztak a résztvevők, ekkor az elnök szünetet ren­delt el. A szünet után nyilvánvaló­vá vált. hogy az alapszabály­módosítás részkérdésének — a Rózsa Ferenc-díjasok szava­zati jogának ügyében — nincs olyan javaslat, amely megkapná a kétharmados többséget. Ezért ezt a témát egyelőre levették a napirend­ről. A közgyűlés 4. órájában Pálfy József felhívta a fi­gyelmet arra, hogy még a na­pirendről sem döntöttek, vi­szont minden tanácskozási óra 70 ezer forintjába kerül a MUOSZ-nak. Ezek után vita nélkül szavazásra bocsátotta azt a kérdést, hogy a hivata­los napirendjavaslatot, vagy az alternatív — úgynevezett B — változatot fogadják-e el. A szavazás értelmében bő kétharmados többséggel úgy döntött a közgyűlés, hogy az eredeti napirendi indítványt fogadja el. Ennek megfelelően tehát az érdemi vita a válasz­tott testületek beszámolójával kezdődött meg. A tanácskozás lapzártakor még tartott. A jeles külföldi személyiség nem volt elragadtatva attól, amit.látott. Igaz' csupán át­utazóban vehette szemügyve hajlékainkat. Azt írta rólunk: ,.Városaikban sok a nádház, kevés faház és még kevesebb kőház van.” Áz átutazót Frei- singi Ottónak hívták, foglal­kozására nézve püspök, s az alkalom a benyomások szer­zésére a második keresztes­hadjárat seregeinek átvonulá­sa hazánkon. Azaz régen, tör­tént ez, 1147-ben... mai átutazó vajon milyen benyo­másokat szerez? Követ láthat eleget, betont még többet, ám megtörténhet, neki most a nád- és faliázak hiányoznak. Amiből pusztán annyi a ta­nulság, hogy bár fontos az is, mit lát nálunk, mit gondol rólunk az idegen, a legfonto­sabb mégiscsak az: szükségle­teinkhez, igényeinkhez képest hol tartunk, már ami hajié-' kainkat, ilyen-olyan építmé­nyeinket illeti. ' Nehezen hihető a mostani szorult időkben, mégis igaz: a megyében, a magánszemélyek beruházásait nem számítva; évente 350-400 között van a jelentősebb értékű építkezé­sek mennyisége. Található ezek között ipari csarnok, is­kola, lakóház, mezőgazdasági épület, azaz sokféle a feladat. E feladatok között most már évek óta növekvőben van az un. fenntartási jellegű meg­rendelések száma. 1988-ban a megyében a vállalati bevéte­lekben nagyobb részt — 54-55 százalékot — képviseltek ezek, mints az új építmények. Ami mutatja azt az irányt, melyet az építőiparnak követnie kell, hiszen új beruházások töme­gének a finanszírozására egy­hamar aligha lesz pénze a gaz­dálkodó szervezeteknek. Mun­kát viszont adni kell az em­bereknek, mivel ezen a terüle­ten csapatostól dolgoznak olyanok, akik az első, gyen­gébb bérkifizetéskor már ve­szik is "a vállukra a motyó- jukat... Évek, évtizedek óta ebben a cipőben jár az épí­tőipar. A minden áron bért fizetni gyakorlata szinte já­randósággá, joggá lett, a meg­rendelők a legritkább esetben kifogásolták a számlákban o homoknak a megjelenését. A homoknak: így nevezik a szakemberek a ténylegesen el nem végzett, a számlában azonban szereplő munkát. Egy-egy nagyobb értékű be­ruházáson bizony milliós' té­tel lehet a homok ...! Ennek ellenére is megállíthatatlan­nak bizonyult a létszámcsök­kenés: a hetvenes évek köze­pének 22-24 ezer főnyi foglal­koztatottjából napjainkra még 14 ezer sem maradt... Ami bizonyítéka a régi igazságnak: homokra nem lehet várat épí­teni. Még akkor sem, ha ab­ból az említett, számlákbeli homokból vár magasságú hal­mozódott fel. S azt, hogy fel­halmozódott, megsejthetjük a bérek gyors és a termelékenység lassú emelkedésének viszony- számából, ami mái- jó ideje jellemzi — tisztelet a kivétel­nek — a megye építőipari szervezeteit. A .kivitelező .építőiparban tavaly októberben 10 411 forint átlagos bruttó bért fizettek-ki. Ez az összeg azonban jelen­tős eltéréseket takar egyrészt az állami, illetve a szövetke­zeti szektor között — az utób­biban sokkal gyorsabban nö­vekedtek a bérek —, valamint elfedi azt is, hogy kiugróan magas jövedelemgyarapodást értek el a terv ez ővá 11 al átok. Ne feledjük: ez utóbbi cégek­nél egy-két esztendeje még világvége hangulat uralko­dott ... A létszámcsökkenté­sek. a kisszervezetek teremtet­te versenyhelyzet úgy látszik, lépésre késztette azokat, akik addig nem sok figyelmet for­dítottak a tervezés — megter­vezésére. Remélhető, ilyen váltás az építő-szerelő cégeknél is be­következik, legyenek akár az állami, akár a szövetkezeti szektorban. Annáik idején, amikor a megyei hatóságok megkezdték kiadni a kivált­ságleveleket — az 1600-as évek vége volt ez —, kőfara­gók tanulták meg a kőműves mesterséget, mint további megélhetésük alapját. A vál­tás gyorsan felismert szüksé­gessége, sajnos, a mai „kő­műveseknek” nem éppen a legszembetűnőbb tulajdonsá­ga, sőt... Az átképzésekre, a líétszakmás tanfolyamokra fo­gyatkozó számban jelentkez­nek az érintettek, ami szin­tén adalék egy helyzetnek a megítéléséhez. Egy olyan hely­zetnek a megítéléséhez, ami­ben a kőből rakott vár is meg a homokvár is egyaránt erős­ségnek, azaz erőditménynek látszik. Mészáros Ottó Téli szemle a HÉV-vonalakon Időszakos téli bejárásra in­dultunk Kovács Nándor mér­nökkel, a BKV Gyorsvasúti Igazgatóságának pályafenn­tartási szakszolgálata üzem­vezetőjével. Tőle tudtuk meg, hogy a felügyelete alá tarto­zó. négy HÉV-vonalon. a mellék- és iparvágányokkal együtt, összesen 267 kilométer hosszúságú vágányon kell a téli időszakban a biztonságos közlekedést 1 fenntartani. A HÉV-vágányok hálózatához közel négyszáz váltó tartozik, melyek közül 135-öt már elektromos fűtés melegít. A villanyfűtésű váltók még mí­nusz tízfokos hidegben is üzembiztosán • működnek, de hófúvás esetén a kézi erővel történő tisztításukról — külön kell gondoskodni. Mint Kovács Nándor el­mondta, őt hóseprő gép és négy hótoló gép ekézi a havat szükség esetén a négy HÉV- vonalon — a gödöllői, szent­endrei, ráckevei és csepeli vo­nalakon. — Most szárazok a megál­lóperonok és a lépcsők, de mit tesznek havazás esetén a csúszásmentesítés érdekében? —■ kérdezem a szemle vezető­jétől. — összességében, mintegy száz megállóperont takarí­tunk, de az alul- és felüljá­rók lépcsőzetét is tisztán kell tartanunk. Havazáskor . sóz­zuk és homokozzuk a megál­lókat — kapjuk a Választ. — A sót és a homokot, minden megállóhelyen az előírások­nak megfelelően, -szabványosí­tott és fedéllel ellátott mű­anyag tárolókban még az ősz­szel kihelyeztük a HÉV-pá- lyák mentén. Sajnos több esetben is előfordult már, hogy az őrhely és forgalmi épület nélküli megállóhelyek­ről, a sóládákat és homok­tárolókat, ismeretlenek — el­tulajdonították! Többen rá­jöttek arra, hogy ezúton ol­csón juthatnak, a ház körül is jól hasznosítható műanyag ládákhoz, melyek még folya­dék tárolására is felhasznál­hatók. Sőt, cefréshordónak is beváltak! — Pedig még azzal is megpróbálkoztunk, hogy több helyen megfúrtuk a műanyag ládák alját, gondoltuk, így meg tudjuk akadályozni a lá­dalopásokat, mivel akkor fo­lyadék tárolására alkalmat­lanná válik — veszi át a szót Rábel Attila, vonalmémök. Aljik eltulajdonítják a ho­moktároló ládákat, talán nem is sejtik, hogy tettükkel az utasok biztonságát is veszé­lyeztetik, hiszen egy hirtelen jött havazás, egy jegesedés esetén késlekedés nélkül kell a megállókat és a lépcsőket a pályafenntartóknak sózni és homokozni! Igaz, hogy a BKV munkáját gyakorta éri bírá­lat, pedig a dolgozók gyakran lehetőségeiket meghaladó erő­feszítéseket tesznek az utasok gyors és zavartalan közleke­dése érdekében. Bozó Emil ■ Ez azonban nem is olyan kön> nyű. Tavaly például helyist gek bérbeadásából mindössz 5-6 ezer forinthoz jutott a m« gyei pártbizottság. Jelentőseb összeget, nevezetesen 742 ezt forintot tett ki az oktatá: igazgatóság kollégiumána használatáért külső szervez« tek által fizetett pénz.. Töváb növeli a gondokat, hogy az ú tagdíjrendszer bevezetésévé hozzávetőlegesen 25 százalék kai csökkennek az ebből szár mazó bevételek. S még nem i tettük a mérlegre az infláci okozta problémákat. A pénzügyekért felelő munkatársak egyöntetű véle ménye szerint a megyei párt költségvetést a legésszerűb takarékossággal sem lehe most egyensúlyba hozni. Mé akkor sem, ha például feitet szándékuk, hogy a »jövőbe: minden, úgymond nem testide gén szervezetnek alkalman ként bérbe fogják adni a he lyi székházak kisebb-nagyobl helyiségeit. Erre ösztönzik a alsóbb pártszervezeteket is Szó lehet arról is, hogy egy egy létesítményről véglegese 1 lemondjanak, ám ehhez a me gyei párt-végrehajtóbizottsáj jóváhagyása kell. A szentend reiek kezdeményezése, hog; orvosi rendelőt alakítanak k az épületek egy részében egyelőre még nélkülözi a tes tület egyetértését. Akad azon ban már lezárt ügy is. példáu Gödöllőn, ahol a pártbizottsáí korábbi épülete került más tu­lajdonba. Bár a kisebb településeken ahol kevés a középület, a párt- helyiségekben eddig is gyaki ran rendeztek kulturális ese­ményeket, sőt. több helyen ot tartották a tüdőszűréseket, éi más orvosi vizsgálatokat, ez a jövőben szeretnék általános­sá tenni. Kartalon már folya­matban van a párt ottani épü­letének' részbeni átengedés« kulturális célokra. Százhalom­battán negyedik éve ad ott­hont az MSZMP székháza né­hány iskolai osztálynak, Szent­endrén pedig a zeneiskola működik a régi épületben, Jánky Zoltán szerint mind­ezek egy folyamat részei. Nem újkeletű intézkedésekről - van tehát szó, annyi azonban bizo­nyos. hogy a pénzszűke fel­gyorsította a helyzet alaposabb mérlegelését. Bérbe adott épület Pest megyében található még egy létesítmény, amely azonban közvetlenül a Köz­ponti Bizottság kezelésében van: a dobogókői üdülő. Mint Bakonyi György, a KB gazdál­kodási osztálya szolgáltatási és idültetési munkacsoport já- lak vezetője elmondta, ez a százhúsz személy befogadásá­ba alkalmas létesítmény a párt !gyetlen hegyvidéki pihenőhe- ye, s egyedülálló abban is, rogy egész éven át üzemel. A 'enntartási költségek és a be­vételek közötti nagy különbség csökkentésére úgy döntöttek, íogv az idén már csak a fő­épületben üdülhetnek a párt ilkalmazottai. a melléképüle- et bérbe adták — legalábbis slő- és utószezonban — a Kül- cereskedelmi Oktatási és To­vábbképzési Központnak. Az MSZMP üdülőiben alkal- nazott díjak megfelelnek az illamí gyakorlatban elfogadott isszegeknek. Mint Bakonyi lyörgy hozzátette: nem cél a lyere,séges működtetési de el- sngedhetetlen, hogy minél ke­vesebb legyen a ráfizetés. Van azonban egy megoldat- an kérdés, amely nemrég, a zegedi alternatív szervezeteik iltakozása nyomán került a igyelem középpontjába. Mint smeretes. az ottani KISZ-bi- ;ottság jelképes összegért, nindössze 100 forintért adta it oktatási központjának épü- etét a KISZ Központi Bizott- ágának. Csakhogy ez az ügylet ízért kérdőjelezhető meg, mert A pénzgazdálkodás ésszerű­sítésére ösztönzi a megyei pártbizottságot az a döntés is, hogy a KB a költségvetési hiá­nyának közel a felét lineárisan leosztotta a megyei és a me­gyei szintű pártszervezetekre. Mint Jánky Zoltán, a gazda­sági osztály vezetője elmond­ta. az adatok ismeretében konkrét tervet dolgoznak ki, amelyet hamarosan a megyei párt-végrehajtóbizottság is megvitat Nincs egyensúly Kezelésükben jelenleg a pártbizottság budapesti szék­házán kívül az ugyancsak a fővárosban található oktatási igazgatóság négy épülete, nyolc városi, négy nagyközségi és mintegy százhuszonhét községi, alapszervezeti székház, iroda- helyiség van. Ezek egy része, csakúgy, mint a szigetszent- miklósi és a budaörsi pártbi­zottság épülete csupán részben a párté. Szűkebb pátriánkban 1987- ben csaknem 15 millió forintot költöttek az épületek fenntar­tásara, tavaly — bár tennivaló let-t volna bőven — már csak 14 milliót. Az idei terv vala­mivel kevesebb, mint 12,5 mil­lió forint. Emellett egy sör fel­újítási és karbantartási mun­kát kell elhalasztani, mert a megyei ‘pártbizottság költség­vetésében a tavalyelőtti ,13 millió helyett az elmúlt esz­tendőben csupán 8.5 millió fo­rint szerepelt erre a célra. Az idén az összeg tovább csök­ken. Az ésszerűség azt diktálja,' hogy a kiadások lefaragásán túl növeljék a bevételeket is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom