Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-03 / 2. szám

2 1989. JANUÁR 3., KEDD Egy másik bársonyszékből másként látszik... Ultimátum a védelmi tárcának? Otven száműzött és az emberi jogok Amióta az Egyesült Államok hivatalos megbízottja felvette a tárgyalást a Palesztin Felsza­badítást Szervezet képviselőjé­vel, az izraeli kormánykörök a jelek szerint még mindig egy­fajta sokkhatás alatt vannak. A zavarodottságon és nyugtalan­ságon nem változtatott Ronald Reagan levele sem, amelyet Jichak Samir izraeli miniszter- elnökhöz küldött az óév végén. Ebben az okmányban a már három hétig sem hivatalban lévő amerikai elnök biztosítot­ta Samirt, „az Egyesült Álla­mok Izrael megvédelmezésére vállalt egyértelmű elkötelezett­ségéről." Az Egyesült Államok­nak a PFSZ-szel való párbe­szédéről hozott döntése nem jelenti azt, hogy Washington elismerné a független palesz­tin állam létét — hangsúlyozta levelében Reagan. Az elnök ki­fejezte azt a nézetét is, hogy a párbeszéd ösztönözheti a rea­lizmust a palesztin vezetés­ben, s ezzel hozzájárulhat a közel-keleti viszály átfogó ren­dezéséhez. Rendőri-katonai problémaként kezelik Bár Tuniszban az amerikai— PFSZ kapcsolatfelvétel csak formális volt, hiszen a tény­leges eszmecserét elnapolták a Bush-kormányzat beiktatása utáni időkre, ez nem csillapí­totta le a tel-avivi vezetők pánikhangulatát. A Reagan-le- vél sem hatott megnyugtató­ig, hiszen az izraeli vezetés­nek nem az a problémája, hogy másokból hiányozna a realizmus, hanem éppen ők azok, akik árral szemben sze­retnének úszni, ök voltaik azok, akik néhány hónapja ku­darcba fullasztották Shultz közel-keleti ingázását azzal, hogy mereven elutasították a nemzetközi konferencia gondo­latát a térség békés rendezé­sére. A tel-avivi vezetés ragasz­kodik ahhoz, hogy az 1967 óta általa megszállva tartott Cisz- jordánia és Gáza beolvadjon Izraelbe. E terület hovatarto­zása nem lehet szerintük alku tárgya. Csupán arról hajlan­dóak eszmecserét folytatni, hogy Ciszjordánia és Gáza, Iz­rael részeként, valamilyen köz- igazgatási önkormányzatot kapjon. Ennek az alapállásnak megfelelően folytatnak immár több mint egy esztendeje ter­rorhadjáratot a megszállt te­rületek felkelésszerű mozgal­mának elfojtására. Az akcióso­rozatot tehát pusztán rendőri­katonai problémaként kezelik, s a köveket dobáló paleszti­nokra nemegyszer dördül el izraeli sortűz. Időről időre köztiszteletben álló palesztinokat „a lázadás irányítóinak és szítóinak” kiál­tanak ki, s kiutasítják őket Libanonba. Pedig ezek az új­ságírók, ügyvédek, tanárok Ciszjordániában és Gázában élnek, ott van állandó lakóhe­lyük és családjuk. Mégis meg­fosztják őket az emberi joguk­tól, hogy szülőföldjükön élje­nek. Az új év azzal kezdődött, hogy ismét tizenhárom palesz­tinnak kellett elhagynia a megszállt területeket. Tel- avivi hivatalos közlés szerint ketten közülük „önként” men­tek el. De az ő távozásuk is a hírügynökségi jelentések sze­rint kiutasítást előzött meg ... Ezzel már ötvenre emelkedett azok száma, akiket az izraeli hatóságok a megszállt területe­ken tartó akciósorozat alatt kényszerítettek száműzetésbe. Kitörési kísérlet jó adag rejtélyeskedéssel Az erőszaknak e politikáját ma a világpolitikai porondon széles körben elítélik. Izrael elszigetelődése a világpolitiká­ban együtt jár azzal a hazai vetülettel, hogy belföldön is a közvélemény mind nagyobb hányada sürget békés, tárgya­lásos kibontakozást. Ez kész­tette nyilván arra Samirt, hogy az óesztendő végén kijelentse: tárgyalásos nyitásra készül a megszállt területek ügyében. Az izraeli javaslat kidolgozásá­ra — mint mondotta — azonban Izraeli katonák járőröznek a kelet-jeruzsálemi, arabok lakta Szilvan kerületben az El Fatah, a PFSZ legnagyobb tagszerve­zete megalakulásának 24. évfordulóján. A megszállt területe­ken az izraeli hatóságok szigorú biztonsági intézkedéseket ve­zettek be még legalább két hónapra van szükség. A kormányfő egyébként a rejtélyeskedés taktikáját is alkalmazta. Utalt arra, hogy Mubarak egyiptomi elnök késznek nyilatkozott, hogy Izraelbe látogasson. Sa­mir úgy tüntette fel ezt, mint kész tényt, amely már egy Tel- Aviv által kezdeményezett új tárgyalásos folyamat része volna. Hamarosan azonban kitűnt, hogy Mubarak izraeli útja egyelőre csupán erősen felté­teles. Az egyiptomi elnök — mint Kairóban közzétették — csupán akkor utazik Tel-Aviv- ba, ha jó esélyt lát arra, hogy ezzel elősegítse a palesztinok önrendelkezésének ügyét. Sa­mir ezt a jelek szerint elen­gedte a füle mellett. Arról nyi­latkozott ugyanis, hogy soha­sem tárgyal a PFSZ-szel, s Mubarak segít majd olyan „más palesztinokat” kijelölni, akikkel Izrael párbeszédbe bo­csátkozhat anélkül, hogy a megszállt területekhez való feltétlen ragaszkodását kérdé­sessé kellene tennie. Ezek után nem lehet kétséges, hogy Tel-Avivban milyen „béketer­vet” kívánnak majd néhány hónap múlva előterjeszteni... A sékel leértékelése nem tűnik elégnek Közben azért a realitások egy-egy területen mégiscsak érvényesülnek. Példa erre Si­mon Peresz munkapárti vezető változó magatartása. Amíg Pe­resz a novemberi választás előtt külügyminiszter volt a Li­kud és a Munkapárt koalíciós kormányában, időnként fellé­pett a megszállt területeken alkalmazott izraeli terrorintéz­kedések ellen. Azt indítványoz­ta viszont, hogy az ott élő pa­lesztinok néhány hónapra szüntessék meg a jogíosztott- ság elleni akcióikat, s e „meg­békélési időszak” alkalmat ad­na a párbeszéd felvételére, köztük és a tel-avivi kor­mányzat között bizonyos kor­látozott autonómiáról. A no­vemberi választások — mint emlékezetes — a korábbi patt­helyzet megismétlődésével vég­ződtek. A Likud Szövetségnek csupán eggyel több mandátu­ma lett a parlamentben, mint a Munkapártnak. Amikor a koalíciós tárgyalá­sok zajlottak, érkezett a hír arról, hogy az Egyesült Álla­mok felveszi a párbeszédet a PFSZ-szel. Ez arra késztette Pereszt, hogy teljes mellel fel­sorakozzon Samir kemény vo­nalas politikája mögé, amely a megszállt területek mozgal­mának katonai-rendőri, tűzzel- vassal való elfojtásában látja az egyetlen megoldást. Az új kormánykoalícióban Peresz a pénzügyminiszteri tárcát kapta meg. S ebben a tisztségében azonnal szembekerült a való­ság kemény tényeivel. A költ­ségvetési deficit csökkentése végett az 1989-es év kezdetén a sékel (az izraeli pénz) ötszáza­lékos leértékelését volt kény- teled bejelenteni, más, a nem­zetgazdaság élénkítésére szánt intézkedések sorában. De — mint közölték — o későbbiek­ben a sékelt további nyolc szá­zalékkal értékelik majd le. Ez azonban — mint Peresz nyilatkozatában szerepelt — nem elegendő. Mint a londoni rádió tel-avivi tudósítása be­számolt róla, Peresz rámuta­tott: a katonai kiadásokat el­engedhetetlenül csökkenteni kell ahhoz, hogy alacsonyább legyen a költségvetési hiány. Mint hangsúlyozta: a megszállt területeken állomásozó izraeli katonaságra túl sokat költe­nek. Felszólította a hadügymi­nisztériumot: csökkentse eze­ket a kiadásait. Ha felhívását nem szívlelik meg — fenyege­tőzött —, lemond, s a Munka­párt kilép a koalícióból. Ez utóbbit aligha lehet felté­telezni a hírmagyarázók véle­ménye szerint. De az a tény, hogy Peresz néhány héten be­lül ilyen kacskaringókat tesz állásfoglalásaiban, jól tükrözi a kormányzati körök nagy za­varodottságát. A kemény han­gú koalíciós okmányt .aláírt munkapárti vezető" a jelek sze­rint most a bársonyszékből más optikával kénytelen szem­lélni a helyzetet, hiszen a pénzügyekben nem lehet elna­polni olyan intézkedéseket, amelyek tovább már nem ha­laszthatók. Ogyis lehet más­képpen mondani, hogy a reali­tások utat törnek maguknak ... Árkus István Külügyminiszteri találkozó Eszmat Abdel-Megid egyip­tomi külügyminiszter vasár­nap Párizsban találkozni fog Mose Arensszel, az izraeli dip­lomácia új irányítójával. A kairói külügyminisztérium szerint a találkozóra a vegyi fegyverek használatának betil­tásával foglalkozó nemzetközi konferencia keretében kerül sor. Az egyiptomi külügyminisz­ter e párizsi konferencián fon­tos megbeszéléseket folytat majd leköszönő amerikai kol­légájával, George Shultzcal, valamint Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel is. Baleset egy vegyi üzemben Két halálos áldozatot köve­telő baleset történt december 31-én egy szovjet üzemben. A tulai területhez tartozó — Lev Tolsztoj Jasznaja Polnaja-i emlékháztól nem messze fek­vő — Scsokino városka mű­trágyagyárának ciklohexán- üzemében az éjszaka folyamán eddig kiderítetlen okból rob­banás történt, s ez okozta a két munkás halálát. A baleset körülményeinek kivizsgálását megkezdték. Az afganisztáni rendezésről Irán segítségévei Teheránban tárgyal Voroncov Az afganisztáni rendezést célzó szovjet diplomáciai erő­feszítések keretéiben Julij Vo­roncov első külügyminiszter­helyettes, a Szovjetunió kabu- li nagykövete hétfőn Teherán­ba érkezett. A szovjet politi­kus szerdán már Pakisztánba utazik. Az ÍRNA Iráni hírügynök­ség jelentése szerint a szov­jet politikus repülőtéri nyi­latkozatában kijelentette, hogy Teheránban iráni veze­tőkkel, valamint az iráni székhelyű nyolc síita afgán szervezet koalíciójának képvi­selőivel találkozik. Megbe­széléseinek témája: miként lehetne elvi megoldást talál­ni az afganisztáni problémá­ra? A szovjet politikus kifejez­te reményét, hogy Irán segít­ségével ezek a megbeszélések ugyanolyan eredményesek lesznek, mint a taifi párbe­széd. Julij Voroncov tavaly de­cember elején a szaúd-arábiai Taifban találkozott a Pakisz­tánban működő hét afgán el­lenzéki szervezet szövetségé­ül kambodzsai kérdés legbonyolultabb időszaka Beosztás helyett katonai rang A vietnami csapatkivonás folytatásával elérkezett a kambodzsai kérdés politikai rendezésének legbonyolultabb időszaka, mert fennáll a Pol Pot-rezsim visszatérésének ve­szélye — jelentette ki vasár­nap Nguyen Co Thach vietna­mi külügyminiszter, a Nhan Dán című lapnak adott nyi­latkozatában. Nguyen Co Thach ismét megerősítette, hogy 1990 vé­géig feltétel nélkül kivonják Kambodzsából az összes viet­nami katonát, bár hangsú­lyozta: a legjobb az lenne, ha a kivonulással párhuzamosan garanciákat teremtenének arra, hogy a Vörös Khmerek nem juthatnak ismét hatalomra. A kambodzsai államtanács rendeletével a néphadsereg és a rendőrség hivatásos tiszt­jei és tiszthelyettesei január 1-jétől katonai rangokat kap­tak. Eddig csak beosztások: szakasz-, század-, stb. pa­rancsnoki besorolások voltak. Húsz vezetőt tábornoki rang­ba helyeztek. Bou Thang mi­niszterelnök-helyettes, politi­kai főcsoportfőnök, Tea Banh miniszterelnök-helyettes, nem­zetvédelmi miniszter és Sin Song belügyminiszter vezér­ezredesi rangot kapott. nek vezetésével. A pakisztáni hetek vezetője, Burhanuddin Rabbani a múlt héten Tehe­ránban találkozott az afgán ellenzék iráni ágának képvi­selőivel, hogy közös platfor­mot találjanak a Szovjetunió­val folytatandó megbeszélése­ken. Az MTI újdelhi tudósítójá­nak értesülése szerint a szer­dán Iszlámábádba érkező Ju­lij Voroncov — a taifi talál­kozó folytatásaként — két na­pon át tárgyal a pakisztáni székhelyű afgán ellenzék veze­tőivel. A politikai megoldást kereső tárgyalások fő témája: hogyan lehetne egy széles alapokon nyugvó kormányza­tot létrehozni a polgárháború dúlta Afganisztánban, azt kö­vetően, hogy a szovjet erők a genfi egyezmény értelmében február 15-ig elhagyják az országot. Az iszlámábádi fordulónak külön jelentőséget ad az a tény, hogy Julij Voroncov a közelmúltban Rómában ta­lálkozott Mohamed Zahir sah volt afgán királlyal is. Meg­figyelők szerint az exkirály alkalmas lehetne arra, hogy összefogjon egy széles koalí­ciót az átmeneti időszakra. A pakisztáni székhelyű fegyveres afgán csoportok kö­zött nézeteltérések mutatkoz­nak Mohamed Zahir sah sze­mélyének elfogadásáról. A fundamentalista iszlám áram­latok nem kedvelik őt, mert uralkodásakor számukra túl­ságosan is radikális moder­nizálási programot indított d az országban. A jövőbeli kabuli kormány­zat megalakításának másik fontos eleme, hogy abban biz­tosítható-e az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt he­lye. Anyagi segítség a földrengés károsultjának Amerikai cégek pénzadományai A nagy amerikai vállalatok az elmúlt év végéig együtte­sen mintegy 8 millió dollár értékben ajánlottak fel anya­gi segítséget az örményországi földrengés károsultjainak. A szovjet hírügynökség idé­zi a szovjet—amerikai keres­kedelmi-gazdasági tanács szovjet elnökhelyettesének nyilatkozatát, aki egyebek kö­zött a Philip Morris, a Ca­terpillar és a Ford cég nevét is említi a segélyezők között. Az amerikai cégek segélyei részben pénzadományokból, részben pedig gyógyszerekből, élelmiszerekből és a lakosság ellátásához szükséges felszere­lésekből állnak. A Philip Morris például 70 tonna élel­miszert és 4 tonna gyógyszert ajánlott fel a cég alkalmazot­tai nevében. A haszonjármű- veket gyártó Caterpillar egy nagy kapacitású, negyedmillió dollár értékű kotrógépet kül­dött. A Ford autógyár külön­böző részlegeiből tett felaján­lások együttes összege 350 ezer dollár. A Pepsico dolgozói 100 ezer dolláros csekket küldtek a földrengés károsultjainak. Hasonló felajánlást tettek a Nabisco konszern dolgozói is. RIÓI TRAGÉDIA A Bateau Mouche IV. sétahajón Szilveszterkor több mint 130- an utaztak a Botafogó-öbölböl a Copacabana felé, hogy fedél­zetéről megtekintsék az éjféli tűzijátékot. A hajóra a megen­gedettnél több embert engedtek felszállni. Az utasok egyenként 150 dollárnak megfelelő brazil cruzeirót fizettek a jegyért. A hajó elsüllyedt. A katasztrófát túlélő szemtanúk szerint a hajót a kikötői ka­pitányság emberei kétszer Is feltartóztatták, egyszer pedig uta­sították a hajósokat, hogy forduljanak vissza, mert a hajó ter­helése meghaladja a biztonságos határt. Végül is a Bateau Mouche zöld utat kapott. Állítólag a vízirendőrök elnéző ma­gatartását ötszáz dollárral váltották ki. Nem sokkal a kifutás után, éjfél előtt, a Süvegcukor-hegy alatt a hajó felborult és elsüllyedt. A hajó belsejében tartózkodók mind odavesztek, egész csa­ládok pusztultak el. Holttesteiket búvárok próbálják föllelni. A fedélzeten tartózkodók közül sokakat sikerült kimenteni, bár a tenger erősen hullámzott. A riói hullámsírból hétfő estig 51 holttestet emeltek ki, de a szilveszteri hajókatasztrófa áldozatainak számát több mint nyolcvanra becsülik. A hajón többségükben brazilok utaztak, de volt köztük szép számmal külföldi turista is. A vízbe ful­ladt Yara Amaral Goulart, Brazília egyik legnagyobb színész­nője. Anibal Teixera volt tervezésiigyi miniszter is az utasok között volt, ő megmenekült, de felesége meghalt. Az eddig azo­nosított holttestek között nincs magyar állampolgár. II. János Pál pápa hétfőn a riói érsekhez intézett táviratá­ban részvétét fejezte ki a katasztrófa miatt és együttérzéséről biztosította az áldozatok hozzátartozóit. RENDŐR ÁLDOZATOK Az Egyesült Államokban az elmúlt évben 153 rendőr vesz­tette életét szolgálata teljesí­tése közben — olvasható a rendőrkapitányságokat tömö­rítő országos szervezet vasár­nap közzétett jelentésében. Ez a szám valamivel kisebb mint az 1987-es adat, akkor 155 rendőr halt meg. A rendőrök közül hetvenötén lövöldözés­ben, ötvennyolcán járműbal­eset következtében vesztették életüket. A legtöbben, huszonhármán Kaliforniában hallak meg. Az áldozatok átlagéletkora 27 év. A kimutatás szerint tavaly nyolc női rendőr vesztette éle­tét a közrend védelmében. A megyei pártbizofiság napirendjén A gazdasági fejlődés és a feladatok Mint tegnapi lapunkban megírtuk, a Pest megyei pártbizottság pénteken tartja az idei első ülését. Ezen első napirendi pontként a testület tagjai jelentést hallgatnak meg a megye gazdaságának fej­lődéséről és a további feladatokról. Az alábbiakban a párt-végrehaj­tóbizottság által már megtárgyalt, előzetesen írásban kiadott anyagot ismertetjük némileg rövidítve. A jelentés végleges formáját megelőző vitákat is figyelem­be véve az előterjesztés készí­tői a VI. ötéves tervig nyúlnak vissza, megállapítva, hogy az 1980 és 1985 közötti időszak­ban számos ellentmondás je­lentkezett a gazdaság fejlődé­sében. Mindezeket figyelembe véve a VII. ötéves terv kon­cepciója a fejlődés lehetséges irányainak meghatározását a hatékonysági követelmények oldaláról közelítette meg. A célok és a lehetőségek össz­hangjának megteremtését az éves tervekben látta biztosít­hatónak. A gazdálkodás közép­pontiéba az intenzív fejlődést állította, emellett részletes ága­zati feladatokat határozott meg. A megyei pártbizottság az elmúlt három esztendőben többször elemezte a gazdaság fejlődését, a feltételrendszer alakulását, a pártszervezetek gazdaságpolitikai munkájának tapasztalatait. Ezek egyre mé­lyebb merítési bázison és szé­lesebb körben szerzett infor­mációk alapján azt, mutatták, hogy a kialakült gazdasági szerkezet előnyei fokozatosan lecsökkentek a vegyiparban, a könnyűiparban és az élelmi­szer-gazdaságban, míg a gép­iparban toiább romlottak a korszerűbb termékek gyártá­sának feltételei. A gazdaság­ban célul kitűzött minőségi változás kiteljesedését a vi­lágpiaci hatásokon túl hátrál­tatta a gazdálkodók és a gaz­daságirányítás közötti, egyre erőteljesebben jelentkező bi­zalmatlanság. / A politikai munka a megyé­ben fokozatosan alkalmazko­dott a változó és ellentmondá­sos helyzethez. Az MSZMP KB 1987 július 2-i állásfogla­lását követően a Pest megyei pártbizottság feladattervében már nem a megtett út hibái­nak elemzésére, hanem a ta­nulságok levonására, a tapasz­talatok hasznosítására és a cse­lekvésre összpontosított. Meg­kezdődött a kormány stabili­zációs programjának végre­hajtása. A jelenlegi helyzet értékelé­se azt mutatja — állapítja meg a jelentés —. hogy a gazdasá­gi egységek teljesítményére továbbra is a mennyiségi nö­vekedés a jellemző. A gazda­sági fejlődés minőségi jellem­zőinek alakulásában kedvező és kedvezőtlen irányú válto­zások egyaránt megjelentek, az utóbbi időszak tapasztalatai azonban összességében kedve­zőtlenek. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése el­lentmondásosan valósult meg. a változtatások egyes részterü­letekre irányultak, s az össz­hang hiányában úgy ítélhető meg. hogy nem segítették elő a gazdaság várt intenzív fej­lődését. A műszaki fejlődés lelassult, az eszközök célirányos kon­centrációja nem következett be. A műszaki fei'.esztés válla­lati forrásai a korábbi érték töredékére csökkentek, emel­lett szűkültek a hitelfelvételi

Next

/
Oldalképek
Tartalom