Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-03 / 2. szám

1989. JANUAR 3., KEDD &ßhian Kormányszóvivői tájékoztató A Pest Megyei Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) sáról szóló.előterjesztést, amely megállapítja, hogy a feltalálók és az újítók tevékenysége több területen erősödött; munkájuk nyomán új, versenyképes ter­mékek jelentek meg. Ugyan­akkor továbbra sem sikerült fordulatot elérni a termelési, illetve a piaci szerkezet meg­újításában. Ugyancsak a KNEB jelenté­se alapján tárgyalta a Mi­nisztertanács a gazdasági élet zavaraival összefüggésben a szankciórendszer hatásait. A népi ellenőrök vizsgálata ar­ra világított rá, hogy a piaci Viszonyok elégtelen működé­séből, a verseny hiányából fa­kadó zavarokat a szankciók egymagukban nem képesek ellensúlyozni. Kedvező fordu­lat tehát kizárólag a szabá­lyozórendszer korszerűsítésétől, a piaci viszonyok erősítésétől várható. A kormány előterjesztést fogadott el az egyes minisz­tériumok átszervezésével ösz- szefüggő átmeneti intézkedé­sekről is. A Minisztertanács határozata előírja, hogy az érintett tárcáknak, vagyis a Belügyminisztériumnak, illet­ve a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumnak április 30-áig ki kell dolgoz­niuk módosított feladat- és hatáskörüket. A Magyar Pos­ta átszervezése csak 1990. ja­nuár 1-jére fejeződik be. Kijelölte a kormány az új államminiszter feladatát és hatáskörét is. E szerint Nyers Rezső irányítja majd a gazda­sági reformkoncepció kidolgo­zásával kapcsolatos állami döntéselőkészítő munkát; ja­vaslatot tesz’ átfogó jellegű gazdasági reformintézkedések­re, és figyelemmel kíséri azok érvényesülését az állami intéz­kedésekben. A kormány az Országos Ar- hivatal elnökének előterjesz­tése alapján meghatározta az árpolitika idei irányelveit, és döntött központi árintézkedé­sekről is. Az elképzeléseknek megfelelően növekszik a bél­és külpiac áralakító szerepe. Bővül a szabad árak köre, ke­vesebb lesz az árhatósági be­avatkozás. Az árakban érvé­nyesül az adózási feltételek változása, illetve a támogatá­sok csökkentése. A fogyasztói árszínvonal a tavalyinál mér­sékeltebben, legfeljebb 15 szá­zalékkal emelkedik. Marosán György elmondta azt is, hogy a lakosság vásárlásainak mint­egy egynegyedét kitevő árufé­leségeknél az év elején jelen­tős áremelkedés lesz. Így pél­Nem kell összehívni a tojásbizottságot Megpezsdült a tyúkok vére A tyúkok már megint a Ri­viérára képzelik magukat. Me­leget éreznek, azt hiszik, itt a tojásrakás ideje, s valóságos szőnyegbombázó módjára hul­latják maguk mögé tojásaikat. Nem tanultak a tavalyi eset­ből, amikor is a hasonlóképp enyhe télben szintén annyit tojtak, mint nyáridőben. Pedig a túlélő szárnyasok emlékez­hetnek, hogy akkoriban a túl­termelési válság miatt igen sok tojó az életével lakojtrez- rével vágták le a baromfiakat a dühös gazdák. Ennek közve­tett hatását ma is láthatják, ha a piaci. standok ártábláira te­kintünk; 3,29 és 3,80 között árulják a rántotténak valót, akárha a híres Kolumbusz to­jása volna mindahány. És most megint tojnak szakadat­lan ... — Lész^e az idén is tojástúl­termelés? — kérdeztük Kállai Bélától, a tavalyi válsághely­zetben létrehozott tojásbizott­ság életrehívója, a Baromfiter­melők Egyesülése igazgatóhe­lyettesétől. — Nem lesz. A szabályozók alakítása folytán ebben az év­ben hazánkban már hét-nyolc­százezerrel kevesebb baromfi tojja a, tojást, mint tavaly. Most állt be a tyúkállomány száma arra az optimális arány­ra, mely mellett megtalálják számításaikat a baromfitartók — tudtommal így vélekednek a fóti Vörösmarty és a gyáli Sza­badság Tsz-ben is —, de re­méljük, ha kicsit lejjebb megy a tojás ára, a vásárlók sem ve­szítenek a baromfifogyatkozás miatt. — Nem lehetett volna a fö­lösleges tojásokat inkább tőkés piacon, dollárért értékesíteni? — A Közös Piac országaiban igen rjagy a tojásfölösleg, ott nem lehet eladni. A közel-ke­leti országokban pedig egyre nagyobb sikerrel oldják meg az önellátást. Csak a hazai piacra számíthatunk. — És a hazai piac mire szá­míthat? Ismeretes, hogy ta­valy, amikor már javában áll­tak a tojáshegyek, az egyik Komárom megyei termelőszö­vetkezet számlájára hetven- millió darab tojás érkezett Csehszlovákiából. Számíthat­nak-e a gazdálkodók efféle import ismételt hazai megjele­nésére? ' Azt a tojást — mely a hazai négymilliárd darabos évi termelés mellett elenyésző — továbbadtuk Belgiumnak. Nem valószínű, hogy hasonló akció­val az idén számolnunk kelle­ne. T. B. E. dául emelkednek az élelmisze­rek, egyes háztartás-vegyipari termékek, a gyógyszerek és gyógyászati eszközök, illetve a személygépkocsik árai, illetve a tévé-előfizetés, a közlekedés, a hírközlés és a postai szolgál­tatások díjai. Nagymértékű díjemelés lesz a víz- és csa­tornaszolgáltatásoknál, a fűté­si szezon után pedig megdrá­gulnak a háztartási energia- hordozók is. Ezekről az intéz­kedésekről egyébként a na­pokban közlemény jelenik meg, s az érintett tárcák ve­zetői sajtótájékoztatókon is­mertetik az intézkedéseket. Az áremelkedések mértékéről ezért Marosán Gyögy nem adott bővebb felvilágosítást a hétfői tájékoztatón. Azt azon­ban elmondta, hogy az alapve­tő termékek és szolgáltatások drágulását a nyugdíjban, illet­ve szociális ellátásban részesü­lők számára jórészt ellentéte­lezik. Kérdésekre válaszolva em­lékeztetett arra: a Miniszter- tanács az 1989-es tervcélokban is egyértelműen rögzítette: hogy az alapvető termékek és szolgáltatások áremelkedésé­nek háromnegyed részét ellen­tételezni kell a nyugdíjban, il­letve szociális ellátásban ré­szesülőknél, Ennek megfele­lően a nyugdíjak, illetve a nyugdíjszerű rendszeres ellá­tások, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély, illet­ve a sorkatonák családi segé­lye januártól 360 forinttal, májusban pedig további 100 forinttal emelkedik. A 70 éven felüliek, illetve néhány ki­emelt kategóriába tartozók nyugdíja januártól nem lehet 3500 forintnál kisebb. A nyug­díjminimumok társadalmi ré­té genkénti különbségei meg­szűnnek. A családi pótlék és az ösztöndíjak januártól 300 forinttal nőnek. A szákmun­kástanulók teljes köre jogo­sulttá válik a családi pótlék­ra. A kormány törekszik arra is, hogy az alacsony jövedel­műek pénztárcájához mérten bővüljön az olcsó árucikkek választéka. A tájékoztatón megkérdez­ték a szóvivőtől: felvető­dött-e az a gondolat, hogy megváltoztassák a Magyar Népköztársaság címerét, amire egyébként több társadalmi csoport is jndítyányt tett. Ma­rosán György elmondta, hogy a kormány ezzel kapcsolatban még nem alakította ki állás­pontját, azt azonban célszerű­nek tartaná, ha az új’ alkot­mány kidolgozásához kapcso­lódva társadalmi vitában szü­letne döntés e fontos kérdés­ről. Olyan címerre lesz szük­ség, amely egy szerré fejezi ki hazánk ezredéves államiságát, történelmünk haladó hagyo­mányait, illetve jelenlegi tár­sadalmi viszonyaink szocialista tartalmát. lehetőségek is. A nagyüzemek­nél meglevő szellemi kapaci­tás fokozatosan leértékelődött, leépült. A vállalatoknál tettek ugyan lépéseket a műszakiak érdekeltségének javítására, a több évtizede tartó folyamatot azonban nem tudták vissza­fordítani. A jelentés a továbbiakban a gazdaság kiemelten fontos részterületeit tekinti át. A me­gye területén megvalósuló be­ruházásokról például megálla­pítja. hogy azok folyó áron erőteljesen növekvő tendenciát mutatnak. A vállalati beruhá­zások néhány fejlesztési célra koncentrálódtak és döntően az exportkapacitások bővítését szolgálták, míg máshol főként a termelő infrastruktúra fej­lesztésére irányultak. A taná­csi fejlesztések eredményeként előbbre lépés történt az általá­nos iskolai oktatás fejlesztésé­ben. az egészségügyi ellátás­ban és a vízgazdálkodás te­rületén. Míg a gazdaság ter­melési szerkezete némileg mó­dosult. a termékszerkezet alig változott, a gyártmányok szín­vonala. korszerűsítésének üte­me elmaradt a szükségestől. Egyre erőteljesebb változások jellemzik a gazdaság szerveze­ti és tulajdonforma szerinti struktúrájának átalakítását. A kedvezőbb szabályozás hatá­sára nagy számban jelentek meg a kis- és középszerveze­tek. A megye területén több tőkés részvételű vegyesválla­lat is alakult. A gazdálkodás nyereségessé­ge a korábban tapasztalt fo­lyamatos növekedéssel szem­ben csökkenő tendenciát mu­tat. Az értékesítésben tovább­ra is az export elsődlegessége érvényesül, ugyanakkor csök­kent az export növekedési üte­me. mert nem bővült érdem­ben a versenyképes termékek köre. Ennek ellenére a válla­latok a tőkés értékesítésben jelentős bevételnövekedést ér­tek el. Általánosságban megállapít­ható — emeli ki a jelentés —. hogy c VII. ötéves tervidőszak eddigi tapasztalatai szerint a gazdasági célok és a rendelke­zésre álló eszközök nincsenek összhangban, emiatt meglehe­tősen sok egyedi beavatkozás­ra volt szükség. Egyértelmű az is. hogy a pártszervek közvet­len erőfeszítései az elért ered­ményekkel nem állnak arány­ban. A politikai segítségnyúj­tás csak átmeneti eredményt ad. nem segíti a tisztánlátást, a hosszabb távon is szükséges tennivalók kimunkálását. A párt szerepének és helyének megítélése a gazdaságban, a pártszervezetek útkeresése vé­gigkísérte ezt az időszakot. Teljes volt az egyetértés ab­ban. hogy a pártnak kezde­ményező szerepet kell vállal­nia a nemkívánatos jelenségek felszámolásában. A soron következő feladatok közül kiemelkedik az. hogy a megyében gyorsítani kell a gazdaságpolitikai fordulatot eredményező reformok megva­lósítását. Fontos, hogy a mély­reható gazdasági reformok, va­lamint a politikai intézmény- rendszer reformja együttesen valósuljon meg. Ennek érde­kében már a közeljövőben a vállalkozásokat sokkal jobban segítő politikai gyakorlatot kell kialakítani s ki kell használ­ni a tulajdonviszonyok reform ja során adódó lehetőségekét. Számolni kell azzal is. hogy a termelési célú állami támoga­tások tovább csökkennek, vi­szont oldódnak a bérszabályo­zás kötöttségei, s így a haté konysági követelmények ke­rülnek előtérbe. Elengedhetetlen, hogy a po­litikai munkában is megtalál­juk azokat a kapcsolódási le­hetőségeket, amelyeken ke­resztül hatékonyan segíthetjük a kedvező irányú változásokat — emeli ki végezetül a jelen­tés. Pest megyében megkez­dődött a gazdaságban végzett pártmunka tartalmának és módszereinek vizsgálata, az új irányok, stílusjegyek kimun­kálása. . ’ • ' ' •» f Követelmény: a takarékosság Amint arra lapunk első oldalán utaltunk, a megyei tanács hétfői ülésén a testület tagjai jóváhagyták a gaz­dálkodás 1988. évi tervét. Az igazán nagy vita nem most volt, hanem a tanács előző ülésén, amikor — lapunkban részletesen beszámoltunk róla — a jelenlegi tervnek a koncepciója, azaz a fő irányok és a legfőbb teendők meghatározása szerepelt napirenden. Már akkor nyil­vánvaló volt az, ami most, a részletek ismeretében még inkább világossá lett: nagyon ésszerű, minden tekin­tetben takarékos gazdálkodásra van szükség ahhoz, hogy a tanácsok alapvető ellátási feladataikat teljesíteni tud­ják. Jelentős pozitívuma a teg­nap elfogadott tervnek, hogy megtartja az évek óta érvé­nyesülő fontossági sorrendet: a teendők élén a lakosság ok­tatási és egészségügyi ellátá­sa, az egészséges ivóvízhez való hozzájutás elősegítése, valamint az otthonteremtés támogatása áll. Ugyanakkor ma fokozott szerep jut a szo­ciális gondoskodás növelésé­nek, valamint a környezetvé­delmi kérdéseknek. 15,5 milliárdos gazdálkodási pénzalap összesen tizenöt és fél mil­liárd forinttal gazdálkodhat­nak az idén a tanácsok a me­gyében. Ennek a valóban te­kintélyes összegnek a javát azonban az ún. működési ki­adások kötik le. Sok itt a fe­szültség, az ellentmondásosság, a bürokratizmus. Erről beszélt többek között dr. Kollár Ág­nes, Vörös Ferenc, Papp Ist­ván. Példákat hoztak fel ar­ra, gyakran a tanácsi gazdál­kodáson belül a mit mérjünk mihez is gondot okoz. Az említett 15,5 milliárd fo­rintból a terv 11,7 milliárdot különített el működési és fenn­tartási feladatok fedezetére. Ahogyan azt mondani szokták, ebből a pénzből mindent meg kellene oldani, az útjavítások­tól a pedagógusok béréig, ami a tanácsi feladatok körébe tar­tozik. Az'utak és hidak fenn­tartására és felújítására pél­dául 196 millió forintot tartal­maz a program, de a jelenlegi állapotok ennek a többszörö­sét követelnék. Nincsen! S ilyen' nin'csenekkel tele van a terv, bár tagadhatatlan, a tanácstagok egy része — és ezt a koncepció vitája éppúgy bizonyította a testület előző ülésén, mint a most elhang­zottak — nehezen akarja meg­érteni: ma már senki, sehol nem osztogat ilyen-olyan in­gyenpénzeket. Említést kell tenni erről a jelenségről, mert a lakosság körében is élnek még a tévhi­tek: valami azért nincsen, mert „nem adnak rá” pénzt a felsőbb szervek. A szükséges­nél kevésbé ment át a köztu­datba a tanácsi gazdálkodás­nak az új rendje, s a lakos­ság ismeretei csekélyek arról, miféle kötelezettségeket visel a tanács mondjuk a közvilá­gítás számláinak kiegyenlíté­sében, a köztisztasági felada­tok teljesítésében. Holott va­lójában arról van szó — és ezt többen érintették a gaz­dálkodási terv kétfordulós tár­gyalásakor —, hogy a tanács a közpénzeket költi, azaz jogos a társadalmi ellenőrzés. Ehhez az ellenőrzéshez azonban el­engedhetetlen a tájékozottság. Amihez teljesen nyílt tárgya­lása kell minden gazdálkodá­si ügynek, ám az is kell, hogy az állampolgár érdeklődjék a miértek és a hogyanok után ... A mindkét oldalt érintő fel­adatokról szemléletes példák­kal beszélt Bene László, va­lamint dr. Bóth János. Ezek a példák is azt igazolják, hogy mindenkinek tanulnia kell az új helyzet megkövetelte mód­szereket s az új munkastílust is. Változatlanul a két legfon­tosabb területe a működési ki­adásoknak az egészségügy és szociálpolitika, , valamint , az oktatás és közművelődés. Több mint 3,3 milliárd forint a fedezete az idei tervben az egészségügyi és szociálpoliti­kai feladatoknak, a másik te­rületé pedig 5,2 milliárd. Csupán a fekvőbeteg-intézmé­nyek fenntartása 1,2 milliárd forintot követel. A megválto­zott helyzetet értelmezi a terv­nek a szociális ellátással fog­lalkozó része akkor, amikor a tavalyinál jelentősen többet, összesen 741 millió forintot szán ilyen teendőkre. Növek­szik ugyanis azoknak a szá­ma, mutattak rá a felszólalók, akik a társadalmi segítségnek valamilyen formájával tudják csak megélhetésüket a mini­mális szinten megtartani. Nem könnyebb az oktatás­ban sem a helyzet. Itt is a takarékos gazdálkodással pár­huzamosan kell megoldani a többi között 35 ezer óvodás korú gyermek elhelyezését, 118 ezer általános iskolai tanuló oktatását. A korábbiaknál több, összesen 21 ezer fiatal jutott be a megye középisko­láiba, s mivel itt mutatkoznak most a legnagyobb feszültsé­gek, a tervnek gondoskodnia kell arról is, hogy a tető alá kerülő 66 új középiskolai tan­teremnek, valamint a szak­munkásképzés tizenhat ha­sonló helyiségének a haszná­latbavételéhez az . anyagiak meglegyenek. Befejezni a folyamatban levő beruházásokat Régi tapasztalat és ezen nem változtattak a mostaná­ban észlelhető új állampolgári törekvések sem, hogy a taná­csok tevékenységét a lakosság elsősorban azon méri le, mit fejlesztenek, azaz milyen be­ruházásokra kerül sor. Mosta­nában talán éppen azért talál­nak visszhangra némely tele­pülésen a semmi sem történik alaphangú vélekedések, mert valóban a korábbiaknál kisebb a fejlesztéseket szolgáló pénz­összeg. Csakhogy nem lenne szabad elfeledkezni arról, ami már megvan, az is eredmény, annak a működtetése sem cse­kély anyagiakat követel! Er­re a furcsa helyzetre egyéb­ként többen is rámutattak a tervtárgyaló két tanácsülésen. Még furcsább azonban, hogy miközben a tanácstagok vilá­gosan látják választóik néző­pontja eltolódásának veszedel­meit, gyakran maguk is ilyen nézőpontból mérlegelnek, azaz akkor tartják elfogadhatónak az általuk képviselt település helyzetét, ha ott jut fejlesz­tésre ... ‘ A nagyon szoros gazdálko­dási körülmények ellenére is jut fejlesztésre az idén a me­gyében, összesen 3,5 milliárd forint, ami az egységes pénz­alapnak a huszonhárom szá­zaléka. Ennek a pénznek ezer helye lenne, mondotta a ta­nácstagok egyike, dr. Kollár Ágnes, ám éppen a szétforgá- csolódás elkerülése érdekében, bármennyire keserves is, rang­sorolni kell. A rangsor élén a már folyamatban levő beru­házások befejezése áll, hiszen a józan ész azt diktálja: ha kevés a pénz, akkor legalább azt lehessen használatba ven­ni, ami már a kialakítás utol­só szakaszában tart. Sor kerül természetesen új beruházásokra is. A lakosság tetemes anyagi hozzájárulásá­nak segítségével megépülhet egyebek között 64 kilométer hosszúságú villamos vezeték, rákapcsolják a vezetékes gáz­hálózatra Halásztelek, Duna- haraszti, Pomáz és Budakalász településeket, összesen 110— 120 kilométer hosszúságú ve­zeték megépítésére nyílik le­hetőség, a többi között bővül a hálózat Érden, Törökbálin­ton, Dabason, Gödön és Szi- getszentmártonban. A keres­kedelemben levő feszültségek enyhítését szolgálja újabb ABC-áruházak tető alá kerü­lése. A többi között az idén Galgamácsán, Pécelen, Érden, Alsónémedin adhatnak át ren­deltetésének ilyen új egysé­get. Továbbra is kiemelt helyen szerepel a vízvezeték-hálózat bővítése. Itt szintén nagy a súlya a lakosság pénzének. A gerincvezetéknek a megépíté­sével lehetővé válik Biator- bágy — Páty — Budajenő — Telki, valamint Piliscsaba — Jászfalu — Tinnye ivóvízellá­tása. Veszélyeztetett települé­sek gondján enyhít, hogy meg­kezdik az Ipolydamásd — Let- kés — Ipolytölgyes közötti ve­zeték kialakítását. A terv sze­rint befejeződik Gödöllőn a szennyvíztisztító bővítése, Gö­dön pedig a csatornahálózat bővítése. Egészségügyi fejlesztésekre 418 millió forint áll rendelke­zésre. Ebből a pénzből a töb­bi között Érden és Dabason folytatják a szakorvosi rende­lőintézetek bővítését, Rácke­vén új intézmény kialakításá­nak kezdenek neki, Monoron, Gyömrőn és Pilisvörösváron pedig a meglevő rendelők bő­vítése kezdődhet el. Körzeti orvosi rendelőt hoznak tető alá a többi között Üllőn, Tá- piószentmártonban, Pilisen, Ácsán. Az oktatási terület a fejlesztésekből 1,2 milliárd fo­rinttal részesedik. Itt a legje­lentősebb gyarapodás az az öt­venhat általános iskolai tante­rem, amely remélhetően az idén elkészül, s ugyanakkor további ötvennek az építése lesz folyamatban. Nincsen ki­sebb súlya az oktatás feltéte­leinek a javításában annak a 66 középiskolai tanteremnek sem, amelynek az átadása szintén szerepel a tegnap el­fogadott programban. A csu­pán utalásnyi tények is érzé­keltetik: a megnehezedett gaz­dálkodási körülmények ellené­re nem nevezhető szegényes­nek a remélt gyarapodás, az­az nagy hiba lenne — holott vannak ennek jelei —, ha csupán azt tartaná számon a közfigyelem, mire nem jutott, mi nincsen a településeken. Elsőbbség a működési kiadásoknak Sokféle mérlegelés, kétszeri alapos tárgyalás után öltött végleges formát a megyei ta­nács 1909. évi gazdálkodási terve. Aminek alapján rövide­sen a községekben, a városok­ban kerül a tanácsi testület elé a program. Ezeknek a he­lyi programoknak a jellemzője nem lehet más, mint a taka­rékossággal társított ésszerű­ség, azaz a teendők szigorú rangsorolása. Ennek a rangsorolásnak a szükségességét emelte ki a me­gyei tanács abban a határozat­ban, amely a gazdálkodás ter­vének sikeres végrehajtását szolgálja. A testület nyomaté­kosan felhívta a figyelmet ar­ra, hogy minden esetben el­sőbbséget kell kapnia a mű­ködtetés költségeinek, mert a lakosság alapellátásában a ne­héz feltételek ellenére sem lehetnek tartós zavarok. M. O.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom