Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

1989. JANUÁR 13., PÉNTEK Közzétette választási programját az SZKP KB A közöny helyébe tenni akarást Amint azt az 1. oldalon ír­juk, az SZKP KB közzétette választási programját. A terjedelmes dokumentum bevezetőjében megvonja az átalakítás első esztendeinek mérlegét, s felvázolja a párt­nak a következő időszakra vo­natkozó programját. Az alapot a pártnak az átalakítás kez­detét jelentő 1985. áprilisi KB- ülésén, majd a XXVII. kong­resszuson, illetve a tavalyi 19. országos értekezleten el­fogadott határozatai képezik. Megváltozott a társadalom légköre: a tétlenség és a tár­sadalmi közöny helyébe az állampolgári tenni akarás, kez­deményezés lép. Hatalmas változások zajlanak a gazda­ságban, nő a dolgozók vál­lalkozó kedve, gazda-tudata. Nem szabad azonban illúzió­kat táplálni: sok még a ten­nivaló az elhatározott és mellőzhetetlen feladatok vég­rehajtása érdekében. Az eddig történtek hatására azonban megállt a válság felé sodró­dás, feltűntek a felemelkedés első jelei. A pártnak meggyőződése — mutat rá a felhívás —, hogy az átalakítás csak akkor le­het sikeres, ha annak legfőbb szereplőjévé az ember válik. Ehhez van szükség a demok­ratizálásra. Az átalakítást a párt önma­gánál kezdte. Megszabadítva magát a folyó gazdasági ügyek intézésének terhétől, azoknak az időszerű elméleti kérdé­seknek a kidolgozására össz­pontosíthat, amelyek a szocia­lizmussal, a bel- és külpoliti­kával, a politikai, szervezeti és ideológiai tömegmunkával függenek össze. Az 1985. áprilisi KB-ülés óta szerzett tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az átalakítás az egyetlen helyes választás volt, más út nincs. Az azóta meg­tett úton voltak megfórpáha- sok, ellentmondások, ame­lyekért a felelősséget a párt nem akarja elhárítani magá­tól. A nehézségek leküzdése érdekében a párt elsősorban önmagával, miniden kommu­nistával szemben fokozza a követelményeket. A megoldandó feladatok legfontosabbikaként a doku­mentum az élelmiszerkérdés megoldását jelöli meg, ennek érdekében korszerű agrárpo­litikára van szükség. Ez lesz a témája az SZKP KB követ­kező ülésének is. Ugyancsak megoldásra vár a jó minőségű közszükségleti cikkekkel való ellátás problémája. A lakásgondok megoldását érintve a dokumentum emlé­keztet arra a célra, hogy az ezredfordulóra minden csa­ládnak önálló otthont kell biz­tosítani. A felhívás szól azokról az intézkedésekről, amelyekkel az öregkorban a megszolgált nyu­galmat, megélhetést nyújtó nyugdíjat akarják megterem­teni. A társadalom figyelmét jobban rá kell irányítani a családra, növelni kell a gyer­mekek neveléséért való fele­lősséget. A szilárd szociálpolitika alapja a hatékony gazdaság — folytatódik a felhívás. — Ez év elejétől az ország minden ipari vállalata áttért az ön­elszámolás és az önfinanszíro­zás gazdasági gyakorlatára. Mindazonáltal az emberek még nem érzékelik igazán az átalakítás eredményeit. A népképviseleti kongresz- szus küldötteinek megválasz­tása megnyitja az utat a po­litikai reform következő sza­kasza előtt. A néphatalom új­jászületése elválaszthatatlan a jogállamiság megteremtésé­től. Ezzel összefüggésben a dokumentum felidézi azokat a készülő törvényeket, amelyek a kívánt cél elérését segítik. Az átalakítás összhangban van a Szovjetunióban élő nemzetiségek érdekeivel is. Az ügyet azonban nem segíti a nemzeti befelőfordulás. Si­kert csak az együttműködés hozhat, egyesítve minden nem­zetiség és nép, minden köz­társaság, az egész ország ér­dekeit. A 19. pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően a párt átfogó intézkedéseket dolgoz ki a nemzetiségi kap­csolatok fejlesztésére és har­monizálására. Az SZKP KB ezzel foglalkozó ülésén kidol­gozzák a következő évek ide­vonatkozó akcióprogramját. A szellemi életben a szemé­lyiségek egyformasága helyett kibontakozhatnak az egyéni képességek, megmutatkozhat az igazi tehetség, a látszólagos egyöntetűség helyébe a magas színvonalú vitakultúra feltéte­lei között a vélemények, néze­tek sokszínűsége léphet. Ki­tér a dokumentum a társada­lom erkölcsi életének tisztasá­gára is, megállapítva, hogy a megtisztulás az egész nép kö­zös feladata. Egyike legfontosabb közös gondjainknak a fiatal korosz­tályok nevelése és képzése. Gyorsítani kell a tudomány, mindenekelőtt az alapkutatá­sok fejlesztését, növelni kell mind a társadalom-, mind a természettudományok teljesít­ményét. Az ország belső életének mélyreható változásai elvá­laszthatatlanul kapcsolódnak a 'Szovjet külpolitika forradalmi jelentőségű átalakulásához. A józan ész, a jóakarat, az épí­tő párbeszéd logikája áll a konfrontáció egészségtelen, ve­szedelmes pszichológiájával szemben. A világ nyugodtab- bá és biztonságosabbá vált — mondja ki a dokumentum, amely a következőkben emlé­keztet az elmúlt évek kedve­ző külpolitikai változásaira. A végbemenő változások méretei alapján rámutat, hogy az átalakításnak a párt által felvázolt programja az egész nép programjává vált. Rómából Londonba Japán kiiikapcsolat Négynapos hivatalos nagy- britanniai látogatásra Rómá­ból Londonba érkezett Unó Szószuké japán külügyminisz­ter. A brit külügyminiszté­rium tájékoztatása szerint a szerdán este kezdődött láto­gatás a kétoldalú kapcsolatok normális kereteibe illeszke­dik, és nincs összefüggésben Hirohito császár halálával. A japán diplomácia vezető­je elsősorban Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel tárgyal majd. A két politikus egy éve Tokióban találkozott. A pincében sok konzerv volt Élőket találtak a remek alatt A Szovjetunióban tartózkodó amerikai kongresszusi delegáció tagjai ellátogattak a földrengés sújtotta településekre. A képen: lakónegyed volt... Hat túlélőt találtak szerdán a földrengés sújtotta Le- ninakánban. A 35 nappal ez­előtti földrengés helyszínéről a TASZSZ iroda először csak gyorshírt ismertetett csütör­tökön délután. Ebből az derült ki. hogy az életben maradot­tak férfiak, s egy kilenceme- letes épület romjai alatt akad­tak rájuk a mentőosztagok. A szovjet hírügynökség mun­katársainak sikerült megszó­laltatniuk az egyik jereváni kórházban fekvő embereket. Egyikük, egy ötvenéves fér­RanaM Reagan televíziós búcsúbeszéde Fontos az együttműködés Televíziós beszédben búcsúzott el az amerikai néptől szerdán este Ronald Reagan amerikai elnök, igen melegen méltatva a megjavult amerikai—szovjet kapcsolatokat. Rea­gan, aki január 20-án adja át nyolc éven át viselt tisztét ed­digi helyettesének, George Bushnak, az év elején szokásos, a nemzet helyzetéről szóló jelentés helyett mondott húszperces búcsúbeszédet a televízióban. fi elmondotta: akkor követke­zett be a földrengés, amikor éppen a pincében volt öt szomszédjával együtt, akiket előzőleg megkért, hogy fölci­peljenek két hordót. Miközben a pincében ügyködtek, omlani kezdtek az épület falai. Egy pillanatra az futott át agyu­kon, hogy háború tört ki. A romok fogságában - rekedtek közül az egyik embernek el­tört a keze. Egyik társuk já­ratos volt az elsősegélynyúj­tásban. és sebtében segíteni tudott rajta. Mint elmondták, éhségtől nem szenvedtek, mert a pincé­ben sok konzervet, kompótot találtak, s ezekkel takaréko­san bántak. Semmi kétségük sem volt — mondották —. hogy előbb-utóbb kimenekítik őket... A jereváni kórház orvosai szerint állapotuk nem ad ag­godalomra okot. A magyar Országgyűlés nemzetközi visszhangja Kikövezett út lehet a többpártrendszerhez A tekintélyes nyugati la­pok részletesen beszámoltak az Országgyűlés üléséről, s ismertetik a pluralizmus ki- szélesítésére irányuló törvény- javaslatokat. Bár néhány kom­mentárban kétségeket han­goztatnak. a hírmagyarázatok többségében elismeréssel szól­nak a magyar törvényhozás munkájáról. Több újság ki­emeli a Magyarországról tör­ténő szovjet csapatkivonással kapcsolatos bejelentést is. A tokiói Asahi Evening News, valamint az Asian Wall Street Journal egyaránt be­számolt a szovjet egységek kü­szöbönálló távozásáról, s is­mertették ezzel kapcsolatban Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter általuk szokatlan­nak nevezett interjúját is. A londoni sajtó szintén be­számolt a csapatkivonásról, s nagy teret szentelt a parla­menti törvényhozásnak. A Fi­nancial Times a következő el­met adta tudósításának: A gazdasági szigortól sújtott szkeptikus magyarok politikát reformokra várnak. Az üzleti körök lapja szerint az egye­sülési és gyülekezési törvény­nyel megteremtik a pártok versengésének alapját. A Daily Telegraph Berecz Jánost idé­zi. miszerint a független cso­portok törvényesítése meg­nyitja az utat a többpártrend­szer felé. A The Guardian viszont ki­emeli, hogy mindez még egy évvel ezelőtt is elképzelhetet­len lett volna. A legfontosabb nyugati hír- ügynökségek szinte egyhangú­lag úgy fogalmaztak, hogy a2 egyesülési és gyülekezési jog­ról szóló törvények elfogadá­sával a magyar parlament — a kommunista Kelet-Európa történetében először — „kikö­vezte az utat’’ egy többpárt­rendszer kialakulása számára. Németh Miklós kormányfő bízik abban, hogy pártja meg­nyeri a következő választá­sokat — írta budapesti kelte­zésű tudósításában a The In­dependent. Mint a lap kikül­dött tudósítója írja, a Minisz­tertanács elnöke, kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy a választási hadjáratban az MSZMP óriási előnnyel indul ellenfeleivel szemben. Pártunk jól szervezett, és 800 ezres tag­sága tömegtámogatást jelent. Több mint valószínű, hogy a Magyar Szocialista Munkás- nárt képes lesz megszerezni a többséget a nemes versengés­ben — mondta Németh Miklós a The Independent tudósítójá­nak. George Schoepflin. a Lon­doni Közgazdasági Egyetem (London School of Ecomics) magyar származású politológus professzora a The Times szá­mára írt elemzésében kifejti: kísért 1956 emléke, széles kör­ben elterjedt a robbanástól való félelem. Az analógia azonban pontatlan. (...) A pár­ton belül, ha vonakodva is, mindinkább elfogadják azt a tételt, hogy a párt nem tudja egyedül megoldani a gazdasá­gi válságot, szüksége van a társadalom aktív támogatásá­ra és részvételére. Shoepflin úgy véli, hogy a parlament szerepének növelé­se és különböző pártok koalí­ciójának létrehozása, hozzá­segítené az országot a fojtoga­tó külföldi adósság kezelésé­hez is. Egy demokratikus Ma­gyarország a Nyugat jóindula­tát élvezné mind politikai, mind gazdasági téren. A Szov­jetunió hasonlóképpen kifutá­si lehetőséget adna egy ilyen kísérlet számára. Ez nagyon is beleillik a gorbacsovi irány­elvekbe. és a szovjet konzer­vatívokkal szemben bizonyí­tékként szolgálna arra. hogy a demokratizálás nem jelenti a világ végét. A vezető NSZK-beli napila­pok közül a tekintélyes kon­zervatív Frankfurter Allge­meine Zeitung és a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Frankfurter Rundschau csütörtökön egy­aránt arra hívja fel olvasói fi­gyelmét. hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló tör­vények elfogadásával Magyar- ország nagy lépést tett a de­mokratikus viszonyok megte­remtése felé. A kínai hírügynökség je­lentésében rámutatott, hogy Magyarországon a törvényho­zás 1948 óta első ízben tett lépést a hivatalos politikai el­lenzék engedélyezése felé. Be­recz Jánost idézve az Üj Kí­na kiemeli: a párt legálisnak tekint minden olyan politikai erőt. amely politikai felelős­séget tanúsít. Az elnök, nem meglepően, egyértelműen pozitívan ítélte meg kormányzásának idősza­kát, amelynek véleménye sze­rint két kiemelkedő sikere van: az ország gazdasági fel- emelkedése, valamint az, hogy helyreállt az Egyesült Álla­mok tekintélye a világban. Az elnök szerint korszaka a békeidőben eddigi leghosz- szabb gazdasági fellendülést hozta, a reáljövedelmek növe­kedését, a szegénységi muta­tók csökkenését, a vállalkozá­sok, a kutatások felvirágzását. Reagan méltatta az általa kezdeményezett fegyverkezést, amelyet követően, hangoztat­ta, a nagyhatalmak a rakéta­szerződéssel megkezdhették Fordulat Crna Gorában Kollektív lemondás A Crna Gora-i Kommunista Szövetség Központi Bizottsága szerdán az éjszakai órákba nyúló ülésen, egyhangú szava­zással elfogadta nyolctagú el­nökségének és hat végrehajtó titkárának kollektív lemon­dását. Egyidejűleg úgy hatá­rozott, hogy ez év májusában megtartják a párt rendkívüli kongresszusát. A központi bizottság ezzel eleget tett a 36 órán át tar­tott titográdi tömegtüntetés 120 000 részvevője követelé­sének. A súlyos Crna Gora-i gazdasági helyzetért, az élet- színvonal drasztikus romlá­sáért, a válság elhúzódásáért a dolgozó tömegek, az egye­temisták és a lakosság más ré­tegei a legmagasabb szintű párt- és állami vezetőket tet­ték felelőssé, s tavaly október után ezúttal ismét követelték a vezetés teljes megújítását. \ ★ Jugoszláviában új polliti- kai mozgalom tartotta meg szerdán alapító kongresszusát, Ljubljanában. A Szlovén De­mokratikus Unió (SDU) ala­pító ülésén — amelyen Dmitri Rüpel szlovén író mondott nyitóbeszédet — 1400-an, köz­tük neves szlovén .értelmisé­giek vettek részt. nukleáris fegyvereik csökken­tését. Az elnök külpolitikai tekin­tetben egyedül a Szovjetunió­hoz fűződő viszonyt érintette, amely az utóbbi években, mint mondotta, megnyugtató új közelséget hozott. Reagan végül az ifjúság hazafias nevelésének fontossá­gát hangoztatta, arra hívott fel, hogy erősítsék meg az amerikai öntudatot. Az elnök utolsó nagyobb, személyes hangvételű beszéde, amelyet hír szerint javarészt maga írt, figyelemre méltó volt abból a szempontból, hogy milyen nagy teret szen­telt a Szovjetuniónak — s mi­lyen hangnemben. Noha Rea­gan ezúttal is megismételt — enyhe formában — néhány kommunista- és szovjetellenes szólamot, világos volt üzenete utódjának: az amerikai­szovjet közeledés folytatását kívánatosnak tartja az az elnök, aki 8 éve szélsőségesen szovjetellenes programmal győzött, majd kormányzott. Belpolitikai szempontból Reagan „végrendelete” felte­hetően sok vitát vált ki, mert a gazdasági helyzet távolról sem olyan rózsás, mint lefes­tette. Az infláció és a mun­kanélküliség csökkenése, a fellendülés ellenére a Reagan alatt csaknem háromszorosára nőtt költségvetési hiány, a rendkívül magas kereskedelmi deficit igen súlyos gond, és tény, hogy a közép- és felső osztályokat módosabbá, az „alsó” rétegeket szegényebbé tette a reagani gazdaság- és adópolitika. „Konzervatívok és reformisták w Visszaszerezni a párt tekintélyét Lapunk december 1-jei számában vitaindító írást kö­zöltünk a jelenlegi politikai folyamatok értelmezéséről, a kommunisták tennivalóiról. Azóta Rónai Árpád cikkét több hozzászólás követte. Most két újabb levelet teszünk közzé rövidítve,- fenntartva korábbi álláspontunkat, miszerint a vitában nem kívánjuk a döntő­bíró szerepét vállalni. Az 1987-es gazdasági prog­ram és a pártértekezlet állás- foglalása az embereket biza­lommal töltötte el. Ügy érez­ték, végre elkezdődött valami. De alig telt el pár hónap, s a helyzet megváltozott. Hol van a sokat ígérő szociális ernyő, hogyan vészeljék át a kis fizetésből élőik a gazda­sági rendszer átszervezését ? Csak ígéret maradt, hogy megállítják az életszínvonal süllyedését. Sokan vélik úgy, hogy a felső vezetésben a látványos változáson kívül semmi nem változott; talán csak az. hogy a párt egyre többet ad fel elveiből és al­kuszik meg olyan nézetekkel, amelyek a szocialista eszmétől idegenek. Ki a felelős azért, hogy a munkás elidegenedett a közös tulajdontól? A vezetéshez nem engedtek közel senkit, jött a sógor-koma, ha értett hozzá, ha nem. vezető lett belőle. Ha egy járási vagy annál ma­gasabb vezető megjelent vala­hol, azt sem tudták, hogyan ugrálják körül. A párton és az állami vezetésen belül kine­velődött egy olyan réteg, amelynek nem volt veszélyte­len vállalkozás ellentmondani. így alakult ki a dörgölődzők, az alázatosak hada és most ezek kezdenek beszélni. Egy­re bátrabban mondanak sok­szor olyasmit is, ami sohasem volt igaz. A volt mindentudók, a cáfolhatatlanok most saját magukat cáfolják meg. Ügy beszélnek, ahogy ma elvárják, és ha ezekkel megyünk to­vább, nem jutunk ötről a hat­ra. Nem azzal kellene foglal­koznunk állandóan, hogy ml volt az 50-es években, hogy minden rosszért az a korszak felelős, hanem azzal, hogy mi lesz a 90-es években. Ha valami nem ment — főleg az utolsó 15 évben —, azt is ráfog­ták a sztálini nézetek és gaz­dasági irányítás még meglevő hatására, annak maradványai­ra, vagy az 50-es évek hibás politikájára. Jó volna már ezt abbahagyni és minden erőt arra fordítani, hogy mi törté­nik ezután, mert arra eddig senki nem adott választ. Mi zajlik most? A szocializmus lassú felszámolása, visszatérés a polgári demokráciához? Félreérthető kijelentések, po­litikai taktikázás helyett ve­zetőinknek inkább meg kel­lene magyarázniok, hogy egyes városi és megyei pártbizott­ságok miért nem akarnak pártértekezletet, miért 40-60 ember dönti el, hogy mi kell és mi nem? Miért nem kapunk választ ilyen kényes kérdések­re? Ez megint elégedetlensé­get szül a párttagság köré­ben. Miért kell az emberek véleményét megint mellőzni? Pedig az utóbbi időben egy­re több fórumon egyre több vezető mondja el, hogy a párt léte vagy nemléte dől el az alapszervezetekben. De mi­lyen információkat kaptak ed­dig a párttagok? Jóformán semmit. A párt országos és megyei vezetőinek ki kellene mozdulniuk az irodákból, hogy megismerjék az alapszerveze­teket, azok munkáját, hogy közelebb kerüljenek az em-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom