Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Ára: 4,30 forint 1989. JANÜÄR 13., PÉNTEK Az SZKP KB (elhívása Választási program Választási programját közzétéve a Szovjetunió Kommunista Pártja biztosít minden szovjet embeit, hogy továbbra is töret­lenül halad az átalakítás útján, s minden erejét, a kollektív gondolkodást és a közös akaratot a társadalom forradalmi megújítására összpontosítja. A párt reméli, hogy minden szov­jet ember aktív részese lesz a kijelölt tervek megvalósításának. Így összegezhető az SZKP KB választási programja, amellyel a szovjet társadalomhoz fordul. A párt vezető testületé keddi ülésén a párthoz, az egész szovjet néphez szóló felhívást foga­dott el, melyet lapunk 2. oldalán ismertetünk. ÜLÉST TARTOTT A MIHISZTEMNflCS Nem menekülttábor, inkább befogadó állomás kell 2 A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatást ka- ^ pott az új alkotmány szabályozási koncepciójáról. ^ A Minisztertanács úgy határozott, hogy felgyorsítja í a belkereskedelemről szóló törvény átfogó felülvizsgá- latát. f A kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak egyes vá- ^ rosok megyei várossá cs egyes nagyközségek várossá ^ nyilvánítását. ^ A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az ^ idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének főbb fel- ^ adatairól, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó « szabályozásának elveiről. Intézkedést sürget# levél az Alkotmányjogi Tanácshoz A tegnapi postával kaptuk a szigotttentmiklási Terminál Szolgáltató Sző- ' vetkezeti Közös Vállalat igazgatójától azt a levelet, amelyet néhány napja az Alkotmányjogi Tanácshoz címeztek. A Terminál vezetőinek kezdemé­nyezésére született beadványt több Pest megyei, és a megyehatáron túli szövetkezet írta alá, ezzel is kifejezve egyetértését. Tekintettel orra, hogy egy, véleményük szerint törvénysértő gyakorlatra hívják fel a figyelmet, úgy gondoltak, nyilrémmáora hozzuk, ezzel ,is segítve az ügy mielőbbi gyors lezárását A fejleményekről természetesen íoiyematoson beszámolunk. (A levelet a 3. oldalon közöljük) L----------------------------------—--------------------------— M ér nem viszik, hanem hozzák a pénzt Talpra állt a Duna Volán Berecz János a gyöngyösi pártaktíván A józan ész kormányozza cselekedeteinket A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Maro­sán György bevezetőben el­mondotta : a kormányülés mintegy folytatta a parlamen­ti programot, hiszen először Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter tájékoztatta a Mi­nisztertanácsot az új alkot­mány koncepciójáról. Ezt kö­vetően a kormány előterjesz­tést hallgatott meg a belke­reskedelmi törvény módosí­tásáról. Erre azért van első­sorban szükség, hogy a gaz­dasági társaságok másokkal azonos feltételek között dol­gozhassanak. A kormány ar­ra készül, hogy a belátható jövőben a bel- és a külkeres­kedelemre egyaránt hatályos, átfogó törvényjavaslatot ter­jesszen az Országgyűlés elé. A kormány javasolja az El­nöki Tanácsnak, hogy egyes városokat megyei várossá, egyes nagyközségeket pedig várossá nyilvánítson. Össze­sen 41 nagyközség nyújtotta be várossá nyilvánítási igé­nyét. A kormány gondosan mérlegelte a kérdéseket, fi­gyelembe véve az egyes nagyközségek történelmi ha­gyományait, valamint ahosz- szú távú terület- és telepü­lésfejlesztés szempontjait, s úgy döntött, hogy valameny- nyi pályázó település várossá nyilvánítását javasolni fogja az Elnöki Tanácsnak. Az idegenforgalom helyze­téről és fejlesztésének fel­adatairól szóló előterjesztés­sel kapcsolatban a Miniszter- tanács megállapította: tavaly jelentős változások következ­tek be a turistaforgalomban. Az új útlevéltörvény hatásá­ra egymillióról négymillióra emelkedett a Nyugatra kiuta­zók száma. Emiatt az idegen- forgalmi aktívum százmillió dollárra csökkent annak elle­nére, hogy a dollárbevételek emelkedtek. A gyermek- és ifjúságvé­delem átfogó szabályozására vonatkozó irányelveket meg­tárgyalva a kormány úgy döntött, hogy ezeken a terü­leteken a jogi rendezés új törvény megalkotását teszi szükségessé. A kormány meg­bízta a szociális és egészség- ügyi minisztert, hogy ennek a jogszabálynak az előkészí­tését alapos helyzetelemzést követően kezdje meg — mon­dotta bevezető nyilatkozatá­ban a szóvivő. Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Marosán György. Az MTI tudósítója emlékeztetett arra, hogy több megye szakszervezeti tanácsa tiltakozó levelet juttatott el Németh Miklóshoz, a Minisz­tertanács elnökéhez az ár­emelésekkel kapcsolatban. Ar­ról tudakozódott, hogy mi a kormány véleménye az ár­emelés lakossági visszhangjá­ról. A témához kapcsolódva a Népszava munkatársa meg­kérdezte: késleltctik-e a to­vábbi ár- és díjemeléseket addig, amíg a béremelések ügyében is valamilyen lépést tudnak tenni a vállalatok. Válaszában a szóvivő el­mondta: ezekkel a kérdések­kel a mostani ülésen nem foglalkozott bővebben a kor­mány, ezért csak a reflexióit adhatja közre. Hangsúlyozta: az országnak elfogadott nép- gazdasági terve és törvény­erőre emelt költségvetése van. A terv és a költségvetés olyan egymáshoz kapcsolódó rendszert alkot, amely meg­határozza az áremelések le­hetséges mértékét is. A terv és a költségvetés — mint is­meretes — 14-15 százalékos áremelést jelzett előre. Volta­képpen a kormány szociálpó- litikai intézkedései ehhez az áremelkedéshez kapcsolód­tak. Ebben a helyzetben a kormány csak egyetlen dolgot ígérhet, azt, hogy inflációt gerjesztő intézkedéseket nem hoz. Azaz: a jövedelemtulaj­donosoknak nem teszik lehe­(Folytatás a 3. oldalon.) Válságban van-e hazánk­ban a szövetkezeti mozgalom? Ezzel a kérdéssel kezdődött tegnap a TOT székházában tartott sajtótájékoztató. Dr. Zsohár András, a TOT szö­vetkezetpolitikai főosztályá­nak vezetője elmondta, az utóbbi fél évben gyakran fel­merült a kérdés, szertefosz- lik-e a szövetkezetek sikeres­ségéről alkotott kép, kell-e gyökeresen változtatni a szö­vetkezetek felépítésén, műkö­dési szabályain. Dr. Zsohár András elmond­ta, valóban szükségessé vált — elsősorban az átalakulási törvény megjelenése miatt — a szövetkezeti jogszabályok módosítása, az intézmény- rendszer korszerűsítése. Ahhoz azonban, hogy a szövetkezetek a piaci körülmények között is sikeresen működjenek, in­kább a hazai közgazdasá­gi környezetben szükségesek alapvető változások. Reális, a ráfordításokat tükröző mező- gazdasági árrendszert kell ki­Ugyanazok a füstölgő, nem túlságosan korszerű teher­autók, ugyanilyen krónikus alkatrészhiánnyal küszködő járművek pöfögtek Pest me­gyében három esztendővel ez­előtt is. mint most, a különb­ség csak annyi, hogy akkor a sofőrfülke ajtaján Volán Tefu, most pedig Pest Megyei Duna Volán címke virul. No és még egy eltérés: akkor több tíz­milliós veszteséggel jártak- keltek a kocsik, míg az utóbbi három esztendőben száznyolc­vanmillió forintot tett ki a nyereség. Három éve ezért a száz­nyolcvanmillióért még senki sem adott volna egy lyukas fillért sem: ekkor vált le, ala­kult meg a Duna Volán, az anyavállalatáról hozomány­ként harmincmillió forint veszteséget kapott. Úgy tűnt ekkor: képtelen lesz talpra, azaz kerékre állni az új szál­lítóvállalat, melynek ráadá­sul éles versenyhelyzetben, egyre növekvő konkurenciá­val szemben kellett helytáll­nia. Hogy miként tudtak sikere­ket elérni a Duna volánosok, annak válasza szinte közhely: korszerűsítették szervezeti felépítésüket. Megszüntették a központ addigi, bürokratikus irányító jellegét, s bizalmat szavaztak üzemigazgatóságaik­nak. ezáltal létrejött a három erősen decentralizált, gazdál­kodásban közvetlenül is érde­kelt szervezet Cegléden, Gö­döllőn és Budán. E három egység tizenöt telephelye, ezernégyszáz tehergépjárműve, közel száz munkagépe hasznot hozóan dolgozik, akárcsak a régebben alig kihasznált eszkö­alakítanl, s meg kell szün­tetni azt az eddigi gyakorla­tot, hogy a kormányzat ugyanúgy kezelje a szövetke­zeti, mint az állami tulajdont, az eddigi mód a társasági törvény életbe léptével hát­rányos helyzetbe hozza a szö­vetkezeteket. Ugyanis, ha egy egyéni vállalkozó valamilyen társa­ságba lép vagyonával, ott megilleti a tőkehozadék, sza­badon mozgathatja vagyonát, míg a szövetkezetek kényte­lenek a pénzügyi bürokrati­kus dzsungelben tévelyegni; még azt is szabályok írják elő számukra, hogy hány fo­rintot fordíthatnak reprezen­tációs kávéra. Kevésbé érvé­nyesül így a szövetkezeti ön­kormányozás, a tagok — akik tulajdonukat vitték a szövet­kezetbe — alig érdekeltek a tőkehozadékban, mivel a gya­korlatban inkább állami mun­kajövedelem-szigorítások ér­vényesülnek, T, B. E. Csütörtökön Gyöngyösre lá­togatott Berecz János az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A városi pártbi­zottságon tájékoztatót hallga­tott meg a közelgő megyei pártértekezlet előkészületei­ről. Berecz János ezután részt vett és beszédet mondott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karának épületében rendezett aktívaülésen. Az ország gazdasági, társa­dalmi kibontakozását szolgá­ló program végrehajtásának körülményeiről a párt legfon­tosabb tennivalóiról szólva többek között hangsúlyozta, hogy az országos pártértekezlet határozatai nyomán fordulat­ra. reformra és megújulásra van szükség hazánkban. Azt — mondotta —, hogy e fordu­lat forradalminak nevezhető-e, döntse el majd az idő. szá­munkra most az a legfonto­sabb. hogy közmegegyezéssel, következetesen és tudatosan végrehajtsuk a gondjaink meg­oldását szolgáló reformprog­ramot. A Központi Bizottság titká­ra ezután azzal a jelenséggel foglalkozott, hogy hazánkban jelenleg, s nyilván a gazdasá­gi körülmények romlásával összefüggésben, a közéletben is különösen nagy szerepe van az érzelmeknek. Pedig — hangsúlyozta — éppen e ne­héz körülmények között kell vigyáznunk arra. hogy a jó­zan ész kormányozza cseleke­deteinket. Különösen a nemze­ti köntösbe öltöző demagógia árthat sokat ügyünknek. A megújulás szükségességé­ről szólva Berecz János azt hangsúlyozta, hogy nincsenek örök intézményeink sem a pártban. sem a társadalom más területein. Nem lehetnek intézményesült személyiségek sem: cserélődő, cserélhető ve­zetőkre van szükség. A pluralizmus kérdéseivel foglalkozva Berecz János rá­mutatott: úgy tűnik, demokra­tikus eszközökkel nem lehet, más eszközökkel pedig nem szabad megakadályozni ezt a folyamatot. HA JÖN A FRONT Ha jön a front, zárkózz be a lakásba, az orrod se dugd ki, de az a legbiz­tosabb, ha ágyban maradsz — ismételgetem, időről idő­re Vilmának és Lujzának, a család két legidősebb tagjának. Távrecsegőn — mert úgy recseg, hogy min­den tizedik szó jut csak el hozzám — intelmeim áradatát zúdítom nyakuk­ba, mondván, kéz- és láb­törés nélkül kell ezt is megúszni. Mert az orvos­meteorológia szerint is front közeledik, ér el ben­nünket, s az arra érzéke­nyeknek, az idősebbeknek szédülést, rosszullétet okoz­hat. S okoz! Kéz- és lábtö­rést, főleg azoknak a ma­gukra maradt, magukra hagyott öregeknek, akikre csak elvétve nyitja rájuk valaki az ajtót. Hisz le­telt a szolgálat, nem kell vacsorára is jó ebédet főzni, az unokákat ellát­ni. mert felnőttek. így kénytelen-kelletlen, az idő­járásnak, a frontoknak fittyet hányva, markukban szorongatott pénztárcával, karjukra akasztott cekker- rel nekivágnak a bolthoz vezető útnak. S ha szerencséjük van, csak tántorognak, a falba kapaszkodva araszolnak a bolt felé vezető úton. Mi­közben életerős nagyma­mák — az unoka nevelé­sére alkalmasak — a kis­embert kézen fogva vezet­ve imigyen kommentálják a látványt: nézd, hogy nem restelli magát a vén részeges. Ügy egy hónapja, az eszem-iszom ünnepére készülve hallottam eme megjegyzést Dunakeszin majd Vácott. Nem álltam ki szópárbajra — bár lett volna mondanivalóm! — hasznosabbnak látszott se­gítőkezet nyújtani. Ám a minap késtem, elkéstem. Bámészkodva csak arra neszeltem fel, hogy egy kéz súrolja kabátom uj­ját. Egy támaszt kereső kézé. Mire felfogtam, mi­ről van szó, késő, nagyon késő volt. Még a szemüveg is millió darabra tört... Miközben a tehetetlen, föl­dön fekvő testtel birkóz­tam, hogy legalább felül­tessem, a mellettünk elha­ladók előbb sietősre, majd futólépésre váltottak át. S nyelvük a másodperc tört része alatt élessé vált: részeg lesz az, kár az erőért, hölgyem... S ez csak a legenyhébb megjegyzés volt, mely szél­malomharcom kísérte. Mi tagadás, nehezen, nagyon nehezen kaptunk segítsé­get, majd orvost. Mert mindaddig pettyes a má­junk, míg nem ér utol bennünket az öregség át­ka, a legkülönbözőbb, leg­váratlanabb, kiszámítha­tatlan időpontokban ránk törő rosszullét. Mely job­bik esetben az alacsony vagy túl magas vérnyo­más következménye — s nem a hirtelen, váratla­nul ránk törő infarktusé. Elszáguldunk, elsietünk a bajbajutottak mellett. Va­jon mi elől szaladunk? A kellemetlen, kínos szituá­ciók vagy gyakran ismét­lődő családi jelenetek, gyermekkori emlékek vagy holnapunk elől? Mindent rákenve az alkoholra, an­nak mértéktelen fogyasz­tására. A segítségnyújtás elmulasztását, a segítő kéz kinyújtását is! A mában, a mának élünk? Nem gondolva ar­ra, még a lehetőségét is elhessegetve annak, hogy az évek gyorsan futnak, s netán holnap nekünk len­ne, lesz szükségünk arra a kézre, mely a tömegből segítőkészen a kritikus pil­lanatokban hónunk alá nyúl. Érjük végre fel ész­szel, hogy a kor nem ér­dem, csak egy könnyen, gyorsan tovatűnő állapot. S ha jön a front, olykor lakáson belül is szerencse, ha kéz- és lábtörés nélkül megússzuk. Varga Edit Aszódon minden rendben A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának szer­dai üléséről szóló tudósításunkban hibásan, az érintette­ket kellemetlenül érintően azt írtuk, hogy Aszódon nem hajlandó egyUtt dolgozni a tanácselnök cs a tanácstitkár, valamint, hogy Bag és Isaszcg lakói fontolgatják az ön­állósulást. Aszód cs Isaszeg tanácsának vezetőitől elnézést ké­rünk, hiszen amint dr. Kocsis Péter, a Pest Megyei Ta­nács általános elnökhelyettese is megerősítette, e két te-, lepülés lakói kiemelkedő eredményeket értek cl a köz- ségfcjlesztésben, s a tanács vezetői harmonikusan, egyet­értésben, példamutatóan dolgoznak. A Bag és Hévízgyörk közös tanácsán azonban tény­legesen zavarja a munkát a tanácselnök és a vb-titkár ellentéte, s a két település lakói valóban fontolgatják az elválást. A pénzügyi dzsungelben tévelyegnek Ma még alig érdekeltek zök. A javítóműhelyekben, ha éppen híjas a munkaellátott­ság, külső megrendeléseket is vállalnak, s ha volt olyan járműtelep, melyet nem töltöt­tek meg teljes egészében a Duna Volán teherautói, az üresen álló részt bérbe adták. Üzletet találtaik még a kézi és gépi rakodás fejlesztésében, a csomagolási munkák válla­lásában is. Bizalmat kaptak tehát az üzemigazgatóságok, de a sofő­rök, a szállítómunkások is. így tudnak eleget tenni egy nemrégen vállalt igen nagy feladatuknak: felajánlották, hogy Pest megyét és a fővá­rost teljés mértékben kiszol­gálják az oxigén- és disszu­gázpalackokkal. E munkát úgy tették gyorssá, bürokrácia- és papírmentessé, hogy szállító- munkásaikat bízták meg a palackokért járó készpénz kasszírozásával — ez évben negyvenmillió forint fordul meg így dolgozóik kezén, gond, panasz nélkül. Igaz, ebben nagy segítség, hogy kialaku­lóban a törzsgárda, az utóbbi években erősödött a vállalat munkaerő-megtartó ereje.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom