Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) az Országgyűlés a gyülekezési együtt bocsátotta szavazásra a jogról szóló törvényjavaslatot gyülekezési jogról szóló tör- 2 ellenszavazattal és 16 tartóz- vényjavaslatot. Az eredmény: kodás mellett elfogadta. Módosított házszabályok tóttá, nem lehet azon csodálkozni, hogy a sajtó — úgymond — kikezdte a parlamentet. Mostanában derült ki ugyanis, hogy az országgyűlési munkának gyenge pontjai is akadnak. Ennek ellenére nem szabad félni a sajtónyilvánosságtól, sőt azt továbbra is igényelni kell, hiszen csak így ismerhetik meg a választók a képviselők munkáját. A sajtó nyilvánossága nem csorbítja, hanem növelheti az Országgyűlés tekintélyét. Fiiló Pál az Országgyűlés tisztségviselőinek választásáról fejtette ki véleményét. Ajánlotta, hogy csak egy évre válasszák meg e tisztség- viselőket, majd egy év után a bizottságok döntsék el, ki legyen az elnökük és titkáruk, s ezt a megválasztáshoz hasonlóan titkos szavazással tehessék meg. Javasoljon a kormányfő- nikációs eszközök közvetítésé i vei az egész ország nyilvános ■ sága előtt tegyék le esküjükéi i Az elfogadott alikotmánymó ■ dosítás bővíti az Országgyűlé ■ elnökének jogkörét, s ezt má ■ az ügyrend módosításterveze te is tartalmazza. Így példáu ', megfogalmazódik benne, hog; ■ az Országgyűlés ülései össze i hívásának joga az Elnöki Ta , nácstól szálljon át az Ország- gyűlés elnökére, kivéve az alakuló ülést. Sok észrevételt kapott a; előkészítő bizottság a zárt ülés a név szerinti szavazás, a szavazatok összeszámlálása, a határozatképesség kötelező megállapítása, az egyes javaslatok szavazásra bocsátásának témakörében. A testület végű! arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell erősíteni azt a szabályt, amely szerint zárt ülést csak rendkívüli esetben tarthat az Országgyűlés, Ezzel megszigorodna az a jelenleg érvényben lévő előírás, hogy az elnök javaslatára bármikor zárt ülést lehet tartani. Nagy érdeklődés kísérte a név szerinti szavazást is. A jelenlegi szabályozás szerint ezt bármely képviselő indítványozhatja. Ha azonban legalább harminc képviselő írásban javasolja, akkor el kell rendelni azt. Most azt javasolja a bizottság, hogy a képviselők egyéni kezdeményezési lehetőségének megtartásával legalább ötven képviselő írásbeli indítványa kelljen á név szerinti szavazás elrendeléséhez. Ennek a létszámnak a felemelésére azért lenne szükség, mert az új házszabály nem állapítaná meg a bizottság létszámának felső határát, így nem lenne kívánatos, hogy adott esetben egy-egy bizottság is kikényszeríth,esse a név szerinti szavazást. A módosított ügyrend pontosan kívánja szabályozni a szavazatok összeszámlálásának rendjét. Meg kell szüntetni a „látható”, vagy „nyilvánvaló” többség kifejezést, tehát azt, hogy csak a javaslatok ellen leadott, illetve a tartózkodó szavazatokat számolják össze. A bizottság javaslatot terjesztett elő a képviselői tevékenységgel összefüggő különböző parlamenti csoportosulások — frakciók — alakításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során általános egyetértés fogadta ezt az elképzelést. Dr. Korom Mihály végezetül kérte a képviselőket, hogy az előterjesztett bizottsági javaslatokat vitassák meg, és az írásban beterjesztett kiegészítésekkel fogadják el az Ország- gyűlés házszabályát. ★ A vitában elsőként Király Zoltán, illetve Südi Bertalan szólt a felszólalásra jelentkezés, valamint az interpellációik bejegyzésének korlátáiról és visszásságairól; azokról a „befolyásoló” telefonokról, amelyek a kormánytagok, párt- funkcionáriusok és országgyűlési tisztségviselőik részéről érkeznek néhány, az ülésszak „koreográfiájába” nem illő témával kapcsolatban. Ezzel összefüggésben hangzott el a javaslat: az Ország- gyűlés ügyrendbe foglalva szabja meg a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságnak; tájékoztassa a parlamentet a képviselői munka során szerzett tapasztalatokról. _tgy megvalósulna az Országgyűlés önellenőrzési mechanizmusa. ^ Több képviselő kifejtette véleményét a házszabályok módosításáról. Az ügyrend legszélesebb körben bírált fejezetei az Országgyűlés tanácskozási rendjére vonatkozó pasz- szusok. Javaslat hangzott el például arról, hogy a szavazás előtt számlálják össze az ülésteremben tartózkodó képviselőket. illetve az alkotmánymódosítás vitájához hasonló nagv horderejű kérdésekben név szerint, esetleg aláírásokkal szavazzanak a képviselők. A parlament és a nyilvánosság viszonyával foglalkozva egy képviselő megállapíHozzászólásomban két dologgal kívánok foglalkozni — kezdte a képviselő. Először egy általános jellegű észrevételem van: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság házszabállyal foglalkozó pénteki ülésen több képviselő javaslatára az volt az előterjesztő válasza, hogy jogos, de ez az alkotmány módosításával járna együtt, így nem célszerű foglalkozni vele. Tény, hogy az ország alaptörvényét indokolatlan gyakran módosítani, de az is tény, hogy a mostani ülést megelőzően is foglalkoztunk már alkotmányunk megváltoztatásával, s ekkor talán a képviselői javaslatokat is figyelembe lehetett volna venni. Információim szerint 1-2 hónapon belül elkészül az új alkotmány, illetve annak koncepciója. Javasolom és kérem, hogy mi, képviselők is minél előbb megismerhessük a tervezetet, hogy legyen időnk tanulmányozni, véleményezni azt. A továbbiakban két javaslatot említek meg a házszabállyal kapcsolatban — folytatta Viola Károly. — Ezek több képviselőtársam elképEzt követően — az elfoga dott napirendnek megfelelőéi — az Országgyűlés ügyrend jének módosítása tárgyába! dr. Korom Mihály, az új ház szabályokat előkészítő bizottság elnöke tartotta meg expozéját. Elmondta, hogy a bizettsái széles körű vita alapján terjeszti az Országgyűlés eh ügyrendmódosítási javaslatait amelyekről mások mellett véleményt mondott a parlament számos állandó bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront is, A módosító indítványok, észrevételek közül a bizottság valójában csak egy sarkalatos témakört nem fogadott el; nem ért egyet azzal, hogy az Országgyűlés és a kormány egymáshoz való kapcsolatának kérdéseit a most előterjesztett házszabályokban rendezzék. Így abból kimaradnak a Minisztertanács elnökének és tagjainak jelölésére, választására, visszahívására, a bizalmi, illetve bizalmatlansági indítvány intézményére vonatkozó javaslatok. Dr. Korom Mihály ezután ismertette a tervezet főbb módosítási javaslatait. Ezek sorában az Országgyűlés tisztikarának megválasztásánál a parlamenti demokrácia erősítése céljából indítványozzák a jelölőbizottság létrehozását, amely a plenáris ülés elé terjeszti a személyi javaslatokat. Szovjet szemmel A nemzetközi sajtópáholyban, a nyugati tudósítók karéjában akadtunk rá Márkus Csabára, a , Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettesére. Azt tudakoltuk tőle: — Milyen a magyar parlament egy szovjet újságíró szemével? — Van Összehasonlítási alapom, mert 15 évvel ezelőtt már részt vettem egy ülésszakon. Mit mondjak, nagyon unalmas volt, most viszont annál érdekesebb. örömmel látom, hogy az alternatív vélemények is megjelennek, s nem egy előzetes forgatókönyv szerint zajlanak az események. Meg kell jegyeznem, hogy odahaza, a 180 ezres lélekszámú kárpátaljai magyarság ilyenkor különösen nagy figyelemmel kíséri a Magyar Televízió adását, forgatja a hozzánk is eljutó lapokat. Naprakészen tárgyaljuk a közélet dolgait, érzékeljük a gondokat, problémákat, s ha beleszólni nem is tudunk és akarunk, azért gondolatban együtt élünk az Itteni emberekkel. — Van-e a magyarországihoz hasonló változás a szovjet parlamentarizmusban? — Bár én még nem vettem részt a Legfelsőbb Tanács ülésein, azért a kollegáktól és a sajtóból is tudom, hogy terjedőben van a nyíltság, az őszinteség. így például nem kérik be előzetesen a képviselők felszólalásait, mint ahogy az korábban szokás volt. Az újságok bőséges tájékoztatást adnak, a televízió egyenes adásban számol be az eseményekről. Mi több, mostanában már a megyei tanács és pártbizottság ülésein történteket is házhoz hozza a televízió. zelésével találkoztak. Az első lényege az, hogy a Miniszter- tanács tagjára miniszterelnökünknek is legyen lehetősége javaslatot tenni, hiszen közvetlen munkatársáról van szó, a közös munka, a közös felelősség is indokolja ezt. Mivel ez a javaslat az alkotmány módosítását jelentené, javaslatomat az új alkotmányt előkészítők figyelmébe ajánlom. A képviselő második módosító javaslata a bizottságok munkájára vonatkozott: Javasolom, hogy az állandó bizottságok mellé — azok igénye szerint — szakterületüknek megfelelő egy-három fős független szakértői csoportot alakítsanak ki, amelynek célja a bizottság működésének és feladatai teljesítésének segítése. Régi, jogos igénye a képviselőknek a megfelelő szakértők igénybevételének biztosítása. Javaslatom elfogadásával — amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyhangúlag egyetértett — növelhető lenne a képviselői munka eredményessége, illetve hatékonysága is — mondta végezetül Viola Károly. Nem reális az értékelés március 31-éig a törvényhozó testület elé kerül a bizalmi, bizalmatlansági indítvány kérdése s ennek ügyrendi vonatkozásai is lesznek. Ezután Korom Mihály tételesen sorra vette az ügyrend tervezetére vonatkozó képviselői javaslatokat, s ismertette a bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját. Több képviselő javaslatát elfogadásra javasolták. míg néhány kérdésben elvetették a képviselők módosító indítványát. Eszerint nem támogatja például a bizottság a képviselőknek azt a javaslatát, hogy az alkotmányt érintő kérdésekről mindig név szerinti szavazással döntsön az Országgyűlés. A név szerinti szavazás kérdésében a bizottság az úgynevezett „A” változat mellett foglalt állást, tehát a képviselőknek szóban nyilatkozniuk kell, mire voksolnak. Az állandó bizottságok megalakulására vonatkozó javaslatot áttekintve úgy döntöttek: lehetővé kell tenni a bizottságok számára, hogy maguk tegyenek javaslatot elnökük, titkáruk, illetve tagjaik megválasztására. Éles vita alakult ki a képviselőket megillető munkaidőkedvezmény kérdéséről. A bizottság továbbra is az eredeti javaslatban szereplő 40 munkanapos felmentés mellett foglalt állást. Korom Mihály válasza után hosszas szavazási procedúra kezdődött, amelynek eredményeként végül is sor kerülhetett az Országgyűlés ügyrendjének módosítása és egységes szövege feletti szavazásra. Az Országgyűlés a házszabály hatályos szövegét, részleteiben és egészében, három ellenszavazattal, öt tartózkodás mellett elfogadta. Az ügyrendi határozathozatalt követően kért szót soron kívül Técsy László,, s be jelen-, tette, a röviddel azelőtt elfogadott ügyrend alapján több képviselőtársával együtt megalaKisgazdák levele A magát a Független Kisgazdapárt érdi szervezetének nevező csoport az alábbi szövegű táviratot küldte a Parlamentbe, Antal Imrének (19 vk. Érd) az Érdi Mezőgép Vállalat igazgatójának címezve: A Magyar Demokrata Fórum gyulai szervezetének erdélyi menekültekkel foglalkozó levelének adatait a Belügyminisztérium kétségbe vonta. Miután az elhangzott cáfolat számunkra nem volt meggyőző, kérjük szíveskedjen ez ügyben interpellálni és javasolni, hogy egy független bizottság vizsgálja ki az esetet. Egy olyan város képviselőjének, amely az elüldözött bukovinai székelyeknek otthont adott, ez erkölcsi kötelessége. Antal Imre választói között valóban bőven akadnak áttelepült székelyek, ezért a képviselő komolyan vette a hozzá intézett levelet. Az ügyrend előírásai szerint hamarjában nem állt módjában interpellálni, ám a szünetekben konzultált képviselőtársaival, a Parlament vezérkarával és a belügyminiszterrel. A tárca vezetője, dr. Horváth István azt nyilatkozta lapunk munkatársának: továbbra sincs tudomása arról, hogy halottakat találtak volna a magyar—román határon. A Belügyminisztérium nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyek a híreszteléseket alátámasztanák. Szerencsére — tette hozzá a miniszter —, hiszen ellenkező esetben 18 embert kellene gyászolnunk. Éppen elég keserű dolog történik a szomszédos országban, amelynek következményeként 13—15 ezer román állampolgár hagyta el szülőföldjét. Antal Imre a közeljövő eseményeinek függvényében dönt arról: interpellál-e a következő ülésszakon. kították az Országgyűlés agrárszektorát. Felhívással fordultak az agrárterületen, az élelmiszeriparban, az agrároktatásban, -kutatásban és a rokonszakmában dolgozó ország- gyűlési képviselőkhöz: csatlakozzanak az új munkacsoporthoz, amelynek; célja a kibonta- kozás programjából,3z ágazatra jutó feladatok megvalósítása, a parasztság, a falu sorsának jobbá tétele. Részletes tájékoztatást! Napirenden kívül jelentkezett szólásra Bánffy György színművész, aki a Magyarországra menekülők ügyében terjesztett elő javaslatot. Számos képviselőhöz eljuttatott követelés alapján javasolta: az Országgyűlés hozzon határozatot, hogy bírói eljárás nélkül egyetlen menekült se legyen az ország területéről kitoloncolható. Ennek ellenőrzésére a külügyi bizottság esetleg albizottságot hozzon létre, és az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy a következő ülésszakon adjon részletes tájékoztatást a menekültekkel kapcsolatos intézkedéseiről. Az Országgyűlés külügyi bizottságának megbízásából és az egyházak menekülteket segítő szolgálatának tapasztalatai alapján dr. Tóth Károly református püspök, a magyarországi református egyház zsinati lelkészi elnöke foglalt állást a javaslattal kapcsolatban. Utalt arra, hogy a külügyi bizottság egyetért egy menekülttábor vagy -táborok létesítésével. Sürgős feladatnak tartják a genfi menekültügyi egyezményhez való csatlakozást. Bizalmatlansági indítvány Az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése kapcsán fölmerült a bizalmatlansági indítvány jogintézménye iránti igény. Az egyik szünetben azzal a kérdéssel kopogtattunk be Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes parlamenti irodájába: — Milyen hatással lehetne a kormány és a parlament viszonyára a bizalmatlansági indítvány ügyrendbe és alkotmányba iktatása? — Abból indulok ki, hogy a világ számos országában csupán a végső esetben alkalmazzák a bizalmi szavazást. Példának okáért más dolog a sztrájkhoz, vagy a tüntetéshez való jog, és megint más maga a sztrájk, a tüntetés. Igen nagy baj lenne, ha egy kormányt csak a bizalmatlansági indítvány beterjesztésének réme fegyelmezne. Mert ettől függetlenül is legjobb tudásunk szerint kell dolgoznunk. Sok kérdést kell még tisztázni e jog- intézmény megteremtése előtt. Egyebek között azt, hogy mely szervezetek állíthatnak jelölteket, kik indulhatnak majd a választásokon, vagyis milyen lesz a választójogi törvényünk, az alkotmányunk. — Az utóbbi időben gyakran előfordul, hogy valamely tárca előterjesztését, javaslatát, az interpellációra adott miniszteri választ nem fogadja el a parlament. ön szerint ez nem tekinthető bizalmi szavazásnak? — Ez nem bizalmatlansági formula, hiszen nem a kormány általános politikáját utasítják el a képviselők, hanem részkérdésekben tér el a véleményük. Ilyenkor az illetékes tárca újra átgondolja a témát, majd kompromisszumos megoldás születik. Ebből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy körültekintően kell előkészíteni az előterjesztéseket, jobban kell számolni a parlamenttel, mint politikai tényezővel. Ezt követően Horváth István belügyminiszter kért szót. Kérte — tekintettel arra, hogy a kormány pillanatnyilag is foglalkozik valamennyi kérdéssel —, az Országgyűlés most ne hozzon határozatot, hadd legyen ideje a kormánynak a körülmények - megvizsgálására. Erre azért is szükség lenne, mert több kérdés, illetőleg a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok nemcsak magyar—román ügyeket, hanem több más országot is érintenek. Javasolta végül: az Országgyűlés a beterjesztett indítványok szellemében szólítsa fel a kormányt, hogy a következő ülésszakon tegyen jelentést, és fogalmazza meg javaslatait a menekültekkel kapcsolatban. Indítványozta, hogy az Országgyűlés csak ezt követően hozzon határozatot. Az Országgyűlés — a külügyi bizottság javaslatát, az elhangzott kiegészítő javaslatokkal együtt — két ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta az indítványt. ★ Ezt követően a napirendnek megfelelően az interpellációk következtek. Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszolt Antal Imre (Pest m., 19. vk.) képviselőnek még a novemberi ülésszakon elmondott interpellációjára a szeszes italok reggel 9 óra előtti árusításával kapcsolatos tilalom megszüntetése tárgyában. A miniszter hangsúlyozta: a kereskedelmi tárca a korlátozás feloldásával egyetért, a tilalom feloldásának feltétele azonban, hogy a minisztérium ezt a tervét egyeztesse a Szociális és Egészségügyi Minisztériummal, valamint az Országos Egészségvédelmi Tanáccsal. Az Országgyűlés a miniszter válaszát hat ellenszavazattal kettő tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően az elnöklő Vida Miklós bezárta az ülésszakot. A parlamentből tudósított! Kövess László VIOLA KÁROLY: Ez a megoldás vonatkozik az alakuló ülésre éppúgy, mint az időközben szükségessé váló személyi változásokra. A megválasztott jelölőbizottság ezért az országgyűlési ciklus egész időtartama alatt működne. Voltak, akik a jelölőbizottság választását formálisnak tartották, hivatkozva arra, hogy az Országgyűlés tisztikara összetételének megállapítására meghatározó befolyása van a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. Ez természetesen igaz; a politikai pártok a világ bármely parlamentjében kialakíthatják a maguk álláspontját fontos személyi kérdésekben. így van ez hazánkban is; ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelölőbizottság eleve valamiféle kötelező listát kapna, amelyet — akár egyetért vele, akár nem — elő kellene terjesztenie. Régi kívánságnak tesz eleget az ünnepélyes eskütétel bevezetése. A bizottság azt javasolja, hogy a képviselők az ülésteremben, a tömegkommuKOVÁCS LÁSZLÓ: Az elmúlt -időszakban sok kritika érte az Országgyűlés munkáját. Elöljáróban ezekből idézek — kezdte a képviselő: „Az utóbbi hónapokban megerősödtek a reformtörekvéseket támogató erők, a parlament viszont változatlan. Ez az Országgyűlés képviselőivel és működési mechanizmusával a régi mechanizmus kövülete. Természete szerint nem más, mint a politikai hatalmi struktúra akaratát állami vonalon szentesítő intézmény, s mint ilyen, tökéletesen is működött. Az már más kérdés, hogy ebben a formában erre az intézményre lényegében már sem a hatalomnak, sem az állampolgároknak nincs szüksége. Lehetetlen, hogy a képviselőkben ne tudatosult volna, hogy feladatuk nem más, mint a vezetés szándékának jóváhagyása. A képviselők munkájára sem az elmélyült szakszerűség, sem pedig a választópolgárokkal való élő kapcsolattartás nem jellemző.” Nem vitatom, hogy ezen megállapítások döntő többsége jobbító szándékkal született, de hiányolom az alkotó, előre mutató észrevételeket és a jelenleg zajló folyamatok reális bemutatását — mondta Kovács László. Mert ma már a képviselők felkészültebbek, tájékozottabbak és döntő többségük igenis rendszeres kapcsolatot tart fenn választóival, akiknek észrevételeit felhasználják képviselői munkájukban. Nem tudok egyetérteni azon megállapítással sem, hogy a képviselők képtelenek ellátni megnövekedett feladataikat. Felmerül a kérdés, hogy a megfogalmazott cél érdekében milyen módszereket kell alkalmazni? Elsődlegesen a választókkal kell tovább erősíteni a kapcsolatokat, hogy szélesebb körben ismerhessük meg véleményüket. Szükséges, hogv a parlament évente meghatározza munkaprogramját, gyakrabban éljen a kétfordulós tárgyalási módszerrel, s hogy időben álljanak rendelkezésére a szükséges információk. Észrevételeinek összefoglalásaként Kovács László több, a beterjesztett házszabályokat módosító javaslatot tett. A képviselői munka javítása, illetve jogainak erősítése érdekében többek között javasolta, hogy a képviselőt munkahelyén képviselői tevékenysége ellátásához munkavégzés alóli felmentés illesse meg, s erre az időszakra számára átlagkeresetét fizessék ki. ★ Az ügyrendmódosítás vitáját követően dr. Korom Mihály, a napirendi pont előadója foglalta össze az elhangzottakat. Egyebek között elmondta: sok képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy javítani kell a képviselői munka lényegét érintő feltételeket. Ezzel kapcsolatban az ügyrendelőkészítő bizottság elnöke közölte, hogy konzultációt folytatott Németh Miklóssal, a kormány elnökével. A miniszterelnök felajánlotta segítségét, s kérte a képviselőket, hogy amennyiben úgy tapasztalják, hátrány érné őket munkájuk során, forduljanak hozzá bizalommal. A konkrét esetekkel kapcsolatban vizsgálatot rendelt el, s orvosolják a panaszokat. Korom Mihály kérte az Országgyűlést, hosszabbítsák meg az ügyrendi bizottság mandátumát. annál is inkább, mivel
