Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

SZEREPZAVAR L evelet kaptunk a megyei pártbizottság egyik tagjá­tól. Nem az elsőt. Lapbélügy lenne a dolog, ha nem rejlene a mélyén általánosabb jellemző. A szerepzavarról. Aminek napjainkban egyre gyakrabban lehetünk, vagyunk tanúi. A sokasodó szerepzavarok ar­ra mutatnak, hogy — a hasonlatnál maradva — a sze­reposztás rendje nem eléggé tisztázott. A tisztázatlan­ságok azután könnyen vezetnek szerepzavarhoz; sze­reptévesztéshez. Az első levelet akkor kaptuk a megyei párttestület tagjától, amikor lapunkban cikk jelent meg annak a vállalatnak a nehéz, sőt válságos helyzetéről, ahol az érintett vezető tisztséget visel. Nem a tényeket, nem a cikkben szereplő állításokat kifogásolta, kérte (esetleg) pontosabbá tenni, helyreigazítani. Ügy gondolta, hogy maga a cikk volt felesleges Mert nem segíti a kibonta­kozást. Nem lelkesít. Töprengtünk a levél olvastán — és mostanában bőven van lehetőségünk ilyen levelek olvastán töprengenünk —, s végül arra a következte­tésre jutottunk, hogy akkor járunk el helyesen, ha nem másnak, hanem egy olvasónk véleményének, azaz ma­gánszemély véleményének fogjuk fel a leírtakat. Ezt kellett tennünk már csak azért is, mert tudtuk: a le­vélíró véleményét a vállalatnál nem támasztja alá tes­tületi állásfoglalás. S ha nem kérte azt, akkor csakis a maga nevében foghatott tollat, pontosabban kezdhetett diktálni a titkárnőnek ... Mindezeket tapintatosan meg­fogalmazva hozzáfűztük a levélhez, amikor azt a lapban közreadtuk. Megérkezett a második levél. Nyilvánvalóvá lett a szerepzavar. A levélíró logikája szerint mivel a lapgaz­da a megyei pártbizottság, s ő tagja a megyei pártbi­zottságnak, „lapgazdaként” kér szót. A kifejezést nem mi tettük idézőjelbe, hanem a levélíró. Ösztönösen rá- érezve a szerepzavarra, ám. mondandójával azonnal rá­cáfolva arra, hogy különösebben zavarná ez a szerep­zavar-szereptévesztés ... Sajnos, korántsem kivételes esetről írunk! A megyei tanács legutóbbi ülésén a tagok egyikének javaslata hangzott el arra vonatkozóan, hozzanak határozatot, amelyben kötelezik lapunkat egy bizonyos anyagnak (egy levélnek és -az arra adott válasznak) az azonnali publikálására... Az ülést vezető elnök diplomatikusan tapintatos szavai vették azután elejét az esetleges sza­vazásnak a javaslatról. A kínos következményekkel já­ró szavazásra tehát nem került sor, hiszen a mára erő­teljesen avíttá vált sajtótörvény is egyetlen esetben is­mer ilyen határozathozatali lehetőséget: amikor bíróság kötelezi a lapot helyreigazítás közlésére. Az igazán fur­csa a dologban az, hogy a javaslat tevője jogi doktor... Folytassuk az olvasó bevonását napi töprengéseinkbe, kínlódásainkba, amiket a szerepzavarok teremtenek, még furcsább esetekkel. Azzal például, hogy a ma folytatódó parlamenti ülésszaknak a karácsonyi ünnep miatti berekesztését követően sokféle olvasói észrevétel jutott el hozzánk. Volt, aki azt kifogásolta, hogy a kép­viselők egy része már szerepel; a televíziós közvetítés­nek játszik. A másik vélemény szerint a választóira és a népre nagy előszeretettel hivatkozó képviselő ott ná­luk, a választókerületben az év folyamán (1988-ban) egyszer sem talált alkalmat arra, hegy választóival ta­lálkozzon, annyi volt az elfoglaltsága... A harmadik példát (egy levelet) öt aláírás nyomatékosította. Szerve­zetük (?) nevében követelik az ötök, hogy a lap közölje le levelüket, amiben követelik képviselőjük visszahívá­sát ... Vélemények, de a szerepzavar szülte vélemé­nyek: a választókerületben, a képviselővel szemtől - szembe kellene ezeknek teret adni. Először legalábbis ott. S ajnos, nem szűkölködünk olyan példákban, esetek­ben sem, amikor saját szakmánk, a tömegtájé­koztatás téved a szerepzavarok ingoványos tala­jára. A nyíltság szerepének értelmezési zavaraira mu­tat például az olyan levelek leközlése, amelyek írói a jog és a szabadság nevében belegázolnak más állam­polgáriak) személyiséghez fűződő jogaiba; olyan cikkek­nek a közlése (műsorok közvetítése), amelyek állításai nyilvánvalóan valótlanok ... Konkrétumot? Hely híján csipetnyit. Az utóbbira azt a Népszava cikket és a reá hagyatkozó rádióadást, amely egy, minisztériumi át­szervezés miatt beosztásából felmenten szakember ügyé­ből kiindulva már azt tudakolta, ki engedélyezte a miniszternek a bírói kar (?!) átszervezését...'!! A szak­ma gyakornoka tudja, közlés .(adás) előtt egyetlen tele­fonnal tisztázni lehet (kell!) a választ az ilyen és a ha­sonló kérdésekre. Mert hiszen nem a bírói karról volt szó... de akkor miből lett volna cikk, rádióriport? S a másikra, a levélírói szabadságra a példa. Az a Vecsés- ről írt vélemény (Reform, 11-12. szám. 45. oldal), amely­nek egyik mondata így áll a papíron: „Elő kellene ven­ni a Faluvégi Lajoskát is!”. Az embernek a neve a legsajátabb tulajdona ...! S milyen igaz, hiszen a levél végén nem az állt, hogy Jánoska, hanem „Balogh Já­nos, Vecsés.” Mi tiszteljük Balogh Jánost is, Faluvégi Lajost is, a nevüket mindenképpen, s azt szintén, hogy egyenrangú állampolgárok. De azok. akik szerepzava­rokkal küzdenek, tudják-e igazán, hogy amit annyira hangoztatnak, a szabadságnak a pillére éppen az egyen- ranú állampolgár?! Talán nem elsietett most már annak a következtetés­nek a levonása, hogy a szerepzavarok nem kötődnek a társadalomban ténylegesen elfoglalt szerephez, azaz ha­talmon belül és kívül, „nagy” és „kis” emberek köré­ben, szóból élők és szót kérők csoportjaiban éppúgy je­len vannak a szerepzavar egyre zavaróbb jelei, mint testületi üléseken, szervezetek különböző tanácskozásain, legyenek ott párttitkárok, országgyűlési képviselők, al­ternatívok reformistái vagy radikálisai. A szerepzava­rok arról árulkodnak, hogy miközben mindenki min­denkinek tanítja, oktatja a demokráciát, valójában a politikai kultúrának olyan fokán áll (tisztelet a kivé­teleknek), ahol még nem lehetséges tanítani, ám annál sürgetőbb lenne tanulni. K itől tanuljunk akkor ilyen helyzetben. Megszen­vedve. megkínlódva érte, talán egymástól tanul­hatunk. A másik jó vagy rossz példájából. Amihez a másik tisztelete elengedhetetlen, S amihez türelem kell, az indulatok mellőzése kell, ami lehetetlenség ak­kor, ha úgy gondolkodunk: a mi igazságunk az egyetlen igazság. A szerepzavaroknak a lecsapódása napjainkban az igehirdetők, a próféták szaporodása, És szerepzavar, hogy ugyanakkor nem tudhatni: ki akar és ki nem akar megváltó lenni... és kiket akar megváltani? Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PBOLETÁHJBÍ, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÄM Ára: 4,30 forint 1989. JANUÄR 10., KEDD Az óvatos kereskedő kevesebbet rendel Lesz miről lemondanunk Szigethalmon még nem tudták feltölteni a kiürült polcokat (Erdősi Agnes felvétele) Ma összeül az Országgyűlés Ma délelőtt 10 órakor ösz- szeül az Országgyűlés, hogy folytassa a tavaly december 23-án felfüggesztett ülésszak munkáját. A törvényhozó testület ta­nácskozásának napirendjén az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló tör­vényjavaslat, valamint az Országgyűlés ügyrendjének módosítására vonatkozó terve­zet szerepel. A már korábban jelzett témákon kívül előre­láthatóan több interpelláció is elhangzik. Az alkotmány módosításá­ról, az egyesülési jogról, il­letve a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokat Kul­csár Kálmán igazságügy-mi­niszter terjeszti a parlament elé. A politikai intézmény- rendszer megfelelő ütemű re­formjához az új alkotmány megalkotását megelőzően több olyan törvény, illetőleg ma­gas szintű jogszabály megal­kotása, módosítása szükséges, amely időközben is szükséges­sé teszi az alkotmány módosí­tását. Petíció a parlamenthez Az alternatív katonai szol­gálat bevezetéséről, illetőleg a fegyveres szolgálatot megta­gadó elítéltek ügyének felül­vizsgálatáról intézett petíciót az Országgyűléshez több al­ternatív szervezet. A Kelet—Nyugat Párbeszéd Hálózata Kör, a Fidesz, az Inconnu s más csoportok képviselői hétfőn benyújtották kérelmüket az Országgyűlés sajtóirodáján. Faragó András, a sajtóiroda vezetője válaszá­ban elmondotta, hogy a be­advány nyitott kapukat dön­get: a kedden folytatódó or­szággyűlési ülésszakon tár­gyalják az alkotmánymódosí­tást, amelynek egyik pontja az állampolgárok általános honvédelmi kötelezettségéről szól. Faragó András elmondotta azt is, hogy az ügyrend sze­rint a petíciót továbbítja az Országgyűlés elnökének, s ő fog annak sorsáról dönteni. Mint már korábban meg nem erősített hírként meg­írtuk, a mezőgazdasági minisz­ter kinevezte a Kiskunsági Állami Gazdaság új igazgató­ját. Ez már csak azért is fon­tos lehet, mert mint közis­mert: a nagyüzemben hónapok óta húzódott az első számú vezető megválasztása. A siker­telen próbálkozások oka a vállalati tanács megosztott­sága volt. Azé a testületé, amely tavasszal nem vá­lasztotta meg dr. András Lászlót, a Kalocsai Állami Gazdaság akkori igazgatóhe­lyettesét Apajra igazgatónak. A VT tevékenységének felfüg­gesztése után a MÉM állam- igazgatási irányítása alá he­lyezte a KÁG-ot. s ennek megfelelően — a hírt most- már hivatalosan is megerősí­tették — nevezték ki az új vezetőt. Dr. András László tegnap töltötte első teljes munkanap­ját a gazdaságban. Minp el­mondta, már korábban is ren­delkezett információkkal az apajiakról, így tudta, mit vál­lal. — Egy biztos: a természe­A múlt hét végén még amiatt aggódtunk, hogy ki­fogynak a boltok készletei. Általános volt a felvásárlási láz, bár helyenként nem ak­kora, mint a múlt évi ár­emelkedések előtt. Talán, mert csökkent a vásárlóerő — vélték a kereskedők. A buda­örsi 1. sz. ABC-áruházban Vermes László üzletvezető ba­nánhalmazokra mutatott, ami­kor Demeter Bélánéval, a ta­nács árellenőrével a boltban jártunk, s a péritek délutáni órákban is bőségesnek láttuk az élelmiszerkészletet is, amit folyamatosan pótoltak. Szük­ség volt erre, mert a heti 25 mázsa húsfogyasztással szem­ben például eddig 45 mázsa fogyott el, s még tízet rendel­tek. Tapasztalatszerző kőrútun­kat tegnap már az áremelések utáni órákban folytattuk. Fá­radt kereskedők a pult mö­gött, a pénztárgépnél. Látha­tóan gyengébb forgalom, az árlistákat gondterhelten ta­nulmányozó vevők. Utcán, té­ren, vonaton, HÉV-en, min­denütt ez a téma. Általános tapasztalataink szerint min­denütt megrendelték az árut, folyamatosan érkezik az utánpótlás az élelmiszerbol­tokba. — Reggel óta az árakat je- gyezgetem — nézett fel egy hosszú listából Orszácky Pe­temé, a váci Naszály Áruház ti adottságok errefelé olya­nok, hogy nem lehet csak a mezőgazdaságból megélni — mondja. — Mindenképpen szükség van az iparra, de meggyőződésem, hogy lehet olyan munkára is vállalkozni, amely nem szennyezi a kör­nyezetet. — A december végén kipat­tant környezetszennyezési bot­rány részletei olvasóink előtt ismertek. A több mint kétezer hordónyi méreg hanyag keze­lése miatt — egy része még ma sem került elő — a Kö- zépdunavidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője, mint az első fokú hatósági jogkört gyakorló, nemrég 33,5 millió forintos bírságot vetett ki a gazda­ságra. Lehetséges, hogy emiatt csődbe kerül a nagyüzem? — Ilyen veszély egyelőre nem fenyeget minket, még akkor sem. ha ki kell fizet­nünk ezt a számunkra nagy összeget. Egyébként a jogsza­bály nyújtotta lehetőséggel élve fellebbezünk, s kérjük a bírság mérséklését. Ám ha ehhez nem járulnak hozzá, akkor sem a tavalyi mintegy helyettes vezetője. — Most töltjük fel a készletet, jól ki­ürült a boltunk, de már ér­kezik is az utánpótlás. Szom­baton, zárás után volt a lel­tár. Elég aprólékos munka ez. — Csökken-e majd ezután a forgalmuk? — Feltehetően. Elvégre hol lehet takarékoskodni, ha nem az élelmiszereken. Különösen a tejtermékek ára magas. Hatalmas tömeg, mindent vásároltak, még a borforga­lom is nőtt. pedig annak nem ment fel az ára. Készlet vi­szont volt, s lesz is — fog­lalták össze mondandójuk lé­nyegét a szentendrei bevá­sárlóközpontban a Nyugat- Pest Megyei Élelmiszer-ke­reskedelmi Vállalat kereske­dői, A bejelentett áremelések több helyen arra késztették a szakszer­vezeteket, hogy különböző módo­kon egyértelművé tegyék a kor­mányzat számára: a lakosság tű­rőképessége ezen a területen az elviselhetőség határához érkezett. A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának elnöksége hét­főn nyílt levelet juttatott el Né­meth Miklós miniszterelnökhöz. Ebben a megye szervezett dolgo­zói nevében tiltakoznak a fo­gyasztói árak január 9-1 emelése 6 milliós nyereségünket ter­heli. hanem az ideit. 1989rre egyébként mintegy 35 millió forintos haszonnal számo­lunk, de ha kifizetjük a bír­ságot, éppen nullára jövünk ki. Ez az összeg még akkor is nagy teher, ha esetleg három évre. megosztva írhatjuk a mérlegbe. — Már jön Is az áru — mutatott a mosóporos dobozo­kat cipelő kollégáira Patkós Attila, az üzletvezető-helyet­tes férje, aki egyelőre még a hiányos polcok előtt fogadott a pomázi áfész-boltban. — Valamiről le kell majd mondanunk — jegyezte meg csendesen a pénztár előtt az egyik vevő, dr. Pallos László- né, aki még meg lehetne elé­gedve a nyugdíjával, de ab­ból a nyolcvanhat éves édes­anyját is támogatja. — Ám, legyen még ilyen gondom hosszú évekig — sóhajtotta. öt liter tejért, másfél kiló kenyérért, egy doboz kekszért, négy üveg Deit üdítőitalért 308 forint 40 fillért fizetett Bíró József né. — Mennyivel többet, mint azelőtt? — Nehéz kiszámítani ilyen gyorsan, de amint látom, a keksz 57 forint helyett 74-be került. — Hol tetszik dolgozni? — A férjemnek segítek, aki esztergályos kisiparos. — Az még mindig jó szak­ma. Talán az átlagosnál köny- nyebben elviselik a többlet­terheket. — Én ezt nem mondanám ilyen nyugodtan, mint maga. A tököli 24. számú ABC- ben kiderült, van, ami ol­csóbb lett. A kókuszreszelék ára 11,60-ról 10,60-ra ment le. Szigethalmon a Csepel Autó­gyár melletti ABC-ben eddig napi 1600 liter tej fogyott. A tapasztalt boltosok mára csak a felét rendelték. — Tessék megírni, hogy a (Folytatás a 3. oldalon.) ellen. Az intézkedések hatására az átlagosnál is jobban romlik a Csongrád megyéhen élők helyzete, hiszen itt a bérek és a nyugdí­jak lényegesen elmaradnak az or­szágos átlagtól. Több tízezer dolgozó tízperces munkabeszüntetéssel tiltakozott hétfő reggel Szabolcs-Szatmár megyében az áremelkedések miatt. A munkahelyi szakszervezeti ve­zetők már a múlt hét közepén je­lezték a szakszervezetek megyei tanácsának, hogy a dolgozók igen kedvezőtlenül fogadták a terve­zett áremelések hírét, s tiltakozó megmozdulásokra készülnek. Eb­ben a helyzetben a megye szak- szervezeti vezetése úgy döntött: támogatja a dolgozóknak azt a kezdeményezését, hogy hétfő reg­gel szervezett keretek között tíz­perces munkakezdés-késleltetéssel tiltakozzanak az áremelés ellen. A Szakszervezetek Zala Megyei Tanácsának elnöksége hétfői rend­kívüli és kibővített ülésén elfoga­dott állásfoglalásában elsősorban amiatt adott kifejezést aggodal­mának, hogy a nagymértékű ár­emelés az alapvető fogyasztási cikkek körében történt. A Gutenberg Szakszervezeti Szö­vetség tagjai hétfői együttes ülé­sükön kialakították közös állás­pontjukat a január 9-én életbe lépett áremelésekkel kapcsolatban. Az áremelések részbeni ellensú­lyozására elengedhetetlennek tar­tották területeiken az 5 százalé­kos, differenciálás nélküli bér­emelést, amit véleményük szerint már február clseién be kell vezet­niük a gazdálkodóknak. (furuez) Véget ér az ügyrendetlenség?------az éppen elnöklő képviselőtársunk nagyon n ehéz helyzetben van, hiszen pillanatok alatt kell döntenie, miközben minden szem rászegeződik. Anlidemokratikusnak tűnhet, ha nem ad lehető­séget a spontán megnyilvánulásokra, közbeszólá­sokra, rögtönzött indítványokra, s ennek még a látszatát is el akarja kerülni. Ez azonban azzal is járhat, hogy a parlament megszegi a maga alkot­ta szabályokat.” (Cikkünk a 3. oldalon.) Nem fenyeget a csőd veszélye Fellebbez az apaji gazdaság Szakszervezetek tiltakoztak Az áremelések ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom