Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

%?£Man 1989. JANUÁR 10., KEDD . 2 A vegyifegyverkezés elleni világértekezleten üdvözük a szovjet bejelentést Hétfőn hazaérkezett Párizsból Moszkvába Eduard Se- vardnadze. A szovjet külügyminiszter vezette hazája küldöttségét a vegyi fegyverekkel foglalkozó nemzetkö­zi értekezleten. Mint ismeretes, a francia fővárosban tartott konferencián Sevardnadze nagy horderejű beje­lentést tett, miszerint a Szovjetunió még az idén egyol­dalúan, függetlenül egy nemzetközi megállapodás lét­rejöttétől, megkezdi vegyi fegyvereinek megsemmisí­tését. A vegyi fegyverkezés ellen összehívott párizsi világérte­kezleten hétfőn tovább élező­dött a vádló hangnem, és még világosabban rajzolódott ki a fejlődő és a fejlett országok ellentéte a vegyi fegyverek eltiltásának kérdése körül. A két angolszász nagyhata­lom üdvözölte Eduard Sevard­nadze szovjet külügyminiszter vasárnapi bejelentését a szov­jet vegyifegy ver-készletek megsemmisítésének idei meg­kezdéséről. Ugyanez a két or­szág keményen bírálta Irakot az Irán elleni gáztámadá­saiért. Irán és Izrael egyaránt megbélyegezte Irakot. Izrael pedig vegyi fegyverkezéssel gyanúsította meg Szíriát és Líbiát is. William Valdegrave brit külügyi államminiszter a nagyhatalmak képviselői közül elsőként említett beszédében konkrétan vegyi fegyver-alkal­mazást a kurdok elleni gáztá­madások borzalmairól szólva. Ugyancsak ő volt az első, aki szembeszállt a harmadik vi­lág köréből elég általánosan hallható érveléssel, ami össze­kapcsolja a nukleáris fegyve­reket és a vegyi fegyvereket. Hamisnak nevezte a vegyi fegyverek terjedésének a nuk­leáris fegyverek meglétével való igazolását. George Shultz amerikai kül­ügyminiszter elutazása előtt tartott sajtóértekezletén üdvö­zölte a szovjet vegyi fegyver­zet felszámolását, és felszólí­totta Irakot, mint olyan or­szágot. amely nemrég folya­modott vegyi fegyveréhez, hogy vizsgálja felül a köz- megegyezést elutasító állás­pontját Mose Arensz izraeli külügy­miniszter beszédében támadta Irakot és meggyanúsította Szí­riát. valamint Líbiát vegyi fegyverek használata, illetve birtoklása miatt. Emellett — név nélkül — kárhoztatott fej­lett országokban működő olyan vegyi cégeket, amelyek szállításaikkal lehetővé tették vegyi fegyverek gyártását má­sutt. Felhívta ezeket az orszá­gokat, hogy ellenőrizzék szi­gorúbban a vegyi anyagok és műszaki eljárások eladását. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter egy sajtóér­tekezleten korábbi felszólalá­sánál is élesebben támadta Irakot és a fejlett világot. Az iraki gáztámadások polgári ál­dozatairól készült elrettentő fényképekkel illusztrált brosú­rákat osztott, szét az újságírók között. Kárhoztatta az érte­kezlet konzervatív mérsékle­tét. és azzal vádolta legalább két tömb legalább két orszá­gát — célozva Franciaország­ra és a Szovjetunióra —, hogy ők segítették vegyi fegyverek­hez Irakot, s ezzel megmutat­ták, hogy érdekeiket fölébe he­lyezik elveiknek. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter üdvözölte a szovjet egyoldalú vegyifegyver-leszerelési szán­dékot. Felhívta az országokat, hogy tárják a világ elé vegyi- fegyver-készleteiket, és ves­sék alá magukat az ENSZ ellenőrzésének. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár hétfőn üdvözöl­te Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter párizsi bejelen­tését a szovjet vegyifegyver­készletek megsemmisítéséről. Üdvözlöm a szovjet kezdemé­nyezést, és remélem, hogy más országok is követni fog­ják a szovjet példát — mond­ta Pérez de Cuellar a norvég fővárósbán tartott sajtóérte­kezletén. Az ENSZ főtitkára Párizsból érkezett Oslóba, ahol az 1988-ban Béke Nobel- díjjal kitüntetett ENSZ béke­fenntartó erők nevében ‘tart előadást. Tokió felkészül Mihail Gorbacsov fogadására Japán—szovjet eszmecserék Folytatódik a megélénkült japán—szovjet párbeszéd — három hét sem telt el Se­vardnadze tokiói látogatása óta és vasárnap újabb kül­ügyminiszteri tanácskozásra került sor, ezúttal Párizsban, a japán nagykövet rezidenciá­ján. Az egyórás — tokiói ér­tékelés szerint — nagyon szí­vélyes légkörű eszmecsere so­rán Unó Szószuké és szovjet kollégája megállapodott ab­ban, hogy a két ország béke- szerződését előkészítő közös munkacsoport márciusban ül tárgyalóasztalhoz Tokióban, külügyminiszter-helyettesek vezetésével. Ezt újabb mi­niszteri találkozó követi má­jusban, amikor Unó Moszk­vába utazik. Az első félév diplomáciai lépései Mihail Gorbacsov mi­előbbi japáni látogatásának az előkészítésére hivatottak. Tokióban arra számítanak — ez a vasárnapi megbeszélé­sen ismét szóba került —, hogy Moszkva mielőbb politi­kai döntést hoz az úgyneve­zett északi területek ügyében és Gorbacsov látogatása idő­pontjának a kitűzésében. Se­vardnadze azonban válaszá­ban egyértelművé tette: nem reális azt hinni, hogy egy lá­togatás — nevezetesen Gorba­csov útja — az összes kétol­dalú problémát megoldja. A PÁPA A PERESZTROJKÁRÓL A kelet—nyugati kapcsolatokban bekövetkezett új enyhülés, az elkezdődött leszerelési intézkedések, amelyek hamarosan kiterjedhetnek a hagyományos és vegyi fegyverekre is, je­lentik az elmúlt év legfontosabb nemzetközi fejleményeit — mondta II. János Pál hétfőn a Vatikánnál akkreditált diplo­máciai testület előtt, fogadva annak újévi jókívánságait. A pápa beszédében méltatta a kelet-európai reformokat. Rendkívül jelentősnek ítélte továbbá a közép-amerikai béke­tárgyalásokat. az iraki—iráni háború befejezését és a szovjet csapatok kivonulását Afganisztánból. Reményét fejezte ki, hogy megindul a rendezés Namíbia és Kambodzsa ügyében is. Aggasztónak minősítette viszont a közel-keleti helyzetet, noha itt is bekövetkeztek reménykeltő fejlemények a palesz­tin nép sorsát illetően. II. János Pál ezúttal ismét nyomatéko­san leszögezte, hogy az izraeli és a palesztin arab népet azo­nos jogok illetik meg. Rendkívüli figyelmet keltett, hogy II. János Pál nemzetkö­zi értékelésében ezúttal kitért a peresztrojka és a kelet-európai reformok ügyére is. Hőn reméljük, hogy azok a fejlemények, amelyek az utóbbi időben a Szovjetunióban és egyes közép-ke- let-európai országokban történnek, megfelelő feltételeket ala­kítanak ki a légkör alapvető megváltozásához és a nemzeti jogalkotás olyan fejlődéséhez, amelynek révén elvi kinyilat­koztatások helyett az alapvető emberi és szabadságjogok tény­leges biztosítékokat kaipnak — jelentette ki. hozzátéve: rend­kívül lényeges, hogy ez a folyamat biztosítsa mindenütt a vallásszabadságot, mint az állampolgári és társadalmi jogok egyik fontos részét, méghozzá a vallási kisebbségek számára is. Az egyházfő egyebekben sürgette a közép-amerikai békefo­lyamat folytatását a legutóbbi megállapodások megvalósításá­val (szerepet juttatva a közéletben minden politikai erőnek), sürgette a hadifoglyok hazaküldését Irak és Irán között, s reményét fejezte ki, hogy a csapatok kivonása után Afganisz­tánban minden fél számára elfogadható, tisztességes politikai megoldás jön létre. Végül örvendetes jelnek értékelte az ör­ményországi földrengés kapcsán megnyilvánult széles körű nemzetközi szolidaritást. Washington nem kívánja követni a Szovjetunió példá­ját a vegyi fegyverek egyol­dalú megsemmisítésében, ha­nem átfogó nemzetközi egyez­ményre törekszik. Ezt jelen­tette ki hétfőn Mariin Fitzwa- ter, a Fehér Ház szóvivője. A szovjet bejelentést üd­vözlik, de a washingtoni hi­vatalos vélemény szerint csak a szovjet vegyi fegyverek részleges megsemmisítéséről van szó, mondotta a szóvivő. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy a genfi lesze­relési bizottságban szülessék nemzetközi megállapodás a vegyi fegyverek átfogó meg­semmisítéséről. Bonn Az együttműködésről Helmuth Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja hétfőn megerősítette országa határo­zott érdekeltségét az általános kétoldalú együttműködés szem­pontjából Is fontos szovjet­unióbeli reformfolyamat sike­rében. Alekszandr Jakovlevet, az SZKP KB PB tagját, a KB titkárát fogadva kifejezte ar­ra irányuló készségét, hogy mindent megtesz a legutóbbi moszkvai látogatása óta figye­lemre méltó lendülettel fejlődő nyugatnémet—szovjet kapcso­latok további előmozdításáért Mihail Gorbacsov főtitkár és államfő idén esedékes viszont- látogatásakor. Jakovlev átadta Kohlnak Gorbacsov üdvözletét. Ma kezdődik a kubai csapatok kivonása Angófából AzANC-fegyveresekis távoznak Az afrikai nemzeti kong­resszus felszámolja Angolá­ban működő támaszpontjait, hogy hozzájáruljon a Namíbia függetlenségének biztosításá­ról, illetve a kubai csapatok Angolából való kivonásáról kötött nemzetközi megállapo­dások érvényre juttatásához. Ezt Oliver Tambo, a szerve­zet elnöke vasárnap Lusaká- ban tartott sajtóértekezletén jelentette be. Mint mondotta, az ANC megtesz minden tőle telhetőt Namíbia függetlenné válásának megkönnyítése ér­dekében, elismerve azt a tényt, hogy a New Yorkban aláírt megállapodások nagy fontosságú előrelépést jelen­tenek térségük számára. A Dél-Afrikai Köztársaság, Angola és Kuba decemberben New Yorkban aláírt megálla­podásainak értelmében foko­zatosan kivonják Angolából az ott állomásozó mintegy 50 ezer kubai katonát, április 1-jén pedig megkezdik az ENSZ Biztonsági Tanácsa 435. számú, Namíbia függetlensé­gére vonatkozó határozatának végrehajtását. A kubai csapa­tok kivonásának első szaka­sza a tervek szerint kedden kezdődik. Adriaan Vlok, dél-afrikai közbiztonsági miniszter szóvi­vője úgy nyilatkozott, hogy az ANC bejelentése összhangban áll az érintett országok bel- ügyeibe való be nem avatko­zás elvével, amelynek meg­tartására a felek a New York-i megállapodásokban vállaltak kötelezettséget. Te­kintettel az angolai béketár­gyalásokra, számítottunk erre a bejelentésre; Közép-angliai tégi katasztrófa Negyvenhat halálos áldozat Hétfő délig 46-ra emelke­dett a vasárnap este kényszer- leszállás közben Londontól 150 kilométernyire lezuhant brit utasszállító gép halálos áldo­zatainak száma. A British Midland Airways menetrend- szerű London—Belfast járatá­nak 118 utasa közül több mint 70-et kórházban ápolnak, so­kuk állapota súlyos vagy vál­ságos. A hajózó személyzet mind a nyolc tagja, köztük Kevin Hunt, a gép pilótája, túlélte a katasztrófát. Margaret Thatcher asszony hétíő délután megtekintette a szerencsétlenség színhelyét, ahol a brit kormányfőt Paul Channon közlekedési minisz­ter tájékoztatta a baleset kö­rülményeiről, a mentési mun­kálatokról és a vizsgálat ed­digi megállapításairól. A még súlyosabb tragédia elkerülése részben a 25 év óta repülő pilóta lélekjelenlétének és a riadókészültségben vára­kozó tűzoltók rendkívüli gyor­saságának, részben pedig a véletlennek volt köszönhető. A Londonból északnak tartó Ml-es autópálya árokpartjára zuhant gép kevesebb mint 100 méterrel haladta túl az or­szágút túlsó pereméig ter­jeszkedő Kegwofth városika utolsó házsorait. Lezuhanása pillanatában egyetlen gépkocsi sem volt az egyébként rop­pant forgalmas főútvonal érintett szakaszán, s a mind­két irányból közelítő kocsik még időben le tudtak fékez­ni az úttestre csapódott roncs- darabok előtt. A kényszerleszállást végre­hajtó gép fogadására az alig egy kilométerre lévő repülő­téren várakozó tűzoltók két percen belül a helyszínen vol­tak, s haboltóval lokalizál­ták a baloldali motorból ki­csapó lángokat. Gyorsasá­guknak köszönhető, hogy a gépszárnyakban elhelyezett üzemanyagtartályokat csak­nem teljesen megtöltő kero- zén nem robbant be, s így a zuhanást túlélő utasakat si­került a roncsok közül kimen­teni. Norvég partoknál Hajóbaleset Kétszáztíz emberrel a fe­délzetén, hétfőn reggel a Nor­végia északi részén fekvő Lofoten-szigetek egyik fjord- jánól zátonyra futott és léket kapott a Szevriba nevű szov­jet halfeldolgozó tengerjáró hajó. A hajót ekkor egy nor­vég révkalauz irányította. A személyzet tagjai közül senki sem sérült meg: 140 embert biztonságba helyeztek, a többiek pedig a hajó men­tésében vesznek részt. A bal­eset során a tízezer tonnás hajótestbe víz került, azon­ban az úszó üzem további sorsáról nem érkezett jelen­tés. Csak röviden... NÉPSZÁMLÁLÁS KEZDŐ­DIK a hét közepén a Szovjet­unióban, amely a január 11-én éjfélre kialakult állapotokat rögzíti majd. A KGST TERVEIRŐL, az együttműködés problémáiról és távlatairól fejtette ki véle­ményét Nyikolaj Talizin, a szovjet kormányfő helyettese, a Szovjetunió állandó képvi­selője a szervezetben, a KGST fennállásának 40. évfordulója alkalmából a Pravda hasáb­jain. PÁRIZSBAN t megkezdődött az Action Directe nevű szél­sőbaloldali terroristacsoport négy tagjának pere. A vád­lottak között van az a két fia­tal nő. aki 1986 novemberé­ben lakása előtt' agyonlőtte Georges Besse-t, a Renault igazgatóját. Két társukat bűn­részességgel vádolják az ügy­ben. VIETNAMBAN a külföldi cégek képviseletet nyithatnak ezentúl — jelentette a Vietna­mi Távirati Iroda. Értelmiségi nagygyűlés Országos méretű párbeszédre van szükség Mintegy kétezer szellemi dolgozó részvételével értelmi­ségi nagygyűlést tartottak hétfőn Kaposvárott. A városi sportcsarnokban rendezett po­litikai fórum szervezői — az MSZMP és a Hazafias Nép­front városi bizottsága, a Ma­gyar Demokrata Fórum helyi szervezete és az értelmiségiek társadalmi szervezete} — Pozsgay Imre államminisz­tert kérték fel, hogy közálla­potainkról. a társadalomban végbemenő folyamatokról, a stabilizáció és kibontakozás lehetséges útjairól és módjai­ról — ezen belül az értelmi­ség helyzetéről és szerepéről — fejtse ki gondolatait, s vá­laszoljon a résztvevők kérdé­seire. Pozsgay Imre előadásának bevezetőjében a hétfőn életbe lépett áremelésekről beszélt. Elmondta, hogy a párbeszéd és az együtt gondolkodás azon­ban éppen azért is fontos, hogy a jövőben minél keve­sebbszer kerüljön sor ilyen, az életmódunkat rontó, dühünket kiváltó, az elégedetlenséget nö­velő intézkedésekre. Az államminiszter a to­vábbiakban a bizalmi válság okairól és megszüntetésének lehetőségéről szólva arra hí­vott fel, hogy próbáljunk meg országos méretű párbe­szédben hozzálátni tapaszta­lataink tisztázásához, az ön­sajnálat és az összeomlás le­targikus gondolata helyett valamiféle. felemelkedési program kidolgozásán fára­dozni. Az elmúlt négy évti­zed valós eredményeit nem tagadva, a figyelmet néhány nagyon is súlyos mulasztás felszámolására kell összpon­tosítani. Mondanivalóját összegezve Pozsgay Imre kijelentette: olyan társadalmi-politikai fel­tételeket kell teremteni, hogy többé ne lehessen a nép jóvá­hagyása és beleegyezése nél­kül kormányozni. Az előadás után tizenöt fel­szólalás és kérdés hangzott el. Egyebek közt szóvá tették, hogy a jelenlegi helyzetért felelős személyek még mindig kivételezett helyzetben van­nak, magas nyugdíjaikat in­kább a két és félmillió sze­gény ember helyzetének ja­vítására kellene felhasználni. Mások arra intették — s ezt válaszában Pozsgay Imre is megerősítette —, hogy pusz­tán indulatoktól vezérelve, megfontolás és körültekintés nélkül csak tovább súlyosbod­na az ország helyzete. A korrupciós jelenségeket szóvá tevő és a személy sze­rinti felelósségrevonást köve­telő felszólalások kapcsán Pozsgay Imre kifejtette, hogy az okok a rendszer működé­sében keresendők. Mint mon­dotta, tanulságos a jövőre néz­ve, hogy a korrupcióra min­den olyan hatalom esélyt te­remt, amely hiányhelyzetben, ellenőrzés és társadalmi kont­roll nélkül működik. A Belügyminisztérium közleménye Zavart okozó állítások A Magyar Nemzet január 9-i számában „Javaslatok az erdélyi menekültek érdeké­ben” címmel a Magyar De­mokrata Fórum gyulai váro­si szervezetének levelét kö­zölte. A Belügyminisztérium megvizsgálta a levélben fog­lalt állításokat és a levéllel kapcsolatban az alábbiakat közli. Megállapította, hogy a rend­őri és a határőrizeti szervek sem a levélben jelzett terüle­ten. sem pedig az egész ro­mán—magyar határszakaszon holttesteket és sebesült sze­mélyeket nem találtak. Nem felel meg a valóság­nak az az állítás sem, hogy a hazánkba érkezett menekül­tek mintegy 50 százalékát a magyar hatóságok körültekin­tés nélkül visszaadják. Az ille­tékes állami szervek a kormány vonatkozó politikai direktívái szerint az emberei jogok és a humánum messzemenő fi­gyelembevételével gondoskod­nak a hozzánk menekülőkről. Az eljáró szervek a tartóz­kodási engedély iránti’, kére 1- mek elbírálása során nemze­tiségre vagy felekezetre való tekintet nélkül döntenek. A belügyi szervek ugyanak­kor feladatuknak tekintik azt is, hogy a társadalmi életünk­ben zavart okozók, köztük az ellenséges céllal érkezők, a bűnözők, a csavargó életmódot folytatók ne terheljék a Ma­gyarországra menekülők sok gonddal járó társadalmi be­illeszkedését. Ezért 1988-ban körültekintő vizsgálat után a tiltott határátlépők negyedét Romániába visszaküldték. A levélben foglaltak tehát e vo­natkozásban sem felelnek meg a tényeknek. Mindezek tükrében a Ma­gyar Nemzetben közölt levél megalapozatlan állításaival, hivatkozásaival félrevezeti a magyar és a nemzetközi köz­véleményt, árt a hozzánk me­nekülők ügyei emberséges ke­zelésének és a menekülők ter­hét viselő magyar társadalom­nak. Terjedelmes tudósítások a világsajtóban Az áremelések visszhangja A vasárnap bejelentett ma­gyarországi áremelkedésekről s azok hátteréről a világhír­ügynökségek terjedelmes anya­gokban számoltak be. A TASZSZ és az Űj Kína tény­szerűen s a párhuzamos szo­ciális juttatásokról is beszá­molva adott hírt az intézke­désről. Az Independent című angol lap s nyugati hírszolgá­lati irodák felhívják a figyel­met a drasztikusnak is neve­zett áremelés esetleges politi­kai kihatásaira. Az AP az áremeléseket is­mertető anyagában megemlíti azt, hogy a SZOT vezetősége kérte: az ártámogatásokból származó pénzeszközöket ne csak a költségvetési hiány fi­nanszírozására használják, ha­nem szabadítsák fel az így lét­rejövő alapokat a legnehezebb helyzetű rétegek segélyezésére is. A jelentés utal Magyaror­szág súlyos adósságterheire, s ennek kapcsán megjegyzi: a Valutaalap és a Világbank a költségvetési támogatások le­építését várja el az adós or­szágoktól. Az Independent című brit lap tudósítása kitér a kor­mány felmérésére, amely sze­rint a magyaroknak heti 70 órát kell dolgozniuk, ha fenn akarják tartani életszínvonalu­kat. Az EFE főként az áremelé­sek politikai kihatásait mérle­geli. A jelentős áremelés fo­kozhatja a szociális feszültsé­get, kihat a közélet minden te­rületére, s olyan időpontban történik, amikor Magyarorszá­got a felgyorsult változások légköre jellemzi — írja a spa­nyol hírügynökség. Az ANSA olasz hírügynök­ség hétfői tudósításában drasz­tikusnak minősíti a bejelen­tett budapesti áremeléseket. Beszámol arról is, hogy a szakszervezetek kemény hangú tiltakozást tettek közzé, s hogy mindez közvetlen az előtt történt, hogy a magyar Or­szággyűlés — folytatva félbe­szakított ülését — megvitatni készül az egyesülési és gyüle­kezési jogra vonatkozó tör­vénytervezeteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom